Tanulni a történelemből
Mivel izgalmas időket élünk gazdaságilag, gondoltam folytatom a témát, ami segíthet megérteni, mi történik most a piacokon. Ennek egyik lehetősége, ha a jelent összevetjük a múlt hasonló piaci összeomlásaival.
A világpiacon mindig történnek összeomlások. Hol túltermelési válság miatt, hol túlzott hitelezés miatt, hol egyéb okokból esnek össze az árfolyamok.
Bár valahol minden eset más és más, valahol viszont mind ugyanaz. Ezért is érdemes megnézni, mi történt az elmúlt 100 év nagy összeomlásaiban. Négy ilyet tartunk számon a sok kisebb válság mellett: az 1929-es, az 1987-es, a 2000-es évek elején történt és a 2007-2009-es összeomlást. Illetve most már itt az ötödik, a 2020-as piaci helyzet.
Most az amerikai S&P 500-as index a 2009-es legalacsonyabb pontról 400,5%-ot nőtt az elmúlt 11 évben, ebből adott vissza most egy szűk 30%-ot. (Fontos, hogy felfelé 100% és lefelé 50% után ugyanott vagyunk, ahol voltunk, vagyis 400% emelkedésből egy erős 100% olvadt most el.)
Ha nem omlik össze a gazdaság és alapul vehetjük a 2018-as adatokat 2021-re (vagyis hiszünk abban, hogy minden helyreáll néhány hónapon belül és ott tudjuk folytatni, ahol félbehagytuk), akkor most 14,9-es P/E értéken lehet megvenni a tőzsdeindexet. 2009 tavaszán, a nagy zuhanásban 11-es P/E értéken lehetett megvenni az indexet. A jelenlegi értéknél még 2010-2013-ban is olcsóbb volt a tőzsde a P/E érték alapján. Még egyszer: ha hiszünk abban, hogy gyorsan kisüt a nap és ott folytatjuk a termelést és a fogyasztást, ahol abbahagytuk.
Kína április közepére szeretne visszatérni a közel normális életvitelhez (még kérdés, sikeres lesz-e, vagy újra fellángol a fertőzés, ha az emberek újra érintkeznek egymással.). Ezt kivetítve az USÁ-ra, leghamarabb május végén várható, hogy újra beindulhat a termelés ott. Persze csak akkor, ha ugyanolyan diktatórikusan betartatják a karantént mindenhol, ahogy az történt Kínában.
Eddig kb. 28% zuhanáson vagyunk túl az elmúlt bő egy hónapban (ugye percről-percre változik az értéke). Ehhez legközelebb az 1987-es fekete hétfő áll, ott összesen 31% esés után volt meg a alja négy hónap alatt, 2000-ben 34% két év kilenc hónap alatt, 2008-ban 49% egy év öt hónap alatt és 1929-1932-ben 89%-ra volt a gödör alja.
1929-ben az előtte való évben 158%-os emelkedést produkált a tőzsdeindex, 2008-ban 33%-ot, a mostani összeomlásban 14%-ot. 1929-ben még 27%-ot esett a GDP, ezt nem hagyták 2008-ban, ezért akkor csak 5%-ot zsugorodott a gazdaság, bár ennek éppen most isszuk meg a levét.
Fontos még hozzátenni a fentiekhez, hogy a régebbi események már mind lezárt dolgok, a mostani pedig éppen most zajlik a szemünk láttára. A mostaniból még bármi lehet, de soha nem baj, ha ismerjük a többi hasonló eseményt és azok végkimenetelét. Ami nehezíti a dolgunkat, hogy a mostani eset kiváltó oka sokkal inkább természeti katasztrófa, mint mondjuk dotkom lufi vagy túltermelési válság. De az eredménye ugyanaz, ha a végeredményét még nem is látjuk és valószínűleg még csak megtippelni sem tudjuk biztosan.
