A bitcoin adózása
Régi ismerősünk a Crystal Wordlwide, megkerestek, hogy szeretnék-e egy cikket a bitcoin adózásáról. Mivel a kérdés sokakat érinthet, természetesen rábólintottam. Következzen hát az ő cikkük.
Hétről hétre, napról napra csak arról lehetett hallani, hogy milyen történelmi csúcsot döntött meg a bitcoin árfolyama. Most éppen egy nagy zuhanás után vagyunk, de ha valaki jó időben fektetett be és nagyobbat kockáztatott, a mai napra a vagyona nagyot gyarapodhatott, legalábbis virtuálisan.
Felvetődhet sokak fejében, hogy nem kockáztat tovább, eladja kriptovalutáját és realizálja a nyereséget. Ebben az esetben felmerülhet a kérdés, hogy vajon adóznia kell-e utána? A válasz nem meglepő, a nyereség után bizony keletkezhet adófizetési kötelezettségünk.
Elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy jogi személyként vagy magánszemélyként jártunk-e el, ezután el lehet dönteni, hogy azon belül melyik kategóriába tartozunk adófizetési szempontból. A dolgunkat továbbá megnehezíti az a tény is, hogy a kriptovalutáknak nincs kiforrott hazai jogi szabályozása: a meglévő hazai szabályokba kell beleerőltetni ezeket az ügyleteket. Így egyértelműen nem lehet meghatározni azok besorolását, ami alapján az adófizetési kötelezettségnek teljes bizonyossággal eleget lehetne tenni. Nem marad más választás, minthogy a praktikákra, a NAV (részben elavult) állásfoglalásaira és a nemzetközi bírósági ítéletekre támaszkodjunk.A NAV álláspontja szerint a bitcoin nem tekinthető fizetőeszköznek, sem értékpapírnak, sem birtokba vehető dolognak. Olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként kell kimutatni. Ez egy olyan különleges követelés, amelynek nincs lejárata, de ha pénzre váltjuk,akkor lesz hozama, ami lehet nyereség és veszteség is.
Cégek esetében egyértelmű a besorolása és kezelése. Egyéb követelésként kell kimutatni és ennek megfelelően értékelni. Mivel van olyan árfolyama, amin megvásárolható,mérlegforduló napján értékelni kell, eladása esetén pedig az eladási ár és könyv szerinti értékkülönbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kell kimutatni.
Jogi személyek esetében tulajdonképpen irreleváns, hogy milyen formában szereztük kriptovalutánkat, bányászat, vásárlás vagy vevői fizetés jogcímeként, adózásán ez nem fog változtatni. Az elért nyereségből 9% társasági adót kell levonni, amit további 15% szja +14% eho (max. 450eFt/év) terhel, amennyiben osztalék kifizetéséről rendelkezünk.Érdekesség, hogy korábban még ÁFA kérdése is felmerült ezen tranzakciók esetében, de 2015-ben hozott EU bírósági ítélet óta ez a téma megoldottnak látszik, ÁFÁ-ról itt nem beszélhetünk.
Magánszemélyek esetében, ha a NAV állásfoglalásából indulunk ki, akkor a kriptovalutákon elért jövedelmet egyéb jövedelemnek kell tekinteni, amit 15% mértékű szja és 19,5%-os eho terhel (ennek az adóterhelése a beszámításokkal együtt kb. 29%, felső határ nélkül). Létezik olyan álláspont, amely szerint, ha ez nem üzletszerűen történik, akkor hasonlóan a pénzváltásból származó nyereséghez ezután nem kell adózni a magánszemélynek. (Ez az álláspont azért magyarázható nehezen, mert hivatalosan nem minősül ez a fizetőeszköz sem valutának, sem devizának.)
Ha befektetésünk után jövedelmünk keletkezik alapvetően két dolgot tehetünk, a nyereség után biztosan befizetjük a 15% személyi jövedelemadót és a hozzá tartozó 19,5%
egészségügyi hozzájárulást és nyugodtan alszunk vagy kevesebbet fizetünk, de egyben egy jó szakmabeli ügyvéd névjegykártyát eltesszük egy biztos helyre, ha kopogtatna a NAV. Fontos megemlíteni, hogy ugyanez az adófizetési kötelezettségünk nem csak akkor keletkezik, amikor beváltjuk kriptovalutánkat és bankszámlánkra kerül az ellenérték. Az adókötelezettség ténye bizony fizetésnél is fennáll.
Az adóhatóság nem csak a banktól értesülhet a megszerzett jövedelmünkről, könnyen felkerülhetünk a radarra abban az esetben is, ha közvetlenül bitcoinból veszünk házat vagy drága luxusautót. A kérdés egyértelmű lesz:honnan volt ennyi pénze, ha az szja bevallása alapján nem tehetné meg?A magánszemély bányászok esetében ugyanakkor vitán felül áll, hogy üzletszerűen járnak el és önálló tevékenységből származó jövedelmük keletkezik. Ezen nyereségük után ugyancsak a kb. 29%-os adóterhelésre számíthatnak annyi előnnyel, hogy a tevékenységükkel összefüggésben lehetőségük nyílik az igazolt költségek elszámolására (vagy 10%-os vélelmezett költséghányadot érvényesíteni).
Összességében azt mondhatjuk, hogy magyar adóilletőségű személyeknek, legyen az cég vagy magánszemély, Magyarországon kell megfizetniük az adót a keletkezett nyereségük után. Ne feledkezzünk meg azonban a kettős adóztatás elkerüléséről szólóegyezményekről, ugyanis ha külföldről származik a jövedelem és Magyarország kötött ilyen adóegyezményt az érintett országgal, akkor előfordulhat az is, hogy Magyarország ezt a jövedelmet menetesíti az adózás alól vagy kedvezőbb elbírásában részesíti.Emiatt a profi magánszemély befektetők kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a jövedelmük milyen országból származzon, hiszen a kibertérben ezt könnyen lehet alakítani.
Mindemellett a befektetők és a bányászok gyakran kedvezőbb adózású és alacsony adminisztrációt igénylő helyszíneken hoznak létre céges konstrukciókat annak érdekében, hogy legálisan optimalizálják a nyereségük után fizetendő adókat. Ily módon gondos tervezéssel és az adóegyezmények segítségével az adóterhek jelentős mértékben, bizonyos esetekben a minimálisra csökkenthetőek.
Eddig a cikk. A hozzászólásokban kéretik mellőzni a bitcoin nagyszerűségét vagy értelmetlenségét taglaló beírásokat, mert már mindenki nagyon unja. Ez a cikk alatt már úgyis megírták, amit írni akartál, ne fáraszd magad feleslegesen. Ez a cikk alatt az adózásról lehet hozzászólni.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Hogyan kell a devizat atszamitani forintra az ado szempontjabol? Mikor? Milyen arfolyamon? Milyen koltsegeket szamolhatsz el? Van felso hatar? Kell adoeloleget fizetned? Mikor? Mennyit? Kell szamlat adnod egyeb bizonylatot? Kell eu adoszamot kivaltani? Be kell jelentkezni a navhoz? Hogyan kapcsolodik ez a jovedelem az adoevben szerzett mas onallo tevekenyseghez, munkaberhez, az azokban valasztott kts elszamolashoz, afahoz. Van kapcsolat? Ezzel osszefuggo szabalyozas?Kivancsi vagyok a valaszaidra? 🙂
A CW altal leirtak barhol a neten fent vannak, mert ezek az alapok es kb semmit nem ernek onmagukban.
Ez nem segitseg senkinek, csak irtal valamirol.
álmodban 😉 A bank nem jelent le semmilyen utalást nav-nak kivéve a nagyon nagy összegű ( 10 milliós nagyságrend ) gyanús utalásokat, kp. felvételeket. Eleve nincs is kapacitása a nav-nak ezeket átnézni. Tőzsde, forex. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletről akkor beszélünk ha az mnb oldalán a brókercég be van jegyezve mint mo-on tevékenységet végezhető brókercég. Aztán hogy te a brókercég kereskedési rendszerén mit adtál vettál az tökmindegy, innentől etü alá tartozik, tehát 15% adó semmi más. Ha euróban kereskedsz akkor adott napon lezért ügyletre mnb árfolyamot kellene alkalmazni. Mondjuk naponta 10-15 kereskedést is csinál az érdekesen fogja ezt megoldani több ezer tranzakcióra mikor adóbevallást készít. Ugye senki sem gondolja komolyan hogy a nav elkezdi ezeket fi
Na itt a kovetkezo jelentkezo, aki azt hiszi, hogy az adoszabalyokat ki lehet fejbol talalni.
Nincs ideje a navnak? Nyilvan azert figyeli a vatera es hasonlo oldalakat es adogatja ossze az illetore juto eladasokat. Ha tudnad mi mindenre van ideje a navnak 🙂 a banktol a teljes szamlatortenetet akkor keri le amikor akarja. A lakas es autovetel pedig azonnal a navhoz fut be, de te nyilvan jobban kitalalod ezt is 🙂
Az is egyertelmu, h soha eletedben nem is kereskedtel tozsden sem, akkor nem irnal ilyen butasagokat. 15% es annyi 🙂 ezt majd tudasd azert a navval is, biztos ok se tudjak mi a kulonbseg az osztalek, kamat es arfolyam bevetel kozott 🙂 belfold, eu es harmadik orszag kozott.
Nagyjabol ezert semmi ertelme az ilyen cikkeknek. Nem csak itt, mas oldalakon se.
Valodi, reszletes informaciot penzert ad mindenki, ahogy az elado sem ingyen dolgozik a boltban.
Egyébként meg van egy pofonegyszerű megoldás, hogy semmiféle kamatadót, ehót stb teljesen legálisan NE FIZESS, de NEM ÍROM IDE.
( A NEM nek melyik része nem érthető? :-D, és tudom szemét g…i vagyok 😀 )
Veszel 1000 db bitcoint egyenként 10 dollárért.
Felmegy az értéke egyenként 1 millió dollárra, eladod. Örülsz az 1 milliárd dollárodnak. Nem utalod ki, kriptotőzsdén marad a fiat.
Viszont úgy gondolod, fog ez még feljebb is menni, visszaveszed. Eddig összesen 3-at kattintottál.
A bitcoin lufi kipukkan, lenullázódik az értéke. Jön egy ellenőr, mutatván a bankszámládon a kimenő tranzakciókat, hogy bitcoint vettél, kíváncsi mi lett a sorsa, tessék megmutatni!
Ezen a ponton egy nyomorult petákod nincs, ellenben van 1 milliárd dollár ~29%-ára adókötelezettséged(=börtön) mert te ott rosszul kattintgattál?
Ha lehet ne ijesztegesd az embereket butaságokkal ! Arra ott vannak a migráncsok meg a Soros Gyuri.
@ügyvéd
hvg.hu/gazdasag/201803__penzmosas__kolumbiai_kabitoszerbanda__magyar_kapcsolatok__a_nagy_utaztatas
szerintem itt azért hagyott kívánnivalót a jelentési kötelezettség vagy nem ? :
Az butaság, hogy mindent jelentenek. Az eseteket zömében Jucikának kellene döntenie, hogy jelent vagy sem.
Mivel Jucika soha nem jelent, ezért aztán mindig kaptunk a complinace osztálytól, hogy legalább néha azért jó lenne komolyan venni az előírásokat.
Van rá statisztika, hány esetet jelentenek a bankok, néhány ezer évente.
Szóval egyáltalán nem igaz, hogy azonnal célkeresztbe kerülsz, ha valaki négymilliót utal neked, de az se igaz, hogy a rengeteg adat között könnyű megbújni, mert alig van adat.
Lehet ANNO amikor te bankos voltál, abban az adott bankban ez volt az usus. Igaz én nem néztem utána a konkrét számoknak, de ezt a “belefulladnak mert a bankok MOSTANÁBAN minden felnyomnak” elég megbízható forrásból tudom.
Ez is pont azt bizonyítja, hogy a valódi pénzmosás észrevehetetlen az adattengerben.
Igen, szigorúan véve ezt jelenti. Jó mi? 🙂 Átböngészve az összes rendelkezésre álló fórumot, állásfoglalást: az tűnik életszerűnek, hogy a realizált nyereség (tehát amit kivettél, elköltöttél, stb..) után érdemes befizetni a 15% + 22% (plafon nélküli EHO)-t.
Nem tűnik reálisnak, hogy a NAV az összes traderen milliárdos adókat próbál meg majd behajtani. (legalább is remélem 🙂
“A bitcoin lufi kipukkan, lenullázódik az értéke. Jön egy ellenőr, mutatván a bankszámládon a kimenő tranzakciókat, hogy bitcoint vettél, kíváncsi mi lett a sorsa, tessék megmutatni!
Ezen a ponton egy nyomorult petákod nincs, ellenben van 1 milliárd dollár ~29%-ára adókötelezettséged(=börtön) mert te ott rosszul kattintgattál?”
Eléggé nyilvánvaló; a nyereség után adóznod kell.
Az már más dolog, hogy aztán a nyereséget elbuktad egy másik üzleten.
Ha nem ellenőrzött tőkepiaci ügylet, akkor nem állíthatod szembe a nyereséget a veszteséggel.
Amúgy meg: aki nyer pár milliót, az szánjon rá egy napot és menjen ki valamelyik környező országba és nyisson ott egy számlát! A régi Nagy-Magyarország területén nagyon sok helyen tudnak magyarul is az ott dolgozók (pld. Kismarton, Oberbank)
digitalcash.hu/2017/11/11/igy-adozz-bitcoinod-utan/