A dotkom lufi története

A tőzsdén gyakran kialakulnak buborékok, amikor egyes részvények vagy akár a legtöbb részvény ára érthetetlen módon az egekbe emelkedik.

A legtöbbször ezek a buborékok hosszú felívelő szakasz végefelé és/vagy túlzott pénzbőség idején alakulnak ki. A leggyakrabban egy-egy új terület az, ami miatt lázba jönnek a befektetők és semmi pénzt nem tartanak túl soknak, hogy beszálljanak a Nagy Lehetőségbe. Mivel sokan beszállnak, a folyamat öngerjesztővé válik, hiszen senki nem akar kimaradni a nagy kaszálásból.

Ilyen volt például a gőzmozdonyok feltalálása és piacra lépése a 19. században, ahol a befektetők arra gondolva, hogy ez a jövő, ami minden mást elsöpör, ezért rengeteg pénzzel szálltak be, felnyomva a részvények árát. Ez a szakasz után jött a kijózanodás szakasza, kiderült, hogy attól, hogy esetleg ez a jövő, még a gazdasági realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a kijózanodás nagyon sok pénzébe került nagyon sok embernek. Erről már itt írtam bővebben:

A nagy vasútmánia

S ilyen volt a dotkom lufinak nevezett buborék is 1997 és 2000 között. A befektetők meglátták a nagy lehetőséget az internetben, mondván ez lesz a jövő, amihez naponta több tízezer új felhasználó csatlakozott, ezért senki nem akart kimaradni belőle. Ahogy a vasút is tényleg a közlekedés jövője lett, egészen az autómobil feltalálásáig uralta a szárazföldi közlekedést, az internet is tényleg a kommunikáció jövője lett.

Ebben nem is tévedtek a befektetők. Abban azonban igen, hogyan lehet pénzt csinálni ebből a jövőből és melyik cégnek fog sikerülni ezt az utat megtalálni, mert egy-egy Amazonra, Ebayre jutott rengeteg másik cég, ami rövid úton tönkrement. Csak akkor még nem igazán lehetett látni vagy legalábbis senki nem akarta látni, hogy melyik üzleti modell lehet sikeres és melyik van kudarcra ítélve.

A frissen tőzsdére lépő cégek részvényeinek elsőnapos átlagos áremelkedése a kilencvenes évek első felében 7-10% volt, 1998-ban már 20% felett, 1999-ben 70% felett, de még a kétezres évek átlaga is majdnem 60%-os áremelkedés volt a kibocsátás napján.

1997-ben még csak két olyan cég volt, amelyik megduplázta az árfolyamát az első tőzsdei napján, 1999-ben már 107, de még 2000-ben is 67 ilyen cég volt, míg 2001-ben egy sem.

A MarketWatch weboldalt üzemeltető cég részvényeinek kibocsátási ára a példa kedvéért 17 dollár volt, ez 97,5 dollárra szökött fel, majd 2001-ben 1,26 dollárt ért ugyanez a részvény. (Ma újra 17,7 dollár az ára.)

De ez még a szerencsésebb eset, mert a MarketWatch legalább túlélte. A boo.com az online divatáruház akart lenni és semmi pénzt nem sajnáltak a növekedésre, még a vég előtti utolsó pillanatban is újabb 135 millió dollárt húztak be és 360 új embert vettek fel.

A Pets.com 1998-ban indult, majd 2000 elején került a tőzsdére, ahol nagy felhajtás volt körülötte. A nevéből kitalálható, hogy hobbiállatokkal kapcsolatos termékek eladására szakosodott. Agresszív reklámköltéssel nagyon sok embert meg tudott szólítani, így sok vásárlót és forgalmat tudott felmutatni. A felszín alatt azonban súlyosan veszteséges volt, a forgalomnövekedést csak nagy árengedményekkel tudta fenntartani, miközben a raktárépítés és szállítás is rengeteg pénzt égetett el. A befektetők csak a növekedést látták a forgalomban és a vásárlók számában, ezért nagyon drágára értékelték a céget. A fenntarthatatlan üzleti modell miatt 2000 novemberére meg is pecsételődött a Pets.com sorsa.

Hasonló cég volt még például az Inktomi, ami valaha 25 milliárd dollárt ért a tőzsdei árazás szerint, végül 235 millió dollárért sikerült túladni rajta 2002-ben. De szintén a szemétben végezte a streaming első fecskéje, a Pixelon is, amelyik nem kevesebb, mint 12 millió dollárt költött a partijára, amikor a tőzsdére került 1999-ben. Hamarosan kiderült, hogy a technológia nem tudja azt, amit állítottak róla. A cég bukása után kiderítették, hogy az alapító neve is más, mint aminek hitték és néhány éve még az autójában élt.

Talán még a Priceline.com-ot érdemes megemlíteni, amelyik olcsó repülőjegyeket kínált online. Nem az első és nem az egyetlen ilyen cég volt, de amíg a többiek nyereségesen akartak működni, a Priceline-nak ez nem volt célja. Az ő célja a növekedés volt, szó szerint bármi áron. Másfél év után 1999 végén már napi ezer repülőjegynél többet adott el és be akart lépni a hotel foglalások, autóbérlések világába is. Csak az első fél évben 20 millió dollárt égetett el reklámra. 1999 márciusában 16 dolláros áron lépett a tőzsdére, ami még aznap 88 dollárra drágult. Később a 69 dolláros áron is hajszál híján 10 milliárdot ért a cég, amelyik csak 142 milliós veszteséget tudott felmutatni, mást semmit. Hiába adta el a jegyeket aukciókon, ahol a vásárlók gyakran többet fizettek a jegyekért, mint az megvehették volna bárhol máshol, mégis minden jegyen 30 dollár vesztesége volt a cégnek.

1999 októberében a 199 “internet részvény”, amit Morgan Stanley egyik erre kitalált indexe figyelt, a meghökkentő 450 milliárd dolláros piaci értékkel bírt. Mindeközben ezeknek a cégeknek a teljes bevételük 21 milliárd dollár volt csak és nem meglepő módon, nemhogy nyereségük nem volt, de 6,2 milliárd dollár veszteséget tudtak csak felmutatni.

De ez senkit nem érdekelt, mert mindenkit elbűvölt a határtalan növekedés ígérete, a hatalmas marketingáldozatok árán elért forgalomnövekedést kivetítették a jövőre, így mindenki meg volt győződve, hogy ezek a cégek 4-5 éven belül nyereségesek lesznek és utána leigázzák az egész világot.

Nem az volt a kérdés, hogy buborék van-e, hanem csak az, hogy mekkora. A Nasdaq index 5.048 ponton fordult 2000 márciusában és meg sem állt 1.114 pontig két évvel később. Több száz cég vesztette el az értékének legalább 80%-át a 2000 tavasza utáni másfél évben.

Ha csak a tőzsdei cégeket nézzünk, a befektetők 1.700 milliárd dollárral lettek szegényebbek. (Mindeközben a dotkom cégek belsős alapítói és tulajdonosai 43 milliárd dollárt lapátoltak ki a cégeikből háromnegyed év alatt 2000-ben, kétszer annyit, mint a teljes bevételük volt 1997-1998-ban.)

A legnagyobb vesztesek a kisbefektetők voltak, ők voltak azok, akik még az összeomlás után is további negyedmilliárd dollárt lapátoltak a befektetési alapokba, remélve a gyors visszapattanást, amiből már nem akartak kimaradni ők sem.

A tőzsdei összeomlás miatt recesszióba került a gazdaság, amit még megfejelt a 2001 szeptemberi terrortámadás miatti visszaesés, ezért a FED kamatcsökkentésre  kényszerült, ami viszont megágyazott a 2007-2008-as úgynevezett subprime válságnak, de ez már egy másik történet.

Ahogy a nagy vasútmániának is lett haszna, mert rengeteg munkahelyet teremtett a sok felesleges vonalépítés, illetve később jól jöttek az azóta tönkrement cégek által megépített vonalak, így a dotkom lufinak is volt haszna, persze a befektetők kárára.

Kevésbé ismert a nagy telekom lufi, ami hasonlóan végződőtt, mint a vasútmánia, viszont rengeteg jóminőségű kábel lett kihúzva az országban, amire rá tudott telepedni az internet. A dotkom lufi miatt pedig felgyorsult az internet elérése és sok netes szolgáltatás hamarabb lett elérhető, mint az a dotkom lufi nélkül megvalósult volna.

S igen, a befektetők végülis nem tévedtek, tényleg az interneté lett a jövő (ahogy a vonatoké és a távközlésé lett a jövő előtte is). Csak azt nem találták el, hogyan és milyen cégek által lehet profitot elérni.

Ma is sokan megkérdőjelezik, hogy ér-e százmilliárdot az az Airbnb, amelynek semmi saját vagyona nincs és eddig csak veszteséget tudott termelni vagy az az Uber, ami hiába bonyolít havi 80-100 millió utat és van évi 14,1 milliárd dollár bevétele, alig-alig tud nyereséges negyedévet felmutatni, annál inkább viszont veszteséges éveket, a 2019-es 8,5 milliárd dolláros veszteség után már szinte semmiség a 2020-as 1-1,5 milliárd dolláros hiány.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

123 hozzászólás

  • Béla, az állat
    Remek összefoglaló, köszönjük.

    Így, hogy a Tesla meg a Bitcoin nem került bele, remélhetőleg nem jönnek újból a habzó szájú fanatikusok hirdetni az igét. 🙂

  • matetoth
    köszi a munkát, érdekes bejegyzés!
  • mentocsomag
    Béla, ott voltak csak a sorok közt bújtak meg 🙂
  • Jóska Pista
    Béla, az állat
    2021-01-26 at 12:14

    :))))
    De, ez a Teslaról szól és joggal.

  • Béla, az állat

    Ahhoz végig kell(ene) olvasni és értelmezni. Ez még itt sem megy sokaknak. 🙂

  • Béla, az állat

    Kacsintós szmájlit akartam a végére, csak elb….

  • maveryck
    Ennek az ellenkezője is igaz. Régóta temetik a dohányipart, mégis jól teljesítettek a részvények.
  • Mivolt akkor
    nekem az lenne a kérdésem, hogy a dotcom lufinál volt alternatíva máshova befektetni? Akkor is ekkora pénznyomda volt az állam részéről mint most és kb 0 kamat?
    Mert most ‘minden’ drága, arany, ingatlan,részvény, stb…. kb csak a pénz nem 😀
  • n.damus
    Ki fog pukkanni, tuti, mostanában, kétlem… Ugyanis az elöző válságokban az emberek saját(ill. kölcsön) pénzükkel fújták a lufit ami azért véges, most viszont a jegybankok teszik ezt amiknek nincs ilyen problémája 🙂 Hogy egy történelmi idézetet említsek: “in the amounts needed…” FED
  • Nabonard
    Tetszik. “(Mindeközben a dotkom cégek belsős alapítói és tulajdonosai 43 milliárd dollárt lapátoltak ki a cégeikből háromnegyed év alatt 2000-ben, kétszer annyit, mint a teljes bevételük volt 1997-1998-ban.)”
    Igen, erre megy ki játék.
    A fundamentumoktól elszakadt az árfolyam amit megtámogat az alacsony kamatkörnyezet, mennyiségi lazítás, asszimetrikus infláció ( a kaja+szolgáltatás jobban drágul mint a tartós cucc ), meg a hurráoptimizmus.
    Brutál kilengések vannak mégsem veszi senki intő jelnek?
  • Ebéd Elek
    “Mindeközben a dotkom cégek belsős alapítói és tulajdonosai 43 milliárd dollárt lapátoltak ki a cégeikből háromnegyed év alatt 2000-ben, kétszer annyit, mint a teljes bevételük volt 1997-1998-ban.”

    Na erről Elon Musk jutott eszembe, aki konkrétan a világ leggazdagabb embere lett, miközben a cég nyereséget talán sosem termelt -vagy mégis, talán csak nem a csicska befektetőkhöz került a vagyon akik kockáztatnak, ők csak kapják és fújják a lufit. De majd egyszer talán kapnak ők is ha lesz miből. Ahogy mondni szokták: csak az első tíz év nehéz.. ..Utána még nehezebb. 😀

  • Makao
    És akkor 2020/21:
    reddit.com/r/wallstreetbets
  • Nehezen elviselhető méretű képű btc troll
    Ne aggódj , figyelünk.
  • Bor(j)úlátó
    Remekbe szabott munka 🙂

    Éééééésssss jöhetnek a Tesla és Bitcoin hívei 3., 2., 1…………

    Még párszor visszanézek a komment szekcióra;)

    Meglehet, nem csak a tőzsdén, de a politikai irányzatokban is vannak, kialakulnak buborékok, amik aztán ………

  • coach
    Remélem írsz egy cikket a $GME-ről, a Melvin Capitalról és a wallstreetbets szerencsejátékosairól, mert ami ott folyik éppen az valami lenyűgöző.
  • ZAkkant
    Akkor Tesla és Bitcoin (-ba fektető alapok és cégek) short????
  • eMérnök
    Engem az is érdekelne, hogy amúgy mégis mi lenne a jó taktika. Nem vesz bele az ember a lufiba, oké. Nyilván értem a kockázatát, hogy nem tudni mikor zuhan be nagyon. De kicsit úgy tűnik, mintha a biztos bukó és a szerencsejáték között kellene választani, mert a nem lufi dolgokat azért nem fújják, mert nem hisznek benne, tehát bukónak van elkönyvelve.
    Amiben hisznek azt pedig fújják mindennél jobban, így túlárazott.
    Amint hinni kezdenek azonnal fújódik, ha nem hisznek, akkor viszont nem is éri meg, vagy mitől lehetnél okosabb ugye.
    Hogyan lehet MA, amikor ezek az állapotok vannak dönteni, hogy mit csinálj?

    Értem, hogy a jövőbe nem látunk, de mi van a két véglet között, a lufi és a megzabál az infláció közötti részen?

  • Pampalini
    Az 1900-as évek elején elképzelhetetlenül sok vállalkozás próbálkozott autógyártással. Kocsigyártók, varrógépüzemek, ki honnan indult. Csak Németországban több mint 200 “autógyár” létezett 1945 előtt. Azóta, máig is tart a konszolidáció és a koncentráció, gyakorlatilag néhány tucat szereplővel a világpiacon.
    Most ugyanez zajlik: porszívó- targonca- és mobiltelefongyártók, meg teljesen fogalmatlan startupok százai próbálkoznak a villanyautó-gyártással. Ami ezután jön: a konszolidáció és a koncentráció. Jó lenne tudni, melyik az a néhány tucat, amelyik megmarad. A többiek sorsa a bukás és/vagy a felvásárlás.
  • Zsolt
    A monetáris hozzáállás más volt azért, illetve nem volt annyi hobbi bróker (robinhood), mint most.
  • Cartman
    Gamestop mire fel emelkedik ennyire? Épp ma olvastam róla hírt, és érthetetlen, hogy mi folyik itt. 😀
  • Pistu
    Sokáig az autógyártás valóban autó gyártás volt, ma viszont szinte csak öszelegózzák a beszállítók alkatrészeit. Inkább az akkugyártókra érdemes figyelni vagy az önvezető szoftvereket fejlesztőkre. Robotporszívónak is a szoftver a lelke, telefonnak meg az ARM chipek, amit az amerikai Nvidia akar épp felvásárolni, ami a kínai gyártóknak nem nagyon tenne jót. Szóval nem feltétlenül a gyártókon múlik a siker.
  • Kentaur30
    Nagyon deju vu erzese van az embernek. Vajon elkovetjuk ugyanazokat a hibakat mint 20 eve?
  • Maradvány
    A lufi az ami már kipukkadt és csődbe ment az üzlet.
    Ilyen pl a tulipán hagyma.
    De a dotcom hype idején sok cég csak ideiglenesen pukkadt ki és utána ment a Holdra.. A Teslára és a bitcoinra se mondanám, hogy lufi.
    Bitcoin már két összeomlás utan talpra állt és jelenleg az intézményi befektetok vásárolják.
  • Kapi
    Jo cikk volt, tokre atjon az h bubi lufi bubi ami mar evek ota megy, meg az hogy sok ceg mogott nincs semmi.
    A szivast csak abban latom hogy csak megyeget fel, fel egyre fennebb a BB, GME, Tesla, bitcoin es meg sok mas es en itt allok az 5 szazalekos allampapirocskammal, ami ugye “jo” befektetesnek szamit, de hat ebbol nem lesz 5-6-10-100x es szorzo.
  • TT
    @Cartman:
    A Gamestop úgy látszik sima short squeeze miatt történt. Bekerült egy új ember az igazgatótanácsba és valahogy sikerült akkor hypeot kreálni ebből, hogy a short-osok kénytelenek voltak megfutamodni. Aki meg erre ráugrott, valszeg szintén megégeti magát, amikor visszacsorog az árfolyam.
    A Beyond Meat-tel [BYND] is hasonló történt ma kisebben. Ott mondjuk legalább bejelentettek egy megállapodást a PepsiCo-val, de a 40%-os megugrást valszeg ott is a short pozíciók zárása okozta. Azóta azért kicsit visszacsorgott, de még így is 27% pluszban van és a 200$ már valószínűleg megtarthatja.
  • naa
    igen, a Modern Monetary Theory szerint a jegybank annyit nyomtat, amennyit akar és ezzel élénkíteni is tudja a gazdaságot a végtelenségig. Van azonban ebben pár bökkenő, pl.:
    – Velocity, a pénz forgási sebessége – elköltik -e a stimulust vagy megtakarítják – nézzük meg ezt az ábrát, nagyon lekonyul, valósággal zuhan a végére (2020-ra) vagyis hiába a stimulus, abból nem lesz GDP: fred.stlouisfed.org/series/M2V
    – Bizalom – amíg a világ elfogadja, hogy a dollár a legfontosabb deviza, addig szól a zene. Egy ponton túl (ez a pont ki tudja, mikor jön el, túllendültünk-e már rajta) viszont ha a dollárba vetett bizalom megrendül, akkor K.O.

    akkor az volt, hogy a kötvényeknek legalább volt még hozama, és abba lehetett fektetni. Most kötvény is csúcson, csak abban bízhat a kötvénybüfi, hogy ha a hozamok emelkedni kezdenek, az az államoknak nagyon fájna, így lehet húzni még.

  • Laci bácsi
    A cikknek meg van a maga mondani valója. Persze ez mindenkinél mást jelent. Nálam azt, hogy szegény ember maradjon távol a tőzsde világától. Ez ugyan olyan félkarú rabló, mint annak idején a hangulat karbantartó helyek szerencsejáték-gépei voltak. Pesze szerencsések mindig vannak, de ők vannak kisebbségben. Mindenki nem járhat jól, hiszen akkor összedőlne a rendszer. Ez a rövid véleményem. Az írás mindenképpen elgondolkodtató. Nekem most hírtelen a Posta Bank sztori jutott eszembe, mint hazai hungarikum.
  • jghjnghjmngh
    De hálistennek a habzó szájú Tesla és Bitcoin ellenesek “meglepő” módon azonnal megjelentek!
  • Gyilkososzton
    Ha mindenki lufiba vasarol azaz ami nepszeru, akkor nekunk nem nepszeru de legalabb alacsonyabb P/E ratioval rendelkezo, profitot termelo vallalatot kell vennunk, amelybe majd omlik a penz ha durrannak a digitalis cegek megint?
    Unilever
    Pepsico
    Johnson and johnson
    Peotect Gamble
    Ilyen nagy termelo vallalatok 25 p/e alatt, magas profit, szinte kategoriajukban a legnagyobbak kozott, megkerulhetetlenek.
    Ez lenne a jo taktika? Dotcom lufi utan mely reszvenyekbe vandorolt a penz, azaz a tobbieket, hogy erintette? Varom a meglatasokat.
    Marketing lett a reszvenyekbol is, melyik szinesebb szagosabb papir azt veszik.
  • Csizkek
    Lufi lufi.. de a korulmenyek „rakenyszeritik“ a megtakaritot hogy extrem rizikot vallaljon. Kulonben kapja a nyakaba az inflaciot az eszkozarbuborekokon keresztul. Csak azt latod hogy elszalad a „vilag“ melletted. Es az jar jol aki esz nelkul vesz fel hitelt. Az olcso hitelt meg a „megtakaritokkal“ finansziroztatjak a jegybankok es politikusok. Gyakorlatilag mindent megtakaritasi lehetoseget kinyirtak es mehetsz extra rizikoval reszvenyt vagy ingatlant venni.
    Erre mi a megoldas? Passz de k frusztralo mikor evekkel ezelott elhittem hogy megtakaritonak jo lenni! Abban lehet remenykedni hogy jon vmi szoftosabb fal es politikai akarat hogy leengedjen az eszkozarbubi
  • BK
    : Tesla 2019 óta folyamatosan nyereséges, még a Covid ellenére is. Irreálisak a részvény mutatói, de ettől még a tény az tény
    , : az a legszebb a portfólió építési módszerekben, hogy mindig utólag derül ki, hogy működött-e vagy sem. Sokan pont azzal szívták meg pl. Subprime válság előtt, hogy a szárnyaló piacot látva feladták az addigi óvatosságukat, és beleugrottak. Egy biztos: NINCS biztos recept a tőkepiacokon.
    : short? Kiváló ötlet! Vagy mégsem? Mikorra időzíted a short lezárását? 1 hónap? 1 év? Pénzügyi szakemberek már 2018 óta mondogatják, hogy túlfűtött a piac, itt az ideje egy medvének. Mi történt azóta? Szinte minden all-time highon. Sokan már tavalyra várták a Tesla beborulását, és shortolták a papírt. Kérdezd meg őket most, hogy mi a véleményük.
  • Zabalint
    Egyébként egy tipp azoknak, akik szerint a Tesla lufi ki fog pukkadni:
    Nem a Tesla-t kell shortolni, mivel az a végtelen pénznyomda miatt lehet, hogy nem fog pukkadni akkor sem, ha ahogy várjuk, alul fogja teljesíteni a cég az irreálisra beérazott várakozásokat. Ha azt gondolod, hogy a Tesla lufi, akkor shortold a Tesla-t, és ezzel szemben longold a többi autógyártót. Akkor teljesen mindegy, hogy az egész piac merre mozog.
  • Meepwn
    Mindennek elszállt az ára, kivéve a teva részvényeket. =)
  • usespanner
    “én itt állok az 5 szazalekos allampapirocskammal, ami ugye “jo” befektetesnek szamit, de hat ebbol nem lesz 5-6-10-100x es szorzo.”

    Döntsd el, hogy izgalom és kockázat, vagy biztonság és lassú, kis növekedés.

    Amennyi pénzt nem félsz elbukni, tedd egyéni részvénybe.

  • axt
    Laci bácsival értek egyet. Az emberek becsapják önmagukat, mikor a hirtelen nagy lóvét hajszolják. Keveseknek adatik az meg, és sokszor csak a véletlen műve. A FIRE mozgalom is önbecsapás, mert mégis mitől lennének ők függetlenek? A pénzügyi rendszertől sosem leszel független, mert benne élsz. Bármilyen befektetés vagy bankszámla nullázódhat bármikor egy hatalmas válság miatt. Szóval én kihagyom a tőzsdét meg az ilyen nagyon gyorsan meggazdagodós dolgokat, és inkább arra figyelek hogy a munkámmal elégedettek legyenek.
  • Moltiszanti
    Ez a lufi annyiban nagyon más, hogy most maguk a Jegybankok fújják.
    Minden lufi leereszt egyszer de, hogy ez hogy fog megtörténni azt én meg nem olvastam senkitől. Ez talán mindenkinek új. Ugye jól gondolom, hogy nem volt még ilyen a történelemben?
    Egy érdekes cikk:
    telex.hu/gazdasag/2021/01/26/a-vilagon-minden-dragul-joe-biden-erkezesere-igaza-lesz-a-piacoknak-vagy-meretes-koppanas-johet
  • mzoli1975
    Erről mindig egy saját story jut eszembe:’97- ’98 körül megkeresett egy akkor még nem ismert ember, hogy szálljak be néhány millióval a cégébe,mert Magyarországon szeretné minél jobban kiépíteni,az átlagemberek számára elérhetővé tenni az internetet.
    Kinevettem, mondván: Te valami sci-fit néztél? Internet? Magyarországon?Egy-két kocka őröltsége, sose fog elterjedni! Bolond vagy? Vegyél inkább Te is telkeket a pénzedből, mint én!
    Nem panaszkodom, évente duplázódtak a telekárak a 2000-es évek elején, de az az ember pár év múlva helikopterekkel repkedő milliárdos lett…. 🙂 Szóval enyyit erről, hogy ki mibe fektet,és mit lát a jövőből, mit tart jó és rossz ötletnek 🙂
  • Buta Béla
    Az összefoglalóból csak az maradt ki, hogy aki időben száll be az még akkor is akaszt amikor összeomlik a piac. Megy itt a BTC meg Tesla köpködése de ettől függetlenül aki pl egy éve bevásárolt annak megtízszereződött a pénze. Be kell rakni egy stop-loss-t 70%-ra és annyi.

    Értem én, hogy ez a megtízszereződés ROSSZ, mert csak az idióta elmebetegek vesznek crypto-t meg teslát, de inkább vállalom az utóbbi jelzőt a sok fanyalgóval szemben.

    Az a meggyőződésem, hogy aki nagyon köpködi ezeket abból elsősorban az irigység beszél, hogy nem zsákolt be időben.

  • Richmond
    Én jó 15 éve biztosan “befektettem” volna BTC-be, akármibe, mert a francnak kell az évi 2-3 százalékos hozam, amikor az okosok egy év alatt felmarkolják a Nagy Pénzt – és én nyilván szintén ilyen okos vagyok 🙂
    Most már nem tenném, sőt, nagyon sok felesleges pénzemnek kell ahhoz lennie, hogy tőzsdézzek – pláne BTC-t, ETH-t vegyek.
    Jó, tudom, sokan megélnek ebből, páran még milliárdosok is lettek (pár kommentelő ezt majd az orrunk alá is dörgöli), de hála az FB-ek a sok balek pont ezektől a történetektől részegedik meg és már szórja is a pénzt az új “gyümiautómatába”, hátha kipörög a három hetes. Btw, néhány fiatalon kapott pofon később még hasznos is lehet, feltéve ha nem a barátaid, családod vagyonát költötted el egy Nagyszerű Ötletre 🙂
  • Menyus
    Az a baj, attól, hogy mondjuk a Tesla most nagy hájpban van, nem gondolnám, hogy Musk ki akarná lopni a pénzt belőle. Perzse mai is sokan csak erre használják a tőzsdét, de ő pl pont nem, tehát akármennyit is ér a Tesla, Musk akkor is azon fáradozik, előrébb vigye.
    Bitcoin ugyanez kb.
    Szerintem itt arról van szó, hogy a tőzsde az emberi viselkedések kivetülésének összegző helyei:)
    Ugyan, ki gondolja komolyan, “valóban” mi mennyit ér? Annyit, amennyit adnak érte. Lásd APPENIN, OPUS, KONZUM, 4IG sztorik.
    Csak az indíték kell, hogy valami beinduljon, lényegében mindegy, mi van mögötte. Rengeteg ilyen mánia van. Cannabis is ilyen volt 2 éve.
  • usespanner
    Buborék.

    X cég tőzsdei értéke 2010-ben 100.-Ft. A valóságban csak 80.-Ft-ot ér.

    Minden évben 10%-al nő az értéke.

    2011-ben 110.-Ft, 2012-ben 121, 2020-ban pedig 260.-Ft-ot ér.

    A valóságban azonban még mindig 20%-al túlértékelt, mert buborék van és csak 208.-Ft-ot ér, a piac korrigál.

    Így is nyertél 10 év alatt évi 7,6%-os elképesztő kamatot.

    Na ezért nem éri meg a partvonalon várni a nagy esésre.

    Másik példa:

    X cég értéke 100.-Ft, valóságban csak 10.-Ft-ot ér.
    Összeomlás esetén 70.-Ft-ra esik az ára.
    Te kiveszed a pénzt a bankból, és részvényt bevárásolsz ezen az áron.

    Majd tovább esik 10.-Ft-ra. Akkor érdemes volt bankban tartani a pénzed?

  • Müller Fosszília
    Nos, legyek én a trollnak nevezett kivétel akkor: 2017-ben vettem 1,5 millió Ft-ra Teslát, eladtam 2020 november végén több, mint 8M Ft-ért, 500 valami %-ot nőtt (lakás árát kiegészíteni jó volt). 2017-ben vettem 1,5 Bitcoint is 2200 USD/BTC-ért, spekulatív céllal, h talán eléri egyszer az ára az 1M USD-t és soha többé nem kell majd dolgoznom 😉 (jelenleg 32k USD-nél tartunk :), az 610k Ft vs 9,4M Ft.
    Nem foglalkozom a károgással, címkézéssel, engem csak az eredmény érdekel.
  • Data Viz is Sexy
    Ehhez a témához kapcsolódik az eheti datavizes videóm, amiben a legnagyobb vállalatok ranglistáját láthatjátok piaci kapitalizációjuk alapján. 2001-es dotkom lufit meg szenvedi a Microsoft és a többi tech cég.

    youtu.be/WTjBRUAst-A

  • usespanner
    MZoli,

    Az a különbség a multi milliomossá lett internetet kiépítő befektető és Buta Béla között, hogy az egyik átlátta a rendszer működését, mert szakértője volt egy területnek, míg a másik vakon fektet be (amivel semmi gond nincs, ha vki nem félti a pénzét).

    Eleve a diverzifikációnak és a lakásbiztosításnak sincs semmi értelme, ha elfogadod, hogy a 30 évig összekuporgatott vagyonodból semi sem lesz.

