A dotkom lufi története

A tőzsdén gyakran kialakulnak buborékok, amikor egyes részvények vagy akár a legtöbb részvény ára érthetetlen módon az egekbe emelkedik.

A legtöbbször ezek a buborékok hosszú felívelő szakasz végefelé és/vagy túlzott pénzbőség idején alakulnak ki. A leggyakrabban egy-egy új terület az, ami miatt lázba jönnek a befektetők és semmi pénzt nem tartanak túl soknak, hogy beszálljanak a Nagy Lehetőségbe. Mivel sokan beszállnak, a folyamat öngerjesztővé válik, hiszen senki nem akar kimaradni a nagy kaszálásból.

Ilyen volt például a gőzmozdonyok feltalálása és piacra lépése a 19. században, ahol a befektetők arra gondolva, hogy ez a jövő, ami minden mást elsöpör, ezért rengeteg pénzzel szálltak be, felnyomva a részvények árát. Ez a szakasz után jött a kijózanodás szakasza, kiderült, hogy attól, hogy esetleg ez a jövő, még a gazdasági realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez a kijózanodás nagyon sok pénzébe került nagyon sok embernek. Erről már itt írtam bővebben:

A nagy vasútmánia

S ilyen volt a dotkom lufinak nevezett buborék is 1997 és 2000 között. A befektetők meglátták a nagy lehetőséget az internetben, mondván ez lesz a jövő, amihez naponta több tízezer új felhasználó csatlakozott, ezért senki nem akart kimaradni belőle. Ahogy a vasút is tényleg a közlekedés jövője lett, egészen az autómobil feltalálásáig uralta a szárazföldi közlekedést, az internet is tényleg a kommunikáció jövője lett.

Ebben nem is tévedtek a befektetők. Abban azonban igen, hogyan lehet pénzt csinálni ebből a jövőből és melyik cégnek fog sikerülni ezt az utat megtalálni, mert egy-egy Amazonra, Ebayre jutott rengeteg másik cég, ami rövid úton tönkrement. Csak akkor még nem igazán lehetett látni vagy legalábbis senki nem akarta látni, hogy melyik üzleti modell lehet sikeres és melyik van kudarcra ítélve.

A frissen tőzsdére lépő cégek részvényeinek elsőnapos átlagos áremelkedése a kilencvenes évek első felében 7-10% volt, 1998-ban már 20% felett, 1999-ben 70% felett, de még a kétezres évek átlaga is majdnem 60%-os áremelkedés volt a kibocsátás napján.

1997-ben még csak két olyan cég volt, amelyik megduplázta az árfolyamát az első tőzsdei napján, 1999-ben már 107, de még 2000-ben is 67 ilyen cég volt, míg 2001-ben egy sem.

A MarketWatch weboldalt üzemeltető cég részvényeinek kibocsátási ára a példa kedvéért 17 dollár volt, ez 97,5 dollárra szökött fel, majd 2001-ben 1,26 dollárt ért ugyanez a részvény. (Ma újra 17,7 dollár az ára.)

De ez még a szerencsésebb eset, mert a MarketWatch legalább túlélte. A boo.com az online divatáruház akart lenni és semmi pénzt nem sajnáltak a növekedésre, még a vég előtti utolsó pillanatban is újabb 135 millió dollárt húztak be és 360 új embert vettek fel.

A Pets.com 1998-ban indult, majd 2000 elején került a tőzsdére, ahol nagy felhajtás volt körülötte. A nevéből kitalálható, hogy hobbiállatokkal kapcsolatos termékek eladására szakosodott. Agresszív reklámköltéssel nagyon sok embert meg tudott szólítani, így sok vásárlót és forgalmat tudott felmutatni. A felszín alatt azonban súlyosan veszteséges volt, a forgalomnövekedést csak nagy árengedményekkel tudta fenntartani, miközben a raktárépítés és szállítás is rengeteg pénzt égetett el. A befektetők csak a növekedést látták a forgalomban és a vásárlók számában, ezért nagyon drágára értékelték a céget. A fenntarthatatlan üzleti modell miatt 2000 novemberére meg is pecsételődött a Pets.com sorsa.

Hasonló cég volt még például az Inktomi, ami valaha 25 milliárd dollárt ért a tőzsdei árazás szerint, végül 235 millió dollárért sikerült túladni rajta 2002-ben. De szintén a szemétben végezte a streaming első fecskéje, a Pixelon is, amelyik nem kevesebb, mint 12 millió dollárt költött a partijára, amikor a tőzsdére került 1999-ben. Hamarosan kiderült, hogy a technológia nem tudja azt, amit állítottak róla. A cég bukása után kiderítették, hogy az alapító neve is más, mint aminek hitték és néhány éve még az autójában élt.

Talán még a Priceline.com-ot érdemes megemlíteni, amelyik olcsó repülőjegyeket kínált online. Nem az első és nem az egyetlen ilyen cég volt, de amíg a többiek nyereségesen akartak működni, a Priceline-nak ez nem volt célja. Az ő célja a növekedés volt, szó szerint bármi áron. Másfél év után 1999 végén már napi ezer repülőjegynél többet adott el és be akart lépni a hotel foglalások, autóbérlések világába is. Csak az első fél évben 20 millió dollárt égetett el reklámra. 1999 márciusában 16 dolláros áron lépett a tőzsdére, ami még aznap 88 dollárra drágult. Később a 69 dolláros áron is hajszál híján 10 milliárdot ért a cég, amelyik csak 142 milliós veszteséget tudott felmutatni, mást semmit. Hiába adta el a jegyeket aukciókon, ahol a vásárlók gyakran többet fizettek a jegyekért, mint az megvehették volna bárhol máshol, mégis minden jegyen 30 dollár vesztesége volt a cégnek.

1999 októberében a 199 “internet részvény”, amit Morgan Stanley egyik erre kitalált indexe figyelt, a meghökkentő 450 milliárd dolláros piaci értékkel bírt. Mindeközben ezeknek a cégeknek a teljes bevételük 21 milliárd dollár volt csak és nem meglepő módon, nemhogy nyereségük nem volt, de 6,2 milliárd dollár veszteséget tudtak csak felmutatni.

De ez senkit nem érdekelt, mert mindenkit elbűvölt a határtalan növekedés ígérete, a hatalmas marketingáldozatok árán elért forgalomnövekedést kivetítették a jövőre, így mindenki meg volt győződve, hogy ezek a cégek 4-5 éven belül nyereségesek lesznek és utána leigázzák az egész világot.

Nem az volt a kérdés, hogy buborék van-e, hanem csak az, hogy mekkora. A Nasdaq index 5.048 ponton fordult 2000 márciusában és meg sem állt 1.114 pontig két évvel később. Több száz cég vesztette el az értékének legalább 80%-át a 2000 tavasza utáni másfél évben.

Ha csak a tőzsdei cégeket nézzünk, a befektetők 1.700 milliárd dollárral lettek szegényebbek. (Mindeközben a dotkom cégek belsős alapítói és tulajdonosai 43 milliárd dollárt lapátoltak ki a cégeikből háromnegyed év alatt 2000-ben, kétszer annyit, mint a teljes bevételük volt 1997-1998-ban.)

A legnagyobb vesztesek a kisbefektetők voltak, ők voltak azok, akik még az összeomlás után is további negyedmilliárd dollárt lapátoltak a befektetési alapokba, remélve a gyors visszapattanást, amiből már nem akartak kimaradni ők sem.

A tőzsdei összeomlás miatt recesszióba került a gazdaság, amit még megfejelt a 2001 szeptemberi terrortámadás miatti visszaesés, ezért a FED kamatcsökkentésre  kényszerült, ami viszont megágyazott a 2007-2008-as úgynevezett subprime válságnak, de ez már egy másik történet.

Ahogy a nagy vasútmániának is lett haszna, mert rengeteg munkahelyet teremtett a sok felesleges vonalépítés, illetve később jól jöttek az azóta tönkrement cégek által megépített vonalak, így a dotkom lufinak is volt haszna, persze a befektetők kárára.

Kevésbé ismert a nagy telekom lufi, ami hasonlóan végződőtt, mint a vasútmánia, viszont rengeteg jóminőségű kábel lett kihúzva az országban, amire rá tudott telepedni az internet. A dotkom lufi miatt pedig felgyorsult az internet elérése és sok netes szolgáltatás hamarabb lett elérhető, mint az a dotkom lufi nélkül megvalósult volna.

S igen, a befektetők végülis nem tévedtek, tényleg az interneté lett a jövő (ahogy a vonatoké és a távközlésé lett a jövő előtte is). Csak azt nem találták el, hogyan és milyen cégek által lehet profitot elérni.

Ma is sokan megkérdőjelezik, hogy ér-e százmilliárdot az az Airbnb, amelynek semmi saját vagyona nincs és eddig csak veszteséget tudott termelni vagy az az Uber, ami hiába bonyolít havi 80-100 millió utat és van évi 14,1 milliárd dollár bevétele, alig-alig tud nyereséges negyedévet felmutatni, annál inkább viszont veszteséges éveket, a 2019-es 8,5 milliárd dolláros veszteség után már szinte semmiség a 2020-as 1-1,5 milliárd dolláros hiány.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

123 hozzászólás

  • terpesz
    ezzel kapcsolatban csak az a vicces, hogy milyen gyorsan eljutott a befektetoi kozvelemeny odaig, hogy “szoljon bele az allam, regulaljuk, korlatozzuk, ez manipulacio”, mikozben Wall Street & hedge fundok evtizedekig dontottek romba cegek ezreit, manipulaltak az arakat, es okoztak tobbek kozott a 2008-as valsagot. De most EGYSZER veszitettek az amugy high-risk shortjaikon, buktak a szerencsejatekon, es rogton arrebb akarjak rakni a focikapukat par meterrel, NAPOKON belul.

    Meg egyszer, a free market kapitalizmus nagy hivoi AZONNAL allami beleszolast kivannak kiharcolni, amint nem csak nyereseguk van. Vagy esetleg mentsek meg oket megint adofizetoi penzbol majd, annyira megerdemlik. Ilyenkor gyorsan johet a gonosz szocializmus.

    Kapitalizmus a szegenyeknek, szocializmus a gazdagoknak.

  • axt
    Tudod mi a fura nekem? Hogy itt a fórumon is, meg ebben a cikkben is állandóan mindenki a shortot emlegeti, mintha az ellentéte nem is létezne, vagy nem ismernék az emberek. Sose látok olyat leírva, hogy longolt valaki egy részvényt, mindenki a shortolással van megáldva. Tényleg csak ezt a részét ismerik az emberek a kereskedésnek?
  • attila
    lufi: rövid időtáv alatt, 1-2 év alatt többszörösére 10-20-50 – százszorosára majd onnan ugyanannyi vagy mégrövidebb idő alatt visszaesik oda ahonnan indult. Ennek a definíciónak sem a btc sem a tesla nem felel meg mivel nem összeomlik csak lecsorog ( btc ). Tesla csak oldalazott 5 évig. Ezért gyanús hogy egyik sem omlik össze gyorsan. Lassú lecsorgás valószínűbb majd vmikor. Szerintem ha megindul a turizmus akkor majd kivesznek valamennyit a részvényekből a nyaralásra 🙂
  • rmm
    Erdekes lesz majd latni, amikor a sok kis hangya egyszerre probalja elhagyni a baltermet. Talan pont penteken.
    Es hogy a tulelok melyik celpontjukban folytatjak harcukat a wall street ellen.
  • NenevettesBuffett
    tavasszal hogy ki lettek röhögve a robin hooderek, hogy csak miattuk emelkedik tőzsde… most meg folyamatosan azt látjuk, hogy random kisemberek/kocka redditesek azt csinálnak a tőzsdével amit akarnak…

