Unit linked és egyéb biztosítások felmondása
Gergő két hónap után megbánta, hogy kötött egy unit linked biztosítást és az után érdeklődött, hogyan lehetne azt felmondani, hogy semmi retorzió ne érje.
Mivel a legtöbben nincsenek tisztában a biztosítások felmondásának módjával, ezért fontos, hogy áttekintsük, mit hogyan lehet csinálni.
Először kezdeném a nem életbiztosítások felmondási módjával.
Fontos, hogy a biztosító a biztosítás megkötésével egy éves díjra jogosult, függetlenül attól, hogy esetleg engedélyezi a havi díjfizetést. Ebből az következik, hogy év közben nem mondhatod fel a biztosítást, illetve megteheted, de akkor is ki kell fizetned az egész éves díjat. (Kivétel, ha eleve ennél rövidebb, fix időpontra szól a szerződés.)
Évforduló előtt legkésőbb harminc nappal írásban közölheted a biztosítóddal, hogy elállsz a szerződéstől. Csak ezután érdemes új biztosítást kötni.
(Már láttam végrehajtási bejegyzést egy 60 milliós ház tulajdonlapján egy elmaradt 15 ezer forintos cascorészlet miatt.)
Ezért ha új kötelezőt, cascót, lakásbiztosítást, vagy hasonlót akarsz kötni, akkor vedd elő a biztosítási kötvényedet, nézd meg az évforduló napját és legkésőbb előtte 30 nappal írásban jelezd a biztosítónak a szándékodat.
Így működnek a vagyonbiztosítások.
Na, ennek semmi köze a unit linked biztosítások felmondásához.
De mielőtt erre rátérnék, nézzük meg, hogyan jön létre egy biztosítás?
Az első lépésként te teszel ajánlatot a biztosítónak, hogy ennyiért és ennyiért szeretnéd, ha így és így biztosítana. Ez az az indigós lepedő, amit az ügynök kitölt, amikor nálad van. (A modernebbek már online módon rögzítik ugyanezt, közvetlenül a rendszerbe.)
Tehát a lepedő, vagy annak nyomtatott és általad aláírt formája még nem maga a szerződés, csak egy ajánlattétel!
Erre az ajánlatra a biztosítónak 15 napja van, hogy reagáljon. Vagy elutasítja, vagy elfogadja, vagy csak módosítva hajlandó elfogadni. (Ha nem reagál, akkor hallgatás-beleegyezés alapon létrejön a szerződés)
Hallottam már olyat, hogy valaki az autószalonban kötött cascot, az autóját egy hét múlva ellopták, a biztosító pedig élt az elállás jogával és nem kívánta biztosítani az addigra már ellopott autót. Ehhez joga van, erre vigyázz.
Ha elfogadta az ajánlatot, kiállítja a kötvényt és azt eljuttatja az immár biztosított félnek.
Ez eddig minden biztosításnál így van.
Az életbiztosításoknál a biztosított a kötvény átvétele (nem az ajánlattétel aláírása!) után 30 napig indoklás nélkül elállhat. Ilyenkor minden pénz visszajár neki, kivéve az úgynevezett kötvényesítési költséget, ami cirka tízezer forint.
Ez egy fontos momentum: a kötvény átvétele után. Réges-régen, amikor biztosítási ügynök voltam, ránk volt bízva, hogy ezeket a kötvényeket eljuttassuk az ügyfeleknek, de kisebb dolgunk is nagyobb volt ennél. Sok ügyfél így aztán soha nem kapta meg a kötvényét, vagy csak hónapokkal-évekkel később.
Azonban a 30 nap az átvételtől indul, függetlenül attól, hogy mióta fizeted a díjakat.
Ezért ha biztos vagy benne, hogy sem személyesen, sem ajánlott levélben te nem kaptál még kötvényt, nyugodtan felmondhatod a szerződést, méghozzá úgy, hogy minden pénz visszajár.
(Ha egy papíron látod az aláírásod, az még nem azt jelenti, hogy te írtad alá. Régi trükk volt nálunk is az ablaküvegre tett papírokon az aláírás átmásolása egyik papírról a másikra. Mentségünkre, csak akkor éltünk vele, ha a két tucat marha fontos papírt valahol nem írta alá az ügyfél.)
Ha már kifutottál a 30 napból, akkor is bármikor felmondhatod a szerződést. Ezeknél a biztosításoknál nincs olyan kitétel, hogy csak évfordulóra mondhatod fel. A feltételek füzetben van mindig egy bekezdés a díjnemfizetés miatti megszűnésről, ami kimondja, hogy lehetséges, díjnemfizetés esetén a szerződés egyszerűen megszűnik, vagy díjmentesítik.
Mire figyelj felmondásnál?
(Fontos! A következőkben általánosságban írok, ezek az adatok a legtöbb unit linked biztosításra igazak. De nem mindre és nem ugyanolyan mértékben, a saját biztosításodat nézd át a biztosítási feltételek füzetben leírt költségek és esetleges bónuszok tekintetében!)
– A legtöbb unit linked biztosításnál az első két évben ha megszűnik a szerződés, nem kapsz vissza egy fillért sem. (Persze legtöbbször az első másfél év összes díja eleve az ügynöké, így azt amúgy sem kapod meg soha, ha már egyszer befizetted. Bővebben: Unit linked biztosítások)
Ezért ha még két hónap van hátra addig, amíg kapsz vissza pénzt, akkor inkább fizesd tovább.
De ha egy évet fizettél be és két év után visszakapod az első két év 25%-át (visszavásárlási tábla), akkor eszedbe ne jusson tovább fizetni, ha a veszteség minimalizálása a célod.
– Ha banki díjlehívással vonják tőled a havi összeget, gyorsan töröltesd a beszedést a bankszámládról.
– Ha mondjuk három hónap választ el attól, hogy az első éves díj 30%-át megkapd bónuszba és ez több, mint amit addig befizetsz, akkor természetesen azt várd meg. De 10% bónuszért ne fizess még egy évet, valószínűleg több lesz a költséged addig, mint a nyereség. (Ugye csak allokációs díj, vagy vételi-eladási árfolyam címén rögtön 5%-ot le fognak vonni a következő évi díjadból is.)
– Ha már a kezdeti költséget befizetted (az első 12-18 hónap befizetése) és azt el is vesztetted, akkor csak ezért már teljesen felesleges felmondani a biztosítást, azt se így, se úgy már soha nem kapod vissza. Ilyenkor már ne ez alapján dönts, hanem a folyamatos költségek alapján.
Összefoglalva: Bármikor felmondhatod a unit linked biztosításodat, de nem biztos, hogy bármikor érdemes. Gondosan tanulmányozd a nyereség-veszteség lehetőségeit és dönts okosan, hogy mikor éri meg azonnal felmondani és mikor érdemesebb (egy ideig) tovább fizetni.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Azt elhiszem. 🙂
Évi 0,1% értékpapírszámla-vezetés.
És ennyi, itt a vége.
“vegye meg ugyanezeket az alapokat ETF-eken keresztül, évi 0,05% költség mellett”
Az adómentesség csak TBSZ-szel érhető el.
Ne adj isten, tartozásod van és nem tudsz vagy nem akarsz fizetni, jön a végrehajtó és viszi a számládat.
Nem volt szerencséd, hazafele menet elütött a hajókötél, az otthon maradottak meglehetős késéssel jutnak hozzá a számlán levő összeghez, miután a hagyatéki eljárás lezárult és az állam is levonta a saját jussát.
Nagyobb összeg esetén, ha valaki megtámadja, akár évekig is elhúzódhat a hagyatéki eljárás.
Kiskorú örökös esetén a gyámhivatal ráteszi a kezét az örökségre.
Mindennek van pozitív és negatív oldala. Mindkettőt figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor.
NYSE, NYSE Arca, OTCBB, Nasdaq, Pinksheet
0,25-0,35%, min 6,99 USD
Vienna SE, Madrid SE, Luxembourg SE, Floor Germany (Frankfurt) 0,25-0,35%, min 11,99 EUR
London Stock Exchange 0,25-0,35%, min 9,99 GBP
Azaz ha át akarom tenni egyik ETF-ből a másikba, akkor a minimális költséget kétszer kell megfizetni. Ha közben még pénznemet is váltok, akkor a deviza eladási-vételi árkülönbséggel is számolni kell.
UL esetén az alapváltás lényegesen egyszerűbb és olcsóbb.
Legjobb tudomásom szerint ’14-től a “klasszikus” UL nem minősül életbiztosításnak (mivel pénzt lehet kivonni belőle biztosítási esemény nélkül), ez ezt a scenariot is érinti némiképpen, nem?
Már megint a százalékokkal bűvészkedsz!
20 évnél évi 250 000 Ft-os díjnál a TKM 2-3% között van.
