
Nagyon sokan vesznek mostanában kínai autót újonnan, mert másfél millió forinttal olcsóbban adják őket, mint a hasonló európai, japán vagy koreai autókat. (Esetleg ugyanannyiba kerül, de másfél millióval több extra van benne ugyanannyiért, ez most számunkra lényegtelen.)
Sokan vonják le azt az elhamarkodott következtetést, hogy akkor a kínai autók másfél millióval olcsóbbak, mint az egyéb autók.
Ez azért nem igaz, mert egyszer el fogod adni az autódat, a példa kedvéért négy év múlva. Ha a kínai autódat a példa kedvéért szintén másfél millió forinttal olcsóbban tudod majd eladni négy év múlva, mint a hasonló nem kínai autót, akkor tulajdonképpen semmit nem nyertél rajta. Pontosabban de, ha azt a másfél millió forintot beraktad állampapírba, amit megspóroltál, nyertél rajta 358 ezer forint kamatot. Tehát így nézve csak 358 ezer forinttal volt olcsóbb a kínai autó.
Ha az éves cascoja például 30 ezer forinttal több a kínai autónak, akkor a 358 ezer forintod 238 ezer forintra olvadt. Ha a kötelező szerviz évente viszont 20 ezerrel kevesebb, akkor mégiscsak 338 ezer forint lesz a teljes árkülönbség a két autó között. (Feltételezve, hogy a fogyasztásban és a nem kötelező szervizköltségben nincs különbség a két autó között.)
Ugyanis amikor a bekerülési árát nézed valaminek, csak egy pillanatképet nézel. De valaminek a valódi költségét a teljes futamidő alatt kell vizsgálni, mert egyébként becsapod magad. (Szép szakszóval ezt hívják total cost of ownership-nek.)
Mondok egy hasonló esetet: mennyivel olcsóbb vagy drágább a hőszivattyús fűtés, mint a gázfűtés? Itt is nézni kell a kiépítés költségét (ha egyik sem adott még, mondjuk egy építkezés esetében), de nézni kell az élettartamot és az éves karbantartás költségét is.
Egy gázkazánt nagyjából 15 évente érdemes cserélni, pont úgy, mint egy jobb minőségű központi hőszivattyút. De amíg a gázkazán 500 ezer forint, egy átlagos hőszivattyú másfél millió- két és fél millió forint (csak maga a kazán, illetve maga a hőszivattyú kiegészítők nélkül). A példa kedvéért a gázkazánt évente 25 ezer forintért tartják karban, a hőszivattyút meg évi 60 ezer forintért.
Ha össze akarod hasonlítani a gázzal fűtés és az árammal fűtés költségeit, akkor a teljes futamidő alatt vizsgáld a kérdést, kezdve onnan, hogy be kell-e vezetni a gázt vagy mennyibe kerül 1×16 amper helyett bővíteni a hálózatot 3×32 amperre, ha az szükséges. Mennyi az éves karbantartás, mennyi szervizköltség várható egyik és másik esetben és az élettartam vége után mennyiért pótolod az egyik és mennyiért a másik eszközt. Radiátor karbantartása gyakorlatilag nulla forint, egy fan coil szobai befúvó azért ennél több törődést igényel 15 év távlatában s lesz belőle akár hat is, ha nincs padlófűtés a házban.
Ha nem így számolsz, akkor teljesen fals eredményt kapsz minden esetben. (Iskolapéldája a mindenféle fűtőfóliával való fűtés, aminél drágább nincs már három év távlatában sem. De megvenni a legolcsóbb a norvég fűtőfóliát, az biztos. Csak be ne kapcsold télen, mert lezabálja a gatyádat is rólad az üzemeltetése.)
De mondok másik példát is. Kínai olcsó telefonnal jártam már úgy többször is, hogy bár újonnan olcsóbb negyvenezer forinttal, mint a hasonló Samsung telefon, de konkrétan semennyiért sem tudtam eladni őket, mert senki nem keres Ulefone, TCL vagy hasonló telefonokat a Marketplace-en vagy a hardveraprón. A végén még én fizettem postaköltséget, hogy elküldjem az Igazgyöngynek a telefont. Így lett a negyvenezerrel olcsóbb telefonból harmincezerrel drágább a valóságban.
Számtalan példát lehetne még hozni (például az ötvenmillióval olcsóbban vett ingatlanod tizenöt év múlva is valószínűleg ennyivel olcsóbban fog elmenni, amikor el akarod majd adni), de a lényeg az, hogy minden anyagi döntés előtt a teljes képet nézd, ne csak egy kiragadt pillanatképet.
Mert a teljes kép gyakran pont az ellenkezőjét mutatja, mint ha csak a kezdeti költségeket vagy az éves fogyasztást nézed. Ha a teljes kép is amellett szól hogy ezt vagy azt vedd meg, akkor döntöttél jól. (Kiindulva abból, hogy mindkettőre lenne pénzed. Mert ha nincs, akkor az egyik alternatíva nem is alternatíva a valóságban.)
Na, ennyit mára a pénzügyi döntések fontosságáról.

Be akartam írni, hogy legalább nagy alapgaranciát adnak a kínaiak, bezzeg a Tesla csak 4 év / 80k km-t, de utána olvasva az európai gyártók is észrevették ezt a jelenséget, mert a VW-nél ezt olvasni (most szeptember elsejétől):
"... Ezt követi az importőri garancia, amely további 4 évre, egészen 200 000 kilométer futásteljesítményig nyújt védelmet."
