Nem akarunk átlagosak lenni, átlagos életszínvonalon élni, átlagos gyerekeket felnevelni. Átlagosnak lenni lúzerség.
Ezért egy magára valamit adó befektető keresi a lehetőséget, hogyan lehetne megverni a piaci átlagot. Részvények okos kiválasztásával, ravasz technikák alkalmazásával, a befektetési alapok rendszeres átvariálásával.
Ezzel vannak tele a gazdasági-pénzügyi lapok is: a legjobb 10 részvény, a jövő év nyertesei, a 15 legjobb befektetési alap és a többi. (Na ja, elég nehéz lenne eladni egy-egy ilyen pénzügyi magazint hónapról-hónapra azzal a címlapsztorival, hogy vedd meg bármelyik amerikai tőzsdébe fektető ETF-et és várjál néhány évet... )
Befektetési guruk ajánlanak tuti lehetőségeket a hírlevelükben minden hónapban, hogy mi lehessünk a legjobbak a piacon,
Aktívan menedzselt befektetési alapok kellő éves költségekért cserébe helyettünk igyekeznek megverni a piacokat.
A nagy kérdés csak az, mennyi anyagi haszonnal jár a piacok megverésének kísérlete.
A kezdetek
Mintegy nyolcvan évvel ezelőttig a részvénytársaságoknak semmilyen adatközlési kötelezettsége nem volt. Ezért a megfelelő részvények kiválasztása volt az igazi kihívás, nem volt könnyű megbízható cégeket találni. Akkoriban a befektetők egy-két céget közelebbről megismertek és csak abba fektették a pénzüket, pont a diverzifikáció (minél több cégbe fektetni a pénzt) lett volna a veszélyes próbálkozás, hiszen a legtöbb cégről egész egyszerűen semmit nem tudtak.
Ebben a környezetben 1934-ben két oktató a Columbiáról megírta az Értékpapír Analízis című tanulmányt, majd egyikük, Benjamin Graham az Intelligens Befektető című könyv szerzőjeként lett ismert.
A könyv sok mai olvasója azt gondolja, hogy a könyv üzenete, hogy az alul értékelt részvények megtalálásával kell megverni a piacot és ebből lehet meggazdagodni. A fentiek ismeretében Graham célja és fő mondanivalója más volt, a megbízható és értékálló vállalatok kiválasztásához kívánt Graham segítséget adni. A mai értelemben vett "megverni a piacot" kifejezésnek semmi értelme nem volt, mert nem volt érdemi piaci mutató, sőt a piac megvétele sem volt lehetséges, amit ma bárki könnyedén megtehet egy indexkövető alappal.
A piac egyetlen indikátora a Dow&Jones index volt, ami mindössze 30 vállalatot figyelt, azt is rosszul. (Se méret, se ár szerint nem voltak súlyozva a cégek, ahogy az osztalékokat sem vették figyelembe. Egy kicsi, 100 dolláros részvénnyel bíró cég 10 dolláros árfolyam-emelkedése pont annyit számított, mint egy hatalmas cég 10 dolláros részvényeinek a duplázódása.) Persze a 19. század végén, amikor az indexet kitalálták, a legfőbb szempont az volt, hogy egy papíron, ceruzával gyorsan ki lehessen számolni az index értékét minden nap.
Az első befektetési alapok
Bár befektetési alapok már 1924 óta léteztek, ezek csak az igazán gazdagok kiváltságai voltak, ahogy az egész tőzsdézés is. Azonban ezek az alapok sem voltak többek, mint pár összeválogatott részvény, amiket biztonságosabbnak, vagy jobbnak gondoltak, mint az átlag. Az olyan kifejezésekre, mint kockázat mérése, szórás, portfólió-elmélet még 1952-ig, Harry Markowitz híres írásának megjelenéséig várni kellett. Addig az emberek inkább érzésre vásároltak részvényeket, mintsem bármilyen tudományos, vagy annak gondolt elmélet szerint. A portfólió-menedzserek nagy becsben tartott emberek voltak, akiknél volt a bölcsek köve, de elég volt nekik, ha vettek pár cég papírjait, amiről azt állíthatták, hogy ezek jobban hoztak, vagy fognak hozni, mint más részvények a piacon.
Mivel nem volt mihez mérni a teljesítményt, könnyű volt okosnak és bölcsnek látszani.
A változás
A S&P 500 index 1957-es megjelenése gyökeres fordulatot hozott. Ez már egy használható mutatója volt a piac alakulásának, lévén, hogy az 500 legnagyobb vállalat részvényeinek teljesítményét követte nyomon, méghozzá a vállalat mérete alapján súlyozva vette figyelembe az elmozdulásokat.
Miután volt mihez mérni a befektetési alapkezelők teljesítményét, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a legtöbbjük még a piaci átlagot sem tudja hozni, a kiemelkedő teljesítményt nyújtók is hosszú távon már nem tudták érdemben megverni a piacot. Egyre többen vonták kétségbe, hogy az alapkezelők által felszámolt vaskos éves költségek, amiket állítólag a piaci elemzésekért, a tudományos döntésekért és a szakértelemért kell fizetni, megéri-e az árát.
Az alapkezelők szerencséjére hiába nem tudták megverni a piacot, senki nem tudta megvenni azt, így csak elméleti maradt a vita. Senki nem volt arra képes, hogy mind az 500 céget az arányainak megfelelően megvegyen, ahogy azok a S&P 500-as indexben szerepeltek.
Az első indexkövető alap megjelenése
Azonban ez gyökeresen megváltozott, amikor a Vanguard 1976-ban bemutatta az első indexkövető alapját, amely egész egyszerűen hűen lemásolta a S&P 500-as indexet, vagyis ugyanazokat a részvényeket ugyanolyan arányban tartotta, mint az index. Így az alap teljesítménye megegyezett a piac teljesítményével, ha eltekintünk a költségektől és az úgynevezett követési hibától.
John Bogle, az indexkövető alapok kitalálója úgy gondolkodott, hogy egy passzívan kezelt alappal az alapkezelői költséget 0,3% alatt tudná tartani, míg a tranzakciós költségekre elég lenne 0,2%. Így 1,5 százalékponttal olcsóbb tudna lenni, mint az átlag 2%-os díjjal dolgozó befektetési alapok. ami 20 év távlatában 7%-os éves hozamot feltételezve 33%-os előnyt jelentene a normál befektetési alapokhoz képest. (Az alap nem indult sikertörténetnek: rengeteg gúnyos kritikát kapott és mindössze csak 14 millió dollárt vonzott az első évben. Most 100 milliárdnál is több van benne.)
A kilencvenes években a befektetési alapok teljesítményének elmaradása a piaci átlagtól 3,4% volt évente. Ennek több oka volt: a magasabb alapkezelői díj, a túlzott kereskedés miatti többletköltség (az átlagos alapban év végére már csak a 15%-a maradt meg az év eleji eredeti részvényeknek), illetve a remek beszállási lehetőségekre várva túl sok pénzt tartottak készpénzben, ennek is komoly költsége van éves szinten.
A Vanguard S&P 500-as alap több időtávban is jobban teljesített, mint a hasonló befektetési alapok 90%-a. Egy másik felmérés szerint 1984 és 2009 között teljesítményben kétharmadát megverte mindazoknak a hasonló alapoknak, amelyek szintén léteztek ebben a teljes időintervallumban.
A pénzügyi cégek több tucat, sőt néha több száz befektetési alapot hoznak létre, aztán csendben megszüntetik a rosszul teljesítőket és hangosan ünneplik az átlag feletti teljesítményűeket. Ezért tűnik úgy, hogy jóval több a sikeres alap, mint az alul teljesítő. Ezt hívják a túlélők torzítási hibájának. Ha ezt korrigáljuk, megint csak azt a végeredményt kapjuk, hogy az összes hasonló alap 90%-nál jobban teljesített az indexkövető alap.
Az "olcsóbb mindig jobban teljesít hosszú távon" kijelentést egy 2010-es Morningstar tanulmány is megerősíti, melynek konklúziója, hogy két hasonló alapból válasszuk a kisebb költséggel rendelkezőt, mert már öt év távlatában is az fogja nagy eséllyel a több hasznot hozni.
Vagyis a legtöbb felmérés szerint ablakon kidobott pénz az aktív menedzsment címén felszámolt plusz költség, kevés alapkezelő tud annyival jobb teljesítményt hozni hosszú távon, ami fedezné a magasabb költség miatti garantált veszteséget.
A jelen
A fejlődés itt nem állt meg, mert megjelentek a tőzsdén kereskedett alapok, az úgynevezett ETF-ek, amelyek még az indexkövető alapoknál is kisebb költséggel működnek, így még kevesebb költség fogyasztja a befektetett pénzünket. De erről majd írok egy külön cikket.
A guruk tanácsa
Vajon hogyan teljesítenek a guruk hírleveleiben olvasható tanácsok? Mark Hulbert a MoneyWatch újságírója több száz pénzügyi hírlevelet és befektetési tanácsot követett nyomon 1980 óta és az ajánlott papírok több mint 80%-a hosszú távon alul teljesítette a piacokat.
Ha ennyi telik a profiktól, mit várjunk a kisbefektetőktől? A legtöbb esetben eladják a divatjamúlt papírokat (amin már sokat buktak) és megveszik az éppen felkapottakat. Ezért aztán nem meglepő, hogy több felmérés szerint is hosszabb távon évi 6%-kal alulteljesítik a "buy-and-hold" vagyis a megveszem és ülök rajta részvényvásárlók teljesítményét.
A piaci átlagot már csak azért is nehéz túlteljesíteni, mert a befektetési alapkezelők és a tőzsdén kereskedők maguk a piac. Ahhoz, hogy valaki 3%-kal meghaladja a piacot, valakinek 3%-kal rosszabbul kell teljesíteni, hogy az átlag átlag maradhasson. Sőt, a kereskedési költségek miatt még rosszabb a helyzet, hiszen a költségek miatt még az átlagos teljesítő is kevesebbet hoz csak, mint a piac. Ezek után nem meglepő, hogy egy 2010-es felmérés szerint a befektetési alapok 88,9%-a nem tudta még a saját benchmark-ját sem túlteljesíteni.
