1837 május 10-e az egyik leggyászosabb nap volt az Amerikai Egyesült Államok történetében.
Ekkor tört ki az akkori világ legnagyobb pénzügyi pánikja, ami talán még az 1929-es összeomlásnál is súlyosabb eredményeket hozott.
A válságot megelőző években nagyarányú gazdasági növekedés volt az Egyesült Államokban (ahogy az már csak lenni szokott minden pénzügyi válság előtt), ennek hatására a termelőeszközök ára (ideértve a rabszolgákat is) és a termőföldek ára is meredeken emelkedett, nem kis részben a spekulánsok vásárlásai miatt.
Ennek hatására az akkori amerikai elnök, Andrew Jackson 1836-ban rendeletet hozott, ami megtiltotta a spekulánsoknak, hogy papírpénzzel, ami mögött nincs valódi "kemény" pénz, vásárolják fel a termőföldeket. A rendelet kimondta, hogy csak arany vagy ezüstpénzzel, vagy ilyen fedezetű banki váltóval lehet állami földet venni.
A szigorú szabály azt eredményezte, hogy az emberek is elkezdtek elutasítani mindenféle papírpénzt, ezzel hatalmas inflációt sikerült gerjeszteni, ezzel egy időben a termőföldek ára zuhanni kezdett, mert sokan a lehetséges vásárlók közül nem tudtak megfelelni annak, hogy aranyban vagy ezüstben fizessenek.
Rengetegen kérték, hogy vonják vissza a rendeletet, de Jackson elnök szerint még várni kellett, mert nem volt elég idő, hogy a rendelkezés pozitív hatásai érződjenek a gazdaságban.
Ha ez kevés lett volna, Jackson elnök kivette az állami pénzeket a keleti bankokból, mert úgy gondolta, hogy már így is túl nagy hatalommal bírnak és áthelyezte őket a nyugati bankokba (ahol a földvásárlások is zajlottak). A két törvény hatására elkezdték kiszívni az aranyat és az ezüstöt a keleti országrészből, ami az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi központja is volt.
Ezért a keleti bankok nem tudtak hitelezni és hogy ha már lúd legyen kövér, az angliai bankok nagymértékben kamatot emeltek, amit kénytelenek voltak követni az amerikai bankok is, ha nem akarták, hogy az angol bankok még a maradék aranyat is elszívják az országból. (Ne felejtsük, ekkor még ezer szállal kötődött az Egyesült Államok Angliához, a világ akkori pénzügyi központjához.)
A gyapot ára is zuhanni kezdett ezekben az időkben, ami a déli államok legfontosabb bevételi forrása volt. Ez is nagyban hozzájárult a gazdasági válsághoz.
Egy idő után az emberek is elkezdtek aggódni, hogy vajon visszakapják-e a bankokban elhelyezett megtakarításaikat és elkezdték kivenni az ott található összegeket. Azonban a bankok hamar kifogytak a készpénzből, ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Ezzel vált teljessé mindaz, ami a pénzügyi pánikokhoz elengedhetetlen kellék.
Mindezek hatására a new york-i bankok 1837 május 10-én megtagadták, hogy aranypénzben kifizessék a váltókat és egyéb pénzhelyettesítő eszközöket. Ekkor robbant ki a válság teljes erejéből, amit az is súlyosbított, hogy a kormányzat másfél hónapig érdemben nem is reagált a történésekre.
Bizonyos országrészekben 25% főlé nőtt a munkanélküliség, hét éven át tartó depresszió, gazdasági válság és defláció kezdődött el. A bankok több mint harmada véglegesen csődbe jutott. Csak New York államban két hónap alatt 100 millió akkori dollár volt a veszteség a bankcsődök miatt. (Egy akkori mezőgazdasági munkás átlag 6-8 dollárt keresett havonta.)
A bankpánik és az utána jövő gazdasági recesszió hatalmas pusztítást végzett, főleg a déli államokban. Mindez nem akadályozta meg az embereket, hogy bár némileg eltérő okokból, de teljesen hasonló eredménnyel ugyanezt újra megtegyék 1929-ben.
Jo peldaja annak, mennyi kart tud okozni a hulyeseg, ha hatalommal es szorgalommal parosul.
"Mindez nem akadályozta meg az embereket, hogy bár némileg eltérő okokból, de teljesen hasonló eredménnyel ugyanezt újra megtegyék 1929-ben. " – ez azt sugallja, mintha az emberektől függne dolog. És ebből rögtön le lehet vonni azt a következtetést, hogy cseréljük le az embereket – erkölcsösebbre, okosabbra stb. –, és akkor nem lesz több gond. De ez teljes tévhit: az aranyból eredő pénz kamatozó pénz az ok, másképp rendszerhiba – azt kéne lecserélni kamatmentes pénzre nem az embereket, és akkor szűnnék meg a probléma.
Vagy mindjárt legyen pénzmentes a társadalom és akkor minden gondot megoldottunk.
Mintha már lett volna egy ilyen kisérlet a 20. században.
Az meg csak felesleges belemagyarázás, hogy ez azt jelenti, hogy az embereket kellene lecserélni.
De ezt a vitát itt le is zártuk, még mielőtt elkezdődik, ezen a témán ha százszor nem rugóztunk, akkor egyszer sem.
A 18. század hajnalán, ahogy látom, lényegesen egyszerűbb képletek alapján épült fel az amerikai gazdaság.
Egy-két lényeges változó megpiszkálásával megingott az egész kártyavár. A kérdésem az, hogy a mostani, lényegesen összetettebb világgazdasági (globalizált) összefüggések teherbírása jobb? Jobban kompenzálható a hatalmas számarányú, többszereplős világgazdaság? itt volt a subprime válság, ami lefékezte a "növekedést", de arányait, hatásait tekintve ugyan akkora vagy kisebb volt, mint anno 1837-ben, ezen a napon?
Kedves KZoltán figyelmébe a "kamatmentes pénz" témájában. Angoltudást igényel, az ókortól áttekinti a hitelezés (és a kamat) történetét, és az ehhez kapcsolódó filozófiai és kulturális változásokat.
theobjectivestandard.com/issues/2007-fall/morality-of-moneylending/
@Kiszamolo
Pénzmentes gazdaság – olyasmit adsz a számba, amelyet sosem mondtam. Nyilvánvaló, hogy a fejlett munkamegosztáson alapuló árutermelő gazdaság nem működik csereeszköz nélkül.
Irving Fisher – M×V=P×T! (Hallottál már róla? Még a monetarista 'pápa' szerint is a valaha élt legnagyobb amerikai közgazdász.) Booms and Deprissons, amelyben belátta, hogy a képélete csak bizonyos feltételek között igaz, állandóan nem. A kamatmentes pénz létét csak a kapitalisták és ügynökeik hallgatják el.
Nagyon jó áttekintés egy "letűnt" kor válságáról. És azt is tegyük hozzá, hogy 1873-ban is volt egy nagy válság Amerikában/Európában, szóval nem is kellett száz évet várni a következő krach-ra.
A vita az emberi természetről meg teljesen felesleges, mert az nem sokat változik, legyen szó az 1837-es, az 1873-as, az 1929-es vagy a 2008-as válságról. A társadalmak visszafogottságára és józanságára nem igen lehet ilyen helyzetekben számítani. A lényeges inkább az, hogy a kormányzat tanul-e valamit a hibákből és megpróbálja-e azt megakadályozni. Az 1929-es válság volt az, ami után félig-meddig az USA-ban is kiépült a társadalombiztosítás és szociális háló vékonyka szövete (+bankügyi változások, mint a Glass-Steagal tv.), mint biztosíték a szegényeknek/köznépnek a válságok hatása ellen. Ez tekinthető nagy előrelépésnek, ahogy (szerintem) az Obamacare is annak tekinthető 2008 után.
youtube.com/watch?v=LtFyP0qy9XU
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
@kzoltan : jo, egyet mondj meg, ha nincs kamat, akkor ki adna kolcson penzt ? Senki. Meg a kozmondas is azt tartja, hogy jobb ma egy vereb mint holnap egy tuzok. Akkor aligha kell fejtegetni hogy ma jobb e egy vereb, vagy holnap.
Remélhetőleg lesz még néhány ilyen esemény. Pánik idején érdemes részvénybe fektetni, csodàlatos hozamokat lehet elérni mások butaságán.
Lásd OTP részvény, ahol emlékeim szerint 2007-ben 900 forint körül volt a részvényre jutó eredmènyük, és 2008-ban 1200 forint körül volt a legalacsonyabb ár. Jó volt látni amikor felment 6000-ig, életem legjobb befektetése volt... 🙂
@feri78
Ha Lehmann reszvenyt vettel volna, akkor nem biztos, hogy ezen a velemenyen lennel.
@vinnie Igen. De nem Lehmann részvényt vettem. 🙂
De a viccet félretéve, abban igazad van, hogy érdemesebb egy indexet, vagy legalább egy több részvényből álló diverzifikált csomagot megvenni. Az OTP merész húzás volt, szerencsére bejött...
Én már nagyon várom a következő összeomlást... és az a jó, hogy szinte biztosan lesz is...
@Tibor
Örülök hogy sikerült gondolkodásra vennelek Igen az arany a belőle származó kamatozó pénz csak pozitív kamatláb ígérete mellett hajlandó a cserét lebonyolítani ezt mutatja a pénz–áru–több pénz: a többlet az ügyletre fordított tőke kamata. Ez okozza a problémát: pozitív kamatláb csak emelkedő árak mellett lehetséges, amikor az árak emelkednek, akkor könnyebben elhiszik, hogy esély van a pozitív kamatlábra, és növekvő keresletet támasztanak (vagy könnyeben kölcsönöznek, hogy más tudjon keresletet támasztani), de növekvő kereslet=emelkedő árak, de emelkedő árak … ez a boom. Mikor esnek az árak, akkor nincs lehetőség pozitív kamatlábra, tehát kevesebben támasztanak keresletet, de csökkenő kereslet=csökkenő árak, de csökkenő árak … ez a depression. Ez az oka, hogy kell valamennyi infláció=áremelkedés, illetve hogy félnek a deflációtól=árcsökkenés, mert az áraknak emelkedniük kell
@feri78
Respect, ha az 1200-as vétel után 6000-ig tartottad! Mivel ezt lényegében egy év alatt érte el, szerintem ennél jobb éves hozamod nem nagyon lehetett sem előtte, sem utána. 😀
Én akkor tök kezdő mazsolaként 1500-on vettem OTP-t (első tőzsdei vásárlásom, 2009. tavasza volt), kis összegben, és sokkal hamarabb kiszálltam (ahogy azt egy valamirevaló zöldfülű teszi, ha sok technikai elemzést olvas 😀 ) - de így is százezreket nyertem vele.
Jo a poszt felvetése. Érdekes lenne párhuzamba állítani a mostani ingatlan áremelkedéssel, amit a kamat csökkentés ( olcsó pénz ) es az EU pénz által okozott gazdasági novekedes hajt...
Akkor még nem volt jegybank, hogy beavatkozzon, és úgy gondolták, hogy korlátokra van szükség. Ami tkp igaz is, csak éppen egy csúcs lufi esetén nagy lesz csattanás a földet éréskor.
De ha nem amatőr módon avatkozik be az elnök (mai tudásunkkal mérve amatőr persze, éppen az ilyen esetek adják a plusz tapasztalatot), semmiképpen nem lett volna jó vége, ha nem avatkoznak be akkor , akár még rosszabb is lehetett volna pár hónappal/évvel később, mivel semmilyen mechanizmus nem állt akkoriban rendelkezésre a kialakult helyzet kezelésére.
Akkoriban (és korábban is) mindig csúnya vége lett az ilyesminek, akár beavatkozott az állam(államfő), akár nem. Frnaciaorszában pár évtizeddel korábban pl. senki nem avatkozott közbe, azt mégis...
@aszora ez nem teljesen igaz. Jackson eppen arrol volt hires hogy a Bank War-t megnyerve, sikeresen megszuntete a *harmadik* kozponti bankot az USA-ban. A negyedik amerikai jegybank pont a mai FED 1913 alakult meg. Ennek ellenere volt tobb valsag is a kovetkezo szaz evben.
A jegybank nem garancia a stabilitasra es valoszinutlen hogy legyen barmi is ami garancia legyen erre.
@tibor
"Jo peldaja annak, mennyi kart tud okozni a hulyeseg, ha hatalommal es szorgalommal parosul."
az USA speciel robbanásszerűen fejlődött tovább a Jackson elnök által elindított un. "free banking" periódus alatt...
remekül megvoltak az un. "Second Bank of the United States" című műintézmény "áldásos" tevékenysége nélkül...
(mellesleg korábban a First Bank of the United States és a Bank of North Amerika is meglehetősen dicstelen történet volt...)
@kzoltan
inkább a sorsára kéne hagyni a pénzügyi szektort a zéró intervenció elve mentén...
@zsolt
a subprime válságot a FED gründolta össze, az 1837-es válságot pedig a Second Bank of the United States...
a Second Bank of the United States jóvoltából 1830 és 1837 között 109 millió USD-ról 267 millió USD-re nőtt az USA pénzkínálat...
Panic of 1837
wiki.mises.org/wiki/Panic_of_1837
@kzoltan
Silvio Gesell-t Keynes is meg nem értett zseninek írta le a fő művében (The General Theory of Employment, Interest and Money)
a kamatmentes pénz "idilli állapotába" pedig már megérkeztünk a NIRP, a ZIRP, illetve a QE jóvoltából - persze a subprime összeomlásnál is nagyobb válság lesz ebből...
@fisk
kb. az alábbit tanulta meg:
minél nagyobb a válság annál több hatalmat és pénzt tud megszerezni a saját maga számára:)
@feri78
a felrobbanó kamatokkal párhuzamosan (a sztori kb. itt fog végződni...) több évtizedes mélyrepülés lesz a tőzsdén, ill. az állampapír és az ingatlanpiacon...
@Kiszamolo
1837 után különben nemcsak a gazdaság robbant hanem az USÁ-ba irányuló bevándorlás is:)
1820-1860 Immigration to the United States
latinamericanstudies.org/ellis-island/immigration-1820.jpg
a Second Bank of the United States felszámolása a jelek szerint nem vette el az európai bevándorlók kedvét:)
az USA gazdaság pedig 1837 után olyan robbanásszerű ütemben fejlődött, hogy az __egy főre__ vetített GDP növekedés - a jelentős népességnövekedés ellenére - hozzávetőlegesen azonos volt a brittel (pedig ott a Bank of England fújt akkoriban kolosszális buborékokat, lásd pl az un. "Railway mania" időszakát ami végű a "Panic of 1847" című happeningel végződött)
mellékelek erről egy grafikont is
1830-1939 Per capita economic growth, USA versus UK
skepticlawyer.com.au/files/2012/08/pc1830.jpg
@feri78
Csak a pontosság kedvéért: a 2008. évet az OTP 2xxx körül zárta, 1200-ért 2008 ban tehát nem vehettél belőle. A részvény ára a mélypontját, 2009 március közepén érte el, brókerek pezsgőt bontottak amikor végre fordult. Aki VALÓBAN kereskedett akkoriban, az nem téved ekkorát, hiszen történelmi idők voltak.
Szóval hanta palinta 😀 Álom, álom édes álom, stb....
@feri78
Szóval mielőtt legközelebb hantázni kezdesz, kicsit olvass utána legalább, hiszen otp chartot minden bokorban találni a neten 😀
Minden pénzügyi fórumon van persze legalább egy csodalény, aki a mélyponton vette, és a csúcson eladta ( Bár a csúcs 2010 áprilisában volt a választásokkor 73xx körül ha jól emlékszem 😀 és most 6 év után kapaszkodott ugyanoda vissza a részvény) csak az a baj, hogy 2009. márciusában nem hencegett senki a nagy bevásárlásával, illetve azok legalábbis biztosan nem akik így utólag 😀
@ugyved
meg hát aztán mindenki ismeri a "catching a falling knife" játék veszélyeit...
a fene se tudja, hogy hol áll meg a dolog...
persze ha nem ment csődbe és fordul, akkor nagyot lehet kaszálni...
különben efféle lehetőségek mindig vannak pl. az alábbi részvény 25%-os ezüstáremelkedés mellett 325%-ot ment fel szűk 4 hónap alatt... (2,5-ről 10,5-re)
First Majestic Silver Corp. (AG)
finance.yahoo.com/echarts?s=AG+Interactive#{%22useLogScale%22:true,%22range%22:%226mo%22,%22allowChartStacking%22:true}
bátraké a szerencse:)
(vagy a bukta...)
@pitcairn
Óóóó én egészen biztos vagyok abban, hogy az amerikai tőzsdefórumokon is van néhány madár, aki UTÓLAG elmeséli mekkorát kaszált a First Majestic Silver Corp. -n négy hónap alatt. Tuti nem magyar jellegzetesség amit itt tapasztaltunk Feri barátunknál 😀
@csaladfo Nem a legalján szálltam be, és nem tartottam a 6000-es csúcsig az egészet, kisebb részét eladtam előre, a többit ötezer valamennyin. Bizonyos szempontból amatőr módon csináltam, mert a tartalékainkat fektettem OTP részvénybe, és emiatt durván végigaggódtam az emelkedésig, de végül szerencsésen zárult - életem legjobb befektetése volt.
@ugyved Ha OPT chartról néztem volna ki az adatokat, akkor lenne a pontos a dátum, nem? 🙂 Nem jegyeztem meg évszámot, 2008 rémlett. Emlékszem 1200 körül volt, és 900 volt az előző éves részvényre jutó nyereség, amiatt vettem meg. Amúgy látom, trollkodós délutánt tartasz, amíg emésztgeted az ebédedet. Én sok jogásszal dolgozom együtt, a nagy irodákban a jogi partnerek stílusa más... szerintem Te egy kisebb magánpraxist viszel, ugye? De azért köszönöm, hogy elmondtad a véleményed, és kívánom, hogy érj el komolyabb sikereket a jogi pályán. 🙂
@feri78
Az OTP az elmúlt 10 évben sosem volt 1200, felesleges trollkodnod.
@feri78
1200 záró, ha jól emlékszem sosem volt csak napközben pár pillanatig. A brókerem mesélte, hogy amikor napközben fordult pezsgőt bontottak. A forgalom 1200 környékén minimális volt, mégis van minden fórumon egy csomó hős, aki éppen akkor és éppen annyiért vette :-DDDDDDDDDDDD
A "csúcs" pedig 2010 április első vagy második hetében volt 73-75xx körül, most nem nézem meg:-D, de nem 6000.
Az egy részvényre jutó "nyereség" mint fogalom értelmezhetetlen, 2007 ben emlékeim szerint az OSZTALÉK 140-150 Ft/ db volt, ami az akkori 10xxx/ részvény ár mellett elenyésző összeg volt, emlékszem amikor a brókerem felhívott mibe rakja a kb 2 millát ami az osztalékból jött; azt mondtam vegyen rajta részvényt, lett is belőle 1xx db. A legdrágább pakk volt:-)
Szóval ne fáradj:-D 2009 márciusa legendás dátum, SENKI aki akkoriban VALÓBAN kereskedett OTP vel, SOHA nem keverné össze 2008.- cal
@feri78
De megnéztem a "kedvedért". A gyásznap, 2009 március 13-a volt, 1400 körüli záróval. Csak napközben és rövid idegig volt 1200 körül és alatta is, aztán szignifikánsan fordult....
Előtte és utána nap 1600 körül zárók voltak, mégis van egy csomó szájkereskedő aki 😀 ezerkéccázzzééé vette... 😀 Persze.... A sok fórumbirka meg ájuldozik 😀
Itt a chart, szóval ne strapáld magad, máshol hamukázzál 😀
bet.hu/magyar_egyeb/charts/historical_graph?securityid1=528&startdate=2009_03_10&enddate=2009_03_17&name=OTP&instrgrpid=stock__W_RESZVENYA+&selectedinterval=userdefined&selectedsecurityid=1__528
@pitcairn2
Egyik ámulatból a másikba esem: hogy itt valaki ismerje Gesell szabadpénzét (még ha tévesen is)!
A 0% vagy -0% jegybanki alapkamatnak semmi köze a szabadpénzhez. Hiába 0% vagy -0% a jegybanki alapkamat, annak semmi hatása sincs arra, hogy a pénztulajdonos csak pozitív kamatlábkilátás mellett hajlandó elcserélni a pénzét. Ha nem érhető el pozitív kamat, akkor nem cseréli el (vagy nem kölcsönzi, nem teszi be bankba) a pénzét.
A szabadpénz teljesen másképp működik: ha nem cseréli el a pénzét (vagy nem kölcsönzi) fixen 5% (ha 5% a 'rozsdásodási' ráta) veszteség éri, tehát mindent meg fog tenni, hogy elcserélje a pénzét, elkerülje a veszteséget – így szép, egyenletes, állandó lesz a kereslet: semmi boom, semmi depression.
@ugyved
Sok felesleges időd lehet. Mit akarsz bizonyítani?
Ha Feri kamuzik, az az ő baja. Egyébként nem hiszem, mert korábbi hozzászólásai alapján egy intelligens ember képe rajzolódik ki, és egyébként is mit nyerne vele? Semmit.
Fentebb olvashattad, h én 1500-on vettem. Tisztán emlékszem, hogy 1200 körül is volt, ahogy te is írod, és akkor bizony nem is voltam túl nyugodt. (Mint írtam, totál kezdő voltam.) Miért ne vehetett volna Feri annyiért? Hogy ez pontosan 12xx vagy 12yy Ft, az teljesen mindegy már.
@ugyved
a mélypontot szerintem csak a show-t futtató bankok tudták biztos érzékkel megtalálni...
Deutsche Bank Confirms Silver Market Manipulation In Legal Settlement, Agrees To Expose Other Banks
zerohedge.com/news/2016-04-14/case-closed-deutsche-bank-confirms-silver-market-manipulation-legal-settlement-agree
a mezei befektetők 2016 januárjában már komplett letargiában/kétségbeesett pánikban voltak...
@feri78
ez inkább spekuláció volt mint befektetés...
@kzoltan
semmi kifogásom a "szabad-pénz" ellen amíg a kommunátokban játszotok vele szigorúan önkéntes alapon...
PS. és ez az összes többi "önzetlen", "világjobbító" ötletre vonatkozik...
@csaladfo
Mit nyerne vele?
"
Respect, ha az 1200-as vétel után 6000-ig tartottad! Mivel ezt lényegében egy év alatt érte el, szerintem ennél jobb éves hozamod nem nagyon lehetett sem előtte, sem utána. "
Ilyesmiket 😀 Lehet meglepő de vannak akik pont ilyesmikre vágynak itt a neten, mert az életben nem jut nekik :-DDDDDDDDD
Ritkán etetek fórum trollokat, de legyen.
Sajnálom, hogy nem tudod, mi a különbség a részvényre jutó osztalék, és a részvényre jutó eredmény között. Esetleg ha legközelebb "felhív a brókered" kérdezd meg, mert érdekes.
Te a következő szövegre mondod, hogy én azt állítom, 1200 forinton vettem OTP-t:
"emlékeim szerint 2007-ben 900 forint körül volt a részvényre jutó eredmènyük, és 2008-ban 1200 forint körül volt a legalacsonyabb ár.... felment 6000-ig, életem legjobb befektetése volt."
Én azt âllítottam, hogy:
1. 900 forintos részvényre jutó eredmény mellett 1200 forintos ár alulértékeltnek tűnt, ez motivált a vásárlásra
2. mivel felment 6000-ig, jó befektetés volt
Illetve erősen fetisizálod a dátum kérdést is mert amelyik fórumozó nem emlékszik pontosan melyik napon vett egy részvényt 7 éve, az ugye nem is vehette meg.
Esetleges további hozzászólásodra már nem válaszolok. Helló 🙂
@kzoltan Én biztos hogy senkinek sem adnék kamatmentesen kölcsön, maximum családon belül. Miért tenném? Mi előnyöm származik nekem abból, hogy más ingyen használja a pénzemet? Vagy vonatkoztassunk el a pénztől: mi előnyöm származna abból, ha valaki ingyen használná a kocsimat vagy a lakásomat? Miért kéne bárkinek bármit is ingyen adnia?
@xezs
Erről beszélek, és örülök, hogy elgondolkodsz a kérdésen: a mai pénz csak kamat mellett forog. Én is kamatra adom kölcsön. De a kamatból adódnak a problémák, és hiú ábránd azt hinni, ha okosabb vagy erkölcsösebb emberek volnának, akkor nem lennének problémák. Ez nem az emberektől függ, hanem a pénztől – rendszerhiba. Ezért kell lecserélni a kamatkényszerű pénzt olyan csereeszközre, amely kamatmentesen forog.
Azoknak meg, akik ódákat zengnek a kamatról, nem árt tudniuk: a fogyasztói árak fele átlagban kamat. Tehát évi 5 MFt kiadásnak fele, 2.5 MFt kamatkiadás. Akkor lenne egyenleg, ha lenne 2.5 MFt kamatbevétel, amihez, 3%-os hozammal számolva, 83.3MFt kamatozó megtakarítással kellene rendelkezni. [Tudom, itt ennél mindenkinek ennél több van, de] a stat. szerint 9 decilisnek nincs ennyi, másképp a kamaton a társadalom 90%-a (inkább 99%) veszít. A kamatódákat így kéretik zengedezni!
@ugyved
Ezt most feleslegesen túltolod, szerintem. Ha már belemész a részletekbe, vedd észre a feltételes szerkezetet a hivatkozott mondatomban.
Ha Feri vagy bárki az ilyen - szerinted - ájuldozásokra vágyna, mert az életben nem jut neki, akkor örülök, hogy segíthettem. De ez itt nem a blog.hu, és meggyőződésem, hogy erről itt most szó nincs.
Javaslom, hogy lépjünk tovább, és hagyjuk meg a helyet a cikkhez releváns hozzászólásoknak, hisz nagyon elkalandoztunk.
@ugyved
A következőt írtad:
"Az egy részvényre jutó “nyereség” mint fogalom értelmezhetetlen, 2007 ben emlékeim szerint az OSZTALÉK 140-1 50 Ft/ db volt, ami az akkori 10xxx/ részvény ár mellett elenyésző összeg volt, emlékszem amikor a brókerem felhívott mibe rakja a kb 2 millát ami az osztalékból jött; azt mondtam vegyen rajta részvényt, lett is belőle 1xx db."
Ajánlom figyelmedbe, illetve "brókerednek" is , ha legközelebb felhív, hogy "mibe rakja a kb 2 millát": az OTP 2008. évi beszámolóját. Ennek 140. oldalán található az egy részvényre jutó konszolidált nyereség. Ez 2007-ben 794 forint volt részvényenként, 2008-ban pedig 935 forint részvényenként.
Csányi Sándor írta alá, de akkor szerinted lehet, hogy tévedett? Szerinted szóljunk neki, hogy elszámolta, és kéne egy újabb beszámoló közzététel? 🙂
otpbank.hu/static/portal/sw/file/090424_2008_Eves_jelentes_130.pdf
@feri78
Na akkor kezdjük az elején. Egy szóval sem vitattam, hogy mennyi volt az OTP eredménye (és nem "nyeresége" mint ahogy emlegeted 😀 ) A fogalom a részvénykereskedés körében azért "értelmezhetetlen", mert ez alapján gyakorlatilag senki sem vesz részvényt mert annak értékéről gyakorlatilag semmit sem mond az eredménysor. Így értettem az "értelmezhetetlent". Élő "példa " a mai nap, az OTP kirobbanó negyedéves eredmény ellenére éppen esik 😀
Egyébiránt az alapprobléma változatlanul csak az hogy te nem 2008 ban, és ezek szerint nem 1200 ért vetted ...:-D mégis hagytad hogy a fórumbirkák respecteljenek.
@feri78
Most jövök rá, hogy te azt hiszed, hogy az eredmény=osztalék???????? és azt mind kiosztják????
Jesszusom!!!
Az adott cég közgyűlése dönt hogy az adott évi eredményből fizetnek-e és egyáltalán mennyi OSZTALÉKOT.
Jesszusommm..........
Jobban jártál volna ha tényleg befejezed, ahogy megígérted :-DDDDDDDDDDDDDDDDD
@ugyved
Neked igen komoly szövegértési problémáid lehetnek, vagy csak a szád (kezed) gyorsabban jár az eszednél. Lassíts, olvass alaposabban, és csak azután írj...
@Kiszamolo
Miklós, én nem bánom, ha ezt a hozzászólásomat sem jeleníted már meg, de ezt az értelmetlen trollkodás cunamit valahogy le kellene állítani. Dedós szintre kezd süllyedni.
@Kiszamolo Egyetértek @csaladfo megjegyzésével. Olyan szintre zuhant a hozzászólás színvonala a másik kolléga részéről, ami nem egy szakmai fórum színvonala, hanem az index dühöngőé. 🙁
Nem folytatnám, de ez nagyon fájt: "Na akkor kezdjük az elején. Egy szóval sem vitattam, hogy mennyi volt az OTP eredménye (és nem “nyeresége” mint ahogy emlegeted) A fogalom a részvénykereskedés körében azért “értelmezhetetlen”, mert ez alapján gyakorlatilag senki sem vesz részvényt mert annak értékéről gyakorlatilag semmit sem mond".
Egyrészt az OPT behivatkozott konkrét beszámolója hívja a 140. oldalon "egy részvényre jutó nyereségnek".
Másrészt, miközben a P/E talán a legfontosabb mutató az értéktőzsdéken, azt mondani, hogy a részvény árára jutó eredmény - amiről első bejegyzésemben írtam - nem mond semmit a részvény értékéről - ez vagy szándékos trollkodás, vagy... tényleg nagy a baj... 🙁