A dotkom lufi története

2021-01-26
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

A tőzsdén gyakran kialakulnak buborékok, amikor egyes részvények vagy akár a legtöbb részvény ára érthetetlen módon az egekbe emelkedik.

A legtöbbször ezek a buborékok hosszú felívelő szakasz végefelé és/vagy túlzott pénzbőség idején alakulnak ki. A leggyakrabban egy-egy új terület az, ami miatt lázba jönnek a befektetők és semmi pénzt nem tartanak túl soknak, hogy beszálljanak a Nagy Lehetőségbe. Mivel sokan beszállnak, a folyamat öngerjesztővé válik, hiszen senki nem akar kimaradni a nagy kaszálásból.

Ilyen volt például a gőzmozdonyok feltalálása és piacra lépése a 19. században, ahol a befektetők arra gondolva, hogy ez a jövő, ami minden mást elsöpör, ezért rengeteg pénzzel szálltak be, felnyomva a részvények árát. Ez a szakasz után jött a kijózanodás szakasza, kiderült, hogy attól, hogy esetleg ez a jövő, még a gazdasági realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a kijózanodás nagyon sok pénzébe került nagyon sok embernek. Erről már itt írtam bővebben:

A nagy vasútmánia

S ilyen volt a dotkom lufinak nevezett buborék is 1997 és 2000 között. A befektetők meglátták a nagy lehetőséget az internetben, mondván ez lesz a jövő, amihez naponta több tízezer új felhasználó csatlakozott, ezért senki nem akart kimaradni belőle. Ahogy a vasút is tényleg a közlekedés jövője lett, egészen az autómobil feltalálásáig uralta a szárazföldi közlekedést, az internet is tényleg a kommunikáció jövője lett.

Ebben nem is tévedtek a befektetők. Abban azonban igen, hogyan lehet pénzt csinálni ebből a jövőből és melyik cégnek fog sikerülni ezt az utat megtalálni, mert egy-egy Amazonra, Ebayre jutott rengeteg másik cég, ami rövid úton tönkrement. Csak akkor még nem igazán lehetett látni vagy legalábbis senki nem akarta látni, hogy melyik üzleti modell lehet sikeres és melyik van kudarcra ítélve.

A frissen tőzsdére lépő cégek részvényeinek elsőnapos átlagos áremelkedése a kilencvenes évek első felében 7-10% volt, 1998-ban már 20% felett, 1999-ben 70% felett, de még a kétezres évek átlaga is majdnem 60%-os áremelkedés volt a kibocsátás napján.

1997-ben még csak két olyan cég volt, amelyik megduplázta az árfolyamát az első tőzsdei napján, 1999-ben már 107, de még 2000-ben is 67 ilyen cég volt, míg 2001-ben egy sem.

A MarketWatch weboldalt üzemeltető cég részvényeinek kibocsátási ára a példa kedvéért 17 dollár volt, ez 97,5 dollárra szökött fel, majd 2001-ben 1,26 dollárt ért ugyanez a részvény. (Ma újra 17,7 dollár az ára.)

De ez még a szerencsésebb eset, mert a MarketWatch legalább túlélte. A boo.com az online divatáruház akart lenni és semmi pénzt nem sajnáltak a növekedésre, még a vég előtti utolsó pillanatban is újabb 135 millió dollárt húztak be és 360 új embert vettek fel.

A Pets.com 1998-ban indult, majd 2000 elején került a tőzsdére, ahol nagy felhajtás volt körülötte. A nevéből kitalálható, hogy hobbiállatokkal kapcsolatos termékek eladására szakosodott. Agresszív reklámköltéssel nagyon sok embert meg tudott szólítani, így sok vásárlót és forgalmat tudott felmutatni. A felszín alatt azonban súlyosan veszteséges volt, a forgalomnövekedést csak nagy árengedményekkel tudta fenntartani, miközben a raktárépítés és szállítás is rengeteg pénzt égetett el. A befektetők csak a növekedést látták a forgalomban és a vásárlók számában, ezért nagyon drágára értékelték a céget. A fenntarthatatlan üzleti modell miatt 2000 novemberére meg is pecsételődött a Pets.com sorsa.

Hasonló cég volt még például az Inktomi, ami valaha 25 milliárd dollárt ért a tőzsdei árazás szerint, végül 235 millió dollárért sikerült túladni rajta 2002-ben. De szintén a szemétben végezte a streaming első fecskéje, a Pixelon is, amelyik nem kevesebb, mint 12 millió dollárt költött a partijára, amikor a tőzsdére került 1999-ben. Hamarosan kiderült, hogy a technológia nem tudja azt, amit állítottak róla. A cég bukása után kiderítették, hogy az alapító neve is más, mint aminek hitték és néhány éve még az autójában élt.

Talán még a Priceline.com-ot érdemes megemlíteni, amelyik olcsó repülőjegyeket kínált online. Nem az első és nem az egyetlen ilyen cég volt, de amíg a többiek nyereségesen akartak működni, a Priceline-nak ez nem volt célja. Az ő célja a növekedés volt, szó szerint bármi áron. Másfél év után 1999 végén már napi ezer repülőjegynél többet adott el és be akart lépni a hotel foglalások, autóbérlések világába is. Csak az első fél évben 20 millió dollárt égetett el reklámra. 1999 márciusában 16 dolláros áron lépett a tőzsdére, ami még aznap 88 dollárra drágult. Később a 69 dolláros áron is hajszál híján 10 milliárdot ért a cég, amelyik csak 142 milliós veszteséget tudott felmutatni, mást semmit. Hiába adta el a jegyeket aukciókon, ahol a vásárlók gyakran többet fizettek a jegyekért, mint az megvehették volna bárhol máshol, mégis minden jegyen 30 dollár vesztesége volt a cégnek.

1999 októberében a 199 "internet részvény", amit Morgan Stanley egyik erre kitalált indexe figyelt, a meghökkentő 450 milliárd dolláros piaci értékkel bírt. Mindeközben ezeknek a cégeknek a teljes bevételük 21 milliárd dollár volt csak és nem meglepő módon, nemhogy nyereségük nem volt, de 6,2 milliárd dollár veszteséget tudtak csak felmutatni.

De ez senkit nem érdekelt, mert mindenkit elbűvölt a határtalan növekedés ígérete, a hatalmas marketingáldozatok árán elért forgalomnövekedést kivetítették a jövőre, így mindenki meg volt győződve, hogy ezek a cégek 4-5 éven belül nyereségesek lesznek és utána leigázzák az egész világot.

Nem az volt a kérdés, hogy buborék van-e, hanem csak az, hogy mekkora. A Nasdaq index 5.048 ponton fordult 2000 márciusában és meg sem állt 1.114 pontig két évvel később. Több száz cég vesztette el az értékének legalább 80%-át a 2000 tavasza utáni másfél évben.

Ha csak a tőzsdei cégeket nézzünk, a befektetők 1.700 milliárd dollárral lettek szegényebbek. (Mindeközben a dotkom cégek belsős alapítói és tulajdonosai 43 milliárd dollárt lapátoltak ki a cégeikből háromnegyed év alatt 2000-ben, kétszer annyit, mint a teljes bevételük volt 1997-1998-ban.)

A legnagyobb vesztesek a kisbefektetők voltak, ők voltak azok, akik még az összeomlás után is további negyedmilliárd dollárt lapátoltak a befektetési alapokba, remélve a gyors visszapattanást, amiből már nem akartak kimaradni ők sem.

A tőzsdei összeomlás miatt recesszióba került a gazdaság, amit még megfejelt a 2001 szeptemberi terrortámadás miatti visszaesés, ezért a FED kamatcsökkentésre  kényszerült, ami viszont megágyazott a 2007-2008-as úgynevezett subprime válságnak, de ez már egy másik történet.

Ahogy a nagy vasútmániának is lett haszna, mert rengeteg munkahelyet teremtett a sok felesleges vonalépítés, illetve később jól jöttek az azóta tönkrement cégek által megépített vonalak, így a dotkom lufinak is volt haszna, persze a befektetők kárára.

Kevésbé ismert a nagy telekom lufi, ami hasonlóan végződőtt, mint a vasútmánia, viszont rengeteg jóminőségű kábel lett kihúzva az országban, amire rá tudott telepedni az internet. A dotkom lufi miatt pedig felgyorsult az internet elérése és sok netes szolgáltatás hamarabb lett elérhető, mint az a dotkom lufi nélkül megvalósult volna.

S igen, a befektetők végülis nem tévedtek, tényleg az interneté lett a jövő (ahogy a vonatoké és a távközlésé lett a jövő előtte is). Csak azt nem találták el, hogyan és milyen cégek által lehet profitot elérni.

Ma is sokan megkérdőjelezik, hogy ér-e százmilliárdot az az Airbnb, amelynek semmi saját vagyona nincs és eddig csak veszteséget tudott termelni vagy az az Uber, ami hiába bonyolít havi 80-100 millió utat és van évi 14,1 milliárd dollár bevétele, alig-alig tud nyereséges negyedévet felmutatni, annál inkább viszont veszteséges éveket, a 2019-es 8,5 milliárd dolláros veszteség után már szinte semmiség a 2020-as 1-1,5 milliárd dolláros hiány.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram