A döntési fáradtság

2021-04-19
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Írtam már régebben arról, miért butaság, amikor az apró dolgokon való spórolásra megy el az energiád és közben nincs erőd és időd az igazán komoly dolgokkal foglalkozni, amin viszont milliókat buksz.

Minden energiáddal azon vagy, hogy megtaláld, hol olcsóbb megvenni a Domestost, amiből évente maximum négy flakonnal használsz és évi 200 forintot spórolsz azon, ha csak akciósan szerzed be azt a négy flakont. A megfelelő elektromos fogkefe kiválasztására és a legolcsóbb beszerzésére se sajnálod az energiádat és az idődet, összességében háromezer forintot spóroltál is rajta.

Közben a megtakarított pénzed rossz befektetésén évi egymilliót buksz vagy a vállalkozásodban nem tudsz kellően helyt állni, mert kifáraszt a mindennapok sok apró döntési kényszere.

Hogyan ne spórolj?

A jelenségnek neve is van, úgy hívják, hogy döntési fáradtság.

Azok az emberek, akiknek sok döntést kell hozniuk, észreveszik ezt és ha ügyesek, amit csak lehet, automatizálnak, hogy például ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy milyen ruhát vegyenek fel reggel vagy elmenjenek-e aznap a konditerembe.

Sok cégvezető évek óta ugyanabban az öltözetben jár, mindenkinek feltűnt már, hogy például Mark Zuckerberg évek óta csak ugyanolyan színű pólóban és nadrágban, esetleg ugyanabban az egyfajta öltönyben látható minden nyilvános szereplésén. De Steve Jobs fekete garbóját is kevesen nem ismerték. Barack Obamának is volt összesen két különböző színű öltönye, amit váltogatott.

(Ezek a döntéshozók nem akarnak minden reggel arra egy perc energiát sem fordítani, hogy ma mit vegyenek fel és milyen póló illik ehhez a nadrághoz vagy megy-e ez a cipő és nyakkendő ehhez az öltönyhöz. Senki nem gondolja róluk, hogy azért vannak mindennap ugyanabban a szerelésben, mert nem telik nekik többre.)

A kondizásra is ki van jelölve három nap 17 és 18:30 között, így arról sem kell döntést hozni, hogy mikor sikerül beerőltetni a programok közé egy testmozgást vagy hogy ma menjek vagy ne menjek futni vagy úszni.

Bírók döntéseit is megvizsgálták. Főleg olyan emberek ügyei kerültek eléjük, akik már letöltötték a büntetésük kétharmadát és dönteni kellett, hogy idő előtt szabadulhatnak-e. (A könnyebb döntés, hogy minden marad a régiben, vagyis nem szabadul idő előtt az elítélt.) A felmérésben 1112 ügyet vizsgáltak meg, azt találták, hogy minden harmadik ember szabadulhatott idő előtt. Azonban a reggeli eseteknél még átlagosan 70% volt a szabadulási arány, késő délután már csak 10% volt az esély az idő előtti szabadulásra. Az ebédidő után megint nőtt a szabadulás aránya, majd újra csökkenni kezdett. Ez egy klasszikus példája a döntési fáradtságnak.

A döntési fáradtság nem fizikai fáradtság, az emberek nem érzik fáradtnak vagy kimerültnek magukat fizikálisan, de egyre kevésbé átgondolt döntéseket hoznak vagy igyekeznek minden döntés elől elmenekülni.

A döntési fáradtság leggyakoribb megnyilvánulása az akaraterő elgyengülése. Ha sok döntést kellett hoznod egymás után a nap során, utána már menekülsz a döntések elől és mindenre rábólintasz.

Öltönyt varratsz, új autót választasz vagy számítógép-konfigurációról kell döntened, lépésről lépésre újabb és újabb döntést hoznod a gombokról, a varrásról, a szabásról, az anyagról vagy éppen a memóriáról, háttértárról és így tovább.

A végén már mindenre rábólintasz, olyanokra is, amire semmi szükséged vagy hagyod magad rábeszélni a feleslegesen drága anyagra vagy alkatrészre, csak hogy menekülhess az újabb és újabb döntési kényszertől.

Egy kísérletben az egyik csoportnak egy telepakolt bevásárlókocsiból kellett választania valamit, de rengeteg döntést hozattak velük: gyertya legyen vagy inkább toll? Ha gyertya, akkor ilyen illatú vagy olyan illatú? Fehér póló vagy inkább a piros? És így tovább.

A kontrollcsoport ugyanannyi időt töltött a bevásárlókocsival, de nekik nem kellett döntéseket hozni, csak beszéltették őket: mikor használt utoljára gyertyát, szereti-e a fahéjillatú gyertyát, mikor vett fel utoljára piros pólót és így tovább.

Ezek után a két csoportnak jeges vízbe kellett tenni a kezét és ott tartani, amíg csak bírta. A döntési helyzetekbe kényszerített csoport átlagosan feleannyi ideig sem bírta a jeges vizet, mint a kontroll csoport. (28 és 67 másodperc.)

Hipermarketben embereket kértek meg feladatmegoldásokra. Akik a bevásárlás elején voltak, sokkal jobban teljesítettek és sokkal nehezebben adták fel, mint azok, akik már a bevásárlás vége felé jártak.

Nem véletlenül vannak a pénztárhoz kitéve a csokoládék és a cukros üdítők. Ott a legnagyobb az esélye, hogy valaki vesz egyet, akkor is, ha elhatározta, hogy nem vesz cukros édességet.

Sokan azért is szeretnek diszkontokba járni bevásárolni, mert nem kell dönteniük, hogy a 17 féle tejből, a 12 féle tejfölből és a 15 féle búza finomlisztből melyiket vegyék meg. Vajon melyik lehet a jobb? A drágább megéri a felárat vagy éppen az a rosszabb? A 450 grammos tejföl éri meg jobban vagy a 330 grammos? Egy diszkontban megveszik a tejet, a tejfölt és a lisztet, amit ott árulnak és kész. (Szintén segítség a bevásárlólista, csak azt, annyit és olyat veszel, ami a listán szerepel. Nem csak kevesebb pénzbe, de kevesebb energiába is kerül a bevásárlás.)

Minél szegényebb valaki, annál több döntést kell hoznia, hiszen neki az is döntési kényszer, ami egy jómódúnak nem: milyen drága és minőségű vécépapírt vegyen vagy milyen mosóport, ami olcsó, de azért elég jó is. Mit vegyen meg most és mit nem, mi az amire mindenképp szükség van és mi ér rá azután, hogy megjön a családi pótlék is. Belefér a húsztekercses vécépapír a havi költségvetésbe vagy vegye meg a négydarabosat, hiába drágább úgy darabja?

A sokkal több mindennapi döntési kényszer miatt ezek az emberek rosszabbul teljesítenek a munkahelyükön és egyéb versenyhelyzetben, ez pedig visszahat az anyagi életükre is.

Megfigyelték, hogy az amerikai önkéntes nyugdíjpénztáraknál minél több befektetési alapból lehet választani, annál kevesebben lépnek be. Annak ellenére, hogy így sok pénztől elesnek, amit a munkáltatójuk fizetne be helyettük.

Azt gondolnánk, minél több a választási lehetőség, annál több embert vonz valami, pedig pont az ellentéte igaz. Ha túl sok mindenből lehet választani, az emberek inkább nem döntenek. Pedig a döntés lehetősége a szabadság szinonimája a legtöbb ember számára.

Erre alakult ki az autókereskedőknél a mondás, hogy dugd el a színmintákat. Az emberek autót akarnak venni, de ha túl sok a választási lehetőség (vagy a választási kényszer) a sebváltó gombjának a bőrözésétől a kárpit színén át a kilométer hosszú extralistáig, az emberek elbizonytalanodnak és nem vásárolnak. Ha ezeket az opciókat eldugják előlük, (vagy csomagban tudják csak megvenni) sokkal könnyebben és boldogabban vásárolnak.

Minél több a választási lehetőség, annál nagyobb az esélye, hogy később megbánjuk a döntésünket. Ha csak egyfajta farmert lehet kapni, nem érzem rosszul magam, hogy azt választottam, ha tízféle van, ezen belül is mindegyik slim, regular, bő szárral és ráadásul ötféle színben, akkor rosszul érzem magam, hogy lehet, hogy nem a legjobbat választottam. Akkor egyből az én hibám lesz, hogy választhattam volna jobbat is. Ugyanez igaz a befektetési alapok, autók és minden más esetben is.

Megfigyelték, hogy áruházakban minél kevesebb fajta termékből lehet választani, annál nagyobb valószínűséggel vásárolnak belőle az emberek és később megkérdezve elégedettebbek voltak a választásukkal, mint azok, akik például sokkal több csokoládéból választhattak.

Hogyan tudod elkerülni vagy legalább csökkenteni a döntési fáradtság hatását?

Az egyik az automatizálás. Azokat a döntéseket, amit lehet automatizálni, azt tedd meg. Mint a példában: legyen kedd, csütörtök este és a szombat reggel a másfél órás testmozgás ideje.

Ha el akarsz tenni egy megfelelő összeget havonta, akkor azt tedd el a hónap elején egy összegben és ne minden egyes vásárlásról akard eldönteni, hogy akkor az most belefér-e a havi költségekbe. Ha el van téve a havi 50-100-400 ezer forint, nem kell minden egyes vásárlásodat mérlegelned. Amíg van pénz a pénztárcádban vagy a bankkártyád mögötti számlán, addig bármit megvehetsz abban a hónapban.

Ha szeretnél egészségesen étkezni, sokkal egyszerűbb néhány alapszabályt felállítanod és azokhoz ragaszkodnod, mint minden egyes alkalommal eldöntened, hogy mit és mikor egyél. Például azt a szabályt hozod, hogy nem eszel semmit, amiben hozzáadott cukor van, nem eszel este nyolc óra után és nem eszel az étkezések között feleslegesen, illetve minden nap legalább egyszer eszel zöldséget. Ha ezeknek a saját kritériumaidnak megfelel, amit enni akarsz, akkor nem mérlegelsz tovább.

Másképp fogalmazva szokásokat és rutinokat alakítasz ki, ami lehetővé teszi, hogy rengeteg apró, mindennapi döntéstől megszabadulj nap nap után.

Másik lehetőség a döntés delegálása, például a munkahelyi döntések során. Ezt minden főnöknek és tulajdonosnak meg kell vagy meg kellene tanulnia, hogy a nem nagyon fontos kérdések eldöntését bízzák másra. Ezzel szemben az átlag magyar kisvállalkozó mindig mindenről maga akar dönteni, még akkor is, ha képtelen rá.

A fontos döntéseket reggel vagy ebéd után hozd meg, kipihenten és étkezés után. Délután öt után vagy éhesen ne hozz fontos döntést, halaszd a döntést lehetőség szerint másnapra.

Csinálj egy tennivalók listát és ragaszkodj ahhoz, amint a bevásárlólistához is egy bevásárlás során. Amíg nem mentél végig a napi (fontos) tennivalókon, ne foglalkozz mással. Így az energiádat a fontos dolgok eldöntésére használod, a kevésbé fontosak ráérnek később is.

Banálisan hangzik, de pihenj. Este és hétvégén soha ne foglalkozz a munkáddal, így tudsz munkaidőben jó döntéseket hozni. Ha nem elég a heti 40 óra a munkára, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz vagy egyszerűen csak túl kapzsi vagy, ami megint csak beletartozik a valamit rosszul csinálsz kategóriába. Ha pedig alkalmazott vagy és a főnökeid miatt kellene munkaidőn kívül is a munkáddal foglalkozni, akkor pedig rossz helyen dolgozol.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram