Diákhitel: egyre nagyobb probléma

2016-05-12
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A diákok eladósodottsága egyre nagyobb probléma. Szerencsére még nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban.

Bár ott is vannak olyan állami főiskolák és egyetemek, ahol sokkal olcsóbban is kihozható a diploma, az emberek inkább erejükön felül fizetik a drága fizetős egyetemek költségeit, abban bízva, hogy ezáltal sokkal nagyobb előnyben indulnak (a gyerekeik) az életben.

Ezt kihasználva a felsőoktatás költségei már nagyon régóta jóval az átlagos infláció felett drágulnak minden évben.

Ennek eredményeképpen míg 1993-ban csak a főiskolát végzettek 46%-a végzett diákhitellel, 9.320 dolláros átlagérték mellett, 2015-ben már 75%-ukat terhelte diákhitel, több mint 35 ezer dollár átlagos összegben.

Sikerült elérni, hogy 2012-től a diákhitel összege meghaladta az összes hitelfajtát, mint hitelkártya-tartozás, autóhitel és társai, egyedül a jelzáloghitelek mennyisége volt nagyobb az országban.

A nagy kérdés csak az, vajon megér-e ennyit egy diploma?

Mark Kantrowitz egy tanulmányában erre kereste a választ. Szerinte ez csak akkor érheti meg, ha a diploma miatti többletkereset fele elég ahhoz, hogy a hitel felvevője maradéktalanul kifizesse a diákhitelét 10 év alatt. Egyébként nem érte meg a diploma az árát.

Egy átlagos diplomás 34 éves koráig évente nettó 10.650 dollárral keres többet, mint egy nem diplomás, ennek fele durván évi 5.000 dollár. Ebből kijön az átlagos diákhitel, azonban az átlag sok mindent elfedez.

Ugyanis a hitelfelvevők több mint negyede nem keres annyival többet, hogy ez alapján kifizesse a hitelt. Ide tartozik a teológusok zöme (64%), a jogi végzettségűek (43,1% talán túl drága a jogi egyetem?), oktatók és designerek. Legjobban nem meglepő módon a mérnökök és az informatikusok járnak, ők keresik a legtöbb pluszt a diplomájuk költségéhez képest.

(Amivel nem számolt a tanulmány, hogy az érettségizettek az egyetem/főiskola alatt is dolgoztak és pénzt kerestek, vagyis nem vette figyelembe a kiesett 3-5 év alternatíva költségét. Azzal sem számolt, hogy egy nagyságrendileg olcsóbb állami főiskolai diplomához képest mennyivel hoz többet egy méregdrága egyetemen megszerzett végzettség.)

Bár egyelőre még nem tartunk itt, pár év vagy egy-két évtized múlva ha már nem az állam állja a költségek oroszlánrészét, nekünk is számolni kell majd azzal, hogy vajon megéri-e a diploma azt a pénzt, amit a megszerzésére fordítottunk, vagy fordít a gyerekünk.

Ahogy én látom, itthon felesleges puccos és nagynevű egyetemekre járni. Én is az egyik legnagyobb nevű pénzügyi egyetemen végeztem, amiből csak annyi hasznom volt, hogy vért izzadtam, mire átmentem minden vizsgán és mindenféle felesleges dologgal szénné szívattak éveken át. Miközben amit tudok a szakmáról, annak 90%-át nem ott tanultam és amit ott tanultam, annak 90%-át soha az életben nem fogom semmire sem használni.

Ha pedig valaki elkezdi a karrierjét, az első egy-két évben még számít, melyik iskolában végzett, de 10 év után már mindenkit csak az érdekel, milyen munkatapasztalata van és mit tanult meg a való életben, senki meg sem nézi, hol szerezte a diplomáját. Ha újrakezdeném a tanulmányaimat, tuti, hogy valami lenézett vidéki főiskolán tanulnék levelezőn, ahol a legkönnyebb teljesíteni, pár év múlva úgysem érdekel majd senkit, honnan van a diplomám.

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
126 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Azt azert tudod, ugye, hogy sok cegnel van feketelista a kevesbe jonak tekintett foiskolakrol, egyetemekrol?

Abszolút egyetértek.
Gagyi vidéki főiskola (gépészmérnöki), komolyan bukdácsolva, 2esért vért izzadva elvégezve.
3 év munka utáni interjún már csak a nyelvtudásra és a szakmai tapasztalara kérdeznek rá, azóta (+3 év) 10 fős csoport koordinátoraként egyetemi diplomásoknak osztom a feladatokat, másfélszer annyit keresve (+egyéb juttatások).

