Hét ETF-et és néhány európai nagy cég részvényeit vezetik be a magyar tőzsdére, erről itt található a közlemény.
A hét ETF csepp a tengerben, ráadásul három közöttük shortolásra jó csak. De hát ne legyünk telhetetlenek.
Az amerikai S&P 500-at követő ETF adatlapját itt találjátok, éves költség 0,07%, a német tőzsdeindexet követő ETF adatlapja erre, a többi kikeresése házi feladat az ISIN vagy a Ticker kód alapján. (Aki nem tudja mi az, nézze meg a Kiszámoló Akadémiát a youtube-on. 🙂 )
Három örömteli hír: az általam megnézett ETF-ek visszaforgatóak, vagyis az osztalék az árfolyamot hízlalja, nem kell drága pénzen újra befektetni az osztalékokat, mint a kifizetős ETF-eknél. A másik, hogy forintért lehet venni őket (az átváltás költségét még egyelőre homály fedi, ahogy azt is, melyik brókercégeken keresztül, mennyiért és hogyan lesznek elérhetőek. Remélem minden cégnél lehet majd venni őket), ez viszont azt jelenti reményeim szerint, hogy NYESZ számlára is lehet majd venni őket. Legalábbis a törvényi szabálynak így megfelelnek, hogy "forintban denomináltak".
A NYESZ számlán az a szívás, hogy az osztalék után adózni kell. Illetve kellene, de ezek mint fentebb említettem, visszaforgató (accumulating) ETF-ek és nem kifizetősek (distributing). Tehát ez is pipa.
A harmadik jó hír, hogy az Ishares (illetve mögötte a Blackrock) a legnagyobb ETF kibocsátó, így nem kis forgalmú papírokról van szó. (Amint az ETF nevéből kiderül, Exchange Traded Fund, tőzsdén kell megvenned és eladnod őket. Na ilyenkor sem mindegy, mekkora a tőzsdei forgalma a papírnak.)
Reméljük, kedvet kapnak további ETF-ek bevezetésére is.
Ja, mivel öt perc és valaki úgyis megkérdezi: az OTP az árjegyző. ETF-nél azért kell árjegyző, hogy az ETF ára és a benne található papírok piaci ára ne térjen el egymástól tartósan. Ebben tud segíteni az árjegyző, de erről is volt szó az Akadémián. 🙂
" erről is volt szó az Akadémián. "
Ilyenkor be szoktad ágyazni a vonatkozó videót időben odaállítva, hogy egy kattintással meg lehessen nézni. Reméljük, ez most sem marad el, hiszen ezzel a látogatóidnak is jót teszel, és egyben magadat is reklámozhatod. 🙂
Ebben mi a pláne, hogy a BÉT-en keresztül lehet megvenni? A költség, hogy olcsóbb, mint ha a KBC-n venném meg ugyanezt külföldi tőzsdén?
Kgyörgy részleteket még én sem tudok. Nyilván azon fog múlni minden, milyenek lesznek a költségek. Váltási költség, árjegyző spread-je, stb.
Árjegyző az OTP....kiváncsian várom mekkora spread-el fog dolgozni...nem lepődnék meg 5%-tól sem...
Lényegében akkor USD-ben fektetsz be, hiába forintért veszed, nemigaz?
Akkor azért van árfolyamkockázat is, ezt is figyelembe kell venni.
Amúgy király, remélem nem vágják agyon az átváltási és egyéb költségekkel.
Elnézést a hülye kérdésért, de az hogy az OTP az árjegyző, az azt is jelenti hogy ezeket az etf-ket én nem tudom megvenni Erste netbrokeren keresztül?vagy a kettőnek semmi köze egymáshoz és inkább ne kérdezzek hülyeséget
Geer nincs köze hozzá.
Elsősorban mi a különbség a magyar brókercégnél (KBC Equitas, Concorde stb.) való vásárláshoz képest? Gondolom, az árfolyam és a biztonság, esetleg a tőzsde nyitva tartása, de örömmel olvasnám, ha leírnád, Kiszámoló.
(úgy értem, ahhoz képest, mikor a magyar brókercég a nagyobb külföldi tőzsdéken szerzi be ugyanezeket a papírokat.)
Ha ez megvalósul, akkor a napközbeni árat ki fogja megmondani?
portfolio.hu/befektetes/befektetesi-alapok/alapjaban-valtoztatna-meg-egy-uj-szabaly-az-egyik-legnepszerubb-befektetest.4.299046.html
Bocs a kérdésért, de nem látom át pontosan az árfolyam hatásokat. Ha S&P 500-at szeretnék, akkor ez a változás azt jelenti, hogy október 1-től nem is érdemes a KBC-től megvásárolni az EUR-ban jegyzett CSPX-et, hanem jobb a BÉT-en venni HUF-ért?
Lehetséges, hogy ennek a BÉT-en történő külföldi ETF vásárlási lehetőség megnyílásának köze van ahhoz, hogy szeretnék, ha a magyarok HUF-t fektetnének be, magyar brókercégeken keresztül és nem USD-ben, EUR-ban? portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/irgalmatlan-nagyot-fog-kaszalni-aki-lecsap-a-magyar-lakossag-dugipenzere.298516.html
Legalább lesz konkurenciája a drága magyar aktív alapoknak. Az is jó, hogy a kisbefektetők elkezdenek ismerkedni a passzív termékekkel.
A magyar tőzsdei bevezetés lényege a kényelem és hosszútávon az olcsóság. Az elején biztosan drágább lesz így ETF-et venni, de ha egyszer sok magyar szereplőnek lesz ilyen papírja, akkor egymás között is kereskedhetnek deviza átváltás nélkül korrekt áron.
Jöjjenek a haziasszonyok is! En lepek decemberben.:D
SXR8 és CSPX között mi a különbség?
@cikk
"A másik, hogy forintért lehet venni őket (az átváltás költségét még egyelőre homály fedi, ...)"
Szerintem ezekre a kérdésekre már van iránymutató precedens. A BÉTa kereskedés.
Nincs kifejezett átváltási költség. Ha nincs egyensúlyban az árjegyző vételi és eladási forgalma és az eredeti piacról kell ezt kiegyenlítenie, akkor az OTP nagyon kis spread-del tud devizát venni és eladni. Ezt bőven fedezi a spread, ami a mostani BÉTa részvényeknél kb. 0,5 és 1,5% között van. A többi befektető meg azt adja el, amije van. Forintért vette, forintért adja, nem vált semmit.
A spreadre a árjegyző és a BÉT megállapodást szokott kötni. Egyrészt versenyeztetik a cégeket, akik árjegyzést vállalnak, másrészt az alacsonyabb spread esetén a BÉT több engedményt ad az árjegyzőnek a jutalékból.
@cikk
"... egyelőre homály fedi, ahogy azt is, melyik brókercégeken keresztül, mennyiért és hogyan lesznek elérhetőek. Remélem minden cégnél lehet majd venni őket)"
Korábban pl. a KBC ugyanannyi jutalékot kért a BÉTa és a BÉT kereskedésért.
De.
A KBC ügyfeleknek egyenlőre nem kell azon töprengeni, hogy hol vegyék meg az ETF-et. A legutóbb európai szigorítást a KBC úgy értelmezte, hogy minden részvényt csak a legnagyobb forgalmú piacról közvetit.
Ezért a KBC-nél most nem elérhető a BÉTa!!! Ha a KBC folytatja a jelenlegi gyakorlatot, akkor ott nem lesz forintos ETF.
@Blend Ahmed
"Ha ez megvalósul, akkor a napközbeni árat ki fogja megmondani?
portfolio.hu/befektetes/befektetesi-alapok/alapjaban-valtoztatna-meg-egy-uj-szabaly-az-egyik-legnepszerubb-befektetest.4.299046.html"
Röviden: a tőzsdei kereslet és kínálat. A piac.
Miről szól a cikk: egy javaslat arról, hogy az ETF "üzemeltetője" csak záráskor közölheti, hogy mennyit ér az ETF-ben levő részvénycsomag, nem 15 másodpercenként mint most.
Szerintem ez azokat érinti, akik azzal a helyzettel spekuláltak, amikor az ETF a nagy kereslet/eladás miatt nem tudta hirtelen feltölteni vagy leépíteni a részvényállományát és ezért a szokásosnál jobban elcsúszott az indexhez képest.
Az ETF-nek időbe telhet, hogy az index összetételének megfelelően beállítsa a kis likviditású részvények arányát. Aki ezt a helyzetet az ETF 15 másodperces kimutatása alapján észleli, az az indexhez visszatérésre spekulálhat.
Tényleg, engem is érdekel, mi a különbség a CSPX és a SXR8 között. Másik: honnan lehet tudni, hogy melyik osztalék visszaforgatós?
portfolio.hu/befektetes/befektetesi-alapok/valtozas-johet-a-nyugdijpenztaraknal-garanciarendszert-akar-az-mnb.299240.html
"Windisch László, az MNB alelnöke emellett kritizálta a pénztárakat, amiért magas az állampapír-kitettségük, holott fontos szerepük lehetne a magyar tőzsdefejlesztésben és vállalatfinanszírozásban is."
LOL 🙂
Igen árfolyamkockázat így is van, hiába HUF-ban veszed meg. Hiszen csak az ETF ára van kifejezve forintban, a mögöttes értékapapírokat USD-ért veszi meg az alap. Befolyik a pénzed forintban, azt átválja az ETF dollárra, és abból vesz részvényeket. Aztán amikor kiveszed a pénzed, akkor pedig az ETF a dollárból visszaváltja forintra. Tehát árfolyamkockázat nagyon is létezik, de az az előnye, hogyha forintban van megtakarításod, akkor így nem kell átváltani kb. 1%-os költségen először USD-re vagy EUR-ra a pénzt, és csak aztán venni ETF-et, hanem tudsz egyből forintért venni, így az átváltás díja sokkal alacsonyabb, mert középárfolyamon szokták ilyenkor átszámolni a forint összeget. Meg ugye az említett NYESZ, így lehet NYESZ-re venni.
DE! Az OTP árjegyzéséve ltényleg vigyázni kell, lehet az még plusz 0,5 - 1% költség is... Figyelni kell.
Üdv! Esetleg van valami jó ötlet arra vonatkozóan, hogy a cégem pénzét milyen papírba fektessem? Sajnos úgy vettem észre, hogy a legtöbb jó termék cégek számára nem elérhető. Erste Broker számlám van, de nem sokra használom. Ja, és rossz a kockázattűrésem: inkább az alacsonyabb, de biztos hozamok vonzanak. Köszi előre is!
@Blend Ahmed
"Ha ez megvalósul, akkor a napközbeni árat ki fogja megmondani?
portfolio.hu/befektetes/befektetesi-alapok/alapjaban-valtoztatna-meg-egy-uj-szabaly-az-egyik-legnepszerubb-befektetest.4.299046.html"
Röviden: a tőzsdei kereslet és kínálat. A piac.
Miről szól a cikk: egy javaslat arról, hogy az ETF "üzemeltetője" csak záráskor közölheti, hogy mennyit ér az ETF-ben levő részvénycsomag, nem 15 másodpercenként mint most.
Szerintem ez azokat érinti, akik azzal a helyzettel spekuláltak, amikor az ETF a nagy kereslet/eladás miatt nem tudta hirtelen feltölteni vagy leépíteni a részvényállományát és ezért a szokásosnál jobban elcsúszott az indexhez képest.
Az ETF-nek időbe telhet, hogy az index összetételének megfelelően beállítsa a kis likviditású részvények arányát. Aki ezt a helyzetet az ETF 15 másodperces kimutatása alapján észleli, az spekulálhat az indexhez visszatérésre.
Végre egy nagyon jó lehetőség, de nagyon szomorú leszek, ha a KBC-nél nem lesz elérhető. 🙁
Ebben a történetben OTP szerepét valaki részletezné pontosan?
Ha BETa-n megveszem az adott ETF-et utána szerepel még a láncban az OTP vagy a továbbiakban semmi közünk egymáshoz?
Ha el akarom adni a már korábban HUF-ért az OTP közreműködésével (árjegyzésével) megvásárolt ETF-et, azt csak a BÉTa-n tehetem, vagy pedig mint ETF tulajdonos, máshol is? (Pl. Frankfurti tözsdén EUR-ért, hiszen ott is jegyzik ezt az ETF-et).
Ha az ETF megvásárlása után továbbra is OTP benne van valahol a láncban és "közünk van egymáshoz", akkor mi történik, ha OTP megszűnik?
Emberek, ezt úgy nézzétek, hogy ez nem "árfolyamkockázat", hanem deviza-diverzifikáció. Tehát éppen az "árfolyamkockázat" csökkentése, ha több devizában tartod a vagyonodat. Árfolyam- és országkockázata véleményem szerint annak van, aki minden pénzét forintban tartja és csak sopánkodik, ha a forint gyengül. Átváltás hiánya meg az osztalék miatt is jobb ez, mint megvenni az eredeti ETF-eket.
USD alapú terméket ha veszel (mindegy, hogy forintért), azzal USD kitettséged lesz, és ráadásul nem neked kell átváltani valami vacak banki árfolyamon a forintodat, hurrá. Aki bosszankodott már, hogy a piaci/középárfolyamhoz képest mennyiért vált neki a szolgáltató, az tudja, miről beszélek.
Én már régen vártam erre a NYESZ miatt, tök jó.
Még akár talán a shortos ETF-ek is jól jöhetnek valakinek pl. rövidebb távon hedge-elni, aki egyéb helyen/eszközökkel nem tud shortolni / hedge-elni.
@guest vedd ki osztalékként, majd nyiss magánszemélyként TBSZ-t és vegyél rá prémium magyar államkötvényt, a pénzkivétel miatti adó hamar megtérül, számítsd ki egy Excel táblában és látni fogod.
Vagy forgasd vissza a cégbe.
@Spurdisznó
"Ebben a történetben OTP szerepét valaki részletezné pontosan?
Ha BETa-n megveszem az adott ETF-et utána szerepel még a láncban az OTP vagy a továbbiakban semmi közünk egymáshoz?"
Az OTP ugyanolyan eladó és vevő mint bárki más. Egy kivétellel: mindíg köteles adott mennyiségű vételi és eladási ajánlatot tenni. És a kettő között fix az árkülönbség. Semmi szerepe nincs az eladás után.
"Ha el akarom adni a már korábban HUF-ért az OTP közreműködésével (árjegyzésével) megvásárolt ETF-et, azt csak a BÉTa-n tehetem, vagy pedig mint ETF tulajdonos, máshol is?"
A KBC-nél van erről tapasztalatom DeutscheBank részvénnyel. A papírt szokásosan csak ott lehet eladni ahol vették. 12000 forintért viszik át az értékpapírokat másik tőzsdére. Fajtánként.
Ha kevésbé lesznek csúcson a részvények/ingatlanok és kb. minden ára, el szeretnék kezdeni befektetni dollárban főleg amerikai ETF-ekbe.
Ti kinél nyitnátok számlát? Interactive Brokers tűnik a legjobbnak, de egyelőre 6 millió Ft-ot tervezek berakni, és az inactivity fee miatt 20-25 alatt nem ajánlják. Legfőbb szempontok a megbízhatóság és tőkevédettség, tehát kisebbek kizárva.
@headset, "A papírt szokásosan csak ott lehet eladni ahol vették"
BÉTán el lehetett adni a forintért megvett külföldi részvényt közvetlenül Frankfurtban is, ezzel a forintodat kvázi át is váltottad Euróra, persze a részvényen elért nyereség/veszteséggel együtt. (Nyilván nem NYESZ-en, de normál számlán/TBSZ-en ez mehet)
Elvileg ha itt is csak az alatta levő ETF-et veszed meg, akkor még az is lehet, hogy azt is el tudod adni máshol és ezzel devizát nyersz vissza?
Remélem a KBC-nél lehet majd venni ezekből, ha nem, lehet átviszem a NYESZ-emet máshova onnan.
@naa
"BÉTán el lehetett adni a forintért megvett külföldi részvényt közvetlenül Frankfurtban is"
Ennek a mondatnak számomra nincs értelme. Hogy lehet eladni valamit Frankfurtban a BÉTa-n.
A BÉT a budapesti értéktőzsde. A BÉTa az egyik szekciója. Nem hiszem, hogy a BÉTa megbízásokat intéz a frankfurti tőzsdén.
Részleteznéd, hogy mire gondoltál? BÉTa-n vettél és a Frankfurti parketten vagy a XETRÁn adtad el? Melyik értékpapírszámla-vezetőnél intézted?
Ahogy írtam, az én esetem a KBC-nél volt. Ott ez direktben nem ment. Csak a részvény áttelepítése után (12 ezer ft) lett volna rá lehetőség.
@newby
Az inactivity fee 100k dollar alatt van, szoval ha azt kerulned akkor inkabb 28-29millioval erdemes szamolni.
En a kbc-t ajanlanam, ahogy Miklos is szokta. Mindkettot hasznaltam mar, kbc-t meg konnyebb is, aztan ha megvan a ~30M akkor erdemes nezegetni IB-t szerintem
@newby
Erste Brokernel pedig állományi díj van, ha jól emlékszem 12 x 0.01% havonta. Ha megnézed low cost etf-ek költségét, ez már ahhoz képest nem is elhanyagolható tétel. Ezen kívül érdemes nagyon belemerülni a "rejtett", nem nyilvánvaló költségekbe. Esetleg az árfolyamon is le tudnak húzni. Más bankból, bankba utalás költségei, számlamegszüntetés költsége, stb. A lista hosszú és a számlakivonaton nem is biztos, hogy észreveszed, hogy valamilyért "feleslegesen" fizettél vagy fogsz valamikor fizetni.
@naa @headset
Mi van, ha OTP úgy dönt, hogy a vételi eladási spread-et jól megnöveli amikor már elég sokan vettek ezekből az ETF-ekből? Ezért is kérdeztem, hogy más tőzsdén el lehet-e adni a saját tulajdonodat OTP nélkül. Az már csak bónusz lehetne, ha így olcsóbban lehetne HUF-EUR-t "váltani", a saját bankod árfolyamát, költségét megkerülve (ezt kétlem).
"Ti kinél nyitnátok számlát? Interactive Brokers tűnik a legjobbnak, de egyelőre 6 millió Ft-ot tervezek berakni, és az inactivity fee miatt 20-25 alatt nem ajánlják. Legfőbb szempontok a megbízhatóság és tőkevédettség, tehát kisebbek kizárva."
A nagy kulfoldiek kozul nekem ugy tunt, hogy messze ok a legolcsobbak. Amerikaiaknak elerheto pl. az ameritrade es egy par masik, ahol nincs inactivity fee, de nekunk nincs sok lehetosegunk.
SXR8 és a CSPX ugyan az, csak az egyik tőzsdén ez a másikon az a neve.
(keress rá a CSPX-re és benne van a leírásában)
"honnan lehet tudni, hogy melyik osztalék visszaforgatós?"
Bocs, de pikir leszek: elolvasod a leírását. Általábann szerepel a hosszú nevében az Acc rövidítés, de a leírás mindig megadja a választ. CSPX és az SXR8-ra is választ kapsz a leírásból (ugyanaz, csak más néven más tőszdén):
ishares.com/uk/individual/en/products/253743/ishares-sp-500-b-ucits-etf-acc-fund
@newby: KBC inkább, vagy olvasd el Pénzügyi Fitnesz Péter broker összehasonlítását:
penzugyifitnesz.hu/nagy-broker-osszehasonlitas-2018-es-kulfoldi-kbc-alternativa/
@Spurdisznó
"Mi van, ha OTP úgy dönt, hogy a vételi eladási spread-et jól megnöveli...?"
Mi lenne? Ez a tőzsde, nem az OTP kizárólagos értékesítési csatornája. Ha egy-két napot ráér az üzlet, akkor berakod az eladási ajánlatot a spread közepére és a következő vevő tőled fog vásárolni. Nem az OTP-val lesz baj, hanem egy másik magáneladó esetleg rád ígér 10 forintot és akkor ő kerül a sor élére. Kicsit foglakozni kell vele.
"Ezért is kérdeztem, hogy más tőzsdén el lehet-e adni a saját tulajdonodat OTP nélkül....így olcsóbban lehetne HUF-EUR-t “váltani”"
Ez az értékpapírkezelőn múlik. Ha valaki tud ilyen magyar szolgáltatót, ne titkolja.
Mint korábban is írtam, a KBC-nél "A beszerzési piactól eltérő piacra történő értékpapír-transzferálás Értékpapír-fajtánként: 12 000 Ft".
Ez 1,2 milliónál 1%. Persze 12 milliónál csak 1 ezrelék. (De a KBC-nél jelenleg amúgy sincs BÉTa.)
@Spurdisznó
"....így olcsóbban lehetne HUF-EUR-t “váltani”"
@headset
"Ha valaki tud ilyen magyar szolgáltatót, ne titkolja."
Végül is a Random Capitalnál van BÉTa is és európai piac (BATS) is.
De nem tudom, hogy van-e lehetősége vagy plussz költsége a másik tőzsdén eladásnak. Meg kell kérdezni az ügyfélszolgálatot.
De a Randomnál amúgy is csak 0,3%-ba kerül a devizaváltás.
@headset @spurdiszno
Az Ersténél konkrétan működött ez a BÉTán. Vettem egy részvényt forintért BÉTán, ezzel a tulajdonomba került az a részvény.
Aztán eladtam Frankfurtban néhány % nyereséggel, és lett a forintomból euró, nem volt semmi transzferköltség meg ilyesmi. Ilyen ETF-et inkább passzív tartásra vennék én, csak azért említettem, mert ezzel pl. bármikor csinálhattál Euró kápét az eredetileg forintban vásárolt befektetésedből - ha látsz valami jó papírt Xetrán, de épp nincs euród a TBSZ-enna, az is opció, hogy visszaváltasz némi ETFet
Az Ersténél persze van az emlegetett állománydíj meg amúgy is drágább a jutalék, de pont egy NYESZ-re, hosszú távra hogy tudjak venni valamit ami nem OTP/MOL/Richter stb., ez tökéletes lenne akár ott is - az állománydíj van valóban, de kapok sok mást attól a banktól cserében.
De remélem a KBC-nél is kaphatók lesznek majd ezek, mert a NYESZ-em ott van
Németországban nincs valakinek tippje, hogy hol nyissak megtakarítási számlát? Itt élek és dolgozom a családommal, szeretnék egy olyan számlát ahol mindent együtt tudok intézni. Cél: számlavezetés + rendszeres megtakarítás. Otthon is maradt egy kis pénzünk, azt otthon hagyjuk és valamibe belerakjuk, bár még azt sem tudom mibe mert pár millióról van szó és remélhetőleg nem fog kelleni rövid és középtávon (1-5) év. De elsősorban valami tuti tippre számítok a számlával kapcsolatban googleznj én is tudok:)
@naa
"Az Ersténél konkrétan működött ez..."
Így már érthető. Nem a "BÉTán adtad el Frankfurtban", hanem az ErsteBrokernél adtál egy Frankfurt XETRÁ-ra szóló megbízást.
Ez azért is bíztató, mert lehet, hogy van más értékpapírkezelő is, aki nem követi a KBC gyakorlatát.
Az ErsteBroker online számla egyébként nem olyan rossz. 0,3% a kereskedési jutalék.
A 0,01%/hó=0,12%/év számlavezetési díj máshol is szokványos (kivéve a Random, ahol ingyenes).
Viszont szokatlan a számlánkénit havi 350 Ft.. A TBSZ-ekre is, darabonként . Ez pl. 1 milló forint éves megtakarításnál (egy-egy TBSZ számlaállomány) 0,42%. Csak akkor éri meg, ha valami egyedi papírt vagy szolgáltatást ajánlanak, amit máshol nem kapni.
Legfeljebb 4-szer 350 forintot számolnak fel, ami évi 16800 forint. Ez még 17 millós állománynál is dupla (0,24%, 34 ezer/év) számlavezetési díjat jelent.
@robi
Nyitsz akárhol egy Tagesgeldkonto-t (Consorsbank 0,6%-ot ad most, egy évig garantáltan nem is viszik lejjebb, én teljesen elégedett voltam velük), meg nyitsz egy Girokonto-t. Kb. ez is mindegy hogy hol, mindenhol ingyenes a számlavezetés ha rendes fizetésed van. Ha a Commerzbanknál nyitsz akkor 175€-t kapsz a nyitásért (ha check24-en keresztül nyitod). Velük is elégedett vagyok, 11 éve nyitottam a számlám, eddig nem volt gond velük.
De rengeteg banknál van ingyenes folyószámla.
Olyat is lehet, hogy egy banknál van a megtakarítási és a folyószámlád is, de nem éri meg. Postbank pl. szintén ingyenes számlavezetés és kapsz mellé Tagesgeldkontot is (feleségem náluk van, jó néhány éve). De ha külön oldod meg akkor általában anyagilag jobban jársz.
Asszem amúgy commerzbanknál is van Tagesgeldkonto, de nem foglalkozom vele, mert soha nem adtak értelmes kamatot.
Szerintem szuper az OTP-s kezdeményezés, minél nagyobb a kínálat, annál jobb.
Ha egy amcsi brókernél nyitok számlát mint itthon tartózkodó magyar állampolgár és kitöltöm a w8ben formot, akkor az megadályozza az amcsikat abban hogy levonják árfolyamnyereség, esetleg az osztalék adót? Esetleg egy EU-s német, vagy Írországban bejegyzett bróker?
A KBC díjai kellemetlenül nagyok és így külföldi TBSZ esetén megérheti a váltás.
A Schwab-ról jókat olvastam. Ott már 25k dollártól lehet nemzetközi számlát nyitni, nincsen inactivity fee és 5 dollár körül van egy tranzakció.
Ha valakinek van pozitív tapasztalata ossza meg 🙂
Külföldi bróker esetén számoljatok a pénz utalási költségeivel. Egy oda-vissza kör lehet akár 2% is amilyen "őrült" díjakkal dolgoznak a bankok ilyenkor.
@tagesgeldkonto
Köszi szépen:) ez a tagesgeldkonto valamiért nem jutott eszembe, mégsem tudok googlizni, szóval köszi szépen.
Igen, van rendes fizetésem és tudtommal minden meg van csinálva ( Relocation Agent intéz mindent, de még nem jutottunk a végére), csak sok időt nem foglalkoznak a részletekkel:) DKB girokontot nyitottam, mert a feleségemmel együtt használjuk a számlát és nekik van tök jó knternet felülettel gemeinsschaftkonto ( remélem jól írtam ) , de kerestünk valamit ahova átutaljuk a megmaradt pénzünkent hó végén, nehogy elhigyjük, hogy van pénzünk:) Nemrég költöztünk, de elvileg 1-2 ezer eurót félre kell tudjunk rakni havonta, ha nem utazzuk el.
Ez tökéletes lesz és köszönöm a részletes választ.
@naa @headset
Kinyomoztam, erste brokernél létezik egy ilyen tétel:
"Értékpapír transzfernek minősül az adott részvénynek a beszerzési piacától eltérő piacon történő értékesítése is.
Ennek díja 85 EUR vagy annak megfelelő egyéb deviza"
EUR HUF váltásnak nem találtam a díját, szvsz árfolyamban van beépítve, sajnos nem is kevés:
MNB középhez képest 1.03%-al rosszabb mindegyik irányba (Szept 28-án), tehát egy "rossz" ide-oda váltással már kb 2.06%-al fogyott a pénz.
Igaz, a megbízási díj 0.3%, de engem alapból nem "online" ügyfélnek soroltak, és köhögtem a 0.5%-ot. Évekig.
IB-nél létezik egy inaktivitási díj, ami elég kellemetlen, ha valaki keveset kereskedik és hosszú távra tartja az értékpapírokat. Erste Broker ilyen esetben talán jobban jön ki?
@newby "Ha kevésbé lesznek csúcson a részvények/ingatlanok és kb. minden ára, el szeretnék kezdeni befektetni dollárban főleg amerikai ETF-ekbe." és ha 10 év múlva még magasabban lesznek mint most? Szerintem ezt felejtsd el, nem tudhatod, merre mennek az árak. Amint van megtakarított pénzed, fektetsd be, ennyi a trükk.
"Ti kinél nyitnátok számlát? Interactive Brokers tűnik a legjobbnak, de egyelőre 6 millió Ft-ot tervezek berakni, és az inactivity fee miatt 20-25 alatt nem ajánlják. Legfőbb szempontok a megbízhatóság és tőkevédettség, tehát kisebbek kizárva."
Magyar szolgáltatónál, ahol van TBSZ! Hiszen a TBSZ adómentes.
"Magyar szolgáltatónál, ahol van TBSZ! Hiszen a TBSZ adómentes."
Minden szolgaltatonal van TBSZ, csak ha nem magyar vagy nem intezik ezt, neked kell evente kuldozgetni egy urlapot a NAV-nak.
"A Schwab-ról jókat olvastam. Ott már 25k dollártól lehet nemzetközi számlát nyitni, nincsen inactivity fee és 5 dollár körül van egy tranzakció."
Van ottani allando lakcimed? Ha nem, nem elerheto szamodra a Schwab.
@spurdiszno "beszerzési piacától eltérő piacon történő értékesítése is. Ennek díja 85 EUR"
Megnéztem a 2-3 ilyen tranzakcióm közül az egyiket, és nekem nem volt semmi ilyen költség. Megvettem Bétán a részvényt forintért, 1-2 hónap múlva (nyereséggel) eladtam euróért. A kivonaton látom a jutalékot, de az a normál tranzakciós jutalék. De ez nem jelent semmit, lehet az én csomagom kicsit más, stb.
Ha devizát váltasz Erstebrókerben, azt kiírja, mennyiért váltja éppen és jobb, mint a normál deviza árfolyam, ilyen szempontból korrekt, de 1% körül lehet a középtől való eltérés emlékeim szerint. (nem sűrűn váltok bankban... 🙂
Amúgy most néztem és még nem látom ezeket az ETF-eket Erstebrókerben pedig kerestem 🙂
@headset "havi 350 Ft.. A TBSZ-ekre is, darabonként . Ez pl. 1 milló forint éves megtakarításnál (egy-egy TBSZ számlaállomány) 0,42%"
Csak annyit tennék hozzá, hogy nem muszáj minden évben TBSZ-t nyitni kisebb összeggel. Lehet normál számlán is befektetni, ellenőrzött tőkepiacon a nyereség az előző 2 év veszteségével szembeállítható. Év vége előtt veszteséges, hosszú távon tartandó pozikat le lehet zárni és mondjuk TBSZ-en újranyitni, hogy ha feltámad, a TBSZ-en tegye, és a veszteséggel szemben tudsz nyereséget is realizálni. Amit nem zársz le, az nem nyereség, az után nem adózol..
Amikor van egy nagyobb összeg előző lejárat vagy más miatt, akkor nyitok TBSZ-t.
Végső esetben, ha olyan "peches" vagy, hogy csak nyereséges pozijaid vannak, hát akkor meg befizeted a kemény 15% szja-t, na bumm - 10% hozamból 1.5% - olyan, mint egy alapkezelői díj... Örülnék, ha óriási adót kéne befizetnem...
@bence "Interactive Brokers tűnik a legjobbnak, de [...]6 millió Ft-ot tervezek berakni, és az inactivity fee miatt 20-25 alatt nem ajánlják"
Megint: ne a gombhoz varrjuk a kabátot 🙂 A havi max. 10 dollárnyi (vagy mennyi, nem emlékszem) "inactivity fee" miatt nem választod a szolgáltatót...:) Egyrészt ki tudja, lehet, h aktívabb leszel, amint olcsón tudsz adni-venni bármit és nincs a min. 10 dollár jutalék pl. Ha veszel/adsz csak 2-szer részvényt olyan tőzsdén ahol 4 dollár a min. jutalék, máris 8 dollár jutalékot generáltál, és csak 2 dollár "inactivity fee" marad.
Másrészt a 6 milliós számládra pl. veszel 6 millióért magyar USD államkötvényt jelenleg 3.75% éves hozammal és elfelejted, az éves 225.000Ft hozam lesz, mínusz némi finanszírozás, mert minden más befektetéseddel meg túlnyúlsz a számládon persze (margin számla!). A kamatból még a finansz+inact fee után is marad, voila, no fee