Az egyik ismerősöm egy igen érdekes témát választott a disszertációja témájául: hogyan változtatják az online áruházak az áraikat attól függően, hogy ki, honnan, milyen gépről, milyen böngészővel és hányadik alkalommal látogatja az oldalt.
Amikor erről mesélt, igen meglepett, hogy az egészen nagyoktól, mint az Amazon az egészen kicsikig mennyien alkalmazzák ezt a technikát. Egy kicsit utánaolvastam és tényleg.
Úgy hívják ezt a technikát, hogy differenciált árképzés. A weboldal figyeli, hogy honnan látogatod meg az oldalt, hányadik látogatásod ez, vettél-e már az adott termékből, milyen gép milyen böngészőjét használod és a többi.
Ha a cookie-k, a böngésződben tárolt adatok alapján nemrég jártál a konkurenciánál, olcsóbb árat kapsz. Akkor is, ha múltkor valamit beletettél a kosaradba, de a végén nem vetted meg. Azonban nő az ár, ha valamit már többször megvásároltál, mert ekkor nem vagy árérzékeny az adott termékre.
De árulkodó lehet az IP címed vagy a képernyőfelbontásod is, hogy mennyire vagy tehetős, ahogy a Safari böngésző használata is egy biztos jel arról, hogy drága Apple terméket használsz. A vásárlás előtt a weboldalon eltöltött idő, hány hasonló terméket néztél meg, hasonlítottál össze, mennyire megfontoltan vagy éppen impulzívan vásárolsz, szintén fontos információ a weboldal üzemeltetőjének, hogy mennyire vagy árérzékeny, ki fogsz-e fizetni 50-150 dollárral többet ugyanazért a tévéért, vagy akár 10 dollárral többet egy DVD-ért.
Nem ritka, hogy akár 15-20%-kal magasabb árat is kaphatsz, mint egy másik személy, aki veled egyidőben böngészi ugyanazt a webshopot.
Olyan ez, mint amikor a piacon a drága ruhában érkező vásárló mindent 50%-kal drágábban kap és nem is tudja, hogy másnak minden olcsóbb.
Az alábbi videón azt mutatják, hogy azonos időben más árat mutat a Firefox böngésző, mint a Chrome az egyik nagy amerikai webáruházban:
Egyébként a dolog nem újdonság, az Amazon már tizenéve használja ezt a technikát, volt is nagy balhé belőle, amikor először kiderült az ezredforduló környékén, hogy ez diszkrimináció, meg hasonló kifogások voltak. Azóta bevett dolog lett, hogy ugyanaz a könyv az egyiknek ennyibe kerül, a másiknak 20%-kal drágább.
A dolgot meg tudod úgy hackelni, hogy privátmódban használod a böngésződet, vagy rendszeresen törölsz minden cookie-t a gépedről, esetleg VPN-t használsz. De ekkor nemcsak a negatív árazástól szabadulsz meg, az esetleges árkedvezmények lehetőségét is elveszted.
Engem meglepett, hogy milyen régóta és milyen nagy áreltérésekkel használják ezt még a legnagyobb webáruházak is.(Akár 20% pluszt is rávernek arra, akiről azt gondolják, úgyis kifizeti.)
Igaz, ez nincs másként az offline világban sem, az óbudai Auchan sokkal olcsóbb, mint a budaörsi, mert ott árérzékenyebb emberek laknak és konkurencia is nagyobb. De a Tesco és sok másik lánc is hasonlóan áraz, ott is hatalmas eltérések vannak az üzletek között.
Kíváncsi vagyok, hány magyar webáruház használ differenciált árazást és mikor lesz az online hipermarketekben drágább a tej azoknak, akik csak összedobálják a kosár tartamát három perc alatt, mint azoknak, akik a legolcsóbbat keresik minden termékből, összehasonlítva az egységnyi árakat mindennél. Vajon most nem így működnek-e ezek az online üzletek?
Ha van valami infód, oszd meg a közzel a hozzászólásokban.
Update: a szakértő jelezte, hogy az Unióban tilos a differenciált árképzés, ezért ez csak az Unión kívül használható trükk. Nálunk kedvezménykuponokkal helyettesítik a differenciált árképzést. Menj erre az oldalra, nézelődj, majd vidd a kurzort a jobb felső sarokba, mintha be akarnád zárni az oldalt. És tádám, mindjárt megjelenik egy kupon 10% kedvezménnyel.
Update kettő: Ennek ellenére sokan csinálják Európában is. Kattints erre a linkre, nézd meg mennyibe kerül a cipő, aztán nyomj egy frissítést, és láss csodát, mindjárt drágább lesz 3.500 forinttal. Most nyiss új "privátablakot", (Billentyűzettel Ctrl+Shift+N Chrome böngészőben) vagy töröld a cookie-kat és megint olcsóbbá válik. 🙂
Persze ez egyszerű lehúzási kísérlet, nem tudományos differenciálás, de azért jobb, ha ilyenekre figyelsz.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Hasznos tudnivaló.
Kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor a piacon vásárolnak az emberek egy bizonyos eladótól. Attól függően változhat az elkért ár, hogy mennyi áruja van még, menne-e már hazafelé, ismerőse-e a vásárló, mennyire alkudozik valaki, visszatérő vevő-e, stb... Szóval ott is mindenkinek más az ár.
A konkurens oldalak cookie-jait nem kapják meg!
Ezt az infot maximum harmadik forrásból kaphatják meg (pl. böngésző toolbar)
Kosz, jo tudni hogy vannak ilyen disznosagok, erre nem is gondoltam volna...
@Kockás Zebra vagy hogy egy kínai boltban, ahol semmi nincs felárazva, mennyire jólöltözött a "k. vevő" 🙂
mindig össze szoktam hasonlitani az arakat privat modu böngeszöböl is, vpn nelkül meg eleve nem megyek a netre.
multkoriban nezelödtem USA autoberles temaban, amcsi ip-re valtva fele arakat kezdtem el latni. igaz, hogy europaikent ugy a biztositas lett volna több, es a vegen ugyanott lettem volna, de az meg kikerülhetö mashogy illetve nem is kötelezö fizetni, stb.
Érdekes cikk.
Én a repjegyek áránál figyeltem meg ugyanezt.
Minél többször nyitom meg ugyanazt az utat annál drágább.
jut eszembe, par alternativ cimjavaslat:
"Ez a ferfi a webaruhazakrol irt diplomamunkat: amit talalt, az valami megdöbbentö!"
"Webaruhazban vasarolsz? Akar szazezreket is veszthetsz!"
"Tenyleg machinalnak a webaruhazak? Ezeket erdemes tudnod"
"Sohasem hinned, mit csinalnak a webaruhazak!"
:))
milyen feri: ja, egy ideig megy az ilyen címadás, aztán az emberek hamar rájönnek, hogy semmi nincs a hangzatos cím mögött.
Ez a cím még éppen belefér, mert én sem gondoltam volna, hogy ilyen durva eltérések vannak az árazásban.
Tamás: ez kézműves vásárokon is így van. Alig van néhány stand, ahol normálisan ki vannak írva az árak. Ilyenkor a gyereket kell odaküldeni, neki mindig olcsóbb árat mondanak. 😀
Szép új világ, vagy mi.
Hobbimat illetően árérzékeny vagyok, könnyű is összehasonlítani a (pillanatnyi) árakat, úgyhogy inkább az időbeli ingadozás számít. Ahhoz pedig kb. tudom fejből, hogy mi számít drága/korrekt/alacsony árszintnek.
kevés nagy webáruház van itthon, akik tényleg és tudatosan használnák a vásárlók adatait, akár csak optimalizálásra, nemhogy árképzésre.