A végkövetkeztetés
Vajon akkor lehetetlen okosabbnak lenni, mint a piac? Nem, nagyon sok energia-ráfordítással és sok szerencsével akár éveken át is valamivel a piac feletti hozamokat tudunk elérni. Azonban a szerencse-faktort figyelmen kívül hagyva és a költségeket is számolva, az átlagbefektetőnek közel nulla az esélye, hogy komolyan megverje a piaci átlagot éveken át
Sőt, a Dalbar cég felmérése alapján, amely az amerikai tőzsdére fektető alapok pénz be- és kiáramlását vizsgálta, a S&P index 20 éves teljesítménye 9,14% volt (1990-2010), míg ugyanezen idő alatt a tőzsdei alapokba befektetők átlagos hozama csak 3,83% volt. Ennek oka a költségeken túl a rosszkor való ki és beszállás miatti veszteség. Jobban jártak volna, ha megveszik és ülnek rajta, ahelyett, hogy okoskodnak az időzítéssel és a variálással.
Ezért a legokosabb, amit egy kisbefektető tehet, hogy rájön, nem tud okosabb lenni, mint mindenki más, ahogy a profik sem. Ez miatt érdemes inkább a piacot megvenni, mert a piaci átlag általában jóval több, mint az aktívan kereskedő emberek hozama a költségek után. Igazából nem is olyan nagy lúzerség átlagos hozamot elérni a piacon.
Inkább arra figyeljünk, hogy a költségeinket alacsonyan tartsuk és a portfóliónk a nekünk megfelelő módon legyen felépítve.
Hello!
Azt szeretném kérdezni kiszámoló blog, hogy mi a véleményed a következő megtakarítási formáról. Posta nyugdíj előtakarékossági számla. Itt van róla egy tájékoztató: postabiztosito.hu/~/media/Files/MPB/letoltheto_dokumentumok/Nyugdij_UTBF/NyugdijStabil_UTBF_230230%2000%201003.ashx
Nagyon érdekelne a véleményed, hogy érdemes - e megkötni, ha nem, akkor pedig mi lenne helyette ideális. Köszönöm előre is válaszod.
Annyira nem rossz, a fő költség, hogy az elért hozamból 1,2 százalékpontot levon költség címén.
A garantált hozamokat negyedévente teszi közzé, jelenleg 4%, év elején 5% volt.
Gazdag nem leszel soha belőle, de a költségek sem viszik el az összes pénzedet.
Az aktív már nem ennyire jó, ott 4% körül van a költségmutató.
Köszi! Akkor szerintem megpróbálkozom egy 20 évessel, hogy később legyen tartalékom. Más megtakarítási formánál sem leszek igazán gazdag, szóval ez nem zavar. Igazából csak szeretném, ha lenne igazi megtakarításom, mert jelenleg csak pár hónapra lekötött van és azért ez annál talán többet hoz... Csak nagyon kínai nekem, hogy mibe érdemes befektetni és mibe nem... Még egyszer köszi a választ. Egyébként nem tudsz olyat, ami ennél jobb hozammal dolgozik? 🙂
Itt csak én nem találom, hogy konkrétan miben van, vagy mibe lehet fektetni a pénzt?
"(Na ja, elég nehéz lenne eladni egy-egy ilyen pénzügyi magazint hónapról-hónapra azzal a címlapsztorival, hogy vedd meg bármelyik amerikai tőzsdébe fektető ETF-et és várjál néhány évet… )" A saját blogoddal cáfolod.
A blogom nem pénzügyi magazin és nem kérek érte pénzt.
Szerintem nem fizetnél azért hetente-havonta 5-6-10 dollárt, hogy azt írjam, hogy tartsd minden pénzed egy valamiben.
Az emberek tuti tippekért fizetnek, még ha nem is léteznek tuti tippek.
És még jobb, használhatóbb tanácsokat adsz is.
A tőzsde lényegét az Onedin-line-ból tanultam (persze nem akkor, amikor láttam, akkor nem értettem semmit, hanem utólag). James Onedin úgy vette meg a 2. hajóját, hogy elment egy brókerhez, hogy a tőzsdén kibocsásson részvényt 200 guinea értékben, még egy üzleti tervet is földobott: 175-ért megveszi a hajót, és marad 25 forgóeszközre. És itt a lényeg: a tőzsde szabályozott, biztonságos hely, hogy a megtakarítók (a filmben nem szerepeltek) fölösleges pénzét a vállalkozók (J. Onedin), akiknek szükségük van a pénzre, megkaphassák. Minden, ami ezután jön, csak a spekulánsok érdekét szolgája, amint azt ez a 'gyönyörű' összesítés demonocracy.info/infographics/usa/derivatives/bank_exposure.html mutatja is.
Lehet rosszul emlékszem, de eddig mintha nagy mellénnyel hirdetted volna a unit-linked biztosításokat minden lehetséges módon (amik ugye részvényekbe fektetnek), most meg a tőzsde a sátán műve? Hm...
Szerintem az a Másik Zoltán volt.
Tényleg. Akkor elnézést kérek. Legalább nem jártam messze az igazságtól. 🙂
Továbbá egyáltalán nem a tőzsdét szidom. Egy gazdaság akkor működik, ha a vállalkozók folyamatosan, olcsón hozzá tudnak jutni a megtakarítók megtakarításához. Ennek legjobb intézménye a tőzsde. De amikor egy etf-et vagy certit veszel, az a pénz nem egy James Onedinhöz kerül, azaz nem a reál gazdaságba, hanem opciós díjként egy másik ugyanolyan pénzügyi céghez, mint amelyiknél vetted, vagy sokszor önmagához. Onedin abból csak nagyon áttételesen lát pénz, pl. mert a részvénye ára emelkedik – de ebben aztán nincs köszönet, mert a többszörös áttétel miatt ugyanolyan könnyen zuhanhat is, mint erre 'szép' példa volt 2009 (talán) februárjában a Proctor&Gamble részvénnyel indult zuhanás. Úgyhogy az opciók, amelyeket azzal adnak el, hogy csökkenteni lehet velük az áringadozások negatív hatását, leginkább felelősek értük.
"De amikor egy etf-et vagy certit veszel, (...), hanem opciós díjként egy másik ugyanolyan pénzügyi céghez"
Ez akkor mégis hogy? Hogyan lesz az ETF árából opciós díj?
"Úgyhogy az opciók, amelyeket azzal adnak el, hogy csökkenteni lehet velük az áringadozások negatív hatását, leginkább felelősek értük."
A zuhanásokat már sok mindenre, mindenkire ráfogták: pl. a shortolásra, a tőkeáttétre, a HTF-re. Speciel arra, hogy az opciókra fogták volna, még nem hallottam.
Kedves Kiszámoló! Biztos, hogy az ilyenféle kommenteket megjegyzés nélkül kellene hagyni, ha már egyszer engeded közzétenni? Fennáll a veszélye annak, hogy valaki elhiszi, ha olvassa 🙂
Ugye? Amikor meg nem engedem ki, én vagyok a szemét cenzor, aki az ellenvéleményt elnyomja.
Aztán vagy szemét cenzor vagyok, vagy lefáradok a válasszal, vagy rátok bízom, hoty reagáljatok.
Remek, biztos válaszolsz
Ma az Onedin 100£, és eladsz 1£-ért az általad kibocsátott, Onedinben 100×-osan lévő 1 db etf-et. Akkor kapok 1db 100£-os részvényt? Ha igen, mondd, hol kapok 1£-ért 100£-osat, rohanok érte!
Akkor az én 1£-om után adsz 100£-ot Onedinnek, hogy megvegye belőle a 3. hajóját? Ha igen, azonnal részvényt bocsátok ki, és kérlek, arra is csinálj egy ilyen etf-et!
De mondjuk az etf-ed olajban van, akkor neked van egy marha nagy tartályod, és ha veszek az etf-edből, akkor azért a pénzért megtöltteted azt olajjal, és ha még áttételes is, akkor szaporítani is tudod az olajt? Te vagy az olajprobléma megmentője!
Mert ha a fentiekre nemmel válaszolsz, akkor gyakorlatilag nem egy opciós (ha jobban tetszik opciós jellegű) ügylet áll az etf-ed mögött?
Végeredményben az én 1£-om nem 100£ kereslet lett, ami a piac vastörvénye szerint 100£-tal emeli az összárat, így fokozva a ki...
"Onedinben 100×-osan lévő 1 db etf-et"
Légyszi, írj valós példákat, mert ilyen nincs. A fizikailag replikáló ETF-ek tényleg megveszik a részvényeket.
"még áttételes is, akkor szaporítani is tudod az olajt"
Olyasmiről már hallottál, hogy az elemzések szerint a spekulatív árupiaci adásvétel a sokszorosa a ténylegesen leszállított mennyiségnek? Ezért sírtak-ríttak 2008-ban, hogy a spekulánsok felverik az olaj árát, pedig nem is kell nekik.
"opciós (ha jobban tetszik opciós jellegű) ügylet áll az etf-ed mögött"
A határidős piacon létesített tőkeáttétele ügylet nem egyenlő opció, értem?
Erre van egy elég egyszerű megoldás: csak a részvénykibocsátást (IPO-t)szabadna engedni a tőzsdén (amikor a befektetők odaadják a pénzt Onedinnek), tulajdonosok közötti részvénykereskedelmet viszont nem.
Ha később nem lehetne eladni a megvásárolt részvény csomagot, akkor 100%, hogy nem vásárolnék, mert ilyen papírból nem lehet házat venni, nyugdíjas korban élni, stb. Ok, osztalék, csak minden cégnek lehetnek időszakai, amikor azt nem tud (válság, rossz időszak) vagy nem akar fizetni (mert beruházna).
Egyébként én nem azt mondom, hogy az AHA-k a tuti befektetés, de aki jól diverzifikálja a befektetéseit, annak egy-egy jobb AHA beleférhet, ahogy az ETF-ek, részvények, államkötvények is.
Nem lenne jó ötlet! Senki sem venne részvényt, ha később, amikor magának szüksége lenne a pénzre, nem tudná eladni. És az etf-eket sem tiltanám ki a tőzsdéről, mert pl. ha az Onedin részvény 10000£, és nincs belőle etf, akkor egy csomó embert, akinek nincs 10000£-ja, megfosztunk ettől a befektetéstől, illetve az Onedint fosztanánk meg egy csomó potenciális befektető pénzétől.
"Onedin részvény 10000£, és nincs belőle etf, akkor egy csomó embert, akinek nincs 10000£-ja, megfosztunk"
Van ám erre megoldás, úgy hívják, hogy részvényfeldarabolás. Így lett például 1 db 35 eFt-os Richer részvényből 10 db 3,5 eFt-os nemrégen a magyar tőzsdén.
Alternatíva? Részvénykibocsátáskor beszállni, és a vállalat felszámolásáig, illetve visszavásárlásig kötelező legyen tartani a tulajdonrészt? És ha hamarabb mennél nyugdíjba, mint ahogy tönkremegy a cég, megeszed a részvényt?
A spekulánsok hatalmas szolgálatot tesznek a piac likviden tartásával.
Azért az is elgondolkodtató, hogy a közgazdászok és "félistenként" bálványozott guruknak röpke 30 év kellett ahhoz, hogy leessen nekik, hogy kéne valami normális mérő eszköz is az egyes alapok teljesítményének összehasonlítására....
Megmondom őszintén valahogy mindig is az volt az érzésem, hogy annak ellenére hogy ez az egész közgazdaságtan egy teljesen ember által kreált valami, annyira lassan történnek a dolgok, és olyan hihetlen mértékű ragaszkodás van a bevett módszerekhez, hogy az valami elképesztő.
És akkor a szokásos "mantra"-król és az egész alapján képező téveszmékről (folyamtos fejlődés és többi eleve lehetetlen dolog) már nem is beszélek.
Kiszámoló: szerinted ezeknek az alapoknak a teljesítményét mennyire a cég teljesítménye, és mennyire a "felesleges felhajtás" határozza meg? Egyre inkább azt érzem hogy az utóbbi hangsúlyos (facebook, apple, MS, stb...)
Szerintem a válasz egyszerű. Nem nem tudtak, hanem nem akartak normális mérőeszközt létrehozni. A cikk gyakorlatilag a válasz rá, hogy miért nem.
nagyon jó cikk, teljesen egyetértek.
Zseniális cikk, most századjára is megtudhattuk, hogy az átlag nem képes megverni az átlagot 😀
Nagyon tetszett a cikk, úgy érzem, hogy ebben a témában (és nyilván ilyen mélységben) kitisztultak a homályos foltjaim. 🙂
Vannak magyar abszolút hozamú alapok szép teljesítménnyel (pl.: Platina Pí, Supra).
Pontosabban fogalmazva, a 60 abszolút hozamú alapból van 3, amelyik az elmúlt három évben tudta verni a bankbetétek kamatát, de fogalmunk sincs, mit fognak hozni a következő három évben, vagy melyik három lesz a legjobb a hatvan alapból.
Ezzel szemben az abszolút hozamú alapok átlagos hozama tavaly 3,6% volt, a legrosszabb hozott -56%-ot. Miközben a bankbetétre kaptál tavaly 9%-ot.
Pont erről szól a cikk.
3-nál több van, és természetesen nem minden évben verik meg a bankbetéteket. Nem is 1 évre ajánlják őket. Ezeknél fontos igazán, hogy ki kezeli az alapot. Külön figyelemre méltó a VM alap az alacsony szórása miatt.
Nem érted a lényeget. Nem az számít hogy 3 alap van vagy 9. Azt hogy elmúlt években verték a bankbetéteket csak szerencse volt.
Nrm csak szerencse volt, de nem kiszámítható, hogy mi lesz jövőre.
Pl. az csak szerencse volt, hogy mikor Zsiday Viktor otthagyta az Aegon Alfa alapot, az hanyatlani kezdett, majd az új alapja a Citadella szintén veri a bankbetéteket?
Ráadásul ha megnézed, vannak AHA-k, amelyek kezdetektől fogva nem mutattak fel olyan korszakokat, amikor jónak mondható hozamot hoztak, lásd pl. Budapest Abszolút Hozamú alap vagy Erste Abszolút Hozamú alap, míg a jobbaknál meg az a kivétel, mikor rosszul mennek? Egy bizonyos blog hozta példának az Aegon Moneymaxx-ot, mint kezdetben sikeres, de később bukó abszolút hozamú alapot, csak azt felejtette el az illető, hogy az az alap szabályzat szerint long-only volt, tehát eső piacon feltétlenül esnie kellett.
Miért kellett volna esnie? Pont az a lényege az abszolút hozamúnak, hogy ha akarja, bármibe átteszi.
Ha tudta volna, hogy esés lesz, átpakolja pénzpiaciba és visszarakja részvénybe, amikor erősödik.
Ezt is megtehette volna, csak gondolom a befektetési politikában az is benne volt, hogy x%-ot kockázatos eszközökbe fekteti. A moneymaxx és az Alfa kezelője ugyanaz a személy volt, az Alfa shortolhatott legfeljebb 3-szoros áttéttel, és ugyanezen a bear piacon komoly eredménye volt, míg a Moneymaxx hanyatlott.
Majd ha rájön a nép, hogy Zsiday tudja a tutit, és mindenki belerakja a megtakarítását a Citadellába, akkor az is alul fogja teljesíteni a benchmarkját.
A "tuti tipp", "zseniális alapkezelő" ugyanis csak kis méretben működik. Ha mindenki beleugrik, kitől nyeri el a hozamot?
Nem is kell mindenkinek benne lennie, elég ha nekem sikerül olyan időszakot kifognom, amikor adott "zseniális alapkezelő" jól teszi a dolgát.
Egyébként a hazai AH alapok cseppek a tengerben, a Supra is hiába sokszorozta az eszközértékét, még így is, szóval ettől szerintem egyelőre nem kell tartani.
Zsiday egy okos ember, ahogy a Suprás Szalma is az. Látszik, hogy értenek ahhoz amit csinálnak és sokszor be is jön nekik.
A kérdés az, hogy 5-10 év távlatában tudják-e verni a piacot? Ha 3%-kal felette hoznak, az már szép teljesítmény, a felmérések szerint ez nagyon ritka.
Ezt a 3%-ot pont el is viszik a költségek. Akkor mi van?
Ja, meg mi a "piac"? Mert szép, hogy a legkockázatmentesebb rövid állampapírokat veszik benchmarknak, de igazából hajmeresztő dolgokat is csinálnak, ezért a "piac"-nak is valami igen kockázatos eszközt kell tekinteni. Ha azt verik meg 3%-kal, akkor még csak nullán vagyunk.
Volt olyan, aki 15 éven át verte a piacot. Aztán egy év alatt csinált 50%-nál is nagyobb buktát, többet, mint a teljes plusz haszon 15 éven át. Aztán jött még egy mínuszos év...
Mondjuk az elegge meglepo, hogy meg a profiknak se sikerul megverniuk az atlagot. Pedig nekik elvileg ki kene tudniuk talalni ( kelloen nagy %ban ) hogy melyik reszveny arfolyama fog emelkedni hosszutavon. Ha ilyen sokan teljesitenek rosszul, akkor kik azok a nehanyak, akik messze jobb eredmenyeket ernek el mint a piac?
A profik maguk a piac. Mi abban a meglepő, hogy nem tudják saját magukat megverni?
azert a piacon vannak amatorok is. mint ahogy a maratoni futoversenyen is vannak profik es amatorok... Es a profik kozott is van kulonbseg... vagy legalabbis kene hogy legyen.
Vannak amatőrök. Kb. 1% alatt. A többi alapkezelő, meg nyugdíjpénztár, meg biztosító, meg befektetési bankok.
Hogyan tudom megvenni a piacot? Azzal, hogy megveszek egy indexet vagy egy elég vegyes alapot és ülök rajta?
Nagyon jó cikk. Ugyanez igaz a forexre is. Mi a véleményed a technikai elemzésről? Szerintem teljesen kamu. Nincs bizonyítva hogy a technika elemzéssel bármit meg lehetne jósolni. Azaz minden pillanatban 50% esély hogy fel vagy le megy az árfolyam bármely részvénynél.
Nem 50-50% az esély, csak egyszerűen nem tudod mennyi az az esély, a technikai elemzés pedig időnként pont azért működik, mert a piac hisz benne.
Ez nagy tévedés. Vannak sikeres kereskedők és automatikus kereskedési rendszerek is akik/amik technikai elemzést használnak. Legfeljebb még nem találkoztál velük. Itt a nagy kamu az, hogy sok mondvacsinált guru 2 hét után kikiáltja magát szakértőnek és teleszemeteli az internetet marhaságokkal. Rosszabb esetben tanfolyamot is tart sok pénzért...
Kedves Kiszámoló!
Honnan lehet tudni, hogy egy alap indexkövető-e? A nagy magyar bank honlapján fent van, hogy mi a referencia index, de ez akkor az is jelenti, hogy azt az indexet követi?
Köszönöm.
A referenciaindex csak azt mutatja, hogy mihez méri magát az alap, nem egyszer elég önkényesen.
Az abszolút hozamú alapok például a magyar rövid államkötvényekhez szokták.
Ezt gondoltam én is, de akkor honnan tudható, hogy melyik alap indexkövető? Elérhető ez az információ nyilvánosan?
minden megtalálható az úgynevezett prospektusban, ami minden alaphoz van.
Abban van leírva a lényeg, 30-40 oldalon.
En jobban ajanlanam az elozo evi szamviteli tajekoztatot/jelentest. Azokban mindig bennevan hogy az elozo evben konkretan mi volt az alapban, mig a tajekoztatoban csak a lehetseges befekteteseket sorolja fel.
Ha mar penzugyek reszletes figyelese.
Itt egy androidos app, magyar, jol testreszabhato.
play.google.com/store/apps/details?id=hu.koin&hl=hu
Ezekkel a sima koltsegfeljegyzo appokkal az a baj szerintem, hogy attol hogy tudod h mire mennyit koltesz meg nem biztos h valtoztatni is fogsz.
En bo fel evig hasznaltam a Koin-t, ami csak megerositett abban, hogy x/y-t koltok erre/arra. Sok? Keves? Mennyi az idealis? Ha igy-ugy fluktual honaprol honapra az mit jelent?
En inkabb a budzseben hiszek, aminek a koltsegvezetes csak egy resze.
Erre jo az excel is, de vannak progik (YNAB-ot hasznalom pl.) is.
"Ki akar átlagos lenni, avagy verjük meg a piacot"
Kiszámoló szerint: vegyünk indexkövető befektetési alapot, mert úgysem tudjuk megverni a piacot.
"P/E ráta és az olcsó részvények"
Kiszámoló szerint: az alulértékelt és az alacsony volatilitású részvények megverik a piacot.
Akkor mostan indexkövető ETF vagy mégis value / low volatity ETF? 🙂
Nem tudom feltűnt -e, de az a cikk úgy kezdődik, hogy: "Találtam két érdekes felmérést az olcsó részvényekről, de ahhoz, hogy megértsétek, el kell elöljáróban magyaráznom, mit jelent a híres P/E ráta."
és úgy végződik:
"Természetesen a múlt eredményei nem garantálják a jövő trendjeit, de úgy gondolom, mindenképpen két érdekes felmérésről van szó."
Továbbá elég értelemszerűen senki se tudja a "tutit" a tőzsdéről (bár sokan állítják magukról), mert ha így lenne az egész tőzsde működésképtelen lenne. Ez utóbbi áttételesen a cikkben is megjelenik: a nagy tőzsdei bölcsek korántsem tudnak annyit mint hisszük, elvárható hozam alatt gyártanak nekünk (persze kivételek vannak, de ők - minő meglepő - nem az én pénzemet forgatják, hanem a sajátjukat).
Ráadásul ez nem tiszta matematika, így itt egymás mellett különböző véleményeknek is jogosultsága van.
Kiszámolós P/E-s bejegyzése nagyon úgy hangzott, hogy inkább igen, mint nem 🙂
"elég értelemszerűen senki se tudja a “tutit” a tőzsdéről"
Inkább átfogalmaznám: mindenki tudja a tutit, csak mindenki mást hisz annak 🙂
Mindenki a meggyőződése szerint tőzsdézik, pedig jobb lenne a piac meggyőződését felismerve tőzsdézni,forexezni.
Kiszámoló,
Mibe tennél egy nagyobb összeget inkább? K&H 4,81% (6 hó), vagy Axa 6% (3hó)? Vagy fele-fele? Netán valami egyéb?
Egy kis matek:
A 4,81% a 6 hónapra levetitve máris csak 2,405%. A 6% 3 hóra vetítve 1,5%.
Szerinted melyik éri meg?
A kérdés az: lesz-e 3 hónap múlva egy legalább (most az egyszerűség kedvéért) 3.63%-ú 3 hónapos akció. Mert (6+3.62)÷2=4.81 (± a kamatos kamat számítás). Szerintem lesz.
Szamold ki 🙂
Ha lekotod az AXA-nal 6%-ra 3 honapra, majd utana romlanak a kamatok es a kovetkezo 3 honapra csak 4%-ra tudod lekotni, akkor ~98ezer forintod lesz kamatado utan.
Ugyanez a KH-nal a 6 honap alatt ~94ezer forint.
Amig 3 honap mulva fogsz tudni 3.6%-nal jobb lekotest talalni (valszeg fogsz tudni) akkor jobb az AXA, ha nem akkor jobb a K&H.
A tranzakciós adó fogja eldönteni. Mennyit kapsz utána, miután lejárt az akciós kamat? Ha utalni kell ez miatt, a 0,3% elviszi az összes hasznod.
AXA kártyával max. 350Ft-ért lehet felvenni automatából pénzt. A K&H automatái 1 milliót adnak ki. Tehát 1 milliót 350Ft-ért készpénzhez juthatunk...
csak vigyazz mert lehet hogy nem tudod az 1miot felvenni egyben. nekem max 300k-t sikerult anno egy osszegben
Ezeket az alacsony költségű ETF-eket (Vanguard, SPDR, stb) hol tudom megvenni?
A nevesebb magyar brókerek, ahol évekig szívesen tartanék pénzt (pl. Concorde) elkérnek akár 1%-ot Ft -> USD váltásra, és nem tudom ezek az ETF-ek elérhetőek-e ott pl., és ha igen, milyen jutalékért?
Ha külföldi szolgáltatót veszek igénybe (pl. SAXO bank?), akkor meg bukom a TBSZ számla adóelőnyét, igaz?
Azert ezeknel az ETF-eknel figyelj az adozasra. Kisebb osszegeknel siman elveheti az amcsi 35%-os capital gains tax mindenfele elonyod.
Az osztalékadóra gondolsz vagy árfolyamnyereség-adóra is?
Elsosorban az osztalekra. De anno amikor utananeztem ezeknek a dolgoknak nekem az jott le hogy kis penzzel (20milla alatt) tul sok szivassal jar.
Meg ugye szep dolog hogy neked a Vanguard ETF-jeid hoznak brutal 2szamjegyu szazalekot, ha a kozbe a forint/dollar arfolyam elszall 🙂
Ezért veszünk luxemburgi, vagy londoni ETF-et. Csak azoknak meg sokkal nagyobb a költségmutatójuk....
Ha minősített kereskedőtől veszed az amerikai papírt, akkor csak 15%-ot vonnak le, de azt mindig levonják, pont nem érdekli őket a TBSZ meg társaik.
EU-s cuccnál mondhatod, hogy itthon akarsz adózni.
EU-s esetben, az itthon adózás mit jelent, a mindekori magyar kamatadót+EHÓt?
És ha az USA-ban 15%-ot vonnak automatice, akkor a fentieket is kell még fizetni ezen felül? Vagy ezt senki nem ellenőrzi?
Eho nincs részvényekre.
Kint fizetsz 15%-ot, idehaza a különbözetet, 1%-ot (kettős adóztatás egyezmény)
Köszi. Mit jelent az, hogy minősített kereskedő (az US ETF példádban)? Tudnál egy példát hozni, ami magánszemély részére is elérhető?
A KBC-nek megvan, a többit nem tudom. Ez a szolgáltatót jelenti, hogy róla elhiszi az USA adóhivatala, hogy az ügyfele tényleg nem adóköteles az USÁ-ban.
kbcequitas.hu/adozasi_tudnivalok
Ezekre a kérdésekre nézd meg a választ:
"A külföldi ellenőrzött tőkepiaci ügyleteimből származó jövedelmeim után hogyan kell adóznom?
Miként kell adóznom a külföldi tőzsdéken, ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolt részvényeim által fizetett osztalék után?
Kell-e egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni a tőzsdei részvényeim által fizetett osztalékok után?"
Na ugye hogy apropenzzel macera ez? 🙂
Én elolvastam Benjamin Graham könyvét (legalábbis a 2011-es kiadást, magyarul), és nekem az jött le belőle, hogy az indexalapokat dicsőíti. Ezekután bőszen nekiálltam nézegetni keresgélni, hogy hol lehet ilyeneket Magyarországon venni - és nem találtam sehol semmit:-(.
Tehát a kérdésem, Jan-éhoz hasonlóan az, hogy az ETF-ek mellett az indexkövető alapok, alacsony költséggel, beszerezhetőek-e valahol idehaza?
Ha a vakmajom-elmélet igaz, akkor még az indexkövetés sem a legjobb megoldás. Hiszen az indexet vizsgálhatjuk egy tudatosan összeállított portfólióként, mert a részvények be- és kikerülésére szigorú szabályok vonatkoznak.
Vagyis akinek sok pénze van, tehát tud diverzifikálni, akkor az indexkövető ETF helyett vegyen inkább 50 db véletlenszerűen kiválasztott részvényt? 🙂
"Ezért egy magára valamit adó befektető keresi a lehetőséget, hogyan lehetne megverni a piaci átlagot. Részvények okos kiválasztásával, ravasz technikák alkalmazásával, a befektetési alapok rendszeres átvariálásával."
Igazából annyit tennék hozzá, hogy olyan, hogy A piac, meg AZ index nem létezik. Rettenetesen sokféle index van, talán több ezerféle is. Korábban az volt a helyzet, hogy a Joe vagy a Sam által kezelt befektetési alap között kellett választani. Manapság viszont a Joe vagy a Sam által számított indexeket passzívan követő ETF-ek között kell dönteni.
Csak nagycégek? Közepesek? Kicsik? Mikrók? Vegyesen? Növekedési vagy értékalapú? Kis volatilitású vagy magas bétájú? Ár-, kapitalizáció- vagy kockázatsúlyozott? Egyenlő súlyozású? Melyik ország, melyik iparág?
Ha egyik-másik mellett döntünk, azért tesszük, mert meg akarjuk verni az ősi kapitalizációsúlyozású indexet 🙂
Egész pontosan a small cap részvények az egy piac, a növekedési részvények egy másik piac és így tovább.
Az rendben van, hogy a különböző piacokon működő ETF-eket ne hasonlítsuk össze 🙂
De ha egy adott piacon belül tevékenykedő ETF-ek csak a súlyozásban különböznek, de nagyjából ugyanazokat a vállalatokat válogatják be, ott se nézegessük a hozamokat? Maradjon a piaci kapitalizációs súlyozás, oszt jól van?
Tisztelt Kiszámoló ! Most olvasom először a blogot. JÓ !
Piacveréshez:( USA részvény) Olvastam több "Guru" könyvét.Többnyire fundamentális oldalról közelítik meg. (belsőérték, tulajdonosi érték stb.) Gyönyörűen levezetik milyen számítási módokat alkalmaztak. A probléma, hogy a jövőbeli értéket csak becsülni lehet. Ami nekünk óriási hátrány, hogy azok az információk amikből következtethetnénk a jövőbeni folyamatokra nem áll rendelkezésünkre vagy csak jelentős késéssel. Vajon mennyi az esélyünk azzal a befektetővel szemben aki közvetlenül az Elnökkel, vagy egyéb vezetővel szinte napi kapcsolatban van ? Aki egy részvényesi gyűlésen közvetlenül tájékozódhat ? Szinte semmi. Mégis nehéz megmagyarázni statikai alapon hogy vannak befektetők akik öbb mint 20-30 éven át verte a piacot ami legfeljebb egy két évben nem sikerült nekik. Erre bizonyára van magyarázat, de mi ?
Miklós, ezt nem Te írtad, vendég szerzőként? 🙂
modoros.blog.hu/2013/09/30/igy_eld_tul_a_szegenyseget?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2013_10_01&utm_campaign=index
Nem, de aki írta, nyilván szokott olvasni. 🙂
Vicces 2 év távlatából látni az ajánlásokat. Kedves maveryck, aki a VM-et, és a Suprát ajánlotta: köszönjük... Kedves tip, aki a Citadellát ajánlotta: most mit vennél? 🙂
(Két év múlva, majd lehet, hogy újra maveryck tanácsát fogom kérni. 😀 )