Meghalt John Bogle, a Vanguard alapítója
John Bogle, a Vanguard alapítója 89 évesen meghalt. Őt hívták az “indexbefektetések atyjá”-nak. Négy évtizede találta ki az index alapú befektetést, 1974-ben alapította meg a Vanguardot és vezette be a Vanguard S&P 500-as tőzsdeindexbe fektető alapját.
A filozófiája alapján nem egy-egy céget kell megtalálni, amibe érdemes fektetni, hanem meg kell venni egy egész piacot. Ahogy ő mondta, ne keresd a tűt a szénakazalban, vedd meg inkább az egész szénakazlat. Egy másik mondása is jól kifejezi a filozófiáját: az idő a barátod, az impulzív döntések pedig az ellenségeid. Ne piszkáld a hosszú távú befektetéseidet és ne aggódj a rövid távú, 2-3 éves kilengések miatt.
A másik nagy érdeme, hogy azt gondolta, nem kell lehúzni a befektetőket évi 2-3-4%-os kezelési díjakkal, mert sokkal kevesebb pénzből is lehet alapokat kezelni.
Először rengetegen gúnyolták, különösen az aktív alapkezelők. Mára az ETF-ek és a passzív befektetési alapok komoly kihívói lettek a drágán kezelt aktív alapoknak. Csak az ő cége, a Vanguard 4,9 billió dollárt kezel, jellemzően évi 0,01-0,2% költséggel. Nem is csoda, hogy az aktív alapok folyamatosan háttérbe szorulnak, az elmúlt 20 évben az aktívan kezelt alapok 13,4%-a tudott több hozamot felmutatni, mint a passzív alapok.
Paul Samuelson Nobel-díjas közgazdász szerint Bogle forradalmasította a befektetések piacát, újítása a könyvnyomtatás vagy a sajt felfedezéséhez hasonlítható.
Egy nagy ember távozott közülünk, hálásak vagyunk azért, amit tett a befektetések világában.
Kapcsolódó cikkek a témában:
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Pl. 20+ évre nyugdíjmegtakarításra X% ingadozás mellett mi a legegyszerűbb indexportfólió, amit össze lehet állítani.
pl. érdekes lenne, hogy mi a leegegyszerűbb portfólió erre. pl. van olyan, amit max 2 vagy 3 etfből össze lehet állítani?
Az utóbbi években eléggé kritizálta, hogy milyen módon használják ez ETF-eket. Neki nem tetszett többek között, hogy gyakorlatilag ugyanúgy napon belül is kereskednek velük, mint a részvényekkel. Ő abban hitt, hogy ez hosszú távú befektetésre lenne jó.
Egyébként hihetetlen, hogy ezek a fickók, mint Bogle (90), Buffett (88), Munger (95) milyen aktívak és szellemileg frissek tudnak lenni ennyi idősen. A befektetési tevékenység ezek szerint frissen tartja az agyat. Ez is megérne egy kutatást.
Nem csak a befektetok hanem altalaban a vallalkozok (kozuluk is a cegvezetok, nem a kis, egyeni vagy kenyszervallalkozok) szoktak aktivak maradni idoskorukra is.
A legegyszerűbb etf ami létezik, ha a világ összes piacát meg akarod venni az
SPDR MSCI ACWI IMI UCITS ETF
ca. 108 euro, a xetrán forog. 0,4% a TER és a világ részvényeinek a 99%-át tartalmazza. Az osztalékot újra befekteti. Ennél lustább szerintem nem lehetséges. Havonta veszel pár darabot oszt szevasz. További előny: Nem adja kölcsön az értékpapírokat!
Alternatíva a
Vanguard FTSE All-World UCITS ETF
Ami a világ 95%-át tartalmazza, 0,25% -os TER-el szuper kis etf viszont negyedévente osztalékot fizet.
Ha nem érdekel a fejlődő világ akkor az
iShares core MSCI World UCITS ETF 0,2%-os TER (visszaforgatja az osztalékot)
Legolcsóbb TER:
Lyxor Core MSCI World (DR) UCITS ETF 0,12%, nem kölcsönöz, viszont Luxemburg 30%-os adót fizet USA osztalékokra. Mivel az index fele USA, ezért “rejtett költség” jelentkezik.
Egy legenda távozott közülünk, az indexkövető befektetések megalkotója!
Ma ezt nyilatkozta Buffett:
“Bogle többet tett az egyéni befektetőkért, mint bárki, akit valaha ismertem.”
Nekem személy szerint a lustaságom Mont Blanc-i magasságokban jár:
1. A munkáltató évente beletol 700 ezret az aranykor lendület portfolióba. Ennek ca. fele állampapír, negyede MSCI World, negyede régiós + fejlődő piaci részvény. Ésszerű allokáció egy magyar vagyonkezelőhöz képest és semmit se kell csinálnom. ca. 0,6%-0,8% TER.
2. A nyeszt kimaxolom, a BÉTa piacon található SXR8 (egyébként iShares core SP500 ETF) ETF a legjobb barátom itt mióta bevezették. Ez 1 kattintás / hónap, jutalékmentes. 0,07% TER.
3. Egyéni számlára igény szerint vásárolok iShares core MSCI World UCITS ETF-et. További 1 kattintás / hónap, jutalékmentesen! 0,2% TER.
Az aranykor miatt én külön fejlődő piaci etf-eket jelenleg nem vásárolok. USA túlsúly a nyesz miatt nem érdekel, majd ha lesz jobb alternatíva a BÉTa-n akkor talán áttérek rá. Költségek minimalizálva, lustaság kimaxolva!
Bogle-nek mar 31 evesen szivinfarktusa volt.. kesobb tobb muteten es szivatultetesen is atesett, de szellemileg valoban aktivak maradtak, es magas kort eltek (elnek) meg, ami mindekepp erdekes…
Az én lusta portfolióm:
50% IWDA Msci world ucits etf 0.2 % TER
50 % PMÁK (Államkincstárnál ingyenes)
Mindkettő tbsz-re, fele deviza, fele forint. Újrasúlyozás gyanánt az éves befizetésekkor igyekszem visszaállítani az arányt, elkerülve a felesleges eladásokat.
Lényeg, hogy egy call opciót veszel a kiszemelt etfre aminek fizikai a delivery-je. Majd vásárlás után élsz is a joggal.
IB-nál ez működött (kár, hogy így csak 100 db-osaval tudsz venni/eladni).
Én régebben láttam ezt a könyvet, ott a kisebb volatilitású portfóliókban már 6-8 etf volt, amit munkásabb menedzselni. Ha ugyanezt meg lehetne csinálni 2-3 etf-fel, az lenne az ideális szerintem is az átlagembernek.
Ez mit jelent pontosan? Milyen hátránya van számomra, ha kölcsönadja?
Koszi!
Ezzel az a baj, hogy a magyar állampapír nem úgy viselkedik, mint egy fejlett, pl. amerikai állampapír (a magyar papírba nem menekülnek válság esetén a külföldiek, mint amerikaiba), vagyis ez nem működik, mint valódi értelemben vett lustaportfólió.
Piedone: Nem abban van a kockázat, hogy a kölcsönvevő leteszi a 102% – 105% fedezetet egy kölcsönügyletnél, hanem hogy a kölcsönügyletért kapott CASHT hova teszik. Ezt többnyire pénzpiaci alapokba vagy bankbetétekbe helyezik el. Márpedig 2008 óta nem csak egy bank húzta le a rolót. Ha éppen az, amelyik a te ETF-ed kölcsönpénzét tartja, akkor az csúnya bukó.
Továbbá: A kölcsönadás által termelt extra hozam nincs pariba az extra rizikóval mivel az alapkezelő általában 20%-40%-ot megtart magának belőle.
A Vanguard alapok pedig az üzletpolitikájuk miatt olcsóak. amikor létrejöttek az UCITS alapjaik sokáig nem is adtak kölcsön értékpapírt, és most is csak limitáltan.
Tamas:
Az említett ETFek lényegében részvényeket vásárolnak, az általuk követett index szerint. Ezeket a papírokat igény szerint kölcsön adhatja harmadik félnek extra hozam reményében.
Itthon nem volt divat az ETF (most sem az, 2018 végén lett pár nyavadt darab a BÉTa-n, köszönhetően az értékesítési jutalékstruktúráknak amik itthon divatok), de javaslom a bogleheads.org fórumot, rengeteg topik van 2008-ból. Ha van kedved olvasd vissza, hogyan élték meg a különböző piaci mozgásokat 2008-2009 között.
Az én tippem egyébként, hogy pont ugyanúgy fognak viselkedni az ETF tulajok, mint a többi tőzsdei szereplő. Veszik a csúcson és adják a teknő alján, pánikból. A legtöbb ember képtelen attól elvonatkoztatni, hogy “Ebből a bukóból vehettem volna egy új kocsit”, ahelyett, hogy azt nézné, hogy az értékpapír állománya darabszámra nem változott.
Én mindig azt mondom, hogy annyi részvény legyen a portfólióban, aminek az 50%-os elbukásánál sem rezzen a szemhély. Ha ez 90% kötvény, 10% részvény arányt jelent, akkor ez van. Nincs Unisex portfólió allokáció.
Jó ETF-eket írsz, de nézegesd még a REIT ETF-eket is. Az MSCI World indexben is van ingatlan kitettség, de csak néhány százalék. A gazdaságban ennél sokkal nagyobb arányban vannak ingatlanok. Ha a gazdasági teljesítményből akarsz részesedni, akkor venni kellmég külön ingatlanalapot, tehát REIT ETF-et. Nem beszélve arról, hogy eddig az ilyen portfóliók (részvény+ingatlan) jobb hozamot értek el alacsonyabb kockázattal, mint a tiszta részvény portfólió, mert ingatlan és részvény korrelációja általában nem magas, és az ingatlan hozama pedig hasonló a részvényhez.
Pl:
AMUNDI INDEX FTSE EPRA NAREIT GLOBAL UCITS ETF DR (C)
SPDR® Dow Jones Global Real Estate UCITS ETF
Szoval a kiindulasi allapot elegge kerdeses. Ahogy sok egyeb, hany eves vagy, csalad stb. Erre van a tanacsadas. Igy bele a vakvilagba kitalalt scenarioval nehez eltalalni h neked mi lenne jo. Foleg h a kockazatvallalasi hajlam is ismeretlen
“Amerika tőzsdén kereskedett etf-et is tudsz venni (picit áttételesen).
Lényeg, hogy egy call opciót veszel a kiszemelt etfre aminek fizikai a delivery-je. Majd vásárlás után élsz is a joggal”
Hehhehe, hát ez nagyon jó, és röhejes, ha tényleg működik… Micsoda marha aki kitalálta ezt a korlátozást, köszi a tippet.
Gondolom valami minimális időértékű, közeli lejáratú callra gondolsz, hogy ne legyen túl drága a prémium, amit kifizetsz.
De én inkább putot adnék el olyan strike-on, ahol már megvenném az ETF-et, ha rámverik, még olcsóbban kaptam meg, ha nem, jó nekem a prémium is, nem olyan sietős az az ETF birtoklás.
És mi ez a 3 ETF?
A hozama az utóbbi 15 évben elég hasonló, de azért az a 2008-as 74%-os esés eléggé elgondolkodtató.
msci.com/documents/10199/fb7870c9-1d21-4c25-ae54-ac561525834b
Engem is érdekelne, hogy teljesen konkrétan melyik az a 3 EU-s etf, amikkel ezeket meg lehet valósítani.
Azt te döntöd el, miután alaposan körbejártad a kérdést. Azért írok könyveket, mert szerintem nem kommentek alapján kell befektetési döntéseket hozni. Ha nem szeretsz könyveket olvasni, az interneten is megtalálsz mindent, indulj el innen:
portfoliocharts.com/portfolio/permanent-portfolio/
SPDR MSCI ACWI IMI UCITS ETF
ca. 108 euro, a xetrán forog. 0,4% a TER és a világ részvényeinek a 99%-át tartalmazza.”
Ezzel az a baj, hogy ha csak egy ilyen fektetsz, akkor hozhat, de hatalmas kilengésekkel. Az lenne az érdekes, ha lenne egy 2-3 ETF-ből álló portfólió, nem kiemelkedő, de elfogadható (állampapírnál nagyobb) hozammal, de a kiemelkedő hozamról lemondásért cserébe ne legyenek extrém kilengései, mint egy részvénytúlsúlyos portfóliónak.
Vagyis lusta portfólió, 2-3 ETF, EU-s etfek, amiket meg lehet itt is venni, mérsékeltebb kilengések, nem kiemelkedő, de állampapírnál azért nagyobb hozam.
Ilyet tud valaki?
Köszönöm a reakciód. A modell a Scott Burns-féle Couch Potato Portfolio volt, aminek az egyik fele amerikai részvény, a másik pedig amerikai inflációkövető kötvény (treasury inflation protected securities: TIPS).
Amit írsz, azzal egyetértek, viszont nem akartam a teljes portfóliót devizába fektetni, illetve ez költséghatékonyabb is. Az egyetlen, ami nekem a TIPS mellett szólt a PMÁK-kal szemben, hogy van neki olyan Európában bejegyzett változata (Xetra: IUST, amsterdam: TPSA) az IShares-nél, ami akkumulatív.
Ezt a kilengéses történetet el kellene engedni lassan. Ha 100%-ban tudnád, hogy melyik portfólió lesz kevésbé ingadozó, mint az egész piac, akkor már a világ összes pénze nálad lenne. Tehát ez nem más mint spekuláció.
Egyedül a saját költségeidre van bármiféle hatásod mint befektető.
Nincsen “tökéletes” portfólió. Saját kockázattűrő képesség szerinti részvény + kötvény van. Tehát ha az árfolyamesés már elméleti szinten is zavar, akkor egyértelműen túl sok a részvény aránya.
Szvsz több értelme van ilyenkor növelni a kötvények arányát, minthogy a részvényallokációt szana-széjjel farigcsálni “hátha kevésbé esik az XY szektor mint a piac egésze”.
Vagy akkor ennyi erővel vehetnél “abszolút hozamú” alapokat is, évi 2%-3% os alapkezelői díjjal. Csak sajnos 90%-uk a piacot sem veri meg, nemhogy “abszolút” a hozam
“A nyeszt kimaxolom, a BÉTa piacon található SXR8 (egyébként iShares core SP500 ETF) ETF a legjobb barátom”
NYESZ-en nekem is az lenne, de KBC-nél nem találtam. Most komolyan ezért vigyem el onnan azt a számlám? Megáll a NYESZ-em, komolyan… BUX nem esett még semmit, most mi a túrót vegyek KBC-nél egy NYESZ-re? Osztalékrészvényt nem arra kéne az osztalékadó miatt, államkötvényből a kiszállás a probléma, ha ahhoz szottyanna kedvem… Úgy néz ki, megy a NYESZ máshova, ha lesz kis időm, bocs, KBC.
Akik a “visszaesésre várnak” – volt itt SP500-ban egy 2900+ -ról 2300+ra esés (20% körüli) azért év végén, zsákoltatok kicsit 2300-2400 között?
Amúgy érdekesség, hogy a forint elkezdett láthatóan erősödni…
Erről a KBC-s BÉTa ETF hiányról már máshonnan is hallottam. Nekem volt náluk számlám, de bezártam mert nem tetszik hogy állományi díjat számolnak fel, így már nem érint. Jelenleg a Random Capitalnal van a NYESZ. Régebben ódzkodtam tőlük, de mióta BEVA 100K euróig állja a számlát nem izgulok rajta túlzottan (semennyire sem). A díjaik elfogadhatóak (eddig konkrétan 0 forint, kivéve a szokásos 2000 HUF / év nyesz díj).
Én valamennyit zsákoltam az eső árfolyamokból, az alját sajnos nem csíptem meg, de elég közel, hogy kicsit örüljek neki. Persze összességében az ég egyadta világon semmit se számít, mivel éppen a havi vásárlásaimat intéztem, tehát csak vakszerencse. Biztos volt olyan hónap is amikor majdnem a csúcson vettem, ezt nem tudom.
Ahogy Bogle mondaná: “Stay the course”
Ez egy jó gondolat! Ha ennél nagyobb bukás következik, a piac úgyis korrigál hamar, illetve nem fáj annyira, ha hozzá tudsz spórolni, hogy nominálisan ne tűnjön fel a veszteség:)
Amúgy vicces, de az említett 0,4%-os TER (éves költség) már nem számít különösen jónak.
Ez 5+1 éves TBSZ esetén ez 1,26% mínusz ami 10milliós befektetés esetén 250.000.-Ft kiadás lesz, szemben az SXR8el (alacsonyabb költség+ nincs deviza átváltás).
A property/ingatlan részvényekről tudok semmit, különbözik ez bármiben attól, mintha cégek részvényeit vennéd meg?
Ingatlan ETF-et (REIT ETF) én meg azért veszek, mert a gazdaság teljesítményét akarom lekövetni, nem csak a tőzsde teljesítményét. A tőzsde teljesítménye a gazdaságon alapul. ha a gazdasági teljesítményből akarsz részesedni, akkor kell még venni pluszban REIT ETF-et, mert sokkal több ingatlan van a gazdaságokban, mint ami a tőzsdei cégeknek van.
Turbó certifikáttal én nem szórakozom már, ha tőkeáttétel kell, akkor olyan számlán intézem a tranzakciót ahol van. Forexre most összeszámoltam van 5 db számlám, ahol nyithatnék “rendes” deviza pozíciót, bár nem mindenhol teszem meg 🙂
Erről jut eszembe “100K BEVA miert tenne izgalom mentesse a Random Capitalt[…]nyugdijhoz ennel lenyegesen tobb kell”
És miért akarnád 1 számlán tartani a vagyonodat? Aki izgulós, nyisson többet+ingatlan. Ha van az USÁban is, ott pl. 500K a biztosítás 1 számlára, de magyarból is lehet több – ha ez a skálázhatóság nem elég neked, akkor irigyellek és végképp ne izgulj 🙂
Szó sincs a nyugdíjkorhatárról.
Azért teszi izgalom mentessé a Randomot, mert a havi kiadásaim 300 szorosát kell összegyűteni. Jól haladok, de még ca. 10 év.
10 év alatt még kb. 5M Ft-ot fogok NYESZ-re fizetni + ennek a hozama. A költség évente 2000 Ft.
KBC ezzel szemben ca. 9500 Ft évente!!
Mindkét számla 30M alatt lesz 10 év alatt, ha az S&P500 a szokásos 8%-ot hozza átlagban.
Nem a nyugdíjkorhatár a lényeg, hanem a költségek minimalizálása: NYESZ en az első tranzakció díjmentes, RC-nél nincs semmilyen extra díj + adójóváírás van. A terv a NYESZ -> TBSZ konverzió amikor megvan a kitűzött cél, majd teljes adómentesség. Ehhez a végén már nem veszem fel nyilván az adójóváírást, hogy ne kelljen büntit fizetni, de 9-10 évig simán lehet.
Ha az állam korábban szünteti meg a konverzió lehetőségét, akkor korábban meglépem ezt, és nem lesz többé NYESZ-em. Egyszerű.
A reszvenypiac ingadozasa nem izgat, mert hosszu tavon bizok a strategiaban. De a a brokerhaz becsulete nos az az igazi kockazat. Apropo a befekteto onresz miatt a BEVA 100K akkor fizet ha te 120K kart szenvedtel. Es persze ez osszesitve van, igy ha valaki egyszere bukot a BudaCash/Hungaria Ertekpapir/Questoron stb akkor csak a “tobbszamlas” megoldas is pech.
Roviden legy ovatos es ne add konyeden a bizalmad.
Azt nem tudom honnan veszed, hogy összesítve van. A BEVA szolgáltatónként véd, az adott szolgáltatónál lévő számláid valóban összesítik és így lesz max 100K EUR / szolgáltató. Ha a szolgáltató egyáltalán BEVA tag természetesen!
A BudaCash-nek a híre is trágya volt, mint maga az egész szervezet.
A Kulcsar nem volt BEVA tag, ennyi erővel sorold fel a többi MLM / piramisjátékot is.
A Quaestor ügyben a szégyen az, hogy egyáltalán kártalanított az állam, nem az, hogy egy privát cég csődbe ment a vagyon felelőtlen kezelése miatt, és ezáltal elértéktelenedtek a kötvények. Számtalanszor előfordult már.
BEVA: 1M Ft-ig 100% térítés, utána 90%. A 120K EUR-t nem tudom honnan szedted. Csak hangyányit több mint 110.
Én nem vagyok RC “mindhalálig” fan, de jelenleg a költségeket, lehetőségeket összevetve ésszerű választás a kisebb NYESZ számlákra.
A 100K az nem bankbetétre vonatkozik? Értékpapírszámla más történet, és az ETF-is behoz még szereplőt a történetben.
Ha az emlékeim nem csalnak, pár éve olvastam erre valamilyen EU-s ajánlást, de semmi kötelező érvényű konkrétumra nem emlékszem.