Ha újrakezdeném, ugyanez a suli, de levelezőn, közben meló + egy 3. nyelvet is megtanulnék.

Szerintem azért hatalmas különbség van minden szempontból, most és mindörökké, egy Ivy League (pld. Harvard) illetve mondjuk bármelyik Community College végzősének esélyeit illetően. Szinte minden Harvard-ot végzett sikeres és az elithez tartozik. Ez fordítva már nem annyira érvényes. A növekvő költégek a nagyon erős kereslettel is magyarázhatóak. De, tényleg, nincs egy kicsit túl sok ún. felsőfokú végzettségű ember?! Ahhoz hogy assistant manager (titkárnő) legyen valaki miért kell elvégezni valami jogi egyetemet, sok pénzért és sok adósságért. A kevesebb diák kevesebbet hitelt jelentene, ez viszont a bankoknak lenne rossz. Sokszor, de nem mindig, a felsőfokú oktatás a fogyasztói kultúra része és semmi más. Mint pld. a péksüteményre kidobott pénz

Magyarországon az is problèma, hogy a diákhitel működèsèt sem èrtik az èrintettek. Törlesztik havonta 10ezerrel ès pár èv múlva meglepődnek, hogy 3x annyival tartoznak, mint amennyit felvettek.

Ja, ès hogy hány olyat hallottam, aki ruhára/bulizásra költötte!

"Ha újrakezdeném a tanulmányaimat, tuti, hogy valami lenézett vidéki főiskolán tanulnék levelezőn, ahol a legkönnyebb teljesíteni, pár év múlva úgysem érdekel majd senkit, honnan van a diplomám." - ez jól hangzik, csakhogy sok helyen esélyed sincs az alkalmazásra, ha bizonyos "lenézett vidéki főiskolán", netalán egy kevésbé (vagy inkább túlontúl jól) ismert budapesti diplomagyárban végeztél. A HR-esek sokszor automatikusan szűrnek: a feketelistán (ami persze nem létezik) szereplő intézményekben végzettek automatikusan elutasításra kerülnek, hacsak nem valami extra tudásuk van.

Akarhogy is, szerintem a legjobb befektetes, ha sajat magadba fektetsz be, tobbet er barmilyen szuper ajanlatnal. En is felvettem anno a diakhitelt(a szuleim nem tudtak finanszirozni a tanittatasom), igaz csak par felevre, nem a teljes idoszakra.

DE (csak eljatszva a szamokkal) ha mind az 5 evben felvettem volna a diakhitelt, akkor a mostani fizetesemmel szamolva: kicsivel tobb mint 2 het alatt fizetnem vissza az egesz 5 evet.
Azert ez elgondolkodtato szerintem, meg akkor is, ha ez nem most volt, es a kalkulaciom eltekint az inflaciotol.

@maila "Ahhoz hogy assistant manager (titkárnő) "

A "manager assistant" vagy manager's assistant a titkarno, az assistant manager-t nem tudom, hogyan forditjak magyarra, de tovabbra is menedzser.

A legjobb egyetemen nem az számít elsősorban, amit az órákon tanulsz, hanem hogy milyen kapcsolatokat tudsz építeni (kivel jársz együtt) és milyen pluszt nyújt az egyetem, amibe Neked kell időt és energiát fektetni. Kétlem, hogy levelezőn lehetőséged volna a top egyetemek szakkollégiumaiba és tudományos diákköreibe bekerülnöd.
Ráadásul, ha vidéki levelezőn végzel, nem adatik meg Neked a lehetőség, hogy olyan helyen kezdj dolgozni, ahol a megfelelő tapasztalatokat elsajátíthatod a továbblépéshez...ahol már valóban nem számít, hogy hova jártál egyetemre.

Erdekes kerdes a nok esete is szerintem: pl. ha valaki elvegzi az egyetemet, par evig dolgozik, utanna kezd gyerekeket vallalni. Hogy fizeti vissza a diakhitelt? Csaladi potlekbol?
Es igy jobban eltolodik a gyerekvallalas, aztan meg talan nem is lesz. Kozben panaszkodnak, h keves gyerek szuletik, a felsooktatast meg "onfenntartova" tennek, mindenki vegye fel a diakhitel 2-t, mindent fizessenek a tanulok, a kancellarok meg mondjak melyik kormanykozeli haveri cegnek menjenek az egyetemi megbizasok. Na EZ problema.

