Ha már szóba került a válság, szeretnék eloszlatni egy nagyon gyakori tévedést.
Mindenki az infláció elszabadulásától tart, ha beköszönt a válság. Ennek pont az ellenkezője lesz igaz.
Infláció azért van, mert nő a kereslet valami iránt. (Másik ok, ha a költségek nőnek, ilyen volt például az olajár-robbanás a hetvenes években, de az egy teljesen másik történet. Az inflációról bővebben itt.)
Mindenki lakást akar venni, felmennek az ingatlanárak. Mindenki nyaralásra akarja elszórni a pénzét, tele vannak a szállodák, ezért árat emelnek a szállodások. Mindenki építkezik vagy felújít, többet kérnek a szakik. Nagyobb kereslet új autóra, drágábbak lesznek az új autók.
Válságban mindennek esik az ára, mert hirtelen senki nem akar még nagyobb ingatlant, nyaralás helyett inkább a hiteleit fizeti vissza, leállnak az építkezések és mindenki kétszer meggondolja, lecserélje-e az autóját egy újabbra, ha éppen nincs munkája.
De mivel sok a munkanélküli, a sajt sem fogy annyira és a téli szalámi sem.
A válság következménye a defláció, vagyis az árak csökkenése. Ez ellen hadakozik Japán immár 30 éve és az Unió 10 éve. A lassuló gazdaság miatt nem akarnak emelkedni az árak, ezért éppen most vitték le az euró alapkamatot mínusz 0,4%-ról mínusz 0,5%-ra. (Nem mintha bárki rohanna beruházni egy bizonytalan gazdasági környezetben csak azért, mert 0,1%-kal még olcsóbb a hitel, de ez most mindegy.)
Az adott helyzetben egyetlen esetben lenne megugró infláció, ha engednék a forintot tovább gyengülni. Ekkor az importtermékek áremelkedése miatt lenne infláció.
De egy 420-440 forintos árfolyam már politikailag is vállalhatatlan, olyan ziccer a mostani kormány ellen, amit az nem fog hagyni. Persze nem elképzelhetetlen egy ilyen árfolyam, de ahhoz valami hatalmas földindulásnak kellene történnie. Még 2008-as válság után sem gyengült ekkorát a forint hirtelen.
Tehát az inflációtól akkor kell félni, ha nem lesz válság. Ha lesz, akkor az éppen az infláció ellen fog hatni. (Vannak más típusú válságok is, mint a stagfláció, de az nem túlfogyasztás után szokott lenni, úgyhogy azt most hagyjuk.)
Szerintem meg simán elmehet 420-440 forintig, csak nem hirtelen "szabad" engedni, hanem apránként, mondjuk minden nap 1 forinttal gyengébben zár, simán elképzelhető, a kormánynak szinte csak jól jöhet
- egyre több forintot kap ugyannyi uniós euróért
- az emberek nem importba ölik a pénzt, lehet finoman terelni a keresletet hazafele (az ember ugye ne menjen külföldre nyaralni, hanem költsön otthon forintban
- az exportőrök szintén egyre több forintot kapnak a termékükért
Azt a hatalmas, fedezetlen bérkiáramlást meg szépen el is vitte a magasabb ÁFA és adó.
István, aztán még több ember megy külföldre, mert még jobban megéri külföldön dolgozni. Így is már közel 600 ezer ember hiányzik itthonról, külföldről meg nem lehet hozatni embert 4 év külföldiek elleni uszítás után. Szóval nem lehet ezt végtelenül csinálni, mert a piac itt is ki fogja magát egyenlíteni.
A másik, hogy a piac alakítja az euró árát, nem a kormány. Ha tényleg akarná a kormány a gyenge forintot és tényleg meg tudná tenni, már régen megtette volna. De az euró árát a be és kiáramló pénz eredője, a külföldi befektetők hangulata és egyéb piaci okok befolyásolják, nem a kormány kívánsága.
Milyen módokon tudok rugalmasan, (árfolyamtól eltekintve) kockázatmentesen és olcsón védekezni a forint leértékelődésből fakadó inflációtól? A PEMÁP-on kívül erre milyen opció van?
"De egy 420-440 forintos árfolyam már politikailag is vállalhatatlan" most 5% kamatot fizetnek az államkötvényekre, ha ezt teljesen el akarják inflálni, akkor 5 éven belül pont 400 forint körül kellene legyen az EUR árfolyam. Ami az idénre már igaz, mert 322 forintról ment fel 335-re, de várhatóan 338-on stabilizálódni fog az árfolyam, jövőre pedig 355 lesz a várható árfolyam - szerintem. Így az államnak semmibe sem kerül az államadósság, a csókosok pedig jól járnak, mert ők meg lombardhitelből veszik az állampapírt (jelenleg olyan 1700 milliárd lombardhitel a 2000 milliárdos állományból, ha jól tudom).
Az árfolyamkockázatot elméletben ki lehet hedgelni egy EUR-HUF future vásárlásával. Ilyenkor ki kell fizetni a kamatkülönbséget, ami éves 1% alatt van. Egy trade 30 millió forint, szóval nem lehet kis pénzzel eljátszani.
Gyakorlatilag viszont 0 közeli a likviditása ennek a terméknek, és azt sem tudom, milyen brókernél lehetne megvenni:
theice.com/products/119/Euro-Currency-Pairs-Euro-Hungarian-Forint-Futures
cmegroup.com/trading/fx/emerging-market/hungarian-forint.html
Kiszámoló: " külföldről meg nem lehet hozatni embert 4 év külföldiek elleni uszítás után"
Ezek szerint nem követed a híreket, hogy már jópár vendégmunkás van nálunk Indiából, Mongoliából,stb. akik nemrég jöttek? A kormánytól ki is akarták kérni, hogy hányan vannak, de nem adták, mert a politikájuk szempontjából kínos, de mégis hozzák be őket, mert kell a munkaerő.
A MOL új gyáránál is lesz pl. vagy 2500 vendégmunkás:
index.hu/gazdasag/allas/2019/08/21/mol_tiszaujvaros_vendegmunkas/
Az 1970-es évekbeli válságot az infláció jellemezte, aminek szerintem két kiváltó oka volt: az első az olajársokk, a második az ennek nyomán kialakuló ár-bér-spirál.
Valószínűnek tartok egy ehhez hasonló válságot megint, egyrészt mert a klímaváltozás miatt megint megnőtt az esélye egy kínálati sokknak (pl. élelmiszerárak sokkszerű megemelkedése néhány aszályos év után, látni is lehetett már ennek az előjeleit az elmúlt években), másrészt mert erre nem számít senki, a 2008-ban történtekre viszont igen - ez a blog is folyamatosan 2008 árnyékával hadakozik. Épp ezért nem az fog megtörténni. Zsiday Viktor is ilyesmiket ír.
Smoor, 1973-ban nem gazdasági válság volt, hanem olajhiány az OPEC világszintű embargója miatt. Minden más abból származott, a gazdaság visszaesése és a magas infláció is. Más az ok és az okozat.
Ja, egyébként ez meg nem közgazdasági iskola, hanem egyszerű józan ész: az emberek többet fogyasztanak, mint keresnek, nő a hitelállomány és ezért a gazdaság is. Aztán eljön az idő, amikor törleszteni kell a hitelt, ami pénzt von el a gazdaságból, ez visszaesést okoz. Jobb esetben. Rosszabb esetben törlesztési képtelenséget, ami válságot okoz.
Felesleges idekeverni mindenféle iskolákat.
@Kiszamolo
Mi van ha stagflacio lesz?
Hiaba a negativ kamat, sok EU-s orszag nem novekedik.
Ha Szaudiak meg Iran tovabb cseszegetik egymast, es miutan a tozsden meg az ingatlanon mar nem lehet annyit kesni, mi van ha a spekik (es ETF-en keresztul a kisbefektetok) racuppannak az olajra?
Ha az elszall, abbol lehet inflacio es recesszio is egyben.
Kamatot jobban negativba vinni nehez, mert nyugaton a megtakaritasi szamlakon mar nagyitoval se nagyon talalsz kamatot, ennel lejjebb mar csak a negativ szamok vannak, akkor viszont mar inkabb kiveszik KP-ban.
Ha kamatot emelnek, azzal leereszthetik a lufikat, viszont nagyon fajna mindenkinek.
@istvan
Azert ez az " az emberek nem importba ölik a pénzt" erös tulzas: ma mar mindent (IS) importalnak az orszagba (beleertve a frsiss elelmiszereket pl. zöldseg es gyümölcs) mert a belsö kereslettel kb. mar jo ideje nem foglalkozik senki sem! Hiaba szall be nehany oligarcha pl. a sertestenyesztesbe hogyha azok mind külföldre termelnek... bar most ök is szivhatjak a fogukat a sertespestis miatt!
@andor
Majd titkositjak 50 evre es akkor nem fog ilyenek utan erdeklödni a hülye polgar 🙂
Egyesek azt vizionálják, nem a fent leírt "sima" túlfogyasztás típusú válság fog következni, hanem a pénzügyi rendszer teljes reset-je, az eladósodottság, pénznyomtatás miatt, a dollár vezérletével, világszerte.