Olyan kérdésem lenne, hogy sokszor kiemelted már az ausztrál tőzsdét, hogy jók a demográfiai adatok nagyon hosszú távra. Mit gondolsz a jelenlegi AUDHUF árfolyamról? Ez a 190-es régió már jó lehet egy beszállóra? Arra gondoltam, hogy ha az AUD erősödik nyertem, ha az index erősödik nyertem, max megtartom 20 plusz évig.
Előre is köszönöm a válaszod!
Mit gondoltok milyenek az ausztral gazdasag kilatasai.
Mármint ha valakinek 100+ milliói vannak, azt értem, de valószínűleg neki úgy is megfelelően diverzifikálva vannak a dolgok, meg van mögötte némi hozzáértés is.
De amikor a kisember nekiáll a maga 1-2-3 millió forintjával ügyeskedni (tőzsdézni) kockáztatva hogy mindet elbukja, nem igazán értem. Mármint ha nyer is, mi történik? Mondjuk legyünk nagyvonalúak és sikerül duplázni akkor lesz a 2-ből 4 millió forintja, az kb. még mindig a nagy semmi. Ellenben ha elbukja (vagy csak lefelezi), sosem heveri ki, esetleg rámegy a családja… Megéri?
Ennél jobban már csak akkor ámulok amikor itt a blogon is jön valaki hogy mibe fektesse a 200-300e forintját… Mint amikor a tizenévesek isznak mert “felejteni” akarnak, de mit a szorzótáblát…
Szerintem: vegyetek EUR-t, és az EUR-ból nemesfém ETF-et!
Indoklás: Feb. 20. körül 335 volt az EUR. Ma 352. Vagyis: igen, most az átváltással rögtön vesztesz 5%-ot…így van, ezt nem könnyű lenyelni! De..pont ezért, az így szerzett EUR-t célszerű olyanba fektetni, ami most szét van verve, a további csökkenése erősen limitált, felfelé pedig nagy tere van. Ilyen az ezüst! 1 uncia ezüst kitermelési ktg.-e kb. 13 USD/uncia. Márc 13-23 között ezen, vagy ez alatt volt! Ha akkor vettél (volna), és ha majd csak a feb.25.-i 18 USD-re megy vissza, az 38% nyereség. EUR-ban, természetesen! És ezt a nyereséget úgy “vetted meg”, hogy előre -5%-ot vesztettél. Én erről lemaradtam, de ezt meg akarom játszani. És az ezüstöt nem tudják a jegybankok nyomtatni, biztonságos menedék! Lehet mindenkinek számolgatni 🙂
Vagy esetleg nincs kedved erről írni, Miklós? 🙂
Tényleg a 2000-res évek elején is volt válság? Ezt nem vettem észre. A dollár akkor is 300-330 volt.Cikkeket olvastam, meg beszéltek róla, de munkafronton arra emléxem, hogy 2000-2001-ben rengeteg jó ajánlat közül lehetett választani. Magyarországon is és külföldön is. 2003-2004-ben több volt a nettó jövedelmem forintban, mint most 2020-ban. Reálértékről nem is beszélve. Igaz több munkát vállaltam be, mint most. Rendszeresen jártam állásinterjúkra, ahol pofátlanul kéregettem és volt, hogy meg is kaptam. Akkor nem okozott problémát a hétvégi meló, most meg nem akarok hétvégén dolgozni. így kevesebbért is elmegyek.
07-09 között is többet kerestem, mint most, igaz 8 000 km-rel arrébb. Ezután viszont egy évet nem dolgoztam és tényleg beszűkült a munkaerőpiac. Munka volt, csak lusta voltam a korábbi fizetésem kevesebb, mint feléért felkeni. 🙂
imgur.com/a/qgtuSrk
Cikkbe nyugodtan bedobhatod Miklós, ide illik.
Az is jó valamire
A probléma, hogy a piacra öntött csitrillió dollár rohadtul bezavarhat az elméletbe… 🙁
A megoldás szakaszosan, folymatosan venni értéket és akkor hosszú távon jó leszel. Az aláját úgy sem találod el.