Az tök jó, hogy 3 év után senkit nem érdekel hol végeztél, csak abban az első 3 évben kellene tudni elhelyezkedni a "lenézett vidéki iskola" papírjával, hogy szerezz annyi tapasztalatot, hogy 3 év után már ne érdekeljen senkit a végzettséged. Tehát ha az iskolád miatt nem alkalmaznak, akkor ki sem derülhet, hogy milyen plusz érték van benned az iskolai papírodtól függetlenül.
Ha meg nem a szakmádban (pl. mérnök, pénzügyes) helyezkedsz el (pl. árufeltöltő) az első években, mert nem vesznek fel sehova a papírod miatt (persze hivatalosan nem ezt mondják), ez a pár éves munkatapasztalatod ezután sem fog semmit érni az eredeti szakmádban.

Szia!

Ahogy előttem is mondták, simán vannak helyek, ahol be se kerülsz az állásinterjúra egy feketelistás diplomával.
Olyat is láttam, hogy diploma szerint szór a megajánlott (valóban kezdő) fizetés: egy vidéki egyetemen végzettnek a HR gyakorlat szerint simán alá kell ígérni vagy 25%-ot egy mondjuk műegyetemi diplomással szemben.
Ha viszont senior embert keresnek, ott valóban már a munkatapasztalatod / korábbi munkahelyekről jövő referenciák számítanak, dehát oda be is kell kerülni. Végeztem én is topegyetemen, meg kevésbé top főiskolán (estin), azért zongorázni lehet a különbséget a megszerzett tudás tekintetében, természetesen messze a topegyetem javára.

Egyetértek a sulival kapcsolatosan. Végigszívtam a nevesebbet, hogy aztán mikor már utáltam az egészet, az diploma utáni egy éves angol pincérkedés egy részéből fizessem vissza a diákhitelt. A mai fejemmel már én is estire mentem volna, és mellette dolgozom hogy tapasztalatot szerezzek a szakmámban.

az USÁ-ban államilag szubvencionált hitelekkel próbálnak életben tartani egy egyébként is orrba-szájba szubvencionált alacsony hatásfokon működő, munkaerőpaci igényekkel köszönőviszonyban sem lévő rendszert ...

az eredmény finoman fogalmazva csapnivaló...

Is a college degree worth the cost? You decide.
youtube.com/watch?v=kXpwAOHJsxg

Sziasztok!
Kicsit árnyalnám a képet mindkét irányba. Egyrészt tényleg nem számít, hol végeztél, amennyiben a tudásod megfelelő. Másrészt, egy pályakezdőtől nem lehet mást kérni, csak a beadandóit/szakdolgozatát. Ezek egy jó egyetemen valószínűleg minőségibb munkák, tehát könnyebb velük prezentálni a tudásodat.


El lehet azert tolteni ertelmesen is azt a par evet nappalin azon a neves egyetemen.
Diakkorok, szakmai kutatomunkak, kapcsolatepites, nem mindenki "csak" vegigbulizza azt az 5 evet( nyilvan ez is benne van, de mikor tegye, ha nem akkor? 🙂 ).

En felosztottam, az elso ket evben csak a party, masodik kettoben kis specifikacio, az utolso evben meg atmentem estire es mar munka mellett fejeztem be az egyetemet. Persze nem azt mondom, hogy ez a "tuti" ut, csak arra akarok ramutatni, hogy nem csak egy ut van a teljes boldogsag fele.

Kapcsolattartasra meg ott a LinkedIn, peldaul a szakmamban aki nincs ott, az nem is letezik( nyilvan kis tulzassal mondom ezt ).

"Én is az egyik legnagyobb nevű pénzügyi egyetemen végeztem, amiből csak annyi hasznom volt, hogy vért izzadtam, mire átmentem minden vizsgán és mindenféle felesleges dologgal szénné szívattak éveken át. "

makroökonómia = politika:)

PS.: érdekesen és világosan is lehet erről beszélni:)

youtu.be/iFDe5kUUyT0?list=PLE88E9ICdipidHkTehs1VbFzgwrq1jkUJ&t=87

Szerintem sem ugyanzokkal az esélyekkel indul mondjuk egy banki fejlesztői állásinterjún a GDF-en levelezőn végzett programozó, mint a BME-ről kikerült társa, még akkor sem, ha az utóbbi az egyetem ideje alatt a "értékes munkatapasztalatokat" szerzett SufniTuning Bt-nél webfejlesztőként... A nevesebb egyetemeknél az is előny lehet, hogy együttműködnek cégekkel, könnyebb nyári gyakorlatra bekerülni jó helyre és így már nincs is szükség állásinterjúra.

@misike

Rátkó gyerekek nyugdíjba mennek és emiatt egyre nagyobb a munkaerőhiány...

szerintem nagyon egyén és csapatfüggő, hogy ki hány évfolyamtársával tartja a kapcsolatot, én egyértelműen tudnék olyan példákat hozni, akik komoly előnyre tettek szert az egyetemen szerzett kapcsolatokkal.

De mondok még érdekesebbet: a Miskolci Egyetemen ezeréves hagyomány, hogy a végzősök pecsétgyűrűt csináltatnak. Tudom, hogy máshol is van ilyen, de nem annyira hordják, nem mindenki csináltat, a miskolcon végzettek - legalábbis a régiek - elég nagy arányban viselik.
Hidd el, rengeteg állás vagy szerződés köszönhető annak, hogy két teljesen idegen tárgyalópartner bemutatkozáskor viszontlátja a másik kezén a gyűrűt.
Nem állítom, hogy ez jó, mert a szakmai szempontokat részben felülbírálhatják az érzelmek, emberi kapcsolatok, de attól még tény, és működik.

Csabival értek egyet. A menő, drága egyetemeken 2 fő előny van:
- kapcsolati hálók. Elsősorban azoknak a karrieristaknak - meg leendő politikusoknak 🙂 -, akik direkt erre gyúrnak, és ez a pénzen kívül semmibe nem kerül nekik)
- a hozzáférés kiemelkedő professzorokhoz és infrastruktúrához (ehhez már keményen kell tanulni és melózni, de megéri annak, aki mondjuk kutató lenne vagy az egyetem inkubátorában elindít valami saját ötletet kihasználva a támogatást stb

Egyébként a kapcsolat építése nem csak önös érdekből, a későbbi előnyök elérése miatt lehetséges. Én is 3 főiskolára/egyetemre jártam, és miközben egyszer sem próbáltam előnyt kovácsolni ismeretségeimből, mégis mindenhonnan a csoptársak legalább 10-15%-val tartom a kapcsolatot azóta is, különböző gyakorisággal. Értékes emberek, jó velük időt tölteni.

Azzal egyetértek, hogy erőn felül kevésbé jó ötlet a drága egyetem.

Miklós, a kezdőkkel kapcsolatos papírmánia egyáltalán nem (csak) a magyar cégek sajátja, én speciel egy neves, "kőkemény" IT multiról beszéltem. Nem is papírmániának mondanám, hanem "beugrónak".
Leginkább felveszik gyakornoknak a nekik szimpatikus, rostán átment frissdiplomásokat/épp diploma előtt állókat, bedobják a mélyvízbe egy kicsit őket: aki beválik, azzal hosszabbítanak, akik nem, annak "lejár" a fix szerződés. Így kiderül az is, mit ér az "életben".

Hogy készítsen fel az egyetem a való világra, ha azoknak akik ott tanitanak fogalmuk sincs róla. Ez különösen érvényes a humán, illetve jog és közgazdasági szakokra. Lehet-e tanulni az értékpapírokról olyanoktól akiknek nincsenek vagy soha nem is voltak befektetéseik. Vagy pedagógiát olyanoktól akik soha nem tanitottak 12 éves lurkókat. Lehet-e vállalkozókat, gazdag embereket, milliárdosokat képezni?
Kiszámoló, minden országnak meg kellene legyen a maga Harvardja, ahol nem csak a diákokat, hanem az oktató gárdát is alaposan kirostálják azok a bizonyos patrónusok. Mindenesetre az angolszász egyetemek nem arra törekednek, hogy 22 v.25 évesen valaki elvégezze a jogot (Harvard Law School) vagy az orvosit (Harvard Medical School). Tudtommal az első években a Harvard College-ra járnak, ahol részben célirányos, de inkább emberformáló oktatás és nevelés folyik.

Én meg ha újrakezdhetném, akkor vagy eleve elkerülném a felsőoktatást, vagy a BME mérnökinfón vagy az ELTE proginfón tanulnék, kimondottan olyan indíttatással, hogy nem akarom elvégezni, csak az egyetem nevét felhasználva kerülnék be jó gyakorlatos helyre. A vidéki egyetem elvégzése inkább öngól volt, mert ugyanúgy szivattak értelmetlen dolgokkal (az a különbség, hogy a hallgatók rosszabbak, így a BME-s 30% helyett 10% végzi el...), ugyanúgy semmit nem tudok felhasználni abból amit ott tanultam, cserébe 10 év alatt lett olyan állásom, ahová egy BME-s már diploma szerzés előtt bekerül.


