Ismerős az érzés, amikor állsz a szupermarketben és döntened kellene, milyen mustárt, kávét, fagyasztott pizzát, mosóport vagy bármit vegyél? Mi alapján döntöd el, hogy melyiket válaszd, ha egyiket sem ismered? Vagy márkát választasz, aminek láttad valamikor a reklámját, így ismerősebbnek tűnik, mint amelyikről soha nem hallottál (annak ellenére, hogy soha nem próbáltad még) vagy abból indulsz ki, hogy a drágább valószínűleg jobb is.
A pszichológusok sokat kutatják ezt a témát és sok érdekes felmérés született már ebben a témában.
Ha befizetsz egy all you can eat étterembe, sokkal jobban ízlik az étel, ha 8 dollárba került, mintha csak 4 dollárt adtál érte, miközben ugyanazt az ételt kapod. Sőt, van aki megbánja, hogy túl olcsó helyen evett, miközben nem kapott rosszabb ételt, mint az, aki a dupláját fizette. Sok ember az ár vélt ismeretében előre eldönti, ízleni fog-e nekik az étel. Cikk
Klasszikus példája ennek a bor, sok ember meg sem tudja különböztetni a drága bort az olcsótól, sőt, a legtöbb embernek jobban ízlik az olcsó bor, mint a drága, ha nem tudja az árát.
Ebben a cikkben nagyon jól összeszedték, hogy próbálták kideríteni, hogy mi alapján döntik el az emberek, hogy mennyire jó egy adott bor.
Mindenféle felállást kipróbáltak: az emberek nem tudták a bor árát és úgy kellett véleményt mondani róla. Itt is az jött ki, hogy az embereknek jobban ízlett az olcsó bor. A felmérésben résztvevők 12%-a hivatásos sommelier (borszakértő) volt, ők éppen felismerték a drágább borokat.
Egy másik felmérésben is az 5 dolláros bor jobban ízlett az embereknek, mint a 40 dolláros.
40 dolláros (12 ezer forintos) bor sokaknak drága, de sokaknak még mindig túl olcsó. Mi van a 400 vagy 4.000 dolláros kategóriában? A 15 tesztelő közül 4 profinak mondta magát, további öt lelkes amatőrnek. Talán nem okoz meglepetést, itt is a legolcsóbb borok és pezsgők lettek a nyertesek. Nem csak az olcsó bor ízlik jobban az embereknek, mint a drága, de a nagyon drágánál is jobban ízlik az embereknek a kevésbé drága.
A legnagyobb gond, hogy az emberek még azt sem tudják megmondani, hogy három pohár bor közül melyik kettő származik ugyanabból a palackból és melyik egy teljesen másik fajta borból. Ebben a tesztben az emberek 41,5%-ot értek el, de ne felejtsük el, hogy pusztán véletlen folytán 33% lett volna a végeredmény. Egy másik hasonló felmérésben 40,5% lett a végeredmény.
Talán a profik jobban tudják. Hát, nem éppen. Akik abból élnek, hogy bort tesztelnek, leírnak és ajánlanak, ők se teljesítenek sokkal jobban a hasonló teszteken. A legrangosabb amerikai borversenyen, ahol a nyertes bor milliókat kaszál a megnyert címen, kitoltak a bírálókkal és ugyanazokat a borokat adták nekik oda a második körben is és az esetek 82%-ában teljesen más bírálatot kaptak, mint nem sokkal előtte. Egy másik esetben olcsó bort szolgáltak fel a profiknak drága üvegben és fordítva és a profik is annak alapján értékelték, amit gondoltak, hogy mennyibe kerül a bor.
Megint csak egy másik kutatásban becsapták az embereket, öt különböző árazású bort kellett kóstolniuk és véleményezniük. A trükk az volt, hogy az öt üvegben háromféle bor volt. Az emberek a várakozásoknak megfelelően a drágábbnak hitt borokat jobbra értékelték, annak ellenére, hogy ugyanaz a bort kapták más árazással. Sőt, kóstolás után az olcsóbbnak hitt borból nem akartak vásárolni, ellenben a drágának véltből igen. (Természetesen ugyanarról a borról volt szó.)
A boroknál (és sok minden másnál is) az ár nem a minőséget tükrözi, hanem maga az ár határozza meg a minőséget. (Ne felejtsük el, a legtöbb ember arra nem képes, hogy megmondja, hogy három pohár borból melyik kettő van ugyanabból a palackból.)
A magas ár miatt mindent jobbnak gondolunk és ki ne akarna jobbat venni? A magas árral a rizikót is kisebbnek véljük, mint egy számunkra ismeretlen terméknél kockáztatni, hogy jó minőségű lesz-e.
Megvegyem a noname mosószert, mosogatótablettát vagy bármi hasonlót a Lidlben? Mi van akkor, ha nem lesz jó? Inkább veszem a drágát és ismert márkát, az biztos azért drága, mert sokkal jobb is. (Közben a vakteszteken nagyon gyakran a diszkontos mosogatótablettákat és mosószereket hozzák ki győztesnek.)
Ugyanezekben a diszkontokban és hiperekben bevezették a "magas minőségű" termékcsaládokat Deluxe, Finest meg mindenféle hasonló néven. Lényegesen drágábbak, mint a normál verziók, miközben gyakran sem az összetételük, sem a minőségük nem indokolja a felárat. Ennek ellenére nagyon sokan ezeket veszik, mert feltételezik, hogy a drágább ár (és szebb csomagolás) jobb minőséget is takar.
Egy felmérésben az embereknek fájdalomcsillapítót adtak, amikor szükség volt rá. Van, aki olcsót kapott, van aki drágát. A drágább sokkal jobban hatott, mint a huszonötöd árba kerülő olcsó verzió. Természetesen mindkettő csak placebo volt.
De ez nagy dolgokban is működik. Új építésű házat vásárolok, az egyik 65 millió, a másik 109 millió ugyanott. Biztos jobban járok a drágával, azt nem fogom megbánni, az olcsóból biztos mindent kispórolnak, azért ilyen olcsó. Nyugodtan akarok aludni, inkább fizetek sokkal többet. Miközben egyáltalán nem biztos, hogy nem a drágább házból lett kispórolva minden, ami kívülről nem látszik.
Érdemes résen lenni, mert az ember nagyon gyakran az ár alapján dönt, ezzel akarja a rizikót csökkenteni és megvenni a magasabb minőséget. De ha csukott szemmel nem tudod megmondani, hogy most a 400 forintos esetleg az 1.800 forintos camembert sajtot eszed-e, akkor érdemes elgondolkodni, hogy nem ablakon kidobott pénz-e a drágábbat választani.
A másik véglet, amikor az olcsó lesz a drágább, de most nem erről beszélek. Lehet kapni olyan kávét, amit akkor se vinnék haza, ha ingyen adnák, viszont többször rájöttem már, hogy nem érzem a különbséget a lidl-ös, egyébként jó minőségű, 2.500 forintos kávé és a nagynevű, dupla ennyibe kerülő kávé között, ezért leszoktam arról, hogy a szép csomagolás és a magas ár miatt vélt minőségért adjak kétszer annyit. Persze senki ne akarjon parizer árban spanyol érlelt sonkát venni, s a túl olcsó ketchup se lesz olyan, mint egy középkategóriás, de ha nem tudod megkülönböztetni a termékeket egymástól csukott szemmel és az összetevőkben sincs nagy különbség (gyümölcs helyett csak mesterséges aroma, íz helyett csak ízfokozó), nyugodtan vedd az olcsóbbat.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.