Miért nem érted? Ez is kicsit olyan mint a lottó.
Elhiszik hogy majd bezuhant részvények pár év alatt majd husszorosat érik. Megsokszorozzak a kis befektetést.
Nem nehéz elkepzelni hányan almodoznak 100 millióról, amiből már lehet egy saját kis ingatlan hitelek nélkül, valamint nyugdíj kiegészítés biztosabb idos korra.
Ezekben az időszakokban a kitörés lehetőségét látják, amúgy meg jön a szélmalomharc újra.
Hát ha nem zavarna a lengyel tőzsdét nagyjából lefedő ETF 0,65%-os éves díja (expense ratio), akkor abba fektetnék. (De ez csak egy játék, nekem nem ér ez meg ennyit).
A lengyel oktatás veri az ausztrál teljesítményt. Holott az egy főre jutó GDP (és a bérek) messze elmaradnak.
en.wikipedia.org/wiki/Programme_for_International_Student_Assessment
Alapvetően az oktatás határozza meg egy ország gazdaságát, ezért nincs recesszió az olajos Oroszországban és Norvégiában, míg teljes Latin-Amerikában (Mexiko, Venezuela, Ecuador) megállt az élet.
A másik a demográfia, de munkaerőt elvileg lehet importálni (ha épp nem riogatnak húsevő-vírushordozó migránsokkal), oktatást reformálni meg évek munkája.
Olvas el ezt a könyvet, ebban van egy szép grafikon, összehasonlítva 1800 óta a részvényeket, kötvényeket, kincstárjegyeket, aranyat és készpénzt, ott durván látszik, hogy az arannyal nem lehetett pénzt keresni:
Jeremy Siegel: Stocks for the Long Run
Árutőzsde és forex, ezen a kettőn a kisbefektetők 99%-a veszít, és nem is keveset, semmiképp nem ajánlanám soha senkinek. Ezek még a unit-linked átveréseknél is rosszabbak.
Részvények alapvető eleme kell hogy legyenek minden hosszútávú portfoliónak, gazdasági ciklusokon túl.
Ha folyamatosan a részvényárfolyamokat nézed, abból már tudhatod: nem ez a megfelelő befektetés a Te céljaidnak.
10-15 éves távlaton érdemes részvénybefektetésekben gondolkodni, folyamatos kisebb összegű befektetések mellett. Ilyen időtartamnál már teljesen mindegy, hogy mikor kezdtél befektetni.
Emlékeim szerint az aktuális P/E és jövőbeli hosszútávú hozamok között nem igazán volt összefüggés statisztikailag. Viszont történelmi adatok szerint a Shiller CAPE és a hosszútávú hozamok mutattak némi (nem is kevés) előrejelzési képességet. Viszont a shiller CAPE az utolsó tíz éves időkerettel számol, tehát egy rossz vagy egy “jó” évnek a hatása némileg kisebb erre a mutatóra.
Ezért gondolom, hogy a jelenlegi alacsonyabb P/E történelmi statisztikai adatok alapján nem még valószínűsíti, hogy az elkövetkező 10-15 évben “jobb” hozamok lesznek. Persze a múlt nem garancia a jövőre.
Szerintetek ez a gondolatmenet hol hibás?
“… Talán lesz majd egy járvány amit nem tudunk megállítani, de a jelenleg nagyonis jó kezeljük a járványokat. Szerintem pénzügyi tanácsadóként inkább ne terjeszd az egyébként téves véleményedet a járványokról. …”
“.. Befektetőként egyik fő feladat, hogy ne tegyük magunkévá a mainstream sajtóban megjelenő értelmezéseket, mert a legritkább esetben fedik a valóságot. És ne próbáljunk szakértőként viselkedni kompetencián túli területen.
A koronavírus jelenleg non event tőzsdei szempontból. Évente több százezer ember hal meg sima influenzában, miért dőlne össze a világgazdaság néhány ezer halottól?..”
“…A járványügyön dolgozom, meglehetősen régóta. Neked melyik a szakterületed, a kiskegyed olvasása aztán az ottani “hírek” továbbadása mintha értenél hozzá? A média MINDENT kiforgat-a sok hülye meg mindent bevesz, bár ez nem újdonság..”
No comment.
Ha szerinted tényleg erőszak, fosztogatás lesz, akkor gondolom már felmondtál, összepakoltál és leléptél Kelet-Magyarországra egy tanyára földet művelni, igaz? Mert egy Mad Max világban ez a logikus döntés…
Persze ha csak a lakásod kanapéjáról fantáziálsz erről az más…
1929-ben sem volt fosztogatás. Sőt, még a világháború alatt amikor már ostrom volt Budapesten akkor is úgy ahogy minimálisan működtek a dolgok.
(Persze amikor konkrétan megérkeztek az oroszok na akkor volt fosztogatás meg erőszak, de az már egy másik kérdés. Idegen megszállásra jelenleg nem kell számítani.)
Jómagam is gazda (is) vagyok.. 🙂 Attól függetlenül jelessel végeztem az egyetemen, az MTA-ra dolgozom be és van saját forrásban bő 1 évre elegendő megtakarításom + amikhez nem muszáj nyúlni, a gazdaságban meg talán 2 évnyi is..
SOHA ne felejtsétek el, hogy: “.. ameddig a paraszt nem sz**t, addig a városi nem evett!..” 🙂 Illetve, az amit most bespájzoltak az emberek 128 kg/fő/hó lisztet, élelmiszert, konzervet, kutyaszalámit, azt valahol egy gazda termelte meg nagy valószínűség szerint.
Unalmas ez a degradáló minősítés a mezőgazdasággal foglalkozókra.
fosztogatas nem lesz. Aruhiany is maxmimum nehany kevesbe kritikus holmibol ( mondjuk uj auto, ruha, barkacsgepek, epitoanyagok). A kritikusabb holmik ( maszk, fetrtotlenito, lelegeztetogep) meg el fog arasztani bennunket nehany honapon belul. Sok gyar a bezaras helyett inkabb ezekre all at. Hallani lelegeztetogepek gyartasara atallo autogyarakrol, meg fertotlenitot eloallito vegyi uzemekrol, maszkokra atallo textillipari cegekrol. Ha a virus velunk is marad, a teljes osszeomlast el fogjuk kerulni, pont azert, mert nem a fiatalok halnak bele, ezert a minimalisan szukseges aruk eloallitasa nem fog szunetelni akkor se , ha ekozben sok uj fertozottel kell szamolni.
Persze a Madmax vilag eljoveteleben lehet bizni, de ahoz ennel tobb fog kelleni.
Mondjuk az durva, hogy tegnap akartam venni egy egész kiló lisztet meg egy egész darab élesztőt és több boltban sem kaptam ezt a hatalmas mennyiséget, pedig elvileg már elmúlt a hörcsög-láz. Csak rétesliszt volt, semmi más, az meg nem jó kenyérsütéshez. Remélem nem kell várni a következő aratásig, hogy kapjak egy kiló lisztet.
Olvastam valami főember előrejelzését, hogy robbanásszerűen el fog terjedni a lisztmoly Magyarországon, mert most mindenki vett egy rakás lisztet, amire rá sem fog nézni hónapokig.
Az első megoldás és a járvány gazdasági értelemben vett “vége”, amikor a immunisak száma jelentős lesz.
A másik megoldás az, ha elkészül a védőoltás.
A harmadik megoldás az, ha a kezelés szintje olyan lesz, hogy a jelenlegi halálozási szinteknél jóval alacsonyabbra nyomja le a mutatót – és lesz rá kapacitás is.
Az első megoldást alkalmazza mindenki Kínán kívül. Írtam róla egy blog bejegyzést, keress rá google-n.
Ilyen blájen jut eszembe a süllyedő hajón..
Már most 100+ befekteto van oda a
Tesla részvény miatt.. A jövő cége “van tér felfelé” miatt.
S ha ki is alakul, fél-egy évig tart ki, ahogy az influenzánál is ezért (is) kell évente új védőoltás.
Ha gyenge a fertőzés, gyenge az immunválasz is és gyenge a szervezet emlékezőképessége is (mert minek törje magát egy nátha miatt).
S akkor még nem is mutálódott egy kicsit sem a vírus.
2020-03-26 at 10:01
Mi úgy szoktuk, hogy egy zacskóba rakjuk a lisztet és betesszük pár napra a mélyhűtőbe. Így nem lesz benne moly vagy hasonló. Nem lesz vizes ha kiolvad, ne aggódj.
Persze aki ezer kiló lisztet vett annak ez nem biztos, hogy jó megoldás. 🙂
Ne haragudj, egyáltalán nem ilyen értelemben mondtam, talán félreérthető volt. Azért írtam Kelet-Mo-t, mert ott jelenleg gombokért tudsz venni házat hatalmas telken. Ha tényleg Mad Max világ lenne, akkor oda lenne logikus levonulni a városból. (Még úgyis a hozzáértés hiánya miatt egy panellakó mint én ott is éhendöglene).
Teljesen egyetértek veled abban, hogy az agrárium maga az Élet. Az én munkám nélkül (mérnök) kicsit kényelmetlenebb lenne a világ, a Te munkád nélkül pedig elpusztulnánk. Hidd el, értem ezt a különbséget, és szerintem a közeljövőben sokan meg fogják érteni ezt itthon is.
Amiről te javasolsz azt úgy hívják nyugaton, hogy “Dollar cost averaging” és bár konkrét linket nem tudok adni most, de úgy rémlik statisztikailag ugyanúgy bukó, mintha időzíteni akarnád a piacot (végülis azt próbálod tenni, csak kisebb csomagokkal).
Time in the market > Timing the market
Arra van rálátásod, hogy mikor lesz megint liszt a boltokban? 😀 Sok időm van itthon és kipróbálnám a kenyérsütést mókából, de se finomlisztet se élesztőt nem kapni már 2 hete. Ilyenkor mi a szűk keresztmetszet? Az elérhető gabona? A malmok? Vagy a logisztika?
“… Az első megoldás és a járvány gazdasági értelemben vett “vége”, amikor a immunisak száma jelentős lesz….”
Az immunisak száma akkor jelentős,
ha a lakosság legalább 50-60 százaléka átfertőződött.
Jelenleg egyik országban sem olyan a kormányzat hozzáállása,
hogy a járványügyi intézkedések a tömeges átfertőződés irányába mutassanak (egy éven belül, amikor reményeink szerint érkezik a vakcina).
Úgyhogy ez felejtős.
Én totál elhiszem, hogy te ezt komolyan így gondolod és így érzed, de őszintén nem lennék a helyedben.
Hihetetlen, hogy valakinek ilyen erős a félelme 2020-ban. Ez – bocsánat de – nagyfokú tájékozatlanságra vall, ahol az érzelmek (és az ebből fakadó hiedelmek) felülmúlják a realitást.
Te pont nem racionalista vagy, hanem emóciótól túlfűtött ember lény.
“… Dörnyei, még abban sem biztosak, hogy kialakul az immunitás, mint más betegségeknél, vagyis hogy nem lehet újra elkapni.
S ha ki is alakul, fél-egy évig tart ki, ahogy az influenzánál is ezért (is) kell évente új védőoltás…”
A szezonális influenza ellen nem azért kell évente új védőoltás,
mert a szerzett immunitás fél-egy évig tart ki,
hanem azért, mert minden évben másik influenza törzs fertőz.
Egy adott influenza törzs ellen mondjuk
egy 3-4 oltásból álló oltássorozattal
szerintem életünk végéig tartó immunitást lehetne szerezni, csak hát ugye nincs értelme az influenza vírus változékonysága miatt ilyen oltássorozattal védekezni.
(Bocsi, nem akarok az átlagnál okosabbnak tűnni, de anno szigorlatoztam mikrobiológiából)
Amilyen liszt készletezést nyomtak egyesek és amennyire nem szokott szükség lenni amúgy (pékségeken kívül) a lisztre, simán lehet a tavalyról maradt készletek már nagyrészt megcsappantak…
Ha majd megint kapható lesz, akkor az ALDI-s kenyérsütő liszteket nagyon jó szívvel ajánlom. Azok tartalmazzák az élesztőt, nem kell semmit hozzájuk keverni már vízen kívül. Van mindenféle formában (teljes kiőrlésű, magos, stb), nagyon frankó kenyereket lehet belőlük sütni kis munkával, potom pénzből. Mi régebben is használtuk, de márc. eleje óta ezen élünk kb, nem sikerült még megunni.
Egyébként az olasz kisváros karanténja óta lehetett tudni, hogy ha más nem, a boltok ki lesznek fosztva. Az már egy hónapja volt, utána még bőven volt 2-3 hetetek bevásárolni, másfél hete mi még simán kaptunk pl. élesztőt. Aki most kezd el kapkodni, az mi a bánatot csinált egy hónapon keresztül?
Kösz a tippet, majd jobb időkben kipróbálom. Igyekeztünk bevásárolni, de véges méretű a hűtő a romlandóknak. 2 hetet simán kibírnánk bolt nélkül minőségi kajával, ha nagyon muszáj akkor még plusz 2-3 hetet is, de ott már csak bab lenne rizzsel :D.
Lisztből viszont nem táraztam be, mert amúgy nem nagyon eszünk se kenyeret se egyéb pékterméket. Nagy szükségem most se lenne rá, de a házi kenyeret kipróbálnám.
Én azt vártam, hogy mivel mindenki megvette a 20 kilóját (hogy majd szépen rárohadjon mert amúgy is lejár a pékségbe kenyérért) ezért most visszaesik a kereslet és van idejük feltölteni a boltokat. De ebben – egyelőre – úgy tűnik tévedtem. Cukor, olaj, tészta van, pedig azt is lerabolták a nagy pánik idején.
“… Gyakran ugyanaz a törzs támad újra (nincs sok variáció alapesetben), mégis kell védőoltás megint. Gyenge immunreakció, gyenge emlékezet. …”
Ez nem így van.
Gyenge immunreakció esetén kell az oltás sorozat.
A legtöbb vírusvakcinánál általában hármas sorozatok vannak,
de van olyan, amikor tíz év múlva javasolt egy negyedik emlékeztető oltás is.
Az influenzának azért elég sok altípusa van,
de nem ez a lényeg,
hanem az, hogy a vírus mutálódik, változik,
és ezért az előző évben
járványt okozó influenzatörzsre
akkor kifejlesztett oltás
a következő évben hatástalan,
még akkor is, ha ugyanaz a törzs ugyanaz az altípusa fertőz ismét.
De hangsúlyozom, nem az immunrendszerrel van a gond, mert egy oltássorozattal a viszonylag gyenge immunválasz is megerősíthető és tartós védettség érhető el.
A koronavírusnál remélhetőleg
nem lesz ilyen szintű mutáció.
A koronavírus az influenzához hasonlóan RNS-vírus, így könnyen mutálódik. Mivel azt is látjuk, hogy gyorsan terjed, szerintem felesleges abban reménykedni, hogy nem fog az influenzához hasonlón gyorsan mutálódni.
Remélhetőleg lesz (évente új) védőoltás, és a népesség jelentős része előbb-utóbb átesik a betegségen. Így a jövőben lassabban terjed majd, illetve kevésbé súlyos tüneteket okoz azokban, akik egy nem sokkal korábbi változattal szemben immunizálódtak.