A BNPL (Vedd meg most, fizess később) hatalmas svunggal robbant be néhány évvel ezelőtt. Műszaki cikkeket lehetett venni néhány havi kamatmentes részletre. Nagyon beindult a bolt, mindenki mindent megvett, hiszen ingyen volt a hitel.
Persze tudjuk, hogy addig ingyenes a hitel, amíg pontosan fizetsz, ha már csak egyszer is megcsúszol, késedelmi kamatot, díjat és minden egyebet fizetned kell, hiszen ez (is) benne az üzlet. Sokan figyelmeztettek, hogy ez a túl könnyen, látszólag ingyen hozzáférhető hitel miatt nagyon sokan fognak eladósodni és nem fogják tudni fizetni a részleteket, sőt egyre több ilyen hitelt fognak felhalmozni, párhuzamosan futtatva őket.
Sajnos a károgóknak lett igaza, a LendingTree legfrissebb BNPL riportja szerint ez a fizetési forma már sokaknál a mindennapi megélhetés egyik eszközévé vált, és ez komoly figyelmeztető jel a háztartások pénzügyi helyzetére nézve.
A jelentés egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy az élelmiszer-vásárlás(!!!) BNPL-használata két év alatt 14%-ról 29%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyre többen osztják részletekre a heti bevásárlást is. Az élelmiszer mára BNPL-piac harmadik a leggyakrabban vásárolt kategóriája az Egyesült Államokban, közvetlenül a ruházat a technikai eszközök mögött.
A riport szerint a trend mögött nem pusztán felelőtlen költekezés áll. A felhasználók 54%-a azt mondta, hogy BNPL nélkül nem tudná kiegyensúlyozni a havi kiadásait. Ez már nem egyszerű kényelmi megoldás, hanem sokaknál a pénzügyi túlélés egyik eszköze. Vagyis a „fizess később” szolgáltatás egyre inkább azt mutatja meg, mennyire feszes lett a megélhetési költségek és a jövedelmek közötti egyensúly.
A késedelmes fizetések száma is romlott. A felhasználók 47%-a azt mondta, hogy az elmúlt egy évben legalább egy BNPL-részlettel elmaradt a határidőhöz képest. Ez emelkedik a korábbi 34%-hoz képest, ami arra utal, hogy a rendszer használói egyre nehezebben követni a több párhuzamos részletfizetést. A jelentés szerint a felhasználók 25%-ának jelenleg három vagy több BNPL-hiteltartozása fut egyszerre.
A riport nem csak az alacsony jövedelmekről szól. A 100 000 dollár feletti éves jövedelmű felhasználók 33%-a is használt BNPL-t élelmiszerre, a Z generációban pedig ez az arány 38%. Ez azt jelzi, hogy a probléma szélesebb körű, és már a középosztályt is erősen érinti.
A tanulság világos: a BNPL eredetileg a nagyobb, egyszeri kiadások könnyítésére született, de ha a mindennapi bevásárlás vásárlására kezdik használni, az már nem egyszerű fogyasztási szokás, hanem a háztartási pénzügyek komoly problémájára utaló jelzés. Ezért a jelentés nemcsak egy pénzügyi trendet mutat, hanem egy olyan helyzetet is, egyre több amerikai család a mindennapi kiadásait is hitelből próbálja áthidalni.
"Ez már nem egyszerű kényelmi megoldás, hanem sokaknál a pénzügyi túlélés egyik eszköze. "
Hogyan lehet ez a pénzügyi túlélés eszköze? Egy párhónapos távot nézve ugyanazt az összeget kell kifizetni. Itt nem annyi történt, hogy a BNPL miatt az embereknek maradt valami pénz a zsebükben, amit persze egyből elszórtak, aztán bent ragadtak a hitelben indefinit ideig?
Más: Csak kíváncsiságból, jól érzem, hogy ehhez a cikkhez használtál AI-t? Nem vesz le semmit az értékéből, csak nagyon AI-vibe-om van.
Igazából pont a BNPL miatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy utána már a pénzügyi túlélés miatt kénytelenek újra és újra igénybe venni.
Olyan, mint egy drog. Az első adag ingyen van, utána meg már nem tudsz leállni és csak süllyedsz egyre lejjebb.
@Czcvjxtxu
@TT
Igen, csak azt nem tudjuk a szövegből, hogy
előbb visszafizeti a mondjuk 80 $-t a kereskedőnek (addig ugyanaz a kereskedő nyilván nem ad neki több hitelt) és utána rögtön megint hitelbe vásárol tőle ugyanannyiért - ez kb. ugyanaz, mint a hitelkártyázás, csak 1 hónapnyival/1 vásárlásnyival vagy csapdában,vagy miközben a már felvettet törleszti, másik kereskedőtől is vásárol BNPL-sémával (kényszerűségből, nem jókedvéből) - ez már adósságspirál.
Ha számozott vagy számozatlan listaként formázok, és aztán még javítok a hozzászóláson valamit, a lista-formázás eltűnik, rosszabbul lesz tagolt és olvasható a szöveg, mint ha csak sortöréseket írtam volna. 🙂 (Ez így megy, mióta csak bevezetted ezt a hozzászólásmotort).
Fenti esetben a "csapdában, * vagy" között kezdődött a második listapont
A százalékos részt Perplexityvel fordíttattam az eredeti cikkből, mert lusta voltam. 🙂
Számunkra érthetetlen a pü. nemtörődömség.
Csak egy példa. Itt a cégek a decemberi havi fizetést gyakran karácsony előtt át szokták utalni. Néha utána a januárit is kicsit hamarabb, hogy ne sírjon mindenki, hogy 5-6 hetet kell várni a következő fizetésig.
Akárhol dolgoztam, sose értették, amikor magyaráztam, hogy nem mindegy, hiszen a havi kiadásod attól még ugyanannyi marad.
Vagy másik példa: folyton sírnak egyes széplelkek a „rászorulók” miatt és tömik őket mindenféle pénzzel. A „rászorulók” legfőbb ismérve, hogy bármi extra juttatásnak azonnal a p*csájára vernek, mintha nem lenne holnap. Sőt, derogál nekik bármiből is a legolcsóbbat megvenni. Hovatovább, mindent csak árcédula alapján mérnek: ami drága, az csak jó lehet.
Oke, csak az egy hibas kovetkeztetes levonas ebbol, hogy a raszorulok maguk tehetnek a nyomorukrol. Mert ez nem ilyen egyszeru, szegeny csaladbol indulva nem csak az van, hogy nagyobb esellyel rosszabbul fizeto munkat vegeznek, hanem hogy rosszabb penzugyi kulturat vesznek at, raadasul a szukolkodesbol a legtobb embernel kovetkezik, hogy nem lesz kepes hosszabb idotavokban gondolkodni, ezert is veri el gyorsan, ha penzhez jut.
Az a helyzet, hogy a segitsegnek kellene sokkal komplexebbnek lennie (lasd pl. oktatas), mint csak hogy penzt adsz nekik, nem pedig lemondani teljes tarsadalmi retegekrol, hogy megerdemlik.
Ezért is írtam idézőjelben. Nem „rászoruló”, hanem szociális, pénzügyi stb. analfabéta.
Én is hátrányos helyzetű voltam gyerekkoromban, mert nagycsaládból jövök. Mégsincsenek napi megélhetési gondjaim, ahogy egyik testvéremnek se.
Teljesen egyértelműen AI slop a cikk második fele. Jellemző mintázat a "nem ez, hanem az"...
Mi a különbség egy sima hitel, személyi kölcsön, meg a BNPL között?
Valahol onnan kezdődik a nyomor (nem a szegénység), hogy már kaját is hitelre veszel
De, ahogy fentebb a kollégák fejtegetik - a felmérések alanyainak legalább egy részénél - a nyomornak nem jele, inkább okozója volt az áruhitel, ugyanis ha nem lett volna lehetősége igénybe venni, akkor valami másról mondott volna le a kajáért. Az is hiányzott volna, de aligha lett volna olyan rossz, mint az éhezés. Tehát igazából nem éhségében kért kölcsön, amit te sugallsz.
Annyiban nem ertek egyet, hogy oke, a kamatok miatt igy meg kevesebbet fogyasztanak hosszutavon, bar tarsadalmi szinten ez nem biztos hogy igaz, mivel a hitel teremti a penzt, es a kereslet nem csuszik vissza, ha mindenki hitelbol kolt, viszont valojaban az alapproblema, hogy a falig mennek minden koltekezesukben, itt csak a fal kerult odebb.
Tulajdonképpen miben más ez mint a hitelkártyára vásárlás illetve zsonglőrködés a hitelkártyák között (egyikből kiegyenlíteni a másikat stb.)?
Ha a középosztályt is érinti, úgy érzem, ott ez pénzügyi tudatosság probléma...
Az USA-ban allitolag a lakossag felenek nincs $1,000 megtakaritasa, ami meg forintra atvaltva Mo-n is nagyon karesz. Ha ez igaz, akkor nem is csodalkozom a jelensegen.
Magasabb kamatkörnyezetben jellemzően nincs olyan szolgáltató, aki általánosságban adna BNPL lehetőséget az ügyfeleinek, hiszen nem jönne ki a matek. Ergo a kereskedővel is leszerződik a szolgáltató - már ha kereskedő lát fantáziát egy kis profit beáldozásában a talán nagyobb forgalom reményében. Ebből aztán kialakul olyan helyzet - láttam ilyet, nem itthon - ahol a kereskedő (akinél elérhető a BNPL) kedvezményt ad az egyösszegű vásárlás esetén. Fura egy világ, na.
Huhh, ez azért elég meredek.
Nekem legalábbis, bár én meg a ló másik oldalára estem, nem tudnék olyan esetet(na jó, max ha a saját vagy valamely szerettem élete a tét) hogy hitelt vegyek fel.
Ha valami kell akkor arra előbb összeszedem a pénzt, és utána megveszem. Legalább ennyi időm is van meggondolni magam, hogy kell e nekem az adott cucc vagy sem 🙂
Egyszeri nagyobb és váratlan kiadásra jó. Tönkrement a gázkazán, a biztosító piszlicsáré összeggel szúrta ki a szemünket. Leraktam kb. 20%-ot, a többi meg 12 havi törlesztés 0% kamatra.
Erre való, ahogy a cikk írja.
Es ha epp nincs olcso vagy ingyen aruhitel? Normalis esetben az eszkozeink ertekevel aranyosan kellene lennie tartalekainknak, pl. onallo kazanod van (nem tavfutes, konvektor, stb.), akkor annyival tobb likvid tartalek.
Akkor szívtam volna a fogam, hogy zsebből kell fizetni.
Ha házad és kocsid van, tényleg kell mozgósítható tartalék, de ekkora váratlan kiadás sosem kellemes.
"látszólag ingyen hozzáférhető hitel miatt nagyon sokan fognak eladósodni és nem fogják tudni fizetni a részleteket, sőt egyre több ilyen hitelt fognak felhalmozni, párhuzamosan futtatva őket. Sajnos a károgóknak lett igaza,
....
a trend mögött nem pusztán felelőtlen költekezés áll. A felhasználók 54%-a azt mondta, hogy BNPL nélkül nem tudná kiegyensúlyozni a havi kiadásait.
...
A 100 000 dollár feletti éves jövedelmű felhasználók 33%-a is használt BNPL-t élelmiszerre, "
Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy van egy masszív réteg, aki megtehetné ugyan, hogy figyel a kiadásaira, és akkor nem lenne erre rászorulva, mert saját magának "ki tudná egyensúlyozni" a kiadásait, de inkább összevissza költekezik minden másra nyilván, hiszen úgyis ott van a kajára a BNP.
Szerintem arra született, hogy lejjebb vigye a küszöböt; édesgessen, hogy átlépd a hitelfelvétel határát.
Illetve arra, hogy a felvevők egy része megkívánja az eggyel drágább kategóriás termékeket is, amikre már tényleg nem lenne pénze (nem is lesz, csak ha nagy szerencséje van), de a BNPL által azt is hazaviheti és a törlesztést elkezdheti.
(Ez amúgy számorma az egyik jel, ami világosan megkülönbözteti a fogyasztói társadalmat a puszta kapitalizmustól.)
Ez már nem fogyasztói társadalom, hanem konzumidiotizmus.
Szerintem penzugyileg tudatosan mukodhet. Ha az a modell, hogy a sajat penzed tokenek tekinted, akkor mikroszinten is meg lehet valositani, hogy befekteted, es a befektetes hozamabol torleszted pl a BNPL-t. El tudom kepzelni hogy a magasabb jovedelmu haztartasok egy kis resze emiatt csinalja. Nekem nem hiszem, hogy megeri a macerat.
Magasabb jövedelem esetén órabérben és mentális erőfeszítésben nem éri meg hogy pár 100 esetleg 1000 dolláros vásárlás 1-2 havi hozamát megkapd. Évente pár 10 dollárt spórolsz vele és egy csomó figyelem/energia.
Igen, ezt így képzeled, mielőtt felveszed, hogy majd te se feledkezel meg a törlesztésről egyszer se, mint "azok" a képzeletbeli személyek.
Kicsit szerintem a meg mindig magas magyar kamatkornyezet csaloka, az USA-ban ennyire jelentektelen kamatot kapsz, Nyugat-Europaban meg meg kevesebbet.