A bank egy bizalmi üzlet, hiszen a nehezen megtakarított pénzünket bízzuk egy pénzintézetre, aki azt kihelyezi egy számunkra ismeretlen embernek, vagy cégnek hitelbe. (A bankok működéséről itt írtam)
Amennyiben a bank rosszul gazdálkodik, vagy a hitelfelvevők nem fizetik vissza a pénzünket, akkor komoly kár ér bennünket, hiszen a mi pénzünk bánja a rossz gazdálkodást. (Illetve az első 8-9%-ot a bank saját tőkéje, de erről majd máskor.)
Amikor egy bankról elterjed a pletyka, hogy gondok vannak körülötte, a betétesek megrohanják a pénzintézetet, hogy ők még biztos kapjanak a pénzből. (Ez a bankrun, vagy bankpánik.)
Csakhogy a pénz, amit a betétesek követelnek, nincs a bankban, hiszen azt helyezték ki hitelbe. Ezért egy ilyen bankpánik még a legjobb bankot is csődbe viszi, akkor is, ha vaklárma volt a fizetésképtelenségéről szóló pletyka. (Erről meg itt írtam.)
Hogy elkerüljék ezeket a gyakran oktalan, ámde igen pusztító pánikokat, az államok bevezették a betétbiztosítási alapokat.
Vállalták, hogy a beragadt betétek tulajdonosait ebből a keretből pótolják, így okafogyottá vált a minden rossz hírre bankba való rohangálás.
A válság előtt a betétesek 10% önrészt kellett vállalniuk, ennek célja, hogy a betétes is legyen felelős a döntéséért, milyen pénzintézetbe helyezi a pénzét. Ezt sajnos eltörölték a válság alatt és a limitet is felemelték 100 ezer euróra. Ezt személyenként és pénzintézetenként értendő.
Hiába van valakinek 5 számlája egy banknál, akkor is csak 100 ezer euróig (mintegy 28 millió forintig) lesz kártalanítva, azonban ha több pénzintézetnél is van pénze, minden egyes pénzintézetnél jogosult a 28 millió forintos limitig a kártalanításra.
A magánszemélyek és a cégek is jogosultak a kártalanításra. (Ha valaki ugyanannál a banknál magánemberként és egyéni vállalkozóként, vagy cégként is számlát vezet, akkor az két külön személynek számít.)
Ha két (vagy több) személy nevén van a számla és a betét is közös, akkor kétszer, vagy többször jogosultak a kártérítésre. A meghatalmazott nem számít számlatulajdonosnak.
A kártalanítás a betétre és annak kamatára is kiterjed, de az esetleges tartozást és a kamatadót levonják. A 100 ezer eurós limitet a tőke és kamata nem lépheti túl, illetve a meghaladó részt már nem térítik. (Azonban a kirívóan magas kamatokat, ami a lista szerinti kamatokat jóval meghaladja, a visszaélések kiszűrése miatt nem fizeti az OBA.)
Az OBA hatálya kiterjed a bankbetétekre és a bank által kibocsátott kötvényekre és a lakástakarék-pénztárakra is, de nem terjed ki az értékpapírokra, önkéntes nyugdíjpénztárra. Az értékpapírokat a BEVA biztosítja, de erről majd máskor.
A forint és a devizabetét is védett, a utóbbi abban az esetben, ha euróról, vagy OECD ország devizájáról van szó. Lista itt. A forint és a deviza együtt számolódik, nem külön-külön érvényes rá a 100 ezer eurós limit.
Magyarországon az összes helyi bank és takarékszövetkezet OBA által védett, kivételt képez a csak fióktelepként müködő bankok, rájuk az anyaország betétbiztosítása érvényes. Így az Axabank a belga betétbiztosítási alap védelme alá tartozik, míg a Citi Bank az ír alaphoz.
Az alapot a betéteket nyújtó pénzintézetek töltik fel pénzzel (jelenleg 0,6 ezreléket fizetnek a betétek után), az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) vagyona nemrég még százmilliárd alatt volt egy kevéssel, azóta ki kellett fizetni ebből a pénzből a becsődölt Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet miatt 32 milliárd forintot. (Ennek szűk fele várhatóan a felszámolás után megtérül majd.)
A bankok teljes megtakarítási állománya 17.371 milliárd forint volt, ebből az OBA védelme alá tartozó állomány 12.896 milliárd forint.
A 10,12 millió betétesből mindössze 37 ezer volt az úgynevezett nagybetétes, az ő vagyonuk 5.014 milliárd forint volt.
Így az OBA-nak (figyelembe véve a 100 ezer eurós limitet) 9.067 milliárd forintért kell helyt állnia.
Mi történik, ha egy nagyobb bank csuklik össze, amire nem elég a jelenleg mintegy 70 milliárd forint?
Ebben az esetben az OBA állami kezességvállalás mellett hitelt próbál meg felvenni a piacról, jó eséllyel sikerrel. Azonban ha éppen az állam csődje a bankválság oka, akkor nem sokat fog érni az állami kezességvállalás, ahogy akkor sem, ha egyszerre több bank kerül bajba.
Mivel az egész ország érdeke a bank-összeomlások elkerülése, várható, hogy a még nagyobb kár elhárítása érdekében a kormány és a nemzeti bank mindent megtesz a helyzet megoldásáért.
(Most formálódik egy közös európai biztonsági alap, aminek ha részese leszünk, még nagyobb biztonságban tudhatjuk majd a pénzünk. De ez még csak terv.)
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
Helló
Említetted, hogy az OBA-t a pánikok elkerülése miatt vezették be, amivel teljesen egyet értek, de nem érzem kereknek a történetet.
Eddig úgy tudtam, hogy az OBA kifizetési mechanizmusa csak az adott bank(ok) legvégső fizetésképtelensége (csődeljárás megkezdése) után lép életbe. Az első fázisban a fizetésképtelen bank tudtommal a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint központi bankhoz fordul és az átmeneti fizetésképtelenségét a tőlük felvett központi hitellel finanszírozza, melyet az átmeneti hiány után, az előírt vésztartalékszint visszaépítése után visszafizet, így el tudja kerülni a csődeljárást.
Mivel nem vagyok bankszakértő, ezért kérdésnek vedd a fent leírtakat, és várom a véleményed ezzel kapcsolatban.
Köszi
Az MNB a "végső menedék"-e a bajba jutott banknak. Amikor már az sem elég, akkor jön a felszámolás és az OBA.
Az átmeneti fizetésképtelenség (likviditási probléma) és az inszolvencia (vagyis amikor már kevesebb a bank eszköze, mint a kötelezettsége) két külön dolog.
Lehet egy jó bank is átmenetileg likvid pénz híján (ezen tud segíteni az MNB) és egy inszolvens bank is lehet likvid, amíg ki nem derül, hogy már nincs meg a pénz.
Tehát ne keverd össze azt, hogy bár megvan a pénz, csak ki van helyezve, vagy már nincs is meg a pénz, mert a hitelesek nem fizették vissza.
Ki számít nagybetétesnek?
Akinek 100 ezer eurónál több van egy bankban.
Jól gondolom, ha például van értékpapír számlám egy banknál, azon állampapírok/részvények/befektetési jegyek/kötvények (utóbbi kettő esetén nem az adott bankhoz köthetőek), akkor a bank csődje esetén én megadok egy másik banknál vezetett értékpapír számlát és oda visszakapom ezeket, hiszen ezek az én tulajdonomat képzik?
Vagy például ha egy széfet bérelek, a bank csődje esetén annak tartalmát sem viheti a felszámoló?
Hány magyarnak van akár csak 10 000 € megtakarítása? Ez hogyan jönne össze az átlag kb. 500€-s nettó havi jövedelemből? Vannak azért 10 000-n? De még ha 100 000-n lennének is, akkor is csak 1%. Tehát egy drága rendszert tartunk fönn a max. 1%-ért, ismét igaza van az Occupy Wall Street-nek, hogy az 1% érdekében működik a rendszer.
"Tehát egy drága rendszert tartunk fönn a max. 1%-ért,"
Lehet, hogy rosszul tudom, de a bankok fizetnek az OBA-ba. Ebből kárpótolnak 1-1 bankcsődnél. Ha több bank is bukik, akkor meg már édes mindegy, közvetve nagyobb kára lesz az államnak vagy a gazdaságnak.
Ha a 10.000 euro sok, akkor hol legyen a határ? Akinek csak 3 milliója van, már az is burzsuj? Vagy a 200.000 Ft is magas, mert 3 millió koldus országa vagyunk? Mindenki tartsa a párnahuzatban, amije van?
Mint ahogy Kiszámoló kikereste nekünk, az OBA pénze 100 MMFt alatt volt. Ebből csak egy kis takarékszövetkezet csődje elvitt 32 MMFt-t, tehát az 1/3-át (reméli, ennek fele visszajön, de ismerve a magyar csődbiztosok eddig tevékenységét, ez kétes)! És itt akkor emlékezni kell a Postabank 1997-es csődjére (mert az csőd volt, még ha be nem ismerték is)! Akkori áron ~100 MMFt-ba, mai áron ~250 MMFt-ba került a kimentés, tehát az OBA pénze nem sokra elég, ha egy nagy bank megy csődbe. Már pedig a felelőtlen devizahitelezések miatt ez bármikor bekövetkezhet. És akkor az államnak kellene a zsebébe nyúlnia, mivel 100 000 €-ig garantálja a betéteket. Tehát a terheket az 500€-s jövedelműeknek kell viselniük.
Egyébként bankcsődkor mindig kirobban a hisztéria, hogy jujj-jujj, a bankokat ki kell menteni (érdekességképpen kolbászgyárat tilos kimenteni, de bankot, különösen centrumországbélit, kötelező). Ez történt mind Írországban, mind Portugáliában, mind Görögországban, és Izlandon is, ott azzal a különbséggel, hogy Izlandnak esélye sem volt kimentenie a bankokat.
"Tehát egy drága rendszert tartunk fönn a max. 1%-ért, [...] az 1% érdekében működik a rendszer."
Mitől drága?
És pont nem az ő érdekükben működik, hanem a kisbetétesek érdekében, hiszen csak a 100 000 € alatti részre terjed ki!
Tekintsd úgy, hogy ha bankbetétben szeretnéd "kockáztatni" a pénzedet, kötelező biztosítást kötnöd rá - pont úgy, ahogy a jelzáloggal terhelt ingatlanodra is, a forgalmi engedéllyel rendelkező gépkocsidra meg felelősségbiztit. Ha neked a biztosítás ördögtől való, bankbetét helyett tarthatsz készpénzt, annak minden nyűgjével.
Atasays kérdésére a válasz engem is érdekel, és ismét van egy saját infóm, amit kérek cáfolni vagy megerősíteni.
Tudtommal a kereskedelmi bankoknál (KB.) és biztosítóknál a legtöbb termékek esetén (Bankbetét, Értékpapírszámla, UL biztosítás, stb.) a tulajdonjog minden esetben a KB-nál van. Úgy tudom, hogy ez úgy lehetséges, hogy amikor az ügyfél behelyezi a pénzét az adott pénzintézet egyik termékébe, akkor formailag azt egy kölcsönszerződés által tudja megtenni. Tehát pl egy bankbetétnél amikor te behelyezel 100.000 Ft-ot a bankszámládra, akkor te tulajdonképpen kölcsönadsz 100.000 FT-ot a KB-nak, így a pénz a KB tulajdonába kerül. A KB a szerződés szerint pedig ígéretet ad arra, hogy visszafizeti a pénzt illetve annak kamatait. Ugyanez van más termékeknél is, azaz ha te nyitsz egy értékpapírszámlát, vagy UL biztosítást akkor a KB/Biztosító az értékpapírokat a saját nevére vásárolja meg, és a szerződésben szereplő kifizetési ígéretek alapján a számla lezárásakor eladja a saját tulajdonában lévő értékpapírokat, és azok névértékét fizeti ki neked.
Az OBA-nak így pont az a feladata, hogy amikor a KB valamiért nem tudja teljesíteni az ígéreteit, akkor a KB helyett fizet.
Logikus gondolatmenettel gondolkozva ha a pénz végig a te tulajdonodban maradna, és nem kerülne a KB tulajdonába, akkor azt a KB legálisan nem is helyezhetné ki hitelbe, vagy nem fektethetné be a gazdaságba, mert a bank csak a saját tulajdonában lévő tőkét fektetheti olyan befektetésbe, aminek kockázata van, kockázat nélküli befektetésről pedig én nem tudok.
Vannak természetesen olyan bankok is ahol a tulajdonjog az ügyfélnél marad (Letéti Bank), de Magyarországon tudtommal nem létezik lakosságot is kiszolgáló hasonló intézmény.
Ha az OBA hatálya nem terjed ki az önkéntes nyugdíjpénztárakra, akkor az azokban lévő pénzt semmi sem védi? Ez így nem tűnik az öngondoskodás legjobb formájának ...
Ha jól tudom, ennek a betétbiztosítás által védett állománynak a fele a nagy zöld hárombetűs banknál van. Azt azért senki nem gondolja komolyan, hogy ha - neadjisten - bedől ez a bank, akkor az állam képes lesz a mögöttes helytállásra. Sőt, ez bármelyik nagy lakossági bankra érvényes....
És itt merül fel a kérdés: Hol érdemes inkább a pénzünket tartani? Egy nagy bankban, vagy egy kis világvége takarékszövetkezetben..??
Az OBA alkalmatlan rendszerszintű kockázatok kezelésére. Egyedi likvidációs problémákra hozták létre és alapvetően ez nem a bankcsődöt jelenti....
Tudom, nagyon bugyuta kérdés, de ha egy bebukott pénzintézetnél van hitelem, akkor azzal mi történik? Mondjuk ha a Soltvadkert és vidéke Takszövben vettem fel hitelt 15 évre idén. Átkerül más bankhoz/takszövhöz?
Valaki valószínűleg megveszi a hiteleket. Téged nem érint se negatívan, se pozitívan, csak másnak fogsz tartozni.
Nagyon jó kérdés, hogy mi történik részvényekkel csőd esetén. Lekötött betétnél tudom, hogy azt a bank kihelyezi. Ezért is várok el érte kamatot. Ez egy kockázat. Részvényeknél teljesen más kockázatot vállalok, azt ami az árfolyamból adódik. Erre tényleg a széf tartalma hasonlat a jó. Ha a bank csődbe megy, attól még a nála lévő széfben lévő papír alapú részvény, és a szintén nála lévő dematerizált részvény az enyém kéne, hogy maradjon. Remélem tényleg így van.
Ugyan régi topic, de nekem a BRB banknál van felvett hitelem, ami ugye csődeljárás alatt áll. Állítólag nem kívánják eladni a hitelállományukat, mert jól fizetnek az adósok. Ilyenkor mi a helyzet? Egy nem létező banknak fogok fizetni még 15 évig? Volt már ilyenre példa?