Már sok szó volt itt a blogban arról, hogy a magyar demográfiai válság miatt elfelejtheted a nyugdíjadat, mert bár járni járna, csak sajnos nem fog jutni.
Most megjelent a KSH 2011-es népszámlálásának végleges adatsora, abból egy kivonatos sajtóközleményt csináltak, amit itt tudsz megtekinteni. További adatokat excelben itt találsz.
Az egészet érdemes átolvasni, de azért pár fontos adatot kiemelnék nektek.
- 1980-hoz képest 100 aktívkorúra 28 helyett már 37,8 időskorú jut, míg 35,8 gyerekkorú helyett már csak 23,5. Tehát 100 aktívkorúra (nem feltétlen munkával rendelkezőre!) 61,5 eltartott jut, de az arányok felcserélődtek a gyerekek és az idősek között. Ez előrevetíti a további drasztikus arányromlást az eltartók/eltartottak között.
- 2001-hez képest 250 ezerrel kevesebb gyerek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves van, ezzel szemben a 60 éven felüliek 250 ezerrel többen vannak 2011-ben. Az ország minden tizedik lakosa már hetven éves is elmúlt.
- Budapesten mindössze 113 gyerek jutott 100, 15 évnél idősebb nőre.
- Csak az emberek 44,4%-a él házasságban, 32,6%-a egyedülálló és nőtt az elváltak aránya is. 2001-ben 100 háztartás még 257 személyből állt, most már csak 236-ból. Már minden harmadik háztartás egyemberes, az egyedülállók aránya 10 év alatt 32%-kal 1.317.000 főre nőtt, megelőzve ezzel a kétszemélyes háztartásokat is, amelyből 1,2 millió van.
- A családként élő háztartások 53%-ában nincs egy gyerek se, 25,1%-ban pedig csak egy van. Három, vagy annál több gyerek csak a családok 7,2%-ban van.
- 1990-ben a 29 éves személyek 69,9%-a volt házas, 2001-ben 44%-a, ezzel szemben 2011-ben már csak 19,8%-a.
Mivel a lakosság rohamosan öregszik, a gyerekek meg ugyanilyen ütemben fogynak, a házasságban élők száma a töredékére esett vissza, nem sok jóval kecsegtet a jövő. Ha én lennék a te helyedben, elfelejteném az állami nyugdíjat és még ma elkezdenék spórolni az idős napjaimra.
Néhány további súlyos adatot a magyar nyugdíjrendszerről ebben a cikkben találsz.
Tényleg az a legnagyobb probléma, hogy a fiatalok nem bírják az öregek miatti munkaterhelés-többletet?
Mintha épp azt látnám, hogy eleve munkához sem jutnak...
Egy-egy durvább háború esetén is volt már hasonlóan szétcsúszott korfa, akkor a hazatérő megmaradtaknak még egy szétrombolt országot is újra kellett építeni.
Figyelembe kell venni azt is, hogy mire nyugdíjasok leszünk, már más gazdasági paradigma lesz (és ezzel nem az erőforrások tartalékolása ellen szeretnék érvelni).
Pl. 25 éve is más volt és nem kell nagy zseninek és jósnak lenni ahhoz, hogy lássa az ember, hogy a jelenlegi is fenntarthatatlan.
Sőt, ez fenntarthatatlan csak igazán!
"Ha én lennék a te helyedben, elfelejteném az állami nyugdíjat és még ma elkezdenék spórolni az idős napjaimra."
Ha én lennék a helyedben, és ha nincsen se kutyád, se macskád, akkor menj külföldre, mert várhatóan majd továbbra is az aktív keresőket és vállalkozásokat fogják azért sanyargatni, hogy abból finanszírozzák meg az elkövetkező választások szavazóbázisát. 🙂
Minimális korrektúra. (Segíteni szeretnék, nem beszólni; javítás után ez a komment törölhető.)
"Tehát egy aktívkorúra (nem feltétlen munkával rendelkezőnek!) 61,5 eltartott jut" -> "Tehát 100 aktívkorúra (nem feltétlen munkával rendelkezőre!) 61,5 eltartott jut"
"További adatok excelben itt találsz." -> "További adatokat excelben itt találsz."
köszi
Kiszamolo nem írnál olyan országról-egy posztban, ahol alacsony a jövedelemadó, a EÜ, Nyugdíj magánszámlára fizetődik be stb...
szerintem sokan keresünk ilyen célországot, mint programozók, freelancerek.
Megmondom őszintén én is sokat gondolkodom a célországon, eddig egy megfelelőt találtam Dubai, csak a lakásbérlés kb. elvinné azt amit megspórolnák a jövedelemadón, nyudij, eu járulékon.
Az adatok magukért beszélnek, szerintem az 1.2-es ábra "karácsonyfája" mutatja a leglátványosabban a problémát, és az is egyértelmű hogy a folyamat megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, itt "nyugdíjas" éveiben csak az fog tudni megélni aki már most félretesz (önkéntes-nyugdíjpénztár, NYESZ, államkincstárnál vezetett TBSZ), vagy befektet (ingatlan amit aztán bérletbe kiad). Amire igazán kíváncsi vagyok hogy mikor fog a társadalom szembesülni (vagy mikor fogják szembesíteni, bár a magyar politikai elitet elnézve erre kisebb az esély) azzal, hogy az ország gazdasága egyszerűen nem tud annyi pénzt kitermelni hogy minden (jelen esetben) 65 év felettinek alsó-középosztálybeli életszínvonalat biztosítson ingyenes tömegközlekedéssel. Az idő sürget, és minél tovább halasztják annál nagyobb lesz a pofára esés.
Mi lenne, ha ahogyan a 18 év alattiaknak sincs választó joga úgy a 65-70 év felettieknek sem lenne?
Akkor 10 éven belül úgy lecsökkenne a nyugdíjuk, hogy 80%-uk az éhhalál szélére kerülne. Az ország spórolna évente 1-2ezer milliárd forintot.
Pedig elfog jönni az az idő, amit írtál. Az ország nem létező gazdasága (többek között) a nem dolgozók eltartásába fog beleroppanni.
"Ha én lennék a te helyedben... még ma elkezdenék spórolni az idős napjaimra."
Félretenni, és spórolni nagyon fontos az idős napjainkra, és kell is. De én még szeretném azzal kiegészíteni, hogy én a gyerekeimet is a nyugdíjra való felkészüléshez számítom. Természetesen nem "befektetés" miatt szültem, hanem azért vannak gyerekeink, mert nagyon szeretjük őket. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk/meg fogunk tenni, hogy nyugdíjas éveinkben ne szoruljunk másokra, de 70+ évesen, betegen mit csinálnék ha egy természeti katasztrófa/háború/diktatúra stb. miatt elveszíteném a vagyonom nagy részét? Csak a család marad. Mondjuk ehhez (az én elképzelésem szerint) az is kell, hogy fiatalon lehetőségeinkhez képest én támogassam mindenben őket (iskola, lakáshoz támogatás.. stb), meg az is, hogy tényleg tegyek meg mindent azért, hogy ne szoruljak másokra.
Már ha a gyerekeid hajlandóak lesznek gondoskodni rólad. Kívánom hogy úgy legyen, de túl sok példát láttam már az ellenkezőjére ahhoz hogy a gyereket ne tekintsem a nyugdíjas évek egyik biztos támaszának...
Ez naiv hozzaallas szerintem.
Egyreszt mi van ha a gyerek se tud tamogatni? Ezt nem lehet elore megmondani.
Masreszt ha te elveszted a vagyonod a felsorolt dolgok miatt akkor a gyerekednek se lesz semmivel se tobbje.
Vegszo: gondoskodj magadrol, mas nem fog.
Én ezt a nyugdíj fogalmát törölném ki az emberek tudatából! Miért nem olyan rendszert építünk, ahol az idősek is dolgoznak, tudásukhoz, tapasztalatukhoz és képességeiket illeszkedő munkakörökben?! Ne vegetáljanak, alkossanak, teremtsenek értékeket, pihenni hétvégén is lehet. (Direkt sarkítottam.)
ezzel egyetertek... az OK, hogy jar nekik valami nyugdij, de nyugodtan csinalhatnak valamit mellette... nem kell 40 oraban... eleg ha csak heti 10-20-30 orat dolgoznak ( nyilvan egeszseg fuggvenyeben )
Szerintem olyan nyugdijrendszer kell, ahol a gyerekek nyugdijjarulekaibol kapnak az idosek... igy egyreszt motivaltabb lesz az ember a gyermeknemzesre, masreszt motivaltabb lesz, hogy tanittassa a gyereket ( hiszen az o nyugdijjaba beszamit a gyerek jovedelme is ).
Meg persze kene a felismeres, hogy a nyugdijnak csak a szereny megelhetest kell biztositania, a tobbit azt a munkanak kene.
Szerintem meg most már nagyon el kéne felejteni hogy a nyugdíjrendszert összekötjük a gyerekvállalással, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Persze, a gyermek gondoskodjon a szüleiről, akik emellett az életük során nyugdíjra félretett vagyonaikból élnek, de ne kutyuljuk már a nyugdíjat a gyerekekkel! Az meg már szánalom a köbön ha a fiatalokat jobb híján nyugdíjjal kell motiválni a gyerekvállalásra, ha egy társadalom idáig eljut akkor már az egészet megette a fene!
... és ha ez még nem lenne elég, tegyük hozzá a megduplázódott kisebbség arányát... és ez csak az, akik nyilatkoztak erről. A valós szám sokkal magasabb. Ezt nem rasszista megfontolásból írtam, mielőtt még valaki ezt magára venné. Csak egy észrevétel arra vonatkozóan, hogy milyen réteg lesz nagyobb számban és ennek a rétegnek milyen a hajlandósága a munkavállalásra. Azt gondolom, hogy ez is elgondolkodtató.
Egyetértek a tartalékolás szükségszerűségével, DE:
MIBEN érdemes ezt megtenni?
Bankszámlákat zárolhatják, egy részét elvehetik (lásd pl Ciprus)
Pénz összeomolhat, elinflálódhat, értékét veszítheti
Ingatlan értékalakulása szintúgy bizonytalan + csökkenő népességszám esetén kétséges az eladhatósága vagy bérbeadása
Bármilyen számlán lévő értéket, ingatlant, vagyont államosíthatnak, ha olyan erő kerül hatalomra, erre is volt már példa, elég nagyszülőket megkérdezni
Szóval részemről nagyon nagy a bizonytalanság, kíváncsi lennék a szerző konkrétabb véleményére a nyugdíjjal kapcsolatban.
Ugyanakkor egy szerető család és gyerekek nem hiszem hogy hagynának bárkit éhen halni!
Az en velemenyem:
Magyarorszagon: kisebb fold, amit tudsz muvelni, es ami el tud tartani, hozza olyan tudas, amivel tudsz maszekolni ha szukseges, es nem csak 20evesen...
Ha tobbet tudsz felretenni, akkor erdemes lehet diverzifikalni orszagok es szektorok kozott, de ennek a koltseget is bele kell szamolni ( szerintem ehez minimum 10millio forintos vagyonok kellenek, hogy erdemes legyen ), es akkor bizhatsz abban , hogy a fenti orszagok kozull lesz olyan amiben a befektetesed minimum biztonsagban van. No meg persze abban, hogy legyen eselyed hozzaferni...
Jó dolog a földművelés, de csak addig, amíg meg nem lopnak.
Vagy amíg az egészséged engedi, nem biztos hogy 65+ évesen olyan állapotban lesz az ember hogy kertet műveljen és/vagy maszekoljon.
sokan olyan allapotban vannak, megse csinalnak semmit.
A lopas ellen sajnos jogilag nem vedekezhetsz, de ez remelhetoleg valtozni fog.
Nem olvasok hazai hírportálokat, mert nem szeretem a vérnyomásomat fölöslegesen emelni, szóval világosíts fel, hogy miről van szó, mert eddig akkor lehetett valamit tenni, ha volt tettenérés... Nekem nincsenek illúzióm, hogy vidéken mi megy, a hiperpigmentáltak előszeretettel lopnak el mindent, ami mozdítható és értékesíthető.
Szerintem a megoldás - ha elég nagy a vagyon - minél több, és egymástól minél különbözőbb dologba fektetni. Ami nem szükséges likvid tartaléknak, abból legyen földed/erdőd/gazdaságod, nemesfémed/drágaköved, ingatlanaid, vállalkozásod teljesen különböző üzletágakban, diplomád, gyereked (jó, az utóbbi kettő picit más dolog :-)), értékpapírod, állampapírod, több különböző helyen. Ezek MINDEGYIKÉT egyszerre csak olyan katasztrófa pusztíthatja el, ami után nagyon örülni fogsz annak, hogy az életed megmaradt.
És persze ismerj sok embert. Ez olyankor is sokat segít, amikor már semmi más.
(Az örökkévaló értékekről nem írtam, de csak azért, mert nem témája a blognak :-))
Mellé.
Astra 2013-04-01 at 18:37-re akart menni.
(Kiszámoló, ha megteheted, pakold át)
Rémisztő adatok. De lenne egy kérdésem:
"A családként élő háztartások 53%-ában nincs egy gyerek se, 25,1%-ban pedig csak egy van. Három, vagy annál több gyerek csak a családok 7,2%-ban van."
Ez egy pillanatkép, és a most gyermektlen családok közé a nyolcvanéves néniből és bácsiból álló családok is beletartoznak, akik esetleg felneveltek pár gyereket, vagy pedig ahol nincs gyermek, ott nem is volt soha?
Nem a pénz a jövőm záloga hanem igenis a gyerekeim. Talán pont arra jó ez a válságos világ, hogy belássuk, nem a pénz a legfontosabb dolog a világon. Igen is támaszkodni kell egymásra, nem 'csak egymásra', természetesen én is mindent megteszek a boldogulásomért, de nagyon fontos, hogy számíthassak a szüleimre, testvéreimre és gyermekeimre ahogyan ők is számíthatnak rám.
"Nem a pénz a jövőm záloga hanem igenis a gyerekeim." Ezt senki sem tagadja. "...nem a pénz a legfontosabb dolog a világon." Ezt meg senki sem állítja. Amiről csupán szó van hogy takarékoskodással gondoskodj a nyugdíjas éveidről, hogy ne egy hanem két lábon állj: gyerekeid/rokonaid és a saját megtakarításod. Mert valljuk be őszintén: arra számítani hogy a gyerekeim 20-30-40 év múlva gondoskodni fognak rólam, akármekkora is a családi összetartás és szeretet, csupán spekuláció. Bízunk benne hogy így lesz, de ha mégsem ne legyen pofára-esés a vége.
http://www.hrportal.hu/hr/nepessegcsokkenes-lehet-a-megoldas-a-munkanelkulisegre-20130218.html
És szégyellje magát, aki azért "csinál" gyereket, mert az egy jó befektetés. Mellesleg én 40 évesen, nőként, sok tapasztalattal és végzettséggel "öregnek" számítok, és munkanélküli vagyok.
Számomra az igazi elgondolkodtató adat az, hogy ma, Magyarországon a 30 éves nők fele még gyermektelen.
Az meg külön érdekesség, hogy a HIT gyülekezete és a Jehova tanúi már évek óta stabil negyedik-ötödikek legnagyobb egyház között ma Magyarországon(lásd Excel táblázat), de a hivatalos sajtóközleményben megint az izraeliták meg a görög katolikusokat emelik ki, akiket már évtizedek óta leköröztek. Ezt hívják nagyon elegáns csúsztatásnak, vagy ahogy marketing órán tanulja az ember: szem magasságba kell tenni azt a terméket, amit a vevőnek feltétlenül észre kell vennie.
Sziasztok!
Kicsit off,de mai tapasztalat. Némileg a lakosság motiváltságához, tenni akarásához kapcsolódik: Bemegyek ma vidéki, ismert takarékszövetkezet fiókjába, ahol különben már megtakarítási számlám van. Direkte nem a fiatalabb ráérő munkatársnőt választom, hanem a középkorú , ránézésre tapasztaltat. (szintén ráérő) Érdeklődök a tbsz-számla nyitásának lehetőségéről. Mosoly majd értetlenkedés, hogy egyáltalán mit akarok. Mikor elmagyarázom, újabb mosoly és magabiztos kijelentés, hogy ilyenre takarékszövetkezetben lehetőség aztán nincs! Már majdnem elhiszem, mikor megnézem a falon a hirdetményeket és látom legnagyobb papíron a tbsz taglalását. Mutatom nekik, mire telefon valahova főnöknek és kijelentik: mégis van! :)))
Ezek után kérdésemre, hogy mik a kondíciók válasz: semmi , ingyenes. Ezt már szintén nem hiszem,de nem akarok tovább kukacoskodni, mert hárman nyársalnak szemükkel.
Azon egyáltalán nem csodálkozok, hogy előzőleg feltett kérdésemre, (ami arra vonatkozott, hallott-e, tud-e valamit a hölgy a takarékszövetkezetek egyesítéséről) szintén semmi válasz.. csak széttett kéz és mosoly..
Nos én persze megértem őket, ha alul vannak fizetve és nem motiváltak semmilyen üzletfejlesztésre, de hát azért akkor is.
Hogy is van a mondás? " A kapitalizmus alapja a morál...?"
Na várd meg a TBSZ nyitással a holnapi cikket. 🙂
Kiszámoló Uram! Elképzelhető, hogy vállalkozásról is szó lesz, valamint a miatta felvett hitel mivel másabb, mint a többi? Ha nem, akkor kérlek adj pár könyv címet, amiből lehet okosodni a témában. Köszi.
Köszönöm, megvárom. Alig várom. 🙂 Egy olyat majd bele tudnál szőni, hogy kapjak választ egy magam számára is majdnem hogy megválaszolható egyszerű kérdésre: Ha mégis TBSZ nyitásra adom a fejem, akkor a gyüjtőév naptári évhez kötött, azaz ráér az ember év vége fele foglalkozni, ez évi kamatait úgyse nagyon befolyásolja?! Köfi
hogy kicsit lazuljatok:))
http://toochee.postr.hu/az-uszo-malacok-szigete
Attol fugg. Bankbetetes TBSZ-nel altalban semmi vagy keves kamatot fizet a gyujtoevre igy jellemzoen evvegen eri meg. Ertekpapir TBSZnel viszont ugyanugy nyerhetsz es bukhatsz a befektetesi alapon v reszvenyen vagy akarmin a gyujtoev alatt is, ugyhogy ott felesleges varni.
A pénzügyi életünk szét van csúszva, ezt tudjuk.
Na most ha átlag magyar 30-40 éves korára tud venni saját lakást, utána kezd gondolkodni a gyerekeken... és csak ezek után a nyugdíjon, mert ugye előbb ház, utána nyugdíj, az a kevés szerencsés aki meg megtehetné, csak szórja a pénzt.
Az a röhej, hogy mindenki tudja, hogy kevés gyermek születik, és ez baj, mégsem tesznek ellene. Mindenki csak ül, és bámul ki a fejéből, mint ha attól minden rendbe jönne.
Sok a nyugdíjas, sok a munkanélküli, sok a segílyen élő... ha tetszik ha nem, vissza kell venni ezeket a kiadásokat, de ebben az elmúlt 20 év politkai elitje nem partner... Az orzság szépen lassan halad a kimúlás felé, az emberek meg csak nézik.
Nem akarok nagyon politizálni, de jövőre be kell húzni az x-et a Jobbikhoz, különben nagyon-nagy szarban leszünk. Bajnaiék bevallották, hogy nem értenek hozzá, feri hazudik, viktor meg...
"Nem akarok nagyon politizálni, de jövőre be kell húzni az x-et a Jobbikhoz, különben nagyon-nagy szarban leszünk."
Csak akkor leszünk igazán nagy szarban, ha a Jobbik hatalomra jut. Vagy a Fidesz piacellenessége nem elég neked, nagyobb rombolást vársz?
Kiszámoló says: nem itt politizálunk. Itt maximum közgazdász szemmel elemezzük a gazdasági döntéseket, akár fideszes, akár szoci, akármilyen.
Rendben, akkor javítom.
A gazdaság alapja az élelmiszer termelés. Minél magasabb fokú, kifinomultabb a gazdaság, annál kevesebb emberrel végez nagyobb munkát, és szerez magasabb profitot.
Tehát az élelmiszer, mivel alapvető feltétel az élethez, olcsóbb, mint egy hiperszuper, karórába integrált személyi számítógép. Nem véletlenül nem gyártanak az afrikai törzsek csúcstechnikát.
Addig kell nyújtózkodni, amíg a takaró ér. Élelem legyen, alapvető szolgáltatások legyenek, gyerekek legyenek. És ha nem telik tek-es luxusautóra, akkor nem szabad megvenni. Közben meg a beteg a saját kötszereit viszi a kórházba.
Az oktatás mindennek az alapja. Na ezért rombolták le tudatosan, ezért szűnt meg a magyar gépgyártás.
Nekünk nem űrhajóst kell indítani a Marsra, mert nem az a fontos. Józan paraszti ésszel tessék olvasni a Jobbik programját, minden kérdésről szívesen vitázok, kulturált formában ugyi 😀
Igen, de ettől még ugyanolyan hulladék marad mindegyik, független attól, hogy közgazdász szemmel nézem, vagy pedig úgy, hogy megint kevesebbet vettem a boltban, mint legutóbb...
"A pénzügyi életünk szét van csúszva, ezt tudjuk." Ebben egyetértek. Ebben viszont nem: "az a kevés szerencsés aki meg megtehetné, csak szórja a pénzt".
Tapasztalatom szerint pont azok szórják a pénzt, akik alapjában véve nem tehetnék meg, utána meg sírnak, hogy soha nincs pénzük. Aki meg beosztóan él és van ilyen-olyan megtakarítása, mert nem veszi meg a legújabb kütyüt, az meg az ilyenektől megkapja, hogy könnyű neki.
Ma a gyermekvállalással meg az a probléma szerintem, hogy eldöntheti az ember, hogy egyedül vegetál, vagy gyerekkel együtt hal éhen, ha - mindenféle indokkal, amihez persze annak, hogy gyerek van semmi köze, pedig dehogynem - kirúgják a munkahelyéről.
"Na most ha átlag magyar 30-40 éves korára tud venni saját lakást, utána kezd gondolkodni a gyerekeken…"
Így is kell, végül is a gyámhatóság elveszi a gyereket, ha nem saját tulajdonú ingatlanba próbáljuk hazavinni, ugye?...
Nincs se ingatlanom, se gyerekem, de ha e kettő közt kéne választanom, hát nem a tulajdoni lap felé kapnék...
(És igen, ismerek olyanokat, akik gyerekekkel bérelnek, igen, Budapesten, és semmi gondjuk a bérbeadóval.)
Jól mondod, én is a Jobbik gombot fogom megnyomni jövő évben, abból a bélsárból még nem ettünk, és mint tudjuk a puding próbája az evés. Jó étvágyat!
Mondjuk a felelős gyerekvállaláshoz valamilyen szinten a feltételeket is meg kell teremteni. Az egyik legdrágább "hobbi".
Amúgy hogy a gyerek gondoskodik a szüleiről az nevelés és példa kérdése. Nálunk nem kérdés hogy ugrunk-e ha a másiknak segitségre van szüksége.
Félre kell tenni az nem kérdés - csak az hogy mibe és hogyan és mennyit? Bár erre is vannak folyamatosan változó válaszok.
Amitől félek: Amikor "robban a bomba" a regnáló hatalom azoktól fog elvenni akiktől van mit. És igy ha jő a tél, a szorgos hangya is éhenhal a tücskökkel együtt.
A gyerekvallalashoz elsosorban partner es szandek kell. Ezt tobbnyire nem szep az anyagiakra fogni. Ugyanis mindig lehet egy nagyobb, jobb autoert, szebb, nagyobb hazert, es vastagabb bankszamlaert dolgozni.
Amugy nembiztos, hogy okos dolog hazat/lakast venni a gyerekvallalas elott. Ez inkabb a luxus... hogy miert? Mert valtoznak az igenyek, es a lakast nehez boviteni meg szukiteni.
"Amugy nembiztos, hogy okos dolog hazat/lakast venni a gyerekvallalas elott. Ez inkabb a luxus… hogy miert? Mert valtoznak az igenyek, es a lakast nehez boviteni meg szukiteni."
Ott a pont. Én nem is értem, amíg nincs meg a tervezett "utolsó" gyerek, addig minek saját ingatlanhoz kötni magunkat, legalábbis ha a nagyvárosok valamelyikében akarunk élni. (Kiszámoló írta, hogy ha 10-15 évnél rövidebb időre veszel saját célra lakást, akkor az ügyvéd, bank, közvetítő és az állam jártak jól, te nem.)
Választ köszönöm. Istenőrízz, hogy politizálgatás felé induljak el pont itt (arra megvan a kismillió hatszázötvenhatezer egymást ócsárló feszültséglevezető politikai fórum),de Jobbikos dologhoz egy kérdés. Racionális, gondolkodó szemszögből amilyennek ezt a weboldalt megismertem. Ha kérhetem... Szóval van Jobbiknak szerintetek értelmes jövőképe gazdasági oldalról? Ezek elég populista mondatoknak tűnnek nekem: http://www.jobbik.hu/programunk/gazdasagpolitika
aztán meg ez itt. Lenne ezekben ráció? (Tényleg hagyjatok kérlek most a zsidózó beszólásokkal... olyan sok hely van, ahol megtehetitek..:)))
http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2012/06/adopamflet_lmp.pdf
http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2009/02/zold_elenkites.pdf
Más út nincs. Ez nem spanyolviasz, külföldi országokban mind ezt csinálják. Mindenhol felismerték, hogy az árvizeket össze kell gyűjteni, és nyáron elöntözni. Nálunk is voltak hatalmas csatorna rendszerek, a holtágakban haltenyésztés folyt már a középkor óta. Már nálunk is vannak elsivatagosodó területek.
A mezőgazdaság egy része a hektáronkénti támogatásból él. A gdp jelentős része az időjárástól függ...
Az nem megy, hogy külföldről hozunk be mindent. Ott volt a Csepel, az Ikarusz, gyártottunk mindent. És ezeket ha kell, áldozatok árán is meg kell termelni, majd később a még nálunk is fejletlenebb országoknak exportálni.
Máshogy egyszerűen nem megy, meg kell termelni amit meg tudunk termelni. A világ újból a természetközeli megoldások felé fordul, nem hogy trend, de már létkérdés a környezetvédelem.
Segélyből nem lehet élni. És az alapoktól kell kezdeni a munkát.
"A gdp jelentős része az időjárástól függ…"
Szerintem rég rossz lenne, ha ez igaz lenne. A tény ezzel szemben: a mezőgazdaság a nemzeti össztermék 3-4 %-át állítja elő, és a ráépülő szektorokkal együtt kb. 7-800 ezer ember megélhetését biztosítja.
Szerintem nem érdemes pártok gazdasági programjait böngészni, mert hatalomra kerülésük esetén a valóság rögös talaján úgyis minden átértékelődik.
Minden politikai hozzászólás mostantól kuka!
Jó, bocsi, tényleg gazdasági oldalról akartam megközelíteni a kérdést, de mostantól kifejezetten kerülni fogom hogy belekeverjem a pártokat/politikusokat. Bár gondolom a gazdasági miniszter döntéseit továbbra is lehet véleményezni. 🙂
Nem hinném, hogy a ráció elvén működő vita bizonyos pártok gazdasági elképzeléseiről (csak és kizárólag ráció elvén! no ideológia!) káros lenne, na meg a régi görögökre tudnék utalni : aki nem politizál közömbös azaz "idióta". -- De természetesen ez a te blogod! Te hozod a döntéseket!
Az automatizálás óriási probléma a modern világ munkanélkülisége szempontjából. Főképp ha abból a pszichológiai tényből indulunk ki hogy a munka nem csak egzisztenciális okból kell az embernek hanem célorientációk miatt is. Persze Mao.-n egzisztencia is..
http://ktkj.blog.hu/2012/07/07/a_gepesitesrol_es_automatizalasrol_1
A mindenkori kormányok és ellenzékek döntéseit és elképzeléseit nem csak lehet értékelni, hanem kell is.
Én is sokat szidom a jelenlegi kormány rossz gazdaságpolitikáját, ahogy az előző kormányokat is volt miért.
De nem azért, mert Fidesz, Mszp, vagy akármi más.
Sajnos Mo-n már a vallási beidegződésnél is súlyosabb az emberek politikai nézetei.
Ezért felesleges erről vitát nyitni a blogban.
Közgazdaságtan jöhet, politizálás nem.
A termelekenyseg novekedeserol mi a velemenyetek? Az elmult evszazadokban a toredekere esett vissza a mezogazdasagban alkalmazottak szama ugy, hogy kozben aruboseg van. Evente fejenkent 100 kg elelmiszert dobunk ki, ami az 1800as evekben meg elegge elkepzelhetetlen lett volna. Ha innen nezzuk, akkor nem is olyan veszes ez a demografiai valsag...
egy cikk: http://hvg.hu/tudomany/20130330_ez_tesz_szegennye_minket
eszerint 7.6 millio munkahelyet vettek at a gepek... Ha igy folytatodik, akkor egyre kevesebb munkaerore lesz szukseg.
Az egy dolog, hogy tisztességes állami nyugdíjra számítani nem lehet, így aki nem akar nagyon nyomorult öregséget, kénytelen öngondoskodni. De aztán, hogy ez mennyire lesz sikeres...? Akár pénzt rak félre, akár ingatlanba vagy értékpapírba fektet, semmiféle garancia számára nincs.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mindenkori kormánynak felmentvénye van, és nem köteles gondoskodni arról, hogy a bruttó bérünk felének megfelelő (38-40 éven át beszedett) összegért cserébe elfogadható nyugdíjat biztosítson. (Mert a 16% adó és a 10% járulék mellett ott van még a 27%-os "szoha" is, amely most már teljes egészében a nyugdíjkasszába megy, az OEP nem kap belőle.)
Tehetek én arról, ha azt a pénzt az állam rosszul használta fel?
Annyi biztos: a pénzt megkapta, adott célra, és azt a célt teljesítenie kell. Ebből nem szabad engedni.
De aki csak teheti, takarékoskodjon, persze. Ha tud.
mi szamit tisztesseges allami nyugdijnak? Amibol epp nem hal ehen a nyugdijjas, vagy amibol evi 5-6 luxusnyaralas kijon?
"Tehetek en arrol, hogy azt a penzt az allam rosszul hasznalta fel?"
Nem tok mindegy, hogy tehetsz-e rola? Ha elszorjak, akkor kitol kene elvenni? Az akkori fiataloktol? Amugy a kerdesedre a valasz: Valoszinuleg igen, tehetsz rola. ( Legalabbis a tobbseg tehet rola )
Janos:
itt van a kelepce.
Úgy tűnik, sokan elhitték, hogy az öregek nyugdíját csak a fiatalok finanszírozhatják.
Holott a nyugdíj ún. "megszolgált jövedelem", amely kizárólag úgy keletkezhet, hogy megdolgoztál érte, és a befizetéseid arányában juttatnak öregségi ellátást. Akkor ennek mi köze van az aktívakhoz?
Az, hogy Orbán szerint csak a járulékból fizethető nyugdíj? (Ez lett volna a TB alapmodellje, de az első Orbán-kormány sietett megszüntetni őket, költségvetési tétellé tette a TB-t! Aztán most csodálkoznak?)
Ezekbe nem szabad belenyugodni, és makacsul képviselni kell azt az álláspontot, hogy ne figurázzanak már a nyugdíjjal - gyerekek száma, például -, hanem maradjunk annyiban, hogy azt a pénzt mi befizettük, és legalább az inflációval növelt értéke alapján jár (JÁR!) nekünk a juttatás. (Ne mondjunk le róla eleve.)
Sajnos tevedsz:( Az egesz ugy indult, hogy a masodik vilaghaboru utan bevezettek az alltalanos nyugdijjat. Es azota az aktivak tartjak el a nyugdijasokat!! Talan mi leszunk az elso olyan korosztaly, akik sajat maguknak kenytelenek felretenni, es tudatossan arra keszulni, hogy nem lesz annyi nyugdijpenzunk mint kene.
Ez sajnos nem akarjuk, vagy nem akarjuk kerdese, es nem is tetszik vagy nem tetszik...
Amugy lattal mar olyat, aki penzt evett, es jollakott, meg egeszseges volt tole? En csak olyat, aki a megtermet eteltol lakott jol, es attol lett egeszseges... ugyhogy akarmilyen formaban kapod a nyugdijjat, azt akkor ki kell termelnie egy aktivnak...
Hogy is mondja a régi vicc?
Járni jár, de NEM JUT!!!
Még valami, kiegészítésképpen és magyarázatul.
Amikor nyugdíjfizetési jogosultság keletkezik, akkor az történik, hogy a munkáltató a "munkaerő árát" részben bérként, részben járulékként megfizeti, igaz?
Tehát nem a teljes ellenértékét kapod meg annak, amiért megdolgoztál, hanem egy részét folyósítják, másik részét félreteszik (állami alapba, foglalkoztatói nyugdíjpénztárba, magánpénztárba, aztán a többit ők már tudják).
Amit ez a kormány most csinál (bocs, nem lesz politika, de ennyit muszáj kimondani), az ennek a világszerte alkalmazott modellnek a felmondása, helyette pedig egy olyan modell bevezetése, ahol az érintett jogosult tetszés szerint átvágható. (Annyit fizetünk, amennyit jónak látunk.)
Janos előző kérdésére:
az éhenhalás környékén, vagy annyit se akarnak fizetni. És erre bólogassunk, hogy nincs mit tenni?
Azert nem kapsz teljes fizetest, mert az allam, ahol dolgozol leveheti egy reszet. Ez igy mukodik mindenhol. Utana maga az allam mondja meg, hogy ezert cserebe mivel tartozik neked. Sajnos ez igyvan minden demokraciaban, diktaturaban vagy kiralysagban egyarant.
Alapvető tévedés, hogy a fizetésed "másik részét félreteszik (állami alapba, foglalkoztatói nyugdíjpénztárba, magánpénztárba, aztán a többit ők már tudják)".
A felosztó-kirovó rendszerben semmit sem "tesznek félre", ami nyugdíjjárulékként befolyik, azt gyakorlatilag azonnal ki is fizetik a nyugdíjasoknak.
Ezen akart változtatni a magánnyugdíjpénztári rendszer, amit mostanra gyakorlatilag felszámoltak.
Miért törölted Bosnyák Attilával, a Consequit vezérigazgatójával a Gazdasági Rádióban készített interjú linkjét?
Ennyire nem tűröd a te nézeteddel, szemléleteddel össze nem egyeztethető véleményeket? 🙁
Meg sem néztem, de én nem akarom a Brókernet klónok reklámozását segíteni az oldalamon. Éppen elég embert rövidítettek meg eddig is a rossz termékeikkel.
Szóval úgy mondasz véleményt valamiről, hogy meg sem ismerkedsz vele? 🙁
Milyen alapon zárod el az olvasóidat, akik hallgatnak rád, az információtól?
Nem kell vele egyetérteni, de nem ez a megoldás! Ha szükséges vitatkozz és érvelj!
Mellesleg az interjú elején elég komoly kritikát fogalmazott meg Bosnyák Attila a Brokernet korábbi működéséről!
Számodra mit mond Czakó Borbála, Hardy Ilona és Benkő Vilmos neve?
Nehogy már nekem kelljen magyarázkodni, hogy a Brókernet alapítójának új cégét miért nem vagyok hajlandó reklámozni a saját blogomon.
Kritizália az elöző cégét? Vissza is fogja fizetni az embereknek azt a pár százmilliárdot, amit az elöző cégében keresett a megvezetésükkel?
Mellesleg nem azt kifogásolom, hogy hogy nem "reklámozol" konkurens céget, hanem azt, hogy úgy alkotsz róla véleményt, hogy nem is vagy hajlandó megismerkedni vele.
Ez a Brókernetnek konkurencia, nem nekem.
Miért kellene megismerkednem a Brókernet tulajdonosának új cégével, amelyik ugyanazt árulja, amit a Brókernet, maximum más ügynöki rendszerben?
Majd ha megszűnik lehúzni az embereket unit linked biztosításokkal, mindenkitől bocsánatot kér, majd esetleg megismerkedünk.
Addig meg törődj bele, hogy ezen az oldalon nem lesznek reklámozva sem ők, sem a hasonló cégek.
Ha nem tetszik, írj egy blogot, ahol csak őket reklámozhatod egész nap.
1.) Hidd el neked IS konkurencia!
2.) Semmit sem "árul"!
3.) A portfólió közel sem ugyanaz mint a Bnetnél.
4.) Az Aegon Libra, a CIG Mentor, a Solar Gold aranyszámla, az egészségbiztosítások mióta tartoznak az UL-ek közé?
5.) Az UL egyáltalán nem az ördögtől való vétek!
Végezetül de nem utolsó sorban:
Megalapozott véleményt csak arról tudsz mondani, amit ismersz.
Ameddig ez nem történik meg, addig csak előítéleteid lehetnek.
Nem árul? Akkor mit csinál? Mesél róla és ennyi? Menj el és vedd meg, ahol akarod?
Elárulod a Solar Gold költségvonzatát, az Aegon Libráét, meg a CIG Mentorét? Ezek is megérnének egy cikket.
Az ügyfeleknek el szoktad ezeket a költségeket árulni számszerűen, hogy ez alapján döntsenek?
Az UL-eknél el szoktad mondani, hogy az első másfél év befizetése az cégedé, ezért ne csodálkozzon, hogy miért nem gyűlik a pénz a számlán?
Miután a termékeket jól ismerem, a cég elődjét is sokkal jobban, mint szeretném, ez nem előítélet.
De vita befejezve, én nem fogom őket reklámozni a blogomon, mert szerintem nem jó cég. Ha másképp gondolod, még egyszer mondom, írj egy blogot és reklámozd őket ott.
Az UL-eknél a 15. év végére a bónuszokkal gyakorlatilag visszakapják az elvont kezdeti költséget. Azt viszont el szoktam mondani, hogy az UL KIZÁRÓLAG hosszútávú befektetésekre alkalmas, amennyiben a 10. év előtt kiszáll, nagy valószínűséggel kevesebbet fog visszakapni, mint amit befizetett. Saját számításaim szerint kb. a 7. évnél lehet nullszaldós.
Amennyiben van egy 10 milliós hiteled 20 évre (THM 10%), amit a 3-4. évben szeretnél lezárni, akkor mennyi is a tőketartozásod?
Jól sejtem, hogy alig csökkent? Miért nem háborogsz, hogy te már egy csomó pénzt befizettél, az a szemét bank meg átvert téged, mert lenyúlta a pénzedet?
A hitelt 20 évre vetted fel, az UL-t is 20 évre kötötted meg! Mindkét esetben megfizetteti veled a pénzintézet a költségei jelentős részét, amennyiben idő előtt ki akarsz szállni a szerződésből.
Drága barátom, azt kamatnak hívják és nem költségnek. De pont erről írtam: //kiszamolo.hu/miert-nem-csokken-a-hitelem/
Ezt összemosni a unit linkek brutális kezdeti költségeivel elég nagy csúsztatás.
Teljesen mindegy minek hívod, az ügyfél számára ugyanolyan költség, amit neki kell állnia!
ne fárassz már. A kamat a hitel költsége, vagy a megtakarító haszna.
Ne akard már ezt összemosni a unit linkek 150%-os kezdeti költségeivel, mert nagyon komolytalan dolog.
Mindez természetesen nem menti azon bnetes és egyéb magukat "tanácsadónak" nevező hiénákat, akik kihasználták az emberek tudatlanságát, és rövid vagy középtávú célok érdekében ajánlottak UL-t, gyakran a biztonsági tartalékot helyezve át oda.
Nem utolsó sorban ez vezetett oda, hogy Kósa Erika kivált a Brókernetből és megalakította a saját - és kizárólag általa tulajdonolt - cégcsoportját.
Ismét megkérdezem, mert eddig nem válaszoltál rá:
Számodra mit mond Czakó Borbála, Hardy Ilona és Benkő Vilmos neve?
Ha már ragaszkodsz az "árul" kifejezéshez, akkor biztonsági és tőkefelépítési stratégiát "értékesít".
Azt írod, jól ismered a termékeket.
Amennyiben valóban így van, akkor mondd már meg, egy lejárati értékkel is rendelkező kockázati életbiztosításnál - amilyen a Libra és a Mentor - milyen költségszerkezetről, költségvonzatról szeretnél hallani?
Az arányszámlának meg elég egyszerű a költségvonzata: opciós díj, eladási ár, és a számlaarany kezelési díja. És ezt mind elmondom az ügyfeleinknek.
Mókusvakítás, volt már a kezemben Libra feltétele. Apró betűben ott van, hogy a költségek levonása után adja vissza a pénzt és mókás költségei vannak.
Plusz kamatot sem fizet, ami egy 20 éves szerződésnél szintén komoly költség.
De küldd át a biztosítási feltételeket és a másikat is, majd megmutatom, hol éri meg a biztosítónak és az ügynöknek.
Amennyiben valóban olvastad a Libra feltételeit, akkor nyilván tudod ezt is:
Mi a LIBRA lejáratkori szolgáltatása ( az egyéb feltételek teljesülése esetén )?
A tartam utolsó befizetésének egy hónapra arányos része szorozva a tartam hónapjainak számával
Amennyiben a futamidő alatt végig kérted az infláció követő indexálást, akkor gyakorlatilag reálértéken visszakapod az alapbiztosításra befizetett összeget. Mindezt úgy, hogy a futamidő alatt végig volt egy nagyon komoly biztosítási védelmed.
Az esetleges kiegészítő biztosítások díját természetesen nem kapod vissza!
Na, küldj egy biztosítási feltételeket és kielemzem, már úgyis írni akartam róla.
Nem hülye az Aegon sem, meg az ügynökök sem, akik árulják szép jutalékért.
Én sem tudom, miért éri meg az Aegonnak ilyen feltételekkel, de ez van.
A jutaléka lényegesen kisebb, mint egy hasonló éves díjú UL-é.
Javaslom, menj be az Aegonhoz és kérjél tőlük nyomtatott anyagot.
Hogy jól tudjál aludni, a Libra költségei: 🙂
Mennyi a LIBRA termék kezdeti kezelési költsége?
az első 36 hónapra vonatkozó díj 50%-a
Mennyi a vételi-eladási árfolyam-különbözet az LIBRA esetén?
A LIBRA esetében nincs ilyen költség
Mennyi a LIBRA fenntartási költsége?
3,75 %
Mennyi a pénzalap kezelési költsége?
a pénzalap 0,145 %-a havonta
Mennyi az adminisztrációs költség évente?
nulla
De ezeknek a költségeknek akkor van jelentősége, ha idő előtt visszavásárolják a szerződést.
Bővebb anyagot kérek! 🙂
A Mentorról itt találsz tájékoztatót:
http://www.cigpannonia.hu/hirek/mentor.html
nekem nem a reklámrizsa kell, hanem a biztosítási feltételek, amiből a lényeg kiderül, az elhallgatott költségek.
Milyen furi, hogy alig van olyan biztosító, amelyik ki meri tenni a honlapjára a költségeket.
pdf-ben nekem sincs meg. 🙁
De a Mentort megtalálod itt:
http://www.cigpannonia.hu/nyomtatvanyok
Mind a simát, mind a Consequit-est.
köszi!
Nincs mit!
"Cserébe" csak annyit kérek, hogy hallgasd meg a Bosnyák Attilával a Gazdasági Rádióban készített interjút (2*15 perc).
Tisztelt Egy másik Zoltán!
Ha jól vettem ki a hozzászólásából,egy olyan folyamatnak voltunk a tanui,hogy megalakult a Bnet(K.Erikával is),több mint egy évtizedig működött-működik,eladott egy csomó rossz terméket,majd több,mint egy évtizedes remek árbevételek után K. Erika erre rájött,hogy ez nem jó és nem etikus,alapított egy új céget,amelynek ügyvezetője(úgy tudom B. Attila),aki komoly kritikákat fogalmazott meg a Bnet(társtulajdonos K. Erika) korábbi működésével kapcsolatban(tanácsadó hiénák,akik rövid és középtávú célok érdekében ajánlottak UL-t a tartalékokat sem kímélve)
Kérdéseim a következők:
1.El volt e vágva K.Erika a külvilágtól az utóbbi években,hogy mindezekről nem volt tudomása(lásd "Számkivetett" című film-Tom Hanks:):))
2.Bíznom kellene ezek után ebben a cégben,akármilyen szépek is az ajánlatok?
Kérem,győzzön meg álláspontom helytelenségéről!
Tisztelettel:
Az idézett "tanácsadó hiénák" az én megfogalmazásom volt, és nem kizárólag a Bnet munkatársaira vonatkozott. Bosnyák Attila, miután nem vett részt a Bnet vezetésében (az Aviva dél-európai régiójának volt a vezetője az elmúlt években, és Kósa Erika felkérésére vállalta el a vezérigazgatói posztját), nem így fogalmazott.
Hogy a tulajdonosok közül kinek milyen szerepe és lehetősége volt a Bnet irányításában, nem tudom. Ami kiszivárgott, abból számomra az derült ki, hogy a másik főtulajdonos, a Bnet elnöke fokozatosan minden jogkört magához vont.
Miért kellene bíznia a cégben?
Nem kell vakon bíznia! Csak legyen kicsit türelmes és adjon esélyt, hogy bizonyítani tudják: ők másként képzelik el a pénzügyi tanácsadást, és másként is csinálják.
Kérdeztem már a házigazdától, hogy mit mond számára Czakó Borbála, Hardy Ilona és Benkő Vilmos neve? Eddig sajnos nem válaszolt. 🙁
Ők mindannyian az arcukat és a nevüket adják a céghez, mint a tanácsadó testület tagjai.
Mint aki belülről látta a BNET-et, nem hiszem, hogy egycsapásra megváltoztak volna, sem a maradók, sem az új cég. A még BNET hivő kolléga szerint most "kiszórták a kukacokat" és új idők jönnek! Nem MLM hanem MLA! Eddig azt hallottam mindenhonnan hogy azon veszett össze a 2 fő tulajdonos hogy nagyon lecsökkentek a bevételek és mindegyikük más módon képzeli el a megoldást. Sajnos egyik útnál sem értem az ügyfél szempontjából miért lenne jobb mint eddig.
Abban sajnos igazuk van hogy képzetlenek vagyunk pénzügyek területén (másképp nem élnének meg), takarékoskodni kell (ésszel és megfelelő utánajárással), és hogy az UL is megoldás (csak nem mindenkinek és nem biztos, hogy amit kinálnak). Ha én is rendszeresen járnék "továbbképzésre" egy idő után biztos feltétlen hive lennék, de egy életre megcsömörlöttem az effajta pénzügyi tanácsadástól.
Nem tudom, melyik divízióban melyik vezető irányítása alatt dolgoztál és milyen szintet értél el.
Valószínűleg igaz, hogy amíg szaladt a szekér, addig a tulajdonosok a köztük levő véleménykülönbségeken könnyedén átléptek. Amikor a válsággal együtt jöttek a problémák is, akkor ezek a különbségek - amelyek korábban jelentéktelennek tűntek - hirtelen óriásivá váltak. Az is bebizonyosodott, hogy az a startégia, amit K. Péter elnök kitűzött, nem volt sikeres. A tőzsdei bevezetés előkészítése gyakorlatilag kudarc volt.
És igen, valóban jelentős nétez eltérés alakult ki a hogyan továbbot illetően K. Erika és K. Péter között. A köztük levő viszony annyira megromlott, hogy nem tudtak tovább együtt dolgozni.
Kósa Erika úgy látta, hogy az ő elképzelése a helyes, és csak egy új, teljes egészében általa birtokolt és irányított cégben tudja ezt bebizonyítani.
Másik - ezek az emberek nagyon különböző értékrendet képviselnek a különböző fórumokon. Kedvencem Dr. T. András - a BNET jeles képviselője (aki mondjuk az oldalán nem hangsúlyozza..) aki az átlagember számára is jól összeszedett és hasznos tanácsokat tud mondani a rádióban, és szeret népnevelő szerepben feltünni, a BNET-es belső előadásokon elhangzott néhány beszéde ha kijutott volna szerintem sok ügyfele átgondolta volna üzleti kapcsolatukat. Néha sajnálom, hogy nem szegtem szabályt, de én húztam volna a rövidebbet.
Nem hiszem hogy a BNET2-nél másképp mennének a dolgok - ugyanarra az alapra épitenek, ugyanazok a módszerek, ugyanazok az emberek.
Szerencsére már lényegesen több információ van a tapasztalatokról, és remélem, egyre többen olvassák.
@Catinator
Kepzel azt a volt Bnetest, aki atmegy az uj cegbe es azzal szembesitik, hogy eddig marhasagokat es csunyasagokat vartunk el toletek....de majd most!
A Bnet tulajdonosai nem "várták el" a hiéna magatartást a munkatársaktól. Sajnos volt olyan vezető, aki így "dolgozott" és ezt tanította a csoportjának. A tulajdonosok felelőssége abban áll, hogy nem léptek fel ellene határozottan, amikor a tudomásukra jutott.
Másrészről a legtöbb "problémás" szerződést 2005-2008 között kötötték, a bili pedig 2009-2010-ben kezdett kiborulni. Addigra pedig a kezdeti évek már elteltek, így nem fenyegette a visszaírás az ügynököt.
Ez a mentalitás nem csak a Bnet egyes üzletkötőire volt jellemző, de mivel a Bnet addigra már dominánsan piacvezetővé vált, velük azonosították.
nem elvartak, csak ugy lett a rendszer kialakitva, hogy a hienakat jutalmaztak, a tobbieket meg nem:) Vegulis...
Amugy ha ennyire elvi problemak voltak, akkor miert nem jott elo a profitszerzes idejen? Miert nem voltak etikusabbak?
Amugy akik benne voltak magasabb szinten, azok mind etikai hibat vetettek, de ez nem erdekelte oket a magasabb profit miatt... Innentol kezdve mondhat amit akar... Lehet, hogy radiokban szepeket mond, de kozben mast csinal... rajuk illik a vizet predikal bort iszik ...
Nem tudom, milyen belső beszédre gondolsz.
A jelenlegi termékportfóliója lényegesen más, mint a Bnet-é volt tavaly ősszel. Teljesen máshol van a hangsúly, és nem az UL áll a középpontban.
@GabenHUN : Elképzelem. 🙂 Aztán azt is hogy szembesül hogy csak a termékeket kell újratanulnia. Meg a jutalékszámitást. Nem hiszem, hogy az alapismereteket jobban elmélyitenék - csak annyira, hogy beszélni tudjanak róla.
Félek, az új cég is csak egy ürügy lesz a szerződések újrakötésére. Váltsd ki régi konstrukciódat a mostani piacvezető legjobbra - átvisszük egyik biztositótól a másikhoz! A BNET lerágott csont, de itt az új!!!
Arra viszont kiváncsi lennék, mennyi az igazságtartalma annak, hogy az első 3 év azért ilyen "költséges", mert a biztositó hitelt vesz fel, hogy a jutalékot és a befektetés költségeit ki tudja fizetni, és ennek a törlésztése kerül ennyibe?
Nekem hihetetlennek tűnik, hogy pont a költségérzékeny biztositók tennének igy.
És ha a jutalékot mondjuk 5 évre szétosztva fizetnék? Ha a piramist nem kéne fizetni? Még akár jól járhat az ügyfél is?
Ismered a cég működését vagy csak feltételezéseid vannak?
Szerintem az utóbbi. 🙁
Mielőtt véleményt mondasz valamiről, illene megismerkedni vele.
Olvastam az interjút Kósa asszonnyal a cég megalakulásakor, nekem annyi elég volt.
Engem ez a kommentpárbaj is arról győzött meg, hogy soha az életben ne álljak szóba semmilyen ügynökkel. (eddig se álltam, ha valami kellett, én mentem oda) Egyszerűen képtelen vagyok egyáltalán felfogni az UL értelmét, nem hogy azt, hogy egyáltalán hogyan csűrik-csavarják a költségeket, de azt hiszem ez a hiányosságom egész életemben meg fog maradni. És amit nem értek, abba nem teszek pénzt. De jó tudni, hogy a keselyűk itt köröznek a blog felett. 🙂
Ezek szerint aminek a működését nem érted, azt nem is használod?
Jól van, nem kell megsértődni, még rengeteg más embert meggyőzhetsz! 🙂 Te UL-t árulsz, nekem meg az nem kell.
Tévedsz, én semmit sem árulok, hanem személyre szabott biztonsági, megtakarítási és tőkefelépítési stratégiát készítek, aminek valóban az egyik eleme LEHET az UL.
Az Erika mai interjúja alapján még mindig a unit link a fő csapásirány. A másik az arany, aminek ára 11 év eszeveszett emelkedés után kő módjára zuhan.
A jelenleg 4 területre fókuszál, ebben a sorrendben:
- Biztonsági tartalékképzés
- Családok biztonsága
- Egészségbiztosítás
- Tőkefelépítés
Az első az aranyszámlára épül, az utolsó az UL-re.
Arany vagy nem arany?
Az arany évtizedes emelkedő trendjét a grafikonon vizsgálva jól tetten érhetők az emelkedő impulzusok, majd az ezeket követő korrekciós szakaszok. A legutolsó dinamikus emelkedési impulzus 2011 januárjában indult, mígnem augusztusban a lendület kifulladt és kezdetét vette egy hosszan elhúzódó korrekciós időszak. Ez az árfolyam-korrekció egy nagyjából 1.500 és 1.800 dollár közötti sávban zajlott. Ebből esett ki lefelé a jegyzés múlt pénteken, majd zuhant éppen az eredeti impulzus kiindulópontjáig 1.320 dollárig. Azzal, hogy itt megállt a visszaesés, a tankönyv szerint az emelkedő trend nem tört meg. Még mindig csak egy – igaz meglehetősen kiterjedt – korrekcióról beszélhetünk.
(aranypiac.hu elemzése)
Na, én is írtam ilyen elemzéseket egy másik aranyos cégnek, aki az ügyfelünk volt.
Mivel azért fizetett, hogy az jöjjön ki, hogy aranyat kell venni, mindig az is jött ki, pedig már tavaly sem volt könnyű olyan adatokat találni, ami ezt alátámasztja.
Tehát azt állítod, hogy aki abból él, hogy aranyat adjon el neked, az szerint aranyat kell venni?
Ez tényleg megindokol mindent. 🙂
Én is ismerem Churchill mondását, miszerint annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam! 🙂
Mindemellett most is a cél határozza meg, hogy érdemes-e aranyba "fektetni". Van akinek igen, és van akinek nem.
Magyarán a Kiszámoló blog sikerének farvizén terelsz abba az irányba, amiből te élsz. Itt általában átlagemberek beszélik meg a tapasztalataikat. Szerintem indíts saját blogot, ígérem el fogom olvasni, ha elég színvonalas lesz. Mondjuk a reklámozását ne ezen a blogon indítsd be, mert én sem egy másik blogon akadtam erre. Jó bornak nem kell a cégér. 🙂
Tévedsz, én nem terelek senkit és semmit.
Kiszámolónak van egy bizonyos fóbiája, amivel én nem értek egyet és elmondom a hozzákapcsolódó véleményemet, kiegészítem az általa festett képet. A többiek meg eldöntik, hogy érdekes-e számukra vagy sem.
Túl sok unit link ment át a kezemen ahhoz, hogy fóbiának hívd.
Meg aztán ott az az átkozott matek, ami mindig kiadja, hogy kegyetlen nagy szívás a unit link, egyedül az ügynöknek jó.
De a többi újabb mókusvakítás, mint aranyszámla és hasonlókkal is csak az ügyfél nem jár jól, mindenki más igen.
Megpróbálhatod védeni a mundér becsületét, de többre mennél, ha számokkal próbálnád megtenni, nem reklámriportok belinkelésével.
De nem akarom ezt az értelmetlen és meddő vitát újra kezdeni, sőt lassan le is zárom.
Mostantól csak azon lehet vitatkozni szigorúan matematikai alapon hogy miért is jár jobban egy ügyfél egy unit linkkel, mintha bármi másban gyűjtené a pénzt. Például ugyanabban a befektetési alapban, amibe a biztosító is fektet.
Lásd pl. CIB biztosító: Unicredit Pioneer-ja, Concorde alapjai, stb. Ezeket te is meg tudod venni, besétálva az utcáról. Csak éppen a unit link költségei nélkül és az ügynök jutaléka nélkül.
Minden más hozzászólás ebben a témában mostantól kuka, lévén hogy totálisan offtopik a magyar demográfiai helyzethez.
Azt hiszem, eddigi hozzászólásaimból kiderült, hogy nem vagyok "minden áron" az UL mellett. Dde nem is utasítom el alapból.
Vannak olyan helyzetek, amikor ez a kedvezőbb az ügyfél számára. Korábban már több ilyet írtam, nem ismétlem meg. Kár, hogy a legjobban teljesítő bef. alapokat nem igen lehet a bankoknál megvenni (pl. Uniqa, DWS-II).
Az alapok elért hozamáról nézd meg a MoneyMoon elemzéseit
Remélem ügyvédhez és orvoshoz sem mégy, mivel te jobban értesz a gyógyításhoz és a joghoz is?!
Azzal tisztában vagy, mikor a neten váltasz kötelezőt vagy kötsz utasbiztosítást, akkor is "ügynökkel" tárgyalsz?
Ezért szoktam én inkább a direktbiztosítóknál először körülnézni.
Olyan orvoshoz vagy ügyvédhez nem is megyek, aki a múlt héten még hentes volt, vagy szociális munkás, aztán egy hétvégi tanfolyam után hétfőtől hirtelen orvos, vagy jogász lett.
Pedig így születik a "pénzügyi tanácsadók" 99%-a. Péntekről hétfőre. Vagy maximum egy hetes "képzés" után, ami 3 nap értékesítési tréning és két nap unit link termékismeret.
A kezdők nem is tanulnak és nem is közvetíthetnek UL-t!
Ha már az alap hibás, akkor az arra felépített következtetések sem felelnek meg a valóságnak.
Írtam már, mielőtt valamiről véleményt mondasz, ismerkedj meg közelebbről vele! 🙂
Nem biztos, hogy attól számodra szebbé és emészthetőbbé válik, de legalább megalapozott lesz a véleményed.
Reform előtt áll az értékesítési szakma, ebben mi úttörő szerepet vállalunk - mondja Kósa E. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulja, miben bíznak a viharvert életbiztosítási piacon, piramist építenek-e ők is, és mit szólnak az arany árfolyamának hirtelen eséséhez.
P.: Miért döntöttek új cég alapítása mellett, és miben mások, mint a többi biztosításközvetítő?
K. E.: Új koncepciót, új filozófiát, új értékesítési szellemiséget akartunk kialakítani. Mi nem gyors üzletkötőket szeretnénk felvenni, akik jönnek-mennek, hanem egy szakmát szeretnénk nekik megtanítani. Erre helyezzük a hangsúlyt az oktatásban, a vizsgáztatásban, az értékesítési anyagainkban, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, az ügyfélkontrollban, a teljes back office hátterünkben. Az a célunk, hogy ha valaki azt hallja, hogy befektetés vagy biztosítás, akkor egy cég neve jusson eszébe, a mienké - ezt csak minőséggel és szakmai felkészültséggel tudjuk elérni.
A tisztességes nyugdíj csak álom marad magyarok millióinak
A sors útjai kifürkészhetetlenek - tartja a mondás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem készülhetünk fel a váratlan élethelyzetekre. Ehhez természetesen tisztában kell lennünk jövőnk kalkulálható részleteivel, és el kell fogadnunk azt a tényt is, hogy életünk csak egy része előrelátható. Arról nem is beszélve, ahogy az élethelyzetek, úgy megtakarítási képességünk is folyamatosan változik. Ezúttal a különböző élethelyzeteket, s a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási lehetőségeket mutatja be a Pénzcentrum.hu.
http://www.penzcentrum.hu/ongondoskodas/a_tisztesseges_nyugdij_csak_alom_marad_magyarok_millioinak.1036137.html
"Létezik kifejezetten nyugdíjas célra takarékoskodóknak egy banki termék, melyhez állami támogatás és kamatadó-mentesség is jár. Az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) hátránya, hogy 10 évig nem férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz, vagyis a nyugdíjba vonulás előtt 10 évvel el kell kezdenünk a megtakarítást. Az állami támogatást adókedvezmény formájában jár, évente maximum 100 ezer forint erejéig. Ha havonta 42 ezer forintot, vagyis évi 500 ezret félre tudunk tenni nyugdíj-előtakarékossági számláján, egy átlagos 6 százalékos éves hozam mellett tíz év után több mint 8 millió forintot kapunk. "
Tessék mondani, az a 8 millió Ft mire lesz elég?
Abból 20 éven keresztül jó ha havi 40000 Ft-ot ki fognak fizetni!
Az osszes "de az nem eleg", "de az mire eleg" jellegu kommentre az a valasz hogy: TOBB lesz mint ha nem raksz felre semmit.
Felesleges ezen porogni, csinald.
NYESZ-el az a gaz, hogy egyreszt a Vezer barmikor lenyulhatja azt is (ill. megszuntetheti a kedvezmenyt), masreszt pedig csak akkor ad adojovairast ha volt adoalapod. Ergo ha kulfoldon dolgozol felesleges a NYESZ. Persze ez utobbi jol van igy, csak hosszutavu tervezesnel ezt is bele kell kalkulalni akinel aktualis a tema.
Valóban, én csak a BNET-es tapasztalatokra tudok épiteni és nem ismerem az új céget. Megnézem, mit tudok előásni róla. Az "új" BNET nem győzött meg. Az elmondott változtatások jók voltak, de 10 év késéssel és nem elég.
Kérdés, akkor miket értékesit és milyen felállásban? Milyen képzéseket kapnak a "munkatársak" és milyen vizsgákat kell tenniük? Főállásba szánják az embereiket vagy csinálja munka mellett? Az ügyfelekkel foglalkoznak vagy a hálózatépités lesz a lényeg? Hagynak-e időt hogy használható szakemberré érjen valaki, vagy a "menj el azonnal mindenkihez és 4-ből 1 kötni foggá" degradálódik ez is?
@Egy másik Zoltán: belső előadások: a levizsgázott, 2+ szintűeknek. Volt egy-kettő ami értékes volt, néhány csak motiváló és néhány ahol az előadót én többet ember közelébe nem engedtem volna. És az a sok csillogó szemű ember aki tapsolt és éljenzett mint valami pártgyűlésen...
Orvos és ügyvéd: Mindkét foglalkozás hosszú egyetemi éveket és több év gyakorlati képzést jelent mire valaki tényleg orvos illetve ügyvéd lesz. A munkájuk komolyan szabályozott, kár esetére (orvosnál biztos) felelősségbiztositásuk van. Panasz esetén sok fórum van.
Pénzügyi tanácsadóknál még az sem egységes mit nevezünk annak és milyen végzettségekkel kell rendelkeznie. A találkozókról meg se "leletek se jegyzőkönyv". Minden ismerősnek javaslom - ha ilyen emberrel találkozik akkor irjanak jegyzőkönyvet és vegye fel. Egyrészt az előadó is visszafogotabban engedi szabadjára a fantáziáját, és a potenciáis ügyfél is el tud gondolkodni a dolgokon és utánanézni ha valami gyanús.
Amúgy nagyon szépen hangzanak az új céggel kapcsolatos információk - kivánom, igy sikerüljön megvalósitani - csak a magam részéről szkeptikus vagyok. Az ember az első időkben mindig idealista. Csakhát a fránya VALÓSÁG
@gab: A Unit-linked csak azt jelenti, hogy ún befektetési egységekhez kötött. Az ebből származtatott termékeknél kezdődik az igazi bonyolultság. Az alapötlet nem rossz és Kiszámoló szerint sem az ördögtől való, csak nem mindenkinek jó és nem mindenki tudja használni a benne rejlő lehetőségeket, és a termékek is lehetnek rosszak és jók.
Kicsit sántit a hasonlat és nem is egy az egyben megfeleltethető, de az "okos" telefonhoz tudnám hasonlitani: Sokkal több embernek van mint aki tényleg ki tudja használni a lehetőségeit. Plusz internetelőfizetés, fizetős program rá amit egyszer használ az ember és máris szaladnak a költségek! Van belőle gagyi, jó és túlértékelt is. Sok ember jobban jár egy hagyományos, harmadába-negyedébe kerülő mobiltelefonnal. De nem tudja pontosan mi is ez, de "okos" és "ez neked kell..."
És szerintem igazad van: Ha nem ismered, nem is bizol benne, ne is használd!
Én egyszerűen nem tudom megérteni az UL "népszerűségét". Annyi más egyszerűbb és érthetőbb befektetési forma van bármilyen igényre, az átlag ember (pl. az a sok bepalizott szerencsétlen) egyáltalán hogyan jut el az UL-ig? Az egyetlen érv ami el szokott hangzani mellette hogy hosszú távra milyen jó, mert ezzel öngondoskodhatsz, főleg nyugdíjas éveidre. De arra egyszerűbb megoldások is vannak amik még átláthatóak is, például TBSZ, NYESZ, vagy önkéntes-nyugdíjpénztár. Kis utánaolvasással mindenről képet kapunk, nincsenek kiskapuk, nincsenek meglepetések. Józan paraszti ésszel végig gondolva az UL-nél csak jobb befektetési formát találhat az ember.
Alapesetben nem az a kérédés, hogy UL vagy nem UL.
A kérdés az, hogy 65 éves korodban mekkora tőkével KELL rendelkezned, hogy a kieső jövedelmedet pótolni tudd.
Már jelenleg is, azok akik megérik a 60 éves kort, jó eséllyel megérik a 80-at is (férfiak 78 év, nők 82 év). És lehet, hogy TE leszel az a szerencsés, aki még a 90-et is megéli!
Ez 25 év békés, nyugodt öregkort jelent.
Amennyiben havi 100000 Ft nyugdíj-kiegészítésre van szükséged, akkor ehhez jelenértéken 30 000 000 Ft, azaz 30 MILLIÓ FT!!! nyugdíjtőkével kell rendelkezned, abban az esetben, ha a tőke hozama csak az inflációt fedezi (pl. bankbetét és államkötvény).
Hogy tudod ezt összerakni, 10-20-30 év alatt?
10 év (120 hó): 250 000 Ft/hó
20 év (240 hó): 125 000 Ft/hó
30 év (360 hó): 62 500 Ft/hó
Mindez jelenértéken számítva, amit évente a várható inflációval megegyezően emelni szükséges.
Nézzük, mi a helyzet akkor, ha sikerül olyan konstrukciót találnod, amely átlagban évi 8% reál (infláció és költségek feletti)hozamot termel ki számodra.
Akkor havi 100 000 Ft nyugdíj-kiegészítéshez elegendő 15 000 000 Ft, azaz 15 MILLIÓ Ft tőke.
Ezt rendszeres befizetésekkel 10 év alatt havi 100 000 Ft-ból, 20 év alatt havi 30 000 Ft-ból míg 30 év alatt havi 15 000 Ft-ból is meglehet oldani.
A kérdés az, hol és melyik konstrukció fog neked várhatóan 8% vagy a fölötti reálhozamot hozni.
És itt valóban szóba jöhet az arany is.
Kb. 2 kg befektetési arany tud számodra havi 100 000 Ft nyugdíj-kiegészítést biztosítani.
infláció és költségek felet 8% hozam 20 éven át?!
Drogüzletbe fektetsz?
hosszutavon az arany osszevissza ugral... Azt en nem ajanlanam senkinek. ( //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/ ) Bar hosszutavon kiszamithato, de azert az inflacio + 8%ot nemhiszem, hogy tudja hozni:) Allampapirbol amugy van inflaciokoveto, igaz csak utolag, igy amikor csokken az inflacio, jo, ha nem, akkor kevesbe, de atlagban afolott kell, hogy hozzon.
Az irasod egyebkent semmi olyan informaciot nem tartalmaz, ami az UL mellett szolna, csak arrol irsz, hogy mi lenne a jo...
mellébeszélsz. A kérdés az, hogy minek kifizetni a unit linked horror költségeit, miért kellene teljes mértékben elbukni az első két év befizetését, amikor ugynaezt el lehe érni unit link nélül is.
Erre a kédésre nincs válaszod, mert a válasz az, hogy az ul csakis az ügynöknek jó, a szerencsétlen "befektető" csak bukik rajta, hiszen mindezt UL nélkül is megteheti.
Akkor most 150% vagy két év? 🙂
Tudod, honnan lehet letölteni a BUX, a MAX és az RMAX idősoros adatait legalább 10 évre visszamenően?
Időközben megtaláltam.
http://www.akk.hu/max_idosor.ivy és http://bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/nonrealtimehistdata
Kiszámoló helyettem is válaszolt. Másra nem is tudok gondolni mint hogy Egy másik Zoltán el sem olvasta a kommentem amire reagált. Ám a módszere elismerést érdemel: levezet egy alapigazságot, amivel egyébként mindannyian egyetértünk (nyugdíjra spórolni kell és jó sokat), aztán egy logikai bukfenccel továbblép az UL-re, hogy az a megoldás. Ami annyiban igaz, hogy valóban egy megoldás, aminél kapásból van (általam korábban felsorolt) három sokkal jobb megoldás is. Hiányzik az érv az UL mellől, mint ahogy hiányzik az érv az arany mint nyugdíjkiegészítés mellől is. Persze teheted a pénzed aranyba is. De miért pont abba? Várom az érveket.
Ja és a legszebb: biztonsági tartalékképzés ARANYSZÁMLÁRA ÉPÜL!!! OMFG!!! Ennyi erővel miért nem kőolajra vagy gabonára, ugyan olyan árfolyammal rendelkező áruk mint az arany! Vagy devizára! Nem tudom ki ez az Erika, de ha igaz amit az Egy másik Zoltán írt akkor jól eldugni a befektetésre váró pénzünket ettől a nőtől!
Miért arany? Mert az elmúlt 5000 évben már bizonyította, hogy ez az egyetlen eszköz, ami képes a háborúkat, válságokat, kríziseket, hiperinflációkat átvészelni úgy, hogy az értékét megőrizte.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a meglevő teljes vagyonodat, tőkédet ebbe KELL tenni, de érdemes megfontolni, hogy felvedd a portfóliódba és megtakarításaid, befektetéseid egy részét(10-15%)ebben tartsd.
Ráadásul most épp esik az árfolyam, így ideális beszállási pontnak tűnik a mostani helyzet, különösen ha rendszeresen kisebb mennyiség vásárlásával kívánod a biztonsági tartalékodat megteremteni.
Ennyi és nem több! 🙂
És azért vállaljam be az árfolyamkockázatot, azért spekuláljak árfolyamnövekedésre mert az elmúlt NÉHÁNY évben 400 és 1400 dolláros árfolyamot is megjárt arany 5000 éve ÉRTÉKŐRZŐ(!!!)? Az UL mellett is ilyen jó érveket magoltattak be a tanfolyamon? 😀
Azt biztos nem mondták a tanfolyamon, hogy 1980-ban hasonlóan csúcson volt az arany ára, ahonnan 21 éven át(!!!) zuhant az ára, mint a kő, 21 év után kevesebb, mint harmada volt az árfolyama, mint 1980-ban. Mindeközben a részvénypiac általában kétszámjegyű növekedést produkált évről-évre.
Nem 21 éven át zuhant, hanem sokkal rövidebb ideig, majd ezt követően stagnált. Ha abban a 21 évben minden egyes esztendőben 100 gr. aranyat vásároltál (nem egyszerre sokat, hanem fokozatosan mindig egy kicsit), akkor most hol is állsz?
Nem kell 5000 évet visszamenni. A XX. században hány háború és hány gazdasági válság volt? Ki tudta és hogyan túlélni? A nemzeti bankok miért kezdtek el újra befektetési aranyat vásárolni? Vajon mekkora a föld még nem kibányászott aranykészlete és hogyan változott a kitermelés költsége? Ebből hosszabb távon mi következhet?
És akkor 40 évig azért vegyek aranyat hogy 40 év múlva remélhetőleg lesz egy gazdasági válság és az arany árfolyama remélhetőleg az egekben lesz? Hallod magad ember? Egy erősen hullámzó árfolyammal rendelkező terméket állítasz be úgy mint értékmegőrző termék. Miközben pontosan ugyanolyan magas kockázatú termék mint a részvény. Az egyetlen különbség: a részvényt kibocsátó cég eltűnhet a süllyesztőben, míg az arany mint anyag nem mehet csődbe. És az egész 5000 éves meg XX. százados érvelésed erre épül: az arany mint ANYAG örök, mindent átvészel kivéve ha bedobod egy vulkán közepébe. De az értéke nem állandó, nem stabil, hanem árfolyama van ami ugrál és nyugdíj célú megtakarításra és biztonsági tartalék kialakítására ERŐSEN NEM AJÁNLOTT! Ezt lassan te is megtanulhatnád.
Nem az értéke "ugrál", hanem az ára.
Úr isten, te tényleg csak ebbe tudtál belekötni? Na jó.
És akkor 40 évig azért vegyek aranyat hogy 40 év múlva remélhetőleg lesz egy gazdasági válság és az arany árfolyama remélhetőleg az egekben lesz? Hallod magad ember? Egy erősen hullámzó árfolyammal rendelkező terméket állítasz be úgy mint értékmegőrző termék. Miközben pontosan ugyanolyan magas kockázatú termék mint a részvény. Az egyetlen különbség: a részvényt kibocsátó cég eltűnhet a süllyesztőben, míg az arany mint anyag nem mehet csődbe. És az egész 5000 éves meg XX. százados érvelésed erre épül: az arany mint ANYAG örök, mindent átvészel kivéve ha bedobod egy vulkán közepébe. De az ÁRA(!!!) nem állandó, nem stabil, hanem árfolyama van ami ugrál és nyugdíj célú megtakarításra és biztonsági tartalék kialakítására ERŐSEN NEM AJÁNLOTT! Ezt lassan te is megtanulhatnád.
Így megfelel? És ami fontosabb: az "érték" szón kívül felfogtál bármit is abból amit írtam?
"részvénypiac általában kétszámjegyű növekedést produkált évről-évre" - akkor ezek szerint nem is olyan irreális az a 8%-os reálhozam, amit egy másik hsz-ben írtam, és te megkérdőjelezted? 🙂
8% reálhozam a unit linked költségei és még a magyar 6%-os infláció mellett, az a mese kategória, nem a 10-11%-os részvénypiaci nominálhozam.
Szerinted mikor érdemes vásárolni: részvényt, értékpapírt, aranyat? Amikor olcsó, de várhatóan emelkedni fog vagy amikor drága és jó esély van arra, hogy esni fog?
Az arany jelenleg 1400$ alatt van. Ha ma veszel és holnap el akarod adni, akkor jó esélyed van arra, hogy veszítsél rajta. De ha egy olyan biztonsági tartalékot akarsz létrehozni, amire biztosan számíthatsz előre nem látott gazdasági válságok esetén, akkor nem az a fontos, hogy holnap mennyit ér, hanem az, hogy várhatóan mennyit fog érni, a válság bekövetkeztekor.
És isten mentsen meg attól, hogy az összes pénzed, megtakarításod ide tedd, mert akkor lehet hogy nagyon jól jársz, de az is, hogy nagyon rosszul. A nyugati statisztikák azt mutatják, hogy a megtakarítások 10-15%-át célszerű aranyba fektetni.
Ezzel azt mondod hogy az vegyen aranyat aki SPEKULÁLNI akar arra hogy ha jön egy válság akkor jó magas lesz az árfolyama. Erre mondjuk tényleg jó az arany. Csak győzd kivárni a válságot.
Félreértetted, nem ezt mondtam. Csupán csak annyit, hogy mindenkinek szüksége van egy olyan biztonsági tartalékra, amihez nyúlni tud, ha előre nem látott "válság" lenne. Mert igaz, hog
Mert igaz, hogy most süt a nap és derült az ég, de nem lesz ez mindig így. Másrészről, ha mégy az úton, a hepéket mindig hupa követi és fordítva.
Ezért ajánlod a svájci bankszámlán tartott svájci frankot a bizonytalan értékű arany helyett? 😀 Boldog békeidőben konjunktúra idején jól vásárold fel a svájci frankot mert olyankor erős a forint és keveset kell fizetni a frankért, válság idején pedig amikor gyenge a forint ott a hatalmas nyereség rajta. Ja és az arannyal szemben a frankod kamatozik is! Igazam van, nemde? 😀 Szerintem cseréld le az aranytartalékod franktartalékra, azzal csak jobban járhatsz hiszen kamatot is kapsz rá. No de ne minden pénzed fektesd bele! A megtakarításod olyan 10-15%-át célszerű frankba fektetni. 😉
Nézd már meg, hogy a svájci bankok mekkora "kamatot" fizetnek a betétekre?!
Egyébként nem mondasz hülyeséget, még ha viccnek is szántad! A portfólióba a jól megválasztott deviza is beletartozhat.
De azért "aranytartaléknak" nem biztos, hogy azt választanám.
Te jó ég, csak most esett le nekem! Zoltán, te nem csak visszaböfögöd a tanfolyamon bemagolt válaszokat, te TÉNYLEG ELHISZED ezt a sok baromságot!
Mivel úgy látom hogy Zoltán kifogyott a hülyeségből, szeretném összegezni a tanultakat:
1. Az UL azoknak ajánlott akik infláció alatti hozam mellett szeretnék az ügynökök zsebét tömni, nyugdíjcélú megtakarításra sokkal jobb lehetőségek vannak infláció feletti hozamokkal és adómentesen.
2. Az arany mint befektetés csak azoknak ajánlott akik az árfolyamára szeretnének spekulálni, biztonsági tartalék képzésére és nyugdíjcélú megtakarításra nem alkalmas (legalább is erősen nem ajánlott).
3. A kedvencem 😀 : "(az aranynak) Nem az értéke “ugrál”, hanem az ára." Uhh, és szerintem tényleg elhiszi hogy más az érték és más az ár, és az aranynak bár az ára ugrál, de az értéke örök, és ezzel a dumával rá is beszéli az embereket arra hogy aranyat vegyenek! Félelmetes...
Szerinted hülyeség, szerintem meg nem. 🙁
Egy kis "adalék" a befektetési aranyhoz:
- A kitermelési költség jelenleg 1250$/uncia.
Ez egy olyan alsó korlátot jelent, ami alá tartósan nem eshet az ára, mert akkor már nem éri meg kitermelni.
- A kitermelési költség folyamatosan emelkedik.
- Érdemes összehasonlítani Kína 1 főre eső GDP-jének alakulását és az arany árának az alakulását az elmúlt 20 éveben. Érdekes összefüggést lehet leolvasni az ábráról. Szerintem elég erős a korreláció.
- Kínában és Indiában hagyományosan a gazdagság szimbóluma az aranyékszer. Ugyanakkor Kínában és Indiában az eltelt 20 éveben kialakult egy fizetőképes középosztály, amely már nemcsak ékszer, hanem befektetési aranyat is vásárol.
A következtetéseket vonja le mindenki saját maga.
A kitermelési költség a World Gold Council szerint (ők már csak tudják, ők termelik ki) 650 dollár.
Ha valamerre csalnak, nyilván nagyítják az árát. Tehát maximum ennyi az átlagos kitermelési ár.
Tehát, ha Kínában folytatódik a lassulás, ahogy az már most kinéz, akkor tovább esik az arany ára, gondolom, ezt akartad mondani.
India is komoly gondokkal küzd, ezért is emelték az arany vámtételét.
A következtetéseket mindenki vonja le magának. 🙂
Egyébként ezt már olvastad? //kiszamolo.hu/aranyar-venni-kell-most-vagy-eladni/
Fél éven át aranyelemzéseket írtam tavaly. Kérdezz nyugodtan. 🙂
"A Standard Chartered tanulmánya szerint a jelenlegi aranybányászat hosszú távon 1400 dolláron rentábilis de az erősödő környezetvédelmi előírások miatt ez 2000 dollár is lehet.
Ez meglehetősen komolytalan fényben tünteti fel azokat, akik aranylufiról beszéltek amikor az arany elérte és tartósan meghaladta az 1000 dollárt. Úgy tűnik az Arany egy-utas jegyet váltott az Ezer dollár állomásnál.
A másik pedig az, hogy el fogjuk érni azt a szintet, hogy ha az arany, a hangulatkeltéssel ellentétben nem is fog elfogyni de olyan mértékben lecsökken, hogy gazdaságtalanná válik a kitermelése.
A világ jelenlegi kitermelhető aranymennyisége 51.000 tonna, ez a jelenlegi tempóban húsz éven belül elfogyhat.
Az aranykereslet már most az ötszöröse a jelenlegi arany kitermelésnek. A különbözetet egyelőre a rendelkezésünkre álló mennyiségből tudjuk fedezni."
http://szemelyesintegracio.hu/blog/viewpost/350
Ez egy autentikus forrás a javából. Miért nem a WGC oldalát olvasod, akik maguk az aranykitermelők világszervezete?
"Mennyi az arany kitermelési költsége?
A munkabérek, energia és alapanyag költségek emelkedése következtében egy uncia arany kitermelési költsége jelentősen nőtt az elmúlt néhány évben – írja Ben Mountfield a 247bull.com-on.
Az arany ára folyamatosan emelkedett az elmúlt 11 év során, és ezzel egyidejűleg az arany kitermelési költsége is nőtt. A Thomson Reuters GFM 2012. évi arany tanulmánya alapján 2012-ben 1 uncia színarany átlagos előállítási költsége 727 dollár az aranybányászati iparban. Ebben a folyamatos költség emelkedésben a magasabb energiaárakat, bérköltségeket és a szigorított környezeti szabályozások hatását kell látnunk.
Az unciánkénti 727 dollár csak közvetlenül a kitermeléshez társuló költségeket fedi le:
a munkabéreket,
a felhasznált energia árát,
felhasznált anyagok, mint acél, illetve különleges robbanóanyagok és cianidok,
a kitermelő cégeket terhelő adók"
"De természetesen ezen felül még sok egyéb kiadás is hozzáadódik az arany költségeihez. Egy bánya hosszú távú üzemeltetése, nem csupán felszínre hozható unciákból áll, hanem a kinyerés, őrlés és finomítás is folyamatos költségvonzatokkal bír. A fel nem használt melléktermékek elszállítása, elhelyezése valamint a bányák 24 órás üzemeltetése mind az alapvető kitermelési költségeken felül értendő.
A teljes, mindent költséget magában foglaló, az iparhoz kapcsolódó kitermelési összköltség 1300 dollár körül van jelenleg unciánként. Aranybánya üzemeltetők véleménye alapján, ha az arany unciánkénti ára 1300 dollár alá csökkenne, és ez akár hosszabb ideig tartana, akkor a kitermelés már nem lenne gazdaságos.
Természetesen bányánként és kitermelési eljárásonként is eltérőek a költségek, ..."
http://aranycenter.hu/2013/03/most-vegyunk-aranyat/
Na, én az aranycenter konkurenciájának írtam elemzéseket.
Ott is meglepő módon mindig az jött ki, hogy most kell aranyat venni.
Ezzel nagyon megkínlódtam, hogy találjak olyan időtávokat, ami egy kicsit is alátámasztja azt, aminek az ellenkezője az igaz.
Tudod: Churchill és a statisztika! 🙂
Az meg az én "rossz szokásom", hogyha idézek valahonnan, akkor a linket is beszúrom. 🙂
Ügyesen próbálod kiforgatni, félre értelmezni a szavaimat. 🙂
Mit is jelent a lassulás? Kevésbé dinamikus emelkedést!
És nem a GDP csökkenését! És valóban, lehet hogy kevésbé meredeken fog emelkedni a görbe, de EMELKEDNI fog! És ha ez valóban erős korrelációban van az arany árával, akkor az is emelkedni fog.
Meglehet hullámozva, kisebb nagyobb bakugrásokkal, de hosszabb távon emelkedni fog.
Még egy: ár kontra érték
Szerinted cégek esetében a részvények pillanatnyi ára a cég tényleges értékét tükrözi? Ugyan már!
Nagyjából a cég értéke körül mozog - hol alatta, hol felette van -, de extrém esetben lényegesen elszakadhat tőle.
Ugyanez igaz az aranyra is.
És valóban, az én véleményem szerint az egyik - ha nem az egyetlen - eszköz egy olyan biztonsági vésztartalék felépítésére, amely gazdasági válság, háború, hiperinfláció esetén megőrzi az értékét és biztosítja a túlélés lehetőségét. Ugyanakkor, bár nem ez az elsődleges célja, hosszabb időtávon jelentős hozamot is hozhat.
Én nem értek hozzá, ezért megkérdezem: amikor valaki aranyat vásárol (értsd a fentebb említett módon, nem ékszerről beszélek), akkor azért a pénzért fizikailag is megvásárolja és kézbe kapja azt az aranyat?
Attól függ!
De ha kézbekaptad, akkor mit csinálsz vele?
Hol és hogyan őrzöd? Tudod, hogy egy egykilós aranytömb kb. akkora mint egy mobiltelefon. AZ értéke pedig 13 millió körül van?
Amennyiben kisebb összegre lenne szükséged hol és hogyan váltod fel?
Szerintem sokkal praktikusabb a számlaarany.
Azért voltam kíváncsi rá, mert ha ez is csupán egy számla a sok közül, akkor éppen semmi jelentősége nincs, hogy annak most arany, valamilyen vállalat vagy valamilyen állam áll a neve mögött. Ha nem kapsz a kezedbe semmi "értéket" a pénzedért, akkor az csak egy virtuális valami.
"...gazdasági válság, háború, hiperinfláció esetén megőrzi az értékét és biztosítja a túlélés lehetőségét."
Ehhez a számládhoz mondjuk egy háború esetén hogyan férnél hozzá? Hogyan biztosítaná az a túlélésedet? Mert ha a kezedben tartasz egy aranyrudat, akkor az legalább jól müködhet a cseregazdaságban (valamilyen árfolyamon...).
Ha valaki befektetésben gondolkodik, akkor persze ugyanúgy egy lehetőség ez is, mint a többi részvény, állampapír vagy akármi más. De ne akarjuk úgy beállítani, mint valami csodadolog, aminek az ára csak emelkedni tud és csak nyerni lehet vele!
A lényeget már korábban összefoglaltam, minden tőlem telhetőt megtettem a néphülyítés ellen, ezért a további hülyeségekre már nem szándékozom reagálni. Aki végigolvassa a bejegyzés kommentjeit az képes lesz a helyén kezelni Zoltán hozzászólásait.
Tombol a medve az arany piacán. A nemesfémek árfolyamában többéves mélypontok dőlnek meg. Közben más nyersanyagok is látványosan veszítettek értékükből, pánikszerű eladásoknak lehettünk szemtanúi. Mi áll mindezek hátterében és mik a kilátások? Most érdemes beszállni a nyersanyagok piacára? Hogyan látják a profik? Két meghívott előadónkkal ezeknek járunk utána a legközelebbi Portfolio.hu Befektetői Klubon.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/mi_lesz_az_arannyal_most_kell_beszallni.182643.html
A válasz: nem
Ez a Te véleményed, mások szerint meg igen.
Hogy kinek van igaza és ki járt jól, azt majd az idő eldönti.
En azt latom, hogy az aranynak csak egy kis mennyiseget hasznalja fel az ipar(itt "eltunik" a felhasznalt mennyiseg egy resze, ezert emelem ki), a maradek aranyat kb 50-50%ban ( pontosan nem tudom, de asszem 40-60%nal nem szelsosegesebb az elteres), az ekszer es befektetes. Ha befektetesi szempontbol csokken az erdeklodes, akkor tartosan eshet az ara. Igaz, kitermelesi ar ala nem fog huzamosabban esni, de az innen meg messze van. Raadasul az arany is olyan mint az olaj... senki se tudja, hogy mennyi van meg belole. Az olajnak 50 eve meg 30 evet josolnak... vagyis az elso joslatok szerint mar 20 eve nincs, vagy csak alig van... Az arannyal is ez lehet a helyzet:)
Ez mindig így van. Ha drágul, elkezdenek új bányákat keresni, új technológiát kifejleszteni.
Ezért aztán pár év alatt túlkínálat lesz, ezért leesik az ára. Ekkor senki nem töri magát, hogy új bányát keressen, ezért relatív kevesebb lesz, tehát felmegy az ára.
Az aranyra is könnyen ez várhat.