    444.hu/2021/01/28/itt-a-jackass-kapitalizmus-unatkozo-es-duhos-redditezok-rangatjak-az-amerikai-tozsde-arfolyamait

    Ennyit arról, hogy mennyire kell ‘érteni’ a tőzsdéhez, meg micsoda komoly szakma a befektetés… semmi más az egész, mint nagy kaszinó/fogadóiroda…

  • terpesz
    ehhez azert az is kellett, hogy a hedge fundok romma shortoljak a gamespotot, elvileg egy ponton tobb short / put opcio meg ilyesmi volt, mint amennyi reszveny osszesen volt a piacon. Pont ezert kontrollaljak hirtelen a supplyt a redditesek.

    Ezt nem csinalja meg akarki akarmelyik reszvennyel azert. De nem ertek hozza ennyire mar, csak a felszint kapargatom, nem vagyok eleg tokos az ilyen bulihoz. Foleg hogy pont ezekben a percekben esik le 450-rol 150-re, paperhands

  • fdsfds
    egyébként ha a sok kis hangya az elején vett bele, és utána távozott rengeteg shortos (több volt a pozi, mint a részvény, ezért is ment eddig), akkor miért olyan biztos, hogy a hangyák tömegesen égetik meg magukat?
    Az árfolyam azért ment fel, mert a shortosok kénytelen voltak már bármi áron zárni. Nem lehet, hogy a hangyákat már kifizették a shortosok? Szerintem amikor már fent volt az árfolyam, ott a zárások vitték az egekbe, és nem 3000%-on vásároltak a hangyák.
    De legalábbis, ha sokan túl mohók is, azért nem tűnik úgy, mint a szokásos mindenki kicsi bebukja storynak.
  • Tőzsdespeki
    “most meg folyamatosan azt látjuk, hogy random kisemberek/kocka redditesek azt csinálnak a tőzsdével amit akarnak…”

    Nem egészen ezt látjuk. Nem “A” tőzsdével csinálnak akármit, csak az ott kereskedhető részvények közül néhánnyal. A kettő nagyon nem ugyanaz, és az összemosása vezet a hibás általánosításokhoz.
    A tőzsde lehet kaszinó vagy fogadóiroda, ha valaki úgy használja. Vagy lehet egy nagyon jó és kifizetődő befektetési forma, de még nyereséges spekulációs színtér is.
    Pont úgy, mint egy kalapács: segíthet építeni valamit, de embert is lehet ölni vele.

  • naa
    “A jó döntés […] az, ami a döntés pillanatában rendelkezésre álló információk alapján a legjobb, függetlenül annak tényleges kimenetelétől.”
    Igaz, ezt tényleg be kéne keretezni… A vak tyúk is talál szemet néha, de aztán levágják.

    is “tőzsde halálát fogja jelenteni, mert kiöli a shortot” – a világ rendje, hogy a shortosokat néha kifüstölik, ez kell az egészséges piaci körforgáshoz, ez nem lesz a tőzsde halála, kell a megtisztulás néha. Ha az “okos” szabályozók nagyon belenyúlkálnának, az inkább.
    “mindenki a shortot emlegeti”
    Emlegeti, igen, de aki konkrétan shortol is, az elenyésző kisebbség lehet.
    Azon belül létezik shortos aki csak megnyomja a Sell gombot, ki se számolva, hogy egy részvényduplázódás mennyire vágná haza a számláját, és létezik, aki opciós stratégiával “shortol” limitált kockázattal. Nem mindegy.

    Egy majom is tud Buy és Sell gombot nyomogatni.

  • Richmond
    A “kockák” második kiszemeltje, az AMC külön vicces, mert ugye van az AMC Networks, Magyarországon is ismert csatornákkal (az AMC mellett a Minimax, Sport TV, Spektrum, TV paprika pl), sorozatokkal (Walking dead, Fargo, Bettar call Saul, stb.) meg a kiszemelt, amúgy mozikat is üzemeltető AMC Entertrainment. Na, a kettőnek az égvilágon semmi köze nincs egymáshoz. A TV társaság egész jól eldöcög, míg az AMC nevű mozihálózat pont le akarta húzni a redőnyt és hivatalosan is a csőd szélén táncolt, ugye a COVID miatt a mozikra most rossz idők járnak.

