Válság egyenlő vágtázó infláció?

Ha már szóba került a válság, szeretnék eloszlatni egy nagyon gyakori tévedést.

Mindenki az infláció elszabadulásától tart, ha beköszönt a válság. Ennek pont az ellenkezője lesz igaz.

Felkészülni a következő válságra

Infláció azért van, mert nő a kereslet valami iránt. (Másik ok, ha a költségek nőnek, ilyen volt például az olajár-robbanás a hetvenes években, de az egy teljesen másik történet. Az inflációról bővebben itt.)

Mindenki lakást akar venni, felmennek az ingatlanárak. Mindenki nyaralásra akarja elszórni a pénzét, tele vannak a szállodák, ezért árat emelnek a szállodások. Mindenki építkezik vagy felújít, többet kérnek a szakik. Nagyobb kereslet új autóra, drágábbak lesznek az új autók.

Válságban mindennek esik az ára, mert hirtelen senki nem akar még nagyobb ingatlant, nyaralás helyett inkább a hiteleit fizeti vissza, leállnak az építkezések és mindenki kétszer meggondolja, lecserélje-e az autóját egy újabbra, ha éppen nincs munkája.

De mivel sok a munkanélküli, a sajt sem fogy annyira és a téli szalámi sem.

A válság következménye a defláció, vagyis az árak csökkenése. Ez ellen hadakozik Japán immár 30 éve és az Unió 10 éve. A lassuló gazdaság miatt nem akarnak emelkedni az árak, ezért éppen most vitték le az euró alapkamatot mínusz  0,4%-ról mínusz 0,5%-ra. (Nem mintha bárki rohanna beruházni egy bizonytalan gazdasági környezetben csak azért, mert 0,1%-kal még olcsóbb a hitel, de ez most mindegy.)

Az adott helyzetben egyetlen esetben lenne megugró infláció, ha engednék a forintot tovább gyengülni.  Ekkor az importtermékek áremelkedése miatt lenne infláció.

De egy 420-440 forintos árfolyam már politikailag is vállalhatatlan, olyan ziccer a mostani kormány ellen, amit az nem fog hagyni. Persze nem elképzelhetetlen egy ilyen árfolyam, de ahhoz valami hatalmas földindulásnak kellene történnie. Még 2008-as válság után sem gyengült ekkorát a forint hirtelen.

Tehát az inflációtól akkor kell félni, ha nem lesz válság. Ha lesz, akkor az éppen az infláció ellen fog hatni. (Vannak más típusú válságok is, mint a stagfláció, de az nem túlfogyasztás után szokott lenni, úgyhogy azt most hagyjuk.)

Share

71 hozzászólás

  • Norbi
    Erre én is kíváncsi lennék.

    Van 7 millió forintom, amihez évekig nem szeretnék hozzányúlni. Lakásra gyűjtöttem eddig, de ilyen ingatlanárak mellett elengedtem a dolgot, mivel egy 5 év minimum kéne még, hogy ez megvalósulhasson a havi megtakarításaim mellett (~200ezer).

    EUR/USD/CHF vásárláson gondolkodtam, illetve a Prémium Állampapíron, a Pluszt viszont elengedtem a forint inflációja miatt. Persze tudom: diverzifikáció, diverzifikáció, diverzifikáció. Azonban ha valakinek van ötlete, hogy merre induljak el, akkor szívesen elolvasnám. Előre is köszönöm!

  • Gary

    Pedig képzeld, van ilyen elem is a portfoliómban, igaz, nem túl jelentős.

    Hidd el, egyáltalán nem jelent örömöt számomra a helyzet, sőt…
    De mostmár beletörődtem és elengedtem. Valamint – ezt eldöntöttem – nem leszek a helyzet, a forintgyengülés, illetve a keresztbenéző áldozata.

  • Kamionos
    Sőt… valószínűleg komoly defláció lesz. Ezért lőnek már most ágyúval verébre a jegybanki lazítás újraindításával. Már várom… talán igazolni fogja a visszadobott deflációról szóló diplomunkámat, ami nagyon kilógott a 2007es közgazdasági felfogásból. A lényege, hogy a defláció gyógyír, feltéve, hogy nem emésztjük fel az erőforrásokat az ellene való harcban, mint tette azt Japán. Olyan a helyzet, mint a lázzal az orvostudományban.
  • mgpx

    Kereskedelmi bank csődeseményekor a nála elhelyezett betéteket nem tudja kifizetni, a modelledben ez a pénz hirtelen megsemmisül, nem csak “lógva marad” a lakosságnál.

