Többet kell keresnem?

Norbi tett fel egy érdekes kérdést levélben. Ő a magyar átlagnál jobban keres, nettó 500 ezer forint körül, ráadásul van lehetősége, hogy hetente akár többször is otthonról dolgozzon.

Szeretne több pénzt keresni, de az valószínűleg több munkával és kevesebb szabadidővel járna, ami többgyerekes családapaként egy fontos szempont a számára. Azt kérdezte, mi lenne a helyes döntés ebben az esetben.

Ő a szokásos kérdéssel szembesült: a szabadidejét, vagy a kényelmes munkahelyét kellene átváltania több bevételre. Ha megteszi, kevesebbet lehet a gyerekeivel most, de nagyobb anyagi biztonságban élhetnének később. Esetleg adják lejjebb az igényeiket és igyekezzenek beosztani a meglévő pénzt, hogy az elég legyen a mai kiadásokra és a későbbi költségekre (mint nyugdíj, gyerekek iskoláztatása, stb.) félrerakandó megtakarításokra is?

Ez a klasszikus trade-off kérdése. (Ha valaki tud erre jó magyar fordítást, árulja el nekem is.)

Van, amikor fel sem merülhet ez a probléma. Ha túl keveset keresel, akkor lépni kell. Ha jelenleg annyit keresel, hogy nem tudsz belőle félretenni eleget, nincs min gondolkodnod. Be kell vállalnod a több munkát esetleg a több utazást a munkahelyedre, mert egyébként nagyon szomorú nyugdíjas éveid lesznek, ha most nem tudsz felkészülni rájuk. (Érdemes elkezdeni képezni is magadat, esetleg vállalkozásban gondolkodni, hogy kevesebb munkával többet keress néhány év múlva.)

Egyébként nagyon sok ember eltékozolja az életét egy-egy munkahelyen, csak mert az kényelmes. Amikor látok egészséges fiatalembereket évek óta például portásként dolgozni egy óvodában, iskolában, nehéz megállnom, hogy ne kérdezzem meg, miért nem keres egy normális munkát, amiben van kihívás is és még pénzt is lehet vele keresni. Elhiszem, hogy nagyon kényelmes napi hét órát üldögélni egy portásfülkében éveken át, semmi elvárás és felelősség mellett, mobiltelefont nyomkodva meg videókat nézegetve, de könyörgöm, ne legyen már ez valakinek az életcélja, ha egyébként egészségügyileg alkalmas más munkakörre is.

De rengeteg egyéb ember is van, akik lusták vagy bambák egész életükben kimozdulni a komfortzónájukból és ugyanott dolgoznak már évek-évtizedek óta fillérekért, csak azért, mert kényelmes a munka.

Nekik egyértelmű az üzenet: lépj tovább, amíg nem ragadsz örökre bele ebbe a bűzös, posványos mocsárba, ahol most vagy. Emberileg is megújulsz, ha változás áll be a beszürkült, unalmas életedben. Ahogy mondani szokták, ha ugyanott tartasz a karrierben, ahol tartottál 3-5 éve, akkor eltékozoltál az életedből 3-5 évet. Ha pedig már azt sem tudod, mit jelent az a szó, hogy karrier meg életcél, válts azonnal.

(Ugye nem érted félre? Nem az a baj, hogy árufeltöltő vagy egy áruházban, hanem az, ha ezen nem akarsz változtatni, pedig a képességeid egyébként lehetővé tennék.)

A kérdés akkor lesz érdekes, ha már most is keresel annyit, hogy félretegyél a későbbi kiadásokra is elég pénzt. Mit válassz? A nagyobb életszínvonalat vagy a szabadidőt?

Nos, ez egy komoly dilemma és tényleg kell hozzá bölcsesség, hogy melyiket válaszd.

Régebben gyakran hívtak projektmunkákra, napi 4 óra elfoglaltság havi 500 ezer forintért, pár hónapig. Hol egy  banki kalkulátort kellett volna fejleszteni, hol egy összehasonlító oldal blog részét kellett volna tartalommal feltölteni.

Bár 500 ezer forint nagyon is szemmel látható összeg lett volna a havi bevételünkben és az időmbe is belefért volna az a napi négy óra, de mindig nemet mondtam. Ugyanis az lett volna az ára, hogy napi 9-10 órát dolgozok, így nem tudtam volna reggel elvinni a gyerekeket az óvodába és valószínűleg este sem tudtam volna velük lenni.

Ennyit meg egész egyszerűen nem ért az a havi összeg. A gyerekeim egyszer kicsik és csak egy apjuk van. Az így kieső pénzt majd megkeresem később. Ha két évvel tovább kell dolgoznom azért, hogy meglegyen az a pénz, ami elég a nyugdíjamra, akkor inkább két évvel tovább dolgozok, mintsem most a munka miatt elhanyagoljak minden mást, ami szintén fontos az életben.

Így én eddig mindig úgy döntöttem, hogy megtehetem azt a luxust, hogy nem dolgozok többet a pénzért, mert a jelenlegi bevétel is elég, inkább az igényeimből adok lejjebb a szabadidőmért cserébe.

De ez csak az én esetem. Ahány ember, annyi anyagi helyzet, annyi választás, annyi szempont. Érdemes bölcsen hozzáállni a kérdéshez és fontos, hogy gondolkodj sokat a dolgon, mielőtt döntesz. Ha nem lenne elcsépelve a szó mindenféle keleti kultusz által, azt mondanám, hogy meditálj rajta. Nem kell kapkodnod, forgasd a szívedben, mi lenne a legjobb. Gondolkodj rajta néhány hetet, aztán hozd meg a döntést és ragaszkodj ahhoz, akárhogy is döntöttél.

Sok sikert mindenkinek az ilyen döntésekhez, ez is az élet igazán fontos döntéseinek az egyike.

Itt már írtam erről a témáról egy másik nézőpontból:

Midász király érintése

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

210 hozzászólás

  • keptön
    A szövegből nem derül, ki de úgy mondtam vissza az első ajánlatot, hogy nem volt meg a második… Arra már tiszta nyereségként tekintek, mert az eredeti feltételek mellett is elengedtem a nagy bevétel növekedést biztosító pozíciót.
  • Dörnyei József
    A cikk helyesen vezeti le, hogy ez egy komplex döntés. Fiatalként limitált anyagi bázissal a többség bevállalja a több melót. Idősebben, nagyobb vagyonnal már a szabadidő a fontosabb.

    Géza: Jól kell választani. Lehet, hogy nem fog sikerülni elsőre. de másodszorra (sokadszorra) már okosodik az ember. Esetleg belátod, hogy feleséget (élettársat) 10-15 évre választasz és utána csere. Ha élettárs és nem feleség, akkor olcsóbb.

  • Dörnyei József
    A portás munka sem lebecsülendő. Valahogy megél a portás is. Lehet, hogy a fizetéséből, de lehet, hogy jól keres a felesége v. örökölt.
    Ismerek olyan példát, ahol egy “portás” váltott komolyabb pozícióra és rögtön magánéletbeli problémák jöttek. Ha marad, akkor boldogabb.
  • Csabinho
    Üdv,

    Variációk egy témára:
    Trade-off = Melyik kezembe harapjak?

  • kilences
    “Hogy merészeli valaki nem úgy látni a világot ahogy én és minden nap taposni hogy 10Ft-al is de többet keressen!!!”

    Jópárszor hallottam már ilyen véleményt, csak mikor ezek a fiatalok eljutnak a 30-as éveik végére, és jön a pofon hogy semmit se ért el (anyagilag), aztán 40 évesen lehet megszakadni az meg cikis

  • Géza
    rtzr12, az ilyen életerős portásokra azért nem a diogenészi bölcsesség jellemző, hogy nem a földi javakban keresi a boldogságot, és tudatosan éri be kevéssel.

    Aki nem tesz semmit az életéért, az szokta legjobban másban keresni a hibát saját szerencsétlenségéért:

    “Gyurcsány, Orbán, a zsidók, a cigányok, a migránsok, a bankok miatt vagyok az anyám nyakán élő közmunkás/minimálbéres portás, és minden nő arányásó ribanc, mert csak olyannal akarja összekötni az életét, aki képes önerejéből gondoskodni a családjáról “