Magasabb éves díjnál 2% körül, ami tartalmazza az életbiztosítási rész költségét is. Az eseti számla rendszeres használatával a TKM értéke 1% alá is csökkenthető.
Mindezek ellenére vagy mellett, az természetesen igaz, hogy nem az UL a legolcsóbb termék. De vannak olyan, a biztosítási jogviszonyból származó előnyei, amelyek a többi elé helyezik.
Lécci-lécci, indítsatok egy abszolút hozamú alapot, hiszen ti tudjátok hogy mit kell adni-venni, átváltani. Ha jól megy, a sikerdíjből bőven többet kerestek, mint most a tanácsadásból.
Hogy a túróban tud 1% költség lenni, amikor csak egy költség, az alapkezelői díj 1.75%, ha nem több évente A többiről nem is beszélve.
Meg aztán hány ügynök erőlteti az eseti számlát, aminek nincs jutalék?
Mi nem vagyunk alapkezelők, így alapot sem tudunk indítani.
És mivel nem mi rendelkezünk az ügyfél számlája felett, így kezelni sem tudjuk. “Csak” információt tudunk számára adni, a döntés joga és felelőssége az övé.
Amennyiben kezelt számlát szeretne, természetesen tudunk számára olyat közvetíteni, ahol lejáratkor 20-80%-ban osztoznak az elért hozamon.
Hogy az ügynökök mit csinálnak, nem tudom, mivel én nem vagyok az. 🙂
Az MNB szabályozás szerint a TKM-t egy minimális évi 200-250 ezer Ft közötti díjra kell számolni. Azonban a legtöbb UL-nél bizonyos éves díj fölött +2-5%-ot jóvá ír a biztosító. Ezáltal magasabb összegnél alacsonyabb lesz a TKM.
Eseti számla: Csak a saját nevemben tudok nyilatkozni. Az analízis során kiderül, mekkora az ügyfél éves megtakarítási képessége. Ennek a 60-70%-át javaslom rendszeres díjba, a többit esetibe vagy egyéb rövid-középtávú megoldásba.
Az eseti számlával az a legnagyobb “probléma”, hogy likvid, és az ügyfelek “elfelejtik” befizetni, mivel az nem kötelező.
Így nagy a kockázata, hogy a szükséges tőke nem fog felépülni és a kitűzött célt nem fogja tudni elérni.
Bár nem ide tartozik, de kíváncsi vagyok, mi a véleményed a Norbi Update tőzsdei bevezetéséről?
portfolio.hu/rendezvenyek/tozsdei_bevezetes_-_norbi_update_a_magyar_tozsden/378/attekintes#tb-attekintes
Mondj egyetlen indokot, miért jobb az ügyfélnek egy nyomorult unit linkedet kötni, ha van pénze eseti számlára? Ha van pénze, minek neki egyáltalán unit linked?
Miért nem minimum díjra kötöd a unit linkedet, azt is szüneteltetve 3 év után, ha már mindenképpen kell unit linked? (Nem kell.) Mert úgy alig van jutaléka?
Miért nem ajánlasz neki ETF-et szinte költségmentesen? Ráadásul mindjárt 1600 közül választhat, nem csak csoffadt 10 biztosítós alapból?
Jó, minden kérdés költői volt, mert ha ezt csinálnád, éhen halnál, az ügyfél meg sokkal jobban járna.
“Ne adj isten, tartozásod van és nem tudsz vagy nem akarsz fizetni, jön a végrehajtó és viszi a számládat.”
Amivel még így is jobban járok, mint ha fel kell törnöm az UL-t, mert ugye akkor a biztosító viszi el a felét…
“Nem volt szerencséd, hazafele menet elütött a hajókötél, az otthon maradottak meglehetős késéssel jutnak hozzá a számlán levő összeghez, miután a hagyatéki eljárás lezárult és az állam is levonta a saját jussát.”
Meg kell hagyni kedvezményezettet. 5 perces procedúra.
Hétfőn meghalsz, a feleséged aznap bemegy, áttranszferálja, vagy felveszi az egészet, majd másnap bejelenti a banknak, hogy meghaltál. Nem kell hagyatékkal hülyéskedni. Az UL csak akkor fizet egyébként, ha megkötöd a kiegészítő biztosítást is hozzá. Mivel az biztosítás, ezért az nem jár vissza. 20000 ft befizetésből 3-4000 ft csak a biztosítás. Ennyi erővel olcsóbb a kockázati.
60-70% szerintem rohadt sok egy kötött konstrukcióba berakni, max 20-25 %.
Egyrészt gyakorlati tapasztalatok alapján senki nem tud 3 éven túl tervezni sikeresen, másrészt az elmúlt 25 év alapján ebben az országban fokozottan érvényes, hogy a gyors pénz mindig nyer.
Nézz utána, az értékpapírszámláéra milyen szabályok vonatkoznak.
Az értékpapírszámlának – szemben a bankszámlával és betétszámlával – társtulajdonosa nem lehet, és halál esetére sem lehet kedvezményezettet megjelölni. Része a hagyatéki eljárásnak, és a törvény által előírt örökösödési illetéket kell megfizetni.
Másrészről azt sem ártana, ha alaposabban megismerkednél az UL-lel, ha már véleményt mondasz róla. Miután maga az UL is egy életbiztosítás, semmilyen kiegészítő biztosításra nincs szükség. Általában lehet hozzá kötni, de nem szükséges.
“Ha az ügyfél elhalálozik az első 24 hónapban és a hozamokkal együtt sem éri el a biztosítás összege azt, amit 24 hónap alatt befizetne, a biztosító kiegészíti az összeget.”
“Ha közlekedési balesetben(!!!) elhuny a biztosított, egymillió forintot fizet a biztosító.”
És hasonló kamu kockázati részek, csak hogy azt lehessen hazudni, hogy biztosítás.
Ez új volt! 🙂 Eddig az UL biztosítási státuszát nem kérdőjeleztétek meg.
Tehát: Kiegészítő biztosítások nélkül a pucér UL biztosítás vagy sem?
A kifizetésre kerülő összegre a biztosítási törvény vonatkozik-e vagy sem?
De áruld el, amit te árulsz UL, abban milyen értékes kockázati biztosítás van alapból?
Pongyolán fogalmaztam, valóban nem “kedvezményezett”-nek hívják azt akit illet, de az alapkezelőnél írásban meg lehet hagyni, hogy kire szálljon halál esetén. Tudom, mert megkérdeztem. Egy kvázi “végrendelet”, de nem az, mert az megint mást jelent jogilag, csakúgy mint a “kedvezményezett”. De egyébként lehet írni azt is. Az a lényeg, hogy ne tegye rá a kezét a gyámhivatal. …se a biztosító…
Miután volt egy UL-em, alaposan kiismertem. Kell kiegészítő biztosítás hozzá, hidd el nekem. Különben csak olyan feltételekkel fizet, amik elég valószínűtlenek. Persze-persze mindenkinek van pont egy ismerőse, aki úgy halt meg, de a másik 2500 nem. Az a gond, hogy ha meghal valaki, a család milliomos lesz, (de szerintem jobban örülnének neki, ha anya/apa élne) de ha meg nem hal meg, a befizetései nettó kevesebbet érnek, mintha párna alatt gyűjtötte volna.
Ez így megint nem pontos. Értékpapírszámlához meghatalmazottat tudsz megadni, aki helyetted és nevedben rendelkezhet a számla fölött. De nem csak akkor ha meghaltál, hanem akkor is, ha még életben vagy.
Ennek azért van némi kockázata. Ráadásul ha valami véletlen folytán egy jóakaród értesíti a számlavezetőt, hogy eltávoztál egy másik világba, akkor köteles mindaddig zárolni a számládat, amíg nem tudod igazolni, hogy tévedtek, te még mindig élsz és virulsz.
UL és UL között óriási különbségek vannak. Alapvetően nem (kockázati) életbiztosításnak lettek kitalálva, hanem hosszútávú megtakarítási programnak. Ennek ellenére formailag biztosítások, így a biztosított halála esetén legalább az aktuális értéket 15 napon belül kifizetik a kedvezményezett(ek) számára. Ami akár több 10 millió Ft is lehet.
Hagyatéktervezésnél nagyon meg lehet határozni, ki mennyit kapjon.
Úgy tűnik megindult a bizalmatlanság Oroszország ellen. A rubel hatalmasat gyengült és kezdik menekíteni a tőkét Oroszországból. Ezért portfóliónkat átrendeztük. Az orosz részvényalapokból kivonultunk és a Globális fejlett piaci alapokba csoportosítottunk át.
Ez egy kis ajándék számotokra! 🙂
Az amerikai piacon jobb helye van, ahol rekordokat döntöget minden index és 3 éve még korrekció sem volt?