    A forgalomban levő pénzmennyiség (M1) miatt pedig ne aggódj, azt a jegybank szigorúan nyomon követi, és rengeteg eszköze van arra, hogy visszafogja. De bankcsődnél nem is kell, az pont hogy csökkenti a pénzmennyiséget, nem növeli.

  • csizkek
    “Friss hír: szeptemberben 1,2%-ra lassult a német infláció.”
    Az a baj, hogy az ingatlanarak meg elszallnak.. Mondjuk a nemet ingatlanpiac erdekes. A berleti piac nem koveti ugy az elszallast. (Szabalyozott, berbeado nem emelhet barmikor barhogy)
  • Joy
    Kérdezném, mit gondoltok a következő elképzelhető forgatókönyv milyen hatással lehet a gazdaságra?
    1. tegyük fel, a devizás hitelek idején az ingatlanok árai stagnáltak. Viszont a visszafizetendő megugrott, akár úgy is, hogy a jelzálog nem fedezte a kintlévőséget. A megnövekedett törlesztő miatt sokan elszegényedtek.
    2. most elvileg sokkal több a kvázi biztonságos hitel, pl. 5-10 év kamatperiódus, ill. az állam által kedvezményes CSOK, vagy babaváró. Mi történik, ha valaki iyenből vesz ingatlant épp a piac csúcsán, majd 5-10 év törlesztés után ráeszmél, hogy nem kapna számértékben sem annyit a házért, mint amikor vette.
    A második folyamatnak mennyivel lennének más hatásai, mit az elsőnek? Van-e lényegi különbség abban, hogy utólag, részletekben drágul meg az áru, vagy hogy biztonságosan ki tudom fizetni, de az (átmeneti) áresés miatt pár év múlva mégis érezhetően kisebb a vagyonom?
  • Herr Riporter

    “A tovább hitelezett pénz valakinél jövedelem lesz amit betétként elhelyez a banknál. Ennek egy részét a bank újra hitelezheti.”

    Igen, de amit az 1. ügyfél betétként elhelyezett, azt nem tudja elkölteni. Helyette, és nem új kínálatként jelenik meg a 2. ügyfélnek kihitelezett összeg.
    Ha az 1. ügyfél mégis el akarja költeni, tehát feltöri a betétet, akkor arra a banknak fedezetet kell teremtenie, mivel az az összeg már kint van a 2. ügyfélnél. Tehát csak úgy nem jelenhet meg kétszer ugyanaz a pénz az 1. és a 2. ügyfélnél is egyszerre.

  • Deni
    Defláció esetén fizetőképesek tudnának maradni az államok a hatalmasra nőtt államkötvénypiac miatt?
    Nekem az a sanda gyanúm van, hogy biztosan kitalálnak valamit, hogy az inflációt fenntartsák. Az alternatíva az államcsőd lehet.
  • strelac
    Szep napot kivanok mindenkinek..

    Mivel hallaserult vagyok, a kiszamolo videojat a youtuben nem birom nezzni…itt meg nem talalok rola cikket..egyaltalan nem ertem ezt a jegybanki alapkamatot es mi tortenik ha az kisebb vagy nagyobb.

    El birja azt nekem valaki par szoban magyarazni?

  • Kiszamolo
    Strelac, a hozzád hasonlóak miatt gondoltam, hogy feliratozni kellene. Ki mennyiért vállalná el?
  • attila
    A bankok tőkeáttéttel hiteleznek, ezt a jegybankok szabályozzák pontosan hogy mekkorával. Tehát ha én beteszek a bankba 1 millió forintot akkor ő nem csak 1 millió hitelt adhat hanem jóval többet ! Erről volt nemrég népszavazás svájcban, de végül a többség arra szavazott hogy maradjon a tőkeáttétes hitelezés….
  • matetoth

    Szerintem valamit félreírtál, valamivel kevesebbet adhat ki hitelre, ha ez nem így lenne, akkor végtelen pénz lenne a gazdaságban, mert minden teremtett pénz még többet teremtene (lévén, hogy a pénz jó része bankszámlán van, a kp forgalom csak kisebb része).

  • Lacc

    Én is sokat agyaltam, csak nehezen értettem meg, hogy működik.
    Ez érthetően elmagyarázza, hogyan teremtenek pénzt a bankok: money.hu/cikkek/53-a-bank.
    A lényeg, hogy a bank erős ígéretet kap a hitel visszafizetésére (pl. jelzálog), így ezel a “szerződéssel” fizet máshol, másvalamiért pénz helyett. Az eladó elhiszi, hogy a bank majd visszakapja a pénzét és elfogadja fizetségként. Így a valóságban ugyanaz a pénz ebben a példában kétszer is forog a gazdaságban (igazából kevesebb, mint 2x, a kamatok és a biztonsági tartalék miatt).
  • matetoth

    ja, látom, félreértettem attila bejegyzését, értem, hogy hogy működik a pénzmultiplikátor 🙂

  • Dani
    @kiszamoló
    Én meg tudom csinálni de biztosan idő kell hozzá, mert nem a “feliratozás” a főállásom.
    Cserébe lelkiismeretesen megcsinálom, egyébként pont azért, hogy olyanokhoz is eljusson a tananyag akik valamiert nem tudják hallgatni az előadást.

    Ha érdekel, kérlek szólj és jelentkezem nálad privátban.

  • valaki
    Kiszamolo

    “De egy 420-440 forintos árfolyam már politikailag is vállalhatatlan, olyan ziccer a mostani kormány ellen, amit az nem fog hagyni. ”

    ” külföldről meg nem lehet hozatni embert 4 év külföldiek elleni uszítás után”

    A kulcs a média. Majd bemondja minden fronton, hogy semmi pánik mi akartuk, hogy gyengüljön a forint. Nemrég olvastam, hogy tavaly valami 50 000 külföldi munkavállaló kapott engedélyt. Kisvárosban lakom kis cégek vannak itt is és a környéken is de tele mindenféle indiai meg afgán meg tudom is én milyen munkavállalókkal. Hogy lehet ezt lekomunikálni? TV rádió bemondja nincs külföldi. Fanatikusok polgi és egyéb hűbéresek meg elkezdenek rájuk mingrásozni. És már el is szállt a probléma amit felvázoltál a valóság meg hát ….

  • Kiszamolo
    Dani, írj.
  • Surci
    quantt,

    a pénz nem adósság, csak a hitelpénz az. A pénzmultiplikátor-hatást szokták így félreértelmezni a hozzánemértők (amikből remek globálpénz-összeesküvéses videókat lehet terjeszteni a Youtube-on). A bank csak azt a pénzt tudja kikölcsönözni amivel rendelkezik és van mögötte fedezet, jellemzően valaki megtakarítása. A fedezetlenül nyomatott pénzből maximum hiperinfláció vagy eszközárbuborékok lesznek, ahogy azt most is láthatjuk.

  • Dani

    Irtam a gmail cimedre.
  • KZoltán

    Az árakat a kereslet–kínálat aránya határozza meg: ha nő a kereslet, nőnek az árak = infláció, ha csökken, csökkenek az árak = defláció. Ez a piac vastörvénye!
    A pénz, másképp a tőke, mozgását viszont a tőke alapképlete határozza meg: pénz – áru – több pénz [a kamattal növelt]. Azaz csak akkor adom ki a pénzemet, a tőkémet, akkor támasztok keresletet (itt nem szabad összetéveszteni a keresletet a szükséglettel!), ha majd az árumat eladva több pénzt, a kamattal növelt mennyiséget remélem visszakapni. Másképp: az üzleti tervem összeállításakor reménykedem az inflációban. Tehát infláció nélkül nem forog a gazdaság. Így mindenféleképpen el kell kerülni, hogy ne legyen infláció, ne nőjenek az árak. Ezt pedig csak a kereslet növelésével lehet. John Maynard Keynes: A pénz, a kamat és a foglalkoztatás általános elmélete 3. fejezet A hatékony kereslet elve.
  • KZoltán

    #2 Itt lépnek be a központi bankok, ha eltűnik a hatékony kereslet. Csökkentik az alapkamat lábát, hogy így olcsóbban lehessen hitelhez jutni, ami, reményeik szerint, növeli a keresletet. De ez tévhit: attól, hogy alacsonyabb kamatlábon jutok hitelhez, még az üzleti tervemet a P–Á–P’ szerint készítem, ami csak inflációnál lehetséges. (Valamelyest segíthet, mindig vannak folyó ügyek, amelyeknek jól jön az alacsonyabb kamatláb.) De Keynes nem is ezt mondta, hanem hogy közvetlenül keresletet kell támasztani. Ráadásul olyan keresletet, amely aztán nem jelenik meg kínálatként, tehát nem csökkenti a keresletet, azaz az árakat: piramist kell építeni.
    “Két piramis vagy két siratóének a holtakért kétannyit ér, mint egy; két vasútvonal Londonból Yorkba nem ér kétannyit, mint egy.”