A drágább jobb is

Ismerős az érzés, amikor állsz a szupermarketben és döntened kellene, milyen mustárt, kávét, fagyasztott pizzát, mosóport vagy bármit vegyél? Mi alapján döntöd el, hogy melyiket válaszd, ha egyiket sem ismered? Vagy márkát választasz, aminek láttad valamikor a reklámját, így ismerősebbnek tűnik, mint amelyikről soha nem hallottál (annak ellenére, hogy soha nem próbáltad még) vagy abból indulsz ki, hogy a drágább valószínűleg jobb is.

A pszichológusok sokat kutatják ezt a témát és sok érdekes felmérés született már ebben a témában.

Ha befizetsz egy all you can eat étterembe, sokkal jobban ízlik az étel, ha 8 dollárba került, mintha csak 4 dollárt adtál érte, miközben ugyanazt az ételt kapod. Sőt, van aki megbánja, hogy túl olcsó helyen evett, miközben nem kapott rosszabb ételt, mint az, aki a dupláját fizette. Sok ember az ár vélt ismeretében előre eldönti, ízleni fog-e nekik az étel. Cikk

Klasszikus példája ennek a bor, sok ember meg sem tudja különböztetni a drága bort az olcsótól, sőt, a legtöbb embernek jobban ízlik az olcsó bor, mint a drága, ha nem tudja az árát.

Ebben a cikkben nagyon jól összeszedték, hogy próbálták kideríteni, hogy mi alapján döntik el az emberek, hogy mennyire jó egy adott bor.

Mindenféle felállást kipróbáltak: az emberek nem tudták a bor árát és úgy kellett véleményt mondani róla. Itt is az jött ki, hogy az embereknek jobban ízlett az olcsó bor. A felmérésben résztvevők 12%-a hivatásos sommelier (borszakértő) volt, ők éppen felismerték a drágább borokat.

Egy másik felmérésben is az 5 dolláros bor jobban ízlett az embereknek, mint a 40 dolláros.

40 dolláros (12 ezer forintos) bor sokaknak drága, de sokaknak még mindig túl olcsó. Mi van a 400 vagy 4.000 dolláros kategóriában? A 15 tesztelő közül 4 profinak mondta magát, további öt lelkes amatőrnek. Talán nem okoz meglepetést, itt is a legolcsóbb borok és pezsgők lettek a nyertesek. Nem csak az olcsó bor ízlik jobban az embereknek, mint a drága, de a nagyon drágánál is jobban ízlik az embereknek a kevésbé drága.

A legnagyobb gond, hogy az emberek még azt sem tudják megmondani, hogy három pohár bor közül melyik kettő származik ugyanabból a palackból és melyik egy teljesen másik fajta borból. Ebben a tesztben az emberek 41,5%-ot értek el, de ne felejtsük el, hogy pusztán véletlen folytán 33% lett volna a végeredmény. Egy másik hasonló felmérésben 40,5% lett a végeredmény.

Talán a profik jobban tudják. Hát, nem éppen. Akik abból élnek, hogy bort tesztelnek, leírnak és ajánlanak, ők se teljesítenek sokkal jobban a hasonló teszteken. A legrangosabb amerikai borversenyen, ahol a nyertes bor milliókat kaszál a megnyert címen, kitoltak a bírálókkal és ugyanazokat a borokat adták nekik oda a második körben is és az esetek 82%-ában teljesen más bírálatot kaptak, mint nem sokkal előtte. Egy másik esetben olcsó bort szolgáltak fel a profiknak drága üvegben és fordítva és a profik is annak alapján értékelték, amit gondoltak, hogy mennyibe kerül a bor.

Megint csak egy másik kutatásban becsapták az embereket, öt különböző árazású bort kellett kóstolniuk és véleményezniük. A trükk az volt, hogy az öt üvegben háromféle bor volt. Az emberek a várakozásoknak megfelelően a drágábbnak hitt borokat jobbra értékelték, annak ellenére, hogy ugyanaz a bort kapták más árazással. Sőt, kóstolás után az olcsóbbnak hitt borból nem akartak vásárolni, ellenben a drágának véltből igen. (Természetesen ugyanarról a borról volt szó.)

A boroknál (és sok minden másnál is) az ár nem a minőséget tükrözi, hanem maga az ár határozza meg a minőséget. (Ne felejtsük el, a legtöbb ember arra nem képes, hogy megmondja, hogy három pohár borból melyik kettő van ugyanabból a palackból.)

A magas ár miatt mindent jobbnak gondolunk és ki ne akarna jobbat venni? A magas árral a rizikót is kisebbnek véljük, mint egy számunkra ismeretlen terméknél kockáztatni, hogy jó minőségű lesz-e.

Megvegyem a noname mosószert, mosogatótablettát vagy bármi hasonlót a Lidlben? Mi van akkor, ha nem lesz jó? Inkább veszem a drágát és ismert márkát, az biztos azért drága, mert sokkal jobb is. (Közben a vakteszteken nagyon gyakran a diszkontos mosogatótablettákat és mosószereket hozzák ki győztesnek.)

Ugyanezekben a diszkontokban és hiperekben bevezették a “magas minőségű” termékcsaládokat Deluxe, Finest meg mindenféle hasonló néven. Lényegesen drágábbak, mint a normál verziók, miközben gyakran sem az összetételük, sem a minőségük nem indokolja a felárat. Ennek ellenére nagyon sokan ezeket veszik, mert feltételezik, hogy a drágább ár (és szebb csomagolás) jobb minőséget is takar.

Egy felmérésben az embereknek fájdalomcsillapítót adtak, amikor szükség volt rá. Van, aki olcsót kapott, van aki drágát. A drágább sokkal jobban hatott, mint a huszonötöd árba kerülő olcsó verzió. Természetesen mindkettő csak placebo volt.

De ez nagy dolgokban is működik. Új építésű házat vásárolok, az egyik 65 millió, a másik 109 millió ugyanott. Biztos jobban járok a drágával, azt nem fogom megbánni, az olcsóból biztos mindent kispórolnak, azért ilyen olcsó. Nyugodtan akarok aludni, inkább fizetek sokkal többet. Miközben egyáltalán nem biztos, hogy nem a drágább házból lett kispórolva minden, ami kívülről nem látszik.

Érdemes résen lenni, mert az ember nagyon gyakran az ár alapján dönt, ezzel akarja a rizikót csökkenteni és megvenni a magasabb minőséget. De ha csukott szemmel nem tudod megmondani, hogy most a 400 forintos esetleg az 1.800 forintos camembert sajtot eszed-e, akkor érdemes elgondolkodni, hogy nem ablakon kidobott pénz-e a drágábbat választani.

A másik véglet, amikor az olcsó lesz a drágább, de most nem erről beszélek. Lehet kapni olyan kávét, amit akkor se vinnék haza, ha ingyen adnák, viszont többször rájöttem már, hogy nem érzem a különbséget a lidl-ös, egyébként jó minőségű, 2.500 forintos kávé és a nagynevű, dupla ennyibe kerülő kávé között, ezért leszoktam arról, hogy a szép csomagolás és a magas ár miatt vélt minőségért adjak kétszer annyit. Persze senki ne akarjon parizer árban spanyol érlelt sonkát venni, s a túl olcsó ketchup se lesz olyan, mint egy középkategóriás, de ha nem tudod megkülönböztetni a termékeket egymástól csukott szemmel és az összetevőkben sincs nagy különbség (gyümölcs helyett csak mesterséges aroma, íz helyett csak ízfokozó), nyugodtan vedd az olcsóbbat.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

213 hozzászólás

  • 2020
    szerintem elég nyilvánvaló, hogy kopasz (epilált) mosómedvét használnak.
    ugyan drágább, mint a szőrös, de tartósabb is.
  • Norbi
    Ismét egy nagyon jó cikk, köszönjük!
  • csizkek
    ” Van, amiben 55% a csirke, a másikban 59%, az egyik 800 Ft/kg, a másik 1500 Ft/kg, minden más alapanyag az összetevők listáján ugyanaz”
    Biztos nem ugyanaz az egyeb osszetevok szazalekosan, ha a 100%-bol egyikben 55% a hus, a masikban meg 59%. 🙂 Ami csaloka ezekben a feliratokban, hogy a csirkehusnak van egy “szabvany” kotoszovet, zsirszovet aranya. Ez jellemzoen az amugy nyesedek. HA tul zsirosra, vagy mocsingosra sikerul, akkor az osszetevo listajan modositjak a “husszazalekot” es hozza a zsirt.
    A minosegibb termekre rairja a husreszek tipusat. Pl. csirkemell. Akkor az csirkemell es nem nyesedek. Ha csak “hus” van rairva, az nem szinhus, hanem a standard megnevezesnek megfelelo hus-mocsing-zsir..

    En nagy cimkeolvaso vagyok 20 eve legalabb:)

  • Vladislav
    Konyvekkel kapcsolatban hallottam arrol, hogy “tul olcson” nehez oket eladni, mert az emberek azt gondoljak, nincs elegendo hozzaadott ertek az alacsony ar miatt. De nyilvan ez sok mas piaci szegmensre alkalmazhato.

    Illetve tovabbi erdekesseg, hogy vakteszten a legtobb ember a Pepsire szavaz, nem a Coca-Colara. Sajat tapasztalatom pedig az, hogy a SPAR-os hengeres chips olcsobb es finomabb, mint a Pringles. 🙂

  • csizkek
    “4000 Ft körül felvásárolt cabernet-k vannak, jól meghordózva, tisztességes tételek, de nem jó dűlőkről és nem túl nagy korlátozással.

    A 6-8000-től 30000 tartomány árai a dőlőktől, évjáratoktól függnek, a legdrágább borok a legjobb évjáratok legjobb hordőiból készülnek.”

    Arrol szol a cikk, hogy atlagember semmi kulonbseget nem tud tenni a 2 kozott. Ha te gourmet izlelobimbokkal rendelkezel, hajra..
    En kajaban eleg gourmet vagyok kierzek izeket, tonusokat amiket mas k. nem. Ugyanez a szaglasommal. Genetika, gyerkocoknel is oroklodik. 5 evesen megmondja mit tegyek a kajaba es mit nem. En megertem:) Nagyszulok kevesbe:)
    Gyerekkoromban en voltam a finnyas. Uzemi/iskola konyhan 2naponta rokaztam ossze magam, az undortol..
    Ennek fenyeben megertem ha vki erzi a borok kulonbseget, de a statisztika pont azt mutatja, hogy valoszinuleg nagyon keves ember..

  • Neville
    Hát nem tudom, szerintem a legtöbb saját márkás cucc egyszerűen nem jó, hiába készül esetleg ugyanott. Pl ketchupoknál, mustárnál elképesztő különbségek vannak egy Globus, Univer, meg egy sajátmárkás híg lötty között (és akkor még prémiumabb termékekkel össze se vetettük). A sajátmárkás ketchupok konkrétan ehetetlenek, úgy tele rakják cukorral.
  • Anton von P
    A bor pont elég spec terület, még az élelmiszereken belül is, ahol a “mi ízlik” és “milyen minőségű” korántsem ugyanaz. Sörből csináltunk vakteszteket a legaljától a legjobbakig végigvonultatva és nem nagyon volt melléfogás.
    Másik, hogy a high-end (high-price) kategóriában persze hogy nem tudod megmondani, mi a különbség (van-e egyáltalán különbség) két termék közt, hiszen ott már csak a sznobizmusról szól az egész –abban a szegmensben a minőség valóban magas, csak az ár különbözik.
  • Kolopretf
    Szerintem Miklósnak ugyanazt a 3 videót dobta fel a youtube, mint nekem.

    Egyebként tudatos vásárlóként keresem a sajat márkás termékeket, a nagy kiszereléseket és csak kevésbé érdekelnek a márkák. Hús és tej vonalon érdemes az EK szám alapján megnézni ki a valódi gyártó, van rá netes kereső. Így lehet jó, de olcsóbb téliszalámit, joghurtot turistát, virslit, sok mindent venni.
    Ugyanez a mosogatószer, sok mosószer esetében us megáll. Nem hideg vízben 30 percig kell mosni az eco programmal, ami semmiben sen eco, mert nem jó a végeredmény.

    Ugyanez a pelenka kérdése is. Amint nagyobb a baba, teljesen jó a sajátmárkás, mondjuk Tesco akcióban 32-40 forintérr. Nem kell pisijelzó csík.l, mert a nedvszívó réteg megvastagodása ugyanúgy jó indikátor, mert Disney jogdíjas figura rá. A maradványösszeg meg szépen meget a start számlára, mert a különbözetrt úgyis a gyerekre költöttük volna.

  • Nyomd a gazt!
    Igen ott van az aldis csomagolas hatuljan a pick felirat, de az hogy ugyanott gyartjak meg nem jelenti azt hogy ugyanolyan minosegben van (speciel az aldis teli szalami ami pick volt tenyleg jo volt, most mar az a szalami nem pickbol van, csak a kolbasz van onnan). Amikor a tejgyarban dolgoztam ott is csomagoltunk mindenfele orszagba es uzlethalozatba, hat nem ugyanazzal a minoseggel es izvilaggal, konkretan ami az oroszokhoz ment korozott szeruseg azt mi nem tudtuk megenni…
    jo lehet a sajat termeles ha… a sajat termelessel az a nagy problema hogy az allami gazdasagok es tsz-ek koraban vittek haza a kiskertbe a nagyipari vegyszereket, nem is volt gaz csak epp nemelyik kert olyan allapotban van mint az illatosut, csak arrol meg nem tudnak… Meg a rendszervaltaskor elasott sok tsz/allamigazdi/gyarak meregraktara amirol nem tudnak… folyt kov
  • Nyomd a gazt!
    Sokszor a bevizsgalt bolti aruk jobb minoseguek mint az otthon termesztettek, csak otthon nem vizsgaljak be. Persze vannak valoban jo kertek es ontozokutak is ez teny.

    A borokrol csak annyi, hogy amikor Benke Laci bacsi egyik fozesenel egy szomeliet megkerdezett, hogy milyen bort ajanl az adott vadetelhez, meglepodott amikor a szomelie azt mondta, hogy “Amilyet a vendeg szeret. Voroset vagy akar feheret. Ha nem szereti a vendeg a vorosbort, akkor ugyse fog neki izleni.”

  • AA.
    Ez a boros példa nagyon igaz.

    És nem arról van szó, hogy attól függetlenül, hogy a jobb bor nem jobb ízű, még lehet jobb minőségű, mert ez igaz.

    Hanem arról, hogy ezek az emberek nem azt mondják, hogy ez annyira nem ízlik, de elhiszem, hogy jó minőségű, hanem egy drága borra MINDIG az a vélemény, hogy mennyire finom, soha nem mondják rá, hogy nem ízlik nekik, míg az olcsóbb csak rossz ízű lehet.

    Sznobság teteje, de én nagyon tudok nevetni ezeken.

    Egyébként egy ismert borász ismerősöm (nem írom le, ki) maga vallotta be, hogy szándékosan túlárazza a borait, mert így eladhatóbb, mintha annyiért árulná, amennyit ér.

    Vicces, nem? 🙂 Erről szól a cikk.

  • helipokter
    A boltban felvagottat virslit es hasonlokat hajlamos vagyok hustartalom alapjan valasztani. Alapvetoen a kostolassal a (hamis?) onigazolas is megvan jobbara, azaz a dragabb (tobb hus) jobb is. Mindamellett a magyar elelmiszerkonyvet atfutva az olyan nyugtalanito kerdesekre tovabbra sincs valaszom hogy pl a boci togye akkor most husnak minosul-e vagy sem.
    Illetve meg valami. Leginkabb az elkepeszto mennyisegu csomagolas miatt nalunk felvagott fronton erezheto az atteres a megsutom-egyben-es-lefagyasztom holmik iranyaba. Hat ez van.
  • sajátmárkás
    Olyan mint ha azt hinnék páran, hogy a Lidlnek saját kv meg szalámi gyára van.

    A diszkontok rámentek arra, hogy pl. a Picknek jobban megéri akár nulla haszonnal szalámit gyártani az Aldinak, mintha állna az üzem. Ugyanígy a Lidl gyümölcslevei valójában Sió termékek stb stb.

    Persze érthető, ha van az emberekben némi előítélet a sajátmárkás cuccokkal szemben, amiért a Tesco keményen megdolgozott a 2000-es években.

  • Guest
    Örökzöld téma.
    Egy autós érdekesség: a drága autók régóta nem tartósabbak vagy megbízhatóbbak az olcsóknál. A “prémium minőség” lényegében a minőség-érzetet és a hosszú extra-listát jelenti.
    Pl. a Dacia Lodgy az AutoBild 100.000 km-es tartóstesztjén a kortárs Mercedes E350CDI és Mazda 6 előtt végzett. A BMW 320d-t meg sem említem, az természetes 🙂
  • laptop
    Fentebb szoba kerultek a szamitogepek, meg hogy a dragabb jobb-e. Szamitastechnikaban altalaban a dragabb jobb, bar a divat itt is elharapodzik. De valyon mi a helyzet az “olcson vett dragaval”?
    Miklos, lehetne valamikor egy laptop vetel EU-n kivulrol / amerikabol / amazonrol temaju cikk? Taric kodokkal, garancialis kerdesekkel, miegymassal?
  • romi
    “Ariel amiben a Tomi mosószer van” – Nem vagyok egy nagy szakértő, de ebben szinte biztosan tévedsz. Az egyiket a procter&gamble gyártja a másikat meg a hankel, és tök más az illatuk. Én még életembe talán egyszer vettem vagy kétszer Arielt és nagyon sokszor Tomit, de arra nagyon kicsit az esély, hogy a két gyártó egymásnak gyártsa a mosószert nem? Ergo én nem hiszem, hogy ez megállná a helyét. A szalámi jogos, régebben, de talán még most is pl. a Pennys Karát termékeket is a Pick gyártja ( többnyire, Pokol szalámit pl. Gyulai kolbász) és az talán még az Aldisnál is olcsóbb..

    A téma kapcsán az jutott még eszembe, hogy mennyire korrekt az, amikor nincs ráírva a termékre, hogy ki gyártotta, csak az, hogy mondjuk Tesco-global forgalmazza? Ilyen esetben nem tudhatod, hogy egy nevesebb gyártó gyártó soráról jött le olcsóbban, hogy valami no-name cég gyártja.

  • Zabalint

    Ketchupnál pont nem, mert minőségben és paradicsom tartalomban is a német ketchupok (pl. Heinz), a normál saját márkás termékek (pl. Aldi, Lidl), kommersz márkák (Globus, Univer), majd a budget saját márkások a sorrend, míg árban a 2. és a 3. fordítva van. Virsliben szintén van ilyesmi az alsó-közép árkategóriában, lásd pl. Füstli és társai, amelyek egyes 90% feletti hústartalmú virsliknél is drágábbak kg-ra a csekély hústartalmukkal.

    De ugyanez igaz üdítőnél is például, sokszor igencsak alacsony gyümölcstartalmú löttyök drágábbak az 50-100%-osaknál, csak mert valami szocializmusban ismertté vált márkajel van rajtuk. Vagy mondhatnám a Coca Cola Zero-t, ami anno simán bukott a vakteszteken, kommersz kólának nézték, mert amúgy olyan az íze, mint a 90-es évek végén az olcsó, spórolásból aszpartámos kólautánzatoknak volt.

  • Kiszamolo
    2020, nem hiszem el, mert az ilyenkor megfázik a mosókonyhában, ha nincs rajta szőr.
  • Tee Bee
    Jó a téma!
    Már elnézést de az emberek nagy részénél értelmetlen minőség érzetről beszélni mert szó szerint azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák…

    Csak annyit mondanék, hogy ebben az országban több mint 3 millióan bagóznak, és a legnépszerűbb KV a zomnia.
    -Nekik jó (még sok is) a legolcsóbb mindenből, mert úgysem érzik… 😉

    A többinek meg van választék, még akkor is ha az ár (pl borok) tényleg nem egyenesen arányos a minőséggel. Inkább exponenciális…

  • matetoth

    Értem, hogy mire utalsz a tévénél, de a valóság inkább úgy néz ki, hogy az egyiknél van rework (rossz darabok javítgatása), a másiknál nincs, a teszt kb ugyanaz, vagy nagyon kevésben különbözik. A kiesők aránya sem lesz 15%, sokkal inkább 0,5% vagy 1% (legalábbis azon a soron, ahol már TV jellege van). Szimplán nem tudna árban versenyezni.
    Szóval szerintem a rework jellemzőbb. 😉
  • romi
    : “Biztos le fog oltani valaki, hogy igénytelen vagyok, de én nem érzek egetverő különbséget a kettő sajt íze között” – hogy míííí??? az nem ugyanaz?!?! én azt hittem, ez a kettő kifejezés ekvivalens
  • Borkedvelő
    Ebben a boros példában több a hiányosság, mint a konkrétum. Egyrészt az átlagember még soha életében nem ivott olyan mennyiségben minőségi bort, hogy fogalma legyen róla. Másrészt a “tesztek” többségénél szerepet játszott az ár, amit nyilván valamilyen formában előre tudattak a kóstoló emberekkel. Innentől kezdve pedig bevittek egy olyan állandó tényezőt a játékba, amiről pontosan tudni lehet, hogy az átlagember gondolkodását milyen irányba fogja befolyásolni. Pszichológiai faktor, előre borítékolható eredménnyel.
    A borversenyek témája… Ahol a borbírók teljesen más értékelést adtak ugyanannak a bornak, azért ott is bőven van olyan faktor, amit a cikk szépen elkendőz. A legrangosabb amerikai borverseny, és egyszerűen meghackelik, mi? Nem egészen így működik ez, de conteo-gyártásra elég jó.
    Nem kicsit meglepődnétek sokan, hogy mit tud egy profi borszakértő. Tapasztalatból mondom.
  • csizkek
    ” pl a boci togye akkor most husnak minosul-e vagy sem.”
    elelmiszerlanc.kormany.hu/download/f/6b/40000/H%C3%BAsk%C3%A9sz%C3%ADtm%C3%A9nyek_h%C3%BAstartalm%C3%A1nak_mennyis%C3%A9gi_jel%C3%B6l%C3%A9se_utmutato_20101208_probaverzio.pdf
    “A hústermékek vonatkozásában legfontosabb gyűjtőnév a „hús” (HÚS). A rendelet szerint a
    HÚS mint összetevő fogalma:
    Az emlősállatok és madárfajok (szárnyasok) emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített,
    természetes alkotórészüket képező vagy hozzájuk kötődő szövetből álló „vázizomzata”, ahol
    az összes zsír- vagy kötőszövet-állomány nem haladja meg az alább jelzett értékeket, és ahol a
    hús valamely más élelmiszer összetevőjét képezi…”

    5.1 fejezet, erosen elolvasasra ajanlott:)
    A gyakorlat, hogy daralnak eloszor es szamitassal meghatarozzak, hogy a pep hany %-a nevezheto husnak. A tobbit pedig szalonnanak, kotoszovetnek tuntetnek fel.

  • Borkedvelő
    “A borokrol csak annyi, hogy amikor Benke Laci bacsi egyik fozesenel egy szomeliet megkerdezett, hogy milyen bort ajanl az adott vadetelhez, meglepodott amikor a szomelie azt mondta, hogy “Amilyet a vendeg szeret. Voroset vagy akar feheret. Ha nem szereti a vendeg a vorosbort, akkor ugyse fog neki izleni.””

    Benke Laci bácsi, nyugodjon békében, a szakmában közismert “bece”-nevén Vegetakirály volt. Valószínűleg a sommelier-kérdésbe is annyi energiát fektetett, mint az ételek ízébe. Ez nyílt titok volt róla, egyetlen hiteles sommelier sem kezdett volna a műsorában borgasztronómiával foglalkozni. Megye III-ban sem játszatod komolyan Cristiano Ronaldo-t. Érted…

  • csizkek
    ” Másrészt a “tesztek” többségénél szerepet játszott az ár, amit nyilván valamilyen formában előre tudattak a kóstoló emberekkel. ”

    Dupla V-A-K-T-E-SZ-T volt. Se a bort kitolto, se a fogyaszto nem tudta mit kap. Mi lenne ha elobb elolvasnad a postot es a linkelt cikket:
    kenthendricks.com/does-expensive-wine-taste-better/

  • csizkek
    “Nem kicsit meglepődnétek sokan, hogy mit tud egy profi borszakértő. Tapasztalatból mondom.”
    Vannak super-tasterek nem kerdes. Ez egy adottsag, meg tanulas. De ez egy “divatszakma”, pont tele van koklerekkel, mint barmi mas terulet.
    Atlagembernek meg k mindegy, mert amit egy gourmet erez, azt nem fogja erezni az atlag. Sot lehet pont kifejezetten a harsany nem kifinomult izeket keresi. Ezert pont jo neki az “olcsobb” bor. Ergo atlag = adott minoseg felett tokmindegy..
  • naa
    A márka azért jó, hiszen egy bizonyos minőséget garantál. És egy versenyző piacon azért a márka, az ár és a minőség között van kapcsolat, az ár és a minőség között van pozitív korreláció.
    A sznob-hatásnak kitett termékek, mint a bor persze speciális eset, de ott is igaz, hogy az alsó polcon a műanyag kiszerelésben párszáz forintért árult terméket azért valószínűleg vakon is verni fog minőségben a felsőbb polcok terméke, mégpedig azért, mert ahogy írták mások, bizonyos költség szint alatt nem lehet minőségi bort termelni.
    Hogy aztán kinek-kinek hányezer forintos és milyen palack tetszik, az már egyéni szocprobléma, de az ár még itt is jó indikátor, mert egy közepes 2-3-4e forintos palack valószínű tudni fog annyit, amennyi az ára.

    Én bevallom, márkát választok általában, de Kiszámoló olvasóként szívesen veszek nagyobb mennyiséget, amikor épp akciós. Ez kényelmes is, nem kell kísérletezni

  • Privatelabel
    Az elmúlt 25 évben több iparágban is megfordultam, de a marketingnek csúfolt kvázi átverés mindenütt ott volt.Pl. ipari porszívót nem sok cég gyárt a világon. Az egyik ilyen gyárában voltunk, ahol láttunk több nagy márka termékeit, és a gyár saját nevén futót is. Az ár széles skálán szórt, az ismert márkanevekkel szitázott akár 1,5x annyiba is kerül a piacon, mint a kevésbé ismert. Egy különbség volt azok között, amit láttunk: a szín. A többi az utolsó csavarig ua.
    Pörkölt szemes kv: 1 pörkölés után a gépsoron 2 féle tasakba ment a termék, ami 2 márkanéven és áron volt a piacon. Egyszer egy fogyasztó elkezdte nekem bizonygatni, h akkor főzi ezekből a legfinomabb kávét, ha 50-50 %-ban összekeveri.Hiába mondtam, nem hitte el, h ua. van mindkét tasakban.
  • Racoon
    A drágább szárítógépeknek van mosómedveszőr-eltávolító programja…
  • Privatelabel
    Saját márka: egy gyártó a legritkább esetben kezd el kikeverni vmi saját márkás terméket, az ugyanis drága: receptúra, fejlesztés, gépsorok állítgatása. Ált. van annyi haszon a meglévőn, a nagy mennyiség, marketing ktg (hiánya)és az egyszerű logisztika miatt, hogy simán az egyébként márkázott terméket tolják saját márkaként. Pl. régen egy mosópor árának kb. 40%-volt mktg. költség. Ha ezt saját márkásként nyomja el a cég, akkor 0Ft, a vevő úgyse jön rá, más illatanyag, oszt kész:) Ja, régen a Tecsó tényleg elqrta a pizsamás(kék csíkos zacskó) termékeivel, azok full x@rok voltak.(néha annyi kikötéssel élelmiszer esetén, h ne legyen egészségre ártalmas). Szóval általában a mai saját márkás termékek ugyanolyan, vagy jobb minőségűek, mint a márkázott, az ár pedig leginkább az alacsony ktg-ek miatt jó, és nem a termék rossz. Húsoknál meg vegyetek csirkecombot, az biztos csirkecombból van:)
  • Zabalint

    Dacia Logan tulajdonosként tisztában vagyok az autóik főbb gyengéivel, amit elsősorban házon belül a Renault-val érdemes összevetni:
    – Gyengébb rozsdavédelem, rövidebb rozsda garancia
    – Gyengébb kaszni, valószínűleg kevesebb fémet is használtak hozzá, ennek megfelelően hasonló méretű Renault-hoz képest egyébként könnyebb is, viszont törésteszteken rosszabbul szerepelnek a Dacia-k.
    – Gyengébb hangszigetelés, ami főleg autópályán érződik.
    – Motorválaszték gyérebb, és jellemzően belépőbb szintű motorokból áll.
    – Régebbi, fapadosabb megoldások a műszerfalon, ez lehet előny, hátrány is.
    – Az általad említett extrákból úgy egyáltalán kevesebb elérhető, de a felszereltségek is fapadosabbak.
    – Nyilván a garanciális feltételek is eltérhetnek, igaz azt nem böngésztem át.
    Nem mondom, hogy rossz kocsi lenne, de nyilván megvan miben kevesebb a drágábbaknál. Nem a tartósság az egyetlen tényező
  • Kálmánka
    Nagymamám szokta mesélni, hogy ők a mosómedvének mindig csak egy kis részét szokták leborotválni, és a csupasz résszel dörzsölik a ruhát. Így sokáig friss marad, nem szárad ki teljesen, és nem is fázik. Az a lényeg, hogy a megkezdett mosómedvét nem szabad visszatenni a többi közé, mert a többiek kiröhögik, és ez ront a minőségén. Külön zsákban kell tartani. Az jobb a medvének is, és ugye a pazarlás sem szép dolog.
  • naa
    “Dacia Lodgy az AutoBild 100.000 km-es tartóstesztjén a kortárs Mercedes E350CDI és Mazda 6 előtt végzett. A BMW 320d-t meg sem említem, az természetes”

    Mármint a BMW-t is lenyomta a Dacia, vagy a BMW nyomta le az előző két típust? És milyen kritériumok szerint?
    Azért neadjisten, de egy baleset esetén én inkább nem a Daciában lennék, bár nem értek hozzá túlságosan…
    Bár a google aszongya, a 3 csillag a gyalogosbiztonság és az ESP hiánya, meg a posta összeszedése után a garázsba behajtás közben a biztonsági öv be nem kapcsolására figyelmeztető idegesítő csipogás 🙂 hiánya miatt van, ezektől azért nem esek hanyatt. 🙂

    De az autó megint egy olyan érzés-dolog… Nem csak a tartóssága meg A-ból B-be egységköltség szerint választ az ember, sokaknak fontos az is, hogy tetsszen…

  • Ultras1899
    Még egyetem alatt dolgoztam egy tejgyárban. Egyik éjjel a túrót csomagoltuk. Kitoltuk a 200+ kg-os kocsit, beletöltöttük a gépbe. Ki volt adva, hogy melyik termékből mennyit kell éjjel legyártani. Amint megvolt a saját márkásból az elegendő mennyiség, gépen stop gomb, csomagoló anyagot kicseréltük a másik fajtára, majd start 🙂 A bemenő oldalon persze nem volt semmi változás, a boltban meg már volt közte 100 HUF különbség 🙂
    Ekkor tanultam meg, hogy a tejtermékeken meg kell nézni a HU EK jelzést, és amennyiben ez két azonos terméken megegyezik, akkor nagy eséllyel ugyan az a beltartalom.
  • TickTock
    Nagyon jó a téma, sajnos sokszor én is ebbe a hibába esek, elsősorban az ételeknél (mivel alkoholt, dohányt nem fogyasztok így a bor, whiskey, szivar hóbort szerencsére kimarad).
    Amit mint karóra kedvelő ember látok (tudomtudom ez már egy sokszorosan irracionális hobbi), hogy néhány speciális szerkezetet nem számítva borzasztóan logikátlan az árazás ami a minőséget illeti. Sokszor egy 1500$-os microbrand jobb, érdekesebb és minőségibb órát alkot, mint egy nála sokszorta drágább felkapott márka. (Direkt nem írtam márkaneveket mert nem akarok a komment szekcióban vallási háborút indítani a témában 🙂 )
  • Cz.-S. Pál
    @borkedvelő Ajánlom Barabási Albert-Lászlónak A képlet című könyvét, abban is a negyedik fejezetet: “Mennyit ér egy üveg bor? Hogyan döntünk, amikor nem tudunk dönteni?”
  • Richmond
    Bocsánat az OFF-ért, de akadt most hirtelen baja másvalakinek is az Aegon-al? Egyik napról a másikra előkaptak három negyedévnyi díjhátralékot (egy hete egy fillér sem hiányzott, ellenőriztem, minden befizetés rendben van. Na most KGFB-nél erre nagyon ráfaraghattam volna, ha a rendőr megállít. Csak pislogok (nyilván, holnap bemegyek hozzájuk).
    A témához szólva: volt szerencsém Dom Perignon pezsgőt kóstolni. Eperrel, ahogy az Urak csinálják. Hát, esküszöm semmivel nem volt jobb, mint a BB. Bocs 🙁
  • Zebra
    A 3-4-szeres árú bioterméket vásárlóknak is van egy rossz hírem, hogy milyen termékért csengetnek ki egy kisebb vagyont, összeomlana az álomviláguk. És nem a Spektrumon láttam, hanem ebben dolgozom, ezért szoktam javasolni, hogy inkább a piacon, mert Erzsi néninek pénze sincs permetszerre. Egyszerűen simogatással meg szeretem-a-természetet/földet/bogarakat bio termeléssel nem lehet 8 milliárd embert ellátni élelemmel.
  • akosh
    @Borkedvelő Érdemes végigolvasni a belinkelt angol nyelvű cikket, hiába hosszú, igazán tanulságos, szórakoztató a stílusa is, és nem kendőzi el a részleteket, tele is van hivatkozással.
    Az egyik legérdekesebb kísérlet számomra a cikkben, amikor jellemeztettek két féle bort 54 emberrel a Bordeaux-i Egyetem borászati tanszékéről. A turpisság mindössze annyi, hogy mindkétszer teljesen ugyanaz volt a bor, csak az egyik esetben megszínezték (íztelen, szagtalan) piros ételfestékkel, és ennek hatására mindenki a vörösborok esetében használatos kifejezésekkel jellemezte, holott az íze teljesen megegyezett a fehérboréval. Ez a kísérlet, és még sok másik, amiket említ a cikk, mutatja, hogy az agy akár teljesen felülírja az íz- és szagérzékelést, a látottaknak és az előzetes elvárásoknak sokkal nagyobb a szerepe.
    Én nem értek a borokhoz, azért kérdezem: van ugyanolyan ízű vörösbor, mint fehér?
  • Unemployed

    A bor árában döntő a dűlő és a telepítés ára. Egy jobb dűlő 50x annyiba is kerülhet, mint egy átlagos, 3-4%-os hitelkamaton finanszírozva ez nagy rész az önköltségben. A telepítés kb. 40 évre ad szőlőt, de nem azonnal, hanem 3 év után. Egyre javul, de átlagosan 6-7 év ad 10-ből jó minőségű termést, a maradék évek veszteségeit is fedezniük kell az áraknak.
    Olcsó szőlőből 5-8000 kiló is lejön/hektár, a jobb szőlők (Cabernet-k, Merlot, Syrah, Pinot) jó, ha a felét-harmadát lehozzák a hozamkorlátozott területekről. A szőlőnél a korlátozás arányosan jobb minőséget eredményez.

    Volt egy népszerű angol műsor (marketing), ahol egy sörivó autóversenyző elment egy ismert borspecialistával egy körútra és pár hét után a 40x drágább pinot vakteszten kiszúrta. Csak gyakorolni kellett hozzá.

    nem vitattam, hogy sokan ízvakok, de nem induljunk már ki abból, hogy csak értük van a világ

  • Blend Ahmed
    Barabási Albert-László: “A Képlet”
    “A könyv komoly kutatások eredményeit összegzi. Néhány meglepő eredmény ízelítőül: A borversenyek zsűritagjai ugyanarra a borra teljesen különböző pontokat adnak, amikor újra becsempészik azokat a kóstoló sorba. A legnevesebb zenei versenyeken a zenetudásnál jobban hat az eredményre, hogy ki melyik időpontban ad elő. Az elitiskolák az ugyanolyan hátterű diákoknak semmivel sem adnak többet, mint az átlagos intézmények. A műtárgyak értéke teljesen a szerző kultuszától függ.”

    osszkep.hu/2019/10/a-tarsadalomrol-alkotott-kepunket-alapjaiban-alakitja-at-a-halozatelmelet-gondolatok-barabasi-albert-laszlo-a-keplet-cimu-konyverol/

  • Aleks
    Nem ezt hívják Chivas Regal Effect-nek? Ott volt hogy felemelték duplájára az árat és 2-szer annyit adtak el. De azt persze kifelejtették sztoriból, hogy közben a reklámozást is megtolták, szóval ez a marketing diadala is. Valószínűleg a vevők közül sokan nem is találkoztak az olcsóbb verzióval, csak annyit láttak hogy itt van egy új prémium whisky.
  • h-laszlo
    Totál off: Kettővel (?) korábbi poszt alatt felmerült, hogy valamiért a MÁK-nál való állampapír vásárlásnál sikertelen a fizetés Revolut kártya esetén. Lett azóta megoldás, megjavult? Mert nekem tegnap még nem működött.

    On: A borokhoz nem értek, csak akkor iszom, ha jön a sógor látogatóba. Én sörös vagyok. A boltban sokszor veszek saját márkásat s az esetek felében nem találom rossznak (mondjuk nem vagyok egy nagy gourmet).

  • V
    mikor legutobb Magyarorszagon jartunk egy kelet-Mo-i megyeszekhelyen betertunk egy nagy elelmiszer multiba, az egyik legnagyobb a varosban. Na amit ott lattam sajtok teren az kb a trappista-fustolt karavan es ezzel le volt tudva minden. Volt vagy tizfele omlesztett trappista jelleg. Par eve nem vasaroltam mar elelmiszert az orszagban de ugy tunik hogy ilyen kinalatnal ertheto a cikkben is emlitett “vedd meg az aldist” mozgalom. A “legelitebb” sajt a Pannonia volt a kinalatban de kb semmi a nyugat-europai sajtok kozul. Az is feltunt hogy mig nyugaton 200-300 grammos darabok kozul is lehet valogatni az elore kimert pultbol, ott csak 100gr koruli darabok voltak. Gondolom ha lenne kinalat feltunne a kulonbseg is, de fizeto kereslet hianyaban kinalat is csak abbol van amire igeny van.
  • Puffogok
    Épp most keresek szaladgálós autót. (Kiszámoltam, tökre semmi értelme, de 3-4 heti bevételt szánok csak rá)
    Ott is a közepes ár fekvést keresem, a túl olcsó esetében az jár a fejemben, hogy biztos rossz, de ha jó is, akkor is ott lenne az irracionális érzés, hogy gagyit vettem.
    Ui – jöhetne autós cikk ismét 😀
  • -nb-
    Ízek: fiatalon voltam egy 600 fős teszten , ott ketten vettünk észre egy kis eltérést, a többiek nem.
    Mostanában már én sem érzem (30+ év után)
    Nem bor volt!
  • -nb-
    notebook:
    lehet, hogy izlésficam, de amióta almás gépet használok, eluralkodott rajtam a “minőségérzet”.
    Ha hasonló tudású más márkák árát nézem, akkor meg egyenesen olcsónak tűnik 😀

    A mosómedvét pedig speciális bio alapú természetes növényolajjal kell kenegetni, mer’ akkor nem hull a szőre ki szíre-szóra. De vigyázni kell, hogy a mosásra az olajtartalom a megfelelő szintre kerüljön.

  • Copywriter
    Ízlés kérdése, hogy neked mi jön be. Amúgy nem vagyok sajátmárkás termék-ellenes, mert mindig a minőséget nézem. Mustárból, ketchupból megszoktuk az Univert meg a Globust, én meg rákaptam a befőttesüveges Univer mustárra, az feelinges és finom is. Tudom, hogy van ezeknél jobb, de pl. a dijoni mustár nekem már sok, mert én szeretem vastagon tunkolni a mustárt.

    De Lidlből nagyon sok szalámit veszünk, télit, csemegét és gyulai kolbászt is. Ízre finomak, de árban is húzósak, mert hiába saját márkásak, attól még rá van írva, hogy 100 g termék 150 g húsból (szalámi) vagy 160 g húsból (gyulai) készül. Most, hogy a hűtőben lévő címkéken ezt leellenőriztem, sikeresen kirántottam és eldurrantottam a kövön a vadiúj 1 kg-os Univer ketchupot 🙂 Jó kör volt.

  • AZ_
    A boros tesztnél van egy nagyon erős torzító tényező. Klinikailag tesztelt tény, hogy jellemzően az emberek többségének a megszokott jobban tetszik mint az új (pl a festmény amit már egy alkalommal megmutattak nagyobb százalékban tetszik, mint amit elsőre lát), vagyis a legtöbb ember egész életében olcsó italokat ivott, ezért preferálja az olcsó italok ízének jellemzőit és nem tud mit kezdeni egy szofisztikáltabb borral, ami más ízekkel rendelkezik. Ugyanez igaz top éttermekre is, mennyire jellemző amikor elmegy egy társaság ünnepeli egy számukra “puccos” helyre, ami nem a nekik megszokott ízvilággal rendelkezik, majd kijelentik, hogy amilyen drága olyan rossz volt.
  • Kiszamolo
    Racoon, te hazabeszélsz, lebuktatott a nickneved…