Vesszenek a bankok?

Internetes hozzászólásokban gyakran olvasok olyan okos véleményeket, hogy a bankok rablók, be kellene zárni az összeset, el kellene zavarni őket, mert csak az embereken élősködnek, jobb lenne nélkülük és a többi.

Ezt szeretném egy kicsit helyre tenni a fejekben, ha megengeditek. 

Először egy rossz hírrel kell kezdenem: bármennyire is rosszul esik némelyeknek, a piac összes szereplője az egyszerű vízvezeték-szerelőtől a multinacionális cégekig azért dolgozik, hogy profitot érjen el.

A mobiltelefon társaság nem azért ruház be több százmilliárd forintot, hogy te kényelmesebben fel tudjál hívni valakit, vagy téged egyszerűbben elérjenek.

A hipermarket-láncok nem azért építenek több tucat, vagy több száz áuházat és nem azért töltik fel mindet többmilliárdos árukészlettel, hogy te kényelmesebben és olcsóbban tudj vásárolni.

A közgazdaság egyik alapeleme, hogy a cégek legfontosabb célja a tulajdonosi vagyon lehető legnagyobb mértékű gyarapítása. Ahogy te sem azért dolgozol csak, hogy estére kellemesen elfáradj, ezzel más is így van, legyen bár egyszerű autószerelő, telefontársaság, vagy bank.

Tehát ostobaság azért ostorozni akármelyik céget, beleértve a bankokat is, mert profitot akar elérni.

Mit gondoltál, miért kerül egy perc hálózaton belüli telefonálás 80 forintba perc alapú számlázással?

Azt tudtad, hogy a non-food termékekre nagyon gyakran 70-100% hasznot tesznek a nagy áruházláncok?

A túl nagy piaci erővel bíró cégeket az állami felügyeleti szerveknek kell szabályozókkal kordában tartani. Európai szinten szabályozzák és évről-évre csökkentik a mobiltelefon-társaságok által fölszámolható roaming és hívás-végződtetési díjait. A nagy láncokat törvénnyel kell arra kötelezni, hogy ne 270 napos fizetési határidőket szabjanak és tovább is adják a vásárlóknak azokat a kedvezményeket, amit a beszállítóiktól kicsikartak. 

Ha úgy érzed, hogy a bankok visszaéltek az erejükkel, akkor ne a bankokat hibáztasd, hanem az állami felügyeleti szerveket, akik még mindig csak kullognak az események után. Ha a főnök rád bízná, hogy annyi fizetést vegyél ki a kasszából minden hónapban, amennyit csak akarsz, akkor te se sok önmérsékletet tanúsítanál pár hónap múlva.

Tehát a bankszektor semmivel nem rosszabb, mint bármelyik multinacionális cég akár a kereskedelemben, akár a szolgáltató szektorban.

Mielőtt megnéznénk, milyen lenne az élet bankok nélkül, még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet: az az adat, hogy egy cég elért egy év alatt mondjuk 15 milliárd forint profitot, önmagában teljesen értelmezhetetlen. Van egy kifejezés, a tőkearányos megtérülés. Ha a fenti profitot a cég kétmilliárdos befektetéssel érte el, akkor ez igen szép profitot jelent. Ha viszont háromszázmilliárdos tőke mellett érte el ezt a profitot, azért kár volt dolgozni, mert ha a tulaj berakta volna a bankba a pénzét, több kamatot kapott volna, kevesebb fejfájás és rizikó mellett. Ezért soha ne dőlj hanyatt a székkel, ha azt olvasod, hogy egy gonosz multi x milliárd forint haszonra tett szert. Először nézd meg, mennyi a befektetett tőkéje és annak hány százaléka az éves profit. Utána gondolj bele, mennyi rizikója és fejfájása van egy sokezer fős cég vezetésének és döntsd el, hogy te elégedett lennél-e ezek után ennyi haszonnal.

Na szóval, egy ilyen hosszú bevezetés után nézzük meg, hogy milyen szerepet játszanak a bankok a gazdaságban, illetve hogyan is élnénk bankok nélkül.

Egy kis történelmi áttekintés: Sokan azt gondolják, hogy az angol ipari forradalom motorja a mindenféle ipari találmány volt, pedig az igazi ok az angol tőkepiac létrejötte. Hollandia a 16 század végén kialakította a maga tőkepiacát, ami elindította a Németalföld gazdasági virágzását, ez a korszak volt Hollandia fénykora. Több mint száz évvel később, a holland Orániai Vilmos lett Anglia királya, aki egy az egyben átvette a holland pénzügyi modellt, ez indította el az angol ipari forradalmat, illetve ez emelte fel Angliát világbirodalommá. Ezzel szemben állt a kontinentális Európa, ahol csak jó száz éves késéssel alakult ki a bankszektor, így leszakadtak a fejlődésben.

A bankszektor a világon mindenhol a fejlődés motorja, a gazdaság növekedése elképzelhetetlen külső tőkebevonás nélkül. Külső forrás nélkül minden vállalkozás megáll azon a szinten, amennyi vagyona a cég tulajdonosának van. Nagy általánosságban elmondható, hogy a vállalati hitelállomány két százalékos növekedése a GDP egy százalékos növekedését eredményezi. Ezért is volt mérhetetlen ostobaság az, amit a bankokkal műveltek Magyarországon az elmúlt másfél évben. Az a tőke, amit a külföldi bankok kivontak az országból, illetve amit befizettek a költségvetésbe az egykulcsos adó okozta károk miatt, nagyon fog hiányozni a magyar vállalatok életéből a következő években. Forráshiányos, fejleszteni képtelen cégek nem tudnak új munkahelyeket és gazdasági növekedést létrehozni.

