Egy hete, hétfőn az iráni háború még nem nagyon volt érezhető a világpiaci árakon. A tőzsdék mérsékelt esést mutattak, az olajárak némileg emelkedtek csak (persze már részben be volt árazva a háború előre is), a forint esett valamennyire, de nem volt komoly.

Aztán valami eltört a piacokon az elmúlt héten. Mint kiderült, Irán mégis lezárta a Hormuzi szorost, ehhez elég volt néhány hajót megtámadni, a többiek ezek után nem akarták megkockáztatni az átkelést.

Az ázsiai piacokra innen megy az olaj és az LNG gáz is, ők jártak a legrosszabbul. Dél-Korea, Japán olajbeszerzésének 70-75%-a származik ebből a térségből, Európában 20% körül van ez az arány. Gáznál is hasonló a helyzet, Katarból jön Európába a felhasznált gáz 12-13%-a, ebben is sokkal rosszabbul jártak az ázsiai országok. A gond a világpiaci ár és például az elérhető LNG gázt szállító kapacitás, amire hatalmas licit alakult ki, felverve nem csak a gáz, de a szállítás árát is.

Egy hónapja, február 9. körül a Brent kőolaj ára még 60-70 dollár/hordó között ingadozott, a háború előtti (február 27.) szinten pedig körülbelül 77 dollár volt. Ma azonban 107 dollár fölé ugrott az ár, közel 20 százalékos napi, 55 százalékos havi emelkedéssel a kínálati aggodalmak miatt – Irán kitermelése és a Perzsa-öböl útvonalai fenyegetettek. A másik probléma, hogy Izrael elkezdte lőni Irán energetikai létesítményeit, ezért Irán bejelentette, hogy akkor ő is lőni fogja a környező országok olajkutjait és finomító kapacitását, hogy legyen 150 dollár egy hordó olaj.

Ha kölcsönösen szétlövik egymás termelő és finomítói kapacitását az öbölmenti országok és a tengeri blokádot tartósan fenn tudja tartani Irán, akkor könnyen lehet, hogy tényleg 150 dollár lesz egy hordó olaj. S a nagy tengerjáró hajók vagy olajfinomítók könnyen célbavehetőek az iráni drónokkal, Irán nagy kárt tud okozni akkor is, ha egyébként minden más területen katonai vereséget szenved. A szállítóhajók nem fognak kockáztatni és egy gyúlékony olajjal teli finomítóban egyetlen drónnal is hatalmas károkat lehet okozni. (Emlékeztetőül: egy kisebb tűzeset miatt már fél éve csökkent kapacitással működik a százhalombatai olajfinomító. Egy ilyen tűz után hónapok is eltelhetnek, mire vissza tudják állítani a termelést.)

A gáz ára is hatalmasat emelkedett Európában is, már több, mint a duplájára nőtt a gáz áprilisi ára, mint két hete volt. Hiába nem szállítunk sok gázt Katarból, most elindult a verseny a meglévő kínálatért, s ahogy írtam, a szállítói kapacitásért is.

S olaj és gáz nem csak a tankoláshoz és fűtéshez kell, hanem sok minden máshoz is, vegyiparban is sokat használnak belőle, műtrágya is földgázból készül, építőipari alapanyagok (szigetelés) és sok minden más ipari terület is most jó esetben csak áremelkedéssel, rosszabb esetben alapanyag-hiánnyal néz szembe.

Amikor gond van a világban, a befektetők szabadulnak a feltörekvő devizáktól, mint például a forinttól. Ezért aztán a forintnak is nagyon rossz hete volt, ma négyszáz forint fölé ment az euró ára, majd egy kicsit visszább esett, de így is a forint lett a világ legrosszabb devizája az elmúlt héten. (Az is benne volt, hogy magához képest relatív erősebb volt a forint, mint egyébként szokott lenni.) A dollár erősödött, ahogy mindig erősödik ilyen helyzetekben.

A CBOE Volatility Index (VIX), a "félelemindex" március 6-án 29.49-re emelkedett (előző nap 23.75-ről +24 százalék), miközben az elmúlt 10 napban 18-ról 29-ig szökött fel a háborús hírekre. Ez magas szint a januári 18-20-as átlaghoz képest, jelezve a befektetők pánikját tőzsdei zuhanásokkal párosulva (Dow, S&P kezdeti esés). A WSJ szerint ez a volatilitás átterjed a Gulf-piacokra, ahol olajcégek nyernek, de általános kockázat kerülés uralkodik.

Az arany ára kezdetben szárnyalt: február 28-án 5100-ról 5300 USD/uncia fölé (+2-4 százalék), de március elején 5 százalékot esett ~5049-re, mivel erős dollár és inflációkockázatok nyomták. Az ezüst hasonló pályát futott: háborús csúcs után 8 százalékos zuhanás, ipari kereslet (elektronika) ellenére. Tőzsdén energia-részvények (Exxon, Chevron) emelkednek, de tech és fogyasztói szektorok esnek a magasabb költségek miatt.

Az olajár-emelkedés két dolgot okoz biztosan: inflációt és recessziót. Ezért aztán a kötvények hozamai is emelkedésnek indultak, ami azzal jár, hogy a meglévő kötvények értékei csökkennek és a részvénypiaci szereplők is idegesek. Ma délelőtt újabb esésekkel indult a tőzsde a legtöbb országban.

Közben Iránban megválasztották új vezetőnek az elhunyt ajatollah fiát, akit az USA egyáltalán nem akar az ország élén látni, mivel ez az eddigi vallási diktatúra folytatását jelentené.

Mivel a drónos hadviseléssel Irán még sokáig hatalmas kárt tud okozni az öbölmenti országokban és a kőolaj és LNG gáz kereskedelemben, illetve senki nem tudja, hogyan lehetne elérni egy rendszerváltást Iránban (még soha nem sikerült légicsapásokkal rendszerváltást kierőszakolni egyetlen országban sem), ezért kérdés, hogy meddig fog még ez a konfliktus elhúzódni. Már az Egyesült Államokban is 8-10 hétről beszélnek, "vagy ameddig szükséges".

Így ha hamarosan nem áll helyre a kőolaj és földgázkereskedelem, akkor növekvő inflációra és gazdasági visszaesésre lehet számítani a legtöbb gazdaságban a világon. Lehet még belőle nagy tőzsdei visszaesés, világrecesszió is, de ha sikerül gyorsan lezárni a konfliktust, akkor akár egy visszapattanás is. Most még csak egy dolog biztos, a teljes bizonytalanság.

Érdekességképpen: az egész kialakult helyzet az USA-nak köszönhető. Amikor az iráni demokratikus állam elkezdte államosítani a külföldi olajcégek beruházásait, a CIA megbuktatta a rendszert és a gyűlölt sahot ültette az ország nyakára. Ezt a sahot üldözte el a nép 1979-ben, ekkor került hatalomra a mostani vallási diktatúra. Irán nem volt igazán jelentős szereplő Irak árnyékában, de utána az USA lerohanta Irakot és Afganisztánt is, káoszt és szétesést okozva, ez tette lehetővé Irán felemelkedését a régióban. Most újra az USA akarja befolyásolni a hatalmi viszonyokat, az egész hadművelet egyre jobban kezd hasonlítani az iraki háborúra, ami kétezer milliárd akkori dollárba, rengeteg amerikai életbe került és hatalmas bukás lett a vége az afganisztáni beavatkozással együtt. A nagy kérdés, hogy lesz-e Irán az új iraki kudarc az Egyesült Államok számára. Irán egy 92 milliós ország, a területének nagy része magas hegység (52%-a), Iraknál kétszer népesebb ország és Irakban a hegyek aránya csak 5% körül van. Irán katonailag nem megszállható még az Egyesült Államok számára sem, ha nem sikerült felkelést szítani, akkor teljes kudarc lehet az egész hadjárat.

(Némileg más: mai magyar hír, hogy a kormány már megint bele akar nyúlni a benzin árába, ma délután hoznak döntést az újabb kommunista árszabályozásról. Ismerve a kormányt és a zuhanó népszerűségét, szinte biztos, hogy bevezetnek valamit, nem okozott elég kárt az előző benzinár-stop az országnak. Miközben a mesterségesen olcsóbbá tett üzemanyag a keresletet növeli és ezzel az esetleges hiányt teszi még nagyobbá. Nem szervesen tartozik ide, de nem akartam külön írni róla, pedig fontos hír. Update: ki hitte volna, a kormány újra meglépte azt, aminek majdnem katasztrófa lett a vége az előző alkalommal. S bónuszként újra bevezette, hogy csak magyar rendszámú autók kaphatják olcsóbban az üzemanyagot, ezért már egyszer elkaszált minket az Unió. De hát a választás megnyeréséért semmi nem drága, majd a következő kormány fizeti a büntetést.)