TBSZ számla újrakötése
Közeledik az év vége, itt az ideje az idén lejáró TBSZ számlák megújításának.
A TBSZ számlán tartott összeg kamatadómentes, ha 5 évig nem nyúlsz hozzá, 10% a kamatadó, ha három évig nem töröd fel.
Bővebben a videóban:
A harmadik vagy ötödik év lejáratakor dönthetsz, hogy mi legyen a befektetett összeggel.
Az első döntés, hogy semmit nem csinálsz, ekkor lejár a TBSZ számla és év végével megszűnik. Ilyenkor a teljes egyenleged lejár, az állomány átkerül egy normál számlára és időarányosan, január elsejétől adózni fog a megszerzett kamatjövedelem.
A második döntés, hogy 30 nappal az utolsó munkanap előtt, de legkésőbb idén rendelkezel arról, hogy a mostani lejáró TBSZ számládat meghosszabbítod újra 3 vagy 5 évre. (Például az Államkincstárnál ezt személyesen kell elintézned.)
Itt is két lehetőséged van. Vagy a teljes összeget bent hagyod, vagy csak részben. Ha veszel ki az összegből, legalább 25 ezer forintot bent kell hagynod. (Ez utóbbi lehetőség először idén év végén lett elérhető.)
Még két dolgot érdemes tudni a TBSZ számlákról. Az egyik, hogy szolgáltatók között mozgathatóak a számlák, ezt hívják lekötési átutalás indításának. Ilyenkor igazolást kell vinned a régi szolgáltatótól az új helyre 15 napon belül, hogy az átutalt állomány TBSZ (vagy NYESZ) számláról származik.
Ha most is állampapírban van a pénzed egy bankban és évente 0,3% díjat fizetsz az állomány után, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy áttranszferáld az állományt az Államkincstárba, ahol ugyanazt a szolgáltatást költségmentesen megkapod.
A másik, hogy meglévő értékpapír nem vihető be TBSZ számlára. Vagyis a meglévő értékpapírjaidat nem tudod normál számláról bevinni TBSZ számlára.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Orulok ha segithettem, remelem tudok kesobb is!
Mi akkor az elonye a kinti “tbszesitesnek”? Ahogy megertettem ez inkabb (on)magam igazolasa a Mutyisztani (magyar) hivatal fele, ha netalan a kinti penzbol szeretnek venni nagyobb erteket, az honnan szarmazhat.
De a TBSZ fobb elonyei kozul joparat nem tudnek kihasznalni. (folyamatosan bejovo osszegeg (eveken tulnyulo) befektetese, 0% osztalekado,…)
Köszönöm az információkat!
Köszi a leírást és a videót!
Az lenne a kérdésem (nem ismerem az IB vagy más bróker felületét, rendeszerét): ha mondjuk az IB-nél van alszámla lehetőség, akkor szerinted aaz alszámla megnyitása elég vagy minden évben új számlát kell nyitnom?
Nézz jobban utána, a pontos adózás számos dologtól függ.
Ha példűul a kinti szolgáltató jobb költségekkel dolgozik, vagy esetleg jobban megbízol bennük, akkor talán érdemes lehet megfontolni a külföldi TBSZ opciót is. Például mo Erste-nél hiányolom, hogy nagyon sok low cost core ETF nem elérhető és kérésre sem veszik fel a listára… Bár itthoni viszonylatban a költségeik versenyképesnek tünnek, külföldi szolgáltatónál láttam már jelentősen jobbat.
Ha nagyobb összegű, pl 10-20-30 év megtakarításairól van szó, akkor az adózás már nagyon nem mindegy hosszú távon. Hacsak nem akarsz még pár évet feleslegesen dolgozni a költségek miatt…
A videó alatti egyik válaszban írod, hogy csak az első befizetést kell bejelenteni, utána hónapokkal később tolhatsz be 100 millát, stb. Nekem ez nem tűnik logikusnak, hiszen ebben az esetben, ha egyszer majd 5-10-20 év múlva visszautalod a 100+ millát akkor mit mondasz a NAV-nak vagyonosodási vizsgálatkor, hogy miből van? Ha mondjuk valaki havonta fizetget be a gyűjtőévben, azt szerintem se kell minden alkalommal jelezni, de év végén egy szumma gyűjtőév befizetés azért kellene, nem?
Üdv,
Pedig így működik. Nyitsz új tbsz-t, befizetsz rá pénzt, aztán decemberben az év végén lejáró tbsz állományát pedig átvezetteted az újra.
De most ha kint kotok egy szamlat az usakoknal IBnel, s itt azonnal bejelentem NAV fele, akkor ott pl 5 evig nem fog senki sem piszkalni az adasvetelek utani eves adozasok, osztalekok miatt? Mert 1 dolog, hogy mi van Mao-on, de en ebben az esetben kulfoldre vittem a szamlat, az ottani hatosag nem fog erdeklodni, s akar automatikusan a szolgaltato levonni dolgokat, amiket “TBSZ”-en nem kellene megtegyen?
Nem tudom, USA esetén mi a legoptimálisabb megoldás.
Mi van, ha valaki nyit egy US Vanguard számlát és kinevezi TBSZ-nek? Egyátalán ez lehetséges?
Ha ezután vesz valaki egy indexkövető ETF-et, ami Accumlating tipus, akkor nincs osztalék, csak árfolyamnyereség adó? (Amit ha jól tudom, USA-ban sem vonnak le automatikusan, tehát szvsz TBSZ miatt nincs rá adó?)
1) magyar szolgaltato, ahol valodi TBSZt kothetek, megveszem az accumlating ETFet, s kozben tegyuk fel nincs szamlavezetesi dijam….
2) vagy 1 kulfoldi szolgaltato , ahol 1000 ft helyett megveszem 100 ft-ert mindezt a “latszat TBSZemre”
akkor mit nyerek mindezzel? Milyen ado/jutalekvonzata van 1) es 2)-nek?
Mi az amit nyerhetsz 2)-vel, amit nem kapnal meg 1)-el?
Pl., ha valaki TBSZ-en belül öt éven keresztül minden nap daytrade-el, akkor kap adókedvezményt. De ha valaki TBSZ-en kívül öt éven át úgy tart részvény, hogy hozzá sem nyúl, akkor viszont nem.
Sokkal, de sokkal egyszerűbb lenne egy pénzügyi eszköz megvételének és eladásának időpontját vizsgálni, és akkor egyetlenegy nyamvadt értékpapírszámla is bőven elegendő lenne.
A legnagyobb problémát abban látom, ha mondjuk a számlatulajdonos elhalálozik és a gyerekei még kiskorúak, akkor a házaspár másik tagja sem fér hozzá könnyen a befektetésekhez.
Én úgy állok a befektetéseimhez, hogy első sorban biztosítsa öreg korunkban az anyagi biztonságot, függetlenséget és csak másodsorban fontos, hogy legyen örökölhető. Ezért célszerűbb lenne, ha a számlatulajdonos halála esetén a házaspár másik tagja legyen a továbbiakban a számlatulajdonos.
A fenti helyzetre elsőre csak egy megoldást látom, ha a számlatulajdonos készít egy végrendeletet, amiben tételesen leírja, hogy befektetései házastársához és ne a gyerekeihez kerüljenek automatikusan.
Van erre ennél jobb/egyszerűbb megoldás?
Egyrészt vannak akik nem akarják itthon tartani a pénzüket, vagy legalábbis nem minden pénzüket. Bizonyos vagyon felett ez szerintem indokolt is, én még nem érzem úgy, hogy ország szinten diverzifikálnom kellene 🙂 Másrészt aki csak ül a befektetésein, azoknak nagyjából mindegy, mert tényleg minimális a nyereség egy külföldi diszkont brókerrel. De ha valaki aktívabban akar kereskedni, akkor annak már nem. Sőt, már akkor is jelentős lehet a különbség, ha valaki rendszeresen újrasúlyozza a portfólióját.
ez pontosan hogyan megy? A számláról eladok mindent, kiutalom a lóvét a folyószámlámra, aztán forintra ugyan annyit tovább utalok egy B számlára ami egy másik szolgáltatónál levő tbsz, amit mondjuk most nyitok?
Két opciót látok:
1. Mindent eladni az 5. év letelte előtt, és még aznap visszavenni “normál” számlára, így az 5 év alatt elért árfolyamnyereség adómentes (mínusz a tranzakciós költségek)
2. Nem lehet, hogy ez eleve le van kezelve, és a TBSZ-ről átpakolt részvények esetében az 5. év utolsó napjának áraihoz viszonyítva kell árfolyamnyereséget számolnod?