Volt már erről szó: https://kiszamolo.hu/hiperinflacio-a-kuszobon/ csak gondoltam felhozom, ez már mégis 6 éves cikk, melyet most újraolvastam, de nem igazán nyugodtam meg tőle 🙂
Mi a pénz? A pénz hitel. Ami nálam pénz az valakinél az adósság. A pénz értékét az adja hogy a hitel visszafizetését jogszabály írja elő. Kivéve persze ha az adós nem tudja a hitelt visszafizetni (csőd, itt most leginkább vállalatokról beszélünk). Általánosságban elmondható, hogy az adós a "végsőkig" törekszik a hitel visszafizetésére, ezért hajlandó valamilyen jószágot pénzért cserébe adni (autót, csokit stb). Tehát a pénzre való kereslet valamennyire biztosított. Viszont mi van ha valaki csődbe megy? Akkor fedezetlen pénz keletkezik a rendszerben. Ha nagyon sok a csődesemény akkor bekövetkezhet hogy több pénz lesz a rendszerben mint amennyire kereslet (visszafizetési kötelezettség) van. Tehát egy válság simán lehet olyan hogy elszabadul az infláció. Én legalábbis így látom.
Quanti, az elmúlt 10 év másról sem szólt, mint hogy több billió fedezetlen dollárt és eurót öntötték a jegybankok a piacra, csak hogy legyen infláció. (Mennyiségi lazítás) Eddig nem jött be.
Stagfláció az most nem fordulhat elő, vagy most nincsnek meg a feltételei?
@Kiszamolo
Még nem látom át teljesen az összefüggéseket. De a hitelek visszafizetése miért vonja ki a pénzt a gazdaságból? A hitellel előállított pénzt már elköltötte a hiteles. Attól, hogy visszafizeti a hitelt nem csökken a pénzállomány a teljes gazdaságban. Viszont az igaz, hogy a törlesztett hitelt nem költi el újra a gazdaságban. Tehát ez deflációt önmagában nem, maximum stagnálást eredmények az árakban.
Ha nem csökken a pénzállomány defláció sem lehet, maximum stagnálnak az árak.
A kereslet esése valóban csökkentheti az árakat, de nem minden szektorban. Történelmileg a fogyasztói áruknak mint az élelmiszer, stb. nem csökken az áruk.
A kereslet csökkenése és a pénzelvonás más módokon csökkentik az árakat.
Én nem várok komoly deflációt, maximum a luxustermékek árainak a csökkenését.
Deni, ha ma vásárlok hitelből, akkor többet tudok költeni, mint a fizetésem. Ha holnap az eddigi fizetésem helyett csak a fizetésem mínusz törlesztőket tudom költeni, akkor kevesebbet költők, mint ha a fizetésem költeném.
Az infláció már semmit nem jelent, mióta az ingatlanok áremelkedése Európában teljesen kikerült belöle.
A pénzmennyiség növekedése és a forgási sebessége határozná meg, de az értékpapír befektetések és az ingatlanok kiszippantanak jelentős hányadot a rendszerből.
Senkit nem vígasztal, ha a fogyasztói infláció alacsony, ha közben anz ingatlanárak elazabadulnak.
És igazából az sem, ha defláció lesz, de az emberek elvesztik a munkájukat, mert egyrészt az az infláció sem mond már semmit az életköltségekről, másrészt sokaknak nem lesz miből megvenni a csökkenő árú termékeket.
A lényeg, hogy soha nem volt az infláció annyira érdektelen, semmit mondó, semmire sem jó, mint napjainkban
Kiszamolo, Talán pont az volt a szerencse eddig, hogy az elmúlt 10 év QE-jének jelentős része a 2000-res években ész nélkül felvett hitelek törlesztésére ment el. A monetáris politika lassan hat, a hitelciklusok hosszúak. A nagy probléma az hogy sok negatív kamatú kötvény került a piacra. Ha kevesebb pénzt kell visszaadni, akkor szintén nem szűnik meg a teremtett pénz. Egyébként a jelenlegi monetáris rendszerben az is fenntarthatatlan, hogy mindig pozitívak legyenek a kamatok. Nem lesz annyi pénz amit vissza kellene fizetni. Ezt időben lokálisan ellensúlyozhatja a pénzmennyiség növekedése (több hitel), illetve a pénz forgási sebességének növekedése (ahogy Unemployed írja).
A régi válságokhoz (1973): Teljesen más volt a monetáris rendszer: aranyfedezet volt a pénz mögött. A pénz azért értéktelenedett el mert túl sokat teremtettek belőle a fedezet viszont nem nőtt megfelelő ütemben.
Quant, 1973-ban már régen nem volt arany a pénz mögött, még a dollár mögött sem.
Annak ellenére, hogy a válságok nagyobb része deflációs jellegű, vannak inflációs válságok is. Sőt, ezek még veszélyesebbek, hiszen ilyenkor a pénzbőség ellenére vannak súlyos problémák a gazdaságban.
