Lajos írt egy felháborodott levelet, miszerint micsoda szemtelen lehúzás, hogy sok alapkezelő nem csinál mást, mint összecsomagol néhány olcsó ETF-et és méregdrágán eladja a tájékozatlan kisbefektetőknek. Ráadásul sok magát aktív alapnak hirdető alap a portfoliójelentések alapján legtöbbször semmit nem csinál, csak ül néhány ETF-ben.
Ez sajnos nem újdonság, nagyon sokat írtam már arról, hogy hozam szempontjából mindegy, hogy például az amerikai tőzsdét milyen formában veszed meg, de a költség miatt te nagyon rosszul járhatsz.
Ha a példa kedvéért évente 7%-ot hoz egy adott befektetés a költségek előtt, egy 0,2%-os költségű ETF esetében neked évi 6,8% marad (mínusz az egyéb költségek, mint számlavezetés, de az máshol is van, most ne komplikáljuk), egy 2%-os költségű befektetési alapnál 5% évente, egy 4%-os költségű unit linked biztosításnál csak 3%.
Hogy alakul a te hozamod 20 év távlatában ilyen költségek mellett, ha a kezdeti tőkéd 10 millió forint?
ETF-ben: 37,28 millió forint. (Inflációval nem korrigált összeg!) Kiszámolni így kell: 10 millió forint szorozva 1,068 a huszadik hatványon, vagyis kamatos kamat számítás.
Befektetési alapban: 26,53 millió forint, vagyis többet buktál az ETF-hez képest, mint a kezdeti tőkéd volt.
Unit linked biztosításban 18,06 millió forint. Vagyis fele annyi pénzed sem lesz, mint egy ETF-ben ugyanolyan hozam és kockázat mellett.
Ugye hogy mennyire nem mindegy, mennyit fizetsz a csomagolásért? (Mert hiszen a beltartalom ugyanaz: egy adott piac részvényei vagy kötvényei.)
El szoktam mondani céges oktatásokon, hogy ha havi egymilliót keresel is és csak 10 millió forint megtakarításod van, érdemes kivenni inkább közel egy év fizetetlen szabadságot és azt megtanulni, hogyan tudod megspórolni azt az évi 2% költséget, mintsem nem törődni azzal, hol van a pénzed. (Lásd fenti példa.) Persze nem kell kivenni egy év szabadságot, hogy ennyit megtanulj, csak arra akarom felhívni a figyelmüket, mennyire fontos még ilyen kis összegnél is, hogy mit csinálsz a pénzeddel.
Az alapok költségeit nagyon-nagyon jól el szokták dugni, tanácsadások alkalmával nekem is néha sokat kell keresni, hogy meg tudjam mutatni az ügyfélnek. Amire szükséged van, azt úgy hívják, hogy Kiemelt Befektetői Tájékoztató, vagy rövidítve KIID. Ezt keresd meg, ott találod a költségeket. A legfontosabb nem az eladás vagy vétel költsége, hanem az éves költség és a sikerdíj, ha van. Mert a vétel 3%-os költsége csak egyszer fáj, de az alapkezelői díj 2%-a minden egyes évben újra és újra.
Persze nem tűnik soknak a 2% költség, ha a tőkére vetíted. De mindjárt más, ha a hozamhoz nézed. Ha hat tojásból elveszek kettőt, az semmiség, ha a tyúk tömegét veszem alapul. Ha a tojások számát, akkor az már komoly veszteség. Ha minden évben elveszem a tojások harmadát, az még kamatos kamat nélkül is drága dolog. Azzal együtt pedig nagyon fájdalmas költség.
A portfolió jelentésekből pedig jobbára ki lehet hámozni, hogy hová fektették a pénzed és milyen sűrűn változtatták az összetételt.
Na, egy ilyet olvasott Lajos is, amin nagyon kiborult.
A konkrét alap nevét kivettem, mert maximum húsz perc múlva csörögne a mobilom vagy kapnám az e-mailt a cégtől és az nekem nagyon nem hiányzik.
De a konkrét alap nélkül is tanulságos, érdemes neked is megnézni a saját befektetési alapjaidat, mire mennyit fizetsz.
Következzen hát Lajos levele:
Sajnos Magyarországon az alapkezelők kihasználják a kisbefektetők tájékozatlanságát, és az egyébként nagyon alacsony költségű ETF-eket aktív alapként adják el bőséges felárral.
Köztudott, hogy a passzív indexkövető ETF-ek a legalacsonyabb költségekkel működnek. Ennek ellenére pl. a [egy alap neve volt itt] alap több mint 20, azaz hússzoros áron adja el ezeket a termékeket a kisbefektetőinek, pedig ő maga is egy passzív alap.
Az [alap neve törölve] alap 2021. 1. félévi jelentésében szerepel, hogy 4 passzív ETF-et és állampapírokat tartalmaz a portfoliója, amely a legutóbbi havi jelentése alapján sem változott.
Az említett 4 ETF költségei:
SPDR MSCI ACWI UCITS ETF 0,4% Forrás: https://www.ssga.com/
ACWI US Ishares MSCI ACWI ETF 0,33%
Forrás: https://www.ishares.
Ishares MSCI ACWI UCITS ETF 0,2%
Forrás: https://www.ishares.com/uk/
Vanguard FTSE All World ETF 0,22%
Forrás: https://www.de.
Ezen alapok a portfólió több, mint 60%-át alkotják, a többi rész állampapír. Ennek megfelelően a passzív indexkövető ETF-ek súlyozott költsége 0,11%. a KIID szerint viszont a [törölt név] alap költsége 2,21%, ami 2006,87%-al több (több, mint hússzor)!
Kérem a Tisztelt és sokak által követett Csernok Urat, hogy a kisbefektetők védelme érdekében vizsgálja meg, ezt a méltánytalan árazást, főleg a várható tartósan alacsony hozamok és a nyugdíjcélú megtakarítások egyre növekvő szerepe miatt. Nem értem, hogy a felügyelet miért engedi, hogy ilyen pofátlan módon lenyúlják a jóhiszemű befektetőket.
Eddig a levél. Bár jól esik, hogy Lajos ennyit kinéz belőlem, de hát ki vagyok én, hogy bármit megvizsgáljak? Annyit tehetek, amit szoktam is, hogy felhívom az emberek figyelmét arra, hogy feleslegesen ne fizessenek egy szépen csomagolt, de drágán árult termékért.
A felügyelet meg miért ne engedné, ha egyébként törvényileg minden rendben van az alappal? Ennyi erővel meg kellene vizsgálni, miért kérnek olyan sokat mostanában az ácsok, a szobafestők vagy miért engedik, hogy az Apple vagy Samsung telefonok olyan sokba kerüljenek? Ki dönti el, mikortól rablás, amit mostanában egy szobafestő elkér, vagy hol a határ, ami nem pofátlan lehúzás egy mobilért, ami maximum néhány évet fog működni?
Ha valaki kifizeti ezt a pénzt az alapkezelőknek, akkor ez a piaci ára a szolgáltatásnak. (Külföldön már nagyon ritka az egy százalék feletti alapkezelői díj, de itthon sajnos még közelebb van a kettőhöz, mint az egyhez az átlag és gyakori a két százalék feletti díj is, sőt még ez is megfejelve 20% sikerdíjjal. Ez van. Ha majd az emberek tudatosabbak lesznek, akkor csökkennek majd ezek a költségek is.)
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül
Azt esetleg a felugyelet nem kifogasolhatna, hogy ez nem aktiv alap, hanem passziv/alapok alapja igazabol (es "nem errol volt szo")? Persze a legjobb az lenne, ha minden befekteto alaposan utana jarna, mibe teszi a penzet, de elmeleti szinten felmerul bennem ez a kerdes. Nyilvan errol az MNB jobb valaszt tudna adni, mint hogy en itt talalgatok. 🙂
Ha valakit erdekel bovebben a tema egyebkent, akkor (a blog mellett) tudom ajanlani John Bogle: The Little Book of Common Sense Investing c. konyvet.
* 2,22% 😉
Máig emlékszem milyen csúnyán nézett rám a csini üzletkötő lány és a főnöke vagy 15 éve amikor vasárnap(!) kijöttek attól a 3 betűs cégtől ahol a hosszú kérdőív után (külön mondtam hogy unit linked nem érdekel) valahogy mégis az jött ki hogy a unit linkeddel járnék a legjobban és mondtam hogy van két amcsi brókernél is számlám, én is tudok ETF-et venni magamnak.:) De hogy kössünk most szerződést, hát mondom ha valami tuti nem fog itt ma megtörténni az a szerződéskötés. Haveromat letoltam azért utána, hogy ilyeneknek ne adogassa már meg a számom, de ha már úgy esett kíváncsiságból meghallgattam mivel akarnának lehúzni.
Folyt.
