Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os éves kamattal. A hitelösszeg maximuma 70 millió forint. A hitelt legalább BB energetikai besorolású ingatlanok vásárlására lehet fordítani.

A hitelt némileg értelmetlenné teszi, hogy a sokadik hosszabbítás után jövő év közepétől eleve nem lehet ennél rosszabb besorolású ingatlanra használatbavételi engedélyt adni. Az eredetileg kitűzött dátumot figyelembe véve már két éve se szabadott volna elkezdeni olyan építkezést, ami nem felel meg ennek az energetikai besorolásnak.

Ez a hitel ezelőtt tíz évvel még ösztönözte volna az energiatakarékos ingatlanok építését, jelenleg csak újabb felesleges olaj lesz az ingatlanpiac tüzére, hiszen nem is épülhet BB-nél rosszabb besorolású ingatlan.

A hitelkamatok várható emelkedése hűtötte volna a keresletet, de ezt nem tudták tétlenül nézni, kellett egy újabb “ösztönző” az adófizetők kárára, hogy továbbra is 120%-on pörögjön az ingatlanpiac.

(Ha már mindenképp az építőipar lángjaiba kell mindenáron további olajat önteni és tényleg az ország zöldülése lenne a cél, több értelme lett volna a régi, rossz energetikai épületek felújítására adni kamatmentes hitelt annak, aki legalább öt éve ott lakik, hogy ne a befektetőkhöz vándoroljon ez a pénz is.)

Az elmúlt 10 évben csak két országban nőttek jobban az ingatlanárak, mint nálunk, ezen belül viszont a 2015 és 2020 közötti időszakban senki még csak a poros lábunk nyomába sem ért az ingatlanáremelkedések területén. (De ennek semmi köze semmilyen állami beavatkozáshoz az ingatlanpiac területén, csak így alakult, véletlenül.) Mindeközben a 2010-2015-ös árcsökkenésben több ország is megelőzött minket, tehát nem arról van szó, hogy túlságosan leestek itthon az árak és csak az korrigált volna vissza a következő öt évben.

Hozzátéve az inflációt (szintén elsők voltunk benne egész Europában az elmúlt tíz évben), a hazai lakosok még nagyobb sokként élték meg az áremelkedést. (A táblázatban található árváltozásból már kivonták az adott ország normál inflációját, ezért hívják “deflated” árváltozásnak. Vagyis ez a normál infláció feletti vagy alatti árváltozást mutatja az ingatlanpiacon.)

A képek kattintásra nagyobbak lesznek.

Jó, jó, de Észtországban csak jobban emelkedtek az árak tíz év távlatában és Lettország is ott liheg a nyakunkban, nem?

De. Csak érdemes egy pillantást vetni a fizetések változására is az elmúlt tíz évben:

Míg Észtországban a fizetések közel 2,2-szeresére nőttek tíz év alatt, Lettországban is bőven megduplázódtak, nálunk csak 44%-kal lettek magasabbak a fizetések.

(Ha sírni van kedved, érdemes megnézni a táblázatban, hány országban keresnek kevesebbet, mint itthon és milyen messze vagyunk az uniós átlagtól. A kormánynak oly kedves családi adóvisszatérítés mellett is a kétgyerekes családok esetén is a negyedik legrosszabb hely a miénk, Litvánia egy hajszállal csúszott mögénk, viszont a vásárlóerőt is figyelembe véve még rosszabb a helyzet. Az igazság az, hogy a harmadik legszegényebb ország vagyunk a fizetések tekintetében és ez semmit nem javult az elmúlt tíz évben. Az uniós fizetési átlag ugyanúgy kétezer euróval nőtt tíz év alatt, mint az itthoni fizetések. Igaz, a borzasztó alacsony bázis miatt ez a növekedés százalékosan jobban mutat a magyar adat mellett.)

S mennyit kell dolgozni egy újépítésű, 70 nm-es lakásért a különböző országokban? A magyar 5%-os áfa sokat segít a magyar helyezésen, (anélkül 10,5 évet kellene dolgozni egy ilyen lakásért), de ennek ellenére sajnos uniós szinten szintén az élbolyban végzünk drágaság szempontjából. (RS Szerbia rövidítése, IL Izraelé.) Ja és itthon a legdrágább a lakáshitel is Románia után a vizsgált uniós és nem uniós országok közül, a 4,1%-os átlagos kamat bő duplája a többi ország átlagának. Ami viszont jó hír, hogy itthon az egyik legalacsonyabb a lakáshitel miatti eladósodottság mértéke.

Röviden összefoglalva, úgy kellett ez a hitel a magyar ingatlanpiacra, mint törött szárnyú bagolynak az erdőtűz, de ha újépítésű ingatlant veszel október után, mindenképp használd ki a lehetőséget.

Share

97 hozzászólás

  • -nb-
    @Építőiparépítő
    tudom mi az irónia, valami jegyzeteléshez használt eszköz 😀
    Én is szivesen venném, ha más megjelenne a piacon 500 Ft/óra bérért (kivéve a saját szakmámban természetesen)
    Éstovábbá a túlfogyasztást / túlturistásodást / globális felmelegedést / stb is úgy kell megoldani, hogy csak én fogyaszthassak / kirándulhassak / melegíthessek / stb, miközben mások nagylelküen erről lemondanak.
    A primer szégyenérzetet vállalom 😀
  • Treil
    @Építőiparépítő:
    Nem véletlen találták ki a heti 40 munkaórát, ami túlórákkal, bejárással inkább 50-60. Ezen felül kitanulni szakmát és hétvégén vagy este 10-ig munka után még kubikolni lehet, kérdés hány év alatt égsz ki. Itt nem arról van szó hogy aki lusta és “csak” heti 40 órát robotol az ne akarjon saját ingatlant, lehet jópár dolgot magunknak a saját ingatlanon elvégezni, de ezek elég korlátozottak. Láttam már minden itányban ferdén lerakott hidegburkolatot, utólag szétvert fürdőszobát mert kontár volt a szerelés, és kiégett kötődobozt is. Azért nem kell ezeket a szakmákat annyira alábecsülni hogy majd kitanulom pár óra alatt, mert egy majom is el tudná végezni. Ha így lenne akkor nem ilyen munkadíjak lennének.
  • Treil
    Létre kell hozni egy szakember egyesületet, ami nyilvántartásba veszi őket, osztályozza, továbbképzéseket biztosít, segít az ütemezésekben. Természetesen minden számlaköteles, és az meg vessen magára aki nem tagsággal bíró szakit fogad.
    Másfelől be kell azonnal szüntetni ezeket a véletlenszerű, rövid időszakra a paicra zúdított támogatásokat, hogy az építkezzen, vásároljon akinek valóban az adott időben ez szükséges és nem inflációs pánik vagy lemarad a támogatásról hatás kényszeríti bele. Így kicsit jobban ki tud símulni a kereslet.
    Szükséges városrendezséi terv, infrastruktúra fejlesztés, mert már egészen káosz ami folyik. Nincs aglomerációba úthálózat, tömegközlekedés, szolgáltatás fejlesztés, városban nincs kötelező zöld övezet ami enyhítené a nyári forróságot.
    El kell gondolkozni műhelyben előre gyártott SIP házakon is, minimalizálva a lassú és ütemezhetetlen helyszíni munkákat.
  • csizkek
    Nnnna ujabb penzontes:) Rozsdaovezetes projekteknel visszafizetik az 5% AFA-t:)
    Van meg kerdes?
  • asdfg
    Bumburnyák
    ha beüt az infláció, akkor a nemzeti devizában ülők ritkán szoktak mosolyogni (forint, korábban pengő). Valahogy nem szoktak jól járni. Elméletben igen, de a gyakorlatban nem. Olyankor mégis jobb reáliában ülni. Jómagam azt látom, hogy az inflától való félelem is csak az ingatlan árakat tolja, a vevőjelöltek szabadulni akarnak a forintjuktól. Pont mostanában adtam el egy ingatlant, kéthetente emeltem az áron fél százalékot. A vevő a foglalós papír aláírásakor megköszönte, hogy neki adtam el. Az ingatlan a hirdetési áron ment el.

    Építőiparépítő
    ha összeállt az 500 Ft-os órabérű csapat tudok munkát adni egy kisebb (15 millás) felújítási projektre. Csak minőségi munkát veszek át, de a kijavításra adok lehetőséget. Törjük le közösen az ingatlanárakat 🙂

