A kormány egy huszáros vágással a felsőoktatási jelentkezés előtt pár héttel radikálisan visszavágta az államilag támogatott felsőoktatási helyeket, ezzel hatalmas zűrzavart okozva.
Bár a cél értékelhető lenne, hiszen az állami költségvetés nagyon rossz bőrben van és ingyenes oktatás nem létezik, ahogy ingyenes utazás és étkezés sem, maximum valaki másnak kell állnia a számlát, a kormány szokás szerint a mérlegelés és a körültekintés hiánya mellett megint baltával akart műteni szike helyett.
Hogy kompenzálja a felsőoktatásból anyagi okok miatt kiszoruló tömegeket, kitalálta a Diákhitel 2 intézményét, amely a megszokott diákhitel mellett is igénybe vehető, de csak tandíjra fordítható. A kamata a normál diákhitel kamatánál 6-7%-kal kevesebb, mindössze 2%, a hiányzó részt a kormány (értsd: az adófizetők) pótolják ki.
(A Diákhitel-központ a piacról finanszírozza magát állami kezességvállalás mellett. Ennek megfelelően az általa fizetett kamatok kicsivel az állampapírok hozamai felett vannak, mostanában jellemzően 8-9% körül.)
Úgy tűnik, matematikából sem túl erősek a döntés meghozói. Nézzük, mennyibe kerül a kormánynak (az adófizetőknek), hogy a megspórolt ingyenes felsőoktatás helyett a diákok felveszik az államilag támogatott hitelt.
A felvett hitelt a munkába állás után, de legkésőbb 35 évesen kell elkezdeni törleszteni és nyugdíjig kell kifizetni a hivatalos leírás szerint. A kamattámogatás mértékének vegyük a normál és az új diákhitel közötti különbséget, azaz a 9% és a 2% közötti értéket.
Hősünk 18 évesen igénybeveszi a hitelt, félévente 250 ezer forintot, ebből fizeti a tandíjat 5 éven át.
Az egyetem évei alatt a félévente felvett 250 ezer forintra az állam már kifizet 481 ezer forint kamattámogatást, vagyis majdnem egy teljes év tandíját. Az első évben 26.250 Ft-ot, a másodikban már 61.250 Ft-ot és így tovább. (Félévente történő kifizetéssel számoltam, a tanév kezdésekor, ezért nem 35 ezer például az első év kamattámogatása, hiszen az összeg felére csak fél évig kell kamattámogatást fizetni.)
Majd lassan munkába áll hősünk, de mivel minimálbérrel kezdi és később sem lesz túl nagy a fizetése, 65 éves koráig egyenletesen törleszti a hitelét. (A diákhitel törlesztőrészlete 4%-12%-a lehet a fizetésnek, a felvett összeg függvényében, ez minimálbér mellett 3-10 ezer forint csak. Update: a törvény maga csak a fizetés 4%-át kitevő, de legalább a minimálbér 4%-át elérő törlesztés ír elő. Az előzetes hírekben volt szó 4-12%-ról, a törvényben ennek nyomát már nem találtam. Így lehet, hogy csak 4% a kötelező.)
Hősünk bár kifizet élete során 1,3 milliót kamatra, de a jelenlegi kamatkörnyezetet feltételezve, ennek négyszeresét is megkapja bankbetétben, vagy állampapírban, így kicsit sem siet előtörleszteni a hitelét.
Az állam, aki meg akarta spórolni a 2,5 milliós tandíjat, kamattámogatásra kifizet ugyanezen idő alatt 5,7 millió forintot plusz az egyetem évei alatt már további 481 ezer forintot.
Ezt a pénzt természetesen korrigálni kell az inflációval, de a végén azt kapjuk, hogy a felvázolt esetben többe került neki a diákhitel bevezetése, főleg a bürokrácia költségeit is figyelembe véve, mintha hagyta volna az ingyenes felsőoktatást úgy, ahogy van. Természetesen nagyon alacsony fizetéssel számoltunk (például tanár), egy mérnőki fizetésnél a hitel hamarabb visszafizetésre kerül, mivel a fizetés százalékában vonják. Ezzel együtt is látszik, hogy az okozott problémához viszonyítva gyakorlatilag semmit nem nyert az állam ezzel a konstrukcióval, csak 20-30 évre szétterítve fizet ugyanannyit, mint eddig.
(Mivel a kamatkörnyezet ennyi év alatt sokfelé elmozdulhat, az államnak kedvező és kedvezőtlen irányba egyaránt, most ezt hagyjuk figyelmen kívül. Csak emlékeztetőnek: 30-31 éve még az amerikai dollár kamata is jóval 10% felett járt, a forint alapkamat pedig sokkal többet volt 10% felett, mint alatt az elmúlt 25 évben.)
Felteszem a kérdést: a nagy törvénykezési hajrában nem kellett volna leülni számolni legalább egy tíz percre? Mert ezen így nem sokat spórolt az állam, csak agyonbonyolította a rendszert.
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
Szerintem ez egy kétélű penge.
Mert így legalább jobban a tanulásra koncentrálnak, akik főiskolára, meg egyetemre mennek.
Viszont így meg sok jó képességű fiatal inkább nem tanul tovább, mert nem akarnak hitelt venni a nyakukba, a bizonytalan álláslehetőségek miatt.
Nyilván ha az államra úgy tekintünk, mint egy magánszemélyre, akkor látszik, hogy ez egy rossz döntés.
Viszont abba gondolj bele, hogy ez a döntés a folyó fizetési mérleget az elkövetkezendő pár évben mennyivel fogja javítani - ugyanis egy költségvetési kiadást áthárítottál a magánszektorra.
Egy idő után aztán a kamattámogatás kiadásai utolérik majd a tandíjbevételeket - de hány év múlva is lesz ez? 2? 4? 10?
Az egész ügylet felfogható úgy is, hogy az állam "kölcsönveszi" a tandíjak összegét folyamatosan, félévenként bevételt generálva. Ezt most el lehet költeni - mivel semmiféle kontroll nincs, ezért arra, amire a döntéshozók nem szégyellik (és nem szégyellik).
Hogy a jövőben majd ezek a kamatterhek szétnyomják a gazdaságot? Az már kit érdekel, ugyanis nem a mai döntéshozóknak kell majd vállalni ezen döntések után a felelősséget - ők személy szerint már be lesznek biztosítva - hanem az akkori állampolgároknak, az pedig ma senkit nem érdekel. Míg ha egy magánszemély vesz fel felelőtlenül kölcsönt, akkor azzal egy életre elássa magát, nemzetgazdasági szinten ezt büntetlenül meg lehet úszni.
Na ezért nem számít itt az egyszerű matematika.
Fel kellene már ismerni, hogy bármilyen állami beavatkozás a piaci folyamatokba, csak tovább ront a kialakult helyzeten. Erre jó példa a kamattámogatások rendszere.
Bár statisztikai adatok nem állnak rendelkezésemre, szeretném azt hinni, hogy az emberek többsége nem azért végez el egy öt éves felsőfokú képzést, hogy utána élete végéig minimálbéren tengődjön. Ha valaki mégis így jár, az önmagában egy sokkal nagyobb probléma, mint amit itt felvázoltál, hiszen akkor az ő képzése egyáltalán nem érte meg se az államnak, se neki. Tanulás helyett inkább dolgozhatott volna ugyanúgy minimálbérért, és akkor végig 5 évvel előrébb járt volna az életben. Azt a szakot pedig, amire járt volna vagy durván felül kell vizsgálni, vagy teljesen meg kell szüntetni.
Ebben igazad van, bár hozzátenném egy tanár, vagy diplomás ápolónő nem sokkal keres többet a minimálbérnél.
A kiszamolo.postr.hu-n a kommentekben már kitárgyaltuk ezt, hogy még magasabb fizetés esetén is jó, ha 35%-40%-át megspórolja az állam a tandíjnak.
Ezért egy nagy butaság ez a rendszer
Ez egy nagyon érdekes és tanúságos írás amivel teljesen egyet értek.
Azonban miközben olvasgattam felvetődött bennem egy kérdés.
Megéri-e a tanulásba fektetni a pénzt?
Tegyük fel, hogy van 20 millió forintom. És mondjuk érzek magamban erőt és
affinitást, hogy elvégezzem fizetősön az orvosit. Ez ugye 6 év tanulás és 12millió forint plusz a maradék 8 milliót biztosan felélem.
Elmehetek külföldre jó eséllyel dolgozni ahol rezidensként keresek kb. 3000-3500 eurót. Ebből ha félre teszek havi ezret (ami kb. 290 ezer forint) akkor kb. 69 hónap alatt össze spórolom a 20 milliót.
Tehát 6 év tanulás és 6 év spórolás után van egy jó szakmám, addigra már szakorvos is lennék és gyakorlatilag nagyon jó keresnék.
Azt gondolom ebben az esetben megéri a dolog.
Na most mi van abban az esetben ha mondjuk csak arra van lehetőségem hogy
6 évig el éldegéljek valahogy és nincs pénzem a tandíjra.
Megéri-e felvennem ebben az esetben a Diákhitel-2-őt? (eltekintve attól a ténytől, hogy ez egy fenntarthatatlan konstrukció)Hiszen a kamat "csak" 2% tehát a fenti logikát követve gyakorlatilag belátható időn belül megtérül.
Ez az én gondolatmenetem és mivel én sokkal inkább "egészségügyi" mintsem "gazdasági" beállítottságú vagyok kíváncsi lennék a véleményekre, javaslatokra. Nagyon hálás lennék, mert engem valóban foglalkoztat ez a dolog.
A válaszokat előre is köszönöm.
Egyre több emberben felmerül a kérdés még az USÁ-ban is, hogy ilyen tandíjak mellett megtérül-e a valaha a tanulás.
Szerintem az USÁ-ban, ahol elég könnyű (a magyar viszonyokhoz képest) vállalkozni, jogos a felvetés, de sajnos Mo-n papírmánia van, még titkárnőnek sem vesznek fel, ha legalább nincs egy diplomád.
Így szerintem idehaza az a kérdés, leszel-e valaki, vagy sem.
Írd le, mennyi a tandíj, abból sacper kábé kiszámoljuk, mennyit fizetsz havonta.
Amiről viszont ne feledkezz el: a fizetések a diplomás és anélküliek között 35-40 évesen kezd el igazán élesen elválni. Ezért ne azt nézd, hogy egy pályakezdő diplomás 25 ezerrel keres többet, mint egy diploma nélküli. 40 évesen a fizetése 2-3× annyi lesz. (Na persze nem a magyar egészségügyben.)
Kedves Kiszámoló!
Köszönöm a válaszod.
Egy félév az orvosin 1 millió Ft, tehát 6 év alatt 12 millió Diák hitelt kellene felvennem féléves részletekben. A diploma után lesz egy "jókora" tartozásom amit el kell kezdjek törleszteni. Ha végzés után azonnal rezidens orvosként kezdek el dolgozni kb. 3000 eurót keresnék, amiből félre tudnék rakni szerintem kb. 1000 eurót. Ez negyven hónap alatt 12 millió Ft. Persze tudom plusz a kamatok,de most csak nagyjából számoltam.
De akkor is elmondható hogy kb. 4 év alatt visszafizetném a teljes hitelt,plusz van egy jó szakmám arról nem is beszélve, hogy szakorvosként ennek többszörösét is megkeresném.
Rizikónak érzem, hogy kitudja mennyire lesz kereslet 6év múlva orvosokra külföldön. Lehet, hogy telítődnek a most meglévő külföldi helyek hiszen
mindenki külföldre készül mostanában. Tehát ennek is minden befektetésnek van kockázata.
Az én gondolatmenetem ez. Hálás lennék, ha leírnád a te gondolatmenetedet, véleményedet.
Köszönöm.
Nézd, szerintem jól jársz vele. Ha kész vagy annyit tanulni és nem fogod félbehagyni, plusz több nyelven beszélsz, én a helyedben belevágnék.
Az idősödő társadalomban egyre több orvos fog kelleni, ezért én nagyon nem félnék a telítődéstől.
De tiéd a döntés. A kockázat az benne, ha belebuksz és félbehagyod.
Üdvözletem!
Érdekes az eszmefuttatás, de sajnos nem értek valamit benne. Az állam részéről az 5,7 milliós (+ a 400 akárhányezer, ami érthető) összeg hogy jött ki? Miért fizetne az állam kamattámogatásra ekkora összeget?
Elég egyszerű a válasz: a rendes 8-9% kamat és a diák által fizetett 2% kamat különbsége ennyire jön ki az évtizedek alatt.
Évtizedek? Tehát az állam, piaci forrásból szerzi be a diákhitelként a hallgatóknak adott hitelt, és ugyanabban a tempóban fizeti vissza a piaci forrásának, ahogy a diák, pontosabban a már munkavállaló törleszti azt a fizetése 4%-ból?
Az ügy szempontjából lényegtelen, hiszen egészen addig kell kipótolnia a 2%-ot a 8-9%-ra, amíg a diáknak van fennálló tartozása és arra kamatot fizet.
Sziasztok!
Sajna szüleim semmivel sem tudnak beszállni az ősszel kezdődő fősulis életembe, szóval közös ötletelés során végül a diákhitel mellet döntöttünk..nagyon nem örülünk neki, de muszáj, igaz dolgozgattam a nyáron, de az csak az induláshoz elég. Remélem persze kapok majd ösztöndíjat, illetve támogatást. Már csak egy valami hiányzik. A diákszámla. Tudna esetleg valaki tippet adni mégis hol érdemes gyűjtögetni a "zsebpénzem"? 🙂 Kinek milyen tapasztalata van? Az egyik barátom erre az oldalra hívta fel a figyelmem: http://erstebank.hu/extras/fiatalsag/
Hallottatok már róla?
Mi itt a CIB malacperselyt szeretjük: http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/malacpersely/index?isFlashCompliant=true&session_id=CtxwmRt4MIZ5h0c2egth20on&flashVersion=1&b=121&w=1366&h=768
7,5% kamat lekötés nélkül
Kiszamolo!
" Amennyiben az adott kamatperiódusban nem érkezik be új megtakarítás, vagy érkezik, de 10 000 forintnál kevesebb, az alkalmazott kamatláb 2,50% a teljes egyenlegre. Abban az esetben, ha az adott kamatperiódusban az ügyfél megterheli a számlát, úgy az alkalmazott kamatláb 0,10% a teljes egyenlegre."
Ez az idézet a Malacpersely számlánál van, és nem a teljes sztorit idéztem ide. A kérdésem, az, hogy jól értem-e: ha valamiért valamelyik hónapban nem sikerül a 10.000 forintot rátennem, akkor buktam a 7,5%-os kamatot? Ha pedig ne adj Isten még veszek is le belőle, magyarul hozzányúlok az itt tartott pénzemhez, akkor egy tized százalék lesz a kamat? Vagyis: amit a Malacperselybe raktam azt ne nagyon piszkáljam? Nem azért takarítok meg, hogy szükség esetén hozzányúljak? Hiszen azért nem lekötött, nem?
A válaszodat előre is kösz!
csak abban a hónapban van így, amikor nem teszel el, vagy kiveszel belőle.
Az Erste Diákszámla nagyon jó, nekem is az van. Szinte minden ingyen van (sőt jövőre is az marad), és lehet hozzá ingyen betétszámlát is nyitni, így a megtakarításodat akár külön is kezelheted a folyószámládtól.
Mondjuk diákhitel és diákmunka mellett nagyon megtakarítani nem fogsz, sőt ekkora magas hitel mellett inkább a tanulmányok alatti előtörlesztést javasolnám. Az is ingyen van, akármennyit visszafizethesz akármikor a fennálló hiteledből, ami közvetlenül a tőketartozást csökkenti.
"Az állam, aki meg akarta spórolni a 2,5 milliós tandíjat, kamattámogatásra kifizet ugyanezen idő alatt 5,7 millió forintot"
Naja, de az az 5.7 millio jelenerteken nem egeszen annyi.
Ezért bátorkodtam azt írni, hogy "Ezt a pénzt természetesen korrigálni kell az inflációval"
@Kiszamolo:
És szerintetek akkor mi lenne a jó megoldás az oktatás finanszírozására? Külföldön ezt hogy csinálják?
Egyébként nem teljesen értem hogy miért nem lehet lépcsőzetes kamatozású a diákhitel kamata?
Első évben mondjuk 12%-os kamat
második évben: 10%
3. évben: 8
4. évben: 0
Így a diákok ösztönözve lennének arra, hogy végigcsinálják az egyetemet. Illetve én a visszafizetés nagyságát is lépcsőzetessé tenném, tehát a munkába állás után a fizetések arányában durván így nézne ki:
- első két év: 3%%
- utána levő 5 év: 8%
- köv. X év: 6%
nem számoltam ki, szóval matematikailag nem biztos hogy helyes, de ha az elején nagyobb léptekben fizetnék vissza, akkor gyorsabban csökkene a tőke, kevesebbet bukna rajta az állam (vagy rosszul gondolom). És ilyen konstrukcióval még mindig a sima hitelek alatt maradna a törlesztés, viszont éppen a változó törlesztés miatt annyira nem érné meg szórakozni betétbe helyezésel a törlesztésig...
Én fizetőssé tenném az egyetemet/főiskolát, azonban öt év alatt folyamatosan, valamint hitel helyett valami államilag támogatott előtakarékosságot találnék ki, amit csak tandíjra lehet fordítani.
Most jutottam el addig, hogy nekem is felmerül a Diákhitel 2 kérdése. A leírásai szerint nekem igencsak megéri felvenni, még akkor is, ha lenne rá pénzem. Előreláthatólag 7x270.000 Ft hitelre lesz szükségem, és a főiskola befejezésekor azonnal el kell kezdenem törleszteni, mert éppen 35 éves leszek. Még akkor is jobban járok, ha a meglévő félretett saját pénzemet beteszem a bankba és havonta szépen lassan fizetem vissza a 20.000 Forintokat 10 éven keresztül. Vagy van valami buktató, amit nem látok? A kamatos kamatot is 2% alapján számolják, ha jól értelmezem, ugye? Vagy van valami apróbetűs rész, ami miatt meg lehet szívni? Vagy tényleg ennyire kedves az állambácsi (vagy ugye egyszerűen nem számolták ki, ahogy a bejegyzésben is megemlítődött:)
Köszi a választ!