Hová lett az infláció?
Infláció, vagyis pénzromlás akkor van, ha úgy kerül több pénz a forgalomba, hogy nincs mögötte több áru vagy szolgáltatás. Ha mindenkinek dupla annyi fizetést adunk, akkor semmi nem történik, csak ezek az emberek elköltik a dupla pénzt. Viszont nem lesz több fodrász, több autószerelő és több ipari termék sem, így a plusz pénz csak inflációt generál és a fodrász, a gázszerelő, az autószerelő és mindenki más szintén dupla annyiért fog dolgozni. Vagyis a pénz fele annyit fog érni. Ezt hívják pénzilluziónak, amikor úgy érzem, többet keresek, pedig ugyanannyit tudok vásárolni érte, mint amikor még kevesebbet kerestem.
Ez elég egyszerűen megérthető. A több pénz, ha minden más változatlan, inflációt okoz.
Oké, de akkor miért nem rohant el az infláció, amikor az elmúlt 12 év csak arról szól, hogy ész nélkül öntik a pénzt a piacra a jegybankok? Ha igaz lenne a fenti eszmefuttatás, már régen vágtázó inflációnak kellene lennie.
Van itt még egy másik dolog is a képletben, ez pedig a pénz forgási sebessége. Ugyanis az egy dolog, hogy mennyi pénzt öntök a piacra és egy másik, hogy azzal mi történik. Ha az összes plusz pénz a párnacihákba vándorolna, ahelyett, hogy az emberek elköltenék, akkor semekkora inflációt nem okozna a plusz pénz, hiszen nem jelenik meg a piacon plusz kereslet formájában. Ha nem nő a kereslet, nem nőnek az árak sem.
Ellenben ha gyorsan forog a pénz, sokszor gazdát cserél, sokkal kisebb összeg is nagy inflációt tud okozni. (1946-ban idehaza aki csak pénzt kapott, rohant és elköltötte, mert másnap már kevesebbet ért, mint aznap. Akinek fizetett, az is szaladt, hogy minél hamarabb megszabaduljon tőle. Ezzel extrém magas lett az infláció, mert az összes pénz állandóan gazdát cserélt és ez tovább növelte az inflációt.)
Ennek fényében már érthető, miért nincs még vágtázó infláció a rengeteg plusz pénz ellenére sem. Mert ezt az újonnan megjelenő pénzmennyiséget az emberek nem elköltötték, hanem részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba fektették. (Ahol természetesen nagy árnövekedést okoztak, de a fogyasztói árindexben, a mindennapi fogyasztási cikkek piacán, amivel az inflációt mérik, ott nem.)
A FED ábrája arról, hogyan alakult a pénz forgási sebessége az elmúlt években. Ha megnézed, mindent megértesz, hogy miért nincs még infláció.
Nem véletlen, hogy egyszerre slágertéma az infláció hiánya és a társadalmak vagyoni polarizálódása. Összefügg a kettő.
Áremelkedés akkor van, amikor a széles tömeg (az alsó rétegek) sok pénzhez jutnak, és szűkös mennyiségű árut kerget a pénz.
Nálunk pl. amikor “baloldali” kormány volt (tehát nem volt ilyen nagy vagyoni és jövedelmi különbség az emberek között), akkor mai szemmel nagy infla volt, 6-8%.
Kiszámoló eszmefuttatásába tehát itt tudok becsatlakozni:
“ahelyett, hogy az emberek elköltenék”
A kisember egyszerűen nem jut pénzhez. A mai rendszerben az jut pénzhez, akinek már van.
Mivel a kisember is érzékeli, hogy vágtatnak a reáleszközök (lakások) árai, és lemaradóban van, visszafogja a költéseit, így még kevesebbet költ, mint korábban.
Így alakulnak ki az ezen a blogon is hirdetett 50-60%-os megtakarítási ráták, amik egyszerűen megölik a rendszert.
Szóval nem is fog megváltozni a helyzet, ugyanis lesz egy egyre szélesebb lemaradó, alkalmazhatatlan réteg a robotizáció és automatizáció következtében.
A megtermelt jövedelmek egyre nagyobb hányada kerül majd a tőkésekhez.
Jó fizetése csak egy nagyon szűk rétegnek lesz.
Magyarországon ez már most is így van egyébként, és csak fokozódni fog.
Ezek szerint az emberek többsége mégiscsak pénzügyileg tudatos?
Nem feltétlenül lesz polgárháború, demokráciákban egyszerűen jön majd egy párt, hogy adóztassuk meg a gazdagokat, vagyonadó, stb. amit ha megszavaznak, akkor át lehet csatornázni pénzt a szegényebbekhez a gazdagoktól.
Bizonyos vagyonszint felett ez nem is ártana, mert a mostani rendszerben tényleg az van, hogy aki gazdag, az egyre gazdagabb lesz, nem feltétlenül a képességei okán.
A pengő inflációja ma is világrekordnak számít? Mellékes megjegyzés, de szerintem ott nemcsak a forgási sebesség volt a ludas, hanem más tényezők is (a háború miatti áruhiány, stb.) meg tudtommal tudatosan értéktelenítették el a pengőt, hogy teljesen nulláról lehessen kezdeni a forinttal.
Ha olyanhoz kerül a pénz, akinek már minden szüksége be van töltve, az nem fogja elkölteni, mert nincs mire. Egy hasa van és egy teste. Ő vagy felhalmozza vagy befekteti ingatlanba, részvénybe vagy bármi másba. De ha új jachtot vesz, az sem fog megjelenni az inflációban.
De jut pénzhez a “kisember”. Néhány tapasztalat:
Bevásárlóközpontok tömve vannak egész hétvégén, és nem üres kosarakat tolnak ki.
Glamour, Black Friday őrület, messze elkerülöm az összes áruházat ilyenkor, ahogy sokan mások is, online rendelés megy hogy a fuvarozók nem győzik.
Az autók száma azt hiszem 4 millió felett van, lassan akinek érvényes jogsija van annak autója is.
Társasházunk melletti kuka mérete 30 éve változatlan. 90-es években soha nem telt meg és szerintem heti egyszer szállítottak (ez azért nem biztos), de most heti két szállításnál nincs olyan alkalom hogy megelőző este le lehetne csukni a fedelet, pedig már külön gyűjtjük a szelektívet is. Magyarul többszörös mennyiségű szemetet produkálunk, ami nyilvánvalóan sokkal magasabb fogyasztást jelent.
Tavaly már hónapokkal előre lefoglalták hosszú hétvégékre az összes wellness szállót, mindig dugig voltak.
oké, csak közben a rommá adósodott országok adóztathatják az állampapír tulajdonosokat, csak akkor azok átmenekítik egy másik országba a pénzt vagy aranyba, vagy bármibe. Szóval én ezt azért nem látom olyan egyszerűnek. A megtakarításokhoz lehet nyúlkálni, de csak óvatosan, mert azonnal olajra lépnek a befektetők, aztán csak magasabb kamattal finanszírozható az államadósság…
Ha hitelből tízmilliárdokat öntenek a piacra CSOK formájában, az aligha növeli a fogyasztási cikkek inflációját.
Relatíve drágák lettek a lakások, ott érezhető az infláció. De a részvényeim ára is pont ugyanannyival emelkedett. Aki további lakásár emelkedéstől tart, fektessen (akár ingatlan) részvényekbe.
Szerintem a világtörténelem során soha nem volt még olyan korszak, amikor egy viszonylag alacsony kiindulási pontról az egyén viszonylag magas jóléthez és gazdagsághoz juthat.
Nem mondom, hogy mindenki, mert aki a szüleitől nem kapja meg az alapvető munkaetikát, az semmire nem fogja vinni. De aki szeret dolgozni, még ha nem olyan okos is, akár szakmunkásként is jobban élhet, mint szülei, nagyszülei idejében a grófok. És ezt nem a kommunizmus hozta el.
Én éltem a szocializmusban, Kádár idején, és szerettem!
De nem sirom vissza. Ami most van van amiben jobb, van amiben rosszabb. De a szegény szegényebb lesz szöveggel kezdődő neomarxizmus és az azt követő proletárdiktatúra nem lesz jobb, hidd el.
itt van egy ábra, hogy a fizetések vs lakásárak hogyan alakultak az elmúlt években:
imf.org/external/research/housing/images/pricetoincome_lg.jpg
többi ábra meg itt:
imf.org/external/research/housing/index.htm
A kisember definíciójával vannak súlyos problémáid.
A te fejedben a felső 10% átlagembere a kisember.
Jót tenne neked egy kis kirándulás mondjuk Tiszaeszlárra.
Az autós példád különösen nagy öngól volt, köztudott, hogy a forgalomba helyezett autók átlagos életkora folyamatosan növekszik.
miert? mert a gazdagok (akik szerintem ott kezdodnek ahol az ember tokejovedelme meghaladja a munkajovedelmet, nem’pedig egy atlag kozepvezetoi par korrekt fizetessel) seperc alatt kibujnak alola. mivel ok fizetik a politikusokat (mindegyiket, oldaltol fuggetlenul) igy nekik mindig lesz kiskapu.
cegen at, mas orszagba mentve a toket stb.
azt hiszem zimbabweban volt
“Kíváncsi vagyok hány éven belül lesz emiatt polgárháború, nem csak itthon, de más fejlett országban is…”
Szívemből beszélsz…
Pontosan így látom én is. Én nem tartozom a csórók közé, sőt. Viszont amit látok, azt látom: Az anyagiakért csörtet mindenki, átgázol mindenkin, minden áron. Ez jó? Kizárt! Hova vezet ez? Hol vannak a keresztény értékek? SEHOL! Ezekkel az értékekkel a kapitalizmus éppen ellentétes, ill. ellentétes értékeket generál. Ez SENKINEK nem jó hosszú távon: sem a gazdagnak, sem a szegénynek, sem a földnek.
Egy újraelosztásnál biztosra veszem, hogy azok között lennék, akiktől elvesznek, de ha a másik oldalon egy élhető atmoszférát kapnék, legalább olyant, mint amit a 80-as évek Magyarországán (most jönnek a köpködők, de leírom…) MEGÉLTEM, VÁLLALNÁM! Számomra az élhető világ, az emberek közötti nem érdekkapcsolatok mindennél fontosabbak.
Ettől független tény, hogy az elmúlt 20-25 évben a nemzeti összjövedelmek egyre nagyobb része landol a társadalom egy rendkívül szűk körénél, miközben a középosztály vékonyodik, az alsóbb osztályok pedig néhol már a létükért küzdenek.
Ez egy tendencia, aminek nem lesz jó vége, ha nem állítjuk meg.
“Senki nem akar kommunizmust, és teljesen világos, hogy a pandémiát nem számítva ezerszer jobb élni egy fejlett nyugati kapitalista demokráciában, mint mondjuk a szocialista Magyarországon volt.”
Muhaha! Ez nem igaz.
Éltél “egy fejlett nyugati kapitalista országban” már LEGALÁBB 10 ÉVET? A kinyilatkoztatásod alapján ezt kizártnak tartom.
Ez nagyon csalóka. Ha átmész Ausztriába, egy Eisenstadt méretű városkában találsz annyi üzletet, mint Magyarországon egy 60 ezres városban jellemző, és a kimondottan kicsi településeken, ahol már nálunk vagy nincs bolt, vagy csak valami nagyon kicsi, simán ott figyel 1 vagy 2 szupermarket. Itthon ráadásul volt plázastop is, igaz eléggé szelektíven.
Másrészt ugye az nagyon nem mindegy, hogy a tömegben egy fő mennyit vásárol, illetve mennyire csak a jéghegy csúcsát látod, hiszen Budapesten vagy egy-egy nagyobb megyeszékhelyen a sok emberből arányaiban kevés is nagy tömeget tud alkotni.
Szerintem nem lehet megítélni a vásárlóerőt ilyenek alapján, hogy jajj de sok embert láttam az áruházban akció idején. Valamelyik sztánból is van videó, hogy egymást ölik akciós laptopért meg mikrohullámú sütőért, holott ott aztán végképp kicsi a vásárlóerő.
Nálunk elég jó sajtója van az úgynevezett “fejlett nyugati kapitalista demokráciáknak”, mert a neoliberálisok eszüknél voltak a rendszerváltás környékén.
De azért jó tudni, hogy ezekben a “fejlett” országokban nem azért jó élni, mert reggel a szénbányász is mosolyogva füttyögve megy a tárnába. Hanem mert a keleti “alsóbbrendű”-nek mondott népek teszik a seggük alá a tutit.
Az imperializmus lényege nem változott, csak az eszközök finomodtak.
A fejlett nyugati országok akkor is fejlettek voltak, és relatív jól éltek, amikor még nem volt Kínába áttelepítve a gyártás, de már a gyarmatbirodalmak felbomlottak. Ócska bolsevik demagógia, hogy a harmadik világ nyomorából élnek, amit előszeretettel adnak elő a kevésbé fejlett országok populista politikusai, mentegetve a saját sikertelenségüket. Egy globális világgazdaságban pont hogy egyre kevesebbet számít a földrajzi, geopolitikai elhelyezkedés, és többet számít, hogy ki milyen hozzáadott értéket tud eladni.
A bolsevik gondolkodásmód az, ami nem változott, most is a mocskos imperialista nyugat tehet minden bajunkról…
Tetszett, ott a pont, +1… 🙂
Szinte minden településre jut egy leszakadt coop vagy penny. Nyilván vannak teljesen elmaradt régiók, kevés munkalehetőséggel, sokan nem dolgoznak vagy alkalmiznak feketén. Ott nem fog két ALDI megélni.
Ausztriához meg nem nagyon érdemes magunkat hasonlítani, teljesen más világ. Sokkal fejlettebb az infrastruktúrájuk, kisebb településeken is van munkalehetőség, munka hajlandóság. És a síturizmus is azért rengeteget hoz nekik, de ha így alakul az időjárás azért ott is megáll, lelassul az élet. Meg nekik nem kell közel 1 milliós cigányság problémájával sem megküzdeniük, ahogy a teljes gazdaságot sem verte szét egy kommunizmus és egy rendszerváltás.
Elnézést, a kommentem “2020-10-20 at 12:11”-kor -nak szól!
25 évet éltem a Kádár-rendszerben
10 évet fejlett, nyugati demokráciákban
10 évet az Orbán-rendszerben
A fejlett, nyugati demokrácia összehasonlíthatatlanul jobb a másik kettőnél (bizonyos vallási és demográfiai problémáktól eltekintve)
Nem mindegy, hogy Coop vagy Penny, előbbi egy franchize, a falusi kisboltok, a legkisebbek is jellemzően csatlakoznak egyhez (Coop, CBA, Reál, Tom Market, stb., stb.), utóbbi viszont 3-4 ezernél kisebb településen nincs. Meg persze vannak falvak, ahol egyáltalán nincs bolt. Ausztriában simán ezres lakosságú faluban is láttam olyat, hogy van egy Hofer és egy Billa.
De nem ez a fő gond a következtetéseddel. Az, hogy akcióknál mekkora tömeget látsz egy-egy bevásárlóközpontban, semmit nem mond a vásárlóerőről, hiszen nem tudod máskor mennyien vannak, nem tudod mennyi üzlet jut egy lakosra, nem tudod egy vásárló mennyiért vásárol. Ezért írtam példának Ausztriát, ott egy főre több üzlet jut, úgyhogy ott sem látsz nagyobb tömegeket a boltokban, nagyjából ugyanazt látnád, mégis eltér a két ország vásárlóereje.
Az igaz, hogy ha te saját értéket teremtesz és azt árulod, akkor ez számít. De ha csak autókat gyártasz nekik, akkor a jóléted pont akkora lesz, amennyire ők autókat fogyasztanak.
Szóval lehet ezt így is és úgy is.
Viszont, ha nincsen saját értéked, akkor mindig attól fogsz függni, akinek te előállítod, aki azért fogja veled előállíttatni, hogy neki olcsóbb legyen, különben megcsinálná otthon.
:))))))))))))
“10 évet fejlett, nyugati demokráciákban”
Bocs, ezt nem bírtam ki röhögés nélkül… :))))))))))
Ha valóban éltél volna 10 évet a “fejlett nyugati demokráciában”, akkor:
– Nem nyilatkoznál ilyen szélsőségesen sem a Kádár-rendszerről, sem az Orbán-rendszerről, sem a “nyugai fejlett demokráciákról”…
Maradjunk annyiban, hogy mindegyiknek megvan a maga jó és rossz oldala, tudnék bőven mondani, -főleg az utolsóról- épp eleget.
Nem, nem vagyok “orbánista”, viszont az, amit a “fejlett nyugat”-ról egyesek gondolnak, vagy tudni vélnek, csak féligazságok, mendemondák, amelyeknek lehet, hogy épp az ellenkezője igaz.
Egy biztos: “a fejlett nyugatnak” nagyon jó a marketinggépezete. Ez az, ami profi. A többi “tulajdonságáról” jobb, ha nem írok semmit…
Valaki írta hogy polgi háború meg a fiataloknak jár a lakás.
Nem, tévedés, nem jár semmi, se a 400e teló, se kocsi, s lakás pláne ház NEM JÁR! Termelje ki, növelje az egységnyi idő alatti kereseti képességét. ( Túlóra/nyelv/szakma/ pályamódosítás/külföldi évek/vállalkozás/szakmunka/kft alapítás/stb.) Polgi háború akkor van, ha nincs mit enni/inni/ nincs nő/ stb. Hanincs high life az nem kiváltó ok, az egyéni probléma.
Nem tudom miért gondolod azt, hogy te vagy az egyetlen akinek van tapasztalata a “nyugati fertővel”. Nyilván megvannak a maga hátrányai, meg elhiszem, hogy neked nem sikerült a beilleszkedés.
De maradjunk annyiban, nem véletlen, hogy 200 000 magyar él Németországban, és párszáz német Mo.-n (leszámítva az ideszületett svábokat)
– Csak akkor fogadom el, hogy a véleményed ellentétes az enyémmel, ha egy általam teljesen önkényesen választott feltételnek megfelelsz.
– Megfelelek, nem értek egyet veled.
– Nem hiszem el, ha megfelelnél, egyetértenél velem.
Ez aztán vitakultúra.
az ingatlanos részt azt értem, és még talán meg is lehet valósítani.
na de ha negatívkamatoztatod a tőkejövedelmet, akkor elviszi, és miből finanszírozod az államadósságot? vagy a cégek miből kapnak hitelt? Azért ez nem ilyen egyszerű…
Ebben -val vagyok, ezt nem látom megvalósíthatónak. A leggazdagabb réteg elviszi a pénzt és kész. Max a középosztályt tudod megnyírbálni, így esetleg ők is lesüllyednek…
Az is érdekes kérdés, amit itt a blogon is már feszegetett Kiszámoló, hogy az ÁFA a szegényebbeket jobban súlytja, mert ők elköltik a teljes fizetést (27%), míg a gazdag lehet hogy éppen ingatlant vesz 4% illetékkel.
Lennének azért ötleteim: a teljesítményadó maximalizálva van például az autóknál, azt hiszem 125kW-nál. Ez hol korrekt? aki sportautót vesz, az fizesse ki a teljes teljesítménye után az adót! Jó persze akkor meg jön a szlovák rendszám, ez is menekítés
Szerintem neked a jólét és a hozzáadott érték definiálásával kellene kezdened, hogy egyáltalán esélyed legyen megérteni, amiket írok. Mármint nem fellapozni a neolib könyveket, hanem józan paraszti ésszel végiggondolni egy rozéfröccs mellett.
Nem hibáztatlak, nekem is sokáig meghatározó volt, amit az egyetemen töltöttek az üres fejembe.
Aztán felnőttem.
Azt felejted el a képletből, hogy pusztán azzal, hogy a Mercedes legyártja az autókat Magyarországon, kifizetve a helyi munkaerőt, esetleg helyi beszállítókat is, majd hazaviszi Németországba, és ott eladja, nettó pénzáramlás történik felénk, amit a németeknek ellensúlyozniuk kell. Úgy ellensúlyozzák, hogy Németországon kívül is rengeteg versenyképes terméket eladnak. Azaz igazából azért tehetik meg, hogy a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat kiszervezik az országból, mert náluk a munkaerő jelentős része nagyobb hozzáadott értékű munkát végez.
Igen, akad olyan is, amikor valaki ott ugyanazt végzi többért, de az is pontosan azért tud megtörténni, mert a magasabb hozzáadott értékű munkák nagyobb aránya miatt nagyobb az ottani vásárlóerő.
Szóval amit a neobolsevikok kizsákmányolásnak hívnak, az nem oka, hanem okozata az ő nagyobb fejlettségüknek.
Írjál csak nyugodtan, ez része a kulturált eszmecserének. A másik minősítése nem. Azt sem érzem feladatomnak bizonygatni, mikor hol éltem és dolgoztam.
Ha már így felhoztad a témát, akkor írjál néhány példát is, hogy lehessen okulni. Mik a negatív dolgok?
Mellesleg, ha kint élsz, akkor ha vannak is hátrányok, összeségében még mindig jobb kint, különben nem élnél ott, igaz?
Korábban én is kommunista elveket vallottam, mint te, és ugyanazokat a kliséket hittem el, mint te, meg magamtól jöttem rá arra is, hogy miért tévedtem. Szóval nem hinném, hogy te járnál előrébb.