Ki mondta, hogy utálom az ügynököket?! És egyéb dolgok

Rendszeresen érnek mindenféle vádak, miszerint én gyűlölöm a biztosítási ügynököket és utálom a biztosításokat.

Erre szeretnék most pár szóban reagálni.

Ügynökök:

Ezt a butaságot nem tudok ki találta ki és miből gondolta. A biztosítási ügynöki szakma egy nagyon fontos és hasznos terület. Már egy lakásbiztosításon is sokat bukhatsz, ha úgy kötöd meg, hogy nem értesz hozzá, de azt még csak-csak ki tudod tanulni, milyet kell kötnöd. Azonban egy üzlethelyiség, vagy raktár biztosításához már elengedhetetlen egy profi biztosítási ügynök segítsége, aki ismeri az összes biztosító apróbetűit és tudja, hogy neked pontosan mire van szükséged (amit néha te magad sem tudsz). Fejből tudja, melyik biztosító hány milliméter vastag és milyen sűrű rácsot ír elő az ablakra és a többi. Ha találsz egy ilyen ügynököt, aki ráadásul becsületes is és a jutalék nem annyira fontos, mint az elégedett ügyfél, jól becsüld meg, mert nagy kincset találtál.

(Ha ügynököt választasz, mindig figyelj arra, hogy egy adott biztosító ügynökével beszélsz (ő csak egy biztosító ajánlata “közül” tud választani), vagy többes ügynökkel. Arról is győződj meg, hogy a többes ügynök hány biztosítóval van leszerződve.)

Biztosításellenes vagyok

Erre csak annyit mondanék, hogy a visszajelzések alapján valószínűleg ezer felett van azoknak a száma, akik a blog hatására kötöttek kockázati életbiztosítást. Jelentkezzen az az ügynök, aki már kötött ennyi kockázati életbiztosítást. De ugyanígy többször írtam már a lakásbiztosításról is. Úgyhogy erre már több szót nem is vesztegetnék.

Akkor kivel van bajom?

Bajom senkivel nincs, írni pedig csak azokról szoktam, akik magukat független pénzügyi tanácsadónak állítják, miközben nem is függetlenek, mert az utánam kapott jutalékoktól függ a megélhetésük, nem is pénzügyesek, nem is tanácsadók és az emberek tudatlanságát és bizalmát kihasználva mindenféle rossz és méregdrága termékeket sóznak rá mindenkire.

Pénzügyi az, akinek legalább egy felsőfokú, valódi pénzügyi végzettsége van.

Tanácsadó az, aki tanácsot ad pénzért és semmit nem értékesít. Onnantól kezdve, hogy valaki bármit értékesít, akár közvetlenül, akár közvetve, átalakult értékesítővé, ezért becsapás az, ha tanácsadónak hívja magát.

Ha bemegyek egy Toyota szalonba, szívesen meghallgatom az eladó tanácsait, hogy mit javasol, milyen autót vegyek, kicsit, vagy nagyot, dízelt, vagy benzinest, ötüléseset, vagy hétüléseset, de tisztában vagyok vele, hogy nem fogja se azt mondani, hogy nekem még korai autót vennem, várjak vele három évet, se a Ford szalonba nem fog átküldeni, mert ott találok a számomra alkalmasabb autót, ráadásul olcsóbban.

Azonban ha valaki tanácsadónak titulálja magát, elvárom, hogy még csak a gyanúja se merüljön fel, hogy ő el akar adni nekem valamit és igenis mondja meg, hogy korai még nekem autót venni, vagy egy buszbérlettel jobban járok.

(Ugyanez igaz a pénzügyi tervezőre is, az hívhatja így magát, aki megtervezi a pénzügyi jövőmet és elmondja, mit hol érdemes keresnem. De eladni nem ad el nekem semmit.)

Szinte minden egyes tanácsadás alkalmával olyanokkal találkozok, akiket már hintába rakott egy úgynevezett pénzügyi tanácsadó. Amikor kiszámolom nekik, mennyit buktak a rájuk beszélt unit linked biztosításon (ez gyakran millió feletti összeg), nem akarják elhinni néha.

De erről már írtam például itt is, úgyhogy nem akarnék erre több szót vesztegetni.

Mindössze annyit akartam nyilvánvalóvá tenni, hogy se a biztosításokkal, se a biztosítási ügynökökkel semmi bajom, ezért ilyen butaságokat kérlek ne mondogassatok.

Ha már így belejöttem, még két dologról akarok említést tenni.

Az egyik a kommentelés. Minden kommentet ki szoktam engedni a blogba (előzetes moderáció van), néhány kivétellel.

– Ha a kommentelő annyira tévedésben van, hogy aránytalanul nagy energiabefektetést igényelne megmagyarázni neki, hogy miért van teljesen eltévedve. Ha viszont nem tenném meg, az olvasók gondolnák azt, hogy igaza van a kommentelőnek, amikor például valami hajmeresztő ostobaságot ír a bankok működéséről.

– A trágár, igénytelen, gyülölködő kommentek is a kukában végzik. Amíg nem tudsz igényesen írni, inkább maradj az olvasásnál.

– A hozzászólásokból ki szoktam törölni a saját oldalra mutató linkeket (és az egyéb, reklámszagú linkeket), hogy valaki ne azért kommenteljen az én oldalamon, hogy eggyel több link mutasson az övére.

– A negatív kritikákat is ki szoktam engedni és meg is válaszolok rá. De gyakran a kommentelő olyan témát hoz elő, amit már százszor lerágtunk a kommentekben, vagy köze sincs az adott témához. Ekkor, hogy elejét vegyem az értelmetlen és meddő vitának, (illetve az újbóli megismétlésének) a további felvetéseket már törlöm. Ez semmi személyes, csak felesleges egy meddő és lerágott vitát újrakezdeni, vagy egy új meddő vitát elkezdeni.

(A fent leírtak a kommentek egy százalékát sem érinti.)

A másik slágertéma a miért nincs kinn a nevem a blogon és hogy akarok pénzügyi tanácsadást folytatni név nélkül.

Tehát még egyszer, sokadjára: ez egy blog, amin történetesen hirdetem a vállalkozásomat is, mint pénzügyi tanácsadó és nem egy pénzügyi tanácsadó oldal, ahol van pár cikk is. (Erről már itt írtam bővebben.)

Egyébként miután szinte heti-havi szinten nyilatkozgatok már rádiókban névvel, jelenik meg újságban cikk a nevemmel, nem kell agysebésznek lenni, hogy valaki megtudja azt. (Csak az elmúlt két hétben jelent meg cikkem a Blikkben, nyilatkoztam a Gazdasági Rádióban kétszer is és meginterjúvolt egy témában egy Magyar Nemzet-es újságíró. Mindannyiszor ott volt a nevem is.)

Nem is olyan nagy titok, csak éppen a blogolásnak a névtelenség a lényege. Mert nem arra figyelsz, hogy ki mond valamit, hanem magára a mondanivalóra. Ha rajtam múlna, senkit nem engednék névvel nyilatkozni. Ha például Orbán Viktor nyilatkozik, az ország egyik fele kritika nélkül elfogadja, a másik fele kritika nélkül elutasítja, csak nagyon kevés ember ítéli meg a mondanivalót a személytől függetlenül. Ha nem tudnád, ki nyilatkozik, kénytelen lennél a mondanivalót megítélni és nem a személyről alkotott sztereotípiád alapján dönteni. Nos, erről szól a blogolás.

Egyébként azt sem értem miért szavazna akárki bizalmat bárkinek is, csak mert lát egy számára ismeretlen nevet és valakinek a fotóját? Neked ennyi elég a bizalomhoz? (Bár megjegyzem, az emberek nagyobb műgonddal választanak mondjuk bluetooth-headsetet maguknak, mint pénzügyi tanácsadót, úgyhogy el tudom hinni sokakról.)

Szerintem a név és fotó helyett legyen fent az oldalon a pénzügyi végzettségek másolata, az önéletrajz, hogy hány évet töltött valaki a bankszektorban, vagy egy alapkezelőnél és néhány cikk, amit ő írt és megjelent lapokban.

Na, ez az, ami alapján már valami kis bizalom kialakulhat.

Ennyit akartam csak letisztázni.

Share

8 hozzászólás

  • konkav
    “A hozzászólásokból ki szoktam törölni a saját oldalra mutató linkeket…, hogy valaki ne azért kommenteljen az én oldalamon, hogy eggyel több link mutasson az övére.”
    Azért a pénzkérdésen te igencsak élsz ezzel az eszközzel. Értem én a két blog közötti kapcsolatot, de ez akkor is kettős mérce a javából.
  • Kiszamolo
    Miután én írom ott a cikkek nem kicsi részét, a saját cikkeim alá hadd tegyek már be linket a többi saját írásomra.

    Egyébként nem erre gondoltam, hanem a furdoszobaszalon.hu típusú domainekre a nevek mellett.
    Amikor valakinek csak azért van véleménye, hogy a google több helyen megtalálja az oldalára mutató linket.

    Ha ezt kitörlöm és még mindig marad véleménye, akkor tényleg a véleményét akarta megosztani és nem linképítésre gyúr.

  • jurta
    _”a név és fotó helyett legyen fent az oldalon a pénzügyi végzettségek másolata, az önéletrajz, […] néhány cikk, amit ő írt és megjelent lapokban.”_

    Hát név nélkül, illetve az említett dokumentumokból az azonosító adatokat akkor nyilván kitakarva ez mennyit ér? Bárkinek a papírjait odarakhatod. 🙂

    Nekem nem gond, mint az e-mailjeimből is nyilván látod, én megtanultam bízni benned a blogod alapján. 🙂 A többieknek azonban annyit segítek, hogy az elmúlt hónapokban volt egy olyan bejegyzés, ami közvetlen linket tartalmazott olyan lapra, ahol Pityu teljes neve szerepel.

  • Kiszamolo
    Már úgy értettem, hogy a neve semmit nem mond. A bizonyítványok, életrajz, publikációk már mutatnak abból valamit, hogy ért-e a szakmájához.
  • Janika
    a többes ügynök = alkusz?
  • Kiszamolo
    nem, a többes ügynök több biztosító nevében jár el, az alkusz meg elvileg az ügyfél érdekében.
  • Catinator
    A tényleges biztositási ügynökökkel, alkuszokkal nincs bajom, főleg ha tudom, micsodák.

    Amit megtanultam igazán utálni az a magukat pénzügyi tanácsadóknak aposztrofáló termékértékesitők. Sokszor tényleg úgy kezdenek hozzá ahogy az ember egy pénzügyi tanácsadótol elvárná. Felméri a kockázatvállalási hajlandóságot és (elvileg) az anyagi terhelhetőséget. Aztán legközelebb előáll “az Önnek legmegfelelőbb megoldás egy UL életbiztositás”.
    Abba a hamis illúzióba ringatja az ügyfelet hogy “a legmodernebb, legjobb” megoldással mindent megtett a pénzügyei terén. Az hogy közben drága bankszámlája van, olyan szolgáltatásokért fizet amit nem is használ, nincs tartaléka váratlan esetekre, lehetne jobb is a lakásbiztositása stb…

    Lehet, évek múlva jön rá ez nem az a paci amit akart, de addigra a “tanácsadó” messze jár. Jelentős anyagi és erkölcsi károkat okozva.

    Adós még a kormányzat az évek óta igért (értelmes) szabályozással, laikusként korrektnek tünt. Az ügyfelek, a korrekt közvetitők és a biztositók is nyernének vele szerintem.

    Viszont az MLM rendszerű értékesitést pénzügyi termékek esetén betiltanám – túl sok visszaélésre és nem a szakmai irányú fejlődésre csábitja az ügynököt.

  • Kiszamolo
    Éppen tegnap jött ki a PSZÁF közleménye, hogy be akarja tiltatni az MLM rendszerű értékesítő hálózatokat: http://www.pszaf.hu/data/cms2378897/FV_kockazati_jelentes121217.pdf 37. oldal

    hogy mi lesz belőle, majd meglátjuk. (Nyilván semmi, a lobbik erősebbek, mint a PSZÁF)