  • Friedrich
    javaslatom:
    “trade-off kérdés” = “költség-haszon elemzés”
  • mp
    Volt itt nálunk a portások között 1 srác,aki előtt mindig nyitva volt vmi könyv, v. füzet a fülkében.Először érettségizett,nyelvet tanult,majd elvégzett egy jó szakmát levelezőn és amint meglett a végzettsége dobbantott egy nagy multihoz logisztikusnak.Mindig biztattam, h ő az egyetlen értelmes közöttük.Az összes többi csak a filmeket,szgépes játékokat nyomja végig a 24h-s műszak alatt,és olyan munka alternatívákban gondolkozik,h pl. vonat takarító.És persze panaszkodnak,h kevés a fizu,sok a hitel…
    Norbi dilemmája ismerős.Én is sokszor mondtam már nemet jól fizető munkákra,mert nem akartam a családtól elvenni az időt.De nem mindig sikerül jól dönteni.Néha pl. amikor elutasítok egy napra egy munkát,de a gyerekek egész nap hisztiznek,akkor azt gondolom,h inkább el kellett volna vállalni 🙂 Amikor elvállalom,és kiderül utólag,h még túlóra is lesz,akkor meg jön a “Soha többet!” fogadalom.
  • Szabolcs
    Érdekes kérdés. Elvileg eleget keresek (van ilyen, ha van neje az embernek? :)). Ahol most “ragadtam”, az egy napi akár 2-3 valós munkaórával ellátható vezetői pozi (+ érdekes), amitről majd mindent tudok, és bár lehet, de senki sem akar megvezetni, szakmailag majdhogynem végállomás, nem nagyon szólnak bele a munkámba. Belefér, hogy blogot olvassak, hogy adott esetben elmenjek kicsit előbb, ha a gyerekért nekem kell mennem. 🙂 Az eggyel feletti szint már káosz lenne nekem (és ismeretlen), és van ugye az az elmélet, hogy mindenki addig megy fel, míg alkalmatlanná nem válik. Ezt nem szeretném, most sok minden belefér időben, anyagilag meg olyan-amilyen, de elég.
    Én maradtam a “posványban”. Az időmet nem tudja senki megfizetni. És stressz hiánya miatt talán olcsóbb lesz a nyugibogyó 30 év múlva.
    Persze, megerősítve a korábbi hozzászólókat, körülmény és esetfüggő. Szeretnéd, amire váltanál?
  • Omnisapient
    Pasas bemegy a munkaközvetítőbe és előadja az ügyintézőnek, hogy nemrég szabadult és van egy érettségije, valami munkát keres. Kis beszélgetéssel az ügyintéző kideríti, hogy a pasast az ivás vitte a romlásba és a rács mögé. Két opciót ajánl fel neki:
    -Van itt olyan állás, ami sok munkát igényel és sokat fizet, meg van olyan is ami keveset fizet, de nem is kell sokat dolgozni-mondja az ügyintéző. Erre a pasas:
    -Ha sokat fizet, az nem jó, mert a sok pénzt eliszom, aztán kész a baj. Ha sok a szabadidő, az sem jó, mert a kocsmában kötök ki és az megint csak nem jó. Nincs valami olyan meló, ahol jó sokat kell dolgozni jó kevés pénzért?
    -De van egy pár, de azokhoz diploma kell!
  • Nagy Vonalakban
    70 000 dollár.

    Amerikában évi nettó 70 000 dollár az az összeg, ameddig érdemes teperni.
    Ha ezt elérik, akkor utána már többet szàmit a szabadidő mint az elérhető nagyobb fizetés.

    Nettó havi 2 millió felett szerintem már itthon sincs nagy különbség az èletszinvonalban.

  • piccola
    Gratulálok azoknak a megkeseredett kommentelőknek, akiknek ebbe a témába is sikerült egy kis nőgyüleletet belecsempészni.
  • Gábor
    Remek a post újra.

    A közgazdaságtanból a csökkenő határhaszon elvét kölcsönözném félig-meddig ide, amit anno a középiskolás diákjaimmal limonádé-ivással játszottuk. Ott is az elején még “életmentő”, aztán viszont egyre kevesebbet a hasznossága a “következő adag”-nak. Itt is ugyanúgy egyre kevesebbet ér a normál munka feletti bér-többlet is, egyszerűen átbillen a mérleg, aminél még “megéri” dolgozni + egy órát, ha cserébe le kell mondanunk valami jó dologról (pl. fiatalon a haverok, később pedig a család). Nyilván mindenkinél más- és más ez a szint.

  • combo
    Én nem portás vagyok, hanem egyetemen dolgozom (anyagilag nem nagy különbség… :), de én is elgondolkodtam párszor a váltáson.
    Az az igazság, hogy _szeretek_ tanítani és kutatni, és szeretem azt a “szabadságot” és légkört, amivel az egyetemi lét jár.
    Nekem ez a valamit valamiért: Kevés pénzt keresek, de legalább szeretem a munkám. (Tulajdonképpen ugyanaz, mint a posztban, csak alacsonyabb fizetéssel.)

    Majd ha kiégek, akkor váltok. Addig ha többletpénz kell, akkor inkább bevállalok valami alkalmi “másodállást”.