Nézzük át, milyen fő szolgáltatásokat végeznek a bankok:

Elszámolási rendszerek fenntartása: nem is olyan régen minden cégnél fizetésnap előtt beszereztek több zsák pénzt mindenféle címletekben, majd két-három ember napokon át borítékolta, illetve ellenőrizte a fizetéseket. A dolgozó lement a fizetésért a pénztárba, utána izgult, hogy haza is érjen vele. Otthon keresett egy helyet, ahol sem a betörők, sem a büdös kölök nem találta meg. Ezután nyakába vette a várost és ellátogatott az összes szolgáltatóhoz, hogy sorban állhasson és befizethesse a számlákat, szigorúan munkaidőben persze. (A postai sárga csekk is közönséges banki átutalás, csak annyi a különbség, hogy készpénzben fizetjük be). A cégek életében ez úgy nézne ki, hogy minden áruvásárlást, vagy szolgáltatást azonnal készpénzben ki kellene egyenlíteni. Ha Kínából rendelsz árut, akkor felfogadsz két testőrt, belepakolsz egy bőröndbe 30-40 millió forintnyi dollárt (amit szintén bankban váltasz ugye), majd felülsz a repülőre és kirepülsz Kínába, kifizetni az árut. Nos, valahogy így nézne ki a pénzforgalom bankok nélkül.

Források összegyűjtése: Ha egy cégnek kellene négymilliárdnyi hitel egy fejlesztéshez, akkor találnia kellene negyvenezer kisbefektetőt, aki a kis százezer forintját hajlandó lenne kölcsönadni a cégnek. Ezek után negyvenezer emberrel kellene a kapcsolatot tartania és újabb és újabb kisbefektetőket találnia azok helyett, akik vissza akarják vonni a pénzüket a cég finanszírozásából. Ezt is a bankok végzik, szép idegen szóval ezt hívják denominációs transzformációnak, amikor a sok kis befektetést összegyűjtik és alkalmassá teszik nagyösszegű hitelkihelyezésre.

Időbeni lejáratok összehangolása: Ha lakáshitelt akarunk felvenni, találnunk kellene valakit, akinek nincs szüksége a pénzére 20-30 évig. Nem sok ilyen embert fogunk találni. Ez is a bankok feladata, hogy a sok rövidtávú megtakarítást áttranszformálják a szükséges időtávra.

Fogyasztás-megtakarítás kiegyenlítése: az elektromos árammal az a baj, hogy nem lehet tartalékolni. Akkor kell megtermelni, amikor felhasználják. Hiába tudjuk, hogy mennyi lesz a holnapi csúcsfogyasztás, nem tudjuk előre megtermelni éjszaka a szükséges plusz áramot. A bankok nélkül ugyanígy járnánk az egyéni anyagi életben is. A pillanatnyi feleslegünket fel kellene élnünk, illetve a pillanatnyi hiányunkat sem tudnánk mivel pótolni.

Kockázatok vizsgálata és porlasztása: Minden hitelnél fennáll a nemfizetés kockázata. Ha nem lenne bankszektor, nekünk kellene eldöntenünk, hogy oda adjuk-e a pénzünket Szabó János úrnak, vagy az ExportImport Kft-nek kölcsönbe. Ha tennénk is ilyen butaságot, egy élet munkája menne kárba, ha Szabó úr, vagy a Kft. nem fizetné vissza nekünk a pénzt. A kölcsönadás pillanata után járhatnánk hónapról-hónapra Szabó úr nyakába, hogy van-e még munkahelye, illetve meg kellene győződnünk arról, hogy a Kft. tényleg arra költötte a pénzt, amire kölcsönkérte. A bankok profi kockázatkezelést folytatnak és a nagy számok miatt a rendszer el tudja viselni a mindenkor létező nem fizetési problémákat is. Bankszektor nélkül egyszerűen nem lenne hitelpiac (az uzsorásoktól eltekintve).

A bankokra egész egyszerűen szükség van. Lehet nem szeretni őket, ahogy lehet nem szeretni a távközlési cégeket, vagy az áruház-láncokat sem, de élni nagyon nehéz lenne nélkülük. Ahogy a gazdaság megállna távközlés nélkül, ugyanúgy megállna bankszektor nélkül is.

Lehet, sőt fontos is arról vitatkozni, hogyan szabályozzuk őket, de ostoba az az ember, aki azt gondolja, hogy nincs szükség egy erős és jól működő bankszektorra Magyarországon, vagy hogy nem üt azonnal vissza a gazdaságra és az ország jólétére a bankszektor ellen elkövetett ostoba intézkedések sorozata.

Amennyiben tetszik a blog, csatlakozz hozzánk a facebook-on, hogy értesülhess az új bejegyzésekről: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

39 hozzászólás

  • N.N.

    *bm613:*
    Csak 1 apró kötekedés az áramos hasonlathoz: a pénzt bank nélkül is el lehet tenni a párnacihába, nem kellene azonnal elkölteni.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @bm613: az áramot is lehet akkumulátorba gyűjteni kis tételben…. 🙂

  • N.N.

    *tip:*
    @bm613: A párnacihába tett papírpénz is egy speciális “bankbetét”: a jegybank soha le nem járó adóssága. Bank és adósság nélkül csak megfogható dolgokat (pl. ennivalót, ruhát, fegyvert) lehetne felhalmozásra használni, akár az őskorban.

  • N.N.

    *nnk:*
    Ez így nagyvonalakban teljesen világos, és rendben is van.<br />
    <br />
    Amit nem értek, az a “gazdaság megáll hitelek nélkül”, a vállalatok hitelből tudnak növekedni, stb, stb, stb… Erről ha lehetne egy hosszabb szösszenetet.<br />
    <br />
    Ezzel kapcsolatban (vagyis miért jó a vállalati hitel) az a scenario megvan, hogy pl:<br />
    van egy profi cégem, ami informatikai rendszereket rak össze. Van egy ajánlat, 100db gép, sw, miegymás. a megrendelő fizet a legvégén, 50M-et. A beruházás belefáj 30M-be, a cégemnek nincs ennyi forgótőkéje, ezért a projekt idejére felveszek ennyi hitelt, megveszem a gépeket, sw-t, összerakom, átadom, kifizetik (30 nap múlva :):)), a kapott pénzből visszafizetem a 33M (egy évig tartott a projekt, eddig volt nálam a pénz 10%-ra), maradt 17M. Ha nem lenne hitel, akkor buktam volna az egész projektet, nem lenne 17M-m.<br />
    <br />
    Idáig rendben van a “bank a fejlődés motorja” sztori. Ezen felül még? Hogy jönnek a munkahelyek ide? A kisboltnak, ami beindult, megy, stb, minek hitel? Nem akar másikat nyitni, nem akar bővíteni… A nagyobb cég sem vesz évente új gyártósort, stb-stb. Nem beszélve arról, hogy egy nagyobb cég lehet tőkeerős is, egy új gyártósorhoz nem biztos, hogy kell nekik hitel

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @nnk: mondjuk gondolj a kecskeméti Mercedes gyárra. Ha nincs annyi szabad készpénze a gyárnak, akkor nem épít új gyárat, ha nincs hitel. Akkor a beszállítóik sem vesznek új gépsorokat és nem vesznek fel új embereket.<br />
    <br />
    A gazdaságot nem az egyfős kisboltok meg fodrász-szalonok mozgatják.

  • N.N.

    *berajlany:*
    @nnk: Van 100 pénzed, és beruházni akarsz belőle. Az üzem, amit felhúznál pont 100-ba kerül. <br />
    <br />
    Választhatsz, hogy 1 üzemet építesz vagy 2-t (mondjuk, hogy van rá kereslet). Ha csak egyet, ahhoz nem kell hitel, és év végén 10 profitod lesz. Ha kettőt építesz, ahhoz még 100-at fel kell venned hitelbe. A dupla (20) profitodat a kamatfizetés csökkenteni fogja 5-tel, a zsebedben 15 marad. Na, mit választasz? <br />
    <br />
    Ha a befektetésed nem hoz annyit, hogy a kamatfizetés után több maradjon a zsebedben, mint a hitel nélküli kisebb beruházás esetén, akkor valamit rosszul csinálsz.<br />
    <br />
    A Mercedes gyárnak lehet, hogy lett volna pénze 100%-ban saját erőből finanszírozni a kecskeméti beruházást. De akkor leköti a pénzét erre, és nem jut másra. Így meg bele tudott vágni más dolgokba is, azokhoz is részben igénybe véve a hitelt.<br />
    <br />
    A hitel azért pörgeti fel a gazdaságot, mert megsokszorozza a pénzünket, a beruházásainkat. Sokkal nagyobb tételben enged gondolkodni. <br />
    <br />
    Mivel Magyarország a tőkeszegénység hazája, nálunk egyszerűen nincs egy beruházásnyi pénz hitel nélkül.

  • N.N.

    *nnk:*
    Őszintén köszönöm a válaszokat, tényleg segített megérteni, bár még mindig vannak homályos részletek.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @berajlany: hol vannak a csoportjaid? :-)<br />
    <br />
    Ha jól sejtem tanítasz. Azt meg lehet kérdezni, hol?

  • N.N.

    *Nűnű:*
    Azért egy pár blogot meg lehetne tölteni a címben föltett kérdésre adott “Igen!” válaszok példákkal való igazolására.<br />
    Ami tény, Magyarország egyszerű ország:<br />
    – A végén MINDIG a bank jár jól.<br />
    Történjen bármi, jöhet bárki, minden törvény, intézkedés a végén (akár a szándéka ellenére is) oda vezet, hogy a bankok jól járnak.

  • N.N.

    *berajlany:*
    @Kiszámoló: Bankban tartok képzéseket bankosoknak és leendő bankosoknak.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @berajlany: akkor azért egy pár bejegyzést ne mutass meg nekik, mert akkor nem fognak jönni a tervszámok… 🙂 (életbiztosítás, tőkevédett alapok, stb.)

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Nűnű: akkor a törvényekkel van baj, vagy a döntéshozókkal.

  • N.N.

    *berajlany:*
    @Kiszámoló: Kockázatkezelő voltam korábban. Szegény résztvevőimnek mindig elmondom, hogy tőlem nem a szokásos marketing dumát fogják hallani…. :)<br />
    <br />
    Épp azért tetszenek a bejegyzéseid, mert azt a felét (is) mutatják meg, ami nem derül ki a marketing prospektusokból. Szerintem felnőttek ők, képesek eldönteni, hogy mit kezdenek az információval. Ha viszont ezeket nem tudják, csak nyomják a marketing rizsát, akkor mit válaszolnak majd, amikor az ügyfél belekérdez?

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @berajlany: úgy legyen. Nekem rosszat tett a sok tudás, mert nem volt pofám eladni azokat, amikről tudtam, hogy vackok. Nem is jöttek a tervszámok.

  • N.N.

    *berajlany:*
    @Kiszámoló: Most mit dolgozol?

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @berajlany: egy egészségügyi szűréseket végző cégnél vagyok az értékesítési részleg. sokat járunk pl. Az OTP-hez az egész országban, most tárgyalunk az Erstével is. Hogy érthető legyen: kijárunk a cégekhez szűrőnapokat tartani.<br />
    <br />
    Segíthetnél nálatok is, hogy meghallgasson a HR osztály. 🙂

  • N.N.

    *Zabalint:*
    Még nem olvastam végig a cikket, viszont mindjárt az elején találtam valamit, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Az angol ipari forradalom titkát mindenki másban látja, és vannak akik a bankrendszerrel szemben a szabadalmi jog megjelenésében látják, ugyanis ennek volt köszönhető, hogy már megérte új találmányokat, módszereket kitalálni az iparban, előtte ha valami újat alkottál, a szomszédos műhely, manufaktúra lenyúlhatta, pedig ő nem szánt időt az újításra, innentől kezdve te a kiesett munkaidőd miatt versenyhátrányba kerültél. A szabadalmi jognak köszönhetően viszont fejlődésnek indulhatott az ipar. Természetesen a bankrendszert nem vitatom, csak most ez így kijött belőlem.

  • N.N.

    *Zabalint:*
    Amúgy lehet hogy kissé ósdi amit mondok, de szerintem ott lett elcseszve a dolog, mikor a fogyasztási hitelek megjelentek. Ha valaki plazmatévét vesz hitelből, akkor attól kicsit sem nő a munkaképessége, nem fog többet keresni, mert egyszerűen nem beruházás, hanem az lesz, hogy amíg törleszti, kevesebbet tud fogyasztani, a hitelkamat miatt meg összesen fogyaszt kevesebbet, igaz azt előbb. Aztán lehet, mielőtt lejár a plazmatévé hitel, már hifire veszi is fel a következő hitelt, egy harmadikat meg mosógépre. Ha ezt tömegesen csinálják, az lufit fúj. És akkor ráadásul a fogyasztási hitelek elvehetik a forrást a beruházási hitelektől. Szvsz csak vállalkozói hitelnek és még korlátozottan lakáshitelnek kellene léteznie. Ez persze az állami szabályozás hibája.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Zabalint: hiába volt szabadalmad, ha pénz hiányában megmaradtál egy fős manufakturának.<br />
    <br />
    én is utálom a fogyasztási hitel minden formáját, de ezt talán nem állami szinten kellene szabályozni.

  • N.N.

    *berajlany:*
    @Zabalint: Ha a hitelfelvételt képes vagy előrehozott megtakarításként kezelni, akkor nincs baj vele. Teljesen mindegy, hogy a plazma tévé vásárlás előtt vagy után fogyasztasz kevesebbet. <br />
    <br />
    A probléma azzal van, hogy a lakosság nem számolt a hitelvisszafizetés következtében csökkenő rendelkezésre álló jövedelemmel, hanem megpróbálta újabb hitelek felvételével pótolni a hiányt.

  • N.N.

    *Zabalint:*
    @Kiszámoló: <br />
    Részvénytársasággal vagy kötvénykibocsátással is megvalósítható ugyanez, mint ahogy részben ezzel is valósult meg.<br />
    <br />
    Amikor vásárlás előrehozásról beszélsz, ugyanarról van szó, mint amikor valaki újabb és újabb hiteleket vesz fel. Ugyanaz a hatása, csak az első kicsiben, a második nagyban van, mindkét esetben csökken a rendelkezésre álló jövedelem.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Zabalint: Bankok helyett lehetne tőkepiac is, csak olyan nálunk nem nagyon működik. Legalábbis azt a 6-7 vállalati kötvényt, meg 40 részvénytársaságot nem hívnám fejlett tőkepiacnak, inkább csak egy viccnek. Ezért aztán maradnak a bankok.<br />
    <br />
    Én nem beszéltem semmilyen előrehozásról. 🙂

  • N.N.

    *Illye26:*
    Kicsit ellentmondásos nekem ez a poszt a blog fő tematikáját figyelembe véve. Ugyanis a legtöbb bejegyzés arról szól, hogy a bankok milyen rossz termékeket próbálnak rásózni az emberekre és, hogy milyen módon vezetik meg azokat, akik nem értenek a pénzügyekhez. Ergo.. biztos, hogy kicsit se kapják be a bankok?:) Teszem hozzá én nem vagyok bank ellenes, de azért úgy gondolom, lehetnének kicsit korrektebbek is az ügyfeleikkel. (pl. apróbetűt nem engedném és kötelezném őket, hogy hétköznapi nyelven fogalmazzák meg a feltételeiket).

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @Illye26: az egy dolog, hogy szükség van-e internetszolgáltatókra, az meg egy másik, hogy ne mi vegyük meg a legdrágább csomagot.<br />
    <br />
    A bankokra is szükség van, de attól még lehetünk mi okosak, hogy máson keressenek, ne rajtunk.

  • N.N.

    *Illye26:*
    Lehetünk okosak, de azt gondolom jogos elvárás az, hogy velünk szembe is korrektek legyenek a szolgáltatók nem? (nem kötözködni akarok):)

  • N.N.

    *sportswear:*
    A magyar lakossági bankrendszerrel a probléma ott van, hogy régen csak az OTP volt, nem is nagyon foglalkoztak az emberek a bankkal. Ezt a rendszerváltás után nagyon kihasználta az OTP, és tényleg irreális árai voltak. Én sem foglalkoztam ezzel a bank dologgal, csak akkor rágtam be, mikor havonta 3-4 szer vettem ki pénzt, és 2000 Ft volt a havi díjam, amit levontak. Amikor bejöttek a külföldi bankok, gondolom bőven csináltak piacelemzést, és látták, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája kb. 0, és ezért ők is a profitmaximalizásra törekedtek. Ezért van az, hogy még mindig úgy érzi az átlag ember, hogy nagyon hülyének van nézve a bankok által. Érdemes megnézni, hogy pl. Angliában minden banknak van ténylegesen ingyenes online bankszámlája, nálunk nincs, csak bizonyos feltételekkel, illetve egy csomó lenyúlással kombinálva. Itt is fontos lenne a lakosság tudatossága, mert ha költöztetnék a bankszámlákat (ami ma már nem olyan nagy dolog) a bankok között a szolgáltatásaik arányában, hirtelen mindegyik banknak megérné az ingyenes bankszámla meg bankkártya és pénzkivétel… Egyébként a mostani svájci frankos válság pozitív hozománya az, hogy pl. most már megnézik jobban az emberek, hogy mit írnak alá és átböngészik a kisbetűket is és tudatosabban választják meg a bankot, ami erősíti a piaci versenyt.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @sportswear: van az a cikk az ingyenes bankszámláról, amit csak egy-egy cég dolgozói köthetnek. Minden full nulla forint.<br />
    <br />
    Tudod milyen eredmény, ha egy százfős cégnél öt embert rábírsz, hogy váltson?! Akkor te vagy az év üzletkötője.<br />
    <br />
    Ha megkérdezed, miért nem: nem is tudom, meg úgy megszoktam, ismernek a bankfiókban, mire megtanultam használni az internetbankot és hasonló ostoba kifogások.<br />
    <br />
    Ha nem hiszed, átküldök neked egy ajánlatot, csak úgy próbaképpen kérdezd végig a kollégáidat.

  • N.N.

    *soulclipse:*
    Források összegyűjtése: Ha egy cégnek kellene négymilliárdnyi hitel egy fejlesztéshez, akkor találnia kellene negyvenezer kisbefektetőt, aki a kis százezer forintját hajlandó lenne kölcsönadni a cégnek. Ezek után negyvenezer emberrel kellene a kapcsolatot tartania és újabb és újabb kisbefektetőket találnia azok helyett, akik vissza akarják vonni a pénzüket a cég finanszírozásából. Ezt is a bankok végzik, szép idegen szóval ezt hívják denominációs transzformációnak, amikor a sok kis befektetést összegyűjtik és alkalmassá teszik nagyösszegű hitelkihelyezésre.<br />
    kiszámoló!<br />
    elég sok írásod végig olvastam, ezért most vagy csúsztattál, ami “bankosként” “elfogadható”, vagy elhiszed, hogy a bakok a befektetők pénzét, hitelezik. Ez utóbbi viszont baj,hisz te biztos hallottál már a tartalékrátáról. Ezért nem folytatom.

  • N.N.

    *Kiszámoló:*
    @soulclipse: a tartalékráta eddig 8% volt (Bázel II), most akarják 2019-ig felemelni 9% ra (Bázel III) Ennyi a bank saját pénze. A többi a betétesek pénze.<br />
    <br />
    Vagy nem értem, mire gondoltál.

  • N.N.

    *sportswear:*
    @Kiszámoló: hát istenem, a magyar ember szeret fizetni a bankoknak… 🙂

  • szr

    Különbséget kellett volna tenni a bankok között, illetve a banki funkciók között. A jelenlegi gondokat az okozza, hogy bankok betétesek pénzét a bankok nem kihelyezik a termelésbe, stb. ami segítené, élénkítené a beruházásokat, hanem spekulációs üzletekbe fektetik. Ha nagy a nyereség, azt elteszik, ha vesztesség van, az állam visszapótolja nekik az adózók adójából.

  • homeropata

    Ezzel a cikkel kapcsolatban lenne egy kérdésem, amit levélben tettem volna fel, de mivel nem tudom, honnét lehet megtudni, vagy hogy lehet privát üzenetetet írni, így itt teszem fel:
    Szóval fontosak a bankok, hogy megvalósítsák a tőkeáramlást, viszont közben meg az emberek vérét is szívják, hogy legyen elegendő profitjuk. Tehát se velük, se nélkülük. De mi a helyzet azzal az alternatívával, amit a közösségi kölcsönnek neveznek. Ezt persze a magyarországi törvények megakadályozzák, de egyes európai országokban elvileg él, és működik. Magyarországon egyetlen oldal foglalkozik ezzel (legalábbis én csak ezt ismerem): https://www.noba.hu/
    Röviden a lényeg, hogy beregisztrálnak emberek, és van aki hajlandó bizonyos kamatt mellett kölcsön adni, és vannak emberek, akiknek meg kölcsön kell. Egy ember sok embernek ad kölcsön, egy ember meg soktól kap kölcsönt, az üzemeltető meg összefogja ezt. (Lehet hogy elég pontatlanul fogalmaztam meg, de régen olvastam már erről a cikket)

  • Kiszmol

    A bankok nem ártatlanok, de nem is rosszabbak, mint bármelyik másik multi.

    Nem akarom védeni őket, de szükség van rájuk.

  • Kiszmol

    kiszamolo kukac indamail pont hu
    Ám legyen, írok róla. Ha elfelejtem (amire van esély), szólj rám egy hét múlva.

  • AG

    Megint szkeptikus leszek, bocs :

    “Nem is olyan régen minden cégnél fizetésnap előtt beszereztek több zsák pénzt mindenféle címletekben, majd két-három ember napokon át borítékolta, illetve ellenőrizte a fizetéseket. A dolgozó lement a fizetésért a pénztárba, utána izgult, hogy haza is érjen vele. Otthon keresett egy helyet, ahol sem a betörők, sem a büdös kölök nem találta meg. Ezután nyakába vette a várost és ellátogatott az összes szolgáltatóhoz, hogy sorban állhasson és befizethesse a számlákat, szigorúan munkaidőben persze. (A postai sárga csekk is közönséges banki átutalás, csak annyi a különbség, hogy készpénzben fizetjük be).”

    – irod és érdekes, mukodott!!!! Mobiltelefon nélkul is van élet és mindenki meg tudta tenni a fentieket (sarga csekkek) és nem volt vele gond hosszu évtizedekig. Par éve viszont nincs mas valasztas, vagy bankkartyat nyitsz és arra utaltatod a fizetést/nyugdijt, vagy nem kapsz fizut/nyugdijat. Még azt is megszabtak melyik banknal vagy koteles (pl. orvosi kamara : kizarolag CIB, Bayer TÜV : OTP stb.) és milyen konstrukcioban. A franciaknal pl. nincs ilyen, ott kérheted csekken is (OK azt is csak bankban tudod bevaltani, de legalabb egy csalad egy bankszamlat hasznalhat, tobb meghatalmazottal, ami a koltségeket illetoleg mar elony. Nem ugy mint magyaroknal otthon, hogy 4 fizetés/nyugdij az 4 bankszamla – agyrém).

    A fentiekkel altalanossagban megint csak az elit bankos haverjai jartak jol, mert a fizetés nem kis része veszik el szamlavezetési dijra (szuleimnek eszébe nem jutna bankszamlan tartani a pénzt, hiszen mindig felveszik, felvették 100%ban, a havi koltségekre) kartyadijra, pénzfelvételi dijra és még minden egyéb anyamtyukja talibére, amit a bank sziveskedik kitalalni nekik, most mar ugye itt a bankado, szépen ra lehet fogni mindent. Ha mégse vennék fel a pénzt, a bank azt hasznalja, kiteszi hitelbe de egy arva kukk kamatot sem fizet, lévén ez nyugdijszamla.
    Ugyan nekem is van egy ilyen fizetés-szamlam Svajcban, mert ott a magyar bankrendszerrel ellentétben még lehet tok ingyenes szamlavezetést talalni (ingyenes ATM pénzfelvétellel és ingyenes tranzakciokkal) igaz most mar itt is hallgatoi jogviszony igazolas kell hozza, de ez is megoldhato ha van ilyen rokon. Persze manapsag itt is recesszio van, az UBS majdnem befingott, pedig mégiscsak a masodik legnagyobb bank, raadasul Svjacban, ahol elvileg értenek hozza…

    Mas.
    Nem vagyok alapvetoen bankrendszer-ellenes, de ha ez mukodne valahogy (mondjuk ahogy Széchenyi valoban elképzelte tényleges gazdasag-élénkito hatast vizionalva és valodi, pozitiv értelemben vett HITEL-lel) akkor ezt a rendszert az allamnak kéne mukodtetnie nonprofit alapon a befolyt osszegekkel safarkodva, természetesen némi inflacio-korrekcios kamatot szedve. Persze a gond, hogy az allam sajnos mindenhol igencsak “elkurvult” a hudenagy demokracia allitolagos ellenorzése ellenére is, igy ez sem valodi megoldas…

    Egyebek
    Mivel magyarazod ebben a kurva fejlett internetes-mobiltelefonos ugyanakkor globalizalt és mobilis mai vilagban, hogy a pénzedet csak abban a bankfiokban tudod kezeltetni, amelyikben lekototted? Hiaba van a bankodnak nemzetkozi halozta, vagy nemzeti haloztata. Gyorben vagy, az ottani OTP-ben és nem tudod onnan a pesti OTP-ben lekotott pénzedet kezelni. Miért? Irto bosszanto az ugyfélnek, ugyanaz a bank, elektronikus rendszerrel latjak a monitoron a pénzt, személyivel tudod igazolni magad (stb.)
    (Es most felejtsuk el a rendkivul korlatozott és bonyolult valamint nem biztonsagos on-line szamlakezelésnek csufolt valamit. Errol is tudnék regélni, ahany orszag annyi megoldas, nevetséges semmire nem jo elemekkel.)

    Ez a fenti rendszer pl a franciaknal még rosszabb. Volt egy nizzai bankszamlam a CIC Lyonnaise de Banque bankszovetség rendszerében. Az egy dolog, hogy a CIC halozat parizsi tagjai képtelenek voltak a nizzai szamlat athozni egy masik, a halozaton beluli bankba. Mert mas régio : hulye béna franciak. De az, hogy ha a sajat szamlakezelom szabadsagon van, akkor ugyanaz a bankfiok ugyanazon masik banki alkalmazottja mar semmilyen tranzakciot nem tud végrehajtani – nonszensz. Es egész EU-ban ez van, max kicsit jobb a helyzet itt vagy ott, tudom mert elég sok orszagban volt/van bankszamlam. A franciaknal pl. csak irott levélben, csigapostan tudok meghatalmazast adni utalasra, mintha azt nem lehetne siman hamisitani. E-mail, telefon nem jo.

    Nem tudom az uzleti szféra hogy csinalja, de azt sem értem, hogy miért egy kalvaria az EU két orszaga kozott 2 bank kozott pénzt atutalni. Mert ez tapasztalatok szerint akar 10-14 napos muvelet. Ha nem sikerul elsore, a bank ujra probalkozik és mindannyiszor levonja az atutalasi dijat, mintha az ugyfél tehetne a két bank kozotti szerencsétlenkedésrol. (Na jo, megfellebbezetem, nagy nehezen torolték.) Nyaron, ha pici ugyintézod szabadsagon van, akkor mindez majd 1 honap. Egy komplett lakasvasarlast buktam majdnem ezen, mert naivan 3 hetes hataridot kértem csak az eloleg utalasa utan a hatralék kifizetésére francia szamlarol magyar szamlara. Es ugye csak a sajat fiokodbol intézheted, vagy levelezgethetsz (ld. fenti probléma) mert 40.000 euros limitet mashogy nem tudsz beallittatni, foként egyszeri utalas esetére.

    A masik kedvencem – amirol irhatnal – a Western Union nevu “bunszovetkezet”. Eleve hogy a francba mukodhet Magyarorszagon egy olyan cég, mely csak dollarban és forintban dolgozik, de euroban nem. Mintha nem az EU része lennénk. Szoval ha WU utalast inditasz, akkor mar azon hatalmasat buksz, hogy eloszor forintbol dollarba sakkozzak a pénzed, majd dollarbol euroba, ha a kifizetést EU-s tagorszagba kéred. Erre jon egy igen kemény kezelési koltség, melyet latva a valamikori és jelenlegi uzsorasok is sirva bevizelnének az irigységtol. De a kedves jo bankjaink miért nem jok arra, hogy én X magyar bankszamlamrol Y ur belga bankszamlajara utaljak pénzt, melyet az csak egy kod ismeretében vehet fel? Jelzem : internet, telefon fel van talalva egy ideje. (Kérdeztem tobb bankot is, nem tudnak mit kezdeni a problémaval, menjek a WU-hoz.)
    Erre miért képtelenek az europai bankok, hogy csak az WU maradjon egyeduli “biztonsagos” atutalasként? Na ja, biztonsagos…arrol a pesti, de egyéb WU fiokik is mélyen kussolnak, hogy nem egy orszagban a WU fiokok mar siman kod nélkul is kiadjak a pénzt, azaz az egyeduli biztonsagi fedezeted, a titkos kod is kb. annyit ér mint a bankkartyara gravirozott CVV kod.
    Masrészt volt szerencsém tapasztalni, mi van akkor, ha mégsem akarom a pénzt tovabbitatni, mert gondok akadtak a célszeméllyel : Nalam az eredeti bizonylat, a hiteles kod és nem lehet felvenni a pénzt a célorszagban ugy, mint letétbe helyezo, csak mint kedvezményezett. Eleve konkrét célorszagot kell megadni, és ha Pestrol Lyonba utaltad a pénzt, (de Zurichben laksz egyébként) akkor a svajci WU szoba se all veled, mintha nem egyazon internetes rendszert hasznalna egy és ugyanaz a cég.
    Ha az alaptokéd vissza akarod kapni akkor repulovel haza Pest és a budapesti fiok joindulatara vagy utalva. (Jelentem: vannak még rendes emberek!) Az egész WU azért maffia, mert alig van sajat uzemelésu fiokjuk, Dél-Franciaorszagban szinte abszolut nincs, de Svajcban sincs. Hanem postak, trafikok, resztorantok kvazi alvallakozoi minoségben “arusitjak” a szolgaltatast a WU nevében. De ha gixer van, ld. fentiek, akkor ok nem tudnak semmit sem tenni, hanem az “eredeti WU fiokba” kuldenek, amirol fogalmuk sincs hogy hol van, és még csak “nem is lattak senkit, aki hallotta mondani hogy hol keressed” eset….

  • AG

    Még mindig én, eszembe jutott még par megjegyzés “nélkulozhetetlen bankjainkrol” és hogy lehet ezt néha jobban is, mint Magyarorszagon (és persze rosszabbul is, mint pl. a franciaknal)

    1.) Gyakran valtok pénzt. Amire elvileg igen, de gyakorlatilag nem hasznalhato a bank(om) : Miért van az, hogy a pénzvaltoknal mindig jobb rataval tudsz valutat valtani, mint a sajat (barmelyik) bankodban, ahol esetleg tobb millios megtakaritasaid kezelik, azaz kvazi ismert ugyfél vagy aki keményen hitelezi a banknak a pénzét ? (Ez minden orszagban igy van az EU-ban, ha bankban valtanal valutat egyértelmuen szivsz, mar ha egyaltalan szoba allnak veled, ha adott banknal nincs szamlad.) Igen, koltsége van, nem sajnalom toluk, de a pénzvalto halozatik is ebbol (és csakis ebbol) élnek, a bankkal szemben és nem hitelezek nekik milliokat, mégis olcsobban dolgoznak. Miért éri meg a pénzvaltoknak kisebb profittal dolgozni?

    2.) Ha mar adott banknal tartom a pénzem, elvarnam, hogy barmikor kivehessem a teljes osszeget és most nem milliardokrol és nem a lajosmizsei kisegito bankfiokrol beszélek. Tudom, én kis naiv…mert tapasztalat szerint erre is napokat kell varni, és elore bejelenteni, ha mar egészen nevetséges (valtozo de 8-10.000 euro) osszeget akarok felvenni. Ekkora osszeggel a legtobb pénzvalto még Pesten is rendelkezik, legalabbis a nap elején…

    2.) Irtam a korabbiban a svajci bankomrol, most nevesitem : PostFinance (azaz a svajci postabank). Nem, nem allitom azt, hogy a bankok paradicsoma, mégis olyat tud, melyet egyetlen francia vagy magyar vagy svajci, vagy még sorolhatnam bank sem. Irtam, hogy hallgatoi jogviszonnyal (amit egyszer, az elején ellenoriznek) ingyenes szamlavezetés, ingyenes ATM felvétel (sajat halozatban), ingyenes bankkartya-vasarlas, ingyenes bankkozi atutalas szamlara, stb.. Ha tanulo gyereked van, csinalsz a nevére egy szamlat, és berakod magad meghatalmazott tarstulajdonosnak, és ettol kezdve a sajat fizetésed is oda rakhatod, amibol egy centet nem von le a bank (nem ugy, mint Pesten..).
    Sot, kapaszkodj meg, ha a szamlan tobb honapig marad nem nulla osszeg, még kamatot is fizet ra a bank év végén, melyet az adott havi idoszakokban a szamlan lévo havi osszegek alapjan kalkulal ki. Jo, nevetséges/szimbolikus ez a kamat, de ez az a hozzaallas ami nekem kurvara tetszik, hogy nem a bank tesz nekem szivességet azzal, hogy hasznalja a pénzem, hanem forditva : tudja ezt és fizet érte. Magyarorszagon mikor fizet neked azért a bank, ha csak siman a szamladon tartod a pénzed, hacsak nem faradsz be folyton (online tudtommal még mindig nem megy) és kotsz le adott idore adott osszeget? Melyet egy allandoan forgo fizetés/nyugdij-szamlan nem tesz meg az ember ugye… Es hagyhatsz milliokat a szamladon (értsd : hitelezed ingyen a banknak) még te fizeted a szamlavezetési dijat érte.
    A PF-nél nincs semmilyen rejtett izé, (azon 0,00000001%-ba tartozom, aki elolvassa a kisbetus izéket) hogy nem szuntethetem meg a szamlat barmikor vagy egyéb a magyar banki ugyintézok altal szemérmesen elhallgatni szokott rejtett felaras buktatok (Legutobb Apamnak “csak” a kamatado osszegét felejtették el levonni a rendkivul kedvezonek igért euro-lekotésnél, mikor direkt kérte, hogy kalkulaljak mar ki, mekkora osszeghez jut hozza a lejarat utan. Szeretem a magyarorszagi EU-szamlakat, hiaba kotod le, a végén akkora kezelési dijjal veheted fel, hogy orulhetsz, ha a kamatod ellenére nem fizettél ra – legalabbis ez az OTP.)

    Hogy a PF miért nem a bankok paradicsoma? (Latnad azt a lefityamlo arckifejezést, ahogy egy “rendes” svajci bankban beszélnek rola, mint mar emlitett majdnem becsodolt UBS-t.)
    – Mégiscsak posta, az ottani bélyegnyalo ugyintézok 80%-nak fogalma sincs, hogy éppen a honlapon milyen plusz befektetéseket ajanlanak és az miért jo.
    – Mert csak olyan bankkartya jar a fenti szamlahoz, melyet csak belfoldon hasznalhatsz és internetes vasarlasra nem.
    De az internetes bankolasi rendszeruk is egész turheto, sot talan egyedulallo : tobb kulonféle kod kell, ebbol egyet egy kulon kalkulatorral tudsz eloallitani, amibe a bankkartyad teszed, de elozoleg a kalkulatorba az online-bankrendszer altal mindig véletlenszeruen generalt és a monitorra kiirt kodot is be kell taplalnod. Tudja tehat a bankbiztonsag 3 alapelvét :
    1.) offline kod (ez fix, de ezt onmagaban egy kémprogram el tudja lopni, ha mar egyszer begépelted a honlapon),
    2.) banki on-line, az altalad bevittekbol kigeneralt eseti, mindig valtozo kod (kémprogram nem tudja leszedni, mint pl. a gépelést vagy egérmozgast figyelo virusok) plusz az eseti on-line banki kodbol és egy plusz offline kodbol a kis kalkulatorod altal (bankkartya betéve) generalt biztonsagi kod. Ha a bankkartyad elloptak és a kodjaid elloptak, még mindig biztonsagban vagy, ha a kalkulatorod még megvan. No kivancsi vagyok ezt hogy tornék fel..
    Es akkor arrol még nem irtam, hogy a PostFinancenal alapbol két szamlat hoznak neked létre, egy Dépositot (amin biztosan tartalékolhatsz) és egyet amihez a bankkartya van kotve. Online akkor mozgatsz at az egyikrol masikra pénzt (természetesen ingyen) amikor akarsz. Igy a fizetés a depositora érkezik alapbol és nem szivok, ha ellopjak és hasznaljak aznap a kartyam. (Jo ehhez még akkora lamanak is kéne lennem, hogy a PIN kodot a kartyaval lopassam el.) Az osszegbol szépen annyit attolok a kartyas részre amennyit elkolteni gondolok éppen a honapban. Ha csak egy részét koltottem el, visszalokom a maradékot a depositora (ez utobbi az a szamla, amirol a fentebb irt éves kamatot kalkulaljak). Ha ennyi minden ingyen van és még kamatot is kapok év végén, miért nem megy csodbe a PostFinance, ezt magyarazd el nekem!
    Persze Svajcban se minden bank ilyen, az UBS 2 évre elore (!) kérne hallgatoi jogviszony igazolast, de ilyet nemcsak a magyar, a svajci kozoktatasi intézmények sem fognak neked kiallitani. (Nem ide tartozik, de : masrészt Svajc talan az egyetlen orszag, ahol olyan mobilkartyad lehet (Yallo) melynek korlatlan a felhasznalhatosaga akkor is, ha épp nem tennél ra egy fillért se és – a magyar mobilszolgaltatok altal kinaltakkal ellentétben – barmely EU orszagban rendesen mukodik, a magyarnal joval olcsobb tarifakkal. Magyar allampolgarként is megéri egy svajcba ruccanas alkalmaval egy ilyet venni, utana online feltoltheto a rendszer.)

  • gege

    Haha, AG kommenttárs eléggé feladta a leckét, úgy látom… 😀

  • Penészes_Songoku

    Azért a gazdaság és a vadkapitalizmus közé ne tegyünk már egyenlőségjelet…ez nagyon-nagyon durva csúsztatás.
    A bankokat SZVSZ nem arra találták ki, hogy nyerészkedő tőkés gerinctelenek és más spekulánsok az emberek anyagi tönkretételén fáradozzanak, merthogy itt most pontosan ez történik.
    Ahogy írták előttem is, a régi pénztáras módszer, ahol KP-ban kaptad meg a jussodat, remekül működött. És fele ennyi visszaélés nem volt a pénzügyi szektorban, mint manapság. Igaz, a betörő úr és a büdös kölök nem talál rá a pénzedre, ehelyett öt-hat fős fegyveres rablóbandák rohamozzák a pénzszállító autókat, tépik ki tokostul az ATM-eket, vagy éppen elbirtokolják a bankkártyádat, némi késeléssel kiegészítve amíg megtudják a PIN-kódodat. Az online bankolást meg egy natúr spyware jelenlétével is megszívhatod.
    Tényleg sokkal jobb, mit nem mondjak….

  • Pumpa

    Azért az ipari forradalomnak nem a cikkben szereplő gazdasági változások képezték a legfőbb motorját (ha egyáltalán lehet tényezők százalékos hozzájárulását nézni ebben a témában), hanem a fosszilis energiaforrások nagy mértékű felhasználásának elindulása. Ugyanis ekkortól vált lehetővé, hogy időegység alatt egységnyi embermunka helyett, több tíz (vagy több száz) egységnyi, több millió évvel ezelőtt volt napsütés dolgozzon. Enélkül, bár a cikkben említett (szintén fontos, általam nem vitatott) gazdasági szerkezeti változás megnövelte a forrásbőséget, a nagy projectekhez szükséges emberi-fizikai munka mennyiségét csak fizikai úton lehet növelni.

    Konyhanyelven: hiába van sok pénzem egy nagy műtermékre (vagy bármire), ha nincs ember (v. gép, ami mind energiával megy), aki azt meg is valósítsa.