Az egyik ügyfél a Partner Bankra bízta a pénzét, mert ott privátbanki tanácsadást kap.
Vetettek vele egy 7,625%-os magyar állampapírt, dollár alapút, ami milyen jó, dollárban kap 7,625%-ot évente.
Ez valóban jól hangzik, csak sajnos távolról sem igaz.
Az első, hogy mennyiért veszed meg a kötvényt? Most éppen 116,05%-on lehet megvenni ezt a kötvényt, vagyis ezer dollárnyi kötvényt 1.116 dollárért kapsz meg. Ebben az árban benne van az év közben felhalmozott kamat is, amit visszakapsz majd kamatfizetéskor, ez éppen most 3%, Ezért a nettó (azaz az eddig felhalmozott kamattól megtisztított) árfolyam némi kerekítéssel 113%. A maradék három százalékkal nem kell számolni, mert azt a kamatfizetés napján visszakapod a kötvény kibocsátójától.
Azonban kamatot csak az ezer dollárra kapod meg, nem pedig a befektetett 1.113 dollárra, így mindjárt nem 7,62% lesz az éves kamatod, hanem közel 13%-kal kisebb. (Százalékkal, nem százalékponttal. Ha nem tudod, mi a különbség, olvasd el ezt a belinkelt cikket.)
S ez csak az egyik probléma. A másik az, hogy lejáratkor te nem 1.113 dollárt fogsz visszakapni, hanem csak ezer dollárt, vagyis újabb 13% veszteséged lesz, ami el kell osztani (kamatos kamattal) a hátralévő évekre.
Ezért érdemes kötvénybefektetésnél az EHM-et nézni, ha meg van adva, külföldön pedig az úgynevezett lejáratig tartó hozamot. Az adja meg, hogy mennyi a valódi hozamod (adózás előtt) egy-egy kötvény esetén, ha végig, vagyis a lejáratáig megtartod a kötvényedet.
Ugyanis valóban 7,625% a kötvény kamata, amit a kibocsátó fizet a névértéken kibocsátott kötvényekre, de te nem névértéken vetted és egyéb költségeid is vannak, így nem a kamat érdekel téged, hanem a hozam, amiben már a kamaton túl az egyéb dolgok is beletartoznak. Egy kötvénynek van kamata is, de hozama is. A kettő csak akkor egyenlő, ha te kibocsátáskor, a kibocsátótól névértéken, költségmentesen vetted a kötvényt és végig meg is tartod.
De itt még mindig nincs vége a számolásnak.
Ugyanis a Partner Banknál a vételi díj 5-6% és az eladási díj újabb 0,75%. De akciósan a vételi díj lemehet akár 2-3%-ra is, hurrá. Ezt a költséget is le kell vonni a hozamból, a 2-3%-ot és a 0,75%-ot.
De van ám éves állománydíj is, szerény 1,2+0,48%, vagyis évente újabb 1,68%-ot le kell vonni a hozamból, ez az újabb jutaléka vagy a te szempontodból a költsége a Partner Banknak.
Ezek után mennyi marad neked?
Ez egy 2041-ben lejáró dolláros magyar állampapír, így a költségek után a valódi hozamod adózás előtt 6,11% mínusz évi 1,68% állománydíj mínusz eladási-vételi jutalék. Az adózás előtti valódi hozamod kb. 4,18%.
Ezért vettél egy 16(!!!) év múlva lejáró magyar állampapírt. Ha bármi történik a magyar állam megítélésével 16 év alatt vagy nő az általános elvárt hozam a kötvényektől/állampapíroktól, akkor még ennyit sem fogsz kapni, ha nem tartod meg lejáratig a papírt.
(Kérek mindenkit, nézze meg a Kiszámoló Akadémia kötvényekről szóló részét, hogy jobban értse a problémát.)
Azt kijelenthetjük, hogy az amerikai állampapír sokkal jobb megítélésű, mint a magyar állampapír.
Milyen hozamod lenne, ha vennél egy hasonló lejáratú amerikai állampapírt mondjuk az Interactive Brokersnél?
Jelenleg ilyen futamidő mellett 4,9%-ot kapnál egy hasonló amerikai állampapírra. Ebből is lejönnek költségek, de fényévekkel kisebb mértékben, mint a Partner Banknál, legyen mondjuk a költségek utáni hozamod évi 4,65%.
Ha ezekkel tisztában vagy, melyiket választanád: 16 év múlva lejáró magyar állampapír 4,18% hozam mellett vagy hasonló amerikai állampapír 4,65% hozam mellett?
De a magyar állampapírt is megvehetnéd az Interactive Brokersnél magadnak is, Partner Bank nélkül, kár ezért kidobni az ablakon évi közel 2%-ot, így az is lehet a választásod, hogy 4,65%-os amerikai állampapír vagy 5,86%-os magyar állampapír?
Három dolgot lenne fontos megérteni a cikkből: soha ne azzal törődj, hogy mennyi kamatot fizet(ett) eredetileg egy kötvény, mert az a fontos, hogy te mennyiért vetted és a költségedet is nézd, mert az is a hozamodat csökkenti. A harmadik fontos dolog, hogy évi bő egy százalékpontos plusz hozamért megéri-e neked felvállalni a magyar állam sokkal nagyobb kockázatát 16 évig? (A válaszod lehet igen, csak tudd, hogy mire mondasz igent vagy nemet.)
Ugye mennyivel másabb így a 7,625%-os éves dolláros kamat, hogy egy kicsit jobban megnéztük ezt a lehetőséget?
Mert a “hozam,” az nagyon más mint a “kamat.” Itt a 7,625% az a kamat, nem a hozam.
Terminológia gyorstalpaló:
Névérték (notional/nominal): A kötvény névleges értéke, a tőke amit lejáratkor kifizet, illetve amire lejárat előtt kamatot fizet(het). Jelen esetben 1000 USD.
Kamat (coupon rate): Amit a kötvény évente fizet a névérték után, itt 7.625%.
A kötvény ára (bond price): amennyiért meg tudod venni a kötvényt. A névérték %-ban szokták kifejezni: itt 116.05%, ami azt jelenti, hogy 1000 USD névérték esetén 1160.5 USD az ár.
Hozam (yield to maturity) Amit lejáratig tartva el tudsz érni a kötvényen. Az a szám, amivel az összes cashflow-t diszkontálva majd ezeket összeadva visszakapod a vételárat. Ha 1000 USD-be került volna a kötvény, akkor ez pont 7.625% lenne, de 1160-ba került, így a hozam alacsonyabb lesz.
Kupon (coupon): Nem tőke kifizetés. Pl: évente egyszer 76.25 USD, vagy évente kétszer (coupon frequency) 38.125 USD.
Arra nem gondoltál, hogy esetleg direkt nem cifráztam ennyire a cikkben, hogy inkább a lényeg átmenjen mindenkinek? 🙂
De, viszont hátha valakit érdekel, vagy így nem egy elektromos autós cikk alatt fogja megkérdezni, hogy mit lát az IBKR kereskedési felületén. (Sajnos de 😀 )
Hihetlenül felháborító, hogy a pénzügyi/biztosítási szektorban még mindig ez megy. Én egyáltalán nem látom a lételemét semmilyen biztosításközvetítőnek, allfinanz-tanácsadónak vagy privátbankárnak, akit ingyen tukmálnak vagy hideg/meleg ajánlásból érkezik hozzánk. Nincsenek még milliárdjaim, de ha lennének, akkor gondolom a Miklós-féle szakembereknek fizetnék a pénzügyi tanácsért.
Ismerek olyat akinek vállalkozásból van közel milliárdja, de mivel nem akar vele foglalkozni így a privát bankár ötleteinek egy részét valósítja meg.
Jellemzően más mentalitás kell ahhoz, hogy egy milliárdot össze tudj szedni és más a rendszeres téma itt a kiszámoló blogon.
Az egyszerűség kedvéért feltételezem hogy évente egyszer fizet kupont a kötvény pont egy negyedév múlva és 2041-ig, ami még 16.25 év. Így a magyar hozam 6.5672%.
Ma a 10 éves amerikai hozam 4.26%, a 30 éves 4.8840%. A kettőből interpolálva a 16.25 éves amerikai hozam 4.455%, ami azt jelenti, hogy kb 2.11% a magyar felár.
Valójában kicsit több, mert az amerikai kötvények 6% kamatot fizetnek, a magyar 7.625-öt, tehát a magyar duration-je alacsonyabb.
Ez annyira nem extrém, az oka talán, hogy mindkét országban tartósan magas a hiány és hatalmas az államadósság.
US Treasury-n (Note, Bond, TIPS) nincs withholding tax, úgyhogy kettős adóztatás miatt nem kell aggódni.
Miklós mi a véleményed arról, hogy megéri-e a feltétlen szükségesnél több 3%-os hitelt felvenni lakáshitelt, majd a fennmaradó összeget 2051/G állampapírba.
Ezzel bebiztosítva hogy ameddig magas a kamatkörnyezet addig magasabb kamatot fizet, mint a hitel kamata. Ha esetleg csökkenének hosszabb távon a kamatok, akkor pedig a másodlagos piacon drágábban tudom eladni a kötvényt így csak nyerhetek rajta.
Van valami hiba az elképzelésemben? (az államcsőd esetét leszámítva)
Mit értesz "feltétlen szükséges" alatt?
Nyilván a minimális önerőt kell belerakni, de akkor is csak annyi hitelt tudsz felvenni, ami a lakás teljes összegéhez hiányzik. Így nem a hitelt fogod berakni állampapírba, hanem a saját megmaradt megtakarításodat.
Annak meg nincs értelme, hogy az adás-vételi szerződésbe nagyobb összeget írjatok bele, mint amit ténylegesen fizetsz, mert azzal az eladó megszívathat, plusz arra is fizetni fogod az illetéket.
Nem csúszott el valami egy kicsit a számításban? 116%*1000=1160, 3%*1000 = 30 .
Van egy gyerekkori ismerősöm, világéletében egy kamu gép volt.
Tipikusan az az ember, aki minden csajt hülyített, mindenkinek hazudott arról, hogy milyen nőkkel volt eddig, szteroidozott, MLM dolgokba akart a behúzni az ismerőseit, mindig volt valami szuperhős története saját magáról, stb...nemrég láttam egy képet, ahol egy Partner Bankos molinó alatt pózol, öltönyben.
Azt hiszem megérkezett. Megyek is, kötök vele valami jó drága szerződést, ami sosem térül meg.
"Most éppen 116,05%-on lehet megvenni ezt a kötvényt, vagyis ezer dollárnyi kötvényt 1.116 dollárért kapsz meg. Ebben az árban benne van az év közben felhalmozott kamat is,"
Hogy jott ki ez a 116,05%? Mert ha a teljes evi kamat is benne lenne, akkor is csak 107,62%-on vennem meg. Mi teszi ki a maradek 9%-ot, ami tobb, mint az eves kamat?
A piaci árváltozás.
Közben javult a magyar állam megítélése vagy (ami valószínűbb) csökkent az alternatív lehetőség hozama, ezért a kibocsátási árnál többet is hajlandóak adni az adott értékpapírért.