  • attila
    “Egy idő után már nem érdemes a több pénzt hajszolni. ” még szerencse hogy nem mindenki így gondolkozik, mert ha mindenki így tenne akkor se nekem se neked nem lenne munkád hisz nem lenne aki adja a munkát. Jó hogy vannak emberek akik felvállalják azt a terhet hogy munkaadók legyenek és főleg jó munkaadók ( amiből nagyon kevés van sajnos ). Erre nem mindenki alkalmas hisz ahogy a felelősség nő, nő a stressz és a pszichikai nyomás is, amivel a legtöbb ember nem bír el…
  • Tittián
    #Ottó
    180e nettó heti 40 óráért itt vidéken szerintem nem rossz pénz (pláne egy portás munkakörben), tekintve, hogy ugyanennyiért diplomások dolgoznak irodában, vagy fele ennyiért valaki egész nap ácsorog egy boltban, esetleg takarít egy iskolában.
  • Csaba
    Egyik barátnőmmel kávéztunk és kb szó szerint ez hangzott el:
    -Semmi okod nem lehet a panaszra, tök jó anyagi helyzetben élsz, jó családba születtél.
    -Aha, megvan mindenem. Van saját lakásom, van egy kis autóm, menő cuccokban járhatok, csak tudod, nincs apám…
    Hát így néz ez ki a gyerek szemszögéből…
  • expect
    “Egyébként nagyon sok ember eltékozolja az életét egy-egy munkahelyen, csak mert az kényelmes.”
    Ennek a fordítottja pedig, hogy sok ember eltékozolja az életét, csak hogy pénzt hajkurásszon. Sztem mindkettő igaz és egyik sem.
    Alapesetben az, ha valaki egy kényelmes munkát VÁLASZT, az egyáltalán nem eltékozlása az életnek. Ugyanakkor elfogadása annak, hogy az emberek 99%-a sosem fog maradandót alkotni (akkor sem, ha villamosmérnökké képzi magát és havi 1 milliót keres) és egy döntés, mely nem az anyagiak hajszolását tűzi ki célul, hanem bármi mást.
    Persze ez csak akkor igaz, ha az illető ezt tényleg választotta,/eldöntötte és nem arról van szó, hogy közben irigykedik és hárítja a saját felelősségét. És persze, valószínűleg utóbbi csoport van túlsúlyban, ennek ellenére sztem érdemes tisztázni azt, hogy a keresetnek/munkának és az élet eltékozlásának semmi köze egymáshoz.
  • durkoi
    Én hozzátennék még egy szempontot, amit érdemes meggondolni:

    Nem azt érdemes nézni, hogy a bruttó fizetés hogyan változik, hanem hogy a megtakarítás (nettó fizu – költségek) hogyan. Pl. : lehet hogy bérben csak 10%-al keres többet, de ez – feltételezve hogy nem költ többet – megtakarításban 50% különbséget is jelenthet, így ez azt jelenti hogy 3 év helyett 2 év alatt ér el ugyanakkorra megtakarítást és nem csak 2,7 év alatt. Ez hosszú távon jelentős különbség és ezért más súlyt is érdemel a pénz vs idő diskurzusban.

    Persze sokan azt se tudják mennyit költenek….

    Off: trade-off: sokat dolgozok amerikaiakkal és korábban angolokkal is, a trade-off teljesen megfelel a magyar kompromisszum szónak. Legutóbb 1 órája hallottam ezt a szót ilyen jelentéssel egy amerikaitól. Míg a compromise szót ritkán használják.

  • Géza
    @ottó – ha a félbehagyott informatikai tanulmányokból maradt meg valami (nem tudom, mikor volt a félbehagyás), és esetleg beszélsz legalább valamennyire angolul, akkor jó eséllyel felvesznek informatikai cégek. Nem top pozicióba, de fejlődési lehetőséggel.
  • Rissa
    Ottó

    Szerintem hasonló munkakört keress, csak egy informatikus multinál. Ha már bekerültél, hátha szerencséd lesz és vállalják az informatikussá történő át/továbbképzésedet.
    Mindenképp váltsál, jót tenne és elterelné a figyelmedet az egyéb problémáidról.
    Sok sikert és kitartást!

  • Maxi
    Én azt a problémát tapasztalom meg, hogy lépnék én tovább, de nincsen hová, nincsen tudomásom lehetőségről, ami valóban előrelépés, nem pedig ugyanaz ami most van csak máshol. A piacon, így a munkaerőpiacon is, csodák nincsenek… úgy tűnik elértem valami plafont, ami a képzettségem szerinti szakmában és képességeimhez, rátermettségemhez mérten elérhető volt.

    Ami a trade-off -ot illeti : +1 a “valamit valamiért” -re.

  • Sempronius89
    Kiszámoló tisztellek becsüllek, de mit javasolnál egy portásnak az ő valószínű végzettségével és az akár még tudatos spórolás mellett félretett megtakarításával, valamint jellemzően szerény szellemi kvalitásával? Vannak olyan szerencsétlenek akinek sem kézügyessége nincs, hogy jó szaki, vagy agya, hogy mondjuk nem is programozó hanem rendszergazda legyen. Nagyon más világban élsz.

    A példád jó, de jellemzően inkább az önkormányzati mancikákra akiknek még lenne is végzettsége, de inkább beletespednek a körömreszelésbe és a 3 órás ebédszünetbe,

  • ügyvéd

    Te még ugye messziről sem láttál “informatikai multit”? A “portás” az ilyeneknél nincs “bent”.
    A SSC-k általában külsős cégek által őrzött, bérelt irodákban dolgoznak, “benn” csak a saját dolgozóik vannak, az épületet, a portát, az őrzést, a takarítást, stb. ezer más dolgot úgy bérlik. Tehát ha valaki épp egy “informatikai multinál” portáskodik, az az égegyadta világon nem jelent semmit.
    “Bekerülni” pedig pontosan leírt feltételek, meglevő legalább BSC diploma, fluence english, illetve még ezer egyéb speciális céges igény teljesülése esetén lehet. A legjobbak legjobbjait veszik fel, ha valaki nem felel meg, a feltételeknek azt nem veszik fel, hiszen nem jótékonysági intézmények, hanem profitorientált multik.

    Szvsz ne adj értelmetlen tanácsokat….

  • ügyvéd
    Jah.
    Konkrétan tudok olyan SSC ről, ahol az épületet bérbe adó cégnek dolgozó biztonsági cég, csak olyan biztonsági őrt küldhet az adott helyre aki fluence english, mert ez a bérlő elvárása, és ezért fizet is. Gondolhatod, hogy néha hullik a hajuk a cégnél, mert az angolul folyékonyan beszélő biztonsági őr amúgy elég ritka még Budapesten is….
    Vagyis még biztonsági őrködni sem lehet sok helyen magas színtű angol nyelvtudás nélkül.
    Gondolod fejlesztőket felvesznek ilyen helyre, hogy majd megtanítsák őket angolul pl, vagy a “szakmára”?

    Ugye milyen vicces feltételezés ez?

  • Standard & Spúr
    De jó cikk.
    Egy ideje olvasom a blogot és nagyon szeretem, a témák kb 70%-át elolvasom és a hozzászólásokat is mindenképpen. (Ez az első kommentem.) 🙂

    trade-off: ördögalku

  • Second Wave
    Ottó
    1) ha tudod, fejezd be a sulit. Más szemmel fognak rád nézni. Ez idő és pénz áldozat…
    2) ha nem tudod, de érdekel, szerezz valamilyen info-s papírt. Vannak ingyenes OKJ szakmák ebben a témakörben is.

    A papírok csak arra kellenek, hogy ki tudj törni a skatulyából.

    3) képezd magad autodidakta módon. Angol: quizlet, youtube, felirattal, vagy nélküle.
    + programozás
    4) vállalj el kisebb bemutatkozó melókat, akár ingyen is.
    5) a kitörésnek a skatulyából lesznek költségei: az, hogy egy darabig keményebben fogsz dolgozni, kevesebb pénzért, mint eddig. De megéri. Minden leendő főnök azt mondja majd, hogy portásból sose lesz jó informatikus. Adj nekik egy kockázatmentes próbalehetőséget.
    Ha nekiállsz, és tudod finanszírozni a projektedet, biztos, hogy sikerülni fog!

  • tgwh
    Egy elég jó munkahelyet hagytam ott, kellemes társaság, nem rossz fizetés. Sokat rágódtam rajta, de hát durván többet kereshettem, és közelebb is volt a lakhelyemhez. Nem okolok érte senkit (nem kaptam meg a szükséges ,,betanítást”), de nem jött össze, pár hónapig volt csak jó fizetésem. Felajánlottak egy alja munkát, vagy búcsút intünk egymásnak. Szó nélkül eljöttem a cégtől. Utána pár hónap szabadidő, sokat rágódtam rajta, minek tanuljak tovább, lehettem volna asztalos, később saját vállalkozás, sok előnnyel járt volna. De inkább egy cnc forgácsoló képzésre jelentkeztem. Patkányfészek volt az első hely.
    A karriert most elhanyagoltam, más lett a fontosabb, de már kezdettől kellett volna a jó fizetés (szakmunkás minimálbérnél csak ígérték az emelést az első helyen, második cégnél már jobb). Most tartok ott, hogy jövőre váltani KELL.
    A lényeg, kell egy pár pofon hogy egyenesbe kerülj.
  • Gábor
    Ajánlom ezt a tesztet, segít kiszamolni mennyit ér NEKED a szabadidőd:
    programs.clearerthinking.org/what_is_your_time_really_worth_to_you.html
    (Talán pont itt a blogon is ajánlotta már valaki régebben)
  • kilences
    “Szerintem hasonló munkakört keress, csak egy informatikus multinál. Ha már bekerültél, hátha szerencséd lesz és vállalják az informatikussá történő át/továbbképzésedet.”

    Nem, ilyen nincs.

  • jurta

    “A portásról ez jutott eszembe:
    viccesviccek.hu/A_halasz”

    Kicsit túl sokszor lett már idevágva ez a sztori, hadd hívjam már fel a figyelmet egy többnyire észre nem vett különbségre, amiért butácskának tartom példálózni vele.

    Ez a halász olyan éghajlaton él, ahol a tenger nem fagy be, a lakhatáshoz sem kell zárt hely vagy fűtés, és a fatörzset is bármikor tudja a természetből pótolni. Alapvetően alakítja mássá a világlátását ez, mint a mienk.

    Ha itt lakna velünk a mérsékelt övben, ahol van tél is, akkor sok nemzedék óta azt tanulta volna, hogy gondoskodjon magáról, amennyire előre csak tud. Mint ahogy e blog olvasóinak is 90%-a úgy élne, mint a halász, ha a trópusokon nőtt volna fel (voltam ott hosszabban, láttam).

  • Kiszamolo
    sempri, én konkrétan több olyan portást ismerek, aki csak lustaságból az. Kettőnek diplomája is van.

    Nem azokról szól, akik mást nem tudnak csinálni.

  • naa
    trade-off magyarítására a javaslatom: beáldozás, beáldozni valamit.

    Valaki írt olyasmit, hogy “esetleg jó pénzért, ideiglenesen”. Ezzel is vigyázni kell, a jó pénz kicsit csapda is lehet.
    Például ha az ember szerencsés és elkezd nagyon jól keresni nagyon kemény munkával, pl. külföldön – értsd, pl. a korábbi fizetése után mondjuk 4-5x annyit -, azt gondolja, ez túl szép, hogy igaz legyen, nyomni kell ezerrel, éjjel-nappal amíg megy, 2-3 év múlva úgyis “nyugdíjba mehet” ilyen ütem mellett, de legalább kényelmesebb tempóra válthat. Épeszű ember nem hagy abba ilyen munkát.
    Aztán sokkal több év múlva még mindig ugyanúgy nyomja a melót, de a “nyugdíjról” és általában az élethez szükséges dolgokról és anyagiakról egészen más elképzelése van már (pl. külföldön vagy idehaza valami flancos helyen), amit még mindig nem ért el teljesen – közben a párja/család vagy ott van még mellette vagy nem…

  • axt
    @ügyvéd “A legjobbak legjobbjait veszik fel” – hahahahaha, ezen konkrétan felröhögtem. Te még életedben nem láttál SSC-t belülről. Én meg ott dolgozom. Elég sok hülye akad azért ott is. Olyanok, akik bár szereztek diplomát (jónevű egyetemen), meg egy felvételin tök jól el tudják adni magukat, aztán az igazi melónál kiderül, hogy semmire se jók, mert nem látják át a folyamatot, nem jegyzik meg a dolgokat, nem mennek proaktívan a dolgok elébe, meg felháborodnak dolgokon, hogy miért nekik kell csinálni. Elnézést kérek most mindenkitől, akinek nem inge, de én ezt leginkább a kora huszonéveseken látom nagyon. Tepernek mint az állat, hogy kifele azt mutassák, hogy mennyire pengék, de ha elkezdesz dolgozni velük, rögtön kiderül az alkalmatlanságuk. Természetesen nem mindenki ilyen egy SSC-ben, hiszen akkor összedőlne az egész, de sajnos észlelhető mennyiségben vannak jelen.
  • axt
    Ezt a példabeszédet én is nagyon bénának és egysíkúnak tartom. Persze akik bőszen bólogatnak rá, azoknak eszük ágában sincs elmenni a szó szerint BÜDÖS és NYÁLKÁS halat fogdosni, az undorítóbbnál undorítóbb csalikról meg nem is beszélve. Egyébként pont az égövek miatt alakult ki az, hogy az egyenlítőhöz közelebbi népek jóval kevesebbet tettek le az asztalra, mint a mérsékelt égöviek. Az egyenlítőnél nem nagyon kell okosnak lenni az életben maradáshoz, de errefelé, vagy még északabbra annál inkább. El lehet halászgatni élete végéig valakinek, de nem hiszem, hogy az emberiség célja az lenne a világon, hogy legyen mit zabálni. Ennél az emberi agy jóval többre rendeltetett.
  • SM
    3 téma:

    1. trade of – mindennek ára van/ megállapodás / számolni vele és a vonzataival / … szövegkörnyezettől függ
    Nehéz szó 😉

    2. Váltás: Adenauer kereszt (keress rá), bátorság, és tisztában lenni azzal, hogy nincs jó v rossz döntés, sokkal inkább adott pillanatban megfelelő döntés.

    3. , témajavaslatnak: min 5., max 10év Ny-europai munkavallalas nyugdijkiegeszítés célzattal, ez persze nagy áldozat a család részéről, később viszont egyértelmű előny gyereknek, nyugdijasnak.

  • VAG
    @ügyvéd
    Azért van abban valami szép, amikor úgy nyomod valakinek a lecture-t a nagyon fontos angol nyelvtudásról, hogy két angol szónak csak az 50%-kát tudod ordító hiba nélkül leírni.
  • Unemployed
    A legfontosabb kérdés, hogy a pénz, az anyagi javak és lehetőségek élvezete mennyire fontos számodra és mit vagy hajlandó feláldozni érte.
    Én 44 évesen immár hatodjára vagyok munka nélkül, összesen már több, mint 5 évet töltöttem el így, a válság kitörése óta már több, mint az idő felét.
    3 éve egy nagy európai multi munkát ajánlott külföldön, az itteni cégük megszűnt, kiválóan éreztem magam náluk, mégsem mentem.
    Aztán rájöttem, hogy képtelen vagyok havi 400-nál többet költeni, nem esik jól, a pénz megtakarítása nagyobb öröm, mint bármi más megvásárlása. Kiadok egy lakást és jönnek a kamatok. Az ilyen ember minek vállaljon extra áldozatot?
    Más meg 3 millióból is csak”nyomorog”
    A fontos, hogy a céljaid szerint dönts és ebben senki más nem tud segíteni neked.
    “Ítéld meg a sikereidet úgy, hogy azokhoz a dolgokhoz viszonyítod,amelyekről le kellett mondanod, hogy azt megszerezd”(Dalai Láma)
  • dmry
    trade-off=dilemma

    és1000bocs, de helytől függően pl. disznó/marhahús ingyen…

  • dmry

    a halász nem betegszik meg, nem utazik el, nem öregszik, partszakaszát nem halásszák le, nem bitorolják el, nem lesz fajta védett, nem szennyezik meg, nem lesz helyben a bármilyenhús adója jóval alacsonyabb, míg az azzal azonos lobbi által a tengeri teremtmény egészségtelenné nyilvánítva…és nem szeret bele a vadász vegán lányába/fiába sem 🙂
  • Penge
    “Elhiszem, hogy nagyon kényelmes napi hét órát üldögélni egy portásfülkében éveken át”

    Napi 12 vagy inkább 24 az a 7, viszont valóban kényelmes, ha összehasonlítjuk, hogy semmittevésért kapsz 7-8-900-as órabért, ellenben a folyamatos pörgésért, megfeszített fizikai aktivitásért sokszor ugyanennyit vagy még ennyit sem. Az Aldiban talán 1200-at (nettóról beszélünk). És a mekiben/gyártósoron sem fejlődsz.

    Amúgy meg kifizeted nekik a sokmilliós egyetemi tandíjat? Mert feljönnek Borsodból vagy a halál faszáról és épp albérletre + kajára ha futja abból a 150 ezres fizetésből…

    “pedig a képességeid egyébként lehetővé tennék.”

    A képességeim alapján akár Habony Árpád is lehetnék, csak rossz helyre születtem. Cseszheted a képességeket ha 0-ról indulsz.

