Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen mostantól sokkal kevesebb kamatot fog fizetni az inflációkövető állampapír.

(Az emberek boldogok, ha magas infláció mellett magas kamatot kapnak, de depresszióba esnek, ha csak 4-5% a kamat az alacsony infláció miatt. Nehéz nekik elmagyarázni a reálkamat, reálhozam értelmét, hogy jobban kell örülni 2% kamatnak 0% infláció mellett, mint 18% kamatnak 25% infláció mellett. Ha sok kamatot kap, az jó, ha keveset, az rossz és kész.)

Az állampapírokból kiáramló pénz egy része bankbetétbe fog landolni, van is már akár 8%-os, új pénzre szóló ajánlat is a piacon, ami több, mint például a Fix állampapírban elérhető 6,5%, tehát oda kell tenni a pénzt.

Néhány dologra érdemes azért odafigyelni.

Az első, hogy ez akciós kamat, jellemzően 60-90, de a legjobb esetben 180 napig jár, utána egy sokkal rosszabb kamattal fog továbbmenni a bankbetét.

Ha berakod a pénzed 8%-os akciós kamatra, ami négy hónapig jár, ahelyett, hogy hagynád 6,5%-os állampapírban, akkor a kamatkülönbséged 1,5%. De egy évre, az akciós kamat pedig csak harmadévre szól, ezért csak 0,5% lesz a nyereséged, adózás előtt.

S itt jön mindjárt az adózás. Az állampapír kamatadómentes, a bankbetét, befektetési alap és minden más nem az.

Most már 15+13% a kamatadó a bankbetétre és a legtöbb befektetési alapra is, vagyis ha egy évig kapnál 8% kamatot a bankban (de nem kapsz), az adózás után 5,76%-nak felel meg. Vagyis a négy hónapra szóló 0,5%-os kamatelőny az adózás miatt tulajdonképpen 0,25% ráfizetés. A bankbetétnek éves szinten 9%-ot kellene kamatoznia, hogy megfeleljen a kamatadó miatt a 6,5%-os, jelenleg elérhető Fix állampapír kamatának.

Sajnos még nincs vége az adózásnak, hála a nyomorult tranzakciós adónak. Elutalni a pénzedet egy bankszámlára, majd négy hónap múlva, az akciós kamatidőszak lejárta után továbbutalni, az belekerül 2×0,45% tranzakciós adóba, maximum 40 ezer forintba. (Elvileg az államkincstárhoz utalni és onnan saját bankszámlára utalni adómentes, de nem biztos, hogy ezt a bankod nem számítja fel.)

Annyira magas a tranzakciós adó (nem győzőm mindig megköszönni, Marci, igazán szép munka volt, már várom mikor lesz 2% minden utalás, mert a fantáziátok és a hozzáértésetek annyi, mint egy betonbékának), hogy nagyon meg kell gondolni, hogy megéri-e bármilyen összeget bárhová utalni.

Ott van még a bankszámlavezetés költsége is, mert jellemzően az is kell ahhoz, hogy pénzt köthess le a bankban. Ezt is vond le az esetleges haszonból vagy inkább add hozzá a várható veszteséghez.

S itt még nincs vége a problémáknak.

A legtöbb esetben, ha 8% körüli kamatokat kínál egy bank, még ha csak 3-4 hónapra is, kér érte egy apró szívességet cserébe, azt, hogy legyél olyan jó és vegyél a befektetési alapjaikból is legalább ugyanolyan összegért valamit.

Ehhez egyrészt nyitnod kell egy értékpapírszámlát, annak minden költségével, venned kell befektetési alapot, annak minden költségével, gyakran akár 3-4%-os vásárlási jutalék mellett, majd már csak az éves alapkezelői költséget (1,5-3% évente) kell fizetned a számlavezetési díj (0,25-0,35% évente) felett.

Ha pedig még veszteséget is hoz a befektetési alap, az egy további veszteségforrás.

Ahogy azt a Kiszámoló Akadémián elmondtam, ebben az esetben a 3-4 hónapra járó magasabb bankbetéti kamat nem más, mint csali a horgon, hogy eladhassanak neked egy jellemzően igen drága befektetési alapot, amiből nem fogsz olyan könnyen vagy olcsón ki- és beugrálni.

Mivel várható, hogy egyre több bank fog (újra) előjönni ilyen ajánlatokkal, nagyon fontos, hogy mielőtt még átrakod a pénzed az államkincstárból máshová, ezeket a kérdéseket (kamatadó, tranzakciós adó, időtáv, járulékos költségek és kötelező járulékos termékek) jó alaposan gondold végig.