Peugeot és Opel: A Magyarországon újonnan vásárolt sz.gépkocsikra kiemelkedő, 8 év vagy 200k km teljes körű gyári garancia érvényes a magánszemélyek (és bizonyos feltételekkel a flottaügyfelek) számára.
Citroën személyautók: A Citroën szintén felzárkózott a testvérmárkákhoz, és szintén elérhetővé tette a 8 év vagy 200k km garanciát az új modellekre.
Renault: 5 év vagy 100k km-t ad, de lehet kiegészítést venni 200k-ra
Kínaiak: Cherry, MG, Xpeng pl. 7 év vagy 150/160k km
A hosszú garancia ritkán van in..en, már-már biztos...snak érzem, olyan magas összeget képesek elkérni az éves szervizért, miközben gyakorlatilag semmit sem csinálnak, hisz egy elektromosnál nincs még olajcsere sem. Kicserélik a pollenszűrőt és elméletileg megnézik van-e tárolt hibakód, rosszabb esetben teljesen indokolatlanul iszonyatosan túlárazva fékfolyadékot vagy hűtőfolyadékot cserélnek. Bezzeg a hajtóműolajat sehol sem szokás cserélni, majd vesz új csapágyakat a második tulaj
csak aztán próbáld meg érvényesítani a PSA garanciát (Peageut/Opel/Citroen)!
Saját eset, negyedik év: a szerviz széttárta a kezét, hogyhát a kiterjesztett garanciát nem úgy kell érteni. Az importőr mis-másolt. Ment ez addig, mígnem kértem egy írásos elutasítást azzal a felkiáltással, hogy majd akkor utánajárok az ügynek (Lásd: békétető testület, etc).
Erre nagykegyesen "márkahírnév" miatt megcsinálták. Alig 3 hétig nem lehetet járni az autóval.
A történet szépsége, hogy a garancia miatt méregdrága márkaszervizes karbantartások voltak, olaj+gyertya+pollenszűrő+fékolaj csere pl. 260 ezer, WTF? 🙁
Az én 24 éves járgányomban meg akkor cserélek fillérekért gyertyát meg légszűrőt amikor akarok. Az olajat, meg olajszűrőt is kicserélhetném, csak éppen nem akarok az olajjal bajlódni, ezért nekem az a luxus, hogy arra már elviszem szervízbe 🙂 Szóval ha a témánál maradunk akkor a méregdrága kötelező szervizeket is figyelembe kell venni, hogy mennyivel drágább az új autó mint a használt.
ahogy jóbarátom mondja, mindig az olcsó a drága 😀
kíváncsi lennék egy hőszivattyú-gázkazán teljes élettartam költség összehasonlításra. Én az előbbire fogadnék, hogy győz költségben egy újépítés esetén, mert igaz, hogy gép drágább, de minden más ugyanaz, és nyáron amúgy is raknál még fel pár klímát a hűtés miatt ha gázkazánod van, a hőszivattyú pedig ezt is megoldja. Nameg plusz ampert kérni is talán olcsóbb mint a gázt bevezetni és azt külön engedélyeztetni. Na de majd jövő tavasszal fogom látni mennyi áramot fűtöttem el az új házban a hőszivattyúval, most még megsaccolni sem tudom.
Igen, a hűtő funkciót elhanyagolni a képletből komoly hiba. Igaz, egy mennyezethűtéshez az extra csövezésnek is van költsége. Cserébe viszont nagyon sok problémáját megoldja a hagyományos klímás hűtésnek, kapásból hogy nem a penészt tüdőzöd mert a klímaszerelő csak bespriccelt valami löttyöt 15e-ért az éves tisztításkor aztán szevasz...
Nem számoltam utána, de tippre nem lesz nagyon durva különbség a kettő között TCO-ban tizenéves távon. Sokkal fontosabb szempont emiatt melyik mennyi kényelmetlenséggel fog járni, mik az előnyei-hátrányai. Hőszivattyúnál a mennyezethűtés meg hogy nem kell soha többé a rohadt gázművekkel vacakolni, robbanásveszélyes gázt a telekhatárodon belülre engedni az előny. A nagy kérdés a megbízhatóság, gázcirkó vagy hőszivattyú romlik-e el könnyebben, mennyiért, milyen minőségben és átfutási idővel(!) javítják ha gond van.
Én nem szeretem a mennyezethűtést, kolléga albijában rosszul volt beállítva, és átvizesedett a mennyezet, miután meg beállították rendesen, alig bírt hűteni pont a legfontosabb nagy melegben, amikor pára is volt. Rokonnál ugyanez, kint 35+, bent 27 alá nem tudott menni a nappali, mert hidegebb vízzel harmatpont alá ment volna a mennyezet. De a fő gond, hogy a 27 fokhoz volt egy 70+ % relatív páratartalom, nem volt komfortos. Egy puruttya klíma ezt megoldja. Ha meg valami kiegészítő fan-coil-al egészítjük ki a rendszert amivel ki lehet szedni a párát, megint még bonyolultabb lesz az egész (tudtommal ezt ajánlják hozzá).
Mennyezethűtés vagy penészedik nagyon (ott csapódik le minden pára) vagy nem lehet feltekerni, hogy ne penészesedjen, de akkor meg nem is hűt.
Azért ezt így kategórikusan kijelenteni elég erős.