Ja, aztán mikor látták hogy lyukra futottak azért még adjam már meg barátok/ismerősök számait. Hát mondom majd előbb megkérdezem őket, hogy megadhatom-e. Adjam csak meg nyugodtan, majd ha valakinek gondja van ezzel, kitörlik. Gondoltam magamban, hogy ez igazán hihető történet.:) Természetesen üres kézzel távoztak.
Van egy olyan tippem, hogy ez egy target date fund lehet (már csak a nyugdíjcél említése miatt is). Mostanában figyeltem fel én is rá, hogy megjelent nálunk is ez a trend, amivel alapvetően semmi baj, mert befektetésekhez kevésbé értő emberek számára jó megoldás lehetne. Az viszont tényleg nem fair, hogy ezt egy aktívan kezelt alap költségén adják el. (Érdemes lenne egyébként az alap stratégiájával kiegészíteni a cikket, mert nem mindegy, hogy ez a működés eleve bele van kódolva, vagy csak éppen ebben a félévben ezt tartotta ideálisnak az alapkezelő.)
Plusz egy megjegyzés a 20% sikerdíjhoz, ha már az is szóba került: vicces látni néhány kifejezetten kockázatos (pl. abszolút hozam) alapnál benchmarkként olyanokat hogy ZMAX, RMAX és társai, magyarán közel a teljes hozam 20%-a eleve le lesz vonva, már ha az pozitív volt...
Ez tényleg így van, egyszer én is megnéztem néhány magyar alap jelentéseit, abban van benne, hogy pontosan miben tartják a pénzt. Én is azt találtam néhánynál, hogy aktívan kezelt alapként vannak eladva, közben meg valójában passzív indexkövető alapok, mert csak ETF-eket csomagoltak be. Szóval ugyanazt meg lehet csinálni, ha megveszi az ember közvetlenül az adott ETF-eket. Amúgy nem az indexkövetéssel van a baj, hanem akkor ne adják már el legalább aktívan kezelt alapnak.
Mondjuk sokan attól ijednek meg, hogy adott ETF-ről nem találnak egy szót sem magyarul, és magyar felügyelet alá sem tartoznak.
Meg szerintem sokan azt gondolják, hogy ha nekik forintban van a pénzük, akkor forintos alapot kell venniük, mert akkor nincs árfolyamkockázat. Ez viszont nem így van, hiába van forintban kimutatva az alap, ha megvesz USA részvényt USD-ben, akkor ugyanúgy futod az USD-HUF árfolyamkockázatot.
mi értelme van ugyanazt az indexet követő ETF-ből 3-at tartani?
egyébként ez az alap azért jó, mert ha a tőzsdére rakod a pénzed az úgyis csak olyan mint a rulett és elbukod, bezzeg ha bemész az irodába ilyet venni, jót beszélget veled a kedves ügyintéző, nyuggereknek biztos hagyja még azt is hogy kicsit megmarkolásszák a pofazacskóját.
"Magyarországon az alapkezelők kihasználják a kisbefektetők tájékozatlanságát"
Az csak az egyik dolog.
Én szívesen vennék ETF-et, de nem olyan egyszerű, mint hogy online nyitok a bankomnál egy befektetési számlát, rábökök és kész... A tájékozottság egy dolog, utána tudok nézni, hogy milyen ETF-et kéne venni, csak még azt is meg kell találni, hol tudok olyanba fektetni. Nem akarok N db befektetési számlát kezelni, már így is van egy MaNyuP-számlám, egy ÖNyP, egy TBSZ meg egy sima, és ehhez kéne egy ötödik.
Ha valakinek van egy jó tippje, egy elfoglalt, dolgozó, 4gyerekes apa hogy tud könnyen és gyorsan olyan számlát nyitni, ahol lehet ETF-et venni, azt megköszönöm.
A piacgazdaság az önkéntes cserén alapul.
Ha nem tetszik, nem veszed meg.
Mi lesz a következő kedves Lajos, a hatósági áras kenyér?
Ennek a levélnek egy célja volt, hogy Lajos megmutassa, milyen szemfüles.
Buksisimi.
@aaa igen, és az is része ennek, hogy ketten jöttek, vasárnap, vegyél már valamit, vagy legalább contactokat. Megy a lelki ráhatás ezerrel. Minél korábban le kell pattintani, nem kell időpontot egyeztetni se. Ez a sok pénzügyi termékek eladására szakosodott ember ja és az alapkezelő majd találnak más melót.
Ha passzív, akkor a díj a semmiért megy. Ha aktív, akkor meg a jövőben nyerő alapkezelőt pont olyan nehéz megtalálni, mint a jövőben nyerő részvényt, ETF-et, stb., csak azért még díjat is fizetsz - vagy random húzol egyet.
"megvesz USA részvényt USD-ben, akkor ugyanúgy futod az USD-HUF árfolyamkockázatot."
Ha pedig csak magyar papírt tart, akkor meg a forint árfolyamkockázatát futja ugye ezt is tegyük hozzá.
Sopánka: Interactive Brokers, számlanyitás teljesen online, magyar ügyfélszolgálat. TBSz még nincs, de ha igaz, idén lesz (ld kiszamolo.hu nemrégi bejegyzését).
@sopanka
A TBSZ számládra lehet venni ETFet ha brókernél vezetett számla.
2022-től jön az IBCE TBSZ elvileg, de a Random Capitalnal vagy a KBC-nél vezetett TBSZ-re is tudsz ETF-eket venni.
Ha tudod mit szeretnél venni akkor elég egyszerűen megvásárolható. Pl egy UCITS World ETF-el a diverzifikáció is meg van oldva és nem kell sok időt foglalkoznod vele.
@random-okos nincs tiszta piacgazdaság, semmilyen téren, de a pénzügyek különösen erőteljesen szabályzott terület, mert itt immateriális termékeket adnak-vesznek, amelyek valós természetét rendkívül egyszerű eltitkolni a balek (elnézést, fogyasztó) elől.
Rejtett tőkepiaci indexkövetésnek hívják. Jelenteni kell az MNB-nek!
Az MNB és az ESMA már nagy erőkkel küzd ez ellen. Akár komoly bírságot is kiszabhatnak az alapkezelőre.
@sopanka konkrét kérdésedre válaszolva, a Random Capitalnál pl lehet teljesen online számlát nyitni, de a KBC-hez is egyszer kellett bemenni összesen (X évvel ezelőtt, azóta lehet, h náluk is lehet online, nem tudom).
Másrészt viszont ott van a cikkben a számolás, kőkemény milliókról van szó, szóval rá kell szánni az időt a számla megnyitására-kezelésére, ami szükséges és kész. Négy gyerek mellett is.
(Harmadrészt, mi a TBSZ, azt ki vezeti? az nem egy brókerszámla, ahol tudsz ETF-et venni?)
Nagy örömmel kötöttem egy (bocsánat három) unit linked biztosítást. Néhány év után feleszméltem, és elkezdtem utánajárni, hogy minek mennyi a költsége. Fel is hívtam a tanácsadót, hogy segítsen, hogy hol találom a költségeket. A válasz egyszerű volt: A szerződésben. Nagyon kedves tanácsadó volt aki megkötötte a szerződést. Mindig virág, csokika, és kellemes beszélgetéssel tartotta életben a kapcsolatot, hogy minél több pénzt vigyek oda. Persze, amióta a költségek iránt érdeklődtem, azóta egy megkeresés sem történt. (Ez kb. két éve volt.) Úgy látszik, hogy addig vagy jó, amíg vakon lehet vezetni.
Miklós, kérlek világíts rá arra is, hogy a magyar (túl)szabályozás is oka annak, hogy ilyen magas költségekkel dolgoznak az alapkezelők. Bár nem értek hozzá, úgy tudom, hogy a magas felügyeleti, Beva, és más %-os díjakat is fizetniük kell az alapkezelőknek, melyek magasabbak, mint más országokban. Az említett külföldön átlagos 1%-os és a hazai 2%-ot közelítő díjak közti különbséget nagyrészt ez magyarázza.
Azért ne állítsuk már azt, hogy bármi indokol ilyen magas elvonásokat. Egyszerűen hatalmas biznisz, amíg az emberek ennyire fogalmatlanok.
Nem is tudják, hogy mennyi költséget fizetnek. "Nincs költség, azt mondta a bankos kisasszony, csak a vételnél 500 forint, semmi más.
Ja, persze. Az éves 2%-kal nem kell törődni, mert azt már levonták a hozamból, ezért az nincs is. Ha ezt nem hallottam már százszor, akkor egyszer sem.
Mennyi a BEVA költsége? 0,2%? Külföldön is van BEVA, ott is fizetnek valamennyit.
Maximum évi 0,3%-ot tartok elképzelhetőnek, mint magyar extra költség, de szerintem messze nincs annyi sem. Ezzel szemben nem nagyon találsz még 1% költséggel működő hagyományos alapot sem máshol. (Persze, PArtner Bank és társainál még van 5%-os is biztos, én most a rendes helyekről beszélek.)
Ezek ilyenek valóban. Az Önkéntes nyugdíjpénztáram most fog októberben átkerülni a CIG Pannóniához. Pár hete kezdtem el nézni, hol milyen költségek vannak. Olyan önkéntes nyugdíjpénztárat szeretnék keresni, akik minimál költséggel passzív etf-ekbe fektetnek. Csak azért tartom meg a nyugdíjpénztárat mert a cégem is fizet be pénzt. Eddig amiket néztem, a legalacsonyabb költségű részvénybe fektető alap, az allianz-é, bár KIID-et nem néztem, csak az mnb oldalán a költség összehasonlításokat. TKM 20 év 1,07% (Kockázatvállaló - OPALL004 ). Aki tud jobb költségűt az szóljon.
Amerikai ETF-ekkel kapcsolatban néhány éve további probléma, hogy az EU szabályozás miatt európai kisbefektetőként egyszerűen nem lehet őket közvetlenül megvásárolni. Sokszor lehet találni valami hasonlót európai piacon, de egyrészt akkor nem csaka HUF/USD árfolyamkockázatot kell viselni, hanem még az EUR/USD árfolyam-kockázatot is, másrészt ezek az európai testvérek azért nem 100%-ban követik az amerikai megfelelőiket. De persze sok olyan amerikai ETF van (és ezek lennének általában a legérdekesebbek), amiknek nincs erurópai megfelelője.
Az EU szabályozás ezzel sikeresen elérte, hogy a kisbefektetők ne tudjanak vásárolni index- vagy szektor-követő, és így relatíve alacsonyabb kockázatú eszközöket, hanem legyenek rákényszerítve egyedi részvények megvásárlására, sokkal magasabb kockázattal.
@random-okos "A piacgazdaság az önkéntes cserén alapul." - Szerintem a fair traden alapul, különben őseink önbíráskodásba kezdtek volna. Régen működött a kézfogásos szóbeli megállapodás, ma meg sok helyen dicsőség ha be tudnak csapni valakit. Ne csináljunk már úgy, mintha mindenkinek kéne mindenhez értenie és magára vessen akit lehúznak!
Írtam az MNB-nek is, rajtam ne múljon. Remélem, legalább értesítik őket, hogy valaki fel van háborodva.
Amerikában kezdődött, és ott is nagyon sokan harcoltak a változásért. Egyre többen hívják fel az alapkezelők kapzsiságára a figyelmet. Pl. William J. Bernstein, Allan S. Roth, Charles Ellis, Burton Malkiel, Richard Ferri, Jonathan Klements, John Bogle sok könyvet írt erről, és hosszú évek alatt sikerült elérniük, hogy elinduljon a változás. Ha nem elégedetlenkedünk, sosem lesz változás. Az alapkezelők, brókercégek nem érdekeltek az olcsó díjakban. Minden kisbefektetőnek olyan alapkezelője van amilyet megérdemel...
Kösz a tippeket @r1tch @Scorpion @gyvas !
@ Szabolcs
Csak a XETRA-n 1642 darab ETF van egy európai befektető számára. boerse-frankfurt.de/en/etfs/etfs. Úgy tudod megvenni, mint bármely részvényt.
Már hogyne lehetne aktívan kezelt egy passzív ETF-eket tartó alap. Én is amerikai, passzív indexkövető ETF-eket tartok folyamatosan (VTI, QQQ, TLT), de havonta átsúlyozok a saját szabályaim szerint. Így ez aktívan kezelt alap lenne, ha alapkezelő lennék. Szóval először gondolkodjunk már, mielőtt farkast (MNB-t:) kiáltunk...
Pl. az iShares (Blackrock, a világ legnagyobb alapkezelője): ishares.com/uk/individual/en/products/etf-investments
SPDR, (ők csinálták az első ETF-et 1993-ban):
ssga.com/uk/en_gb/intermediary/etfs/fund-finder
Vanguard pedig a leg-befektetőbarátibb, mert a vállalat az alaptulajdonosoké (igaz, az amerikaié, de ez hozzááálás kihat a többi országbeli ténykedésükre), így visszaforgatják a hasznot. Ők a legolcsóbbak:
vanguard.co.uk/professional/product?fund-type=etf
AZ USD meg EUR árfolyam miatt felesleges aggódni, mert a lenyúlós forintos aktív magyar alapok is USD-ben meg EUR-ban vesznek (természetesen nem magyar részvény esetén), csak átszámítják forintra. Az utóbbi hónapokban gyakran olvasni a havi tájékoztatójukban például, hogy az alap az adott devizában jól teljesített, de erősödött a forint, és ezért nem teljesített jól az alap (forintban). Az meg plusz kockázat, ha netalán az árfolyamra spekulálnak (vagy bejön vagy nem).
Arról nem is beszélve, hogy az euró nekünk szinte nemzeti valutánk, annyira szorosan kapcsolódunk az eurózónához.
@lajos őszintén, bárkinek joga van túl drágán adni a termékét, ezzel semmi szabályt nem sért az alapkezelő. Ne vedd meg, ha neked nem éri meg.
@gyvas
A hatóságnak nem lenne szabad engednie, hogy 20 szoros!!! áron adjanak el valamit, amiben semmi kockázat sincs a részükről. Az emberek nem lustaságból, hanem tájékozatlanságból és a bróker rábeszélésére vesznek ilyen termékeket. Egy orvostól is elvárjuk, hogy etikus legyen.
Persze értem én a magyar néplelket...
Amit sosem fogsz megtudni, pedig egyszerű és ez a lényeg: a brókered, portfólió-menedzsered saját személyes portfóliója.
Hiába adja el meggyőzően az aktív alapot neked, ezt sosem fogod megtudni. Ki az a hülye bróker, aki nem az olcsó mögöttes ETF-et venné magának? Pláne, hogy magának nem kell vaskos jutalékot fizetnie:)
Teljesen igazad van winnie the pooh. Elég populista lett a cikk, a hozzászólások sem egyebek. A lényeg megint elsikkad és fél vagy háromnegyed igazságok alapján általánosítanak. Ez nekem csak egy újabb tanulság, hogy mekkora szükség is van arra, hogy valaki VALÓBAN segítséget nyújtson a befektetéseknél. Tulajdonképpen ez nem csak a befektetésekre, de az élet so egyéb területére ráhúzható. Rengeteg a kókler de a másikoldalon rengeteg a fogalmatlan és az önhitt emberke is.
Rohadt populista lett. Egyszerű számok, semmi más. Gondolom te is a költségekből élsz, azért osztod az észt. Kókler az, aki nem tőled veszi a túlárazott termékeidet.
Gondolom "pénzügyi tanácsadó" vagy, aki a sok csodálatos terméket eladja a hozzá nem értőknek. Nem tévedtem, igaz?
Az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakat alapkezelési díjait egy 10 éve jól megszabályozta, így azok átlagos díjterhelése (amit az állományra számolnak fel, nem az egyszeri díj a befizetés után) 0,75% volt 2019-ben. Így jelenleg az egyik legolcsóbb befektetési formát nyújtják BELFÖLDÖN, persze külföldi piacon ennél jóval olcsóbban is hozzá lehet férni bármelyik ETF-hez. Ki is veszem a hozamot belőle 3 évente ezen okból, de ha ismertek olyat, akinek még semmilyen hosszú távú befektetése sincs és nem tud vigyázni a saját pénzére se (=elkölti) akkor egy ÖNYP jó beugró lehet.
@lajos
Nem lustaságból? Egyrészt az én értelmezésemben az is egy fajta lustaság, amikor sok milliós befektetéséről úgy dönt, hogy nem néz utána, ezért tájékozatlan marad. Sőt, ez igazán a lustaság, nem az, ha valaki, ha lehet, hétvégén inkább délig alszik, vagy nem takartja ki a lakását.
Másrészt ki az a bróker? Soha nem találkoztam élőben ilyen állatfajtával. A brókercég az a cég, akinél számlát nyitok és az online rendszerét használva tőzsdei eladási vagy vételi megbízásokat adok, amiért cserébe fix + százalék alapon jutalékot kap tőlem a brókercég. Régen ez gyakorlatilag egy ember volt, akit megbíztál, majd fizikailag bement a tőzsdére, és ott megvette vagy eladta azt, amit kértél.
Aki méregdrága befalapot vagy UL-t próbál rádsózni, az nem bróker, hanem ügynök. Aki fix díjért tanácsokat ad, hogy mit csinálj, az pedig tanácsadó.
- 30 perc alatt nyitsz a Random Capitalnál számlát majd aznap ráutalsz pénzt
- TBSZ-re teszed a Random brókeri felületén
- Beírod az ETF alap TICKER kódját (pl: ETFBUXOTP vagy ) Látod az árfolyamot is.
- Vétel előtt látod a levonandó költségeket is. Megveszed.
2 láthatatlan költség van, amiről nem kapsz kimutatást, köszönhetően a laza hazai/uniós szabályozásnak:
- ETF éves díja, angolul TER, azaz total expense ratio (ezt az i-shares vagy bloomberg oldalán magadnak kell kinyomoznod)
S&P 500 UCITS ETF
Keress rá a leírásban: a csekély, évi 0,07%-os Total Expense Ratio vagy TER, a leírást itt találod:
ishares.com/uk/individual/en/products/253743/ishares-sp-500-b-ucits-etf-acc-fund?switchLocale=y&siteEntryPassthrough=true
A másik rejtett költséged az osztalékadó, ami AMERIKAI tőzséden vett USA részvények esetében elég sok, de amúgy jellemzően évi csekély 0,2%.
Amúgy egy normálisan működő, szabályozott piaci környezetben éves kimutatást kapnál a levonandó TER-ről (éves ETF költség) és a levont osztalékadóról is.
Elutalsz pénz Józsikának, levonják a tranzakciós adót. Optimális esetben a tranzakció előtt értésítenének, hogy mennyi az utalás díja. Mint a boltban, amikor kenyeret veszel, nem magadnak számolod az AFA-t.
Mégsem feltétlenül látod az utalás díját, talán csak a hónap végén, hogy mínusz 6000.-Ft és csak nézel bambán, h mire vonták ezt le.
Ezt töröltem, nagyon agyon van szabályozva, mi minősül tanácsadásnak. Inkább ne tedd.
@Butch Cassidy
Befektetés Jövedeleme = Hozam-Költségek. Mivel elég magasan árazottak a részvénypiacok, és a kötvények kamatai is nagyon alacsonyak, így hosszú távra nem várhatunk olyan jó hozamokat, mint amiket korábban megszoktunk. Ergo nagyon nem mindegy, hogy a kis hozamból mennyi jön le költségként. A Miklós által írt 7% (csak PÉLDAként írta!) a múlt alapján reális is lehetne, de a magas árazottság miatt ennél kevesebb várható a részvényeknél. interactive.researchaffiliates.com/asset-allocation#!/?currency=USD&model=ER&scale=LINEAR&terms=REAL
Lajost meg elég jól ismerem:)
A háziasszonyok is ETF-et vesznek holnaptól! A magyar befektetők 99%-a a kamatos kamatot sem tudja kiszámolni, nemhogy eligazodni a befektetési alapok, ETF-ek, certifikátok, tőkepiacok világában! Kell nekik a magyar nyelvű platform, felügyelet, betétbiztosítás, tanácsadás, kamatadó-mentesség. Természetes, hogy az alapkezelő meg ezért díjat kér (irodát tart fenn Mo-on, fizeti a BEVA-díjat, elemzőket, bejelenti az alkalmazottait, magyar ügyfélszolgálatot és honlapot üzemeltet, stb.) A rendkívül kis számú, magát szofisztikáltnak tartó befektető meg nyithat angolul on-line számlát valami ciprusi bankban azt gondolva, hogy ismeri a befektetéseket, mert indexkövető ETF-be teszi a pénzét, ami legalább olcsó. Ettől még persze aligha lesz fogalma az eszköz-allokációról, deviza-stratégiákról, kockázat-kezelésről, hagyatéki zárolásról, adó-jogszabályokról, stb.
"In investing, you get what you don’t pay for" - Jack Bogle
Amatőr társaság volt ez az alapkezelő. Lajosnak úgy kellett volna eladniuk méregdrágán az ETF csomagot, hogy ettől jól érezze magát. Mondjuk nevezhették volna "Világbékét hozó" vagy "Globális szegénységet felszámoló" alapnak a terméküket.
A Blackrock már profibb módon csapja be a kisbefektetőket:
realinvestmentadvice.com/esg-investing-the-great-wall-street-money-heist/
@a80 Kösz a tippet, ezen nem is gondolkodtam eddig. Pont idén járt le a 10 éves várakozási idő a önyp-men, felveszem a hozamot adómentesen és befektetem etf és állampapír kombóba ugyanolyan arányban mint az önyp portfóliómban volt.
@szabolcs :
Nem futsz semmilyen extra árfolyamkockázatot európai ETF-ek vásárlásakor. Sajnos a devizakockázatot sokan nem értik, és feleslegesen félnek tőle, pedig hosszútávú befektetéseknél nem olyan meghatározó tényező.
Európában választhatsz osztalékot nem fizető ETF-eket, ami a hazai szabályozás szerint kedvezőbb, mint az amerikai megfelelője, egy garantáltan osztalékot fizető ETF.
Abban igazad van, hogy a választék jóval kisebb errefelé mint az USA-ban, de egy átlagos befektető számára több, mint elegendő. Szóval senki nem kényszeríti a kisbefektetőket egyedi részvények vásárlására.
@hb
Itt most nem az aktív alapkezelésről szól a kritika. Van egy alap, ami olcsó ETF-eket vesz (amik ugyanazt az indexet követik), majd drágán eladja becsomagolva. Itt nemhogy nincs hozzáadott érték, nem is lehet.
A csapvizet palackozzák.
Szaisztok!
Én a K&H netbankon keresztül indítottam:
költségek:
Folyó költségek 1,68%
Vételi jutalék 500 ft
Visszavásárlási jutalék 1%, de min 500 ft
Teljesítménydíj nincs
Erről mi a véleményetek?
@hb savanyú a szőlő, biztos azért beszélsz hülyeségeket.
Hiába ferdítesz, az egész nem az ügyfelek kiszolgálásáról, hanem megkopasztásáról szól.
Ezért akarják a bankok sötétben tartani az ügyfeleket.
Az ETF vásárlás meg nem ciprusi kockázatos kaland, ott a Random Capital meg az Interactive Brokers, magyar székhellyel, felügyelettel.
@winnie-the-pooh Hol vásárolsz amerikai ETF-eket? Se a KBC-nél se az Erste Brokernél nincs VTI vagy QQQ. Így VUAA-t vettem ami kvázi követi az S&P500-at.
@balazs
Nem tudni mit indítottál, gondolom bef alapot vettél, 1,68% költség nagyon magas a 0,2%os all world etfhez képest, de mivel nem tudni mi van a bef alapban így nehéz pontosan megmondani mennyire drága.
A lényeg, hogy elég drága, érdemes lenne költséghatékonyabban befektetni. 1,4% többlethozam csak a költségmegtakarítással.
@lajos Ezt úgy hívják: kereskedelem. Minden kereskedő abból él, hogy elhoz neked egy terméket és haszonkulccsal továbbadja. Ez minden szektorra igaz. Ki nagyobb, ki kisebb haszonnal. Minden terméket meg lehet venni kétszer drágábban is, attól függ, hogy hol, milyen körítéssel, milyen “csomagolásban” kéred. Teljesen ugyanaz az ásványvíz lehet 100 Ft a Tescóban, 200 a benzinkúton, 400 az étteremben. Minden kereskedelmi termékre, minden szektorra lehetne példát hozni. Ha egy olyan terméket szeretnénk, amit nem ismerünk, akkor nem biztos, hogy a diszkontáruházban vagy a webshop-ban érdemes kiválasztani. A pénzügyi szektor itthon mára az egyik legtranszparensebb, legszabályozottabb szektor. Az emberek pénzügyi intelligenciája és tudása már egy más kérdés.
Balázs, ezt korábban kellett volna megkérdezned, nem miután elindítod a nemtudommit (mert az nem írtad, h micsodát).
1,68%-os éves díj nem sok, de pont 1,5%-al több, mint amennyit a Random Capitalnál én fizetek.
OFFTOPIC:
Már 2 olyan emberrel is találkoztam, akinek 20 millió feletti megtakarítása van, de egyszerűen nem érdekli őket a pénz.
Az egyikük még tavaly is lakástakarék-pénztárban tartott a pénzét, a másikuk bankszámlán.
Idegen nekik a tőzsde, az államkötvények és a devizeváltás világa. Mindketten tanult emberek, de ez is elgondolkoztatott, hogy őket csak egy ügynök tudná (talán) motiválni, mert maguktól nem lépnek.
@winnie the pooh És mi a különbség a 4 ETF befektetései között? Mind a 4 ETF a globális részvénypiacot képezi le (All Country World -Developed+Emerging) a market cap alapján. Ugyanazt a piacot megveszik 4 különböző kibocsátóval. Legalább adnak a látszatra, hiszen neked sem tűnt fel...
@hb Fő a bizalom! Jó érvek, ha kifogásolná a terméket az ügyfél...
Ennyire nyíltan nyugaton nem adnak el egy passzív terméket aktívként, hanem megveszik a mögöttes indexet alkotó részvényeket. Külföldön CLOSET INDEXING-nek hívják, ha egy passzív alapot aktívként adnak el. Nem is örülnek a hatóságok ennek:
In Europe, just this year, the Bank of Ireland, which is the Irish regulator, identified 200 funds that they said – they named them – that were that were closet indexing. The U.K. regulators, the European regulators have done the same. They found that by their assessment up to 15% of funds are closet indexing.morningstar.ca/ca/news/197332/are-you-holding-a-closet-indexer.aspx