A napokban nézegettem az amerikai tőzsde árazását a P/E mutató alapján. Amint azt már valószínűleg tudjátok, ez a mutató arról ad felvilágosítást, hogy hány évnyi profitot kell kifizetned előre az egyes részvényekért (P: Price, E: Earnings). Ennek az átlagos értéke az Egyesült Államokban 14,66-15,66 (átlag és medián érték). Vagyis durván 15 év alatt a megtermelt profitból (a cég eredményéből) megtérül a befektetésed. (Természetesen minden egyéb tényezőt, mint inflációt, részvények árváltozását és egyéb dolgokat figyelmen kívül hagyva.)
Jelenleg ez az érték 23,5-24,7 (negyedévente változik), vagyis majdnem kétharmadával többet kell ugyanezért fizetned, mint a 120 éves átlag, tehát nehéz olcsónak mondani most az amerikai tőzsdét. Ilyen magas az elmúlt 120 évben nagyon ritkán volt ez az érték, utoljára az ezredfordulón a dotkom lufiban, illetve 2007-ben, a subprime válság kirobbanása előtt.
A fekete vonal a tőzsdeindex alakulását (a részvények árát) mutatja, a ráírt számok pedig az aktuális P/E értékeket.
Az alábbi ábrán a P/E ráta alakulását láthatjátok az elmúlt 150 évben:
Amint láthatjátok, ebből az ábrából nagyon nehéz valami értelmezhetőt kihámozni. Ha nagyon tudod, mit keresel, megtalálod az 1901-es, 1907-es, 1929-es, 1973-as, 2001-es, 2007-es, stb. tőzsdeválságokat, de azért inkább tűnik összevissza vonalnak, mint értelmezhető diagramnak az egész. Ennek oka a tőzsdei cégek eredményének (profitjának) negyedévente hektikusan változó nagysága, ami a P/E ráta nevezője.
Itt jön képbe a Robert Shiller által megalkotott CAPE mutató. Ő nem utolsó négy negyedéves eredményeket használ, hanem inflációval korrigált 10 éves eredmény átlagával osztja a pillanatnyi részvényárakat. Így már eltűnik sok tüske a görbéből és sokkal inkább értelmezhető ábrát kapunk, hiszen nem negyedéves változások rángatják az értéket.
Jelenleg a CAPE értéke 30,23, amint látszik is az ábráról, az esetek 75%-ában 20,15 alatt van ez az érték. Itt már jobban látszanak az 1901-es, 1907-es, 1929-es, 1969-es, 1973-as, stb. tőzsdei áresések.
Nem véletlen, hogy elég népszerű a CAPE, ha azt szeretnénk megtudni, mennyire reálisak a jelenlegi piaci árak.
Ha most arra gondolsz, hogy megtaláltad a bölcsek kövét, sajnos ki kell ábrándítsalak. Sem a 15 P/E alatti érték nem vételi jel, ahogy azt sem lehet mondani, hogy efelett pedig túl vannak értékelve a tőzsdék. De még a CAPE sem alkalmas erre. Ha nem vennél részvényt, ha a CAPE 16 felett van, akkor 2009-2010-ben sem vettél volna, 2010 január elsején 20,53 volt az amerikai S&P 500 CAPE értéke. Azóta az index megduplázta az értékét és ebben az osztalékok még benne sincsenek.
Ezek a mutatók csak arra jók, hogy hosszú távon véleményt mondjanak a piacról, ez alapján vásárolni vagy időzíteni nem lehet. Főleg, hogy az infláció mértéke és a kötvények kamatai is befolyásolják, hogy aktuálisan mennyire éri meg részvényt venni. Bár mondjuk azért az elég jól látszik, hogy az egyéb hatásokat figyelmen kívül hagyva alacsony kamatkörnyezetben erősödik a részvény, magas kamatkörnyezetben gyengül.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani erről a mutatóról, ha ezentúl találkozol vele, remélem érteni fogod, mit látsz és hogyan kell azt értékelni. (Bár Robert Shiller ezt a mutatót az amerikai piac jellemzésére találta ki, megcsinálták más tőzsdékre is, így találkozhatsz vele más tőzsdékkel kapcsolatban is. Van egy másik hasonló mutatója Schillernek, ami az ingatlanpiaci árakat jellemzi ehhez hasonlóan, de arról majd máskor.)
