Új prémium állampapír 2031/I csökkenő kamatprémiummal
Június elsejétől új állampapírt vezet be az ÁKK a mostani prémium állampapír-sorozat helyett. Egyetlen változás, hogy csökkentik a kamatprémiumot, méghozzá jelentősen, a 1,5%-os kamatfelár 1%-ra csökken, a 0,75%-os kamatfelár pedig 0,25%-ra.
Az indoklás vicces, a jegybanki kamatcsökkentés miatt érzik úgy, hogy csökkenteni kell a felárat. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz, azt nehéz lenne megmondani, hiszen amikor 0,6% volt az alapkamat, akkor is ennyi volt a felár, nem növelték 10%-ra, csak mert a jegybank emelt 18%-ra.
Mindegy, a népnek jó lesz ez az indoklás, de ennyi erővel azt is mondhatták volna, hogy várhatóan meleg nyarunk lesz, ezért fizetnek kevesebb felárat. Vagy mondhatnák akár az igazat is, kevesebb kamatfelárral is el fogják tudni adni, akkor meg minek fizessenek olyan sokat az adófizetők pénzéből.
Köszönjük Timinek a hírt.
otpnyugdij.hu/hu/elso-befizetese-tobb-lett
Nagyszerű válasz, csak nem ez volt a kérdés
Szvsz gyorsan írd, válasznak, hogy Tesla meg bitcoin és meg is vagyunk.
Ha a teljes pénzügyi műveltségem egyik része az állampapír lenne, a másik pedig a Tesla és Bitcoin, már rég elástam volna magam.
Aki pedig felteszi a kérdést, hogy “de akkor mi legyen állampapír helyett”, azzal nincs mit beszélnem. 🙂
Kérdés, hogy ha ennyire leesik az infláció, lesz-e papír ami 5%-ot ad. Pár éve is azon a szinten volt, és nem volt 5%-os papír. (MÁP+ -tól eltekintek, mert az is csak az utolsó évében volt 6%, az átlaga épp csak elérte az akkori PMÁP-ot. Aki akkor “megrészegedve” a 6%-tól átváltotta rá az esetleg meglevő +1,7%-os PMÁP-ját, elég rosszul járt. Mivel az infláció csökkenést is 1 évvel késve követi, sokáig fizeti még a magasabbat. Ha felteszem, hogy a 2029-es infla 3%, akkor 2030 nyarától kapnám a 3+1% kamatot. Ha meg is jelenik ekkor 5%-os papír, akkor sem biztos hogy érdemes lenne átváltani, mert az 1%-ot amit nyernék vele, azt bukom az 1%-os visszaváltáson.
Amúgy ha tippelni akarnék, ezzel a csökkentéssel a Bónusz felé próbálnak terelni, ami most a 15,9%-ával meghaladja majd a 15,5%-os PMÁP-ot, de ha mennek le a DKJ hozamok, hamar csökkenhet, és ezt 3 havonta követi.
Nekem sikerult atvernem a mi tarsashazunknal, kettos alairassal, havi felujitasi megtakaritast 3-4 havonta betoltjuk majd es jelenleg a leghosszabb dkj-kat vesszuk hogy minel kevesebbet kelljen vele foglalkozni. 3 havi lejarattal azert nem foglalkoznek mert ugyse fogja a lejarat napjan ujra lekotni (de meg azon a heten sem) es igy elveszti az elonyet a tobbihez kepest. Tavaly 3m-bol sikerult -25eFt produkalniuk, mert az idiota ertekpapirszamlan lekotetlenul tartotta bankban… Iden ez +390eFt lesz.
Szoval hajra, erdemes
Miert? Nem az lenne a forum egyik celja, hogy a penzugyileg okosabbtol tanulni lehessen? Meg mielott kerdezned, nincs a portfoliomban se bitcoin, se tesla. Hatha igy velem szoba allsz 🙂
“Aki pedig felteszi a kérdést, hogy “de akkor mi legyen állampapír helyett”, azzal nincs mit beszélnem. ”
Ez csodás válasz volt. Felidézte bennem, hogy a fideszes földesurak mivel szoktak takarózni, mikor nem nyilatkoznak, csak a kormánymédiának. “Ha ezt valaki nem érti, azzal nincs miről beszélni”.
Remekül ellested tőlük ezt a visszavágást!
Aki pedig esetleg azt gondolná, hogy lenne tőled mit tanulni, az meg elmehet melegebb éghajlatra. Méghogy ingyen osztogass okosságokat, nem!?(persze azon kívül, hogy mindenki hülye, mert azt tök jól sikerült átadnod)
Ha ez komoly volt, csatlakoznék Bélavoltamhoz, mivel nincs Teslám (se autó, se egyéb, és bitcoinban is csak játékpénzt tartok (10.000 alatti). 😉
Remélem azért akik a kis volumenben, de pénzüket forgatni szeretnék, azoknak is fog tanáccsal szolgálni a fórum és a cikkek. 🙂
Valahol meg kell találni az arany középutat a centes részvények/startupok crowdsource-olása (természetesen olyan helyen, ahol a megbízható 3. fél nem nyúlja le a zsét, így csak a startup kockázatát viseled) és a mamutokon bolhaként utazás között.
A FIRE-sek tudják, hogy a saját fogyasztói kosarukat kell nézni, nem a one-size-fit-all papíron inflációt.
2020: 5548,6 milliárd Ft hiány
2021: 5101,5 milliárd Ft hiány
2022: 4159 milliárd Ft hiány
2023. 01-04. hónap: 2709,7 milliárd Ft hiány.
Nekem ez nem úgy néz ki, mint ami fenntartható.
Az államadósság csökkentés kormánya konkrétan cirka 17500 milliárd Ft-tal növelte azt 3 év és 4 hónap alatt.
Nem hiszem el, hogy ebből nem lesz egy brutàlis forintgyengülés.
Nincs új a Nap alatt: Annak idején Torgyán József agrárminiszterként azt mondta, azért kell emelni a búza árát, mert sok termett belőle, ezért sokba kerül a tárolása.
A Kincstár Üzletszabályzatának 3/a mellékletében szerepel, milyen igazolások kellenek egy társasházi számlához. A nyilvántartásba vételről szóló igazolás zűrös, ilyen igazán nincs, a tulajdoni lapon szerepel, hogy társasház alakult. Nálunk végül megelégedtek az érkeztető pecséttel ellátott Alapító Okirat hitelesített másolatával. A 3/a-n túl kellett volna még NAV igazolás a ház adószámáról, mivel ilyennel nem készültünk, végül le tudták kérdezni valahonnan. Nálunk végül két ügyintéző 60 perc alatt nyitotta meg a számlát, irdatlan sok papír átnézése után.
Többes aláîrást ki lehet kötni, de ilyenkor csak személyesen lehet megbízásokat beadni. A Webkincstár csak akkor él, ha a KK egyedül is rendelkezhet
A Webkincstár a társasháznak minden olyan állampapírt felkínál, amely forgalmazása nincs valamely célcsoporthoz kõtve. Így pl lakossági papírokat pl PMÁP nem vehet a ház, de pl DKJ-t igen. A viták elkerülése végett érdemes a befektetési politikát egy közgyűlési határozatban rögzíteni, de konkrétan a kincstár ilyet nem kér, nem vizsgál.
A bitcoin meg tesla nyilván irónia volt, csak azt kellene érteni is, ilyen hatalmas pénzügyi műveltség birtokában. Azt meg pontosan látni, hogy nem a szándék hiányzik a válaszhoz.
Elemlámpa, te vagy az? 🙂
Nem baj, fogy a popcorn, nem unatkozom. 🙂 🙂
Hol van az leírva, hogy az állampapír hozamát csak valamilyen értékpapír vásárlásával lehet lekörözni? A cél a hozam elérése úgy, hogy a pénzed elég likvid maradjon, ne kerüljön sok munkába, és a kockázat is a lehető legkisebb legyen. (Tudjuk, hogy az állampapír sem nulla kockázatú).
Én bizonyos termékeket értékesítek, amiknek folyamatosan van piaca, nem kellett őket bevezetni, kb 3 napba telt elindulni, és havi 2-3 nap elfoglaltságom van vele. Csak a már eladott termékeket veszem meg, nem áll benne a pénzem, így a likviditás nem gond. A kockázat minimális, mert a termékre szükség van, nem marad rajtam. Egyéni vállalkozóként, adózva, tisztán havonta hoz annyit, mint az állampapír (most) egy év alatt.
De ez csak egy a sok lehetőség közül. Jöhetnek a kritikák.
Ez egy vállalkozás, teljesen más kockázati profillal és befektetett energiával. Egy munkahely, és nem egy befektetés.
Az állampapírt megveszed, rendelkezel újra-befektetésről és elfelejted egy évre vagy kettőre. ÉS mellette nyugodtan vállalkozhatsz amennyit akarsz.
Szezont a fazonnal, SMH.
Mondj még egy “munkahelyet”, ahol senki nem dirigál, havonta 20 órát kell dolgozni, és te teremtetted magadnak!
A feltett kérdésemet pedig kikerülted. Ki mondta, hogy az állampapír hozamát kizárólag egy másik értékpapír-befektetéssel lehet felülmúlni?
Az alaptézis az, hogy van X összeged, mihez kezdj vele, hogy likvid maradjon, alacsony kockázattal és kevés időráfordítással értékelhető hozamod legyen.
Valóban nem nulla a kockázatom, és valóban foglalkoznom kell vele havi kb 20 órát.
Viszont kb 10-szer akkora hozam van az ebben forgó tőkén, mint ha állampapírba tettem volna. Nem ebből élek, ebben forog valamennyi pénz, amit likviden akarok tartani úgy, hogy infláció felett, valódi reálhozama is legyen.
Nekem ez így megéri. Akinek nem, az keresgesse tovább a semmit-nem-kell-csinálni típusú “befektetéseket”.
Szép önámítás, gratulálok. Ha te belenyugszol, hogy van a vagyonodnak egy olyan része, ami garantáltan reál-veszteséget termel, miközben dolgozol és örülsz, ha túlórázhatsz, az azért nem semmi.
Jobb hozam? Számoljuk már ki!
Havi 20 óra munkával megvan csak az említett dologban forgó pénzemen minimum 600.000,- Ft/hó tisztán.
Neked mennyi az órabéred, ha szanaszét túlórázod magad?
Ezen kívül, az én vagyonomnak nincs olyan része, ami ne termelne magasan infláció felett. Ja, hogy ezért legalább a kisujjamat meg kell mozdítani? Na, bumm!
Innen csak egyetlen lépés, hogy azt mondják: EINSTAND !!!!!
Vagyis nem elég, hogy reálveszteségen ketyeg a pénz az állampapírban, de egyre több jel utal arra, hogy az a nullának nevezett kockázat kezd szabad szemmel is jól látható lenni.
Aki ezek után sem keres más alternatívát az állampapír helyett, az tényleg pénzügyi mazochista.
A pálya széléről kiabálsz be, és azt hiszed, hogy játszol?
Csórikám, ezt kezeltesd gyorsan!
“S bár kis országunk kockázati besorolása jobb semmiképp nem lett, a kamatot természetesen lehet csökkenteni, mert úgyis megveszik az emberek. Meg amúgy is, úgysincs jobb, szóval bármit megtehetünk. Ha meg lenne jobb, akkor rendeleti úton megtiltjuk.”
Hah! Így pár nappal később, hogy tényleg megjelent a rendelet az egyéb termékek adóemeléséről, meg a kötelező állampapírosításról, azt kell mondjam, fején találtad a szöget!