Egy elit egyetem a siker kulcsa?
Mindenki tisztában van azzal, hogy bekerülni egy elit egyetemre a sikeres élet kulcsa. Ha valaki elvégzi mondjuk a Harvard-ot, biztos, hogy egész életében jól kereső ember lesz.
Olvastam egy érdekes cikket a Business Insider-en, miszerint valószínűleg probléma van az ok-okozati összefüggéssel.
Készítettek egy tanulmányt 2002-ben a témáról. Azt vizsgálták, hogy vajon azért keres-e valaki jól, mert a Harvardon végzett, vagy azért, mert megvannak a képességei ahhoz, hogy akár a Harvardot is el tudja végezni?
Vagyis az elitegyetemek elvégzőinek képessége vagy maga az elit egyetem elvégzésének a ténye a siker kulcsa?
Több ezer embert vizsgáltak meg aszerint, hogy hová jelentkezett, hová vették fel, hol végezte el az egyetemet a végén és mennyit keresett utána 19 évvel.
A remek feltevés a következő volt: akit bár felvettek a Harvardra, de máshol végezte el az egyetemet, vajon rosszabbul keresett-e, mint az, aki hasonló háttérrel rendelkezik, de a Harvardon végzett?
A tanulmány egyértelmű következtetése, hogy nem. A hasonló képességű és hátterű emberek, akik végül máshol jártak egyetemre, ugyanannyit kerestek 19 évvel később, mint a Harvardon végzettek. Tehát nem az elitegyetem az, ami sikeressé tette őket az életben, hanem a velük született képesség, ami miatt képesek voltak, vagy lettek volna elvégezni egy Harvardot.
A tanulmányt megismételték még inkább kibővített adatbázissal 2011-ben. Itt már figyelembe vették a középiskolai eredményeket is és a fizetéseket is nagyobb időtávban vizsgálták. A végeredmény ugyanez lett. Bár ez a tanulmány megjegyzi, hogy viszont azok, akik alacsony sorból jöttek, különösen a latinok és a feketék, számottevően magasabb fizetést értek el, ha harvardi diplomával vágtak neki az életnek. Úgy látszik, azért a faji előítéleteket még képes felülírni egy elit diploma.
2017-ben kibővíthetnék a táblázatot majd azzal is, hogy egy gázszerelő mekkora jövedelmet képes elérni Magyarországon bármilyen diploma nélkül.
Semmit nem ér a diploma, egyedül ami számít az a munka, a szorgalom, és a hozzáállás!
Én is akarok kommentelni, ez kissé negatívra sikerült. Akkor most inkább vágjuk fel az ereinket vagy menjünk mindannyian gázsszerelőnek?
A cikkben taglaltak jogosak. A munka, a szorgalom és a hozzáállás igenis számít.
Megjegyezném, hogy a munka, szorgalom, hozzáállás mércéje az a diploma. Vagy ha alkot valami eredetit az ember, csak az itthon keveseknek sikerül.
Mindez persze nem érvényes itthon, ahol a tehetségtelen középvezetői kar visítva kukázza bármilyen képzettebb jekentkező CV-jét, még a végén a helyére lép! Hány ilyet láttam…
@Én is akarok kommentelni
Ugye te magad is érzed a kontrasztot az első és a második mondatod között?
Nalunk meg kb 16-17 ev mulva lesz esedekes a gyerkocnek a dolog, de mar vakarjuk a fejunket, hogy mi az a maximalis befektetes, amit meger a dolog.
Nincs kedvem egy csilivili diplomaert +2 evet dolgozni, hogy meglegyen a tandij ha a megfelelo alaptudast es gondolkodasmodot olcsobban is megkaphatja a buzgo utod. Nem erzem ugy, hogy szulokent mindenaron keresztre kell fesziteni magam, mint egyeseknek.
Iden epp Daniat nezegetjuk, mint minosegi oktatas/olcso diplomaforras
@Családfő @Inevitable:
“Ami egyedül számít, az a munka, a szorgalom és a hozzáállás” idézet volt a Nemzet Gázszerelőjétől. És lám, te is úgy gondolod, ahogy ő.
Amúgy nem negatív a hozzáállásom, én igenis örülök neki, hogy ő létezik, és magyar!
Bárcsak több ilyen ember lenne kis hazánkban, akik sokkal okosabbak mint Mark Zuckerberg. Nem ott tartana az ország, ahol most tart!
Ez csak egy kis példa arra, hogy lassan bármely szakmunkás dupláját tudja már tisztán is megkeresni bejelentve, mint egy 20 éve a pályáján lévő diplomás tanárember.
Semmit nem számít az egyetem, vagy a diploma. Vagy a politika, vagy a piac diktál.
Mondjuk ha az elitegyetemnek a szelektálás után semmi hozzáadott értéke nincs, akkor az eléggé megkérdőjelezi azt is, hogy van-e egyáltalán értelme bármilyen egyetemre menni. Mert az egy dolog, hogy sehova nem vesznek fel, ha nincs diplomád – ez csak a munkáltatók papírfétise, amit lassacskán talán megtanulnak elengedni. És onnan kezdve csak 3+ elcseszett évről beszélünk.
Nyilván nem ennyire fekete-fehér a történet – vannak dolgok, amiket az egyetemen tanul meg, aki odamegy, illetve kapcsolatépítésre is egész jó hely egy egyetem -, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy nem lehetséges-e, hogy az egyetemet végzettek és az érettségizettek között kimutatható fizetéskülönbség nem azért van-e, mert az egyetemet végzettek eleve életrevalóbb állapotban kerültek ki a középiskolából.
Van a tanulmánynak van egy másik érdekes megállapítása is, melyet a Kiszámoló valamiért nem említett meg: “However, the average tuition charged by the school is significantly related to the students’ subsequent earnings.” Vagyis, a drágább diplomával a későbbiekben jobban lehet keresni (legalább is az USÁ-ban).
Talán mégsem a cikkben említett, velünk született képesség, hanem a családi (anyagi) háttér az, ami leginkább döntő mértékben befolyásolja, hogy mire viszi az ember az életben?
Én alapvetően azt gondolom, hogy a diploma csak egy papír. Az átlagos tanterv nem sokat tesz hozzá a szaktudáshoz, azt főként önszorgalomból kell pótolni.
Viszont! Amiben nagyon jó egy főiskola/egyetem, hogy fejleszti a problémamegoldó képeséget, monotonitástűrést. Alapvető tudást ad elég sok területről és ez jó. És bizony van különbség iskola/iskola között ha ezeket a tényezőket nézzük. Tehát szerintem, ha önmagában a papír igazából nem is elég semmire, azért fontos egy képzeletbeli vonalat húzni, ha iskolaválasztásról van szó. Ui. kevesebb unintelligens diplomás van, mint unintelligens nem diplomás.
Vajon lényeges az ok-okozati összefüggés ebben az esetben? Egyébként nem csak az egyetemen múlhat – az 54 brit miniszterelnökből 19 Eton College-be járt (ami középiskola) és felük járt Oxforba egyetembe. Olyan pályán, ahol a kapcsolatok jobban számítanak, mint a tudás, ott lehet fordított az ok-okozati viszony.
@én is akarok kommentelni: itt az a problema h nincs realis ertekelesi modszer a tanarok fizetesere, mert sajnos sok esetben ez is sok amit kapnak… Ami nem ferr a valoban tehetseges ertekes tanarokkal szemben. Amugy nem csak magyarorszagon divik a profi szakemberek oneletrejzai azonnali kukazasanak.. Sok helyen annyi kell h epp megcsinald valahogy a melot lehetoleg olcson, es ne gondolkodj tul sokat. Mondom ezt egy olyan cegrol pl ahol extrem minosegi kovetelmenyek szerint gyartunk..
Én szerintem a sorrend:
– Szülők anyagi helyzete
– Szülők hozzáállása a neveléshez
– A származás, rassz
– A gyerek saját szorgalma
– Diploma megszerzésének a helye
– A gyerek által bele fektetett munka.
@Én is akarok kommentelni…
Hagyjuk már a gázszerelőt, a hasonló “kivételezett” embereket, meg a felesleges szarkazmust. Mondjuk azzal nekem sincs bajom, hogy létezik, azzal annál inkább, hogy milyen módon gyarapodik.
No, de ettől eltekintve a munka/szorgalom/hozzáállás trióhoz odatenném a rugalmasságot én nyitottságot, és máris nagy eséllyel megtalálja az ember a boldogulását.
Lehet, hogy nem elsőre és nem azonnal, de megtalálja. A piac meg valóban diktál, tetszik, nem tetszik.
Én sokkal több olyan embert ismerek, aki kitörölheti a diplomájával a hátsóját, mint aki igazán jól keres vele. A velem egykorú diplomás ismerőseim 90%-ánál jobban keresek, és kerestem mindig is. Nem mellékesen évekkel régebb óta, mert én ugye a szakközép után már dolgoztam. Még soha nem hianyzott a diploma az életemből. Szóval nem az jelenti a megváltást, csak egy túllihegett papírdarab. Szerintem.
Azert ez a cikk megnyugtato mindenkinek, aki magyarhonban nott fel, ahol egyetemek a CEU-n kivul legfeljebb gyenge kozepesek, es ha el is szegodott valahova kulfoldre diaknak a tandijmentessegnek hala, legfeljebb az atlagosnal valamivel jobb europai egyetemen hallgatott. De ahhoz kepest az Ivy League meg mindig eg es fold. $75,000 evente, leirni is faj.
Egyebkent nekem errol az jutott eszembe, hogy ha elit sakkozoknal megnezzuk, hogy mennyit szamit az, hogy edzik magukat es formaban vannak, ahhoz kepest, hogy mondjuk egesz nap a kocsmaban ulnenek es beszelgetnenek, akkor valami egeszen elkeseritoen kicsi szamot kapunk. (Nem emlekszem mar, 15%, 20%? Zullott sakkozok elo pontszamainak elemezgetesebol ez egzakt modon megmerheto.) Szoval igen, vannak, akik a kuka mellol kikaszalodva is siman jobbak azoknal, akik az elmult 20 evben egy konyvtarban eltek es olvastak, ez egy ilyen jatek.
Szerintem marhara bekajolt itt par ember egy ironikus kommentet… 🙂
Jó sora egy embernek három dolog együttes megléte esetén lesz: Jó időben, jó helyen észre kell vennie a lehetőséget. A jó időben és jó helyen levésben a környezet szerepe elég nagy, de az elit egyetemen szerzett diploma tud segíteni, hogy észrevegye a lehetőséget.
@Robi
Furcsa hozzáállás. Egyrészt nem hiszem hogy a szülőnek kellene kinézni a csemetének az egyetemet. Másrészt azt sem hiszem hogy a szülőknek kell megdolgozni a gyerek felsőfokú képzéséért. Ahogy azt sem gondolom hogy lakást meg autót kell venni neki mert elmúlt 18.
Saját példa, hogy lehet jó egyetemet elvégezni távol otthontól, nagyon erősen korlátozott anyagi lehetőségek mellett. Csak a fiatalnak dolgozni kell a képzés mellett, ami a jellemének és a későbbi élethez és munkához való hozzáállásnak csak jót tesz.
Saját gyerekeimet szeretném azokkal a tulajdonságokkal felvértezni mire elvégzik a gimnáziumot, hogy bármilyen utat is válasszanak megállják a helyüket. Ez szerintem fontosabb mint összeszedni milliókat az oktatásra, ha mindent megkapnak úgysem fogják sokra becsülni…
Egyetértek a cikk állításával, valamint FoX-szal.
Nagyon sok helyen meg sem kérdezik, van-e bármilyen (nemhogy elit intézetben szerzett) diplomád. Van egy szakmai interjú, aminek a fele angolul megy. Ennyi pont elég ahhoz, hogy felmérjék a jelentkező alkalmasságát. Persze ha emellett fel tud mutatni jó referenciákat, az nyilván jó pont és erősíti a bizalmat, de a diploma megléte másodlagos.
Legalábbis nekem ez a tapasztalatom a versenyszférában. A közszféra nem számít, mert az mesterséges közeg.
Ugyanez a téma középiskolára:
blog.defacto.io/post/157518958340/t%C3%A9nyleg-fontos-hogy-a-gyerek-a-legjobb
A végkövetkeztetés kb. ugyanaz
Szerintem a sorrend:
– Szülők hozzáállása a neveléshez
– Szülők/gyerekek információhoz való hozzáférése
– A gyerek saját szorgalma, motivációja
– A gyerek által bele fektetett munka.
A vele született képesség, kb csak annyiban számít, hogy ne legyen valamilyen komolyabb fogyatékossága. Azért módosítottam @Gábor István hozzászólását, mert nekem a testvéreimmel a gyerekkorunk sok odafigyeléssel telt, bár nem volt pénzünk, mondhatni átlag alatt jóval kerestek a szüleink. Ennek ellenére, ha nem zsákfaluban nőttünk volna fel, azaz lett volna megfelelő információval rendelkező személy a közünbe, akkor nem MO-n, hanem legközelebb Bécsben (a szakember megléte miatt) jártam volna egyetemre. Ennek ellenére kimagasló fizetésem van, ahogy a testvéreimnek is, annak ellenére, hogy ők otthagyták az egyetemet, én meg a 3. doktorimat csinálom.
Kritikus, hogy bánnak a gyerekkel az első 14 évben.
+1 info, egyszer megkérdeztem, hogy mire alapozták a nevelést, egy nevet kaptam vissza: Vekerdy
@Én is akarok kommentelni… : neki van elit oxfordi gázszerelő diplomája … 🙂 … simicskának is volt csak ő elb***ta … 🙂
Érdekes ellentmondásra hívja fel a cikk a figyelmet. Aki kibukik a Harvardról ugyanúgy fog keresni mint, aki elvégzi. Ebből arra következtethetünk, hogy a tehetős diák, ha lustább is, jó állást fog(nak neki) találni. Tényleg a diploma itt a döntő, vagy a családi kapcsolatok? Vagy a társadalmi elhelyezkedésük eleve meghatározó, szüleik szintjét viszik tovább.
Latinok, feketék valószínű kevésbé tudják fizetni a tandíjat, ezért közöttük többségben lehetnek a szorgalmas, jó képességű diák, aki ösztöndíjjal, ingyen tanul. Egyetemért fizetni nem tudna. Az ilyen osztályt lép a szüleihez képest, ezért nem nevezném a jelenséget egyből faji előítéletnek.
Tapasztalatom szerint azért fontos, hogy az ember hol tanul, mert onnan lesznek kapcsolatai, amelyekből később állás, üzlet, ügyfél lehet.
Gondom van azzal, hogy a tanulmány a sikerességet a későbbi kereset alapján határozza meg. Más módon nem is lehet az ember sikeres? Valószínűleg túl naiv vagyok.
BTM, kevesen mennek azért a Harvardra 30 millióért évente, hogy sikeres családapák/családanyák vagy eltökélt karitatív személy legyen…
jOy – szerintem itt nem a kibukottakról volt szó, hanem azokról, akiket felvettek a Harvardra is, meg máshova is, és máshova mentek. Vagy éppen elkezdték, de átmentek máshova. Mondjuk anyagi okból.
Magyarországon van ilyen egyetem?
Itten lenni van nemi felreertes…
En nem akarom kinezni a gyerekemnek az egyetemet, csak nincs kedvem egy tonna penzt beleolni valami fancy diplomaba. A mondanivalom lenyege az, hogy a gyerek kap egy budgetet, ami garantaltan kicsit kevesebb lesz a szuksegesnel, hogy az o reszerol is kelljen erofesziteseket tenni es abbol megoldhatja az egyetemi kepzeset.
De az sem lehet, hogy az egyetemi evei alatt minden szabad perceben hulyere dolgozza magat, hogy el birja vegezni. Az a masik extremitas.
Viszont jobb ha elore kap par otletet, hogy ne 17 evesen kelljen nekiallnia guglizni a kamasz fejevel.
Ha ez vkinek furcsa, hat akkor furcsa 🙂
Melyik országot ajánlanátok, ha jó oktatás és egészségügy kellene? Nekünk rokoni okokból most Ausztria a cél, de ha van jobb megoldás, mindenre nyitottak vagyunk.
Angolul perfektek vagyunk, a németet most akarjuk tanulni.
A témához hozzátenném, hogy egy olyan főiskolán végeztem, amelyet mindenki csak cikizett, most meg 1,3 M Ft-ot keresek havonta. Igaz, hogy a saját leleményességem kellett hozzá, de a diploma megléte mindenképpen segített beindítani a szekeret. Én a magyar egyetemekben nem hiszek, ott nincs különösebb oktatás. Kivéve az IT szakokat talán.
Szerintem fontos az egyetem, az ott kialakitott kapcsolatok, de egy ido utan mar nem azok fognak szamitani, hanem amit az ember a munkaja soran kialakitott. Nekem, pl. mar alig vannak egyetemrol hasznalhato kapcsolataim, mindig is uj emberekkel talalkozom, akik talan egyszer majd valamire jok lesznek, ahogy nekik is, hogy engem ismernek.
A legfontosabb, hogy az embert hajtsa mindig valami elore. Ha ilyen nincs, akkor vegezhettel a legdragabb egyetemen is, akkor sem fogsz nagyon elorebb jutni.
Nem lehet, hogy az elitegyetemek pont azért elitegyetemek, mert a legjobb minőségű képzést nyújtják?
“Azert ez a cikk megnyugtato mindenkinek, aki magyarhonban nott fel, ahol egyetemek a CEU-n kivul legfeljebb gyenge kozepesek”
Nyilván a politológiára, szociológiára, gendertémára, meg egyéb mélybölcsészetre gondolsz. Merthogy KOMOLY tudományokban ott nincs képzés, talán a matematika kivételével.
library.ceu.edu/ceu-library/electronic-theses-and-dissertations-etds/
itt lehet szakdolgozatokat, PhD disszertációkat olvasgatni, tanulságos. A többi mese.
Persze nyilván én egy ostoba mérnök vagyok, csak úgy gondolom a BME-n a gépészkaron a legszarabb diplomatervben több értelem van, mint ezekben a PhD (? hogy a fába adhatnak ezért doktori fokozatot) disszertációkban.
De mondom, nézz bele, és döntsd el magad.
@V.A.Laki
Magyarországon jelenleg az SZTE a legjobb, ha általánosságban nézzük (ami szerintem nem mindig célravezető, mivel valószínűleg kartól/szaktól függ, melyik a legjobb, nem mindenben a szegedi a legjobb). Forrás: forrás: eduline.hu/felsooktatas/2017/6/8/QS_egyetemi_vilagrangsor_2018_6KZB2V
A CEU-val nem is érdemes foglalkozni, gyakorlatilag csak egy képzése van, ami ér is valamit: a közgazdasági elemző msc (bsc képzései nincsenek), a többi hulladék, semmire se jó történettudomány, kisebbségpolitika, filózófia, gender stb.
@ügyvéd Fizetnel 30-50 millios felarat egy autoert, hogy 1-2 masodperccel hamarabb lehess szazon?
Az ar/teljesitmeny fontos tenyezo azoknal, akiknek nincs meg a budget a legdragabb egyetemre.
@Ostoba Mérnök
Almát hasonlítasz körtével, nem a szakterület határozza meg a színvonalat. Bevallom, anno én is fikáztam a bölcsészeket, társadalomtudományosokat, de ma már teljesen komolytalannak tartom az ilyen hozzáállást.
Ismét egy remek cikk, de nagyon nem érdemes túllihegni hisz Magyarországon nincs ilyen elit egyetem, de még a Kelet európai régióban se, se CEU, BME vagy ELTE vagy Corvinus globálisan sehol sincs. Az elit egyetem a felső pár százaléknak vagy azok leszármazottjainak van fenntartva. Ha te nem tartozol oda fölösleges ezen gondolkozni is. Ez olyan mint egy repülő út, utazhatsz a túrista osztályon vagy business classon, ugyan oda jutsz el, csak az egyik kényelmesebb mint a másik. Viszont ha van a Harvardon vagy a Yale-n egy diplomád az bármikor oda dörgölheted egy olyan orra alá akinek nincs. Biztos vagyok benne, ha megteheted érdemes ott végezni, olyan kb mintha lenne egy Teslád vagy egy Lamborghinid 🙂
Sokakkal nem értek egyet.
Dr. Thomas J. Stanley: Milliót érő gondolatok c. könyvet ajánlom inkább olvasásra. Bár mintha itt a blogon olvastam volna róla először… Minden mondatával egyetértek…
A politikai áthallások iróniának álcázva inkább fárasztanak. Bár megértem, hogy itt a közpénz nevű akármi miatt van nagyobb vehemencia.
Nem hittérítésként, de mivel Miklós is végzett teológiát bátorkodom leírni: “Jobb nektek Istenben bízni, mint főemberekben reménykedni.” Mégis e poszt alatt szinte mindegyik megemlíti, hogy kapcsolatok kellenek, (lásd nagyban a gázszerelőt, míg kicsiben mindenkinek a “kis” élete)míg más posztok alatt meg épp az a lényeg, hogy a “magad erejéből” boldogulj/boldogultál.(A Hit miatt az idézőjel).
A szülői feladatokhoz:Ma kb. 20%-ban múlnak a szülőn a gyerekkel kapcsolatos dolgok, nagy átlagban.A többi másokon(emberek-csoportok)múlik. De, ha jó az alap ez változhat
@Robi
Mihez képest? Én spéci egy autóért nem, de vannak elegen a világban akik igen, és akár több százmilliót is.
Az ár/érték arány persze nagyon fontos, nekem autóügyileg olyan 30-40 millánál van a “határ”. SZERINTEM az ennél drágább autók már nem annyival jobbak, sőt néha “rosszabbak”, mint amennyivel többe kerülnek. ( Példa: Mondjuk egy 60-x millás Porsche SZERINTEM egyáltalán nem jobb, sőt sokkal “rosszabb” mondjuk egy 30 millásnál. De lehetne akár bömö, vagy mercedes stb példákat is mondani )
Az oktatásra visszatérve: A cikkben írtak egyébként, szerintem egy kicsit tyúk tojás probléma, mert nyilván azért mennek a legjobbak oda, mert egyébként ott a legjobb minőségű a képzés, és persze azért a legjobb a képzés, mert a legjobbak mennek oda 😀
Szakmai blogon olvastam, hogy lehet érettségivel is akár 6-800 ezres nettó fizuhoz jutni, persze a 10-15 év tapasztalat az inkább döntő…
Épp ma hallottam, hogy hegesztő-lakatos már olyan kevés van, hogy egy alföldi városban már 60 ezer Ft plusz juttatás jár az ott dolgozónak, ha tud hozni ilyen szakembert, fejenként. Igaz 2300 Ft-os nettó órabér a plafon arrafelé. Külföldön pedig ennek többszöröse…
Az én környezetemben a diplomások döntő hányada a papír megszerzése után se lesz “észkombájn”. Van, aki 1-2-3-5 diplomával munkanélküli, de tudok több (phd, vagy alanyi) Dr.-t, aki mind szellemben, mind javakban igencsak sok hiányossággal bír…
A gyerek pedig sohasem a szülő meghosszabbítása, nem lehet tudni, hogy 18-20-25 évesen neki (a gyereknek) mi lenne a legjobb, legtöbbször ő maga is téved, különben nem lenne annyi diplomás munkanélküli, vagy pályaelhagyó kis hazánkban sem…
Szrntem az elit egyetemek csillogasanak egyik oka egy onbeteljesito joslat. mivel el tudjak hitetni magukrol, hogy ok a legjobbak, a legjobb kepessegu diakok kozul valogathatnak. ilyen egyetemre bejutni nem csak penz kerdes, komoly celtudatossag, szorgalom es felkeszules szukseges, mely tulajdonsagok meglete onmagaban megalapozoi az egyen jovobeni sikernek. ne feledjuk: a kutatas a Harvardra felvettekrol szol. es nem azt allitja, hogy egy akarmilyen egyetem, vagy pusztan egy gimis vegzettseg random ugyan olyan karrier kilatasokat jelent. feltetelezheto,mhogy akit felvettek a Harvardra, de nem oda ment, az egy masik elit egyetemet valasztott vegul. vagy azert nem vegezte el, mert a tehetsege a diploma nelkul is eladhato volt ( pl. vallalkozast inditott)
Muszáj minden egyes alkalommal (!) lenyomni ezt a mérnök/infósnáci köpködést? Ettől tényleg Fontosabb és Képzettebb Embernek érzitek magatokat? Elengedhetetlen, hogy saját nagyságotokat a más sárba döngölésével és lehúzásával próbáljátok görcsösen érvényre juttatni?
Annyira kellemetlen olvasni ezt állandóan …
Az elitegyetemen meg azt fizeted meg, ami: a tudást, a kapcsolatokat és a presztizst. Nélküle is lehet boldogulni, mint támogató család nélkül. Csak sokkal nehezebben. Amondó vagyok, hogy vannak dolgok az életben, amiket csak akkor ne engedjen meg magának az ember, ha egyszerűen képtelen rá előteremteni a zsét. Tipikusan ilyen a jó képzés, a jó lokációjú ingatlan, a biztonságos autó, a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés/étel/ruházat/sport stb.
Lehet ezek nélkül is. De ha nem muszáj, akkor miért kellene?
@Gábor István
annyiban egeszitenem ki, hogy az altalad felsoroltak kozul legalabb 50%-ot tesz ki az elso tetel, a tobbi pedig a fennmarado reszt. Ha azt nezzuk, hogy modosabb szulonek mekkora esellyel hasonloan modos gyereke, akkor inkabb az a ritka, hogy a gyerek nem lesz sikeres.
Mostanaban a Petofiben toljak azt az Erste-s reklamot, amiben azt mondja az Erste elnoke, hogy fontos a tehetseg es a szorgalom, de segitseggel minden sokkal konnyebb. Ezzel maximalisan egyetertek.
@Robi: szerintem jelen pillanatban a nemet felsooktatasi intezmenyek egesz jok. Ingyenes az oktatas, igaz a lakhatas sokba kerul, de minden megoldhato. Most teljesen szuksegtelen arra gyurni, hogy Ti hol talalnatok a gyereknek jobb oktatasi lehetoseget.
En a helyetekben ha amugy is gondolkoztok azon, hogy Mo-rol elmenjetek, akkor Nemetorszagba mennek es a gyereket egy kettannyelvu suliba jaratnam (az sajnos extra penz), de legalabb megtanul nemetul es angolul, aztan majd o valaszthat maganak orszagot, ahol tanulni akar, ha felsooktatasi intezmenyben akar egyaltalan tanulni…
@barna
CEU? Vagy már csak volt? 🙂
IT-es
A “hír” igaz, SŐŐŐŐT : Itthon legalább két IT multiról tudok, ahol gyakorlatilag semmiféle papírt nem kérnek se a végzettségedről, se a nyelvtudásodról. Tudsz szoftvert fejleszteni? Mutasd! Tudsz angolul? Mutasd! Aztán ha mindkettőt bemutattad, és megfeleltél, akkor még az sem érdekli őket, ha egy nap gyakorlatod sincs!
De a világ boldogabbik felén ez már rég így működik: Még anno a szociban történt: disszidált a hegesztő (hogy témánál legyünk) az USA ba, ahol elment “felvételizni” egy munkahelyre. Gondosan lefordított bizonyítványait persze kézbe se vették, hanem odakalauzolták egy hegesztőgéphez…
A “fejpénz” pedig csak nálunk furcsa egyelőre! Az IT cégek itthon is szinte mind fizetnek már a saját dolgozóiknak is “fejpénzt” (1000 USD körül hallottam) ha valakit “ajánlanak”. Ez sokkal sokkal olcsóbb mint a profi fejvadászok díja, akik akár egy fél éves bérét is kiszámlázzák a kiközvetített kuncsaftnak.
@S.E “Nagyon sok helyen meg sem kérdezik, van-e bármilyen (nemhogy elit intézetben szerzett) diplomád. Van egy szakmai interjú, aminek a fele angolul megy. Ennyi pont elég ahhoz, hogy felmérjék a jelentkező alkalmasságát. Persze ha emellett fel tud mutatni jó referenciákat, az nyilván jó pont és erősíti a bizalmat, de a diploma megléte másodlagos.
Legalábbis nekem ez a tapasztalatom a versenyszférában.”
Ez valóban így van. Csak van egy második kör, amibe valami miatt nálam a BME-sek nagyobb arányban kerülnek be, mint a Dunaújvárosi főiskolások (informatika).
Azért vegyük figyelembe, hogy bizonyos szakmákhoz azért kell egy tudás, amihez egy jobb egyetem jobb minőségű oktatást, illetve nem elhanyagolható módon jobb minőségű közeget ad (ugyanez miatt ér többet a nappali képzés, mint egy levelező).
És még a magasabb felvételi pontszámot se hagyjuk ki, jobb anyagból könnyebb dolgozni.