Ettől függetlenül nem elképzelhetetlen, hogy van olyan, ahol működik, de sajnos a legtöbb még az alap webshop funkciókat sem tudja megbízhatóan hozni...
kereskedői szemmel egyébként ezzel szerintem nincs gond, hiszen mindenki annyiért szeretné értékesíteni a termékét, amennyit a vásárló maximálisan hajlandó fizetni érte.
Nálunk "boldogabb" országokban meg ugye nem csak és kizárólagosan az ár számít, sőt, azt gondolom, hogy normálisan nem az ár, ami döntő egy termék megvásárlásakor, hanem az ár/érték arány, aminek csak egy aprócska tényezője a konkrét ár.
Ettől még persze bosszantó, ha kiderül, hogy megvehettem volna ugyanazt X Ft-al olcsóbban, de ez a legtöbbször úgyse derül ki
Erről az jut eszembe, mikor gyerekkoromban a családdal ellátogattunk a józsefvárosi piacra, és bátyám megkérdezett egy árust, hogy mennyibe kerül az a walkman. Az árus mondta, hogy 3500, ezután ettől teljesen függetlenül mi elkezdtünk valamiről dumálni, nem törődve az árussal, de nem is mentünk nagyon távolabb. Erre az árus elkezdte, hogy 3000. Majd 2500, a végén már 1000-ért is megkaptuk volna, pedig egy szót nem szóltunk már hozzá.
Szerintem ilyen kifinomult technikákat legfeljebb elvétve alkalmaznak a hazai webáruházak. Mondjuk azt magam sem tudom honnan vehetnék, hogy melyik konkurenciánál járt a látogató, de kicsi piac a hazai ilyen játékokhoz. Kíváncsi vagyok tud-e valaki előcsalogatni egyetlen egy példát is a hazai webáruházak közül.
Inkább az a baj, hogy nagyobb értékű cikket könnyedén az országon kívülről (nem csak Kínából az egy külön téma, de mondjuk az EU -ból) is megrendelheti az ügyfél és kedvezőbb adózású konkurenciával kell versenyezni. Ehhez jönnek még a külföldre (Szlovákia, Lengyelország) költöztetett magyar webáruházak is versenytársnak és nem igazán az lesz az itt maradók számára a siker elérésének a kulcsa egy ilyen kis piacon, hogy differenciáljunk képernyő felbontásra, vagy böngészőre
Kiszamolo: csak poenkodtam, tenyleg belefer 🙂
amugy a cimadas-jelenseg sajnos nagyon is valos jelenseg, de nalam mar forditott hatast ernek el, akkor sem olvasok el pl penzcentrumon egy hirt, ha tenyleg erdekelne.
A közgazdaságtanben ezt árdiszkriminációnak hívják. Akkor tökéletes, ha sikerül úgy árazni, hogy minden ügyféltől a saját rezervációs árát (amit még éppen hajlandó megfizetni) kérjék el. Sokhelyen alkalmazzák, nem kivétel az online világ sem.
Valaki mesélte, hogy megfigyelte, hogy az étterembe betérő virágárus más árat mond annak, aki megkérdezi, hogy mennyi a rózsa, mint annak aki egyből kér egyet.
Sziasztok!
Én elég sokat repülök és sokszor nézegettem a jegyárakat, majd egy idő után rájöttem, hogy az ebookers.com-on a jegyárakat fontban adják meg (220font) viszont az ebookers.at-n ugyan az az ár, csak épp euroban. Nem értettem hogy ez hogyan lehet, de lehet hogy ott is valami ilyesmi történik. Persze azután csak a .at-n vásároltam 🙂
igen, én is tartok tőle, hogy ez így van a repjegyeknél, de igazából nem tudom... mert mindig igyekszem nagyon kevés alkalommal megnézni mielőtt megveszem. és egyszer volt olyan, hogy bár feliratkoztam a hírlevélre, és bele is raktam valamit a kosárba, de aztán bezártam az egész oldalt, és már jött is egy email egy 15%-os kuponnal (és benne volt a szövegben, hogy észrevették, hogy volt valami a kosárban és nem vettem meg) 🙂
Az Amazon már nem használ ilyen technikát, amióta lebuktak.
ppix: kétlem, még videó is van fenn róla a youtube-on, egy éves. Először 2001-ben buktak le.
Mi a helyes algoritmus, hogy az angol, amerikai, német Amazon csökkentse az áraimat? Különösen, ha egy portékát több viszonteladó kínál. Nekem nem csökkenti eléggé. 🙁
quora.com/Why-does-Amazon-constantly-change-the-price-of-things-in-your-shopping-cart-by-small-amounts
Azt írja, be kell tenni a kosárba és ott hagyni két hétig.
Hmm ..
Saját tapasztalataimból kiindulva azt mondanám, hogy ez itthon nem annyira jellemző. Ha keresek valamit, elteszem a linkeket a böngészőbe árral megjelölve, aztán később újra előveszem. Nem emlékszem olyanra, hogy az ár változott volna, pedig nagy valószínűséggel észrevenném. Pár napig eltart egy-egy kiválasztás és nyilván egyik nap egész más előzmény után kerülök oda, ahol korábban már voltam.
Teo >
Bocs a kötözködésért, de a heckelést maximuom a balatoni árusok szokták csinálni, inkább "hackelni", vagy ha nagyon laza akarsz lenni, hekkelni, de ez így kicsit bután hangzik. Nyilván nem von le a cikk értékéből, csak nekem pl. szúrja a szemem 🙂
Nem tartom egyáltalán ezt etikátlannak.
Valaki az előző hozzászólók közül rácsodálkozott a valódi piacon hogy működik az ilyen. Az alku, vagy a "pofára" árazás mindig és mindenhol jelen van és volt is.
Amúgy hülye lenne nem drágábban adni az a webáruház a cuccot annak akinek a szokásain leszűrheti, h nem árérzékeny...
Hát nekem eddig sosem lett egy repülőjegy olcsóbb sem attól, hogy megnéztem a konkurens oldalt is, sem attól, hogy elindítottam egy foglalást, aztán mégsem fizettem ki a végén. Mit csinálok rosszul?
És azt megfigyeltétek már, hogy ha valamilyen témában olvastok egy cikket vagy rákerestek egy termékre, akkor onnantól kezdve az adott témához kapcsolódó reklámokat találtok, bármilyen oldalon jártok? Én pl. mostanában babakocsit kerestem, azóta szinte bármit olvasok vagy keresek a neten, az oldalakon a gyerekvárás témájába váró reklámok jelennek meg. Gondolom ez sem véletlen.
alpynia: igen, az egész Google birodalom erről szól. 🙂
Ezért van ingyenes Android oprendszer a telefonodra, ingyenes Chrome böngésző a számítógépedre és minden más is ingyen (levelezés, youtube és miegymás). Így fizetsz a szolgáltatásokért.
Jééé...
Tényleg tapasztaltam már ilyet (a sokszori megnézés hatását), de azt hittem, a kereskedő (aki felrakta Amazonra/eBayre) gondolta meg magát, biztos nem fogy a termék.
Visszaemlékeztem, hogy véletlenül van egy könyv a kosaramban az Amazonon. Most beléptem, és kapom a külön üzenetet, hogy lement az ára.
De képzeljétek, mennyivel: 3 dollárcenttel! 🙂
B@sszus, tényleg, most próbáltam ki:
Bécs - Lisszabon repjegy 2 főre, ugyanarra az időpontra, ugyanazon a portálon, Chrome-ban: 591 €, Chrome inkognitóban 515€...
Attila, ma is újat tanultál. 🙂
OFF Mi a franc ez, hogy ha meg akarom nézni a saját amazonos Watchlist-emet (amiben semmi más nincs, csak a termékek, amiket én gyűjtöttem ki figyelésre), akkor el kell fogadni a kisregény méretű Amazon Instant Video felhasználási szabályzatot?! (Eddig semmi ilyenre nem volt szükség.)
Akkor ha jol ertettem az arat ugy tudjuk lejebbfaragni, ha latjak, hogy megnezzuk a konkurenciat is, betesszuk az arut a kosarunkba, majd ottfejeltjuk hetekre, es sohase csinalunk olyat, ami impulzusvasarlasnak tunhet...
Nem én találtam ki:"Mindennek annyi az ára amennyiért el lehet adni "de én sem örülnék,ha ez kiderülne egy vásárlás után.
Pár éve jelentős összegeket költöttem el neten történő vásárlásokkal.Először kitaláltam mit is szeretnék,összehasonlítottam több oldal ajánlatát,figyelve a szállítási költségekre is.A legkedvezőbb ajánlatot adónak írtam egy mailt a rendelés részleteivel és rákérdeztem egy kis mennyiségi kedvezményre.Minden cégnél volt még minusz 5-10%szinte minden termékből és minden rendelésnél.Én úgy érzem mindenki jól járt.Én a legolcsóbb árakat kaptam,a kereskedők pedig szép forgalmat produkáltak egyetlen szállításnál.Megfontoltan és egy kicsit kivárva vásároltam,igaz pár óra ráment,de több százezer forintot sikerült megtakarítani kb. 2 hónap alatt. 🙂
"Offline" boltok is hasznalnak ilyet USA-ban, pl. torzsvasarloi kartya adatai alapjan. Olyannyira, hogy a kipostazott, papiralapu kuponfozetek se azonosak. Per lett pl. olyan esetbol, hogy Target elobb kuldott kismama katalogust holgyeknek, mielott elarultak volna otthon, hogy terhesek. Persze azota is kuld ilyesmit, csak mondjuk a kismama cuccok melle berak par furot, TV-t, miegymast, hogy ne legyen feltuno.
Most direkt megnéztem a wizzair honlapján egy repülőjegyet áprilisra Budapestről Lisszabonba. Pontosan ugyanazt az árat adta normál és inkognitó ablakban.
Gyorgyi: en ugy tudom, hogy az EUban tilos a repulotarsasagoknak mas arat hasznalni azonos vasarlasi feltetelekkel (fuggetlennek kell lennie a vasarlo/indulas orszagatol...stb). Egyebbkent delelott olcsobbak a jegyek, mint este, amikor a tobbseg otthon a lakasban repjegyet vasarol a csaladdal.
Ha Linuxszal jelentkezünk be, vajon olcsóbb lesz vagy drágább? 🙂
Olcsóbb, mert olyan csóróak vagyunk, hogy még lopott Windowsra sem telik. Drágább, mert biztos számtech-szakik vagyunk. Melyik az erősebb érv?
De ugyanez van a pontgyűjtői / ügyfél / törzsvásárlói kártyákkal is:
penzcentrum.hu/vasarlas/a_pontgyujto_kartyak_titkai_mit_tudnak_rolunk_valojaban.1041840.html
Ez már régi a Googleval kapcsolatban: konteo.blogrepublik.eu/2013/11/03/a-google-konteok/ A hozzászólásokat is érdemes elolvasni, mert a konteós cikkek csak egy irányvonalat adnak, a hozzászólásokban is sok lényeges információ van. Enyhén szólva sem vagyok aktív online vásárló a sok átverés miatt, inkább adok kicsivel többet, de akkor tuti nem féltéglát kapok egy laptop helyett. A különböző pénznemek különbségéből viszont nekem is volt már gondom, USA IP -ről dollárban, EU -s IP -ről meg Euróban kellett volna fizetni, persze ugyanannyit ... Mivel nem kedvelem különösebben az átveréseket, így inkább nem vásároltam.
@edina "ez kézműves vásárokon is így van. Alig van néhány stand, ahol normálisan ki vannak írva az árak. Ilyenkor a gyereket kell odaküldeni, neki mindig olcsóbb árat mondanak."
Ilyenkor a fogyasztóvédelmet kell odaküldeni, másnap már minden árus minden termékre ki fogja írni az árat. 😉
@gejza Abban mi az átverés, ha alkalmazkodik az adott ország pénzneméhez, ahonnan valószínűsíthetően az oldalt megtekintették, pláne, ha ugyanannyi a végösszeg?
@alpynia
Persze, mert a weboldalakon Google Adsense van, ami nem csak arra jó, hogy reklámok jelenjenek meg, hanem arra is, hogy lássa a hozzá kapcsolódó cookie-kat a gépeden, így aztán bárhová követhető vagy, ha babakocsikat keresel, akkor nyilván mindenütt babakocsi reklámokat fog dobni.
Ezzel szemben fura, hogy mondjuk van egy webshop, te meg a konkurenciát nézed, és ez alapján áraznak, mert ahogy xnagyg írta, más oldalak cookie-ját nem látja a webshop. A Google a reklámblokk miatt látja mit nézegettél (Chrome esetén nem csak amiatt), de A webshop nem fogja látni azt, hogy B webshopnál mint nézegettél, vagy hogy egyáltalán látogattad.
Attila: "Bécs – Lisszabon repjegy 2 főre, ugyanarra az időpontra, ugyanazon a portálon, Chrome-ban: 591 €, Chrome inkognitóban 515€…"
Ez nekem gyanús. A légitársaság oldalán mennyi; ez a kérdés? A portálok csak segítenek összehasonlítani az árakat, de a társaság által kínált ár alá nem tudnak menni (miből)?
Viszont az repjegyár-összehasonlító oldalak szimplán csak nem tökéletesek: theverge.com/2013/3/19/4122778/google-flight-search-europe-launch-incomplete-information-no-prices
Esetleg a konkrét példa?
Egyébként a célzott reklámoknál még buta a Google algoritmusa. Mikor szállást foglaltam nyaralási célból egy helyre (booking.com), még hetekig ugyanezt reklámozta, pedig már lefoglaltam, nyilván mire újra aktuális lett, már rég nem 🙂
@alpynia
Ezt szokták web 3.0-nak hívni.
@kortefa steamen (online játékbolt) 1 euro = 1 dollár konverzióval számolnak. Tehát ha egy játék $49 amerikai ip-ről, az itthon 49€. Fairp(l)ay. Kissé nevetséges, hogy egy online tartalom majdnem 2x annyiba kerül pc-re, mint ugyanaz egy itthoni boltban, dobozosan. Ennyire azért nem lehet nagy költség fenntartani az infrastruktúrát.
@gejza bevett gyakorlat pl. a muszaki cikkek koreben, hogy egy termek ugyanannyi EUR itt, mint amennyi USD a tengerentul, ez boltban is ugyanigy van (csak ott nem tudod megnezni a kulfoldi arat...).
Körtefa az az átverés, hogy nem mindegy 15$, vagy 15€. Régen csinálták a honlapot, mikor még nagyjából egyenlő volt a 2 pénznem, de már koránt sincs így: 1 hónap USA -ból 15$, EU -ból 15€. Azóta "elfelejtették" aktualizálni.
Isten hozott mindenkit a kapitalizmusban.
Egyebkent ezert teremtette a developerek istene az arosszehasonlito oldalakat 🙂
Én új autó vásárláskor a szalonban alkudozom. Megnézem mennyi az adott típus adott felszereltségének a listaára, mennyi a neten meghirdetett legolcsóbb akciós ár, majd írok egy ajánlatkérőt a szalonoknak, hogy ha az általam talált ár alá tudnak menni jelentkezzenek.
Ekkor még sokan jelentkeznek konkrét árajánlatokkal, ezek után a legkisebb árat küldöm körbe, még itt is szoktak engedni 100-200e-t vagy ajánlanak hasonló értékben extrát. Akik kalapban maradnak(2-3 szalon max) oda meg személyesen elmegyek és meglebegtetem a KPs vevő vagyok most vinném az autó szöveget, egy átíratás díjat(vagy téligumiszettet, ingyen szervizt) szintén le lehet alkudni.
Az eredmény? 9 hónapja vettem újonnan az autóm, most nézem a hahu-n, a nála idősebbek(ugyanaz a típus/felszereltség) még használtan is drágábbak(ennyit az új autó hatalmas áreséséről ;)).
Erre mondják azt: listaáron csak a h*lye vesz autót.
@gejza Így már értem, hogy szám szerint ugyanannyit, én úgy értelmeztem, hogy értékében ugyanannyit kell fizetni.
@krisz
Ó, ezt Németországban már rég kitalálták, néz meg a listaárakat az adott márka oldalakon, meg a kereskedőknél, utána ugyanezeket pedig az autohaus24.de-n. Van hogy utóbbin 20%-kal olcsóbban megkapod az autót!
Áhhá. Most már értem, hogy miért lett ugyanaz a termék ugyanannál a webshopnál a vásárlásom után majd' 1000 Ft-tal drágább! 🙂 Magyar elektronikai webshop. Vettem valamit 4900 Ft-ért, pár órával később, amikor megnéztem, 5700-ért jelezte ki. Persze lehet, hogy ott az utolsó darabot sikerült elhoznom és újrarendelve nekik is többe került, ezt nem tudom.
Krisz: "meglebegtetem a KPs vevő vagyok most vinném az autó szöveget..." - ez meglep, én úgy tudtam, hogy a hitelesekre gyúrnak a szalonok, mert a hiteles autók után zsíros jutalékot kapnak. Én épp olyan sztorikat hallottam, hogy hitelre való vásárlás esetén adtak ilyen-olyan kedvezményeket, illetve extrákat.
@Krisz: ma már nem esnek hasra KP-től (sőt, anno sem estek), hiszen egy jó kis márkafinanszíroású konstrukción sokkal többet keresnek. ésszerű mértben lehet alkudni az autó árából - így is járnak jól - de meg kell érezni, hol a határ. egy ismerősöm túlnyomta a témát, az lett a vége, hogy "nem találtak" végül megfelelő autót neki 🙂
@Kiszamolo: fene tuda, az óbudai Auchan lehet, hogy olcsóbb, 8 évig jártam oda...hát az olcsóságának megfelelő állapotban is van. Ellenben pl. a Bécsi úti Tesco méregdrága, pedig közel hasonló a közönség. És a közelben egyiknek sincs nagy konkurenciája. (Épp fordítva, Budaörsön ott van minden egyben).
(elnézést, rádiós billentyűzet, nem jött át minden karakter) 🙂
@krisz
Ezt már mástól hallottam, de tudni lehet kb., hogy mondjuk egy új, alsó kategóriás(2-3 millió közötti) autón mennyi lehet egy kereskedő árrése? Mert ehhez képest lehetne kalkulálni, hogy mennyit lehetséges alkudni. Eleve azt néztem, hogy 200 ezer helyből van a listaár és a legolcsóbb neten hirdetett kedvezményes ár között.
Egyébként én is nézegettem mostanában a használt autókat, és az első 5 évben nem is olyan jelentős az értékvesztés, mint ahogy gondoltam. Régebben szerintem sokkal több volt, lehet hogy azért változott, mert sokan az épp garanciás időszak utáni autókra álltak rá. Én viszont 20-30%-al olcsóbban tuti nem vennék fiatal használtat, mert a legnagyobb kockázat, az átverés kockázata ugyanúgy ott van, mint egy 15 évesnél, akkor már inkább újat.