Nálam nem penészedik, és hűt is. Azt, hogy rendesen hűt, csak a tavalyi nyárra mondanám rá igazán, az ideire már nem. Nekem talajszondás a hőszívattyú. A hűtés így ugyan nagyon olcsó, nem kell hozzá a hőszívattyú, csak keringetni kell a vizet, de az idei nyáron már 20 fokos víz jött fel a föld alól, azzal pedig csak 25-26 fokra lehetett lehűteni a házat. Sokan ennyira se szeretik lehűteni, de én azt szeretem, ha nem megy 24 fölé.
Egyébként a költségeknél ugyanaz a tévedés, ami a gáz vagy hőszivattyú kapcsán előjön, de nem számolnak a hűtéssel, a talajszonda kapcsán is megvan. Erre is mindenki azt mondta, hogy nem éri meg a felárát, de a hűtés árával nem kalkuláltak. Kíváncsi leszek jövőre. Akkor azt tervezem, hogy amíg megy a tisztán keringetéssel, addig úgy hűtök, 24 felett pedig már a hűtéshez is bekapcsolom a hőszivattyút.
Nálunk egész nyáron nem ment a klíma, csak néha-néha egy-kettő. A hőszigetelésnél nincs olcsóbb alternatíva.
Az nem kérdés, de önmagában nem mindig elég. Nálunk 20cm grafitos EPS van, de nem elég, kell a hűtés. Meg persze az is számít, hogy hány fokot szeretnél. Sokan azt mondják, hogy 28 fok alá nem hűtenek. Ahogy írtam, én 24 fölé nem akarom engedni.
Nagyon nem mindegy az se, hogy egyébként milyenek az adottságok. Pl. ha van egy nagy fa, ami betakarja a nap elől a ház egy részét, akkor egész más a hűtési igény. Ilyet viszont nem tudsz gyorsan "építeni", és nem is mindenhol van rá lehetőség, hogy jó irányba ültess egyett.
Nálunk is 20 centi grafitos van plusz 45 centi üveggyapot a padlástérben, az ablakok is thermo ablakok.
Mondjuk 26-27 fokig nem is kapcsoljuk be a klímát, mert minek. Nyáron legyen 26 fok a lakásban, úgyis rövidnadrágban és pólóban vagyunk a házban is. Kint 39 fok, bent 26, teljesen jó.
Az egyik pusztító kánikulában elutaztunk, nem ment éjszaka sem 27 fok alá a hőmérséklet, nem volt szellőztetve és a klíma sem ment, amikor hazajöttünk, 26,5 fok volt egy hét után. Idén nyáron volt, hogy néha be lettek kapcsolva a klímák ebben az extrém melegben, de akkor is csak alig. Tavaly nyáron csak egy klíma ment a hatból, az is a nyúl miatt, meg mert a konyha felett nincs vastag szigetelés, csak egy arasznyi, alatta lambéria. Máshol padlástér van, beton, azon a 45 centi, ott egyáltalán nem kellett a klíma.
Erre mondtam, hogy különböznek az igények.
Szerintem az ilyen abszolút kijelentések, mint a "26-27 fokig nem is kapcsoljuk be a klímát, mert minek" nem passzolnak a szakmai blogodhoz. Ezt hadd döntse már el mindenki magának.
Vagy az eredeti, amire válaszoltam: "Mennyezethűtés vagy penészedik nagyon (ott csapódik le minden pára) vagy nem lehet feltekerni, hogy ne penészesedjen, de akkor meg nem is hűt.".
Utóbbi meg konkrétan nem igaz, saját tapasztalatból tudom cáfolni, és nem vagyok ezzel egyedül, mégis úgy írtad le, mintha kőbevésett abszolút tény lenne.
Neked nem levegő-víz hőszivattyúd van, hanem víz-víz, ami teljesen más hőmérsékleten megy és ritka, mint a fehér holló.
Én nem azt mondtam, hogy mindenki 26 fokra tegye a klímát, azt mondtam, hogy mi nem hűtjük a lakást 26-27 fokig, mert feleslegesnek tartom. S ha megy is a klíma, 25 fokra van téve.
Ezt is csak azért írtam le, hogy tiszta legyen, hogy nálunk miért nem megy akkor sem a klíma, amikor nálad igen. MErt te sokkal jobban hűtesz.
Felőlem mindenki úgy használja vagy nem használja a klímát, ahogy akarja.
nálunk ugyan fancoilok lesznek, és ott is gondosan ügyelni kell hogy minden cső be legyen csomagolva mert egyetlen pici rés is elég hogy lekondenzáljon a pára. A mennyezethűtes nem pont olyan mint a padlófűtés? Inkább temperálásra kell használni, mert nem lesz gyors egyik sem, a nem túl magas/alacsony előremenő hőmérséklet miatt
Annyira ugyanolyan, hogy én a mennyezet mellett a padlófűtés csöveibe is betoltam a nyári melegben a hűtést, ha a betonba épített hőmérő azt jelezte, hogy melegebb egy adott értéknél.
Valóban nem olyan gyors, mint a klíma. Ha jól szigetelt a házad, és nem kitárt ajtóval, ablakkal nézed a kertet a 40 fokban, akkor ez annyira nem probléma, mert nem tud igazán elmászni a beállított hőmérséklettől.
Ez technikailag nem állja meg a helyét. Hamatpontot kell számolni és nem szabad aláhűteni. Semmit nem penészedik és víz víz rendszerben kb. havi 2e Ft a hűtés a legnagyobb melegben egy 200m2 házon. Nagyon sokat lehet vele spórolni.