  • Miklós
    @Krisztián “Belevagjak e ház vasarlasba” Simán. Minden érv melletted szól: ha el vagy adósítva, akkor nem pofázol vissza és nehezebben is fogsz munkahelyet váltani; mivel már van gyereked, bizonyára a külsőd is ok; én még nem láttam nem eladósított vezetőt; nem valószínű, hogy forintban növekszik a törlesztőd, de euróban ez már nem olyan biztos – jön az infláció + kamatemelés + euro bevezetés kombó (a kormány már pedzegeti); a fizetésed növekedni fog; bónuszok; részvényopciók; céges autó; stb.
    Ha pedig jön egy komolyabb válság, a céged (vagy éppen a kormány) úgyis nyomja majd a további támogatásokat.
  • sebringi
    nagyon kene mar a devizavalsag+allamkotvenypiaci osszeomlas,ami leallitana ezt a sok szerencsetlen kormanyt a penzhamisitasos herdalasukkal eggyutt.
  • Joy
    Engem az érdekelne, hogy rugalmasabban igényelhető-e, mint a CSOK-hitel. Vagy itt is elvárás először az önerő beépítése, és csak a még ki nem fizetett vételár erejéig vehető fel? Bár még így is érdemesebb októbertől ezt választani. Szintén kérdés, hogyan kombinálható CSOK-kal. Gondolom még nincsenek ilyen részletszabályok, különben benne lennének a cikkben 🙂
  • Bence
    Miklós, esetleg írhatnál egy külön bejegyzést arról, hogy szerinted hogyan kellene megfékezni a növekvő ingatlanárakat, hogy legyen megfizethető lakhatás mindenkinek (ha volt már erről cikk, akkor tárgytalan).
  • Krisztián
    @Miklós
    Nem tudom irónia-e volt e a poszt vagy sem, de az euró bevezetése miként befolyásolná az eredetileg forintban fixen felvett hitelt (az eurós törlesztő összeg is fix maradna 25 évig).
  • Gunnerwatter
    @Építőiparépítő:

    A szakmunka nem egyenlő a “majdmegtanulomjutubrólosztjóvanaz” munkavégzéssel. Ez felelősség!
    Az áram veszélyes, a gáz szintén, az se baj, ha a csempe nem esik a fejedre, és a falból se csöpög a víz.
    Az utolsó OKJ-kat kihasználva nagyon sokan “szakik” lettek. Volt olyan ismerős, ahol a tanfolyam 10 (tíz) alkalmas volt és ezután megkapta a villanyszerelő bizonyítványát. Itt azért érzek némi problémát…
    Jó burkoló sem azonnal leszel, kb. 3-5 év gyakorlat után, ugyan ez igaz szinte minden szakmunkára.

    Hozzáteszem, hogy én is elvégeztem jó néhány OKJ tanfolyamot mérnökként mostanában, és látom, hogy rengetegen csak és kizárólag azért jártak oda, mert most jól lehet keresni ezekkel a szakmákkal.

  • Karcsika

    2021-07-26 at 18:05

    Nem kell átgondolni, el kell felejteni. Az színtiszta marketingelt hülyeség. Egyszer már felhozta itt valaki, nem tudom te voltál e (ha igen, akkor ez már ismétlődő reklám 😉 ), de akkor is írtam, hogy 0 a hőtároló képessége. Ne építs ilyenből házat, lehúzás, annyival nem olcsóbb amennyivel rosszabb. Ez semmi más, mint két OSB lap között egy tábla hungarocell.
    Ráadásul egyik-másik tűzállósági értéke E kategória, ennek ellenére szerkezetfalazatként is használják. Nem csak hogy lehúzás, hanem életveszélyes is.

    Felejtsd el. Szerintem.

  • Név
    Nekem olyan ötletem van, amiből cikk is lehetne:

    Van egy átlagos, szép, de felújítás előtti kisvárosi saját lakásom, cserélnék szinte új lakóparkira, ez a vágyam, de az összes pénzem rámenne, full nullán lennék.

    Azt találtam ki kiadom, s bérelek ami tetszik. Kb másfél milla illeték és ügyvédi költség megmarad, meg az esetleges hitelkamat, (vagyis az első év ingyen lenne), nem vagyok röghöz kötve, s csak a fizu tizede a havi plusz kiadás (ami ki is jön a megtakarítás hozamából), a kockázat a legkisebb. Ha bármi baj történne visszajövök.. (pl válság esetén)

    Ezt javasolnám többeknek: Vegyenek pár szobás lakást v panelt amire futja, s amíg jól megy adják ki, és béreljenek 1-1 évre udvaros házat vagy ami tetszik. B tervnek ott lesz a saját lakás, s nincs kamat sem az erő feletti pénz, energia, és idő nyelő családi házra ami ha kirepülnek a gyerekek 15 év múlva felesleges is lesz.

  • Adrienn

    Csakhogy ezzel pont a saját ingatlan értelme (legalábbis számomra értelme) veszik el:

    – az, hogy mindent kedved szerint alakíthatsz, a burkolatokat, a bútorokat, bármit,
    – az, hogy nem kell más engedélye 1 szög beütéséhez is,
    – az, hogy nem kell költözni 2 hónap alatt, ha a tulaj úgy dönt,
    – az, hogy nem a tulajtól függ, hogy tarthatsz-e állatot, szülhetsz-e gyereket,
    – az, hogy te tudsz intézni a lakással kapcsolatban mindent, közműveket, stb.,
    – ha kertről is beszélünk, akkor az, hogy ha ültetsz növényeket / veszel oda dolgokat, akkor az a tied marad (ha házból kell költözni 2 hónap alatt a “B terves saját kis lakásodba”, mit csinálsz a kerti bútorokkal, kerti eszközökkel, növényekkel stb.?)

    Én legalábbis ezek miatt szeretnék saját ingatlant.

    Plusz dupla rizikó, egyik oldalon, hogy te bérlőként milyen tulajt fogsz ki, másik oldalon, hogy te tulajként milyen bérlőket.

  • Anton von P
    V.ö. index.hu/gazdasag/2021/07/26/europa-lakas-budapest-pandemia/
  • Gergő
    ööö figymár nekem nem jön ki a matekod

    veszek egy lakást, mondjuk havi 100k törlesztővel
    kiadom mondjuk 100k-ért, tökjó, nullán vagyok
    majd bérlek egy kertesházat mondjuk 200k-ért, szóval -200ban vagyok

    vs

    veszek egy lakást, mondjuk havi 100k törlesztővel
    ennyi
    szóval -100ban vagyok

    ha az a cél, hogy minden áron házban lakjak, akkor addig tolom a (plusz) munkákat, amíg nem lesz pénzem családi házra, nekem ez százmilliószor értelmesebbnek tűnik

  • valaki I.
    Na úgy fest az alapkamat emelés mellett visszatért a 27% áfa az építkezésekre.

    Azért ha tartósan emelkedik majd még az alapkamat ott már a fix hitelesek is gondba lehetnek ha kamatperiódushoz is érnek+ moratóriumban is vannak.

  • BlaZember
    Miért lehúzás? A 0 hőtároló képességnek nem csak hátrányai vannak, de előnyei is. Ez egy szempont, nem pedig egy hátrány. Van a SIP-ben (is) megfontolni való bőven, de azért a SIP és a hasonló, gyártott falelemek a lehúzástól igen messze vannak.

    Olcsónak meg nem olcsóbb egy ilyen ház, mint egy tégla. Bár biztos van olyan vállalkozó, aki egy SIP házat is megcsinál piaci ár alatt, de az olyat falazattól függetlenül is nagyívben kell kerülni.

  • Karcsika
    @Név
    2021-07-27 at 13:58

    Épp ma néztem, hogy bérlek egy házat. Havi 400k alatt nincs semmi és nincsenek extra igényeink.
    Nem akarok hitelt felvenni, de érdemesebb havi 200k törlesztőt fizetni (persze ebbe saját pénzt is bele kell tenni)…

  • Orchidea2006
    ,
    Téglából költöztem könnyűszerkezetesbe.
    A kisebb hőkapacitás azt jelenti, hogy nyáron a hőségben este kiszellőztetek, és éjszaka nem ontják a falak magukból a meleget, illetve gyorsabban lehet légkondival lehűteni, vagy télen felfűteni.
    A szigetelése (K érték) ugyanolyan, vagy jobb, mint a téglaházaké.
    Közetgyapot van a fal belsejében.
    A könnyűszerkezetes nem olcsóbb, mint a tégla, csak ha előregyártott elemekből készül (készház), akkor nehezebb a helyszinen elb.szni.
    Én is kicsit szkaptikus voltam (itthon nincs nagy hagyománya, az USÁban szinte csak ilyen van), kipróbltuk, bejött.
  • Karcsika

    2021-07-27 at 15:49

    Szerintem az hátrány, hogy folyamatosan hűtened vagy fűtened kell, de ezen nem veszünk össze. Elképzelhető, hogy valaki ezt keresi.

  • Miklós
    iróniát félretéve, ha most gyenge forintban adósodsz el és a forintot szép lassan megerősítik kamatemelésekkel, akkor az euró bevezetésekor egy piaci áron történő átváltáskor (már volt ilyenre példa), komolyabb tőketartozásod halmozódhat fel euróban számolva. Emellett, az infláció euróban is magas lesz (az EKB 2%-os középtávú célt tűzött ki), így, idővel az euró kamatok is emelkedni fognak. Mindez együtt pedig előidézhet egy olyan szcenáriót, hogy több tőkét törleszthetsz jóval magasabb kamaton.
  • Treil
    Karcsika:
    Jobbnak tartom a téglát, de a könnyűszerkezet attól még nem rossz. A modern falazóelemek hőkapacitásától sem kell ám hanyatt esni, nézd meg mekkora súlya van a modern tégláknak.
    Viszont százszor inkább lakom egy minőségileg legyártott, összeszerelt SIP házban mint egy kókányolt téglában, mert utóbbiban garantált lesz a probléma. Most nagyon nehéz helyszíni minőségi munkát találni, ha szerencséd van és kifizeted a jó generálost nem kis felárát (és kivárod az akár 2-3 éves kivitelezést) akkor lesznek előnyei a téglának, de a munkadíj miatt jóval drágább is lesz. 4-5 éve piacon lévő generálost, vagy hirtelen lett vállalkozót persze találsz SIP ház áráért, aztán majd pár év múlva meg is nézheted magad a penészedő, hőhidas, felfagyott teraszburkolatos házban.
  • Bjozef
    @szombathelyi:
    “Persze mi jövőre úgyis költözünk Ausztriába, úgyhogy ezek már csak emlékek maradnak. Egy bónusz kérdés: van-e ahhoz köze az építőiparra elcseszett tíz-száz milliárdoknak, hogy apám csak 2 hét múlva tud szakorvoshoz jutni a fájdalmaival, és december elejére kapott időpontot MR-re?”
    Vicces, de mi is éppen most kezdtük egymás mellé rakni a dolgainkat, gyerek jövőre iskolába menne, nagy az esélye, hogy nem magyar honba jelenleg… és nem csak az “oktatás” hanem az említett egészségügy is elég nyomos érve (Zalaegerszegiek vagyunk, a hírekbe gondolom találkozott mostanában vele pár ember…) Az, hogy a megyei dögkút amit “kórháznak” csúfolnak nem műxik egy dolog, de még a maszek is borzalom, pedig van pár komoly klinika, épül is, de orvos az nincs bennük, ott is min 1-2 hónap a várakozás. MR-t pl megcsinálják hamar, viszont nincs aki kiértékelje…. Folyt:
  • Bjozef
    Folyt:
    A város is kezd egy pöcegödörre hasonlítani, toldozás-foltozás hátán, a bejelentett “beruházások” egy halom vicc, max ukránba turnézhatnak velük, hogy milyen jó, NEKIK, amúgy is minden értelmes ember már lelépett innen is, bárhova megy az ember csak a “maradékja” van már itt.. Szóval ha elkezdi összerakni ez ember a képet, minek kínlódna itt házépítéssel/gyerekneveléssel az ember mikor ha kilép a házából ki van szolgáltatva ennek a fejetlen őrületnek és még a vége se látszik, hogy ez valaha véget érne, nemhogy jobb legyen… Nagyon irigylem azt akinek az a legfontosabb, hogy milyen burkolatot tesz a teraszra csillió pénzért, de szerintem ennél komplexebben kell tekinteni a dolgokra..
  • tumpara
    Gergő: az 1. esetben -200-ban vagy, de van (jobban mondva idővel lesz) mellette “ingyen” egy lakásod (a 100k bérleti díj – 100k törlesztő ugyanis ezt jelenti). Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy -100k-ban vagy, mint a 2. esetben, csak épp egy kertes házban laksz. Az összegek, arányok persze ide-oda tolódhatnak, de ebben a szigorúan elméleti példában egészen pariban van a két eset.
  • jami
    A halasztóknak: 4 éve szerződtünk a házra, 3 éve lakunk benne. Ezalatt a pár év alatt ugyan nőtt a fizum, de az ingatlanok ára sokkal jobban (itt kb. már 100% felett lassan). 5 éves kamatperiósos hitelek, a piacit esélyesen visszafizetem az első végére.
    A online oktatás-home office kombót elképzelni sem akarom kicsi lakásban…

    Amíg vártok, nőnek az árak, esetleg fizetitek az albérletet – ezt a kettőt nehezen kompenzálja akár a befektetett önrész és a növekvő fizu. Ráadásul a költözéskor szükséges pénz (bútorokra, kertre stb.) is egyre több…
    Ahol vannak gyerekek ott pláne igaz, h azok bizony gyorsan nőnek. Jelenleg nálunk van épp a lányom barátnője: már medencéztek, sátraztak, labdáztak, kb. mindenhol voltak a házban és az udvaron, a közeli parkban – közben csak annyiban tűnik fel, hogy itt van valaki, hogy ismeretlen papucsot találok itt-ott és a lányom alig látom.

  • Karcsika

    2021-07-27 at 16:23

    SIP-ről volt szó, arra reagáltam.

  • BlaZember
    De nem kell folyamatosan hűtened, vagy fűtened. A határoló tömeg hiánya pont azt jelenti, hogy csak a levegő tömegével kell számolni, ezért sokkal kisebb energiával, és gyorsabban változtatod a hőmérsékletet. Ez a téglához képest pont előny, mert ott a falat is hűtöd/fűtöd. Pont, hogy ellened dolgozik a tömeg. Emiatt könnyebb/olcsóbb könnyűszerkezetes házzal jobb energetikai paramétereket elérni. Cserébe nem tudsz pl gyors szellőztetést csinálni, mert azonnal lehűl/felmelegszik a ház. Ezért aktív szellőztetést szoktak ilyen házakba tenni. Ezeknek a falrendszereknek a hőátbocsátási tényezője sokkal jobb, mint a tégláé, vagyis nagyon lassan melegednek/hűlnek a külső hőmérséklet hatására, amíg zárva van az ajtó/ablak. Más dolgok miatt érdemes megfontolni, hogy mégse ilyet, hanem téglát. De pont nem azért, amit mondasz.
  • Zelle
    Na jól van, most kicsit meglepődtem az itt olvasottakon.

    Mi egy éve építkeztünk, akkor 32 millióra jött ki a nettó 110 nm-es+30 nm fedetlen teraszos házunk. Oké, ez nem generálos volt, mi szerveztük össze a szakikat. Telekárat azért nem írok, mert azt korábban vettük, most olyan 8-9 millió körül van (megyeszékhely mellett).

    Tudom, azóta is nőttek az árak, de azért ezeket a 80-100 milliós összegeket túlzásnak tartom vidéken… Mármint el lehet költeni ennyit, persze, ötször ennyit is, de azért nem hiszem, hogy abból kell kiindulni, hogy egy 4 fős átlagcsaládnak való ház építése ennyibe kerül.

    Nettó 110 nm az bruttó 135 nm minimum plusz a terasz. Ha most attól nagyvonalúan el is tekintünk, az 237 ezer forintos négyzetméter ár tokkal-vonóval. Ez még akkor is nagyon karcsúnak tűnik a tavalyi árak alapján is, ha mindent te magad csináltál. (S hol van még a kerítés, a térkő, az autóbeálló, a kert?)

  • Noname
    Sziasztok! Volt, akinek már sikerült elszámolnia a 3+3 milliós támogatást új ház építése során (tehát nem felújítás)?
  • LmLn
    Sziasztok!
    Segítséget/tanácsot szeretnék kérni.
    Eddig is dilemmáztam az építőanyag övezte káosz miatt, de ez az új hitellehetőség megint csak egy plusz kérdőjelet generált bennem:
    Van 5 db Fundamentánk, ami 2022. februárban 7 m Ft-ként felhasználható lesz. Szeretnénk bővíteni/felújítani a házunkat. “Kénytelen” vagyok a 3/6 milliós állami támogatást is igénybe venni, ha már van. Eddig is dilemmáztam, hogy érdemes-e beszerezni az anyagokat augusztus-szeptember körül, mivel 5 m Ft-om akkor már lesz(számlákat decemberre íratom, így el tudom számoltatni Fundamentába), vagy jobban járok, ha kivárok és csak februárban veszem az építőanyagot?
    Valaki azt mondja (kisebb kivitelezéseket végző kivitelezők), hogy plafonon vannak az árak, ami már a keresleten is kezd látszódni, de van rálátásom nagy EU-s projektekre is, ahol még nem látják a dolgok végét és áremelkedés t prognosztizálnak.
    Köszönöm!
  • Karcsika

    2021-07-27 at 18:54

    Egy szóval sem mondtam, hogy a könnyűszerkezetes rossz lenne. Csak a SIP-ről mondtam véleményt.

    Összemossátok a könnyűszerkezetest a SIP-pel. BlaZember 2021-07-27 at 20:50 és Orchidea2006 is ez tette. Leírja, hogy könnyűszerkezetesbe költözött, de azt nem, hogy milyenbe.

    A könnyűszerkezetes egy összefoglaló elnevezés, azon belül van csillió megoldás, amikből a SIP az egyik.

    Egyébként persze, bármit el lehet rontani vagy meg lehet csinálni rosszul, de ezt nem írhatod egy technológia előnyére vagy hátrányára, hogy a mester görbén rakja a falat. Biztos vagyok benne, hogy a könnyűszerkezetest is meg lehet csinálni rosszul.

    Szerintem.

  • Treil
    Ma egy könnyűszerkezetes ház hőtároló tömege kb. fele egy téglaháznak. Egy téglaház nyáron kb 2 nap extrém meleget bír eltárolni amikor már a benti hőmérsékletet klímával kell kezelni, könnyűszerkezetes mondjuk 1 napot. Általában az extrém hőhullámok 1-2 hétig tartanak. Vonja le mindenki a következtetést magának.
    Én levontam. Vagy építtetek külterületen egy masszív téglaházat (pl. dupla falazattal) amiben éjszakai szellőztetésekkel talán kihúzom ezeket az időszakokat. Vagy marad a normál tégla vagy SIP, de mindkettőt gépesíteni kell ugyanúgy, csak az egyikben 1 nappal később kapcsolom be a klímát és 1 nappal később kapcsolom ki hogy a falak ki is hűljenek.
    Nyilván sokminden függ hogy város vagy külterület, illetve fák hogy árnyékolnak, milyen a geometriája a háznak, milyen a kivitelezés minősége, tetőszerkezet. Utóbbi ált. a gyenge pont, és az leginkább könnyűszerkezet.
  • Gergő
    ööö?

    első esetben igen kvázi ingyen van a lakásod, és havi 200at költesz lakhatásra, futamidő végén pedig van egy lakásod 0 lakhatási költséggel
    második esetben havi 100at költesz lakhatásra, és a futamidő végén pedig van egy családi házad 0 lakhatási költséggel
    nem nagyon értem mivel jobb az első?

    ja és azt is számold bele, hogy a példában az ember családi házban akar lakni (tökre megértem), viszont az első példában a futamidő lejárta után ugyanúgy lakása van, nem családi háza, míg a másodikban az van neki, amit amúgy akar

    szóval…?

  • Medve
    Onnan gondolom, hogy 5 éve lakunk itt, ismerős ismerőse az ingatlan és nem ez a fő bevételi forrása. Piaci ár alatt lakunk itt úgy, hogy volt olyan év, amikor többet kellett a lakásra költeni, mint amennyi pénzt mi termeltünk nekik. Persze így sem lehetek 100%-ig biztos abban, hogy nem adja el a fejünk fölül, de szerencsére mindig van B, C tervem is.

    Szerencsére van hova menekülnünk akkor is, ha minden kötél szakad. Nem olyan város, ahol szívesen élnék jelenleg, de a lényeg, hogy van és tudnék onnan is dolgozni, szoftverfejlesztő vagyok.

    Aki 20-30 évig jól keresett és hagyta elinflálódni a pénzét, az azért elég szerencsétlen/buta ember lehet… Egyre többet hallom itthon, hogy embereknek “annyi pénze van”, hogy nem is adja el a kis lakását, amikor házba költözik, hanem majd jól kiadja. Ezen már csak mosolyogni tudok. Sok sikert hozzá! :))

  • Treil
    Karcsika:
    Ugye a SIP könnyszerkezetes halmazba tartozik, a lényeg hogy műhelyi körülmények között készül a teljes szerkezet minimalizálva a manapság igencsak problémás helyszíni munkát. És pont ez a legfőbb előnye, nem az hogy könnyűszerkezet. Így lesz egy műszakilag közel kifogástalan házszerkezeted, ellenben egy helyszínen épített könnyűszerkezetessel vagy téglával. És manapság (szakemberhiány miatt) ez sokkal fontosabb tényező mint a falazat anyaga.
  • Zelle
    Szóval az árak, amikre emlékszem:

    Víz-gáz szerelés anyaggal együtt : 2, 5 milió
    Villanyszerelés anyaggal együtt: 1,2 millió
    Tető anyaggal és bádogolással: 3,5 millió
    Tégla: 1,5 millió
    Alapba beton+zsalu+sóder még minden: 3,5 millió
    A kőműves munkadíj: 9,5 millió
    Ablakok és redőnyök beszereléssel: 1,5 millió
    Laminált padló+csempe és ezek burkolása : 1,3 millió
    Térkövezés a ház köré anyaggal: 850 ezer

    Most ennyi rémlik biztosan, a többi pénz szétoszlott az egyéb mindenféle anyag és munka között.

  • BlaZember
    Te hőtároló képesség hiányáról beszéltél, ami a könnyűszerkezetes házak közös tulajdonsága, és egyáltalán nem csak a SIP-re jellemző, mégha te csak arra is szeretnéd érteni. Ha érdekel, itt egy videó fél évnyi adattal, hogy a SIP mennyire képes stabilan tartani a hőmérsékletet a külső ingadozás függvényében: youtu.be/nNrKVJskC_8
  • Perpetuum Mobile
    Véleményem szerint ez semmi másról nem szól, csak a nép úgymond megfogásáról. Hogy ismét erre a kormányra szavazzanak az emberek.
    Ez a sok “kedvezmény” annyira nem feltétlenül kedvezmény. A csok, a babváró szerintem nem hozta azt az “eredményt”, amire számítottak.
    Arról már nem is beszélve, hogy ha nem születik meg az a sok bevállalt baba, na, az is szép lesz, amikor majd vissza kell fizetni azt a sok pénzecskét.

    Egyébiránt pedig az ingatlanoknál sok esetben olyan mértékű a túlárazás, hogy egyáltalán nincs meg az ár/érték arány.
    Na és sok esetben elég silány munkát végeznek a silány kivitelezők, tisztelet annak a kevés kivételnek.
    Amikor alig költözik be valaki az új lakásba és már problémák merülnek fel, na abból inkább nem kérek.

  • Kerítés kolbászból
    “Nyilvan van. Btw, Nemetorszagban egy MRI max 2 het, ha surgos akkor holnap. Csak hogy legyen itt milyen az amikor mukodik az allam.”

    Maradjunk a tényeknél. Bajorország, állami biztosított személy, időpont foglalás felsőcomb MRI-re: Legközelebbi szabad időpont szeptember 24. Magánbiztosított esetén augusztus 2-dika. doctolib.de/gemeinschaftspraxis/neu-ulm/radiologie-zentrum-neu-ulm-guenzburg

  • Kerítés kolbászból
    “Az ausztriai,nemet ingatlan kiadassal annyi a gondom, hogy ott a berlo az ur. Kokemenyen szabalyozott piac, nem ua. mint a budapesti kaosz. a cash flow megrosszabb mint egy bp.-i keconal..” Hogy is van ez? Ha bérlő vagyok, szidom a budapesti állapotot, ha bérbeadó, akkor azért nem szeretném, hogy több joga legyen a bérlőknek?
  • SzaboZ

    “Aki 20-30 évig jól keresett és hagyta elinflálódni a pénzét, az azért elég szerencsétlen/buta ember lehet…”

    20-30 évig nem, de olyan embert ismerek aki 10-15 évig gyűjtötte a pénzét (lakásra), és nem került hozzá közelebb, annyit felmentek a lakásárak..
    Nehéz ám normális hozamot elérni, ha biztonságra is törekszel.
    PMÁK és társai, jobbat nem tudok.

  • Michaelknight23
    Benne van a levegőben, hogy kiköltözünk valami déli meleg államba, viszont erősen félek, hogy a FT-ot úgy tönkre b*sszák, hogy a 70 milliós ingatlanomból egy Tenerifén sem veszek 3 hálós lakást… :S
  • V
    ugyan nem nekem irtad de tenyleg maradjunk a tenyeknel: privat biztositott vagyok mert ezzel kijelentkeztem az allami rendszerbol es raadasul kevesebbet fizetek igy (fix dij) mint az allami %-os elvonas lenne. Ezt Magyarorszagon nem tudnam megtenni, ott fizetnem a kotelezo TB-t es MELLETTE fizethetnek maganban is, raadasul s surgossegi eseteket ott nem latjak el maganban. Tenyleg jobb ha a tenyeknel maradunk
  • Kerítés kolbászból
    Az államilag biztosítottak MR-re való várakozási idejéről volt szó.
    A te témádhoz: Gondolom (relatív) fiatal vagy és nincs családod. Ha nem tervezel Németországban megöregedni, valamint családot, gyerekeket sem szeretnél, akkor jó választás lehet a magánbiztosítás. Ha közalkalmazott lennél (amire nem sok esélyed van), akkor is. Minden egyéb esetben hosszútávon jóval többet fogsz fizetni. sueddeutsche.de/wirtschaft/kassenvergleich-von-stiftung-warentest-privat-wird-s-teuer-1.1937859
    Lehet róla vitatkozni, és a magánbiztosítók, illetve azok ügynökei természetesen arról próbálnak meggyőzni, hogy “de nem”. Pedig de.
    Megj.: Fiatalkoromban magánbiztosított voltam Németországban.
  • Joy
    Most olvastam: “A Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberben induló Zöld otthon programja – amelyben 70 millió forint kamattámogatott hitel is igényelhető – összekapcsolódik a csokkal. Ez azt jelenti, hogy kamatmentes lesz a csokhoz kapcsolódó kölcsöne annak, aki energiahatékony új otthont épít vagy vásárol az MNB programjával.”