Annyival egészíteném ki a hiteles gondolatmenetet, hogy ha az adós nem fizet, az veszteséget okoz a hitelnyújtó (pl. bank) tulajdonosainál, ami viszont csökkenti a pénzmennyiséget.
"A 420-440-es forint politikailag vállalhatatlan." Szerintem a MANYUP, a quaestor, balog zoltán 6 évnyi emberi erőforrásminisztersége, lölő és tiborcz ügyei, és még mennyi minden után szerintem ez a kifejezés üres és értelmétvesztett. Nem hiszem, hogy a 440-es, de akár a 880-as is euró tudnának bármi lavinát indítani, ha eddig ezek nem tették meg.
"Az embereknek egy válságban kevesebb pénzük van vásárolni." - normál esetben igen. De ne felejtsd el, hogy itt az ész nélküli szavazatmaximalizálás, akarom mondani az alaposan átgondolt családtámogatási rendszer miatt rengeteg olyan embernek van/lesz hirtelen 10M, akik korábban egyet se láttak egyben. Na majd amikor a piac ezt is beárazza... Mindegy, EUR/USD/CHF kimaxolva, arany és eüst megvéve, HUF leminimalizálva és popcorn a mikróban.
Szerintem meg pusztan igy lehet kiszolgalni a multikat, es kiarulni az orszagot! A multi olcson vesz foldet, olcsobb neki a beruhazas.. felment az emberek fizetese forintban, hat legyen gyenge forint.. nehogy veletlen el akarja hagyni az orszagot valami nagy multi...
2007-2008-ban nőtt az infláció. A jelenleg válságban lévő országokban (Venezuela, Argentína) hiperinfláció van. Azt gondolom, ezt bővebben kellene megvilágítani. Hol a határ egy masszív válság és a csőd között? Hol csap át egy ilyen folyamatban az említett defláció hiperinflációba?
OFFTOPIC
Van olyan Magyarországról elérhető brókercég, amelyiknél lehet TBSZ-re venni S&P 500-at és/vagy MSCI World Index ETF-et dollárban (nem euróban)?
Ha valaki tud ilyenről, kérem írja meg.
Üdv
@gary
1) Sajnos ebben teljesen igazad van. Az elmult evekben sokszor gondoltam azt, hogy most aztan tenyleg tultoltak: az emberek a homlokukra csapnak, kimennek az utcara es felgyujtanak ezt-azt. De mar nem hiszek ebben. Jöhet barmi, a birkak lenyelik...
2) "rengeteg olyan embernek van/lesz hirtelen 10M, akik korábban egyet se láttak egyben. Na majd amikor a piac ezt is beárazza" - Az ingatlanpiac bearazta, az egyedulallo fiatalok azota is csak pislognak. Ezen kivul mire gondolsz meg? Milyen piaci hatasra szamitasz?
Deflacio ill árstabilitás volt a 19. sz. usa-jaban egy olyan időszakban amikor az aranykorát élte és tömegével vándoroltak be migránsok (dolgozni akaró migránsok) a naponta NYC-be érkező hajókkal… Ebben az időszakban a dollar nem vesztett értékéből vagy tartotta azt, mig a bérek stagnáltak vagy lassan emelkedtek, az általános árszint pedig változatlan vagy enyhén csökkenő volt. Ez az inflációs blabla azóta jött be miota az államok behatárolják az életunket (ez nagyjabol a világháborukig vezethető vissza, a ma általunk fizetett adók meghatározó része is ekkor keletkezett vagy let kibővítve), és mivel a politikusak rövidtávú gondolkodásmodjukkal egyre csak több államadosságot halmoztak fel jóléti pénzszórást alkalmazva, maradt az elinflálás mint egyetlen mentsvár, azt ugyse érti a paraszt. És igy is van. A 29. érdektelen Magyar zugköltő munkassaga helyett alap pü-eket kéne tanitani...
@ferus
Megnézve a 2007-2008-as adatokat, az inflációt elsősorban a háztartási energia, másodsorban az élelmiszer árak emelkedése okozta.
Mindkét kategória erősen rugalmatlan termék. Ha a háztartások jövedelme csökken, akkor legkevésbé ezen kiadásokat fogják vissza, hiszen enni és fűteni muszáj.
Mindkét kategóriára jellemző, hogy gazdaságtól független tényezők erősen befolyásolják a kínálatot: az időjárás a mezőgazdaságét, a politikai helyzet az olajiparét. Emiatt jobban kilenghet az árazásuk.
Energiahordozóknál importra szorolunk. Válságok idején a forint hagyományosan gyengül, az importcikkek ára emelkedik.
Tanulság?
A deflációs tézis elsősorban rugalmas keresletű, és elsősorban a belföldön előállított javakra igaz. Különösen olyan tételekre, amelyek vásárlását el lehet halasztani, mint az üdülést, ingatlanfelújítást, tartós fogyasztási cikkek vásárlását stb.
Tehát ha nem veszít értékéből a pénz, csak épp az árak mennek felfelé, akkor mit tegyen az ember, költse el a pénzét?
@ferus
Válság kiindulhat a reálgazdaságból, és kiindulhat a hitelpiacról is.
Ha a reálgazdasági kapacitások valamiért drasztikusan esnek, pl. háború vagy természeti katasztrófa miatt, akkor azonos mennyiségű pénzzel szemben hirtelen lecsökken a megvásárolható termékek mennyisége. Ekkor a pénz elveszti a vásárlóértékét (infláció).
Ha a hitelpiacról indul a válság, akkor azonos mennyiségű termékkel szembeni kereslet omlik össze, mivel a piaci szereplők hirtelen kevesebb pénzt tudnak elkölteni. Ekkor a pénz értéke emelkedhet, hiszen a termelők áron aluli értékesítésre kényszerülhetnek (defláció).
Bármelyik irányból is indul a válság, az kihatással lesz a másik oldalra is. Pl. a lecsökkenő kereslet ki fogja váltani a reálgazdaság alkalmazkodását és a kibocsátás csökkenését is.
@schiff
"egyre csak több államadosságot halmoztak ... maradt az elinflálás"
Modern gazdaságokban a pénz csereeszköz jellege mellett egyre dominánsabb a felhalmozási eszköz funkciója. A háztartások megtakarítanak, mivel a vagyon felhalmozásában látják a békés és biztonságos nyugdíjas kor zálogát.
Ha a háztartások növekvő inflációra számítanak, akkor elkezdenek aggódni a megtakarításaik értéke miatt. Inkább visszafogják a keresletüket, csak hogy még többet tudjanak félre tenni.
Faramuci módon, minél nagyobb az inflációs félelem, ez annál inkább deflációs hatású lesz a reálgazdaságban.
@atecris ajánlom figyelmedbe a Zackstrade IB leányt. A NAV-nál bejelented az ott nyitott számlát mi t tbsz, és mehet a gyűjtés. Van magyar Citis bankszámla hozzá.
@atecris "brókercég, amelyiknél lehet TBSZ-re venni S&P 500-at és/vagy MSCI World Index ETF-et dollárban (nem euróban)"
Ilyenre miért van szükséged? Ugye tudod, hogy attól még, hogy euróért (vagy éppen forintért) veszed meg az SP500 ETF-et, az ugyanúgy a dollárban tartott vagyonodat növeli - magyarul ha a dollár erősödik, ugyanúgy profitálsz belőle, teljesen mindegy, miben számolják a napi árfolyamát...
Számlanyitás macerája, számlára átutalni a dollárt (bankból általában drágább, mint eurót utalni SEPA-val).
Kisebb összegnél az átutalás többe kerül, mint amit az átváltáson vesztenél, nagyobb összegnél meg kapsz egyedi árfolyamot. Vagy ha Transferwise-ról stb utalnál, akkor ott még könnyebben átválthatod a dollárodat akármire, amiért aztán megveszed azt az ETF-et, amit meg tudsz venni.
Teljesen elgurult a gyogyszer a vilagban.
Adunk hitelt mindenkinek, csak koltse mar el.
Budapesten egy kis lakas 40millio, ketto-harom fonek megfelelo. 30millio hitel eseten 20even keresztul 125k ft havonta, ennyi penzt elolegezunk meg...30millio forintnyi erteket eloallitanak egy ev alatt ha megepul a tarsashaz egy lakasa! gyartokapacitas adott, ha ezt fent kell tartani folyamatos megrendeles kell! Vagy a szakemeberek, a darus, a teglagyar, burkoloanyag banya, festekgyar veszit megrendeleseket, leepit majd csodbe megy, akik szinten hitelbol finnasziroztak meg egy csomo mindent....
azaz most nyomni kell a penzt, hogy legyen mit elkolteni, legyen megrendelese a cegeknek, mert ha nem lesz akkor jon a csod.
Mi lesz? Egyre gyengebb forint, majd mikor mar nem lehet tovabb fokozni a fogyasztast, jon a baj, bezarnak a gyarak mert nem lesz vevo. 1929 reloaded!
Kiszamolo, a kulfoldre mentek jo resze meg kuld haza ojrot a csaladnak, vesz hazat otthon (mert ott tud, nyugaton meg nem), hazamegy nyaralni mert olcso a forint...
Kint honaprol honapra elvergodik a fizetesevel de otthon par hetre ha hazamegy mar o a jani 🙂
Unemployed,
Vegyünk egy négy szereplős egyszerű modellt: van a jegybank, egy kereskedelmi bank, egy vállalat (egyféle termékkel) és a lakosság. A kereskedelmi bank 100 hitelt kér a jegybanktól (a pénz megteremtődött). Ezt a hitelt továbbadja a vállalatnak aki elkezd termelni és munkabért fizet a lakosságnak. Mivel a hitelt vissza kell fizetni, hajlandó pénzért eladni a terméket a lakosságnak. Sajnos a lakosságnak nem kell a termék így a vállalat csődbe megy, emiatt bank is. A lakosság kezében marad a pénz, viszont senkinek nem kell többé, mert a jegybank leírta a veszteséget (nincs adós). Tegyük fel hogy a jegybank hitelez egy új bankot ami egy hitelez egy új vállalatot és hirtelen igény lesz (ugyanarra) a termékre. Már 200 pénz fogja a terméket keresni. A világ persze komplexebb és folytonosabb, viszont szerintem az alapvető tulajdonságai ilyenek.
Kiszamolo,
Jogos ezt benéztem.
@quantt
Én ahhoz pénzügyileg nem vagyok elég képzett, hogy egy kialakuló pénzrendszert átlássak, hogy az első pénzteremtési műveletek hogyan zajlottak, de egy modern gazdaságban sok minden nem úgy van, ahogy leírtad.
A banknak nem kell pénzt kérnie a jegybanktól, maga teremti a pénzt (a hitelezési, tartalékolási és tőkemegfeleési korlátok között) és szinte garantált, hogy a hitel mögé fedezetet fog megkövetelni (ingatlan, egyéb vagyon vagy jövőbeni bevétel). Ha bedől egy cég, akkor a banknak számos lehetősége van, hogy a pénzéhez részben hozzájusson, végül azonban a tőkéjét éli fel, amelyet a tulajdonosától kapott. Persze előfordulhat, hogy a jegybanknak végül le kell írnia egy csődbe ment bankkal szembeni követelését, de ez rendkívül ritka.
A pénzteremtés korábban leggyakoribb formája a jegybanki kamatfizetés volt a tartalékokra, de a nulla kamat korban ez szinte megszűnt, sőt.
Jókor jött ez a cikk, helyrebillent egy kicsit. Én is láttam a hozzászólásokban említett friss videót a globális pénzügyi újraindításról. Nyomasztó belegondolni abba a forgatókönyvbe, hogy minden fizetőeszköz elértéktelenedne. Vagyis ezek szerint hiába van a kis megtakarításom nagyrészt EUR-ban (+ pici USD).
Jó több irányból, több szinten, nemzetközi viszonylatban is körbejárni ezt a témát.
Friss hír: szeptemberben 1,2%-ra lassult a német infláció.
diepresse.com/5698763/deutschland-inflation-fallt-auf-12-prozent
@pampalini
Ezt én csak sejtem, a pontos mechanizmus nem világos nekem se. Nem a CSOKra gondoltam, hanem a babaváró hitelre.
Minden valuta értéke azzal arànyos, hogy mennyit (mekkora értéket előállítva) kell dolgozni érte. Most hirtelen lesz egy nagy halom ember, akinek az ölébe szakad egy nagy halom hitel, fogyasztásra, importcikkek vásárlására, nulla munkával mögötte. (Olyan, amit amúgy nem vett volna fel/talán fel se tudott volna venni, és nem, nem hiszem, hogy mindet a gyerekre költi. Nem maga a támogatás ténye ellen vagyok, hanemamódja ellen.) Szerintem a piac beárazza ennek az értékét is, főleg amikor hirtelen azt vesszük észre,hogy a húzóágazatunk, az autóipar szinte áll (ennek a jeleit érintettként látom már).
Szóval én a 400 forintos eurót kb mint még be nem következett TÉNYt kezelem.
A Pénz – áru – több pénz mutatja, hogy a kapitalizmus csak emelkedő árak = infláció mellett működik. Persze ez mutatja igazán, hogy mi is a többlet: P(t)=P(0)×(1+p)^t.
Ha emelkednek az árak, akkor van lehetőség a többletre, tehát a pénztulajdonosok egyre többet vásárolnak, így nő a kereslet; de ha nő a kereslet, nőnek az árak; de ha nőnek az árak … Booms. Ha esnek az árak, nincs lehetőség a többletre, tehát visszafogják a keresletet, ezért esnek az árak; de ha esnek az árak, csökken a kereslet; de ha csökken a kereslet … and Depressions – Irving Fisher.
@Tibor az, hogy a fórumon takarítónőket látsz, akik nem tudják még a saját tartózkodási engedélyüket sem elintézni, mert egyszerűen nincs 900 EUR igazolt bevételük azok tényleg hazaküldik a pénzt és Janinak/Évának érzik magukat (bocs ez feltételezés volt meg némi saját tapasztalat). De azért vannak itt olyanok is, akik ketten 7000-15000 EUR nettót szednek össze havonta és akiknek nem opció a budapesti lakásvásárlás. Ha összeveted a lakásárakat mondjuk a bécsi, salzburgi vagy innsbrucki árakkal, amik drágábbak ugyan, de már korántsem nem annyival, hogy ingerküszöböt érjen, pláne ha egyéb tényezőket is figyelembe veszünk. Ugyanez igaz a nyaralásra is. Tehát nem az van, hogy Magyarországon tud Nyugaton meg nem, hanem inkább az számít, hogy hol akar. Az utóbbi kivándorlókategória egyébként szépen be tud olvadni, se kint, se MO-n nem tűnik fel/ki.
Egyebkent mi a francert kell az EKB-nak negativan tartania az euro kamatjat???
Ezt csak azert kerdezem, mert szerintem sem a german, sem az Öreg Kontinens gazdasagi neplelke nincs ebbe az iranyba berendezkedve. A nemeteknek a multkor mar rimankodtak hogy adositsak mar el magukat, de ök csak azert sem akarjak ezt tenni söt! meg mindig szufficites a költsegvetesük. Ami nem is baj, mert egy ilyen anticiklikus lepes pont jol fog majd jönni egy ujabb valsag idejen: az EKB a negativ kamatokkal mar ellötte az osszes puskaporat monetaris fronton, ugyhogy a nemetek fiskalis uton szepen meg tudjak majd vedeni a gazdasagukat. Persze nem csak nemetekböl all a kontinens, de az itteni polgarok es cegek szerintem kevesbe hajlamosabbak arra hogy a gazdasagi növekedes erdekeben eladositsak magukat, nem ugy mint angolszasz megfelelöik.
Szoval akkor minek eröltetni ezt a franya negativ kamatot??
@snasim
Miért a Zackstrade-et választottad a Tradestation helyett?
@zupa
>Mi van ha stagflacio lesz?
Olajár miatt nem lesz stagfláció. Ha nagy a ramazuri a keleten, átmeneti (<1 éves) erősebb áremelkedés jöhet, ami akár be is indíthat egy válságot, de már messze nincs olyan monopol helyzetben az a régió olaj terén, mint a 70-es években. Amcsiban pl. nagyon sok palaolaj mező várakozik egy kicsit magasabb olajárra.
Nagyon sok minden nincs rendesen beárazva a világban: leginkább Kína, de ott van még a Brexit meg pár "apróság". Nagyon egyszerű okból gondolom ezt: mert ezeket nem is lehet. A központi bankok eszköztára nagyon megcsappant, a reáleszközök árfolyama meg beteges magasságokban. Én ezekben látom leginkább a következő válság fő elemeit, a kirobbantó tényező szinte már mindegy is.
Én egyébként már azt várom, hogy a nagy nemzeti bankok mikor vezetnek be a negatív alapkamatok miatt valami vegyes kamatrendszert, mint nálunk. 🙂
@gary
Akkor gondolom tökeáttéttel shortolod a forintot (na jó, valójában azt gondolom, hogy a cselekedeteid nem követik a szavaid, tehát csak károgsz, és nagyon örülsz, ha igazad lesz, de ha nem, akkor sem fog senki kérdőre vonni, tehát mindegy)...
Egyébként hosszú távon nem a 400 forint a kérdés, hanem hogy hány év múlva (10 év alatt elég szűkös hozam, de már 3-5 évnél is kérdéses)...
Unemployed,
A bank nem tud a jegybank nélkül semmiből pénzt teremteni. A jegybank által teremtett pénzt tudja megsokszorozni: kér hitelt a jegybanktól, amit tovább hitelez. A tovább hitelezett pénz valakinél jövedelem lesz amit betétként elhelyez a banknál. Ennek egy részét a bank újra hitelezheti. Ez a kereskedelmi banki pénzteremtés, ami nem működik jegybanki hitel nélkül. Azonban látni kell hogy ez újabb adóst generál (még több keresletet a pénzre).
A jegybank kisebb kamatot fizet a betétre mint amennyi kamatot kér a hitelért tehát a jegybanknál elhelyezett betét pénzmegsemmisülés nettóban (a pénz hitel, tehát magasabb hitelkamat ketyeg valahol egy adósnál).
@andor A külföldi vendégmunkások számát csak részben lehet megmondani, mivel csak a 3. országbelieknek (pl. Mongólia, Törökország, Kína) kell munkavállalási engedély. Az ukránoknak és a szerbeknek 3 hónapig nem kell engedély egy csomó hiányszakmára. Van aki nem is dolgozik ennél tovább, hanem megy haza a megkeresett pénzzel, és majd visszajön egy másik munkára. Teljesen pontos adatot a vendégmunkásokról nem is lehet produkálni (az akarat egy másik kérdés).
@quantt
Egy mondaton belül mondasz igazat és hamisat is:
"A jegybank által teremtett pénzt tudja megsokszorozni" - IGAZ
"kér hitelt a jegybanktól, amit tovább hitelez" - HAMIS, mert ahogy az előbb írtad, megtöbbszörözve továbbhitelezi.
Számvitelileg: T Hitelkövetelés (azaz a banki adós hiteltartozása) - K Bankszámlapénz (azaz a folyósított hitel) alapon könyvelésileg teremti a pénzt, mert a bankszámlapénzt az adós máris használhatja fizetésre.
Azt nem mondta senki, hogy nulla jegybanki pénzzel tudna bármelyik bank pénzt teremteni, de fentiek alapján ha bedől egy hitel, az nem automatikusan ragad be a rendszerben. Különben a bankrészvényesen pontosan annyival több osztalékot kapnának, amelyet szintén pénzben utalna részükre tovább a bank.
Részemről lezárnám: értjük egymást, de nem értünk teljesen egyet (és én egy kicsit olyan dologról írok, amihez csak elméleti síkon értek).
@brexit az IB háttér és a magyar gyűjtő számla miatt választottam. USA Etf-ek vannak, de európaiként nem vásárolhatok olyanokat. 🙁
@siraly Erre én is kíváncsi lennék.
Van 7 millió forintom, amihez évekig nem szeretnék hozzányúlni. Lakásra gyűjtöttem eddig, de ilyen ingatlanárak mellett elengedtem a dolgot, mivel egy 5 év minimum kéne még, hogy ez megvalósulhasson a havi megtakarításaim mellett (~200ezer).
EUR/USD/CHF vásárláson gondolkodtam, illetve a Prémium Állampapíron, a Pluszt viszont elengedtem a forint inflációja miatt. Persze tudom: diverzifikáció, diverzifikáció, diverzifikáció. Azonban ha valakinek van ötlete, hogy merre induljak el, akkor szívesen elolvasnám. Előre is köszönöm!
@matetoth
Pedig képzeld, van ilyen elem is a portfoliómban, igaz, nem túl jelentős.
Hidd el, egyáltalán nem jelent örömöt számomra a helyzet, sőt...
De mostmár beletörődtem és elengedtem. Valamint - ezt eldöntöttem - nem leszek a helyzet, a forintgyengülés, illetve a keresztbenéző áldozata.
Sőt... valószínűleg komoly defláció lesz. Ezért lőnek már most ágyúval verébre a jegybanki lazítás újraindításával. Már várom... talán igazolni fogja a visszadobott deflációról szóló diplomunkámat, ami nagyon kilógott a 2007es közgazdasági felfogásból. A lényege, hogy a defláció gyógyír, feltéve, hogy nem emésztjük fel az erőforrásokat az ellene való harcban, mint tette azt Japán. Olyan a helyzet, mint a lázzal az orvostudományban.
@quantt
Kereskedelmi bank csődeseményekor a nála elhelyezett betéteket nem tudja kifizetni, a modelledben ez a pénz hirtelen megsemmisül, nem csak "lógva marad" a lakosságnál.
A forgalomban levő pénzmennyiség (M1) miatt pedig ne aggódj, azt a jegybank szigorúan nyomon követi, és rengeteg eszköze van arra, hogy visszafogja. De bankcsődnél nem is kell, az pont hogy csökkenti a pénzmennyiséget, nem növeli.
"Friss hír: szeptemberben 1,2%-ra lassult a német infláció."
Az a baj, hogy az ingatlanarak meg elszallnak.. Mondjuk a nemet ingatlanpiac erdekes. A berleti piac nem koveti ugy az elszallast. (Szabalyozott, berbeado nem emelhet barmikor barhogy)
Kérdezném, mit gondoltok a következő elképzelhető forgatókönyv milyen hatással lehet a gazdaságra?
1. tegyük fel, a devizás hitelek idején az ingatlanok árai stagnáltak. Viszont a visszafizetendő megugrott, akár úgy is, hogy a jelzálog nem fedezte a kintlévőséget. A megnövekedett törlesztő miatt sokan elszegényedtek.
2. most elvileg sokkal több a kvázi biztonságos hitel, pl. 5-10 év kamatperiódus, ill. az állam által kedvezményes CSOK, vagy babaváró. Mi történik, ha valaki iyenből vesz ingatlant épp a piac csúcsán, majd 5-10 év törlesztés után ráeszmél, hogy nem kapna számértékben sem annyit a házért, mint amikor vette.
A második folyamatnak mennyivel lennének más hatásai, mit az elsőnek? Van-e lényegi különbség abban, hogy utólag, részletekben drágul meg az áru, vagy hogy biztonságosan ki tudom fizetni, de az (átmeneti) áresés miatt pár év múlva mégis érezhetően kisebb a vagyonom?