Mégiscsak a Zemberek fizetik meg: az origo érdekes cikket közölt a banki és távközlési szolgáltatások áremelkedéséről, illetve a kivetett különadók bevezetéséről. Valahogy mindig összefüggésben van a két dolog. Itt tudjátok elolvasni a cikket.

*************************************

Az idei sem a legjobb év az MKB-nak, továbbra is komoly veszteségeket halmoz fel, immár sok éve zsinórban. A portfolio cikke itt.

************************************

Komoly gondban vannak a feltörekvő piacok Európán kívül. Az amerikai jegybank várhatóan csökkenti majd a pénznyomtatás ütemét, vagyis kevesebb amerikai állampapírt vesz (85 milliárd helyett csak 70 milliárdot). Ez már elég ahhoz, hogy végre emelkedjen az amerikai állampapírok hozama. Ha viszont emelkedik, akkor a kutyának sem kell az indiai, brazil, meg hasonló állampapír a jelenlegi hozamok mellett. Ezen túl sok feltörekvő ország komoly gondban azért, mert többet importál, mint exportál, vagyis komoly devizahiánya van. Eddig ezt elfedte a beáramló külföldi pénz, de éppen ez menekül most onnan. Sokan már a kilencvenes évek ázsiai országok devizaválságát vizionálják.

**********************************

Nem jó most amerikai adócsalónak lenni, legalábbis ha valaki Svájcban rejtegette a pénzét. Az amerikai akarat megtörte a svájci banktitok bástyáit, a Gazdasági Rádió cikke itt. Ha a következő az Európai Unió lesz, sokan kerülhetnek bajba idehaza is.

**********************************

Bár a magyar munkanélküli adat sem túl biztató (közmunkások nélkül 14%-on áll, pedig a nyári hónapok a legjobbak az idénymunkák miatt), az uniós sem sokkal különb ennél, 12,1% az átlag. A rossz hír, hogy ez a periférián még durvább, 27%-os a munkanélküliség Görögországban és Spanyolországban. Az investor cikke itt.

********************************

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 márciusában indította el az államadósság-mérőt, azzal a céllal, hogy az egész világ láthassa, hogyan csökken 81,18%-ról 70% alá az államadósság. Mivel még az államosított nyugdíjpénzek sem segítettek az államadósságon, az felkúszott 81,4%-ra a legfrissebb adat szerint. Ezért inkább jobbnak látták eltávolítani az alkalmazást, mondván, hogy drága és egyébként is fenn van az adat az Állami Adósságkezelő Központ honlapján is. (Eddig is fenn volt.)

Bár az látszik, hogy finoman fogalmazva sem diadalmenet a kormány harca az államadóssággal szemben (inkább vesztésre áll, dacára a nyugdíjpénztárakban talált 3 ezer milliárdos összegnek, ami az államadósság 13%-a), fontos megjegyezni, hogy a napi kilengéseknek nem kell túl nagy szerepet tulajdonítani. Ha csökken az államadósság, a kormányoldal ad ki diadalittas jelentéseket, ha nő, akkor az ellenzék.

Miközben az államadósság 42%-a deviza, abból is több fajta, így egy forint gyengülés, vagy erősödés, vagy akár egy dollár erősödés is gyorsan átrajzolja az aktuális értéket akár pár százalékkal is. Az elmúlt évek recessziója sem tett jót a GDP arányosan megadott államadósságnak. Ezen túl az Állami Adósságkezelő kihasználva a kedvező piaci hangulatot, több kötvényt bocsátott ki, mint amit feltétlen kellett volna, hátha később csak drágábban lehet ezt megtenni. Ezért az államadóssághoz mindig nézni kell a tartalékok nagyságát is.

Tehát a trendet érdemes figyelemmel kísérni, nem a napi értéket. (Másik kérdés, hogy mi az ára az államadósság csökkenésének. Ha a nagymértékű recesszió és munkanélküliség, akkor nem biztos, hogy bölcs dolog túlságosan erőltetni azt, mert később még többe kerül a csökkentés, hiszen zsugorodik a gazdaság és csökkennek az adóbevételek is.)