    De ezt a Reddites okosok közül nem mindenki tudta és az AMC Networks részvények is emelkedtek laza 50%-ot (majd vissza is estek az eredeti árra).

  • róka
    azt se felejtsük el, hogy a nagy árbevétel melletti alacsony (negatív) profit sokszor tudatos. Az adóelkerülés miatt van.
  • csizkek
    -Lufi definicioja szerint az ami mar kidurrant, addig csak tulertekelt.
    -De nyilvan azert emlegetik(juk) a lufit, mert ami most megy az mar reg kidurrant volna egy normalis kamatkornyezetben. Jelenleg ennek a tulertekeltsegnek kedvez a kamatkornyezet, de mi van ha beut az infla.. (van azert par scenario) Es vannak jelek.
    -TSLA-t meg azert emlegeti mindenki, mert nem kell raketatudosnak lenni, hogy meszirol latszon, hogy a reszveny storyja az “tulipanhagyma”, fuggetlenul mi a jovo.
    -TSLA-t mindig osszemossak a nagy game changerekkel, AAPL Nokia kiszoritasa a handy piacon pl.. De ott egy jol megalapozott termek hype mukodott. Es a jonep nem a reszvenyt vette, hanem a termeket.
    -TSLA pont a forditottja. Nem a termeket veszik az emberek hype-ban hanem a reszvenyt. Almas teloert elso pillanattol egymast “oltek” az emberek. TSLA bolt elott nem lattam meg sort:)
  • Tőzsdespeki
    “Almas teloert elso pillanattol egymast “oltek” az emberek. TSLA bolt elott nem lattam meg sort:)”

    Az egyik termék pár százezer forint, a másik pedig pár tízmillió. Mercedes szalon előtt sem látsz sort.
    Ettől függetlenül, tényleg tök más a két részvény, és a Tesla nagyon túl van tolva. Viszont nem mernék tippelni arra, hogy mikor durran ki, vagy kidurran-e egyáltalán. Annyiszor és annyian temették már, hogy a mondás szerint ezer évig fog élni. Majd a jövő eldönti.

  • V.A.Laki
    @moltiszanti: Nekem ebben a sztoriban amugy az a legdurvabb, hogy a “kicsik” ilyen erovel es ilyen sokaig tudjak tolni ezt a cuccot, meg mindig nem omlott ossze teljesen az arfolyam. Ha en csinalnek ezer dollarbol ketmilliot, nem a redditen irogatnek meg a chartot nezegetnem, meg varnam, hogy mikor eri el a huszat, hanem azonnal eladnam, vennek egy szereny kis lakast a genfi to mellett es eletem hatralevo reszeben estenkent eltartott kisujjal iszogatnam a brandyt.

    Mert az, hogy egy hedge fund pszichopata kereskedoje ezt megcsinalja altalaban nem is a sajat penzevel, az egy dolog. De hogy a hangyak nem szaladnak el a morzsakkal, csak toljak-toljak-toljak, ezt a reszet nekem nehezebb megerteni.

  • András

    Ezen én is gondolkoztam már…. Simán lehet hogy aki mondjuk 100-150 USD alatt szállt be az realizált 400 környékén, és a felbőszült hátsó soros később (és folyamatosan, divatból lázadásból stb) csatlakozó tömeg meg úgy van vele hogy betolta a pénzét 2-300-on, akkor 150-en nem veszi ki hátha lesz ismét 400 fölött, és lehet hogy nekik lesz igazuk…vagy lehet hogy nagyobb szereplők is beszálltak long oldalon mikor látták hogy sok lúd disznót győz, plusz tegnap este az IB RH stb. broker bannolások miatt az US lázadásból nagytőke elleni nemzetközi szabadságharccá fújták a srácok a dolgot, szóval lehet hogy heteking eltart és az lesz a végén a hülye aki 400-on kiszállt….

  • Müller Fosszília
    2021-01-27 at 00:52
    Kiszámolótól tanultam, h nem szabad naponta ránézni, így védtem magam és évente 3x szoktam ránézni a portfóliómra.
    A lakást csak felpótoltam a Teslából, nem rá kellett feltétlenül, de ha nem jött volna össze, megoldom másból.
    A bitcoint azért számolom 1-nek, mert a 0,5-öt a hivatalos pénzre való visszaváltás költségeire saccolom, de ez 1 becslés.

    @László 2021-01-27 at 07:45
    Szét van osztva a portfólióm, ahogy kiszámolótól tanultam: belvárosi ingatlanok, nagyrészt tech ETF-ek, állampapírok és a játszós rész, amire anno vettem ~1,5M Teslát és az 1,5 BTC-t.

    @Szánalmas 2021-01-27 at 07:53
    Hogy te egzotikus szigetre mennél, ha nyernél, azt csak azért mondod, mert te így látod a világot. Én tök jól el vagyok Bp-n, a belvárosban, emberi léptékű összegekkel, mert nem vok 1 Gordon Gekkó és nem is vágyom rá 🙂
    Igazából engem sem érdekel a másik 8 milliárd véleménye 🙂

  • GrandMasterB

    Sor a Tesla szalon előtt:
    insideevs.com/news/329498/tesla-model-3-attracts-many-first-time-buyers-in-hong-kong/

  • csizkek
    “Az egyik termék pár százezer forint, a másik pedig pár tízmillió. Mercedes szalon előtt sem látsz sort.” Most nem kell szalmababozni:) Mercedest nem hypoljak es 10.-et eri a tsla-nak ugye:) A lenyeg a game changer szerep szemleltetese volt. Tsla piaci erteke ugy van az egekben hogy lo… termekeladas van mogotte. Egy almas telonal a hypeot a termekre tettek es olyan marge-al gyartjak hogy tsla co2 kvotak is elbujhatnak mogotte. Igy nem csoda kilott a reszveny is..

    2016-ban, tegyuk hozza. De jo a kep:)

  • Kiszamolo
    2016-ban harminc ember meg akarta nézni a még nem is gyártott Model 3-at….

    Azért ez sehol nincs a bolt előtt két napig sátorozó százakhoz-ezrekhez képest, akik elsők között akarták megvenni azt a telefont, amit másnap-harmadnap sorbanállás nélkül is hazavihetett volna.

  • Tőzsdespeki
    Érdekes adalék: épp most olvasom Ray Dalio Elvek című könyvét. Teljesen egy kategóriába helyezi Elon Muskot Steve Jobs-szal abból a szempontból, hogy mindkettőt megvalósító típusnak nevezi.
    Volt egy víziójuk, aminek a megvalósításában senki és semmi nem képes megakadályozni őket.
    A Tesla autói nem nagyon hasonlíthatók össze az Apple termékeivel, de a részvényárazás nem is ezt tükrözi. Amíg az emberek többségét meg tudja mozgatni Musk víziója és kommunikációja, addig a Tesla nem lesz lufi, csak egy erősen spekulatív részvény. És így is kell rá tekinteni.
    Éppen ezért teljesen meddő a vita a Tesla értékeltségéről. A fundamentális elemzés alapján durván túlértékelt, és ez igaz. Más szempontok alapján még bőven van benne lehetőség, és ez is igaz. A döntést majd a piac meghozza.
  • GrandMasterB
    Egész konkrétan hosszabb volt a sor a Tesla előtt, mint az Apple boltjánál:
    macrumors.com/2016/03/31/iphone-se-launch-overshadowed-by-tesla/
  • rmm
    A vilagban semmi sem biztos. Valoszinusegek vannak.
  • V
    tenyleg, igazad van, hosszabb volt a sor, igy mar ertem miert ilyen draga a reszveny. Akkor le is zartuk, szerintem tobb Tesla fanatikus nem kell ide