"Az infláció csak átmeneti és csak azért van, mert a lezárások miatt elhalasztott vásárlások most realizálódnak." -mondogatták még nhány hete is a jegybankok. (Azóta már leszoktak róla.) Lefordítva magyarra, hosszú időn keresztül nulla vásárlás történt és most csak azt pótolják be az emberek. Ennek vége lesz hamarosan és újra minden visszatér a normális kerékvágásba.
Ha ez igaz, akkor most pont annyival van az átlag felett az emberek pénzköltése, mint amilyen összegben kevesebbet költöttek a lezárások alatt. Akkor nincs itt semmi látnivaló, a kereslet hamarosan alábbhagy, a termelés is utoléri magát és visszatérünk a korábbi árakhoz, vége lesz az inflációnak.
Ha azért van infláció, mert túl sok pénzt vágtak az emberek közé és úgy általában a piacra, akkor azt kellene látnunk, hogy a visszaesés mértékén felül is sokkal többet költenek az emberek, az inflációt is figyelembe véve.
Ha ez utóbbi az igaz, akkor az inflációt a többlet pénz okozza, ami egy közgazdasági alapvetés: ha ugyanannyi szolgáltatásra és árura nagyobb pénzmennyiség jut, miközben a pénz forgási sebessége nem változik (vagyis nem teszik el az emberek a pénzt részvényekbe, ingatlanokba vagy a párnacihába, mert akkor csak azok ára növekszik, a párizsi, téli zokni és számítógép ára nem, ezt láttuk az elmúlt évtizedben: értelmezhetetlen részvény és ingatlandrágulást, miközben a fogyasztói árak nem nőttek érdemben), akkor a tankönyvi leírás szerint ez inflációt okoz, ha úgy tetszik, leértékeli a pénzt az áruk és szolgáltatásokhoz képest a nagyobb kereslet miatt.
Egy dolgunk van csak: nézzük meg, hogy alakult a pénzköltés átlaga az elmúlt két évben. Ha a visszaesésnél sokkal többet költöttek pluszban az emberek a visszaesés óta, akkor a túl sok pénz a probléma. Ha még mindig nem értük utol magunkat, még mindig kisebb a forgalom két év átlagában, mint a válság előtt volt, akkor csak a hirtelen megugrott kereslet okoz áruhiányt és ez miatt inflációt. (S természetesen a két dolog együtt is igaz lehet, de akkor ne mondogassuk, hogy csak az áruhiány okozza az inflációt, az csak rátett egy lapáttal, hogy az emberek el akarták költeni a sok pénzt, de nem volt elég kínálat.)
Mennyi pénzt költöttek az emberek az elmúlt években?
forrás: Fidelity
nem egészen értem, hogy a dollár inflálódása, és az amerikaiak vásárlása szokásai hogyan befolyásolják a forintot.
Igaz, a tudásom hiánya, nem azt jelenti, hogy tényleg nincs korreláció (nyilván van valamennyi, azt feszegetem mennyi)
A dollár inflációja is 39 éves rekordon van, nem csak a forinté. Mivel kicsi és nyitott ország vagyunk és ha a világgazdaságban máshol többért is megveszik a számítógépet, akkor mi is többért fogjuk kapni, ergo itt is drágább lesz minden import termék. Ha az amerikaiak minden faárut felvásárolnak Európából, akkor itthon is sokkal drágább lesz minden gerenda.
A gond az hogy itthon nem volt semmiféle penzszoras. Mégis áldozatai vagyunk az import áruk aremelkedesenek, mert bizony szinte már mindent importalunk.
Azért az éveken át alacsony kamat, a közel hatezer milliárdnyi (!!!) nulla százalékos hitel, az MNB kötvényvásárlásai mind-mind ugyanez a kategória. Csak pechünkre a mi zsebünkbe nem adtak pénzt.
Na majd most. Szerinted fognak-e nőni az árak, ha a nyugdíjasok, a katonák, a gyerekesek és mindenki megkapják a választási pénzesőből rájuk eső részt? Ha csak az szja visszatérítésre elverünk 600 milliárd forintot?
>“Az infláció csak átmeneti és csak azért van, mert a lezárások miatt elhalasztott vásárlások most realizálódnak.”
A fő probléma az nem ez, hanem hogy a kereslettel együtt beesett a termelés is, amit visszaállítani nem csettintésre megy (főleg hogy a járvány véget se ért). Megnövekedett kereslet találkozik megcsappant kínálattal. Emellett a piaci zavart szándékosan tovább srófolják bizonyos országok geopolitikai megfontolásból.
>ha ugyanannyi szolgáltatásra és árura nagyobb pénzmennyiség jut, miközben a pénz forgási sebessége nem változik (vagyis nem teszik el az emberek a pénzt részvényekbe, ingatlanokba vagy a párnacihába, mert akkor csak azok ára növekszik
Saját magaddal mondasz ellent, mert bizony az emberek eltették. Meg lehet nézni, mennyit mentek a részvények, a crypto az amcsi segélyek kiosztása után. Erre talán még te magad is panaszkodtál anno.
Az emberek tettek is el belőle, igen. De elég egy pillantás az eladások növekedésére, hogy azonnal rájöjj, hogy mennyit nőtt a PÉNZKÖLTÉS.
Ja és a részvényárakat a gazdagok mozgatják, akik már nem vesznek több ételt vagy ruhát csak azért, mert több pénzük van.
Helikopterpénz, helikopterpénz...
Teljesen nyilvánvaló volt már 2020 kora tavaszán, hogy ez lesz.
A fogyasztás üteme jottányit sem csökkent a koronavírus alatt, sőt, az emberek a semmiből kapott pénzt azonnal elköltötték szolgáltatásokra illetve mindenféle befektetési eszközoszályba az ingatlantól a részvényekig.
Egyébként az ábrán látható $560k (mostani állapot) épp 20%-al több, mint a $460k (2020 március). (és épp 20%-al több a jelenleg forgalomban lévő USD is, 2020 márciusához képest). Ez vajon véletlen-e.
"Saját magaddal mondasz ellent, mert bizony az emberek eltették. Meg lehet nézni, mennyit mentek a részvények"
Önmagában részvény/ingatlan vásárlás nem csökkenti a szabad pénzállományt, csupán az a vevő számlájáról az eladóhoz vándorol. Onnantól már az eladó preferenciáitól függ, hogy az minek az árát fogja felverni.
A jómódóak jellemzően befektetési termékekre fordítják a pénzüket, a szegényebbek inkább árukra vagy szolgáltatásokra. Amíg az áremelkedés a befektetési piacokra korlátozódott, az csak annyit jelentett, hogy a többlet pénzzel a jómódóak lettek még gazdagabbak, a szegényebbek pedig semmit sem láttak belőle.
Az áremelkedést az fogja meg, ha a szabad pénzállomány tulajdonosa abból semmit sem akar vásárolni. Ez a pénz sterilizáció lényege: a jegybank saját számláira csalogatja a szabad pénzeket, pl. magas kamatokkal, majd azokat kivonja a forgalomból.
A grafikonban jól gondolom, hogy nincs benne a szolgáltatásra fordított pénz ? Ez szerintem fontos elem, mert lehet hogy a szolgáltatásokra el nem költött (nem lehet menni étterembe) pénzből lett (részben) áru (akkor veszek egy új tabletet) vásárlás.
Lehet hogy már sokan kérdezték, de nem akarod valamilyen közösségi médián is posztolni ezeket? Elég lenne csak az ilyen rövid összefoglalókat vagy a nap képe posztokat. Én biztos követném, és lehet, hogy új korosztályokat tudnál megszólítani, de megértem, ha neked nem éri meg a befektetett energiát.
A kommentelés nem a legjobb itt a blogon, nagyjából bármi jobb lenne ennél.
Emberek! A csik huzza a repulot! Es fontos hogy nagy csikok legyenek, mert ugy nagyobb repulot tud huzni! - kialtjak a jegybankok.
Az inflacio nem a fogyasztoi arak, hanem a penz mennyisegenek felfujasa. Az arak novekedese a kovetkezmeny. Minden QE nagyon kemeny inflaciot okozott, csak nem mindennek az araban kovetkezett be az emelkedes. De a reszvenyek aranak emelkedesen pl jol latszik.
A "2% inflacio a baratunk" egy mese, amivel az embereket megetetik. Az inflacio nem mas, mint a penz megadoztatasa. Ha penzed van, mar vesztett is az ertekebol. Es elhitetik veled, hogy ettol a gazdasagnak jobb. 😀
Egy mas megkozelites (es logikus es kovetkezetes leiras) az "osztrak iskola", javaslom ennek utanaolvasni (pl Peter Schiff konyvek), akinek mar kezd elege lenni/gyanus lenni.
Kedves Miklós!
Írsz-e arról egy rövid írást egy egyszerű számtanpéldával, hogy az SZJA-visszatérítés összegét - ha valakinek hirtelen nem kell másra NAGYON ez a talált pénz - sokkal ésszerűbb a hiteleik előtörlesztésére fordítani, mint bármi másra elkölteni?
@treil
"A gond az hogy itthon nem volt semmiféle penzszoras"
Te is a HVG-ből meg a Magyar Narancsból tájékozódsz, és nem a szemednek hiszed el, amit lát, igaz? A sok ingyenhitel, meg béremelés meg adóvisszatérités az nem számit pénszórásnak szerinted?
Sokkal többet kéne olvasnod ezt a blogot, plusz meg is kéne érteni, amit olvasol, és azt is, ami a világban történik...
Ezt a "pénz forgási sebessége" dolgot ki találta ki? Csak mert fenéken kellene billenteni az illetőt. Ha a pénzt párnacihába teszik, akkor nem a forgási sebessége csökken, hanem csökken a gazdaságban jelenlévő pénz mennyisége. Ha pedig ingatlanba/részvénybe/kriptóba fektetik, akkor a pénz nem pihen, mert az ingatlan/részvény/kriptó eladója ugyanúgy forgatni fogja (vagy párnacihába teszi, de akkor megint a pénz mennyisége csökken, nem a forgási sebessége).
Egyébként egyszerűbben eldönthető a dilemma, hogy a korábban kikerült pénzmennyiség jött most vissza, és ez okozza-e az inflációt, vagy sem. Amikor az emberek nem költöttek (és ezért csökkent a forgalomban lévő pénz mennyisége), akkor volt-e defláció, vagy sem? Nem volt, a nem fogyasztási cikkek ára ugyanúgy szárnyalt, mint most a fogyasztási cikkek ára. Tehát a pénz nem került ki a gazdaságból, ugyanúgy elköltötték, csak másra.
@treil szerintem az, hogy a te zsebedbe esetleg nem ment a magyar pénzesőből, vagy nem érzed, hogy ment, még nem biztos, hogy nem volt itthon. márpedig volt bőven: babaváró ingyenhitel, diákhitel+, csok, felújítási támogatás, ingyen napelem, csok-illetékmentesség, csok-áfamentesség, 5% ingatlanáfa, első házasok támogatás, ingyennyelvvizsga, négy gyerekes szja mentesség anyáknak, autóvásárlási támogatás, elektromos autó támogatás, kavosz hitelek, széchenyi hitelek, mnb kötvényvásárlása, növekedési hitelprogram, 0% közeli alapkamat - olcsó minden hitel, ingyen krumpli, rezsicsökkentés, stb.
A részvények-ingatlanok áremelkedése korábban is évekkel megelőzte a hétköznapi fogyasztási cikkek drágulását?
Ugyanaz a folyamat ismétlődik újra, vagy a mostani más?
Miért épp most lett rekordmagas világszerte az infláció, hiszen az alacsony kamatok, olcsó hitelek hitelek kora itthon 6-8, külföldön 8-10 éve tart.
Mindenféle károgás, és világvége-várás nélkül, szerintetek mennyire valós a hiperinfláció veszélye?
https://kiszamolo.hu/hiperinflacio-a-kuszobon/
> A részvények-ingatlanok áremelkedése korábban is évekkel megelőzte a hétköznapi fogyasztási cikkek drágulását?
Inflacio soran benyomnak egy csomo fedezetlen penzt. Ez az inflacio definicioja. Azt a penzt elkoltik valamire, nem kiflire fogjak, hanem legegyszerubb cegek/reszvenyek/ingatlanokra. Es aztan a folos penz eljut mas teruletekre. Ahogy a kinaiak felvasaroljak az amerikaiak tulajdonait, mikor mar nem amerikai kotvenyeket vesznek.
> Ugyanaz a folyamat ismétlődik újra, vagy a mostani más?
😀 Igen, a mostani az egeszen mas! - hallani a huszoneves brokerektol gyakran. 😀
> Miért épp most lett rekordmagas világszerte az infláció, hiszen az alacsony kamatok, olcsó hitelek hitelek kora itthon 6-8, külföldön 8-10 éve tart.
Nem most lett magas. Amit te inflacionak hiszel az a fogyasztoi arindex/fogyasztoi kosar/vagy aminek elnevezik.
Nagyon durva amennyi pénzt nyomtattak mostanában:
fred.stlouisfed.org/series/BOGMBASE
Köszönjétek a Biden-nek, illetve a média kampánynak hogy milyen hülye Trump. Tényleg az volt?
@ivan-olsen - A hiperinflációhoz 2 feltételnek kell teljesülnie:
1. Az állam más ország valutájában adósodott el és nem tud további kölcsönöket felvenni mivel megrendült a hitelezők bizalma
2. Az ország termelési kapacitása drámaian lecsökkent
Pl.: 1945 csonka-Magyarország, 1994 kis-Jugoszlávia
Az USÁ-ban nem lesz hiperinfláció amíg a dollár a világ valutája.
@gomb nem Trump , Biden vagy a kormánya nyomtatja a pénzt, hanem a FED ami független a kormánytól. De nem baj.
Ha már infláció, ismét lépett az MNB: lezárta az állampapír-vásárlásait és a Növekedési Kötvényprogramját
telex.hu/gazdasag/2021/12/14/matolcsy-gyorgy-virag-barnabas-inflacio-kamat
Miklós, Ekvi - Köszi szépen.
@incognito ” Ha már infláció, ismét lépett az MNB: lezárta az állampapír-vásárlásait és a Növekedési Kötvényprogramját”
De azert a 4ig meg becsusszant a programba 350 mrd huf-al. Es nem mennek tuntetni a zemberek:)
@marci Először is köszi a válaszokat.
Amit rajtad kívül sokan inflációnak nevezek, az a ráta MOST van Magyarországon, Németországban és az USÁban egyszerre 20-40(!) éves csúcson.
Ráadásul a másik két országban ez az inflációszerúség az elmúlt 10 évben nulla és két százalék között mozgott, és csak 2021-ben lett kiugró!
Azért jó, hogy dollárban van a függőleges tengely, mert így csak nem a vásárlás értéke, hanem az infláció is felfelé tolja a grafikont 🙂 A másik trükkje, hogy nem nullától indul, hanem 360000-től, hogy jobban mutasson.
Még szerencse, hogy beleírtam, hogy még az infláción túl is mennyit nőtt és elég alap, hogy egy hatszázig terjedő, négyszáztól induló skálát nem nullánál kezdünk. Az egyenes attól még egyenes marad, az attól való eltérés sem változik semmit.
Marci, en 10 eve hallgatom / nezem peter schiffet az osszes 570 valamennyi podcastjaval egyutt még a faterja konyveit is vegigolvastam (the real crash is az apja irasa volt eredetileg) es tovabbra is azt gondolom hogy az osztrak kozgazdasagtan tanai tokeletesen magyarazzak a mostani allapotokat. Ugyanakkor ha azt kovetted bef.-ileg amit ajanl az erre valo vedekezeskent (metals, mining stocks) az mind felelmetesen alulteljesitettaz utobbi 2 evben pedig pont most kene boomot latnunk. (Mikor maskor mikor az infla all time high mar ha nem a rigged metodologiaval szamitott lehazudott cpi-t vesszuk alapul). Vakmajom szok mondani h nem erdemes sokaig szembe menni a piaccal….peter a penzugyi valsag ora szembe megy es most mar valoban csak egy katartikus felrobbanas mentheti meg az investment thesis -ét. Bekovetkezhet még ez siman de sokan maskeppen gondoljak mint ok mozgatjak a piacokat…
Most akkor végül is a kettő közül melyik történt? Nekem nem egyértelmű.
@ekvi És szerinted meddig lesz az US dollár a világ valutája? Te is úgy gondolod hogy végtelen mennyiséget lehet nyomtatni belőle mert "nincs alternatíva"? 😉
Elképesztő fogyasztás van! Valahol, valakik kiszámolták ezt az ominózus 5.000 Mrd forintot. Én nem számoltam utána, de ami itt folyik kis hazánkban, az egy őrület. Nekem nem toltak semmit, de az embereknek valahonnan mégis van annyi pénzük, hogy 30-40-50 ezres tételeket dobálnak a bevásárlókocsijukba. Egy kis visszatekintés: ahogy Miklós az egyik előadásában említette (nem szó szerint), nem lesz mindig napos idő. Beborul az ég, azután jön a vihar. Mert jönni fog. Utána derül majd ki, kit hogyan ért.
A manna csak a Bibliában hullt az égből.
@mgpx
>Önmagában részvény/ingatlan vásárlás nem csökkenti a szabad pénzállományt, csupán az a vevő számlájáról az eladóhoz vándorol. Onnantól már az eladó preferenciáitól függ, hogy az minek az árát fogja felverni.
Jajaja, kár, hogy ez a másik évek óta hallgatott (cikkben is feltüntetett) tézissel mond ellent, miszerint azért nem volt (eddig) infla, mert a tőkepiacon "ragadt" a frissen nyomtatott pénz. 😀
Nyilván a tőkepiacra becsatornázott pénz nem "tűnik el", viszont jellemzően az adott értékpapír/ingatlan/crypto eladója nem fog több csirkefarhátat venni belőle, a hétköznapi termékek kereslete (és így ára) nem fog ettől megemelkedni. Vagy vesz belőle más értékpapírt/ingatlant/cryptot (újabb időintervallumra kivonva a pénzt a forgásból), vagy vesz államkötvényt, vagy dekkol a számláján, mint puskapor. Magyarán csak a töredéke kerül ki a "valós" gazdaságba a nyomtatott pénznek.
Egy racionálisan gondolkodó társadalomban a bizonytalanság esetén (járvány, lezárások, növekvő munkanélküliség) stagnálnának vagy csökkennének a költések akkor is ha plusz forrásokhoz jutnak. Praktikusan készülve a kiszámíthatatlan változásokra. Ehhez képest lassan két éve nézzük ahogy dönti be az IT vagy autóipart a chiphiány mert a szórakoztatóelektronikai termékek piacát letarolták az otthon ülő (esetleg plusz forráshoz jutó) emberek. Nem volt itt semmilyen elhalasztott vásárlás vagy visszaesés. Sőt; bizonyos területeken új aranykor jött el (szórakoztatóelektronika, kerékpár, barkácseszközök stb.). Sarkítva a dolgot az emberek addig fognak ész nélkül vásárolni és tolni az árakat amíg az állam önti az ingyenpénzt. Ne feledjük itt ugyanazokról az emberekről van szó akik az Il Ferro szekerét is tolták...
"Havi 29 ezer forintot tesznek félre átlagosan azok a magyarok, akik tudnak spórolni"
m.hvg.hu/gazdasag/20211215_sporolas_megtakaritas_tartalek
@Sif
Minden megallt ora is pontos napjaban ketszer => a piacokon mindenkinek igaza van az iranyt illetoleg, csak az idozites nem stimmel feltetlenul. 😉
Igy van, a gazdasagi elmeletre szerettem volna utalni, mert ugy erzem a bankok szemlelete uralkodik minden gazdasaggal kapcsolatos mediumban. Es jonnek a racsodalkozasok, meg a mesek, pedig eleg egyertelmu folyamatokrol van szo.
A piac viszont sokkal inkabb erzelmi alapu es eltavolodott a fundamentumoktol. Ezert nem is ajanlom senkinek, hogy Schiffet kovesse a befekteteseit illetoen, de kozgazdasagtant nagyon jol tanit szerintem.
20 eve meg foleg Nyilasit olvastam, aki nagyon hasonlo szemleletu, bele is bukott. (Hogy bosszankodtam hogy lemaradtam a befalapjarol - akkor kellett likvidalnom ingatlan vasarlas miatt. Es mennyivel jobban jottem igy ki!)
Infláció: 370 lett a forint.
@csgary - Az USA globális hadászati egyeduralma teszi lehetővé, hogy a USD legyen a világ valutája. Egyedül az USA ütőképes bárhol a világon, amit szövetségeseik logisztikai háttértámogatása segít. Belátható időn belül nincs kihívójuk.
A végtelen pénznyomtatás csak az akadémikusok vágyálmaiban működik. A valóság a Triffin paradox és feszültség az amcsi társadalomban.
@Joy
A rendszerben van a hiba, hogy mikor milyen tunetek jelennek meg, azt a szakerto elemzok analizalhatjak.
Analogia: ha beazik a tetod, lehet hogy nem tudsz rola, de elkezd vizesedni a fodem. Neha meg keves eso esik es szarad. Aztan egyszercsak a lakasban az egyik falon/plafonon azast veszel eszre. Meg lehet vizsgalni, hogy melyik repedesen vagy mi menten jutott le a nedvesseg a mar x eve rossz tetorol, de nem a repedest kell betomni.
Nem vagyok sem epitesz, sem elemzo kozgazdasz. A baj lehet a dragulo kenyer, de a root cause az igazi inflacio, amit elmismasolnak a mediaban (hogy tapsolhatott mindenki a QEnek, a Fed megmentette a reszvenyek erteket!).
@orok-korok
Dinamikus rendszerben élünk, az infláció megértéséhez a teljes folyamatot kell nézni.
A járvány kezdetben keresleti visszaesést okozott, az ellátási láncok akadozása pedig drágította a termelést, így a tőkehiányosabb termelők kihullottak a piacról. Az államok a termelők támogatásával akarták a kihullást lassítani, és a lakosságnak juttatott pénzekkel növelni a keresletet.
A piacon maradt termelők realizálták, hogy a piaci verseny csökkent, és a kisebb kínálattal szemben nagyobb vásárlóerő áll. Minél kevésbé kínálati a piac, a termelők annál inkább tudják érvényesíteni árigényüket, megindult az alkalmazkodás.
Ha a jegybankok most kamatot emelnek, azzal csökkentik a szabad pénzmennyiséget, de a növekvő tőkeköltségek miatt lassítják is a kínálati oldal helyreállását, újabb termelők belépését. Vlg. ezért nem sietik el a kamatemelést.
@mgpx egy ideje követem a blogot és azt látom, hogy elég színvonalas kommenteket szoktál megosztani a cikkek alatt. Ha szabad kérdezném hol/hogyan sajátítottad el a közgázos tudásod?
>"Az infláció csak átmeneti és csak azért van, mert a lezárások miatt elhalasztott vásárlások most realizálódnak."
A fő probléma az nem ez, hanem hogy a kereslettel együtt beesett a termelés is, amit visszaállítani nem csettintésre megy (főleg hogy a járvány véget se ért). Megnövekedett kereslet találkozik megcsappant kínálattal. Emellett a piaci zavart szándékosan tovább srófolják bizonyos országok geopolitikai megfontolásból.
>ha ugyanannyi szolgáltatásra és árura nagyobb pénzmennyiség jut, miközben a pénz forgási sebessége nem változik (vagyis nem teszik el az emberek a pénzt részvényekbe, ingatlanokba vagy a párnacihába, mert akkor csak azok ára növekszik
Saját magaddal mondasz ellent, mert bizony az emberek eltették. Meg lehet nézni, mennyit mentek a részvények, a crypto az amcsi segélyek kiosztása után. Erre talán még te magad is panaszkodtál anno.
Az emberek tettek is el belőle, igen. De elég egy pillantás az eladások növekedésére, hogy azonnal rájöjj, hogy mennyit nőtt a PÉNZKÖLTÉS.
Ja és a részvényárakat a gazdagok mozgatják, akik már nem vesznek több ételt vagy ruhát csak azért, mert több pénzük van.
A gond az hogy itthon nem volt semmiféle penzszoras. Mégis áldozatai vagyunk az import áruk aremelkedesenek, mert bizony szinte már mindent importalunk.
Azért az éveken át alacsony kamat, a közel hatezer milliárdnyi (!!!) nulla százalékos hitel, az MNB kötvényvásárlásai mind-mind ugyanez a kategória. Csak pechünkre a mi zsebünkbe nem adtak pénzt.
Na majd most. Szerinted fognak-e nőni az árak, ha a nyugdíjasok, a katonák, a gyerekesek és mindenki megkapják a választási pénzesőből rájuk eső részt? Ha csak az szja visszatérítésre elverünk 600 milliárd forintot?
"Saját magaddal mondasz ellent, mert bizony az emberek eltették. Meg lehet nézni, mennyit mentek a részvények"
Önmagában részvény/ingatlan vásárlás nem csökkenti a szabad pénzállományt, csupán az a vevő számlájáról az eladóhoz vándorol. Onnantól már az eladó preferenciáitól függ, hogy az minek az árát fogja felverni.
A jómódóak jellemzően befektetési termékekre fordítják a pénzüket, a szegényebbek inkább árukra vagy szolgáltatásokra. Amíg az áremelkedés a befektetési piacokra korlátozódott, az csak annyit jelentett, hogy a többlet pénzzel a jómódóak lettek még gazdagabbak, a szegényebbek pedig semmit sem láttak belőle.
Az áremelkedést az fogja meg, ha a szabad pénzállomány tulajdonosa abból semmit sem akar vásárolni. Ez a pénz sterilizáció lényege: a jegybank saját számláira csalogatja a szabad pénzeket, pl. magas kamatokkal, majd azokat kivonja a forgalomból.
Egyébként az ábrán látható $560k (mostani állapot) épp 20%-al több, mint a $460k (2020 március). (és épp 20%-al több a jelenleg forgalomban lévő USD is, 2020 márciusához képest). Ez vajon véletlen-e.
A grafikonban jól gondolom, hogy nincs benne a szolgáltatásra fordított pénz ? Ez szerintem fontos elem, mert lehet hogy a szolgáltatásokra el nem költött (nem lehet menni étterembe) pénzből lett (részben) áru (akkor veszek egy új tabletet) vásárlás.
Helikopterpénz, helikopterpénz...
Teljesen nyilvánvaló volt már 2020 kora tavaszán, hogy ez lesz.
A fogyasztás üteme jottányit sem csökkent a koronavírus alatt, sőt, az emberek a semmiből kapott pénzt azonnal elköltötték szolgáltatásokra illetve mindenféle befektetési eszközoszályba az ingatlantól a részvényekig.
Lehet hogy már sokan kérdezték, de nem akarod valamilyen közösségi médián is posztolni ezeket? Elég lenne csak az ilyen rövid összefoglalókat vagy a nap képe posztokat. Én biztos követném, és lehet, hogy új korosztályokat tudnál megszólítani, de megértem, ha neked nem éri meg a befektetett energiát.
A kommentelés nem a legjobb itt a blogon, nagyjából bármi jobb lenne ennél.
nem egészen értem, hogy a dollár inflálódása, és az amerikaiak vásárlása szokásai hogyan befolyásolják a forintot.
Igaz, a tudásom hiánya, nem azt jelenti, hogy tényleg nincs korreláció (nyilván van valamennyi, azt feszegetem mennyi)
A dollár inflációja is 39 éves rekordon van, nem csak a forinté. Mivel kicsi és nyitott ország vagyunk és ha a világgazdaságban máshol többért is megveszik a számítógépet, akkor mi is többért fogjuk kapni, ergo itt is drágább lesz minden import termék. Ha az amerikaiak minden faárut felvásárolnak Európából, akkor itthon is sokkal drágább lesz minden gerenda.
@treil
"A gond az hogy itthon nem volt semmiféle penzszoras"
Te is a HVG-ből meg a Magyar Narancsból tájékozódsz, és nem a szemednek hiszed el, amit lát, igaz? A sok ingyenhitel, meg béremelés meg adóvisszatérités az nem számit pénszórásnak szerinted?
Sokkal többet kéne olvasnod ezt a blogot, plusz meg is kéne érteni, amit olvasol, és azt is, ami a világban történik...
Emberek! A csik huzza a repulot! Es fontos hogy nagy csikok legyenek, mert ugy nagyobb repulot tud huzni! - kialtjak a jegybankok.
Az inflacio nem a fogyasztoi arak, hanem a penz mennyisegenek felfujasa. Az arak novekedese a kovetkezmeny. Minden QE nagyon kemeny inflaciot okozott, csak nem mindennek az araban kovetkezett be az emelkedes. De a reszvenyek aranak emelkedesen pl jol latszik.
A "2% inflacio a baratunk" egy mese, amivel az embereket megetetik. Az inflacio nem mas, mint a penz megadoztatasa. Ha penzed van, mar vesztett is az ertekebol. Es elhitetik veled, hogy ettol a gazdasagnak jobb. 😀
Egy mas megkozelites (es logikus es kovetkezetes leiras) az "osztrak iskola", javaslom ennek utanaolvasni (pl Peter Schiff konyvek), akinek mar kezd elege lenni/gyanus lenni.
Ezt a "pénz forgási sebessége" dolgot ki találta ki? Csak mert fenéken kellene billenteni az illetőt. Ha a pénzt párnacihába teszik, akkor nem a forgási sebessége csökken, hanem csökken a gazdaságban jelenlévő pénz mennyisége. Ha pedig ingatlanba/részvénybe/kriptóba fektetik, akkor a pénz nem pihen, mert az ingatlan/részvény/kriptó eladója ugyanúgy forgatni fogja (vagy párnacihába teszi, de akkor megint a pénz mennyisége csökken, nem a forgási sebessége).
Egyébként egyszerűbben eldönthető a dilemma, hogy a korábban kikerült pénzmennyiség jött most vissza, és ez okozza-e az inflációt, vagy sem. Amikor az emberek nem költöttek (és ezért csökkent a forgalomban lévő pénz mennyisége), akkor volt-e defláció, vagy sem? Nem volt, a nem fogyasztási cikkek ára ugyanúgy szárnyalt, mint most a fogyasztási cikkek ára. Tehát a pénz nem került ki a gazdaságból, ugyanúgy elköltötték, csak másra.
@treil szerintem az, hogy a te zsebedbe esetleg nem ment a magyar pénzesőből, vagy nem érzed, hogy ment, még nem biztos, hogy nem volt itthon. márpedig volt bőven: babaváró ingyenhitel, diákhitel+, csok, felújítási támogatás, ingyen napelem, csok-illetékmentesség, csok-áfamentesség, 5% ingatlanáfa, első házasok támogatás, ingyennyelvvizsga, négy gyerekes szja mentesség anyáknak, autóvásárlási támogatás, elektromos autó támogatás, kavosz hitelek, széchenyi hitelek, mnb kötvényvásárlása, növekedési hitelprogram, 0% közeli alapkamat - olcsó minden hitel, ingyen krumpli, rezsicsökkentés, stb.
Mindenféle károgás, és világvége-várás nélkül, szerintetek mennyire valós a hiperinfláció veszélye?
https://kiszamolo.hu/hiperinflacio-a-kuszobon/