Új termékek veszik át a unit linked biztosítások helyét

2013-04-21
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Egyre több visszajelzés érkezik arról, hogy az ügynökök már feladták a unit linked biztosítások értékesítését, mert ahogy éppen ma egy biztosító kereskedelmi vezetője fogalmazott, "az emberek egyre tájékozottabbak a unit linked biztosítások terén", ezért egyre nehezebb eladni nekik ezeket a termékeket. Hiába, az internet sok embert kiokosít.

Azonban ezek helyett rengeteg új termék jelent meg a piacon, ami legalább olyan rossz az ügyfélnek, csak éppen nincs róluk információ a neten.

Az egyik ügyfelem is nemrég szerződött a P.bankkal egy csodálatos termékre, ahol havonta kell kisebb összegeket befizetni és "nincs egyéb költség, csak a kezdeti költség", ami valami szerény nyolcszáz-ezer euró volt.

Vagyis közel háromszázezer forint. Kérdeztem is az ügyfelet, ebbe hogyan tudott belemenni? Kértem, mutassa meg a szerződést és annak a mellékleteit, hogy meglássuk, mire is fizetett be ilyen horror nyitási díjat.

Amit kapott papírokat, abban semmi konkrét, használható leírás nem volt, csak mindenféle reklámrizsa, meg egy semmitmondó papírlepedő, rajta tollal beírva számok. Nem derült ki belőle, milyen költségek vannak, mit vállal a P.Bank, mit von le, mit fektet be, hová és hogyan.

Az a gyanúm, hogy ezt a nyitási díjat egy az egyben az ügynök kapja, vagy még inkább az ügynöki MLM hálózat és a P.Bank mégiscsak számol fel például alapkezelői díjat. De konkrét dokumentumok hiányában ezt nem lehetett kideríteni. (Egyébként akkor most mi különbség van egy unit linked biztosítás és ez között? Mindkettőbe havonta kell fizetned, mindkettő befektetési alapba teszi a pénzed és mindkettőn hatalmasat buksz indulásnál.)

Aztán jönnek emberek hasonló konstrukcióval számomra totál noname német és osztrák cégekkel kötött szerződésekben, ott is magas kezdeti költséggel.

Meg német ingatlanfejlesztő cég 7-8%-os kamatot fizető eurós kötvényeivel. Azon gondolkodtál már, hogy egy jól menő német ingatlanfejlesztő miért fizet ilyen magas kamatot, amikor bármelyik banktól kapna 3%-ra hitelt az ingatlanjai fedezete mellett? És azon, hogy miért egy ügynökhálózatban terítik a kötvényeit, ami nagyon megdrágítja neki a forrásokat? Miért nem egy befektetési bankot bíz meg a kötvények piacra dobásával, mint minden rendes cég?

Aztán ott vannak az aranyszámlák és a többi új konstrukció, amikben egy közös van: kellően magas a jutalékuk ahhoz, hogy az ügynökök akarják értékesíteni őket. Vagy másként fogalmazva: a magas ügynöki jutalék miatt rengetegbe kerülnek az ügyfeleknek.

Tehát, ennyi bevezető után arra szeretnélek megkérni kedves olvasó, ha neked van pontos információid ezekről a termékekről, mert kötöttél ilyet, vagy részt vettél egy ügynöki képzésen, akkor fotózd le a szerződésedet, különös tekintettel a költségekre és a levonásokra, a befektetés leírására és jól küldd el nekem a kiszamolo kukac indamail pont hu címre.

Ha kötöttél ilyen szerződést és te sem kaptál érdemi információt a részletekről, vagy nem magyar nyelvű leírást kaptál, azt is írd meg, a PSZÁF biztos örömmel értesül majd róla.

De az is lehet, hogy én tévedek és tényleg ezek annyira jó lehetőségek, ahogy azt az ügynökök állítják és bőven megérik a több százezres beugrót, de akkor legalább azt is tudni fogjuk.

Előre is köszönöm mindenkinek.

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
81 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

"Miért nem egy befektetési bankot bíz meg a kötvények piacra dobásával, mint minden rendes cég?"

Te tudsz Magyarországon működő befektetési bankról, aminek a termékét megvehetem, sőt, esetleg még te is ajánlod? Ha nem, csak a példa kedvéért lehet külföldi is.

Unom már a lekötött betéteket. 🙁

Egyelőre nem lettem, mert nem ajánlottad! 😀

Amúgy ezek ilyen titkos termékek, te nem is tudod őket ajánlani/szidni itt a blogon?

A kérdésekre a válasz:

- Van, aki kezelje a pénzem (nem bank) és teljesen meg vagyok elégedve vele (ain't broke - don't fix it.)
- Szerintem a legjobb befektetés a tudás. Ha ez a téma, hogy személyesen fektessek be aktuálisabb lenne, mondjuk kezdésnek elolvasnám Warran Buffett mentora, Benjamin Graham könyvét. Már magyarul is elérhető.

De nem is annyira saját magam miatt kérdezem, hanem az olvasóközönséged miatt; ha a lekötött betétet minden további nélkül ajánlod, esetleg megismertethetsz más konstrukciókat is. Köszönjük.

Privátbanki ügyfél: keltsd fel az érdeklődésem, hogy legyek! Eddig ezt a következőkkel tetted:
- Ha a bankos kisasszony ismerné a termékét, nem tudná eladni
- A tranzakciós adó miatt te is a kp. forgalmat fogod erősíteni, írod

Esküszöm nem ügynök vagyok, de pl. régóta jelen van a piacon a Questor, amely árul egész jónak kinéző terméket, korábban fix 10%-okat is adtak. Ettől a számtól meglehetősen szkeptikus lettem. http://mmf.quaestor.hu/ Más biztos többet tud erről nálam... De arra gondoltam, hogy ez megfelelő alternatívája pl. egy unit-linked-nek. Biztosítóra inkább akkor bíznám a pénzem, ha pl. végrendelkezni óhajtanék és a pénzemmel nem a közjegyzőt, államot kívánom gazdagítani, hanem a kedvezményezettet (egy biztosítás nem a hagyatéki eljárás része). Egyébként a unit-linked-et saját bőrömön ismertem meg. A brutális kezdeti költségeknek ez az igazán kreatív elbújtatása még mindig meglep. Hozzáteszem számomra a néhai adókedvezmény volt számomra a mézesmadzag, úgy vélem azzal együtt, és nagyösszegű befizetésekkel, több évtizeden keresztül a unit-linked _szerintem_ versenyképes és megbízható termék volt. Nem?

A Questor saját vállalati kötvényeit árulja elég nagy fix hozammal. Tényleg nincsenek rejtett költségek, sőt tudtommal a számlavezetés is ingyenes (ha csak kötvény veszel). Na de lévén vállalati kötvény: vannak kockázatai, amikről Kiszamolo mar irt jó sokat egy előző bejegyzésében, ami kifejezetten ilyenekről szólt.

Része lehet a portfóliódnak, ha tisztában vagy a vállalt kockázattal, de azért erősen nem ajánlom, hogy a pénzed nagy részét csak ebbe rakd, hiába ad tényleg nagyon szép hozamokat. U.i. ha bármi gebasz van a Q csoportnál, szinte biztos, hogy nem fogod visszakapni a pénzedet.

Sőt, a kötvényeket árusító kft.-t meg bármikor csődbe lehet vinni, ha úgy hozza a sors! U.i. - tudtommal! - a kötvényeket nem közvetlenül veszed a nagy Quaestor Rt.-től, hanem egy minimális tőkéjű apró kft-n keresztül megy az egész kötvényezés, aminek a tulajdonosa az Rt, vagy valami ilyesmi...

Valóban, ahogy írtad, vannak kockázatok a vállalati kötvényekben, de azért nem árt körülnézni a piacon. Azért a QUAESTOR nem ma kezdte a befektetési piacon, a cégcsoportnak több üzletága (pénzügy, idegenforgalom, telekom, ingatlan), hazai (pl.szállodák) és külföldi (ma nyílt orosz kereskedőház) beruházása van, nem a neten garázdolkodó fantomcég (országosan 20 fiók). És ha már itt tartunk, nemcsak saját kötvényeit értékesíti, hanem többek között olyan vállalatokét is, akikét pl. nem éred el közvetlenül a kibocsátónál - elsősorban az eurósokra gondolok.

Én vetettem fel a Quaestor-t mint alternatívát a unit-linked helyett. És szkeptikusan kezeltem. De évek óta garantált és magas hozamot ígérnek, stabilan és kiszámíthatóan működnek és nem az OVB-n, Brokerneten keresztül nyomják le a termékeiket az ügyfelek torkán - az sem közömbös, hogy nem egy szimpla kisbank, hanem befeketető cég. A kockázat világos. De épp azért kötött az ember unit-linked-et, mert kockázatot is akart vállalni egy esetleges nagyobb hozam érdekében. (Legalább is a unit-linked-ek alapjai általában részvény- és kötvényalapok.) Szerintem a kockázattal mindenki tisztában van. Mivel közvetlenül megismerni sajnos nincs kristálygömbünk, ezért vetettem fel, hogy beszélhessünk róla. Szóval a jó öreg bankbetétnél mégis kell néha valami kezelhető termék, ami azért nem igényel olyan mérlegelést, amit egyénileg nem lehet elvégezni - pl. a részvénypiacon, ugye.

Ez a quaestor kötvény engem is érdekelne!

A QUAESTOR-nál vannak diszkont, fix-és változó kamatozású kötvények. Ingyenes a számlavezetés, akár 10.000,- Ft-onként is megtakaríthatsz, nincs kitétel, meg apró betű, hogy csak az kapna magasabb hozamot, aki min. X-százezreket helyez el, TBSZ számlán kamatadómentes is lehet a hozam (legmagasabb jelen pillanatban 9,90%). A számla felett rendelkezhet családtag is. És természetesen nemcsak magánszemélyek, hanem vállalkozásoknak, társasházaknak, egyesületeknek is nyitva van ez a lehetőség. Rugalmas a hozzáférés is, nem úgy mint egy lekötött betétnél. Részletek az mmf.quaestor.hu oldalon vagy keress fel egy QUAESTOR fiókot a közeledben.

Szinte kivétel nélkül rosszul jár a "vevő", illetve "befektető" ha ügynök ad el neki valamit. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az ügynök rettentően drága.
Egy hipermarket kaszáján percente lehúznak 10-20 terméket. Ügynök legyen a talpán, aki óránként elad akár csak egyetlen egy terméket. Drágább dologból (porszívó) ha már hetente egyet elad jónak számít.
Egy befektetésekkel foglalkozó banki pultnál kb. 30 percenként fordulhat meg 1-1 ember?! Egy "befektetési tanácsadó", azaz tukmálós Unit-Linked ügynök jó ha havonta 1-2 szerződést tud kötni. Durván hangzik, de egy ügynök akár 100x is drágább lehet, mint a hagyományos értékesítési forma.
Kivételek persze vannak, de ezek általában nem B2C, hanem B2B területre vonatkoznak. Ha olyan nagy a volumen, vagy olyan magas az ár, hogy már az ügynök havi fizetése és azok terhei „beleférnek”.

Ha ezt fel tudjuk fogni, akkor az életben nem fogunk többé szóba állni az ügynökökkel. (Amennyiben magánszemélyként keresnek fel minket és nem mondjuk ingatlant árulnak.)
Kínáljanak bármit is, az csak egyszerűen pokolian drága, vagy más oldalról kétes ügylet lehet.