Most nem konkrét adózásról van szó, hanem mögöttes elvekről. Pozícióból beszélek, mert van normál értékpapírszámlám és TBSZ-em is. A mostani rendszernek az az eredménye, hogyha a jó munkásember pénzintézetek között is diverzifikál, és nem egyösszegben fektet be, akkor lehet neki akár 10-15 TBSZ számlája is. Amit teljesen értelmetlen. Legalábbis szvsz.
Míg ha csak egyszerűen azt néznénk, hogyha most megveszek valamit és hozzá sem nyúlok legalább öt évig, akkor magától adómentes lenne, akkor elég lenne 2-3 értékpapírszámla.
Ezt a törvényt ugye a banklobbi dumálta ki, hogy minél nagyobb legyen a számlavezetésből származó bevétel?
“feleségemmel mindkettőnknek van értékpapírszámlánk…50-50%-ban …megosztva…”
Sajnos ez nem tökéletes megoldás.
A házasság ideje alatt szerzett vagyon – egy-két kivétellel – közös tulajdon. Bárki nevén van a bankszámla, az 50-50%-ban megosztott tulajdon.
De mivel ebben a bank nem dönthet, a házastárs halálakor az Ő nevén levő számlát teljes egészében zárolni fogja. A hagyatéki eljárásban a közjegyző meg fogja állapítani, hogy az értékpapírok fele nem örökség, hanem az élő házastársé. A másik fél a hagyaték része.
Az élő házastárs számlájának a fele is a hagyaték része, ezért arról is intézkedni kell a hagyatéki eljárásban. Az eltitkolás biztosan törvényellenes.
Azt nem tudom, hogy mennyire törvénytelen, ha az élő házastárs a halál után is használja a számlát. (Ha valaki tudja, örülnék, ha megírná.)
Az igazi megoldás a saját számlák házassági különvagyonná nyilvánítása
“…szolgáltatók között mozgathatóak a számlák…ez pontosan hogyan megy?”
Az új számlavezetőnél bejelented, hogy szeretnél áthozni egy TBSZ-t. Ha még nincs olyanod, nyitnak egy megfelelő évjáratút és megadják az utalási adatokat.
A régi számlavezetőnél megmondod, hogy az összes értéket helyezzék át az új TBSZ számlára az adómentesség megtartása mellett. A pénzre utalási díjat, az értékpapírokra transzfer díjat (fajtánként 1500-5000 Ft) kell fizetni.
Ha valamelyik papírból kevés van, érdemes előzetesen eladni, ha az értékpapír transzferdíj túl sok % lenne.
De nem kötelező, ha az új befogadja!
Viszont ha eladod, számolni kell vele, hogy a papír csak 2-3 nap múlva változik utalható pénzzé.
A szerzési adatokról az igazolást a régi számlavezetőnek kötelessége átküldeni az újhoz. Érdemes 1-2 hét múlva rákérdezni, hogy megérkezett-e és rajta van-e minden szükséges adat.
Ezért mondtam, hogy nézzük meg mire gondolt a költő. Ha már elkezdted a TBSZ-t és végül adómentes lesz a nyereséged, a NAV-nak mindegy hogy 1 millió nyeresége volt adómentes vagy 100 millióé… Te le vagy fedve, bejelentetted hogy adómentességre hajtasz, ha később megkérdezik meg tudod mutatni hogy valóban adómentes volt a nyereség. Lehet ott 1 milliárd is. Ha kellene nekik egy összegzés a gyűjtőévről, akkor kellene a későbbi 5 év összegzője is, de mivel nem kell adót fizetni, így bevallani sem kell.
Amire szerintem gondolsz az az, hogy honnan volt eleve 100 milliód hogy elkezdjed a TBSZ-t. De az már nem ennek a TBSZ-nek a kérdése. A TBSZ csak a lekötött összeg nyereségének adómentességéről szól, nem a lekötött összeg adómentességéről. Vagy félreértelek?
Ha egy számla felett két rendelkező van, akkor az egyik azt csinál vele, amit akar. Mondjuk átpakolhatja a rajta levő szinte összes pénzt más szolgáltatóhoz, és otthagy jelentéktelen összeget számlavezetésre.
Ha valaki meghal, arról a szolgáltató nem tud, csak akkor, ha közjegyző megkeresi.
Közjegyző pedig csak azt a szolgáltatót keresi meg, amit az örökösök bejelentettek neki. Tehát hivatalból nem fogják zárolni a számlát, csak ha bejelented a közjegyzőnek, hogy létezik az a számla. A mai hagyatéki ügyek egyik nagy hiányossága, hogy nem kérik le teljes körűen az összes szolgáltatót, hogy van-e ott bármilyen ügye az elhunytnak.