  • gaborr
    fluence english? Ez ilyen portas szleng? vagy ugyvedes? 😉
  • Tinaturner
    “g
    2017-11-27 at 12:53
    A portásról ez jutott eszembe:
    viccesviccek.hu/A_halasz”

    Nekem arról viszont a tücsök és a hangya sztori jut eszembe. A halász annyit tesz meg amit épp minimum kell. Aztán ha eltörik a lába vagy nincs hal megy a segélyért vagy elveszi másoktól.. a hangya meg raktarozott eleget ínséges időkre. Betegseg, nincs több hal. Tornado lerombolja a falut, vagy segít másokon. Közben marad ideje pihenni az élete második felében. Ez az egész kiszámolósdi erről szól

  • Penge
    Géza: IT céghez angollal + infó tudással? Ne nevettess. ügyvéd már leírta a lényeget, azt a részét nem ragozom különösebben. Olyan mértékben ellepték a szakmát a vérpistikék, hogy 100 nettós állást is nagyítóval kell keresni. Budapesten! De várom a (nem létező) ajánlatokat. 😀

    Ma már csak programozókat meg nagyvállalati rendszergazdákat keresnek.

    Fejlődési lehetőség? Mikor egy korábbi helyemen mondtam a főnöknek, hogy mehetne a Windows install és társai párhuzamosan egyrészt, hogy én se malmozzak feleslegesen, másrészt, hogy csökkentsük az időt, jött a “Nem sürgős, ráér jövőhétig. Egyébként sincs sok dolgod, így legalább kitöltöd a munkaidőd.” szöveggel.

    Second Wave: Kisebb melókat hiába vállalnál el, mivel nem libertariánus világban élünk, még ha akarnák is jó spannak kell lenned, hogy megkockáztassák, hogy ingyen, kötelezettség nélkül kipróbálnak, mert ők tartják a hátukat.

  • Kiszamolo
    Penge, már rengetegen leirták, hogy a nulláról kezdték és mégis sikeresek lettek. De ha abban akarsz hinni, hogy senki nem lehet sikeres, csak aki csókos meg jó helyre született, hát higgy. Csak azért tudd, hogy nem igaz.
  • VZoli76
    Szerintem ez a nehéz döntés kategória. Itt nem várhatunk külső segítséget vagy érvelést ami megmondja mi a tuti. Pont ezért nehéz a döntés. Egy ilyen döntés nem arról szól, hogy mi a helyes, nincs legjobb alternatíva.

    A kérdés arról szól, ki akarok én lenni.

    Itt egy kíváló TED videó arról, hogy hogyan kezeljük az ilyen jellegű nehéz döntéseket:
    ted.com/talks/ruth_chang_how_to_make_hard_choices?language=hu

    (Kedves Kiszámoló, szerintem a fenti videó megérne egy külön posztot itt)

  • Zedder
    Kicsit unalmas már ez a végtelenségig mantrázott “programozó legyél” szöveg… Annyi millió más ága van az IT-nak, tele résszakmákkal… Már 10-15 éve is látszott, hogy a programozó droidokkal nem érdemes versenyezni, egyrészt ott vannak az olcsó harmadik világbeli kóderek egy tál rizsért, másrészt az AI / gépi támogatás miatt egyre inkább szűnnek meg a favágó feladatok. Hacsak nem vagy istenadta tehetség, hogy architekti szinten átlássad az egészet, és team leader legyél, ez szerintem döglött karrierút.

    Már csak azért is, mert ugye mindenki programozó akar lenni.:)

    Ehelyett keress olyan IT területet, amivel lehet nem villoghatsz a kocka házibulikon, ellenben roppant jól fizet, és a verseny kisebb – mondjuk a tudásra ott is szükség lesz.

    SSC: scriptből dolgozó droidok, max. a nyelvtudás a lényeg, hogy az ügyféllel beszélhessen. Pár éven belül a chatbotok kinyírják a szakma alját.

  • LG
    Ügyvéd lehet, hogy erre a fluence-re gondolt – csak ez francia :D:D:D

    imgd.aeplcdn.com/1280×720/ec/42/B1/17815/img/m/Renault-Fluence-Right-Front-Three-Quarter-48978_ol.jpg?q=100

  • von Atrablò
    Trade-off is

    “a balance achieved between two desirable but incompatible features”

    vagyis:

    pelda1: “A mennyiseg a minoseg rovasara megy” (V.I. Lenin)
    pelda2 : “B*szni & szuznek maradni nem lehet egyszerre” (ismeretlen szerzo)