Felkészülni a következő válságra
A gazdaság természeténél fogva ciklikus, egyszer fenn, máskor lent. Fogyasztunk ész nélkül hitelből, hajszoljuk a növekedést, ezzel sikerül egy jó nagy lufit fújnunk a gazdaságba, ami egyszer aztán kidurran, vagy jobbik esetben néhány év alatt leereszt.
Kiderül, hogy még sincs annyi pénze az embereknek, hogy mindenki új autót vegyen, egy vagyonért nyaraljon vagy félévente drága mobiltelefont vásároljon.
Ekkor jön a kijózanodás fázisa, ami azzal jár, hogy a fogyasztás hirtelen visszaesik a normális szintre. Azonban ilyenkor hirtelen rengeteg munkaerő feleslegessé válik, hiszen ha nem kell annyi új autó, nem mennek annyian nyaralni és nem cserélik az emberek félévente a telefonjukat, akkor nincs szükség annyi munkáskézre sem.
Ilyenkor jön a recesszió, rosszabb esetben a válság, ugrik meg a munkanélküliség a 10-14%-os szintre és sokan veszteségként élik meg, ha a drágán vett ingatlanjuk, részvényük vagy bármilyen egyéb értéktárgyuk piaci ára nagyot esik.
Rengetegen kérdezik rettegve, hogyan tudnának felkészülni erre a válságra. Mert az nem kérdés, hogy lesz-e, a kérdés csak annyi, hogy mikor.
A mikorra nem tudunk válaszolni, bár a recesszió Európában már nem annyira jövő idő, mint inkább jelen. A legnagyobb gazdaságok már stagnálnak, vagy alig növekednek. A fejlődő piacok teljesítményei is inkább már csak árnyékuk a szokásos állapotukhoz képest. Azt, hogy mi lesz a szikra, ami berobbantja a válságot, azt sem tudjuk.
2007-2008-ban két olyan termékcsalád bedőlése robbantotta ki a válságot, amit éppen a biztonságuk miatt vettek a befektetők. Az egyik a jelzáloggal fedezett értékpapírok, a másik a csőd elleni biztosítások voltak. A válság nem ezek miatt tört ki, hanem a túlzott eladósodás miatt, de ebben a két termékben rendült meg a befektetők bizalma, ez okozta a bankok és biztosítók csődjét, majd a világválságot.
Valószínűleg most is egy nem várt helyről fog lecsapni a villám, ami elindítja a következő válságot.
Azonban visszatérve a fő témánkra, nem kell félned a válságtól. A válság jó dolog, egyfajta tisztító tűz, ami a szemetet, hordalékot és szennyet kitakarítja a gazdaságból, ami lerakódik oda a túlzott fogyasztás éveiben. Egy baj van vele, hogy nem jön sűrűbben. (Jönne az, csak a visszaeséstől rettegő politikusok és jegybankárok minden erejükkel bedrogozzák a gazdaságot, nehogy korrigálni tudjanak az árak és az árfolyamok, vagy kiderüljön, hogy az átlagembernek nem kellene új autót vennie vagy ötévente lecserélnie a bútorokat.)
Minden válság véget ér egyszer, általában az első fél-másfél év az igazán nehéz. Azt kell átvészelned, ami viszont nem egy nagy kaland, ha egyébként is tudatosan kezeled a pénzügyeidet.
Ha te felkészülsz a válságra a bőség éveiben, még örülni is fogsz a válságnak. Ha bölcs vagy, már az elmúlt válság kitörése óta a következő válságra készülsz és úgy alakítod a pénzügyi életedet.
Az első, amit meg kell tenned, hogy legalább hathavi, de inkább egy évre elegendő vésztartalékod legyen félretéve, ha véletlenül elveszítenéd a munkádat vagy a munkaképességedet. Így nem leszel sem pánikban, sem kényszerpályán, ha te is munkanélkülivé válnál. Van időd kivárni és válogatni az állások között.
A második, hogy ne feszítsd túl a költségvetésedet csak azért, mert most jól mennek a dolgaid. Ilyenkor mindenkinek jól mennek a dolgai. Minél közelebb az összeomlás, annál több embernek mennek egyre jobban a dolgai.
Egyre többet kell megint erről beszélni az ügyfelekkel. A saját lakásunkon még hitel van, de mivel alacsonyak a kamatok, veszünk egy másik lakást is jó sok hitellel, mert majd a bérlő kifizeti a havi törlesztőket.
Ilyenkor kell rákérdeznem, hogy mi lesz veled, ha újra 14% lesz a munkanélküliség, mint nem is olyan régen volt. Egy a héthez lesz az esélye, hogy a bérlő elveszíti a munkáját és nem tud fizetni. Kiköltözni nem fog, mert pénz nélkül nincs hová, de fizetni sem fog legalább fél évig.
S a te munkádat is egy a héthez eséllyel fogod elveszíteni. Mi lesz, ha se a bérlőnek, se neked nem lesz munkád? Vagy lebetegedsz komolyabban és az eddigi mondjuk 600 ezer forint fizetés helyett ennek a negyedét kapod csak hónapokon át, mert annyi a táppénz maximuma?
De sok ember annyira feléli a bevételeit, hogy ha csak a bónuszok vagy egyéb plusz juttatások szűnnek meg, ő már akkor is gondban lesz.
Ezért még most mondd le a felesleges költéseidet, hagyj mozgásteret a költségvetésedben, ha csökkenne vagy megszűnne a bevételed. Gondold végig, miken tudnál spórolni. Túl sok fodrászat, kozmetika, személyi edző, nyaralás és sok egyéb kiadás, ami egyáltalán nem nélkülözhetetlen. Ha nincs tartalékod, de van egy drága új autód, inkább add el most, amíg még van rá vevő és vegyél egy olcsóbbat, a különbségből pedig legyen vésztartalék. Ha most jöttél rá, hogy túl nagy házat vettél vagy túl drága lakást, most még el tudod adni és egy olcsóbba/kisebbe tudsz költözni. Hamarosan eljön az idő, amikor mindenki kijózanodik és senki nem akar majd túl drága autót vagy ingatlant venni, mert a válság fogja rákényszeríteni az embereket, hogy józanabbul kezeljék a pénzügyeiket.
Szabadulj meg most a hiteleidtől, amikor még képes vagy rá. Inkább húzd összébb magad és most fizesd vissza az összes hitelt, amire csak képes vagy.
Ha szükséges, kezdd el írni a kiadásaidat, hogy lásd milyen tételeken tudnád a legtöbbet spórolni.
Ha most is elteszed a bevételeid harmadát megtakarításba, egy esetleges fizetéscsökkenés esetén csak a havi megtakarításod olvad el és nem a megélhetésed. Ezért próbáld meg elérni ezt a szintet még most.
A harmadik, hogy képezd tovább magad. Akármekkora is a válság, a jól képzett és sokoldalú munkavállalókra mindig lesz kereslet. Még most fejleszd az angolodat, írattasd be magad a cégeddel mindenféle tanfolyamra és továbbképzésre, szerezzél mindenféle oklevelet és certifikátot, hogy jól nézzen ki az önéletrajzod. Ha nem csak egy vagy a tizenkettő-egy tucat munkavállalóból, neked mindig lesz állásod.
A negyedik, hogy frissítsd fel az önéletrajzod valamint még most vedd fel a kapcsolatot azokkal, akik esetleg tudnak majd segíteni elhelyezkedni. Ne akkor keresd csak a volt osztálytársaidat vagy munkatársaidat, amikor segítség kellene az elhelyezkedésben. Írj rájuk most vagy hívd fel őket. Jó lesz elérni őket, ha majd szükséged lesz rájuk.
Az ötödik, hogy nézd át a portfóliódat. Amikor évente 10-20%-kal nőnek a részvények árai, mindenki nagyon kockázattűrőnek gondolja magát, pedig nem az, egyszerűen csak mohók és kapzsik az emberek. Gondold végig, hogy milyen érzés lenne, ha a részvényeid elveszítenék az értéküknek a 40-50%-át és mindenki arról beszélne, hogy további esés várható? Kibírnád pánikolás nélkül? Ha nem, akkor inkább még most add el a részvényeidet.
Azonban ha jól mérted fel a kockázattűrő képességedet és a portfóliód is rendesen van összeállítva (például nem rakunk részvénybe olyan pénzt, amiből három év múlva lakást akarunk venni), akkor ne kezdj el kombinálni. Igen, le fognak esni a részvényárak is, de a kötvényárak is és az ingatlanárak is. Igen, lehet, hogy újra kell öt év, hogy visszakerüljenek oda, ahol voltak a zuhanás előtt. S akkor mi van?
A ki-be ugráláson, a kombináláson, a most eladom és inkább aranyat veszek, majd visszaváltom készpénzbe, most majd visszaszállok a részvénypiacba és egyéb okoskodásokon szinte biztos, hogy többet buksz, mint ha nem csinálsz semmit.
Legyen jól diverzifikált és a te kockázattűrő képességednek megfelelő a portfólió, de ha ez megvan, akkor vegyél egy nagy levegőt és bírd ki, hogy nem próbálsz meg okosabb lenni, mint a piac. Esetleg még a következő válság előtt nézd meg az elmúlt ötven év válságait és recesszióit, mekkorát estek a piacok, hány hónap vagy év után álltak helyre és akkor nagyjából tudni fogod, hogy most mire számíthatsz.
Összefoglalva légy készen a következő válságra, de ne félj. A visszaesés csak azoknak fog igazán fájni, akik azt gondolták, hogy örökké tart a karácsony.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Nem egészen értek egyet, mert legutóbb sem ez volt. A részvénypiacokon igaz, mert ott a mélypont után gyors visszaugrás volt egy szintig a legmélyebb pánik után. De a viszonylag magas munkanélküliség legalábbis Magyarországon még 2013-ig fennmaradt, A gazdaság is akörül kezdett újra növekedni, az ingatlanpiac is csak 2014-15 körül kezdett magához térni.
A cikkel egyébként egyetértek, csak én drasztikusabban gondolkodok, az egy év vésztartalék szerintem kevés.
Én nem szidom az önyupot, áldom a pillanatot amikor beléptem évekkel ezelőtt és már egy komolyabb öszzeg van benne, és nem szeretnék nagyképű lenni, de az a 150e HUF engem nem érdekel, sokkal inkább a hozamok határozzák meg az összegemet:
Évről évre tök jól ment, aztán 2 éve megtorpant, egy feneketlen kút lett belőle, amibe csak raktam be a pénz (mert azt kell folyamatosan), aztán úgy nyár óta valamilyen általam nem ismert ok miatt (de az amerikai tőzsdékkel korrelál) meglódult, és kezdi behozni ami korábban kimaradt.
Ha viszont most beüt egy válság én védtelen vagyok, nem tudok ellene tenni semmit, hogy ne bukak 20-30-40 százalékot.
Az a baj ezzel az egész világgazdasággal, hogy rá van kényszerítve a növekedése, mert ha nem növekszünk akkor mindennek vége van.
Nem tudom, hogy ezzel tisztában vagy-e, de ez a válságokkal kapcsolatos megközelítés két közgazdasági iskolából származik: az osztrák iskolától (Schumpeter) és a marxistáktól (ld. pl. itt: thenextrecession.wordpress.com/2019/08/19/recessions-monetary-easing-and-fiscal-stimulus/).
Sokan azért félnek, mert populáris gazdasági csatornákon olyanokat mondanak, hogy pénzügyi reset lesz, a mostani pénz elveszti az értékét, és új pénzt vezetnek be, mert másképpen nem lehet helyrebillenteni az elszállt adósságtömeget:
youtube.com/watch?v=7o1kDvxrOpM
Ennek mennyi reális esélyéy látod?
Azért tartom fontosnak ezt kiemelni, mert a blogodban a fentieket magától értetődő tényként írod le, miközben a kérdés erősen vitatott. Én például jelenleg nem értek egyet vele. A posztkeynesiánus modern pénzügyi elmélet iskolához tartozó közgazdászok érvelését meggyőzőnek tartoam, és egyelőre nem láttam olyan cikket, aminek sikerült volna cáfolni az állításaikat. A tények viszont őket igazolják, erre Japán elmúlt évtizedei a legjobb példa.
index.hu/gazdasag/2018/11/11/modern_monetaris_elmelet/
A rád is jellemző schumpeteriánus és marxista gondolkodásmód szerintem eléggé hitkérdés: a gazdaságra úgy tekintetek, mint amit bizonyos természeti törvények jellemeznek – ezt igazolni nem tudjátok, de hisztek benne.
Olvasd el a 2012/13-as blogbejegyzeseket (en mar teszem egy ideje): elkepesztö hogy 2010 utan tenyleg nem jutottunk Görögorszag sorsara, nemhogy gyorsan kilabaltunk volna a valsagbol… hala Matolcsy unortodoxiajanak!
Pont az ellenkezője igaz.
Ha fogyasztanánk, akkor nem lenne szükség 0 körüli kamatokra.
Pont ez a baj, hogy sokkal többet termelünk, mint amit elfogyasztunk. Túltermelési válság van.
Emiatt van kakiban az egész rendszer.
Aki pénzhez jut, megtakarít, és fújja tovább az eszközár lufit.
Ennek a problémakörnek két kézenfekvő megoldása van:
– a jobbos módszer a nacionalizmus, a nemzetközi ellátási láncok adóztatása, szétverése (kínálatcsökkentés -> áremelkedés)
– a balos módszer a környezetvédelmi adók beépítése az árakba (externáliák internalizálása -> áremelkedés)
Szerintem itt egy evi nettodat eltenni sok idö ha sokat keresel azert ha keveset akkor meg azert.
Azert itt könnyebb munkat talalni mint otthon kiveve ha az autoiparban dolgozol mert annak harangoztak,teljes panik van es a 2008as valsagnal is az elsö volt ami itt befuccsolt:-(Recesszio van ez mar most latszik az elelmiszer es egyeb arak nönek szep lassan:-(
Európa ugyanabban a cipőben jár, mint Japán: eltűnő gazdasági fölény, erősödő versenytársak, öregedő népesség, magas szociális költségek, ezek miatt gazdasági hanyatlás.
Erre a válasz a pénzügyi stimulus, pont mint Japánban. Pont annyi eredménnyel, mint Japánban. A problémákat kellene kezelni, nem csak lázat csillapítani.
finanztip.de/arbeitslosengeld-berechnung/
60%-tól 67%-ig, körülményektől függően.
Mi a javaslatod?
A jegybankárok kényszerpályán mozognak. Alacsony az infla? Akkor nyomtatunk egy kis pénzt, ez a mandátuma. Neki nincs más fegyver a kezében. Ha nem ezt tenné, hamar mehetne hamburgert sütni.
Tehát most az a mondásunk, hogy az a baj, hogy az árak csökkennek.
Hé, pont ez a kapitalizmus lényege, hogy a piacra belépnek új termelők ha lehet és letörik az árat.
Emlékszem, mikor kis 18 éves szarosként ültem a mikroökonómia órán és bemutatták a tökéletes versenyt a marshall kereszten, és nem értettem hogy akkor mégis miért vannak vállalkozók, cégek.
Na a globalizációnak köszönhetően ezt látjuk most nagyban: ahol nem alakult ki természetes monopólium, ott az árak szépen mennek lefelé.
Ebből akkor lehetne kitörni, ha a fogyasztás még jobban nőne.
De sajnos nem ez van, aminek szerintem az elsődleges oka a várható élettartam növekedése. Ráérünk.
Nem látom a következő válságot a közeljövőben.
Persze lehet, hogy lesz, de én még nem látom.
Az autóipar össze fogja szedni magát. Az elektromos autók drágábbak a belső égésűeknél és az átállás óriási pénzeket fog beruházni.
Az energia szektor is óriási pénzeket fog beruházni a CO2 mentes energia generációhoz.
Az EU-ban a stagnálás és a folyamatos problémák mellett is munkaerő hiány van szinte az összes tagországban.
“Zabalint akkor kiemelném: igazán nehéz. Nem azt mondtam, hogy másfél év és vége. Azt írtam, az eleje a legnehezebb.”
De ez az, ami nem igaz. A válság 2008-ban kezdődött, a munkanélküliség viszont Magyarországon 2010 áprilisban és 2012 februárban tetőzött Magyarországon, végül csak 2013 márciusban indult el lefelé. Az ingatlanárak 2014-ben voltak a mélyponton. Attól, hogy a tőzsdék 2008-09-ben voltak mélyponton, és 2009-ben volt a világgazdaság legnagyobb visszaesése, a leépítések egy jelentős része még csak utána jött, a kilábalás pedig csak évekkel utána kezdődött el.
Ez konkrétan készpénz lenne párnacihában vagy bankszámlán?
az lehet de ki fogja ezeket az elektromos autokat megvenni?A nemetek nem az biztos.Otthon több elektromos auto van mint itt.Talan azert mert anyunak nem veszik meg mert draga (masodik autonak) apu meg dizellel jar mert atlag 100kmt megy naponta vagy meg többet…Cegauto is dizel mert nagyok a tavolsagok..
Munkaeröhoany van mert a melosoknak mar nem eri meg kijönni ide , a nemet neg eleg lusta fajta(minden hiresztelessel ellentetben)de tanar sincs meg apolonö se..van meg 5 ev szerintem es lehuzhatjak a rolot:-(Lehet söteten latom de a tendencia ez..
“Reális alternatíva lehet-e az arany vásárlása…?”
Vannak olyan befektetési eszközök, amelyek árfolyama historikus megfigyelések alapján negatívan korrelál a részvények árfolyamával. Amikor a részvényárak esnek, ezek emelkednek (és fordítva is). Ilyen például az arany is. A portfólió egészét robusztusabbá teszi, ha bizonyos hányada ilyen eszközökben van. Mivel az arany – a részvényekkel ellentétben – nem generál éves hozamot (nincs osztaléka), így hosszabb időtávokon a jövedelmezősége elmarad a részvényekétől. Így az arany elsősorban diverzifikációs célokra ajánlható.
Fizikai arany vásárlása helyett célszerűbb megoldás olyan ETF-ek vásárlása, amelyek mögött vagy közvetlen aranyfedezet van (fizikai aranyat tartó ETF-ek), vagy olyan vállalkozások részvényei, amelyek jövedelmezősége az arany árától függ (pl. aranybányák).
válság esetén te semennyit sem fogsz bukni, hacsak nem számolod fel, fizeted ki a büntető adót és kéred ki a teljes vagyont. Az, hogy papíron hány % bukó van irreleváns. Ha jól emlékszem 10 évig ki se lehet lépni belőle.
Ha pedig mostanában nyitottad az ÖNYP-t akkor valószínűleg még fiatal vagy, tehát még gyűjtöd a vagyont. Örülj, ha 20-30-40% os esés lesz, mert bevásárolhatsz és egy életre megalapozod a későbbi jólétedet.
Gondolj a glamour napokra, csak a Frankfurti tőzsdén 😀
2-3 évnyi vésztartalék kp-ban elég kemény, pláne ha közben van stabil munkátok. Mennyire barátkoztatok össze az inflációval? Egy 15 milliós összegnél a 3% infláció évi 450 ezret rabol el. Napi 1230 forint. Amúgy szerintem nincs ezzel gond, ha valaki ettől alszik nyugodtan, de általában megdöbbennek az emberek amikor így végigszámolják.
Ez a szokásos kiszámoló mantra mennyire nem állja meg a helyét manapság, mikor az állam az ölünkbe dobott egy arbitrázst. Eszembe se jut visszafizetni a hiteleimet, amíg magasabb kamatot kapok egy likvid állampapírban. Persze fontos hogy a hathavi megtakarításon felül a hiteleid fedezetére is gondolj. De a mai kamatkörnyezetben a visszafizetés nem éri meg.
A CSOK-kal, az állam lényegében kikényszerítette, hogy költekezzem ki magamat, pedig eredetileg úgy terveztem, hogy gyűjtögetek még pár évig, és a következő válságban építkezek csak. De azért a CSOK-kal együtt talán nem lett drágább, mint válságban lett volna.
Remélem 0-ban leszek, mire beáll a következő válság. Nem vagyunk messze tőle, de ha pont a kiköltekezés maximumán ütött volna be a baj, az kellemetlen lett volna.
Érdekesség, hogy a K&H elkezdte korlátozni, hogy mire lehet használni a babaváró hitelt. Konkrétan azt akarják kizárni, hogy aki felveszi egyből befektethesse állampapírba, vagy ilyesmibe. Erről hallottál valamit, Kiszámoló? Van valami háttérinfód, hogy miért történt ez?
Autóiparban több mint egy éve már visszaesés van. Itt a válság, csak még nem reklámozzák.
Elektromos autók drágábbak, viszont egyszerűbbek, a gépészeti részekhez kapcsolódóan 1/10-ed annyi munkaerő kell egy-egy autó legyártásához.
De válság még nincs, vagy legalábbis nem illik beszélni róla.
Ne is mondd… tudod milyen fajdalmas kiszamolni hogy erre a tetemes osszegre az evi 8% hozam az majdnem egy havi bevetelunk? Aztán Miklós is posztolt ebben a témában (Így mulat a magyar!) és méginkább úgy érzem hogy ideje lenne lépni. De inkább várok még az év végéig, foleg hogy most milyenek lesznek a gazdasági jelentések Q3-ra!
Nem megmondták az okosok orákulumok hogy osszel jon a válság? Holnap már október, de szerintem 14-ig még nem lesz aktuális… viszont csúnya dolog ez a valóságnak nevezett izé mert az csakazért is szembejon mindig 🙂
Egyébként tényleg eddig mindig ősszel jött, egy-két apróbb botlástól eltekintve.
Tudnál esetleg egy cikket írni arról, hogy hogyan védjük meg a vagyonunkat, ha esetleg mégis beköszönt a válság? Szerintem ez most aktuálisabb, mint valaha, és elég sokan érdeklődnek efelől az oldalon.
Nekem nincs hitelem, kiadásom is alig van, viszont van most már kicsit több, mint 20 millió forint megtakarításom. Ebből 7 saját bankszámlámon forintban, 15 pedig a cég bankszámláján áll dollárban, és gőzöm nincs mihez kezdjek vele, ha nem akarom elkölteni, illetve nem akarom kivenni osztalékként sem. De nyilván így, hogy csak a bankban áll, veszít az értékéből.
Hát, most már lassan az önkéntes nyugdíjpénztárakat is megvédik majd, aztán pisloghatunk:
azenpenzem.hu/cikkek/nyugdij-az-mnb-mindenkit-uj-joleti-alapokba-leptetne-be/6199/
Igen, ha eljátszunk ezzel a szenárióval, van valószínűsége – alábbiak nem kiérlelt gondolatok, csak ötletszerűen:
– Mivel mindenki nyomtat ezerrel, élen az ECB-vel, aki még mélyebb mínuszba vágta a kamatokat, és vásárol ezerrel a piacon, nem elsősorban egymáshoz képest értékelődnek le a papírpénzek, hanem mind egyszerre, reálértelemben ill. pl. az arannyal szemben.
– a jegybankok annyira felpörgetik a pénznyomtatást, hogy nem a kereslet, hanem a fiatpénzek elértéktelenedése növeli az inflációt mindenhol, és az inflációs spirál elindul, mielőtt tennének valamit ellene.
– A kötvények, a cash elértéktelenednének, reáleszközök őriznék meg a vagyont
– Az eladósodottságon az elinflálás segít, állami kiadásokat (pl. nyugdíj) csökkenti, bevételeket (adók) növeli – jó, de nem neked.