Több kutatót érdekelt, hogyan reagálnak az emberek, ha elvesztett pénztárcát találnak, hány százaléka adja vissza, ha benne van a cím is.

A Readers Digest 16 nagyvárosban, közte Budapesten is "elhagyott" 12 pénztárcát. benne 30 angol fontnak megfelelő helyi pénznemmel.

A legtöbbet Helsinkiben juttatták vissza, 11-et a 12-ből.

A legkevesebbet, egyet a tizenkettőből Lisszabonban adtak vissza, Madridban sem sokkal jobb a helyzet, ott kettőt adtak vissza a tizenkettőből.

A szegény Mumbaiban (Indiában) kilencet hoztak vissza, pedig ott sokkal több pénz a 30 font, mint mondjuk Zürichben, ahol csak négyet hoztak vissza. Mumbai ezzel a második helyezett lett.

Mit gondolsz, Budapest hogyan szerepelt ebben a tesztben?

Ha te is azt gondoltad, hogy jó, ha a középmezőnyt elcsíptük, akkor van egy jó hírem: harmadikok lettünk, New Yorkkal holtversenyben, rögtön Mumbai után, nyolc visszahozott pénztárcával.

Ennél egy sokkal nagyobb lélegzetű felmérést is végeztek, negyven ország 5-8 városában összesen 17 ezer pénztárcát hagytak el. A pénztárcák átlátszóak voltak, így kinyitás nélkül is látszódott a tartalmuk: a tulajdonos címe, egy kulcs, bevásárlólista és különböző mennyiségű pénz.

Ebben az esetben nem a földre szórták a pénztárcákat, hanem a beépített emberek adták át banki alkalmazottaknak, postásoknak, hotel alkalmazottaknak és így tovább, mondván, hogy a földön találták, de ők nagyon sietnek, viseljen róla gondot az ottani alkalmazott.

Volt olyan pénztárca, amiben nem volt pénz és olyan is, amiben 13 dollár körüli összeg volt. A pénzt is tartalmazó pénztárcát 11%-kal nagyobb eséllyel vitték vissza. (Ha nem lett volna benne a kulcs, ami az elvesztő számára fontos, a pénzt nem tartalmazó pénztárcát valószínűleg a legtöbben kidobták volna.)

De vajon visszaadták volna-e a pénztárcát, ha már egy komolyabb összeg van benne, nem csak öt-hatezer forintnak megfelelő pénz?

Hogy megtudják, csináltak olyan pénztárcákat is, amiben forintban közel negyvenezer forintnak megfelelő összeg volt. Ez már van akkora pénz, hogy sokan inkább megtartják maguknak.

Az előítéletekkel szemben a még több pénzt tartalmazó pénztárcát még nagyobb arányban juttatták vissza.

Most biztos az érdekel, hogy Magyarország hogyan szerepelt ezen a felmérésen. Rossz hírem van, nem vettünk részt benne. A résztvevő országok így szerepeltek a pénz nélküli és a pénzt tartalmazó pénztárcákkal:

Ha összeveted a két felmérést, homlokegyenesen más végeredményt látsz. Itt Svájc az élen végzett, míg India az alsó harmadban. Azonban fontos megjegyezni, hogy két teljesen más felmérésről van szó. Az első esetben random elhagyták az utcán a pénztárcákat, így az utca emberére volt bízva, mi lesz vele, a második esetben alkalmazottaknak (banki, postai, rendőrségi, stb.) adták oda a tárcákat azzal, hogy a sarkon találták őket. (További különbség, hogy a második felmérés azért sokkal nagyobb ívű, mint az első.)

A második teszt nagy hibája, hogy nem az emberek becsületességét tesztelte, hanem az alkalmazottak fegyelmezettségét. Az emberek, akik megkapták az állítólagos talált pénztárcát, mint alkalmazottak kapták meg egy postahivatalban, egy bankban, egy múzeumban és így tovább. Másrészt félhetett attól az alkalmazott, hogy esetleg visszajön az, aki a kezébe nyomta a pénztárcát és tőle vagy a kollégáitól érdeklődik, hogy mi lett vele, s még száz dollár sem ér annyit, hogy esetleg lebukjon az illető, így nem biztos, hogy a becsületesség, hanem inkább a haszon-kockázat elv mentén döntött úgy valaki, hogy visszajuttatja azt.

A teszt akkor lett volna jó, ha ebben az esetben is elhagyják a pénztárcát és olyanok találják meg, akik nem számon kérhetőek másnap sem, hogy mi lett a talált pénztárca sorsa. Az mutatná igazán, hogy mennyire becsületesek az emberek, vagy mekkora áldozatot hoznak azért, hogy egy ismeretlen visszakapja a kulcsát és némi aprót.

Mindegy, addig is, amíg valaki nem csinál egy ilyen tesztet, legyünk büszkék az első tesztben elért helyezésünkre.