A fenti módszerrel úgy 99% eséllyel nem fog kiderülni semmi, amíg a másik házastárs meg nem hal, vagy lehet, hogy akkor se.
“headset jól értem, hogy szerinted ha a házaspár egyik tagja meghal, akkor az életben maradt fél nevén levő számlákon levő vagyon fele is a hagyaték része? Én ezt azért furcsállnám.”
Pedig igy van. A házasság ideje alatt minden szerzemény közös tulajdon (kivéve öröklés, szerzői jogok, kártérítések, stb…). Ez a házassági vagyonközösség.
És ha valaki meghal, akkor a tulajdona a hagyaték része. Hacsak haláleseti rendelkezéssel ki nem vonja a hagyatékból. De erre az értékpapírszámláknál nincs lehetőség.
“Ha egy számla felett két rendelkező van, akkor az egyik azt csinál vele, amit akar. Mondjuk átpakolhatja a rajta levő szinte összes pénzt más szolgáltatóhoz, és otthagy jelentéktelen összeget számlavezetésre.”
Igen, de ha ezt egy házastárs teszi, akkor az áthelyezett érték a közös vagyon része marad. A fele továbbra is a másik házastársé. A hagyatékhoz tartozik.
“Tehát hivatalból nem fogják zárolni a számlát, csak ha bejelented a közjegyzőnek, hogy létezik az a számla.”
De ha nem jelented be – legkésőbb a hagyatéki tárgyaláson – az bűncselekmény. Főleg, ha vannak más örökösök is. De lehet, hogy akkor is, ha nincsenek. Ezt nem tudom.
Nekem ez sikerült az Erste Banknál!!!!
“Annak sok értelmét nem látom, hogy legyen két külön számla, amire a házaspár mondjuk 50-50%-ban rak be.”
A több lábon való állás szellemében azért volna értelme különböző számlákon (vagyis inkább különböző pénzintézetekben) tartani egy közös háztartás megtakarításait.
Erste Bank Kezitcsókolom szerint olyan nem létezik, hogy NYESZ-t TBSZ-szé alakítunk. Így kezdte, aztán felvilágosítottam, hogy nagyonis létezik, még a saját honlapjuk szerint is.
Manapság nem árt felkészülten menni a bankba.
Végrendelet a megoldás, minden más csak játék a tűzzel.
Más részről tapasztalat, hogy nagy-nagy bankunk nyilvántartása nem éppen konzisztens egy már halott emberről, tehát még akkor se biztos, hogy kiderül, ha teszemazt volt egy bankszámlája az elhunyt házastársnak, és utána felesben az értékpapírszámlán még mozgat ezt-azt a túlélő házastárs.
“Végrendelet a megoldás, minden más csak játék a tűzzel.”
Amit a házassági különvagyonról írtam, az arra vonatkozott, hogy az ember minden komplikáció és törvénysértés nélkül tulajdonolhassa a SAJÁT nevére szóló értékpapírszámlát a házastársa halála után. Főleg abban az időszakban, amíg a hagyatéki eljárás be nem fejeződik.
Végrendeletre természetesen ebben az esetben is szükség van az elhunyt házastárs számlájával kapcsolatban. De itt sem szabad elfelejteni, hogy ha vannak törvény szerinti örökösök (gyermekek, gyermektelen pár esetén az elhunyt szülei), a köteles részt a végrendelet nem tudja eltéríteni.
“…tehát még akkor se biztos, hogy kiderül…”
Nem tudom, ki hogy van vele, de én akkor sem szivesen követnék el törvénysértést, ha nem biztos, hogy kiderül. Ezért beszélgetnék arról, hogy van-e más út.
“Mi van akkor, ha 2023/I PMÁP-t veszek, ami 2023.03.22-én jár le, tehát később, mint a TBSZ? Mi történik ezzel a papírral a TBSZ lejártakor? Vissza a “sima” állampapír számlára? Köszi előre is, ha válaszoltok.”
Igen, átkerül a normál számlára.
A bekerülési értéke az összegyüjtött, de nem kifizetett kamattal megnövelt névérték lesz. Ami azt jelenti, hogy a dec 31-ig megszerzett, de még nem kifizetett kamat adómentes lesz. A további kamat a következő kifizetéskor adózik.