Infós területen az a nagyon nagy különbség, hogy a vidéki egyetemen/főiskolán a minimálbért sem fizető szakmai gyakorlatokért is küzdeni kell, míg a budapesti intézményekben már a másodéveseket is vadásszák a fejvadászok.

Epp a multkor beszelgettuk, hogy valojaban nem sok ertelme van a linkedinnek. Amikor van munkam, akkor allandoan irogatnak hogy mashol dolgozzak en meg mindig megmondom h kosz nem. Amikor viszont epp valtani akarok akkor nem a linkedines kapcsolatokon keresztul valtottam eddig egyszer sem.
multinal is elofordul, hogy egy gyengebb foiskolai papirral be sem hivnak meg a tsztre sem. Meghozza azert, mert az elozo 50 jelentkezobol, aki ott vegzett egy sem volt alkalmas. Lehet hogy a kovetkezo 50bol lenne egy, de nem eri meg a hr koltseg.

Az a baj, hogy a feketelistás főiskolára az megy, aki csak azt tudja elvégezni. Ezért van a suli a feketelistán. Ha te top egyetemi képességekkel mész feketelistásra, tényleg lazán elvégzed, de nehéz lesz bebizonyítani, hogy te top képességű vagy.
Fordítva viszont: ha top diplomát mutatsz, hamarabb megvan a bizalom. Nyilván később kiderül a képesség is.
Tőlem még soha nem kérték a diplomát (50 vagyok). Illetve csak azért, hogy betegyék a másolatot a személyi dossziéba.
Személy szerint azt gondlom, hogy átlagos képességű és jó hozzáállású emberrel többre lehet haladni, mind x diplomással, de nem jó hozzáállásúval.

Ja, még kihagytam, hogy az angol és amerikai felsőoktatást ne hasonlítsuk a magyarhoz. A magyarban 30+ óra hetente, 2 vagy 3 durva ZH hét a szorgalmi időszakban, 5-10 vizsga a vizsgaidőszakban. Az angol és amerikainál heti 10 óra, a vizsgaidőszakban 3-4 vizsga, félév közben önálló munkák, csoportos beadandók, és van lehetőség 1-1 témába mélyebben beleásni, mert nem az van, hogy holnap 3 ZH.

Szerintem azert ez a dontes nagyban fugg attol, hogy mi szeretnel lenni (milyen karrier utvonalat szeretnel bejarni amig megoregszel).

Nem mindegy, hogy 18-20 evesen elhatarozza es top vezetonek keszul-e az ember. Az emlitett harvard es tarsaira a nagy tobbseg tudatosan ezert jelentkezik, mert top 100-as vallalat top menedzsere szeretne lenni. (kivetelek is vannak, tudom)

Nekem nincs diplomam. Szabaduszokent kicsit mas az egesz "felveteli" process is. Nincs HR-es majomkodas. Szakmai tapasztalatokra es emberi tulajdonsagokra kivancsiak azok akikkel kozvetlen egyutt fogsz dolgozni. 1/2 - 1 ora alatt lejatszodik az egesz. (valamikor az egesz interju siman telefonos csak) Gyorsan dontenek, nincsenek felesleges korok.

En kevesbe tudnam elkepzelni magam alkalmazottkent alkalmazotti karrier utvonallal.

Sok mindentol fugg ez az egesz dolog. De hosszu tavon a szakmai eloelet az fontosabb.

Szerintem nincs teljesen igazad, kedves kiszámoló. Mert 10 év után tényleg senkit sem érdekel túlzottan, hogy hol végeztél anno.
De pályakezdőként ez egy fontos mankó/szűrő a kiválasztásban munkáltatói, hiszen más teljesítmény nemigen lesz a tarsolyban. Azt meg egyszerű belátni, hogy a pályakezdő évekből lesz a munkában eltöltött évekből az első 3-4 év, amire aztán a további évek is épülnek.
Az első munkahely(ek)ból szignifikáns valószínűséggel kövekezhetnek a későbbi munkahelyek is: egy elismert/piacvezető cégtől könnyebb a későbbiekben egy másik elismert/piacvezető céghez szegődni.
Én biztosan tolni fogom a gyereket, ha odajut, hogy szakmát választ magának, hogy az elérhető legjobb egyetemre/főiskolára próbáljon meg bejutni, akkor is ha ez plusz költségekkel és erőfeszítésekkel jár. Egyszerűen így tudja maximalizálni a munkaerőpiaci esélyeit, karrierlehetőségeit.

Ja, és amíg a magyar felsőoktatás arra nevel, hogy ne legyen önálló gondolatod, véleményed, addig ott kimondottan buzdítanak erre.

Szerintem meg nagyon fontos, hogy az ember mar az egyetem/foiskola alatt is elmenjen valami SZAKMAIlag ertelmezheto munkat vegezni a tanulas mellett.
Es, akkor, ha a tudasa es az emberi tulajdonsagai is olyanok, akkor jo esellyel ajanlani fognak neki allast, miutan vegzett a tanulmanyaival. Es, innentol mar eleg kibirnia 3 evet az adott helyen, es maris lesz szakmai gyakorlata.
Persze itt nagy kerdes, hogy egy feketelistaa oktatasi intezmenybol lehet-e pl. gyakornoki allasra jelentkezni.
A Harvarddal kapcsolatban azert azt is megjegyeznem, hogy oda nagyon keves ember esik be csak ugy, az utcarol. A nagy tobbseg eleve olyan hatterrel kerul be, hogy nem a tudasa miatt fog nagyon sokat keresni, miutan vegzett, hanem a kapcsolati haloja illetve a csaladi hattere miatt.

A Wall Street Journal ennél sötétebb képet festett már 2013-ban.

wsj.com/articles/SB10001424127887323701904578273711404133732

Én a műszaki egyetemen lettem gépészmérnök (meg azóta már mérnök-közgazdász is leszek, de ez másodlagos), és olyan szívatást, mint ami ott megy, nem sok helyen találni Magyarországon. Való igaz, a tárgyi szakmai tudásnak csekély része hasznosul a versenyszférában, mivel úgyis mindenki szakosodik valamerre. Ettől függetlenül utólag úgy értékelem, nem volt hiábavaló az a rengeteg tanulás és szívás. Arra volt jó, hogy megtanultam villámgyorsan hatalmas ismeretanyagokat elsajátítani, néha akár lehetetlennek tűnő problémákon átlendülni.
Erre jó az egész, kezelni a problémákat. Legalábbis szerintem.

Az lehet mindegy, hogy hol tanultál, de az szerintem nem, hogy kiktől.

Mindkét diplomám megadta az adott területen Magyarország - legalább "elméleti" - szakemberei felső akárhány %-ának személyes jelenlétét évekig, és ezt a névtelen sulik nem adták volna meg.

Én 5 évet tanultam agrár tárgyakat és logisztikát, nagyjából egy egy éves OKJ képzés alatt mindent megtanithattak volna.
Ráadásul az egyetemi előadások átlagos látogatottsága 25% volt, ami azt jelenti, hogy 4 hallgatóból három be se jár.
Tehát a nappali képzés abban különbözik a levelezőtől, hogy vannak gyakorlati órát, átlagosan napi egy-kettő.
Viszont heti 8 gyakorlati órát akár hétvégén is oktathatnának, pl szombaton 6 óra lenne, péntek este kettő.
Az egész világon fel kéne tenni a kérdést: Van-e értelme őrületes pénzekért üres előadókban oktatni 5-6 évig diákokat, amig ők nem dolgoznak, nem termelnek adót?

Témához kapcsolódó, kicsit poros, de érdekes blogposzt (angolul):

joelonsoftware.com/items/2009/10/26.html

Emlékszem a jogi egyetemre járók között mekkora küzdelem volt, h ki hova jár és h a "Pázmányos" diploma meg a Győri képzés semmit sem fog érni. 🙂 A Pázmányosok meg az ELTÉ-seket piszkálták, később a Pázmányosok és a Győrbe felvettek mondták uezt a miskolci képzésről...

(Hozzáteszem a jogi egyetemi képzés is így nagyrészt felesleges és egy vicc; elmondják mi van a könyvben meg aznap 🙂 a jogszabályban. A kisebb rész persze zseniális, de én inkább maradtam otthon...

Első munkahelyen számít(hat), aztán mindegy, tőlem 1x kérdezte meg az első főnököm, hogy hol végeztem, de soha többet sem az interjún, sem később nem került szóba... (Egyébként a miskolci képzés szerintem sem olyan jó 😉 )

A HR meg szerintem - úgy ahogy itthon általában csinálják - nem szakma és semmit nem nyújt, olyan mint az ingatlanközvetítő meg az autókereskedő, 95%-ban haszontalan, 5% viszont aranyat ér.

két dolog:
1. szerintem igenis probléma ma magyarországon a diákhitel. rengeteg diák végzi el az egyetemet és máris több milliós tartozása van, mivel feltétel nélkül fel lehetett venni a hitelt és ezzel éltek is, mindenféle pénzügyi ismeret nélkül. rengeteg volt diákot ismerek aki már lakáshitelbe vágna bele, de masszív diákhitelje miatt esélye sincs, ha nem akar élete végégig kamatot fizetni. és mennyi most a kamata a diákhitelnek? 3.9% Mint a lakáshitelé.
2. én régen pont a neves egyetemekről (BME) kikerült frissdiplomásokat nem vettem fel, mert akkora volt az arcuk, hogy nem lehetett velük együtt dolgozni, és csak elméleti tudással rendelkeztek, apuci eltartotta őket, semmi motiváció nem volt bennük, nem igazán tudták a valós életben kamatoztatni a tudásukat. szemben mondjuk egy kis főiskolával, amelyeknél sem apuci nem volt, sem nagyképűség.

Ma a pályakezdőknek túl nagyok az elvárásaik. Volt is erről egy cikk nemrég valahol, de nem keresem most ki.
Én anno a friss diplomámmal bekerültem a környék egyik legjobb cégéhez a gyártásba minőségbiztosítónak. Ehhez nem kellett volna a diploma, a fizetés sem volt diplomás. Viszont bizonyítottam a szakmai rátermettségemet néhány probléma megoldásával. Két és fél év alatt több lépcsőben fejlesztőmérnök lettem házon belül, igen jó fizetésért.

Egyrészt látni kell, hogy az USA-ban a jónevű egyetem sok helyre belépőkártya (és emellett a táncklubot, a diákszövetséget de már a megfelelő óvodát is fizetni kell). Erről bővebben a "dombok népe" témát keresgélve lehet olvasgatni.

Sokakkal ellentétben azért én nem értékelném le az 5 éves közgázos képzésemet egy OKJ tanfolyam szintjére, saját magáról állít ki szegénységi bizonyítványt aki megteszi.

Itthon 10 év után tényleg nem érdekes hol végeztél, de az első párban annál inkább: a komolyabb cégeknél bizonyos iskolák automatikus kiszórást jelentetnek. (Régebben ilyen volt: Gábor Dénes, Pécs Pollack kar, Zsigmond Király főisk. stb.). És ha csak kis cégeknél tudsz dolgozgatni, nem fog felvenni a KPMG 🙂

Az egyetemi oktatás valóban jelentős reformra szorul, mert elszakadt sokszor a valóságtól, de ez igaz az egész oktatási rendszerre.

Szakma függő, hogy mennyire számít a top egyetem. Informatikusként nem egy ismerősöm be se fejezte az egyetemet, mert már így is kapott jó munkát és igen, volt olyan is aki a feketelistás GDF-ről tette mindezt. Egyszerűen a fővárosban jelenleg rengeteg üres pozíció van, így itt könnyebb elhelyezkedni. Nyilván diákként sokkal könnyebb bekerülni diákmunkával vagy gyakorlati programba egy jó céghez és megszerezni a kellő tapasztatot a diploma mellé.

Tényleg jó kérdés, hogy az államnak megéri-e szponzorálni így a felsőfokú képzést, hogy utána az emberke szinte 90% hogy dobbant külföldre, ahol nyilván előnye van a helyi munkavállalókkal szemben, hiszen azok fizettek az képzésért.
Én azt mondom, hogy nálunk is az amerikai diákhitelhez megfelelő megoldás lenne jó, de nem lenne muszáj azt hitelként kezelni, csak annál, aki a diploma megszerzése utánii 10 évben külföldre megy. Ők fizessék vissza időarányosan az államnak azt, amiben a képzésük került.
Aki itthon marad, annak ne kelljen, mert ha pl nem talál jó állást, azt vegyük úgy, hogy az ország "hibája".

Az előválasztásnál (önéletrajz), illetve a kezdőknél számít, hogy milyen iskolából jött az illető. Ha már eljutott az interview-ig, akkor már sokkal többet számít, hogy mit produkál, mennyire magabiztos.
Mindenképpen végig kell gondolni, ki kell számolni, mi éri meg. Azért legalább egy csoffadt főiskolát javasolnék mindenkinek, aki valaha is jó fizetést, jobb pozíciót akar egy legalább közepes cégnél. A diploma teljes hiánya erős kizáró ok lehet.


"S szerinted nem vesznek fel sehová? Főleg, ha levelezőn végeztem és már van 3-4-5 év munkatapasztalatom,..."
Nyilván ebben a helyzetben előnyöd, csak neked is meg kell valahogy szerezned a 3-5 év munkatapasztalatot. Ezt meg diploma nélkül nem mindenhol lehet megszerezni. Te se egyből 3 év tapasztalattal kezdtél, mint pályakezdő, az összehasonlításodban pedig egy egyetemet végzett friss diplomást hasonlítottál össze egy több éves tapasztalattal rendelkező "nem neves iskolából" szerzett diplomás emberrel.
Nálunk pl aK+F-en az önéletrajzokat átnézik, és azok közül, aki megfelel jöhet tesztet írni, aztán ha az is sikerül és utána megegyeznek, akkor jön a próbaidő. Azt nem tudom, hogy aki dönt az öneletrajzok közül, az mi alapján dönt, de lehetnek helyek, ahol nézik hogy hol végeztél, főleg ahol egy HR-es választ, aki lehet szakmailag nem is kompetens.

Részben egyetértek - Közgázon végeztem számvitel főszakirányon, még a régi 5 éves (nekem 6 éves haha :D) rendszerben, és csak két, viszonylag elhanyagolható előnnyel jár. Az egyik az, hogy baromira belénkverték a számvitel logikáját és elméletét (gyakorlatát annyira nem, számlaszámokból csak az első számot tudom, többiről fingom sincs). A másik előny egyfajta "felsőbbrendűségi" érzés, ami motivációul szolgál ha pl. megpályázok egy állást vagy jobb pozit. Bennem van ilyenkor, hogy "nehogymá a péeszefes meg a bégéefes" jobb legyen nálam 😀 (no offense).

A gyerekeimnél azért elgondolkozom majd, melyik iskolát finanszírozzam. Szeretném, ha a legjobb egyetemekre jelentkeznének, és majd fizetem azt, ahová felveszik őket 🙂

Hat, szerintem ez sokszor urban legend... A Kodolanyira jartam, es a legjobb helyeken dolgoztam/dolgozom kulfoldon is. Igaz a 3 targyalasi szintu idegen nyelv sokat nyom a latba...

Én láttam anno még gyerekkoromban a HVG-t olvasgatva olyan hirdetést, hogy elvárások felsőfokú végzettség, kivéve GDF és Dunaújvárosi főiskola.

Ettől függetlenül volt olyan kollégám aki ott végzett, illetve olyan haverom, aki később ott végzett és most van jó állása. Egyébként a többsége az oda felvetteknek szintén nem végzi el soha.

Nekem mondjuk nem lett volna ilyen lehetőségem, anyámék nem finanszírozták volna, hogy egy rosszhírű intézménybe menjek. Ahol tanultam, az vidéken jó hírűnek számít, a valóságban csak a számonkérés kemény, az oktatás színvonalq minden szempontból a béka segge alatt volt...

Szerintem nem arrol szol a cikk, hogy menj-e meno egyetemre, ha zsebbol ki tudod fizetni. Ha a Harvard tandijat meg sem erzed, akkor sima ugy, hogy oda kell menni. De ha ahhoz is hitel kell, hogy egy videi foiskolat elvegezz, akkor mar mas a kerdes.

@csabi és @csaladfo véleményét osztom.
A kapcsolati tőke felbecsülhetetlen, főleg, ha kiépíted, fenntartod és használod. A férjem szokta mondani, hogy nem mindegy ki zár be a szekrénybe áltiban: a Világbank elnökének a fia, vagy a szomszéd vízóraleolvasóé (sarkított, de értitek). Nem minden szakmában működik viszont, pontosabban: szakmája válogatja, hogy milyen szűk körben működik ez. Nálam is előfordul, de a férjemnél kiemelten.
Ezekben az esetekben nem gond a dh, sőt, megéri, más kérdés, hogy mi nem vettük fel. De ha szükség lett volna rá, akkor minden további nélkül, mert a körbe tartozni jobb, mint kívül esni rajta.

Megfizethetetlen, ha valóban a legjobbaktól tanulhatsz.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram