Egy 2018-tól életbe lépő új rendelkezés (conflict-of-interest vagy fiduciary rule) borzolja az amerikai pénzügyi szolgáltatók idegeit. A törvény értelmében az ügynöknek az ügyfél érdekeit a sajátja elé kell majd helyeznie.
A jelenlegi szabályozás szerint az ajánlott terméknek az ügyfél számára megfelelőnek kell lennie, de nem muszáj a legolcsóbbnak lennie. Eladható neki a legdrágább befektetési alap, vagy biztosítás, ha egyébként a termék alapvető tulajdonsága nem ellentétes az ügyfél céljaival.
Ezt szándékozik radikálisan megváltoztatni az új törvény: a pénzügyi termék értékesítőjének az általa kínált legolcsóbb terméket kell eladnia az ügyfélnek, azaz a saját érdekei (magas jutalék) helyett az ügyfélét kell előtérbe helyezni.
Mivel az ügyfél és az ügynök érdeke szöges ellentétben áll egymással, ami az ügynöknek haszon, az az ügyfélnek kiadás, ezért kellően fel is kavarta a szakmát az új rendelkezés, amit a hatóságok hosszú évek egyeztetése után majdnem két éves határidővel kívánnak bevezetni. Sokan kellően sötéten látják a jövőt, miszerint ki fog halni a szakma, ha nem lehet majd sokat keresni a termékeken, akkor pénzért kell majd adni a tanácsot, ezt viszont az ügyfelek nem fogják kifizetni, így a végén kitolunk az emberekkel, mert nem fognak megfelelő pénzügyi tanácshoz jutni.
Egy ehhez nagyon hasonló törvényt életbe léptettek 2013-ban Angliában. Ott rövid ideig 10%-kal esett a pénzügyi értékesítők száma, de ennek csak az volt az oka, hogy a törvény komolyabb végzettséget írt elő az addigiaknál. Sokan inkább kiléptek a piacról, mintsem letegyék az emeltebb szintű vizsgát.
Mostanra azonban még több értékesítő is van a pénzügyi piacon, mint volt a törvény bevezetése előtt, a jutalékbevétel ugyan tényleg csökkent (mert az angliai törvény -szemben az amerikai törvénnyel - megtiltotta a tanácsadók további javadalmazását a pénzügyi termékek kezelői felől), viszont egyre több ügyfél fizet inkább a tanácsadásért és a valódi tanácsadás ára nőtt. Mindemellett átláthatóbbak és olcsóbbak lettek a termékek, tisztult a piac és az ügynökök is képzettebbé váltak.
Az alábbi grafikonon látható, hogy csökkent az értékesítés utáni termék jutalékának mértéke, vagyis a rejtett költségek (zöld szín) és nőtt az ügyfeleknek közvetlenül felszámolt díj mértéke (vörös szín) a 2013-as bevezetés után:
Sok cég kénytelen volt átalakítani a működési modelljét, illetve megvált az új törvény után már kevés bevételt generáló ügyfeleitől.
Az ügyfelek megértették, hogy mi a különbség a fee only (értékesítés nélküli) vagy valódi tanácsadás és a termékértékesítés között
Így az apokaliptikus elképzelések nem váltak valóra. Bár nagyot változott a piac és kifejezetten előnyére, de a megjósolt nagy összeomlás elmaradt. Előtérbe kerültek a valódi tanácsadások és csökkentek az összetett, sok rejtett költséggel rendelkező termékek értékesítése.
Természetesen se a törvényalkotók, se a pénzügyi közvetítők nem várnak csodát az új törvénytől az USÁ-ban. A rossz szándékú közvetítőknek nehezebb dolga lesz, több papírt kell majd aláíratni az ügyféllel, amivel a saját hátsóját védi egy esetleges peres helyzetben, de azért a Kánaán nem fog eljönni a törvény bevezetése után sem. Különösen azért, mert az amerikai szabályozás nem fogja tiltani, hogy a tanácsadó vagy értékesítő harmadik féltől is kapjon térítést.
Reméljük egyszer nálunk is bevezetnek egy hasonló törvényi változást, hogy a pénzügyi tanácsadás végre tényleg pénzügyi legyen és tényleg tanácsadás. Addig is érdemes figyelemmel kísérni, hogyan változik a piac azokban az országokban, ahol ezeket a törvényeket már meghozták.
Addig is egy videó arról, mi a különbség a pénzügyi tanácsadás és a pénzügyi termék értékesítése között.
Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Komoly harc kezdodne. Indulna a 2.3.4.100. kiszamolo blog 🙂 ne jobb felszemunek lenni a vakok kozt? 🙂
Robi, ennyit bőven megérne. Sőt, ha mindenkinél fizetni kellene, inkább sokkal több munkám lenne szerintem. Az emberek megértenék, hogy valójában jelenleg százezreket fizetnek ki az ingyenesnek hazudott "tanácsadás"-okra.
Nagyon várom már, hogy a "független"-nek mondott pénzügyi közvetítőktől megszabaduljon Magyarország és velük együtt a sok csalódással és UL-lel teli évnek legyen vége.
Támogatom a törvény bevezetését ASAP!
Én meg azt várom, hogy a közoktatás része legyen annyi pénzügyi ismeret, hogy az emberek önállóan is ki tudják keresni és választani maguknak a nekik megfelelő terméket. Írnokok is csak addig kellettek, amíg nem tanult meg mindenki írni. Ügynökökre sem lenne szükség. Pláne manapság, az internet korában még csak lejárni sem kell az embernek a lábát, ha az összes bank/biztosító stb. kínálatát meg akarja nézni, és önállóan választani.
"Írnokok is csak addig kellettek, amíg nem tanult meg mindenki írni."
Ez csúsztatás - végrendelet, adásvételi szerződés készítésére ma is gyakran ügyvédhez megyünk (pedig már nyomtatónk is van!! 🙂 ) Épp így a pénzügyekben is mindig lesz olyan bonyolult, amikor tanács kell, de persze, tudjon róla mindenki minél többet.
De igazából az ügynökdilemma az élet minden területén fennáll. Az emberek közös akarattal létrehozták az államot, hogy egyes ügyeket közösen tudjanak intézni. De az "ügynök" önálló életre kelt és Leviathánná vált.
Vagy ugyanígy van az egészségügyben. Az alternatív medicina hívei azt mondják, hogy az orvosnak az az érdeke, hogy beteg maradj, mert csak addig adsz neki hálapénzt.
Az "ügynökdilemma" miatt bizalmatlan az egész társadalom. A szüleim gyakran azt mondogatták, hogy "Ha kell, csináld magad. Ha nem kell, küldj mást."
Elnézést, hogy nem ehhez kapcsolódó kérdés, márciusban volt egy cikk Vanguard index alapokról és ETF-ről.
Szeretném megkérdezni, hogy Magyarországon hogyan lehet ezekbe a termékekbe befektetni? A Vanguard jelen van-e (tudtommal nincs), vagy mások forgalmazzák-e a termékeit? Előre is köszönöm!
OFF:
@svájcibicska: KBC Equitas-nál elég sok ETF-t meg tudsz venni olcsón köztük a Vanguardot is. Szerintem a Vanguard alapjai osztalék fizetők. Inkább felhalmozó(accumulating) típusú ETF-t javaslok, ahol az osztalékot újra befektetik.
@svajcibicska: justpaste.it/17iog ez egy lista a visszaforgato ETFekbol.
Meg annyit, hogy szerintem sokaknak megerne egy akar 30-40 ezer forintos tanacsadas, meg akkor is, ha csak befektetni akarnak, de a penzugyi tanacsado az erdekeiknek megfelelo termekportfoliot allit ossze. Egy sima 20ezres havi UL-en is a teljes 20 ev alatt ennek tobbszoroset bukjak el.
10 elegedett ugyfel biztosan hoz legalabb ugyanennyit, es ha az ugynok mondjuk evente felajanlja egy csokkentett dijert a segitseget egy rebalancingban, mert mar voltak nala, legalabb az is general valamennyi bevetelt. Igaz nem annyit, mint egy db UL kotese, de legalabb nem kell hozza vastag bor.
Stanlee, de miért adna egy ügynök tanácsot 40 ezerért, ha kereshet tízszer ennyit is egy emberen.
Ráadásul az emberek nem is fizetnek ennyit. Nekik ingyen kell.
Még én sem élnék meg tanácsadásból, ha csak ebből élnék. Akkor egy átlag ügynök honnan szerezne fizetni is hajlandó ügyfeleket?
S akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a szaktudással is hatalmas bajok vannak.
Szóval nem könnyű ez. Egy angliai törvényi szabályozás kellene, hogy valódi változások legyenek.
Ha az angol szabalyozast behoznak, akkor nem lehetne mindenkibol tanacsado. Az ugynok az sajnos nem tanacsado, de a banki alkalmazottak sem - ezt nem kell neked magyarazni, tudod, hogy azt adjak el, ami eppen a kozpontbol kijon parancsra.
Aki nem hajlando fizetni tanacsadasert, annak ott a roboadvisor-os lehetoseg. A robo az ejjel nappal szinte ingyen dolgozik es csak a kezdet nehez, de ha osszejon egy nagyobb managelt vagyon, akkor abbol sokkal tobb a bevetel, mint az ugynokoskodesbol.
Egyszer majd eljon az az ido, amikor a befektetesekre is hajlandoak lesznek az emberek kolteni. Egyszer...
kimondottan közelről látom h az Egyesült Királyságban a fee only modell annyit valtoztatott csak h mashonnan vonják le a közösen kialdkudott jutalékot 'fee' megnevezéssel. Soha nem volt ennyi panasz mint most, leginkább a nyugdij szerződésekkel kapcsolatban. Mivel a bancassurance értékesítés tulajdonképpen megszűnt az ügyfelek jó része elindult a független tanácsadók irányába, ahol sokszor csak annyi történt h elpasszolták nekik a tanácsadó 'kedvenc' ezotetikus karib ingatlan befektetését a nyugdíjában megtakaritott pénzéért. A cowboyok nem tűntek el csak átalakultak.
Ha már OFF napot tartunk, még egyszer elsütöm a kérdést.
Ha találtam egy szimpatikus World vagy ACWI ETF-et, akkor a részvényre szánt összes pénzt bele “szabad” tenni egyetlenegy instrumentumba? Vagy a számlavezetői és kibocsátói kockázat miatt érdemes lenne máshol is számlát nyitni, és más kibocsátótól is venni egy másik World ETF-et (még akkor is, ha annak magasabb a TER-je)?
@Gábor: köszönöm szépen a segítséget!
@Stanlee: úgyszintén köszönöm szépen a linket!
@keményen drogozó kisember: Én addig nem foglalkoznék a számlavezetői diverzifikálással, amíg az ott elhelyezett összeg el nem éri a számlára vonatkozó biztosíték nagyságát (ha jól emlékszem akkor Mo-n ez 100e €). A kibocsátói kockázatot természetesen csökkentheted, ha többtől veszel (vanguard, blackrock, comstage, db, stb.). Azért ezeket írtam, mert náluk nagyjából azonos a TER.
Mivel nekem most nincs sok megtakarításom, így én csak egy számlavezetőnél többféle ETF-et veszek és tartok, többféle kibocsátótól.
@határainkon belül túlélő magyar
Persze, akasszuk fel az összes értékesítőt/közvetítőt/tanácsadót, mert ők a társadalom söpredékei, mi? 😀
Ajánlom figyelmedbe ezt a cikket: goo.gl/tgVYdl
(a nickneved is sokmindent elárul rólad, de ez most inkább nem elemzem)
Javaslom, hogy ez nálunk is érvénybe lépjen. Még jobb lenne, ha kombinálnák az végzettséggel is.
Optimista típus vagyok, ebben a témában viszont inkább pesszimista. Ha bevezetnék ezt Magyarországon és végzettséghez kötnék, akkor megjelenne majd tucatnyi OKJ-s képzés. Csak a totál analfabéták hullanának ki, miközben az egyébként alkalmatlanokat is áttolnák egy kettessel, miután kifizette a - vélhetően - combos tandíjat. Aztán meg az átlagember csak pislogna, hogy a gugli által felhozott több ezer tanácsadóból melyiket válassza, kinél kap értelmes tanácsot és nem csak kidob pár tízezer forintot - hogy aztán menjen egy másikhoz és így tovább újabb pár tízezerért, közben pedig csak szenvedjen a portfóliója.
Szóval bevezetés előtt azért egy alaposabb tervezés / hatástanulmány is jól jönne. Az irány jó!
@Gábor, todomásom szerint ez az egyik kölönbség az ETF és a Mutual Fund közt. Az ETF et, mint a név is sugallja tőzsdén veheted meg, az osztalékot nem kifizeti, a Mutual Fund pedig az alapkezelőnél vásárolható, és visszaforgatja az osztalékot. Vanguardnál a VTI egy ETF, VTSAX pedig ennek a mutual fund megfelelője. Itthonról csak a VTI elérhető, a VTSAX csak akkor lenne, ha a vanguardnál tudnál számlát nyitni, amit csak amerikai lakcímmel (illetve TB számmal lehet) Másrészt a VTSAX-nál van minimum befektetendő összeg.
Legalábbis én ezt találtam mikor utánanéztem, de egyébként én is KBC-nél szoktam VTI-t venni.
A cikkhez is hozzászólva nekem a legnagyobb előnye az, hogy valamilyen felelősségre vonhatóságot próbál lefektetni... Én személy szerint üdvözölnék egy ilyet itthon is, de az igazi megoldás az lenne, ha az emberek minél többet tudnának a pénzügyekről. Ezért is jó amit Miklós itt ezzel a bloggal csinál. Sokat tanultam belőle én is..
ha rajtam mulna olyan szabalyt hoznek, hogy csak olyan ember adhat penzert befektetesi tanacsokat, aki rendelkezik hivatalosan auditalt , de altala osszeallitott modell portfolio hozam adatsorral 5 evre visszamenoleg, es az ebbol kiolvashato teljesitmenye nagyobb szorasa pedig kisebb mint a benchmark. magyaran: bizonyitekkal, hogy van relevans hozzaadott erteke a szakertelmenek.
Kedves livelovelaugh!
Kíváncsi lennék arra, hogy egy rövid nickből hány oldalas jellemrajzot tudnál összehozni 🙂
Egyébként, ha másodszor is elolvasod a hozzászólásomat, akkor rájössz, hogy az nem a salesman-fóbiáról szól. "Ügynök" alatt én a lehető legszélesebb értelemben véve minden szervezetet és személyt értek, aki "ügyet" intéz az emberek helyett. Csakhogy gyakran előfordul, hogy az "ügynök" a saját javára dolgozik a "megbízó" helyett.
- Az állam, ahelyett, hogy rendes oktatási és egészségügyi rendszert működtetne, inkább pazarol, és ha emiatt felelősségre vonják, akkor fenyegetőzik és arrogánsoskodik.
- A vállalat menedzsmentje a tulajdonosok érdekei ellen dolgozik.
- A taxis, ahelyett, hogy a leggyorsabb vagy legrövidebb úton elvinne Pestről Budára, három hídon is képes átmenni.
Igen, kérem szépen, ez mind "ügynökprobléma", nincs csak a sales-re leszűkítve.
@panasonic: akkor kiszortad a tobb szaz milliardos (USD) vagyonokat kezelo "profik" minimum felet, mert ok is rosszabbul teljesitenek, mint egy atlag S&P500, vagy MSCI World Index.
En csak annyit varnek el egy panzugyi "tanacsadotol", hogy ha mar penzt kap, akkor probalja elmagyarazni a kuncsaftnak, hogy amit javasol neki, annak milyen elonyei-hatranyai vannak. De oszinten, ne elmismasolva a dolgokat.
"... az információs aszimmetria az ügynökök számára előnyt, a megbízók számára viszont komoly kockázatot jelent. Az ügynökség problémája bármely szituációban fennállhat, ahol az egyik személy, vagy csoport a másik személynek vagy csoportnak dolgozik."
tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_01_Czako_Agnes_Szervezetek_szervezodesek_a_tarsadalomban-Szervezetszociologiai_jegyzetek/ch20s03.html
Sajnos nincs életpálya-modell. Úgy veszik fel a biztosítók az embereket, hogy nem vizsgálják azt, hogy az adott ember meg tud-e élni majd. Nem nézik, hogy az adott város és megye hány átlagos teljesítményű tanácsadót tud eltartani.
A képzés során nincs lefektetve, hogy mit kell tudnia a tanácsadónak. Régen a hatósági képzés 6 hónapos volt.
Ma megtanulják a kérdőívre adandó válaszokat. Két három nap, és vizsgáznak.
Jelentős költséget tartalmaznak a biztosítások, és az a különleges, hogy nem tudja az ügyfél ki jön hozzá?
Egy kezdő, 5 napos gyorstalpaló után, vagy egy 10 éves gyakorlattal rendelkező szakember.
Mindkét esetben ugyanazt a díjat fizeti.
Amíg a szakma menekülő útvonalként funkcionál bukott embereknek, munkanélkülieknek, addig nem lesz minőségi változás.