Nagyon sok ember mondta már, akinek menyezethűtése van, hogy nagyon megbánta.
Mert vagy nem tud vele rendesen hűteni, pont a harmatpont miatt vagy penészesedik ott a plafon.
A klíma nem viccből vezeti ki a kondenzvízet. Hanem azért, mert keletkezik hűtés során. Méghozzá rengeteg.
Vagy elvezeted vagy szívsz vele.
Még a kéményépítés költségét szokták kihagyni, hőszipkánál az se kell, 8 éve lett volna nálunk egy hőszigetelt kémény kb 6-800 ezer megépíteni.
Titeket nem zavar a hoszivattyu zaja? A mely hangokat eleve nagyon nehez hangszigetelni igy foleg ejszaka engem elegge zavar a moraj.
Volt olyan kollégám, aki a szomszéd hőszivattyúja miatt költözött el, mert az egész udvarukat és házukat bebrummogta.
Szigorúan úgy kell tenni a hőszivattyút, hogy a szomszéd felé nézzen, hogy ne te legyél az, aki nem alszik miatta. 🙂
Na ez siman meger egy birtokvedelmi pert.
4 lehúzás... A blog olvasói sajnos eléggé humortalan emberek.
Mi szegények vagyunk, sima klíma van fűtésre, ennek alig van hangja (mondjuk Daikin). Melegvízre meg bojler egyelőre. Az teljesen jogos, hogy a rendes hőszivattyúk tudnak hangosak lenni.
Norb, új építés esetén nem biztos, hogy az első év lesz a valós, még szárad, köt, nedves a rendszer. A következő években - hasonló időjárás, külső hőmérséklet, használati viszonyok mellett már lehet alacsonyabb is az energiafelhasználás. (Vagy több, ha több fűtfelületet takartok le bútorral.) Mindenesere hajrá! 🙂
a kéményt nem szabad kihagni a matekból.
Az egy vagyonba és rengeteg vacakolásba kerül.
Ha az ingatlanba egyéni vállalkozás vagy gazdálkodó szervezet székhelye/telephelye van bejegyezve, az ellenőrzés kötelező ÉS fizetős
Arról nem is beszélve, ha majd a kínai autóhoz kell bármilyen alkatrész és hónapokat kell rá várni az milyen kellemes lesz majd.
És nem is biztos, hogy lesz, mert Kínában sokkal gyorsabban pörögnek ki a típusok, mint az EU-ban.
A kici ócóból rögtön „sok”-at kell venni, mint anno a józsefvárosin. 😀
Illetve mint az átkosban: ha kellett egy munkagép, akkor hármat rendelt a téesz, hogy legyen alkatrész.
https://totalcar.hu/magazin/2026/01/23/tenyleg-nincs-alkatresz-kinai-autokhoz/
Milyen jól járt akkor aki VW-t (vagy kb bármilyen mesés nyugati márkát) vett tavaly, az ám az értéktartó autó! Anno 17 millás autót már 14-ért meg tudod idén venni. Aztán még csak 1 év telt el. GATYA! Na hol a híres TCO???
Ha annyira sz@rok a kínaiak akkor nem értem miért csinálta össze magát az ÖSSZES nyugati gyártó??? Beleértve a hírös BMW/Audi/Mercedes triót... nem csak a kommersz brandeket.
Kiszúrták a szemünket 2-3 éves garanciákkal évtizedekig. Jegelték a nagyobb fejlesztéseket új hajtásláncokra mert nekik a meglévőn volt a kasza, most meg lesnek mint hal a szatyorban amikor a kínai konkurencial lehagyja őket technológiában.
Lehet bégetni, hogy te az EU munkahelyeket támogatod ha EU-s autót veszel, de bocsi én nem fogom kifizetni a Jürgen meg a Hans 13 és 14 havi bérét 6-8-10ezer EUR havi fizetés mellett!!
Kitalálom, kínai autót vettél, igaz? 🙂
Gondolom meg sem akartad érteni a cikket ezek után...
A cikk mondanivalója megáll, alapvetően egyet is értek vele csak az autós példa amit felhoztál benne az nem. Telefonra jobban megáll, de ott sem annyira mint gondolod.
Menj el pár kínai szalonba és próbáld ki az autóikat. Bármelyik márkáéba mehetsz! Ülj bele egy HEV/PHEV modellbe, vezesd!
Az árakat illetően még most is (miután a nyugati gyártók jelentősen csökkentettek az áraikon persze nem jóindulatból hanem a kínai nyomás miatt) akár több milliós különbség van ha ugyanarra a felszereltségi szintre akarod hozni a konkurrenciát. Már ha van egyáltalán hibrid nekik abból a modellből, mert a kínai csak benzinest már nem is nagyon forgalmaz... 😉 és akkor a jóval kedvezőbb finanszírozásról még nem is beszéltünk!
Képzeld, vezettem őket. Két éve, amikor autót vettem, az összes kínait kipróbáltam. MG, BYD, ami volt. Olvastam is sok tesztet róluk. Tulajdonosok véleményét is ismerem, nem csak a pozitívakat.
Próbáld már felfogni, hogy a cikk miről szól.
Nem, nem a kínai autókról.
Szerintem ugy erti, hogy a nemet szentharomsagtol negy evesen mar gari nelkul megy/ment el az auto, mig a kinaiaknal kimutathato garanciaval. Bennem is el egy eros sztereotipia hogy a nemet autok dragak, de cserebe gazdasagtalanul fenntarthatoak (raadasul leginkabb dizelesek). Ezert is vettem a legutolso pillanatban szivo benzines japant. Semmi kettos tomegu lendkerek. Semmi elkopo porlasztocsucs. Semmi kokszosodas. Egyszeru mint a kavics es megbizhato. Es nem, nem szamolok maradvanyertekkel, a terv szerint en leszek az utolso tulajdonosa.
Reszemrol is el a kritika hogy amig Merkel a valos fejlesztesi nyomas helyett pl a kibocsatassal sanyargatott minden gyartot (a vw eset, ugye), de azert persze be kellett valahogy a 2+ tonnas teknoket is pajszerolni a kinalatba, addig a kinaiak rohogve fel tudtak noni technologiai oldalrol. Meg sokat hazudnak, de a lepeselonyunk elveszett.
Úgy értem, hogy rossz példát választott az alapvetően jó gondolatmenet igazolásához.
A rövid válasz, hogy az EU tökönlőtte magát a munkaerő és gyártás kiszervezésével (a kicsi sárgák megcsinálják ugyanazt olcsóbban) meg persze az eszetlen szankciózással az ukrán gyarmat miatt.
Aztán most ott állnak egy szál ádámkosztümben és küzdenek, mint disznó a tükörjégen (kár, hogy ide nem lehet beszúrni az a képet): se olcsó energia, se olcsó munkaerő. Ja, hogy a „magas hozzáadott érték” csak úgy működött, hogy minden input „ócsítva” volt? A „gazdagok megadóztatása” c. újkomcsi retorika miatt aki teheti, menekül Németországból.
Slusszpoén: a brexitisztáni autóipar is ugyanúgy összeroskadt, szóval ennyire érte meg nagy mellénnyel kilépni a zejubó’ és mindenféle terv nélkül különutaskodni.
Megbízhatóságról, szervizelhetőségről lehet valamit tudni a kínaiaknál milyen? Pár éve azért lehet kapni a piacon kínai autókat, valami minimális tapasztalata csak van már azoknak, akik beleugrottak.
Háztartási termékek piacán simán merek kínait venni, sokszor nem hogy olcsóbb, vagy akár ugyanolyan olcsóbbért mint a nyugati, van hogy jobb is, vagy akár nincs is már nagyon nyugati a piacon (pl robotporszívók). Viszont maguk a cégek, a support azért nem túl megbízhatók, azok tudnának mesélni akik Roidmi robotporszívót vettek nem kevés pénzért, majd egyszer csak csődbe ment a cég, lekapcsolták a szervereket amin ezek a vackok lógtak és maradt egy elektronikával telepakolt doboz a szobádban... Pedig top gyártók voltak a területen, nem dzsunka cég.
Sávtartó használhatatlan a legtöbbnél, imbolyog a két széle között, a rugózás nem európai utakra való, a BYD Atto 3 nulla pontot kapott a vészfékező rendszerre, egy kétéves Dongfeng csupa rozsda volt alulról.
Itt tartunk most, de amilyen lendülettel fejlesztenek, ez könnyen a múlt lehet néhány év alatt.
(Mondjuk nem véletlenül tesztelnek egy nem kínai autót két évig. Kínában fél év alatt jött ki 500 új vagy felújított modell. Szerintem ugyanaz, mint a telefonoknál: mindig kell az újabb és újabb, viszont se energia, se pénz, se szándék a már kibocsátott modellek folyamatos frissítésére és szoftveres javítására.)
Az eszetlen tempojú fejlesztés az értéktartásnak is árt, sokkal hamarabb avul el miatta egy kínai autó, mint egy nem kínai.
Én jelenleg egyáltalán nem vennék kínai autót, de lehet, hogy három év múlva már más lesz a véleményem.
S igen, jelenleg van száznál jóval több kínai autógyár, de valószínűleg nem marad majd több, mint tíz-tizenkettő. Kérdés, hogy az a gyártó, akinek valaki megvette az autóját, létezni fog-e öt év múlva, ha öt éve csak veszteséget termel?
Az is mókás, hogy valaki nem vesz francia meg olasz autót, mert milyen megbízhatatlanok lettek azok tizenévesen, de szó nélkül vesz egy olyan kínai autót, ahol lehet, hogy még a gyár sincs tízéves vagy nem autókat gyártott tíz éve, így fogalmunk sincs, mennyire lesz problémás az autó hét vagy tízévesen. Ez egy igen szép megelőlegezett bizalom.
"Én jelenleg egyáltalán nem vennék kínai autót, de lehet, hogy három év múlva már más lesz a véleményem."
Háromévente írsz majd cikket a témában? 🙂
https://kiszamolo.hu/mennyivel-olcsobb/
2023-11-14
Jaja, a japán autónál is ez volt anno... rizsrakétának hívták őket. Nem dícséret volt 😀
Nézd meg az EU-n kívüli piacokat!!! Ausztrália, NagyBritannia, Dél Amerika, Afrika, Oroszország (na jó ez nem volt teljesen korrekt).... 20% körül járnak már piacrészben pár év alatt. Nyilván mindenki hülye... Az, hogy az EU-ban is már 10%-nál járnak az a totális lebőgés szintje!!!
Gatya van mindenhol a nyugati (túlárazott márkáknak). Véget értek a bőséges évtizedek... ahogy mondani szokták, magasról lehet nagyot esni!! Ezzel jár a világkereskedelem...
A magyar melósnak tök mindegy, hogy a gyárba ahová bemegy Audi vagy BMW vagy BYD felirat van a kapuján... Na a németeknél már más a helyzet. GAME OVER!
Most játsszuk azt, hogy elolvasod a cikket és megpróbálod megérteni, miről szól.
Rizsrakéta. :))))) Hatalmas.
Ha a német gazdaság összeomlik, akkor nem csak az lesz, hogy az Audi helyett BYD felirat lesz Magyarországon a gyárban, hanem összeomlik Németországon a fogyasztói kereslet is, ami miatt a magyar gazdaság is össze fog omlani.
Ettől függetlenül a japá és a kínai munkakultúra és igényesség köszönő viszonyban sincs egymással, nem gondolom hogy ugyanarra képesek lesznek a kínaiak mint a japánok. Érdemes megnézki pl. a Xiaomi telefokok és okosórák szoftverét, na, én emiatt nem vennék kínai autót.
Autóiparban dolgozom, amíg nálunk egy-egy változás, hosszú, hónapok, évek munkája, a rengeteg teszttel (és még így is ki tud jönni a vevőnél hiba), addig a kínaiak akár kritikus alkatrészeket a német tesztelési idő töredéke alatt bevezetik.
A kínai motorok is nagyon szépek, csilli villik, de én nem tudtam tesztelni többszöri kísérletre sem egy bizonyos motort, mert mindegyik fék hibás volt.
Sose gondoltam, hogy kommunizmusban is kifejlődik majd a fogyasztói társadalom.
Ideális működésmód ez az (elektronikai = veszélyes, újrahasznosíthatatlan) hulladék maximalizálására. Természetesen úgy gondolom, hogy a folyamatot elsősorban a fogyasztók hajtják.
a chatgpt -t megkértem hogy az esetemre (10+10 km város naponta ) évi 4000 km autópályával, tömbházban lakás (töltőn töltés esetén) új toyota hybrid, plugin és tisztán elektromos esetén ,azonos szervízköltségekkel számolva (tudom irreális) mennyi idő alatt térül meg a sima hybridhez képest a plugin és az elektromos, 16 év volt a plugin és 26 év a tisztán elektromos 😀 öööööö azt hiszem még várom a vásárlással 😀 ,
Nyilvános töltőn évi 10 ezer kilométer esetén nem éri meg, de ezt mindenki elmondja. Nagyon egyszerűen kiszámolhatod: átlagos villanyautó fogyasztása 15 kWh/100 km. Átlagos nyilvános töltő 200 Ft/kWh. Ebből következik, hogy 1 km 30 Ft. Ez 5 literes benzines fogyasztásnak felel meg.
Ha az otthoni 70 forinttal számolsz, évi 10 ezer km akkor sem éri meg, ha tisztán az 1 km-re eső üzemanyag költséget nézed. Ebből a szempontból nem te vagy a célcsoport.
Egyébként milyen Toyotákat hasonlítottál össze?
hmm nem tudom mi nem tetszik itt a népnek az eredeti kommentemben, de trollok mindenhol vannak úgy látszik ,
mindenesetre hogy válaszoljak a kérdésedre, új autó esetén
Corolla Kombi (árnyalja a képet hogy erre van jelentős kedvezményem), Rav4 plug in hybrid és bz4x et hasonlítottam össze, engem lesújtott az eredmény.
Sima hybriddel 4,5 öt alatt megyek városban, pályán max 6,5 140 es tempomattal, szóval nem panaszkodom a hybridre, mert végül corolla kombi lett
Ezért kell vigyázni a chat gpt-vel. Miklósnak volt egy cikke, ahol konkrétan számolt, de ez a cikk is erről szól. Ha 4 millióval kerül többe, de 3-mal többért el tudod adni, akkor csak 1-gyel került többe. Ehhez jön még hozzá az évek alatt összespórolt üzemanyag. Az elektromos autó a legtöbb embernek megéri - ha tudod otthon tölteni.
"ha tudod otthon tölteni.'" igen hidroplánnal is még olcsóbb lenne, ha víz közelben lennék,
nem tudom otthon tölteni ez a lényeg, 9, emeletről elég necces lenne 😀 , szóval emiatt baromira nem éri meg, megtérülésről szó sincs, sőt.
de úgy tudom hogy kb tényleg a napelemről töltés a legjobb alternatíva, nincs kérdés, az lehet talán az előnye ha tényleg nem kell sokat szervízelni de ha -x milló FT benne egy cella csere mittudomén 5 év után, megint nem annyira ideális.
:S
minden elektromos autós ismerősöm tagadja a hatótáv parát, valahogy nem tudom elképzelni hogy nincs ha a benzines kúton a szlovén és horvát kutaknál órákat állunk nem gondolnám hogy töküres az elektromos töltők és csak úgy belibbenek és laza fél másfél óra altt rátöltök amennyire kényelmes
Minden elektromos autóra adnak minimum 8 év akku garanciát. És utána is egy cella csere nem milliók.
De ilyen kis éves futással még akkor sem éri meg, ha otthon tudnád tölteni napelemről "ingyen". Ha csak az üzemanyag költséget nézed.
Eléggé ki van már építve a töltőhálózat. A főszezonban sincs nagy gond, pl. a Tesla (sok helyszíne nyitott bárkinek) eléggé komoly percdíjjal ösztökél, hogy ne tölts tele lassan, így egy autó 20 perc alatt végez és egy helyen van több tucat töltőoszlop.
A sztereotípiákat érdemes évente felülvizsgálni, bár ma már inkább havonta.
Mondjuk rengeteg autóban már nem lehet cellát cserélni, mert kihagyták a modulokat, mert ezzel spórolnak ezer dollárt. Egybe van kötve-ragasztva az egész, ha egy cella tönkremegy, mehet a kukába. Tudtommal a legtöbb kínai ilyen, de több Teslában is már ragasztóval van kifújva az egész aksi (4680-as cellás, strukturális Model Y-csomag).
A Cell to Pack aksik a legtöbb problémás javíthatóság szempontjából, a cell to body meg aztán végképp, mert ott az aksi már teherhordó is, így aztán semmi esély a szétbontásra.
Lesz itt nagy meglepetés néhány év múlva, amikor majd egy-két cella meghasal, aztán akkor derül ki, hogy az egész csere.
Érdemes rákeresni kínai videókra, ahol a tulajdonos már így járt. Gondolom ott nincs 8 év garancia az aksira.
További bónusz, hogy mindent egybeépítenek, villanymotor, inverter, feszszabályzó, minden egy egységben van, mert úgy gyorsabb és olcsóbb összeszerelni. Aztán majd jön a móka és kacagás, amikor egy valami tönremegy abban az egybeforrasztott, egybeheggesztett tömbben és lehet cserélni mindent egyszerre.
Lesznek még itt időzített bombák, az emberek nem gondolnak arra, mi lesz akkor, amikor már lejárt a garancia.
köszi, viszont akkor nekem továbbra se lenne alternatíva, , de legalább már tudom, főleg ha napelemről tölteném, viszont a hibrid eddig nagyon bejött, minden szempontból, köszi az kifejtést 🙂 nekem igazából csak az elmélet volt ha a benzinessel ahol egy teletankolás egy SUV nál is max 10-15 perc fizetéssel wc vel együtt.
Igen, én is ezért maradok a hibridnél.
Ha a csuma elektromos értékvesztését is hozzáadjuk azon a 16 éves időtávon, még annyira se éri meg.
OFF, de lehalt az életbiztosításos oldal: https://eletbiztositas.kiszamolo.hu/ HTTP 500
Köszi, látom én is.
Tökre megértem, hogy sokan úgy gondolják, hogy az olcsóbb, azonos tudású kínai cucc jó lesz, csak azt nem értem meg, hogyan tervezik a jövőt, mint európai polgárok?
Semmi nemzeti öntudat, semmi hazai / európai termék vásárlása, hol vannak a patrióták?
Erre csak annyi szoktam mondani, hogy a kínai államtól nem fognak nyugdíjat kapni...
Ne keverjük a nemzeti öntudatot a managerek kapzsiságával, mert rossz felé megyünk.
Akár EU-s terméket, akár kinait veszel, a kinai kommunista pártot sponzorálod.
Tisztelet a kivételnek (ha van egyáltalán).
Egy darabig lehet az árral szemben úszni. De az igazi, fenntartható megoldás az az, ha az európai termék olyan árban és minőségben lesz, hogy azért vegyék az emberek mert azzal járnak jól és nem azért mert európai.
Mióta az „európai érték” alatt azt értik, hogy le kell bontani mindent, ami Európát Európává tette, a hazai termékeket megölték, a hazafiságot lenácizták, a környezetszennyező kínai iparral lepaktáltak (soroljam még?), valahogy nem fáj a szívem az európai termékekért.
"Semmi nemzeti öntudat, semmi hazai / európai termék vásárlása, hol vannak a patrióták?"
LOL. Ja, es -1.
Az olcsó-drága problémában az a probléma, hogy jellemzően a TCO-t akkor kezdik el emlegetni, amikor valami indokolatlanul drága (lásd: compaq computer, emléxik még bárki rá, miután a csőd elől jól felvásárolták?).
Aztán vannak a kivételek, amikor a TCO tényleg a TCO és nem marketingduma.
Úgy érzem hogy mindenképpen vesztésre állok, de most egy méregdrága sütő (öt éve 400 fölött volt) kipukkanása miatt a negatívabb felemen vagyok ;), ha akkor veszek egy sima 100 ezrest, akkor kb. ugyanott lennék, csak még lenne 200 ezrem a bankban.
Nekem a mosógépekkel van tele a bakancsom. 20 év alatt az összes kb 5.5 évesen adta be a kulcsot.
De én fordítva kezdtem el gondolkodni és elkezdtem az ipari gépeket nézegetni, amik lényegesen drágábbak. "Butábbak" ugyan, de legalább bírják azt is ha reggelről estig megy a mosás, mint nálunk.
Egyébként meg hiába van 57 funkciója egy mosógépnek, összesen úgyis kb 3 programot használ az ember napi szinten és esetleg a centrifuga fordulatába nyúlsz bele.
Még sohasem vettem új autót, szerintem nem is fogok soha, mert spúr vagyok. De a hétvégén Grazban volt kiállítva néhány BYD autó, hát azok szerintem verték az összes általam ismert autót dizájnban. Ha megvan egy benzines 2.0-val egyenértékű elektromos teljesítményük, és olcsóbbak is, én vennék, ha vennék új autót.
"Ha össze akarod hasonlítani a gázzal fűtés és az árammal fűtés költségeit, akkor a teljes futamidő alatt vizsgáld a kérdést"
Egy hőszivattyú telepítése ~5 millió Ft. Egy gázkazán mondjuk ~1.6 millió, gázterv stb.
Évente mindegyiket kell karbantartani.
A különbség a fogyasztásban lesz, de ez hosszútávon nehezen összevethető most. Hiszen nem tudni mennyi lesz a gáz, és az áram ára.
100m2-es jól szigetelt háznál mondjuk 7000kwh fűrés igény van éves szinten, ezt a hőszivattyú mondjuk 1800kwh-ból kihozza, a gázkazán meg mondjuk 750m3-et eszik.
Gázzal 75eFt, villannyal meg 126eFt, ha a drágábbat vesszük, ha olcsóbbat, akkor 63eFt, ha az extra kedvezményes H tarifát, akkor meg 35eFt.
A gáz egyébként (osztrák)piaci áron 350e Ft lenne, a villany meg 200eFt.
Karban mindkettőt kell karbantartani.
Megtérülne a hőszivattyú 15 év alatt?
szeritnem nem...
Kiegyensúlyozottabb lenne a cikk, ha a másik oldalt is megmutatná, amikor valamit marha drágán sóznak rád azzal az ígérettel, hogy "majd 10-15 év alatt megtérül". Lásd a napelem rendszerek, amiknek a telepítését úgy árazták mindenhol, hogy 15+ év alatt milyen szépen behozza az árát, utána meg "ingyen áramod van". Persze a karbantartási költségeket, vagy azt, hogy télen negyedannyit sem termel a katalógus értékhez képest, nagyvonalúan elhanyagolják.
Eközben meg a befektetett pénzed még 5%-on kamatozva is duplázódik ennyi idő alatt, azaz utána már többet hoz, mint amennyit az áramon spórolnál.
Szintén nem vettük figyelembe, hogy ennyi idő alatt hogyan változnak a fogyasztási szokások, bővül a család, kirepülnek a gyerekek, esetleg elköltötöl máshová.
Szóval a TCO-t minden esetben érdemes magunknak kiszámolni annyira őszintén amennyire lehet a legrosszabb forgatókönyv alapján.
Példát ezret lehet hozni, nem erről szól a cikk.
A napelem megtérüléséről meg már írtam. Sőt, a legelső cikk a blogon a napkollektor megtérülése volt.
Tudom, hogy volt téma a napelem, ezért is hoztam fel. Szintén írtál róla, de szerintem ugyanide tartozik a bérlés kontra vásárlás kérdése is. A kommentem lényege éppen az, hogy annak, aki azt ígéri, hogy az ő megoldása hosszútávon jobb lesz majd, ugyanúgy nem szabad bedőlni, mint aki az olcsóbbat reklámozza.
Venni kell a fáradságot és csak abban lehet megbízni amit magamnak számoltam ki. Bármilyen külsős értékesítő vagy jószándékú rokon alkalmatlan arra, hogy helyesen felmérje a valós szükségleteket és a kockázatokat.
Tudom, hogy ez csak egy példa, de én most rakattam 3,6M-ért önerőből akksis rendszert, ez az összeg állampapírban 16500,- Ft-ot hozna havonta (5,5% éves kamattal). Egy ideig, utána még kevesebbet. Havi 12000,- villanyszámlát vált ki jelenleg. 10 hónapot évente tutira le tudok fedni vele, némi szerencsével akár többet is. Nekem megért ennyit havi 4500,- Ft difi, hogy egyrészt zöld legyek, másrészt ingyen autózzak, harmadrészt ki tudja, mennyi lesz még az áram ára. Röviden: nálam tutira bevált a napelem.
Had helyezzem kicsit más kontextusba: Ugye EU autógyártók gyakorlatilag zuhannak jó ideje, ezért a hangsúly eltolódik lassan az alkatrész fele, amik minősége még durvábban zuhan, a szerelő mondja hogy eddig letette a nagy esküt a gyári alkatrészre, de most 2őt kell rendelni, ritkán 3at!! hogy működjön és ne legyen fostaliga kibontás után! Na most add hozzá hogy ezt betervezik, és a "nyomott áro"n adott fos nyugati autódat feszt viheted a szervizbe. A kínai autók, mint a Xiaomi be akarnak törni a piacra, ha eleve szart adnak el, a kutya csiguja nem fog tőle éveken belül venni semmit! Ahogy anno a Geely 2010-ben? Megvette a Volvót, nem mondanám hogy elk*rta, vagy ahogy a SAIC megvette az MG-t, azért vette a brandet drágán, hogy romhalmazt adjon el? Nem hiszem. Szóval ahhoz hogy elvigyen A-ból B be, lehet igénytelen konzum fogyasztónak is lenni, és lehet nem szar vételt is csinálni...
és mi van abban a szigorúan elméleti esetben, ha valamit nem akarok majd eladni?
Szerinted? 🙂
Akkor az eladási árat nullának veszed.
Számolsz a bekerülési értékkel, a karbantartás, javítás összegével és a várható élettartammal.
Két (vagy több) ajánlatot így tudsz összehasonlítani.
Bár a lényegen semmit nem változtat, hogy TCO-t kell nézni:
"A példa kedvéért a gázkazánt évente 25 ezer forintért tartják karban, a hőszivattyút meg évi 60 ezer forintért."
Ez így átalánosan nem igaz. A víz-víz hőszivattyúknak nincs éves karbantartási igényük
Milyen jo, hogy te sose kovettel el 40 ezer Ft-nal nagyobb hibat. LOL.