Ha ott is esik 20%-ot,onnan is majd kiszálltok? A 84 éves nagymamám is hasonlóan tőzsdézne.
Milyen 20%-ról beszélsz?
Az elmúlt pár napot leszámítva az orosz alapoknál a nyár közepe óta nem volt komoly esés. Akkor esett 10%-ot, amit visszakorrigált, most ismét esik. A jelenlegi helyzetben az esést tartósnak ítéljük.
A fejlett piacok, így az amerikai is régóta preferáltnak számítanak.
Másrészről te is tudod, hogy a korábbi eredmények nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Olyanok vagytok, mint a béna tőzsdei példaesetek szereplői. A nagy esést követően kiszálltok mindenből, amikor pedig valami a csúcsot döntögeti az árfolyam gyorsan beugrotok, nehogy lemaradjatok. Szerintem lassan ideje lenne Facebook részvényt zsákolnotok, mert még viheti valamire ez a “kezdeményezés”. 🙂
Bírom, ahogy hétről-hétre bizonyítod, hogy messze el kell kerülni titeket, mint ahogy minden UL ügynököt. Kösz ezt a megerősítést. Folyamatosan felhívod a figyelmet rá milyen veszélyesek is vagytok a tudatlanokra!
Természetesen nem ez volt idén az első levelünk.
Február végén a Krím megszállásakor már esett az orosz alapok árfolyama, akkor kiszálltunk. később visszakorrigált, amit meglovagoltunk. Most az elért eredményt mentjük meg.
De nyugodtan lehet fikázni, fanyalogni, sok sikert hozzá.
Ne örûljetek, nem hagylak itt benneteket ….
Tehát miután leesett 30-ról 21.8-ra, kiszálltatok, majd mikor már visszakorrigált, beszálltatok mondjuk 24-25-ös értéken, majd most, amikor 23.5 lett, megint kiszálltok?
Nagyon gazdagok lettek az ügyfelek, főleg, ha nem felejtem el levonni még az 1,75%-2% körüli alapkezelői díjat is.
finance.yahoo.com/echarts?s=RSX+Interactive#symbol=RSX;range=1y
(Azért ezt használom, mert ezen látszik a rubel áresése miatti veszteség is.)
Te így csinálod, mi nem. 🙂
Én csak leolvastam a grafikonról, mikor mennyi volt az árfolyam.
Így csináljátok ugye? – tozsdestrategia.hu/images/Tradingsentiment.jpg
Te az orosz tőzsdeindex változását nézted, és ebből vonták le kóvetkeztetéseket.
Ezek az orosz indexet leképező ETF-ekre nyilván igazak, de az orosz alapokra csak közvetve.
De ezt nyilván te is tudod …
Ezért aligha gondolom, hogy számottevő eltérés lehet az eredményetekben.
De egy valami azért nem hagy nyugodni. A bamoszon megnéztem az összes alapot, aminek orosz kitettsége van a nevében és hát igencsak szomorkodnék, ha egyikben is lett volna pénzem. Egy van pozitív tartományban, ami pont tőkevédett, annak meg muszáj, de higgyétek el, az sem +35%-on áll. Ha ezek az UL-es alapok passzív alapok, akkor hogy a francba lett rajtuk pozitív hozam? Ha meg aktív, akkor most miért kell kiszállni belőle? Ha ennyire jó az alapkezelő, (aki az ügynöktől teljes mértékben független, azt ne felejtsük el,) akkor miért kell otthagyni? Egy évig tudott pozitív hozamot elérni, ezután nem?
Hajlandó vagyok fizetni nagyon sokat annak, aki megmondja mikor lesz a következő mélypont a tőzsdéken, ugyanis akkor szeretnék pont beszállni. Utólag én is látom, ahhoz nem kell szakértelem.
Egy újabb csúsztatás. Ki mondta, hogy pont a csúcson és pont a mélyponton szóltunk?
Hozzád hasonlóan mi sem vagyunk látnokok, sőt még tévedni is szoktunk. 🙂
Hihetetlen jó ez a grafikonon bejelölős belinkelt példád 😀
És sajnos tényleg igaz – főleg a kezdőkre!
“Fontos, hogy a biztosító a biztosítás megkötésével egy éves díjra jogosult, függetlenül attól, hogy esetleg engedélyezi a havi díjfizetést. Ebből az következik, hogy év közben nem mondhatod fel a biztosítást, illetve megteheted, de akkor is ki kell fizetned az egész éves díjat.”
vagyonnál a kockázatviselés idejére szedhet a biztosító díjat.
2,
“Évforduló előtt legkésőbb harminc nappal írásban közölheted a biztosítóddal, hogy elállsz a szerződéstől.”
nem elállsz hanem felmondod
3,
“Erre az ajánlatra a biztosítónak 15 napja van, hogy reagáljon. Vagy elutasítja, vagy elfogadja, vagy csak módosítva hajlandó elfogadni. (Ha nem reagál, akkor hallgatás-beleegyezés alapon létrejön a szerződés)”
a kötvénykibocsáltó szervéhez képest 15 nap
“Hallottam már olyat, hogy valaki az autószalonban kötött cascot, az autóját egy hét múlva ellopták, a biztosító pedig élt az elállás jogával és nem kívánta biztosítani az addigra már ellopott autót.”
ha be van fizetve a díj, akkor a szerződés hatályos. van esetleg olyan információ, ami lényeges a kockázat elvállalása szempontjából, amit a biztosító nem tudhatott? mert bíróság előtt simán támadható…
5,
“Ha elfogadta az ajánlatot, kiállítja a kötvényt és azt eljuttatja az immár biztosított félnek.
Ez eddig minden biztosításnál így van.”
ez ellenkezik ezzel:
“Erre az ajánlatra a biztosítónak 15 napja van, hogy reagáljon. … (Ha nem reagál, akkor hallgatás-beleegyezés alapon létrejön a szerződés)”
egyébként életnél köteles kötvényt kiállítani…
6,
“Ha már kifutottál a 30 napból, akkor is bármikor felmondhatod a szerződést.”
kockázati életnél pl. nem igaz.
2, elállsz felmondod. Tényleg nem fontos, ugyanaz a lényeg.
3,az utolsót nem értem, de szerintem az is mindegy.
5,köteles lehet, de gyakran nem jut el a biztosítotthoz a kötvény és ez a lényeg. Hogy átvette-e.
6, miután a kockázati életnél nem is jár vissza semmi, így ott ennek nincs is értelme.
2, ok, bár Tőled elvárható hogy helyesen használd…
3, teszel ajánlatot 01.01-én. biztosító nem válaszolt 01.31-én. létrejött az ajánlat? nem feltétlen…
4, igaz, konkrét esetet tudok 🙂
5, itt a kötvény kiállítására akartam rávilágítani. Nem életnél nem szükséges..
6, de van 🙂 mert szerinted: “Fontos, hogy a biztosító a biztosítás megkötésével egy éves díjra jogosult, függetlenül attól, hogy esetleg engedélyezi a havi díjfizetést. Ebből az következik, hogy év közben nem mondhatod fel a biztosítást, illetve megteheted, de akkor is ki kell fizetned az egész éves díjat.”
és ez mondjuk nem igaz, de a kockázatviselés tartamára jogos a biztosító követelése.
de ok.
2% TKM mit jelent. Azt, hogy évi 2% hozam esetén van nullán a biztosítás. Azaz nem nő és nem csökken az aktuális értéke. A biztosító évi 2% -ot von el.
Nézzünk egy példát. Hagyományos nyugdíjbiztosítás
Évi 321 000 Ft megtakarítás éves díjjal.
Futamidő 30 év
Hozam 4% .
Éves díjemelés 3%
Adójóváírás 20% az éves díjra, max 130 000 Ft
A biztosító ígérete : 24 000 000 Ft
Excelben kiszámolva költség nélkül: 32 000 000 Ft.
Különbség 8 000 000 Ft
Tálalás 1.: Ez egy évi 2% költséggel járó biztosítás. Azaz az év végi záróértékből elveszünk 2%-ot minden évben.
Tálalás 2.: Az ön által fizetett éves díjból elveszünk 35%-ot minden évben.
Mindkét esetben ugyanaz a végső összeg.
Ugyan kinek jut eszébe végigszámolni, hogy az utolsó évben mondjuk 20 000 000 Ft után a 2% az 400 000 Ft?
Jól értem, hogyha 30 napon belüli felmondás van akkor a visszajáró összegnek nem a 0. évnek megfelelő visszavásárlási érték az alapja, hanem a felmondási érték aminek nincs köze a visszavásárlási értékhez?
Most idézek a szerződésből:
A felmondási érték alapja az aktuális vételi árfolyamon számolt
egyéni számla értéke, plusz a felmondásig levont biztosítási költségek,
majd ebből kerül levonásra az előbb meghatározott visszatartott
összeg.