    ,
    A shortolás csak rövid távon működik (mivel a tőzsde hosszú távon magas profitot hoz, így árral szemben úsznál). Ha tudod, hogy pár hónap alatt jön a világválság, akkor shortold a Teslát. Ha nem tudod, ne tedd.

  • etf kereső
    Lufi,oké, ugyanakkor mi lehet kevésbé lufis, piacok/szektorok? Olvasom, hogy Biden 2 ezer milliárd dollárt fog kiszórni, részben közvetlenül az embereknek, nyilván tovább fújják az amerikai indexeket, plussz lengetik a dollárgyengülést.
    Ázsiai fejlődő piacok? Talán nem olyan drágák, bár egy ideje a “drágaság” mindenféle mutatói sem érnek semmit, egyre feljebb mennek az értékek. Néztem etf-eket, amik kerülik, amerikát most, hogy ez jó vagy rossz döntés-e, azt nem tudom pl iShares Emerging Markets world, ami 2/3 ázsia.
    Meg lehet az én hülyeségem, de bizodalmam lenne olyasmikben,mint pl HANetf EMQQ Emerging Markets Internet & Ecommerce, ami persze szektoriális és megint nagyrészt ázsia vagy ilyen “The MSCI Europe SRI Select Reduced Fossil Fuels index tracks companies from Europe. Only companies with very high Environmental, Social and Governance (ESG) ratings” Ennek persze van US …
  • V
    az a penz nem “vandorol” sehova: a reszvenypiacon az arat a kereslet-kinalat alakitja. Teszem azt user1 megvett 100db reszvenyt egyenkent $100 arfolyamon. Igy egyes pillanatokban $10.000 az egyenlege aktualis arfolyamon. Na most egy krach utan ha max $10-on hajlandok tole megvenni akkor elszenvedett $90 veszteseget reszvenyenkent. Az a penz nem megy sehova, az bizony kemeny veszteseg amit ha esetleg margin accountja volt illetve leverage pozicio akkor evekig fizethet vissza.
  • etf kereső
    folyt.:
    szóval van US meg World párja is. Aztán persze lehet csak azért bíznék ilyesmiben,mert szeretném, ha ilyen dolgok felé menne a világ, hogy kevesbé cseszünk szét mindent. Az ecommerceben meg azért, mert az eleve egy fejlődő dolog, és mellé az elmúlt év megmutatta, hogy lehet ám azt használni, és kényelmes tud lenni, és talán nem állnak vissza az emberek teljesen a régi világra, ha nem muszáj.
    Nézegettem persze kötvényes etf-eket is a kiegyenlítésre, de hát ott meg tényleg fogalmam nincs mit lehetne a rézvények ellensúlyozására. (persze a kincstárnál van néhány milla forintban meg euróban de az más)
    Esetleg ötlet? (vagy vélemény, hogy hülyeség ezekbe belevenni?:) )
  • Csizkek
    “ Musk ki akarná lopni a pénzt belőle. “
    Mar bejelentette higy reszvenyei nagy reszet a mars utazasra fogja forditani:) marketing zseni. Igy tudja lehuzni a jonepet hogy meg tapsolnak is hozza. Mert hozza az uj oruletet amibe lehet fektetni:)
  • Csizkek
    “ Az a meggyőződésem, hogy aki nagyon köpködi ezeket abból elsősorban az irigység beszél, hogy nem zsákolt be időben.“
    Turot. Nekem nem faj ha vki rizikovallalassal 10xezi a penzet. De fanyalgok mert ilyet a tobbi hasonlos storyval csak egy elborult vilagban lehet csinalni. Qe, penznyomda meg lofa.. a kisbufi csak mellekszereplo, hogy legyen eleg ember aki kussol. Es a vegen a kov generacio sziv egy torkosat. Meg lesz csodalkozas ha a kov generacio aso kapa es 30ev mulva a „tsla mrd-os“ nyugdijjast kiveri a palotajabol:)
  • Csizkez
    “ Be kell rakni egy stop-loss-t 70%-ra és annyi.“
    Ja igen meg annyit, hogy egy „meredek beomlasnal“ lefele mar a ki tudja hol all meg van. Meredek esesben a stop loss nem ott fog meg hanem akar 10-20-30% al lejjebb. Normalis esetben meg arra jo hogy kirazzon a poziciodbol. Sajnos tapasztalat:)

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.