Ez sajnos a többség fejében soha nem fog a helyére kerülni. Túl sok az értékesítő oldalról érkező agymosás. Az MLM ügynök, a biztosítási ügynök mind hatékonynak állítja be magát és termékét. Azt mondják nem kell kisker-nagyker áruház, reklám… Az emberek be is nyelik, mert nem látják csak az érem egyik oldalát. Pedig az MLM központ simán megfelel a nagykernek, az ügynök meg a kiskernek, aki ráadásul 20 darab termékért több 10km-t autózik, hogy elhozza a központból. Órákat fordít pár ezer forintos termékek értékesítésére. Reklámra nem költ, de rengeteget költ telefonra, termékbemutatókra…

Nem szeretjük magunkat butának látni, nem szeretjük beismerni, hogy évekig rossz döntéseket hoztunk. Épp ezért ha már voltunk valamely MLM tagja, vagy lelkesen vettük a termékeit, akkor a konkrét rendszer helyett lehet keresünk másikat, de igen ritkán gondolkozunk el azon, hogy már eleve az MLM forma az ami hibás. Ami nem való sem mosószer, sem életbiztosítás értékesítésére.
Vannak jól menő MLM rendszerek, vannak jól kereső (nem csak MLM-es) ügynökök. Ezt senki nem vonja kétségbe. BNet is nagyra nőtt és több vezetőjét tette piszkosul gazdaggá. Az ügyfelek viszont?! No azok rosszul jártak, mint szinte minden esetben ha valaki ügynöktől vásárol.

Vajon honnét kapnak ilyen ajánlatokat az emberek?
Engem szerencsére elkerülnek, de attól tűnődök a dolgon.
Nekem még a spamládámba is max csak kedvezményes kölcsönök landolnak. (a szokásos viagrás levelek mellett 🙂 )

Ismerősökön keresztül - kicsi az ország, kevés a teljesen elszigetelt ember. Ahogy az MLM-ben tanitják: Ird össze, kiket ismersz - ez a kapcsolati tőkéd. Menj el gyakorolni a közvetlen ismerősökhöz, ha elég felkészült vagy menj el a távolabbiakhoz is. Az a legjobb, ha eleve már az elején megkérdezed - ismersz-e vagy 10 embert akin pénzügyileg segiteni lehetne. Jól előadva kezüket-lábukat törik, hogy minél több ismerős cimét megadják. Igy lehet a kapcsolati tőkédet aprópénzre váltani és hosszú évekre megmérgezni a baráti kapcsolatokat. Volt olyan ismerős aki másfél év után állt csak szóba velem, mert azt hitte, én küldtem rá a BNET-eseket. Sok időbe tellett meggyőzni hogy nem.

Külön évtizedeken át csiszolt módszereket tanitanak, és a született ügynökök kezében félelmetes fegyver. Mégha ismered is hogy müködik, akkor is jó eséllyel bedőlsz neki. Pláne ha ismerős, vagy az ajánlotta.

Hmm, igazad van. Az egyetlen UL-es ügynök is így talált el hozzám. (és közvetve neki köszönhetem, hogy én meg eltaláltam a kiszámolóra. 🙂 )

Amúgy a questor termékeiről én is kíváncsi lennék, hogy mi a véleményed!

Szia!m Én is benne vagyok egy AXA unit-liked biztosításban. Negyedévente fizetek kb 47000-ret, 2010 decembere óta. 20 éves a futamidő. Ez akkor meggyőző alternatívának tűnt majdani nyugdíj kiegészítés gyanánt. Szerinted érdemes ebből kiszállni, vállalva a veszteséget? Mibe fektethetnék helyette?

Már a blogon is elhangzott hogy vannak jó UL termékek, de evvel együtt nem mindenkinek jó. (Bár felsorolásukkal még adós maradt a blog. 🙂 )
Amig volt rá adókedvezmény és nem szállt el a jutalékrendszer és végig fizette az ember addig valószinüleg jól járhattak vele az ügyfelek is. Amikor az értékesitő szervezet beszáll a "termékfejlesztésbe" az a biztositós ismerős szerint leginkább a jutalék "fejlesztését" jelentette.

A BNET hivő kolléga emlitett egy ilyen új zseniális terméket amit valamelyik bankkal fejlesztenek. Amire emlékszem, valami abszolút hozamú konstrukcióról van szó. "Csak akkor kell fizetnie az ügyfélnek ha X% hozamot elér". Biztos vagyok benne hogy mellette azért ketyeg más költség is. Nekem kicsit túl szépen hangzott.

Ez 'szép' mondat egy biztosítási vezetőtől: “az emberek egyre tájékozottabbak a unit linked biztosítások terén”, ezért egyre nehezebb eladni nekik ezeket a termékeket. Mintha egy cukrász azt mondaná: egyre nehezebb szalmonellás fagylaltot eladni, mert az emberek egyre tájékozottabbak róla.

Hehe. 🙂 Bocs, kicsit off, de erről jut eszembe: ez az úgymond "rossz irányú" kutatás-fejlesztés, amikor emberek komoly szellemi munkát tesznek pl. abba, hogy a költségeket minél hatásosabban elrejtsék. Itt olvastam, ni:

http://index.hu/gazdasag/2013/02/16/koszegi_botond/

Meg akkor már még két másik interjú, ha valakinek kimaradtak volna.
http://index.hu/gazdasag/2013/01/27/szeidl/
http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20121002-hozzaszokunk-a-szegenyedeshez-interju-chikan-attilaval.html

Mi már jó pár éve Quaestor ügyfelek vagyunk, egyik barátom édesapja pedig 11. éve ügyfele a Quaestornak, a cégcsoport saját képviseleti hálózatán, Quaestor pontokon, tehát fiókokon keresztül értékesíti a kötvényeket, tehát nem mlm rendszerben, csak a Quaestor alkalmazottai értékesíthetnek Quaestor kötvényt, akik rendelkeznek értékpapír jogi vizsgával, de túlnyomó többségük tőzsdei szakvizsgával rendelkezik, képzett szakemberek. A Quaestornál nincsenek rejtett költségek, fix hozamú hitelpapírokat értékesít, amelyekben nincs árfolyamkockázat.

A unit-linkedel kapcsolatban pedig tudni kell a tényeket, mindenki jól jár kivéve az ügyfelet, 2-3 év csak költség és azután is az éves befizetés 6-7%-a kb, továbbá sok felé osztódik a befizetés, megy az ügynöknek, a felettesének, akik ugye szerződéses jogviszonyban vannak pl a brokernettel, ovb-vel, megy ezen kívül a cégnek is, plusz a biztosítónak.
Tehát minimum 4 felé megy a költség, ezzel kell számolni, tapasztalatból tudom, aki vezetői pozícióban volt a Brokernetnél, jól tudja, hogy a felsőbb szintű vezetők rájönnek hogy rossz a termék és nem abba kell fektetni. Hát a velem egy irodában lévő 7/2-es felsővezető állandóan a brókerét hívkálta, hogy milyen részvényt vegyen, egy vasat nem tartott unit-linkedben. Azóta sokan kiléptek, már ő sincs ott, az összes mlm rendszerű biztosítás értékesítő céget el kéne tiltani ettől, Brokernet, Ovb, Consequit, MPK, stb, mindegyik átver.

Szerintem meg egész egyszerűen be kellene tiltani a biztosítókat, mert csak "átverik" a szegény, ma született bárány tisztaságú ügyfelet.
Másrészről, meglevő nagyobb tőke kezeléséhez én sem az UL-t ajánlom.

Viszont az is rajta lenne, hogy amennyiben az eredeti feltételek szerint végig viszi a szerződését, akkor összességében 3 évi díjat pluszban jóváírnak a számlán. Ráadásul kapsz eg olyan TBSZ-jellegű számlát, am sokkal rugalmasabb és nem kell évente újat nyitni.

Azt az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy ha a PÁSZF nem lenne ennyire sóhivatal szerű képződmény (és akkor nagyon-nagyon behúzott kézifékkel fogalmaztam meg a dühömet), akkor soha ilyen cikkek nem születnének meg a magyar honban. Próbálnál egy ilyen UL típusú valamit eladni Texas államban, hát sikerre éhes ügyvédek mega hordája csúszna-mászna a jegyeidért, felvállalva jogi védelmet a biztosítóval szemben csak úgy ingyen, hogy legyen referenciájuk, mert nem kérdés, hogy ki nyer a végén.
Mert mint tudjuk, úri ember biztosra nem fogad!
(Egy ember, aki öt évet élt Houstonban.)

Kiszámoló, te látsz esélyt arra, hogy ennek megváltozását lehessen nyomatni?

Láttam már pár példát, hogy a szívós, kitartó, pofonokat is eltűrő, sértődésről lemondó civil munka, bár a kezdetkor sokáig reménytelennek tűnik, már 1 évtized alatt meghozhatja a gyümölcsét, és akár a törvényekre is hatással lehet - igen, itt, Magyarországon is. Tőke és kapcsolatok híján idő kell hozzá. És persze mi nagyon jól tudjuk, hogy mindennek van kockázata, nem minden sikerül mindig. 🙂

(Én mondjuk, mint itt már párszor írtam, inkább kicsit más területen - bérlakáspiac - szeretnék valami effélében részt venni személyesen, de a pénzügyek oktatása/szabályozása területet is örömmel figyelném és legalább terjeszteném a hírét.)

Miert szerinted nem Amerikaban talaltak ki az Unit-Linkedet?
Csak ott Whole life meg Cash Value policynak hivjak.
Ugyanugy megy ott is, ugyanugy beszelik le az atlagembereket roluk a penzugyes blogok/podcastek.

Azt persze nem tudom, hogy ott mennyire ciganyul van leirva a feltetelrendszer, de gyanitom ott sem azzal kezdik amit kiszamolo irt fentebb.

Nézd, abban az országban, ahol a számvitel és könyvelés nagyobb hangsúlyt kap a középiskolai oktatásban, mint náluk a "na mit gondolt ebben a sorban a költő" szájbarágása, ott nem félek attól, hogy valakit át tudnak verni olyan könnyen pénzügyileg (persze ostoba ember minden társadalomban előfordul). Még két dolog:
1. Ott nem volt Kádár-rendszer, ergo nincs nosztalgia sem az állambácsi iránt (lásd: napjaink rezsicsökkentési parasztvakítása).
2. Ott minden sikert dollárban mérnek, azaz mindennek ára van, és ez a hétköznapi életszemléletben is meglátszik.

Ez egyfajta önáltatlás. Nincs így. Akár USA, akár Magyarország ebben a Monopoly-ban nem osztanak fair play díjat. Ha más nem, a subprime válság óta egész biztos lehet benne mindenki, hogy a pénzügyi szektor éhenhalna, ha nem lennének átverhető + mohó emberek. Amiatt az emberek átverhetők egyszerű: több a pénzünk manapság mint az eszünk. Ezek szerint már Magyarországon is.

A PSZÁF keze nagyon meg van kötve, és elég frusztráltak emiatt.
Másik - nem vádolhatod az ügynököt csalással - ahhoz valami bizonyiték is kellene - jegyyőkönyv vagy hangfelvétel. De erre meg azt mondhatja hogy máskor már elmondta.
És ha elkapják az ügynököt? Nem alkalmazottja a közvetitő szervezetnek! Szerződéses partner, akinek csak a módszertant és a hátteret biztositják! Ők olyat hogy nincs kockázat nem mondtak! 20% éves tiszta hozam? Biztos valahol olvasta vagy valamelyik számitást értette félre. A szervezet erről igazán nem tehet...

Romániában rövid időre betiltották az MLM rendszerű életbiztositás értékesitést, ami - jól érezték - tényleg a Brókernetnek szólt. Aztán győzött a lobbi. Nálunk hiába taglalják a PSZÁF jelentések - NEM fogják meglépni. Pedig a piramison kivül mindenki nyerne egy tisztább rendszerrel.

OK, akkor nem a pszáf a hunyó, hanem a törvények nem jók...
A lényeg egy: van egy (jó drágán fenntartott) államunk amelynek az is a dolga lenne, hogy az önveszélyes döntéseket ne tegye lehetővé azoknak akiknek nincsen elég eszük ahhoz hogy attól tartózkodjanak. Ez egy csúnya mondat lett, de talán érthető...
A gond az, hogy az állam ezt a funkcióját pénzügyi területen nem tölti be.
Van még elég sok funkciója amit szintén nem igazán tölt be, de azok más blogok témái 🙁

Én hagynám, hogy azok az emberek, akiknek nincsen hozzá elég eszük, lehessenek önveszélyesek. Majd tanul belőle, ha meg nem tanul belőle, akkor így járt, majd lesz más, aki tanul az ő hibájából. Ha megfogjuk az emberek kezét, akkor soha nem lesz pénzügyi tudatosság. Másrészt ha az élet más területén van szelekció, akkor miért kellene ezen a területen kizárni. A gazdaságban a pénz is hatékonyabban használódik fel, ha értő kezekben van, és nem olyanokéban, akiket könnyű átverni és az elsőből nem tanulnak.

Quaestor témához:
én tizensok éve tartom náluk a pénzem egy részét (jellemzően harmadát-negyedét). Eddig OK. Amugy nekik is van saját termék (futod a cégkockázatot) meg közvetített (BEVA van rá) meg szolgáltatások is.
Nekem bejött, hogy ezen idő alatt folyamatosan egy kapcsolattartóm volt/van, aki ért is ahhoz amit csinál, még semmire nem beszélt rá, viszont amit a tanácsai alapján döntöttem, azt még nem kellett megbánjam.
De ez csak egy, statisztikailag nem releváns tapasztalat, nem reklámnak szántam.

A kulcs itt is az, hogy tájékozódnod kell - mint vagy 1000x elhangzott itt (is). Senki nem fogja egy blogon (semelyiken), 5 soros kérdés alapján megmondani, h. kispistának mi a jó. Mert nem lehet.

Tudnátok alternatívát mondani a UL-nek?
- havi kb. 200e HUF megtakarítás
- privát banki ügyfél nem vagyok (szerintem nem is tudok az lenni)
- elvárás az lenne, h vki kezelje a befektetést (azaz kb. negyedévente tegyük jó alapba, ha kérdésem van, legyen kit felhívni, közben meg elég, ha a szoftver figyeli a nagy esést, és automatikusan átteszi biztonságos alapba)

Itt van pl az Allianz Életprogram:
- egyszeri költség: éves díj 25%-a (200e esetén: 50eFt)
- havi díj: 470Ft
- éves kezelési költség: éves díj 1,19%-a (200e esetén: 2380Ft)
- DE nincs átváltási díj az alapok között
- 3 év után "díjmentesíthető", ettől nincs kötelező befizetés

Értem, h vannak költségek, de mondjatok jobbat, legyetek szívesek!
Most, hogy a lekötésekkel nem igen lehet 6% fölé menni, jól jönne egy alternatíva.

Köszi!

Az Allianz Életprogramot sem arra találták ki (véleményem szerint), mint ahogyan a legtöbb ul-t, hogy 3 év után díjmentesítsd. Annak mi értelme? Hogy legjobb esetben visszakapd, amit befizettél? A tanácsadó mondta, hogy elég 3 évig fizetni?
200.000,- ft-nál már inkább válassz QUAESTOR kötvényből, nincsenek ilyen költségek (fentebb már kifejtettem), és 10.000,- Ft-os megtakarítástól már jó vagy a cégnél, nem kell várni, amíg milliók összegyűlnek, több féle lejáratú kötvényből választhatsz (éven belüli, éves, éven túli), hozama 9,05-9,90% között alakul. Ez nem biztosítás, hanem 100%-ig megtakarítás (van akinek befektetés), és sokkal jobb alternatíva, mint egy ul. Bármikor hozzáférhetsz, nem kell 3 évet várni, hogy hozzáférhess a befizetett pénzedhez. Ettől függetlenül, ha nagyon szeretnél biztosítást, köss egy kockázati életet, oszt jó napot!

Ja, és a QUAESTOR-nál nem kell figyelni szoftvert,görbéket,diagramokat, mert ezek kötvények. A hozamot a többszöri jegybanki kamatvágás ellenére is stabilan tartják 10% környékén. Itt nem eszközalapok vannak, mint a ul-termékeknél, nem kell attól tartanod, hogy egyszer csak hopp, leesett 1-2%-ra a "MEGA-index", vagy a sanghaji expressz kisiklott, és ettől az eszközalapban tartott pénzednek meg annyi (különösen akkor, ha nemcsak a folyamatos, hanem eseti díjat is pakolsz a unit-linked-be). A Q-tanácsadók folyamatosan tájékoztatnak, akár kötvény lejárat vagy kamatforduló van. Hosszabb távra (5 év) kamatadómentesen is megtakaríthatsz náluk, de ahhoz is hozzáférhetsz idő előtt, ha ne adj Isten valami történne, csak akkor számolnod kell a 16%-os kamatadóval (TBSZ-en 3 év után már csak 10%). Sőt!Ingyenes WebBrókeren keresztül figyelheted a megtakarításaid hozamának az alakulását.

Nem a biztosítás a lényeg, hanem az, hogy hozzáférek olyan alapokhoz, amik hozhatnak akár 10-20%-ot is (1 évre a Magyar kötvény eszközalap 17,83-at hozott - info: http://profitline.hu/befektetes-biztositas/biztosito/allianz/chart/365). Nyilván veszteséget is, de erre jó az árfolyam-figyelés, ami csökkenti ennek kockázatát. És ahogy írtam, itt a váltás az alapok között - legalábbis egyelőre - ingyenes, amit máshol nem nagyon találtam.
Emellett talán az Allianz nagyobb cég, mint a Questor - bár ahogy olvasom, sokan jó véleménnyel vagytok róla, és itt a pénzem "kockáztathatóbb" részét tartanám.

Ezekről mi a véleményetek?

Köszi!

"...de erre jó az árfolyam-figyelés, ami csökkenti ennek kockázatát."

Szerintem a Kiszámoló úrnak kellene írnia egy posztot erről az árfolyam figyelő rendszerről, mert még sokan mint valami pénzügyi Messiásként tekintenek rá, pedig csak egy hamis próféta!

Kedves Tamara!

Nem Messiás, de én szeretném élni az életemet, vagy akár a munkámmal (amiből a befektethető pénz származik, és eddig egyben a legjobb "befektetésnek" tűnik a számomra :)) törődni ahelyett, h görbéket figyeljek naphosszat. Sajnos a havi párszázezer, és meglévő néhány millió HUF megtakarítás is kevés ahhoz, h olyan tanácsadót kapjak, aki kezeli a "portfóliómat" (idézőjel, mert tudom, h túl nagy szó ez ide ;)). Tegyük hozzá, hogy olyat, akiben én is meg tudnék benne bízni, vagy számomra kellő garanciákat jelentő módon hajlandó ezt végezni.

Szóval számomra az árfolyam-figyelés hasznos, mert x% esésnél automatikusan átteszi a pénzem egy bizos, közel a banki kamatokat adó alapba. Ilyen befektetéseknél ekkora veszteség realizálása szerintem benne van a pakliban, de nem lesz belőle sokszor nagyobb.

Szóval nem Messiás, de mondjon jobbat! (Vagy a Messiás elérhetőségét. ;))

Kedves Mike!

Látom nem érted a lényeget. Amikor már mindenki befektetését árfolyam figyelő rendszert védi, akkor mi lesz? Gyakorlatilag erre felé hajt a világ, mert olvastam valahol, hogy a tőzsdei kereskedés nagy részét robotok végzik. Hol van a kiút?
Amúgy mint írtam már egyszer, volt dolgom szakmailag ilyen algoritmusokat, és akkor is azt mondtam, hogy jó programot csak olyan programozó tud kódolni, aki marha profi a tőzsdézésben. Az meg nagyon ritka. Rendes könyvelőprogramot is csak az tud írni, aki tud könyvelni, ilyen egyszerű.

Egy árfolyam figyelő egyszerű, mint a faék, kár itt valami ügyes algoritmusra gondolni. (Program helyett egy írni/olvasni tudó biorobot is csinálhatná, csak ez olcsóbb.) A lényeg, h nekem ne kelljen naponta ránézni az árfolyamokra. Ennyit a hozzáértésről.

Jobb alternatívát továbbra sem mondott, kedves Tamara. 🙂

"Nem a biztosítás a lényeg, hanem az, hogy hozzáférek olyan alapokhoz, amik hozhatnak akár 10-20%-ot is"

Hát végülis a ruletten is bejöhet a 0, de azért általában a bank visz mindent.

Igen 1/37 az esélye.
Az Allianz 7 alapja hozott 10% fölött, ez valamivel nagyobb.

De Önhöz is az lenne a kérdésem, h mondjon olyat, ahol nincs vagy jelentősen kisebb a kockázat, és a bankbetét fölött fizet.

Havi vagy évi 200e HUF?
Biztonsági tartalékod van-e? Családod tragédia, betegség esetére biztosítva van-e? Mert a tőkefelépítés csak ezek után jöhet!

A többiek le fognak beszélni az UL-ről, hogy kész átverés.
Annyiban igazuk van, hogyha idő előtt kiszállsz, a költségeket a biztosító mindenképpen érvényesíteni fogja, így jó eséllyel buksz rajta. De ha végig viszed, akkor nem rossz konstrukció.
Mielőtt elindítod neked kell eldönteni, alkalmas-e annak a célnak az elérésére, amit szeretnél elérni.

Amiken nincsenek olyan költségek mint az UL-en! Ezt ne hagyd ki! 😉

Köszi a választ, menjünk sorba rajtuk:

1, "Beviheted a bankba havonta lekötni"
=> ez csak évi 6%

2, "vehetsz ugyanazokból a befektetési alapokból, amik a unit linkek mögött van"
- Hol van ilyen lehetőség?
- Mennyi ott az átváltási költség az alapok között? (Allianz-nál ingyenes, legalábbis egyelőre.)

3, "Prémium állampapír"
-> ez is 7% körül mozog. (1 évre az Allianz Magyar kötvény eszközalapja 17,83%-ot hozott, értem, h ez nem jelent semmit a jövőre, de 7 alapja hozott 10% fölött)

Éreztem, h a kötvény alapot nem kellett volna megemlítenem :D, de ott van a másik 6db 10% fölötti alap is. A lényeg, h az alapkezelő tudott 10% fölötti hozamot összehozni, ami nekem biztos nem menne, ha én vásárolgatnék papírokat, ill. időt se szívesen töltenék ezzel - ha úgy tetszik, az is pénz. 🙂

Az Akadémiát megfontolom (időhiánnyal küzdök), bár a "bőven behozza az árát" dolgot még nem látom. 😉

Évi 180e-re nyitnám, h az elvonást minimalizáljam. (évi 120e a minimum, 180e fölött ingyenes az árfolyam-figyelés, ezért erre gondoltam.)
Nekem kb. havi 200e olyan pénzem van, amit be szeretnék fektetni valamibe, ami többet hoz, mint a lekötés, és itt egy kicsit nagyobbat merek kockáztatni. Az Allianznál az első haviból fizetném a kötelező részt, a többi ún. eseti számlára kerül, ahol azonnal hozzáférek a befizetésekhez, nem csak 3 év után. A pénzemet szabadon osztom különböző kockázatú alapok között, ahogy nekem tetszik, és ahogy írtam, a váltás az alapok között ingyenes.

Bizotsítás megvan, bankban lekötve is vannak összegek, ez azon felül lenne. Egy lakáshitelt akarok majd visszatörleszteni ~4-5 év múlva, de a Lakáskassza sajnos nem játszik, mert jelzálog-hitelem van, nem lakáshitel, mint kiderült, erre nem tudom felhasználni. 🙁

Remélem, minden infót megadtam, h tudj segíteni. 🙂

Két oka van:
- nem ingyenes az előtörlesztés
- ha egyszer visszatörlesztettem, és bármi történne, nem kapom vissza (újabb hitelt nem kapnék egyszerűen, ez sem volt egyszerű)

Abban igazad van, h nincs olyan befektetés, ami a hitelkamatot fedezné. 🙂

A cikkeket olvastam már, köszi - rendszeres olvasód vagyok - és én is Előrelátóra álltam át Aktívról (ill. folyamatosan teszem át oda a pénzt), de ez is csak 6% sajnos.

A post-odban nem írsz sok konkrétumot (mert a szerződésben sincs sok), ezért csak leírom a régi emlékemet:
Kb. 20 éve jött a Grawe egy MLM biztosítással, hogy az alattad lévők fogják fizetni a te biztosításodat, ami kvázi egy 15 éves megtakarítás lesz.

Szóval, az az érzésem, hogy itt megint valami újracsomagolt sz..-t akarnak új papírban eladni.

Ha Grawe, akkor azt a tények kedvéért írjuk már le, hogy ez a (kalóz)biztosító évekig be volt tiltva Magyarországon.

Az ilyen biztositások az adókedvezmenyek megszünésével piacképtelenné váltak. Ennek a felismerése történt meg. Ha ugyanis valaki nyit egy TBSZ számlát és emellett köt egy csupasz életbiztosítást, akkor sokkal jobban jár.
A hozam is magasabb lesz és végig likvid a befektetése is.
Ennyi a történet.

Azért az a legjobb, ha egy vállalati kötvény hozama csökken, hiszen így alacsonyabb a kockázat, a vállalat is kedvezőbb szinten tudja finanszírozni a tevékenységét, tehát mindenképp lényeges, h a kockázat mutatószáma az előre meghirdetett hozam. Tehát minél olcsóbban tudjon bevonni tőkét. Csak hát legutóbb az állampapír 8,5% volt, január közül pedig 9,5%, amely csak a prémium magyar államkötvényre vonatkozik.

"Kedves Questor ajánlgatók. Mit tudtok a cégről, a befektetéseről, azok hozamairól, a cég adósságrátájáról, a következő három-öt évben lejáró kötvényeinek összegeiről, a következő évek kilátásairól, stb, stb?"

Én pl. anno utánanéztem, de elég nehéz a nyilvánosan elérhető beszámolókból megítélni a helyzetet. Eleve több cégről van szó. Ha a Q NyRt-t nézi az ember, láthatólag nyereséges, elég nagy a bevétele is, de vajon a 10% körüli hozamokat pontosan mi fedezi? A nyereséget osszam el a kibocsátott kötvényállomány nagyságával? Ez nem jön ki, de a nyereség már eleve a kifizetett kamat utáni rész nemde? Vagy, ha több kötvényt bocsátott ki, akkor az abból befolyó pénz úgyis fedezte a kamatköltségeit?
Arról nem is szólva, hogy a beszámoló szerint maga az RT is vásárolt Quaestor kötvényt. Ennek meg mi értelem? Saját magának fizeti a kamatot a saját nyereségéből?

Folyt.:
Azt akarom kihozni, hogy egy átlag ember - mint én - nem képes megérteni a nyilvános beszámolok alapján, hogy mekkora is a kockázat, és honnét is van pénze a Q csoportnak az ilyen, viszonylag magas, kamat kifizetésére.
Maximum csak azt tudja figyelni az ember, hogy a beszámoló szerint nyereséges volt-e vagy nem az utóbbi években.

A Quaestor honlapján fent vannak a pénzügyi jelentések a közzétételek résznél, ott meg lehet találni mindent, továbbá az a rész is érdekes, h befektetések, nem csak a pénzügyek részt kell nézni, azon kívül van a beruházási divízió is, amely telekommal, orosz városrészek fejlesztésével foglalkozik, továbbá immunforte, gyógyszerfejlesztés, szállodafejlesztés, erőműépítés, filmprojekt, ezeket projektmenedzsment szinten kezelik.

Szerintem Kiszámoló nem arra célzott hogy a Questor mint olyan, rossz, hanem hogy nézz utána a dolgoknak és gondold végig - megértetted-e mi ez? Mi a kockázata? A "befektetéseid" mekkora részét akarod ebbe fektetni?

Nem mindenkinek jó minden "megoldás". Ne az legyen, hogy pár bejegyzésen felbuzdulva, hirtelen felindulásból minden pénzedet beleölöd.

Amúgy az én fantáziámat is felpiszkálta, de a BNET óta sokkal óvatosabb vagyok.

Kedves janoka!A komment alapján, nem gondolom, hogy "átlagember". Vagy legalábbis nem azok a kérdések foglalkoztatják, mint az átlag befektetőt (hozam,költségek,biztonság). Egyet kell, hogy értsek Bud Fox-szal, nem szabad a Q-Csoportnak csak a pénzügyi üzletágát nézni, egyben kell nézni a cégcsoportot. Amennyire én tudom, eddig akármibe fogott (pénzügy, ingatlan, telekom, szállodák) még nem égette meg magát. Sőt! Válság idején is szembe mentek az árral, nem kezdtek el fiókhálózatot leépíteni, mint egyes pénzintézetek. Gondolom, nézte a tegnapi híreket,hogy Moszkvában megnyílt a QUAESTOR Kereskedőház,tehát nem egy elfuserált hatodrangú szolgáltatóról beszélünk, aki immáron 23 éve van a piacon. Kiszámoló Mike-nak pl. magyar államkötvényt javasolt,amiből államadósságot finanszíroznak.Ez is egy alternatíva,de azért a görög válság óta fenntartással kezelem az állami garanciákat.

Még annyit tennék hozzá, hogy pénzügyi szolgáltatóként nagyobb a bizalmam a QUAESTOR-ban, mint bármelyik kereskedelmi bankban, mert egyrészt a nagy hitelezési boom idején nem kezdtek el hitelezni, így pl. nem tudok devizahitelbe belerokkant Q-ügyfelekről, másrészt rendkívül szimpatikus, hogy a Q-Pontokban nem kell sorszámot húzni, ingyen vezetik a számlát, nincs kezelési és egyéb nyakatekert költség sem, mint egy biztosítónál vagy egy banknál. Mindenesetre a puding próbája az evés, ki lehet próbálni egy rövidebb lejáratú kötvénybe pakolni néhány tízezer vagy százezer forintot, és meglátja, hogy tartják-e magukat ahhoz, amit ígértek. Ha megvan a bizalom, akkor már könnyebb a későbbiekben. Többen írták előttem, hogy tizen akárhány éve ügyfelei a QUAESTOR-nak. Aki meg nem akar kötvénybe fektetni, annak ott vannak a befektetési alapok, hazai és külföldi részvényindexek, devizapárok,stb.

Amit tudok a Questor kötvényekről:
Egy 500 000 Ft törzstőkéjű KFT (azaz korlátolt felelősségű társaság) bocsátja ki azokat. Ő vállal visszafizetési garanciát az összességében több száz milliós értékű kötvényekért. Igaz, hogy ott áll mögötte tulajdonosként a Questor, de nem tudom, egy krach esetén ez mennyit érhet.

Ahogy azt sem, hogy a kötvényvásárlók hol állnának a sorban egy esetleges csőd esetén.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a MOL lényegesen kevesebbet fizet a kötvényeire.

A magasabb kamathoz magasabb kockázatnak KELL társulnia.

A Quaestornak valóban van pár százmilliós kötvényállománya, azonban a cégcsoport mérlegfőösszege meghaladja a 100milliárdot, az éves árbevétel pedig a 17 milliárdot, tehát van miből visszafizetni a kötvényeket, amelyeket az ügyfelek jelentős hányada nem vált vissza, hanem átcsoportosítja, tehát a cégben hagyja általában, tehát még csak ki sem veszik, maximum a hozamot. A mérlegfőösszeg konszolidált, és az árbevétel is, ezt úgy értem, hogy a teljes cégcsoport, tehát a kb 10 tevékenység együtt ennyi eredményt termel.

Biztos igaz, amit írsz, de az ügyfél az 500 000 Ft-os törzstőkéjű KFT-vel áll jogviszonyban, vele szemeben tudja érvényesíteni a követelését.
Ha az bedől vagy bedöntik, akkor futhat a pénze után.
A tuljadonos Questor csoport a saját vagyonával nem köteles jótállni a KFT-je tartozásai után.

Ugye emlékszel még a Postabankra? Az emberek egyszerre akarták kivenni a pénzüket és attól kezdve, hogy a bank nem tudott fizetni, már teljesen mindegy volt, hogy volt-e alapja a félelmeiknek.

Én ebben látom a kockázatot.

Párom a minap bement ügyet intézni egy bankfiókba a kisgyermekünkkel. Rögtön beindult a keresztértékesítés, az egyébként nagyon kedves tanácsadó (manapság ez a titulus a banki pultos kollgáknak) hölgy rendesen győzködte, hogy itt az ideje a gyerek miatt egy unit-linked-et megnyitni.

Mi az ilyesmit meg szoktuk beszélni, elhozta a banki táblázatot, aztán otthon nagyjából összedobtam, hogy mit is jelentene nekünk az egész. Hát nem volt túl meggyőző, a PMÁK-kal szemben, úgyhogy nem reagáltunk. A furcsa az volt, hogy a kerbankok eddig nem nyomták az UL-eket.

Én tegnap érdeklődtem az Ersténél, az Előrelátó Betétszámláról,hát elég furcsán néztek rám, "ilyen még itt nem volt". De mentségükre legyen mondva előkeresték a leírását.

Szerintem azért érdemes a bankoknak erre ráállni, mert sokan kezdenek kiábrándulni a lekötött betétekből is, és az állampapírokból is, mivel hogy kisebb a hozamuk az inflációnál, így reálértéken csökken a megtakarítás évről évre. (Pl. a 4%-os betéti kamat adólevonás után 3,36%, az átutalás 0.3%, tehát marad 3% most. Véleményem szerint ha ennél is lejjebb megy a betéti kamat/állampapírhozam, akkor az emberek inkább a párnahuzatba teszik a pénzt. 2%-nyi éves hozamért a kisujjukat sem mozdítják meg sokan, párszázezer Ft lekötésénél/befektetésénél ez tényleg jelképes bevétel.)
A tőzsde "veszélyes". A befektetési alapok csak most kezdenek csak ismertté válni (bár jól látszik, hogy szépen növekszik az odaérkező pénz a fentiek miatt).
Tehát: ha a banki alkalmazott elég ügyes, rá tud beszélni olyanokat, akik éppen el vannak keseredve a csökkenő betéti kamatok miatt, és még nem ismerik a UL-et.

A Quaestorba nem fognak egyszerre bemenni az ügyfelek h pénzt vegyenek fel, általában újak jönnek, mert 4.75%-os alapkamatnál jónak számít a 9.6%.
Egyébként pedig a Quaestornál is elérhetők befektetési alapok, emellett a sok külföldi tőzsdét is el lehet érni rajtuk keresztül, a magyar tőzsde mellett.

Minek fektetne bárki is ul-be, vagy új átverésekbe? Diszkontbrókerek régóta vannak, aki hosszú távú befektető, annak ajánlott egy olcsón árazott részvénybe fektetni, aztán 3-5 év alatt egy gyógyszer, vagy olajipari cég árfolyama komoly emelkedést mutathat. Azért jobb a részvény a befalapnál, mert utóbbinál nem tudod h a mögöttes részvények pontosan milyen árfolyamszinteken állnak, vagyis nem tudod pontosan, továbbá egy befalapnál az alapkezelő haszna miatt kevésbé részesülsz az emelkedésben. Egy alap túl sok mindenbe fektet, és sztem a hazai tőzsdén bőven elég 4-5 részvénybe fektetni, több eszközzel nem kell foglalkozni, max 5-re érdemes koncentrálni, többel nem kell foglalkozni.

A fent említett P.Bank termékét értékesítettem én is! A Kezdeti költség amiről beszélgetünk az alapkezelő költsége a célösszeg 5% határozatlan időre szól! Nem mmás kezeli a P.Bank ügyfeleinek a tőkéjét, mint a Franklin Templeton és a BlackRock...Én már nem is értékesítem, da az egyik ügyfelem kérésére utánajártam a tavalyi évben 27% felett teljesített az egyik alapja a P. Banknak...Lehet annyira nem is rossz...Csak én sem tudtam sok mindenkinek eladni a kezdeti költség miatt!!! Ezért is váltottam!!!

@Kiszamolo: ugy latom ujabb konkurrencia erkezik:

portfolio.hu/vallalatok/uj_bizniszbe_kezd_magyarorszag_egyik_leggazdagabb_asszonya.4.237446.html

"Pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elindította a Kósa Erika Akadémiát,..."

bar ha jobban belegondolok inkabb tartana fözötanfolyamot azzal nem art senkinek 🙂

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram