Míg az eurózóna legnagyobb problémája a negatív, - 0,2%-os infláció (azaz defláció), nálunk ilyen probléma nincs: még rosszabb lett a friss inflációs jelentés, mint a múlt hónapban.
Az éves infláció 3,9% lett, a maginfláció pedig egyenesen 4,7%, utoljára közel nyolc éve volt ilyen magas ez az érték.
A magas infláció egyik nyilvánvaló oka a túl gyenge forint, egy éve még 330 Ft volt egy euró, most pedig 358 forint.
Az MNB többször kijelentette, hogy neki nincs árfolyamcélja, egyedül az inflációt figyeli, hogy ne szökhessen a 3%-os cél fölé az értéke.
Mivel már régóta 3% felett van az infláció, izgatottan várjuk, mikor fog lépni végre valamit a jegybank, mert ez a 360 forint környéki euró árfolyam már nagyon ciki és ennek az eredménye, a 4%-os infláció is. A további kamatcsökkentés szemmel láthatóan nem segített a forint árfolyamának. A tegnap belengetett devizaswapok csak arra volt elég, hogy 361-ről újra 360 forint alá kerüljön az euró. Ennél több kellene.
A költségvetési hiány is elszállt, amint az várható is volt, az első nyolc hónapban 2261 milliárd forint lett a hiány az önkormányzatok nélkül. Az év végére a várható gazdasági visszaesés 5% lesz, de ezt még nagyban befolyásolja majd, hogyan alakul a járvány.
A megfejtés - ahogy azt már szinte mindenki tudja - hogy az MNB valódi célja az államadósság elinflálása, ezt pedig a negatív reálkamattal és/vagy a magas inflációval tudja elérni. Minél magasabb az infláció, annál negatívabb a reálkamat, és a mese mese mátka mellé csak arról szól, hogy ne shortolják még többen a forintot. 6,5% maginfláció a valódi céljuk a 0,5% körüli nominális rövid kamatok mellett. Ehhez persze kell az egyre zuhanó forint is, ami még - mellékesen - haveroknak elosztogatható nyereséget is termel a jegybanknál.
A ciki a dologban, hogy a mese már nem sokat ér, az MNB valódi célját már mindenki ismeri, tudja, érti és aszerint pozicionál.
Ha romlik a forint az euróhoz képest, az miért növeli a forint inflációt? Más devizákkal szemben akár erősödhetne is a forint, ami ellentétes hatású lenne.
Layman és azt hogy? Az euró forint gyengül, a forint zloty erősödik és az euró zloty nem változik?
Mindenki zlotyn keresztül váltaná forintta az eurót.
@unemployed "annál negatívabb a reálkamat, és a mese mese mátka mellé csak arról szól, hogy ne shortolják még többen a forintot. 6,5% maginfláció a valódi céljuk a 0,5% körüli nominális rövid kamatok mellett. Ehhez persze kell az egyre zuhanó forint is,"
Ha egyre zuhano HUF a trend, akkor mi gatolja meg hogy ne shortoljak a HUF-t? Ha az MNB csendben van es nem cselekszik, akkor shortolni fogjak. Vagy vmit rosszul latok?
@Kiszamolo oké, ezt értem, de a kérdésemre nem kaptam ezzel választ. Mi az ok-okozati láncolat a forint euróhoz képesti gyengülése és a forint romlása között?
Plusz, ha nem az EURHUF-ról, hanem pl. az USDHUF-ról, a CHFHUF vagy a GBPHUF-ről lenne szó, ugyanez történne?
@csizkek
ha ki is mondanák, akkor sok tízezer milliárd dollár shortolná a forintot és abba kéne hagyniuk a játékot, így viszont csak azok, akik megértették, hogy valójában mit csinálnak, azaz a hozzáértők.
Arról szól a mese, hogy a hozzá nem értők ne shortolják.
@layman
Mivel az EU-n belül szabad piac van, a magyar gazdaság pedig erősen nyitott, ezért ha gyengül a forint az euróhoz képest, szinte minden termék ára növekszik forintban, még csak import terméknek sem kell lennie.
Off: index.hu/gazdasag/2020/09/08/bkik-kritika_a_kata_szigoritasarol/
Ugy tunik, a BKIK tenyleg probal hasznosnak tunni, szerintetek lesz valami eredmenye?
@layman "Ha romlik a forint az euróhoz képest, az miért növeli a forint inflációt? Más devizákkal szemben akár erősödhetne is a forint, ami ellentétes hatású lenne." Az elsőre a válasz az az, hogy a magyar gazdaság elsősorban az európai nyersanyagnak, gépeknek és megrendelőknek van kitéve. A második kérdésben elvileg igazad is lehetne, csak pl. ha a külfölddel való tranzakció/beruházás során kizárólag euróban számol el Magyarország, akkor ez közvetve maga után vonja a többi devizával szembeni gyengülést is.
A kormány célja, azt hiszem, világos: teljes gazdasági, politikai és társadalmi(!) integráció az EU-ba és az euró bevezetése.
@csizkek Ha egyre zuhano HUF a trend, akkor mi gatolja meg hogy ne shortoljak a HUF-t? Ha az MNB csendben van es nem cselekszik, akkor shortolni fogjak. Vagy vmit rosszul latok?
a forint shorthoz először kölcsön kell venni forintot, hogy el lehessen adni. ez viszont csak akkor éri meg ha a rövid oldali kamatok szinte nullásak. de nem azok, erről gondoskodott az MNB
hogy mit fog tenni az MNB: nagyon egyszeru, ha marad 360 korul az EURHUF akkor kivarja az egy evet es a bazishatas miatt az infla visszaugrik 3% kornyekere vagy picivel az ala. Illetve egy kettes scenario - ami szerintem meg valoszinubb - ahogy fentebb is irtak a forint szep lassu evenkenti 2-3% gyengulesevel befuteni az 5% koruli inflacionak szandekosan. Akarhogy is, a MAP+ nem lesz nyero a jovoben, PMAP vagy esetleg PEMAK szerintem jobb valasztas lesz 2-3 ev tavlataban visszatekintve
@miklos “A kormány célja, azt hiszem, világos: teljes gazdasági, politikai és társadalmi(!) integráció az EU-ba és az euró bevezetése.”
Miki nalatok melyik kormany van uralmon? Szerintem elfelejtettel lapozni a konyvben. Meghogy EU integracio meg EUR bevezetese LoL
@v az EU integráció nem csak a belépést jelentette és mivel még nincs bevezetve az euró, nem is tekinthető teljesnek. Úgyhogy, szerintem te hagytál ki pár oldalt.
@miklos
bocs, hogy beleszólok, de kicsit olyan olvasni az írásodat, mintha átaludtad volna az utolsó 10 évet (vagy kómában töltötted volna).
A gazdasági integráció még hagyján, bár nem is hajlandóak beszélni pl. az adóharmonizációról, anélkül pedig nincs gazdasági integráció.
Politikai integráció szóba sem jöhet egy olyan Nyugat-Európával, amely bevándorláspárti, az LMBTQ jogokat teljesíti ki, a kereszténységet mint egy opciót kezeli (és nem mint a létezés egyik fő célját) és valójában az individulális kiteljesedést helyezi előtérbe a társadalmak és nemzetek helyett.
Az euró bevezetése pedig maga a Sátán, hiszem ez a nemzeti függetlenség egy fontos szeletének feladását jelentené. Ma ha kell pénz, Matolcsy nyomtat, kamatot csökkent. Az eurozónában erről távoli, technokrata bankár-bürokraták döntenek és nem politikai, nemzeti alapon. Mellesleg az euró szerintem is rossz ötlet volt.
Miklós (user), azt hiszem megszavaztuk, hogy a kommented inkább vágyakozás, mintsem realitás,
De az euró bevezetése, a migránsválság vagy akármilyen képzelt vagy valós ellenség eltörpül a koronavírus megfékezését célzó pusztító gazdasági intézkedéseihez viszonyítva.
Ráadásul fél évvel a vírus budapesti kitörése után még mindig nincs ingyenes gyorsteszt, de a fokgőleszedésem térítésmentes volt.
Ez azt (is) jelenti, hogy az uniós támogatások (forintban) nagyobbak lesznek, a multiknak meg jobban megéri magyar munkaerőt alkalmazni. Az más kérdés, hogy a magyar munkaerő meg boldogtalan lesz az inflációtól...
A jegybank celja a 3%os infla, de +-1% a toleranciasav, egyelore meg azon belul vagyunk, igy nem indokolt szerintem a szigoritas.
Bar korabban mikor az inflacio hasonloan magas volt, a maginflacio meg valamivel alacsonyabb, akkor a jegybank pont azzal ervelt, hogy szamukra fontosabb jelzo a maginflacio. Na most az mindenfele savon felul van. 😀 Persze ilyenkor meg hallgatnak majd a maginflacirol a jelentesben. 🙂 Vagy azt kommunikaljak, hogy a kovetkezo honapokban visszaterunk a megfelelo savba, ezert nem szukseges szigoritani. Mindig van valami valasz, hogy most eppen miert nem szigoritanak.
Egyebkent meg lassan "elfogadott" hogy a jegybankok finanszirozzak az allamokat, mikozben az allamoknak nem kell foglalkozniuk az allamadossaggal. Ha igy nezzuk, es ez a jovo, akkor az inflacio alakulasa miatt sem kell izgulnunk. Ez is csak egy szam lesz a sok kozul, amire csak legyintunk majd.
A cikk hangvétele az én olvasatomban olyan, mintha az események csak megtörténnének, és nem tudatosan, gazdasági szereplők által kiagyalt stratégiáról lenne szó. Mire is jó ez az infláció? A megtakarítások (másik oldalról az állam adóssága) reálértéke csökken. A fizetések pár évig 10% felett nőttek. Ezek reálértékét (EUR-ban legalább) visszaállítják a régi (5-10 évvel ezelőtti) szintre, hogy az ország versenyképességét növeljék. Másik oldalról nézve: bebetonozzák a csóróságot, hogy mi legyünk az EU kubikusai, mivel az országniak nincs igazán más erőforrása, csak a kétkezi munka.
Vagy csak én látom ilyen negatívan? Szóljatok rám nyugodtan...
@miklos jaa hogy a sok Soros meg Brusszel plakat is az EU integracio jegyeben kellett hogy az europai ertekrendet kihangsulyozza. Ertem. Ezt eddig nem tudtam. EUR bevezetest meg egyre csak toltak, nyilatkoztak is hogy hosszabb tavon sincs tervben. Te tenyleg rossz csatornat nezel
Na akkor majd ujjonghat az agyhalott az MNB élén, hogy jaj de jó, túlteljesítettük az inflációs célt! Micsoda eredmény!
@unemployed "a kereszténységet mint egy opciót kezeli (és nem mint a létezés egyik fő célját)" Ezt bárki kimondta vagy gondolt rá? 😀 Az össze vallás opció. Azt választod, amelyiket akarod vagy nem választasz egyet sem.
@miklos Ettél gombát mostanában? Vagy gyógyszerre ittál? Vagy csak szimpla trollkodás? Az elmúlt 10 évben a kormány nem is rejtett célja az euro bevezetésének a kitolása, lehetőleg 2050-re, de ha úgy sikerül, az sem baj ha 2070-re. Ebben legalább nem hazudnak. Más kérdés, hogy én nem túlzottan csipázom őket, de ezzel speciel egyet értek, az euro bevezetése brutális károkat okozna, hasonlóképpen mint amikor a németek éheztek az euró bevezetése után 2 héttel, és aki eu zászlót lobogtatott, az 2 hétre rá már a tüntetésen égette...
Az miért van, hogy a HUF infláció "csak" 4-5% körüli, viszont az EUR/HUF árfolyam 8-9%ot romlott tavalyhoz képest? (330 rol 350-360 körülre). Mármint ha Magyarország nyitott gazdaság, plusz importtermékek stb.
Akárhogy is van, úgy tűnik, nem érdemes HUF-ban takarékoskodni egyáltalán...
Ne bántsátok már Miklóst. Szerintem poénnak szánta, aminek jó.
Mert komolynak durva lenne...
@dani
Több oka is van:
- nincs minden fogyasztási termék mögött import
- bizonyos importált termékek világpiaci ára esett (pl olaj)
- előre lekötött szerződések (pl import devizaigényét előre fedezte az importőr)
- hasonló az is, ha az importőr nagy raktárkészlettel dolgozik
Gondolom még lehet pár egyéb ok is.
@fz
OFF: Szerintem még mindig akadnak a Fidesz szavazói között olyan duplagondoltól szenvedő emberek, akik még a nyugatbarát, jobboldali, euroatlanti Fideszt szerették, szemben az ex-komcsi baloldallal, a pártszimpátia megmaradt, csak nehezen tudják összeegyeztetni annak a kommunista, autokrata, keletbarát politikájával.
@dani menni fog az az infla feljebb is ha marad ez az arfolyam. Jelenleg vannak meg korabban az orszagba importalt termekek, de minden ujonnan behozott termeknel be fog epulni ez a kisker arba is, termekkategoriatol fuggoen ez akar 6-12 honapig is eltarthat.
@dani
- A kőolaj világpiaci árának esése csomó termék és szolgáltatás árát lehúzza, még romló forintárfolyam mellett is
- A vállalatok gyakran határidős árfolyamon előre megvásárolják a devizát, így a prompt árfolyam változása lassabban gyűrűzik be
- A termékek/szolgáltatások költségszerkezetében forintárfolyam változása a külföldi hozzáadott érték (import) árát érinti, a belföldi hozzáadott érték árát kevésbé
- Csökkenő kereslet mellett a vállalatok/kereskedők kevésbé tudják áthárítani költségeik emelkedését a vásárlókra
@zabalint Duplagondol: Durva lehet ilyen skizofren tudatallapotban letezni.
Mondjuk ep esszel, jozanul is durva vegignezni azt a tortenelmi lepteku amokfutast, amit partunk es kormanyunk az elmult tiz evben eloadott...
Ev elejen csinaltam egy 10 eves visszatekintest nehany devizaarfolyamra. A dollar a forinthoz kepest pl tobb, mint 50%-ot dragult. Pl. egy ezer dollaros laptopert 10 eve 200 ezret, most 300 ezret kell fizetni (ja es mindezt ugy, hogy a virus+FED miatt most esett a dollar 10%-ot). A nagy nemzeti melldongetes es szovjet tipusu Nyugat-ekezes hivei es fogyasztoi, ugy erzem, forditva ulnek a lovon. (Tudom, hatrafele nyilazas, hehe.) Az elmult 10 evben jobban megerte volna vegig dollarra vagy svajci frankra atvaltani a fizetesbol fennmarado reszt, mint pl a mostani "szuper" allampapirba fektetni vegig ugyanazt. Szerinten azert az eleg durva, hogy egy orszag polgarakent menekulnom kell a sajat orszagom hivatalos fizetoeszkozetol, mert olyan sebesseggel veszti az erteket folyamatosan.
@l
"Az elmult 10 evben jobban megerte volna vegig dollarra vagy svajci frankra atvaltani a fizetesbol fennmarado reszt, mint pl a mostani “szuper” allampapirba fektetni vegig ugyanazt."
ha dollár tíz év alatt pont 50%-ot drágult, akkor nem éri el a máp+ hozamát: ez öt évre 27,35%, tíz évre kamatos kamattal 62,18%
ettől függetlenül persze igazad van, a tudatos forintleértékelés a bármilyen színű kormányok részéről a polgárok fejére nagyívben szarás minősített esete
Az MNB-nek nincs árfolyamcélja. Az MNB-nek nincs inflációs célja. Attól, hogy azt hajtogatja, hogy van, még nem válik igazzá. Szerintem csak még nagyobb gyanút kellene keltenie ezen viselkedésének. Nem is értem, ez másoknak miért nem nyilvánvaló.
Minden esetre örülök, hogy egyre többen látják. Mennyit hajtogattam még régen, hogy a MÁP+ egy csapda és a lehető legrosszabb döntés azt választani, le lettem ugatva, hogy talán a "párnaciha jobb?!"... mintha ez a két opció lenne. Na mindegy, szerencsére mindenki a saját megtakarításának kovácsa, és majd csak saját magát okolhatja, amikor egy nem is túl távoli jövőben 3000 lesz a kenyér. Ja nem, arról is a rendszer tehet majd, lefogadom. 🙂
Bár azért a birka effektusnak is van előnye. Nem sürgeti az államszolgát túlságosan a szükség arra, hogy nagyon hamisítsák a ksh inflát, így a pmáp még elviselhető lehet néhány évig.
Elmagyarázná valaki az infláció és az adósság összefüggését? Mondjuk 2 szempontból, nekem mint magánszemélynek van hitelem, meg az államnak.
Elvileg az infláció elinflálná a hitelemet. De ahhoz kellene, hogy nőjön a jövedelmem is, nem? Ami nem törvényszerű, elképzelhető, hogy évekig nem, vagy csak jóval az infláció alatt fog nőni a jövedelmem, pl. fizetés vagy osztalék. Ha viszont nem nő a jövedelmem, a hitelem ugyanannyit fog érni ?
Az állam szempontjából hogyan hat az infláció? Neki úgy lesz magasabb az adóbevétele minél magasabb az infláció?
@random
Alapvetően jól látod. A felvett hitel tőkerésze a bevétel egyre kisebb részét teszi ki. Az alapkamat emelkedése esetleg hathat a hitel kamatára (ha nem rögzített), ami nyilván megjelenik a törlesztőben.
Felveszel 100 egység hitelt, aminek évente 10 egység a kamata. 1000 egység bevétel esetén ez 10% adósság (plusz kamat), 2000 egység bevétel esetén már csak 5% adósság.
A magas infláció általában(!) magas bérnövekedést is jelent (nominálisan igen, reálértéken nem feltétlenül).
Az infláció egy szükséges jó dolog, viszont ha nagyon magas, akkor nem könnyű megfékezni (a túl magas infláció káros).
Nem a forint a gyenge, hanem az euró az erős. Az USDHUF nagyjából ugyanott van, mint 1 éve.
De mérjük meg egy még keményebb valutában, ZWACK részvényben, és ugyanaz a végeredmény. Forintban változatlan az ára 1 éve.
Makro összefoglaló itt 2 percben:
youtu.be/sdJTJnTrpZU
@l
Én az elmúlt pár évben PEMÁP vs PMÁP viszonylatban készítettem visszatekintő összehasonlításokat, forintra átszámítva. Rendre az jött ki, hogy az árfolyamváltozást is figyelembe véve a PEMÁP valamivel jobb hozamot nyújtott volna, mint a forintalapú államkötvények, az alacsonyabb kamatprémum ellenére is.
Jövőre tekintve viszont ez csak addig érvényes, míg a forint folyamatosan leértékelődő pályán van. Tehát a PEMÁP némileg magasabb kockázati szint mellett nyújt magasabb hozamot. Ugyanez igaz más devizaalapú megtakarításokra is.
A jelenlegi gazdaságpolitikai szemlélet mellett ez nem túl magas kockázat, de középtávon a szemléletváltás lehetősége (és így az árfolyamkockázat) mindig fennáll.
@rmm
A gazdaságpolitikai vezetés a forint gyengítésével a termelés költségszintjét nyomja le, és a hazai ipart erősíti, azaz munkahelyeket véd. Erősebb forint további munkahelyek megszűnésével járhatna, gyengébb forinttal viszont romolhatna a választók észlelt életszínvonala, mindkét irány erős politikai kockázatokkal jár a gazdaságpolitika számára. Láthatóan jelenleg a munkahelyek száma a prioritás. Kérdés, hogy mekkora forintleértékelődés okozhat már akkora lemorzsolódást a kormányzat választói bázisában, amelyet már nem tudnak felvállalni.
Kicsit off. Véleményetek szerint miben lehet érdemes a néhány milliós megtakarítást tartani, amire 3-4 éven belül szükség lehet (ezzel a kockázatosabb termékek kizárva, fájna az elvesztése). Nem szeretném a párnacihában, én állampapírra gondoltam, jelenleg is abban van egy része. Tisztában vagyok vele, hogy nem a legjobb megoldás, de legalább kompenzálom vele némileg az inflációt.
@mateee Állampapír lesz az. Három éves, inflációkövető PMÁP.
Ezek reális adatok???
usdebtclock.org/?fbclid=IwAR3uhWXf0w0cHI8Wah01zEVj6zwYfSyih2rQLPW4wJY1lnPmH-3R47YnGgg
Ha igen, akkor van baj....
Sziasztok, 5 éves lekötésben mit javasolnátok a jelenlegi helyzetben? A befektetett összeg 70m lenne. A családi házunk árát szeretnénk befektetni, mert ilyen építőipari árak mellett nem tudjuk megépíteni az általunk szeretett házat. Ahhoz 90-100m kellene. Segítségeteket előre is köszi. Elvesztése a pénznek nem jöhet szóba.
@gaben
Lepukkant ingatlant 35-40mill között, majd feltuningolni kb 20mill, s eladni 70fölött ( adózás ugye ). Így a 70edből csak 60 megy a kockázatba marad 10ed ha gebax van. Ha jó a buli, eladás után van 70 + 10. Ezt még 1xmeg kell ismételned azaz kb 2 évet elvesz a 100as célod. De ha megléped a saját 100as kecót nem lesz tőkéd. Sztem legyen csak 1 eladási bulid, meglátod hogy megy az építőipar, s a sajátodat már profin csinálod, de max 50mill-ból, a többi meg megy üzletelni.
"Virág Barnabás alelnök háttérbeszélgetésén azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb számukra az infláció lesz a következő időszakban." Hehhe a legfontosabb az inflacio... de azt nem mondjak hogy keretek kozott tartasa vagy pedig gerjesztese...
@csizkek
ha ki is mondanák, akkor sok tízezer milliárd dollár shortolná a forintot és abba kéne hagyniuk a játékot, így viszont csak azok, akik megértették, hogy valójában mit csinálnak, azaz a hozzáértők.
Arról szól a mese, hogy a hozzá nem értők ne shortolják.
A jegybank celja a 3%os infla, de +-1% a toleranciasav, egyelore meg azon belul vagyunk, igy nem indokolt szerintem a szigoritas.
Bar korabban mikor az inflacio hasonloan magas volt, a maginflacio meg valamivel alacsonyabb, akkor a jegybank pont azzal ervelt, hogy szamukra fontosabb jelzo a maginflacio. Na most az mindenfele savon felul van. 😀 Persze ilyenkor meg hallgatnak majd a maginflacirol a jelentesben. 🙂 Vagy azt kommunikaljak, hogy a kovetkezo honapokban visszaterunk a megfelelo savba, ezert nem szukseges szigoritani. Mindig van valami valasz, hogy most eppen miert nem szigoritanak.
Egyebkent meg lassan "elfogadott" hogy a jegybankok finanszirozzak az allamokat, mikozben az allamoknak nem kell foglalkozniuk az allamadossaggal. Ha igy nezzuk, es ez a jovo, akkor az inflacio alakulasa miatt sem kell izgulnunk. Ez is csak egy szam lesz a sok kozul, amire csak legyintunk majd.
A megfejtés - ahogy azt már szinte mindenki tudja - hogy az MNB valódi célja az államadósság elinflálása, ezt pedig a negatív reálkamattal és/vagy a magas inflációval tudja elérni. Minél magasabb az infláció, annál negatívabb a reálkamat, és a mese mese mátka mellé csak arról szól, hogy ne shortolják még többen a forintot. 6,5% maginfláció a valódi céljuk a 0,5% körüli nominális rövid kamatok mellett. Ehhez persze kell az egyre zuhanó forint is, ami még - mellékesen - haveroknak elosztogatható nyereséget is termel a jegybanknál.
A ciki a dologban, hogy a mese már nem sokat ér, az MNB valódi célját már mindenki ismeri, tudja, érti és aszerint pozicionál.
Nem a forint a gyenge, hanem az euró az erős. Az USDHUF nagyjából ugyanott van, mint 1 éve.
De mérjük meg egy még keményebb valutában, ZWACK részvényben, és ugyanaz a végeredmény. Forintban változatlan az ára 1 éve.
Makro összefoglaló itt 2 percben:
youtu.be/sdJTJnTrpZU
@miklos
bocs, hogy beleszólok, de kicsit olyan olvasni az írásodat, mintha átaludtad volna az utolsó 10 évet (vagy kómában töltötted volna).
A gazdasági integráció még hagyján, bár nem is hajlandóak beszélni pl. az adóharmonizációról, anélkül pedig nincs gazdasági integráció.
Politikai integráció szóba sem jöhet egy olyan Nyugat-Európával, amely bevándorláspárti, az LMBTQ jogokat teljesíti ki, a kereszténységet mint egy opciót kezeli (és nem mint a létezés egyik fő célját) és valójában az individulális kiteljesedést helyezi előtérbe a társadalmak és nemzetek helyett.
Az euró bevezetése pedig maga a Sátán, hiszem ez a nemzeti függetlenség egy fontos szeletének feladását jelentené. Ma ha kell pénz, Matolcsy nyomtat, kamatot csökkent. Az eurozónában erről távoli, technokrata bankár-bürokraták döntenek és nem politikai, nemzeti alapon. Mellesleg az euró szerintem is rossz ötlet volt.
@mateee Állampapír lesz az. Három éves, inflációkövető PMÁP.
Ezek reális adatok???
usdebtclock.org/?fbclid=IwAR3uhWXf0w0cHI8Wah01zEVj6zwYfSyih2rQLPW4wJY1lnPmH-3R47YnGgg
Ha igen, akkor van baj....
Kicsit off. Véleményetek szerint miben lehet érdemes a néhány milliós megtakarítást tartani, amire 3-4 éven belül szükség lehet (ezzel a kockázatosabb termékek kizárva, fájna az elvesztése). Nem szeretném a párnacihában, én állampapírra gondoltam, jelenleg is abban van egy része. Tisztában vagyok vele, hogy nem a legjobb megoldás, de legalább kompenzálom vele némileg az inflációt.