A drágább jobb is

Ismerős az érzés, amikor állsz a szupermarketben és döntened kellene, milyen mustárt, kávét, fagyasztott pizzát, mosóport vagy bármit vegyél? Mi alapján döntöd el, hogy melyiket válaszd, ha egyiket sem ismered? Vagy márkát választasz, aminek láttad valamikor a reklámját, így ismerősebbnek tűnik, mint amelyikről soha nem hallottál (annak ellenére, hogy soha nem próbáltad még) vagy abból indulsz ki, hogy a drágább valószínűleg jobb is.

A pszichológusok sokat kutatják ezt a témát és sok érdekes felmérés született már ebben a témában.

Ha befizetsz egy all you can eat étterembe, sokkal jobban ízlik az étel, ha 8 dollárba került, mintha csak 4 dollárt adtál érte, miközben ugyanazt az ételt kapod. Sőt, van aki megbánja, hogy túl olcsó helyen evett, miközben nem kapott rosszabb ételt, mint az, aki a dupláját fizette. Sok ember az ár vélt ismeretében előre eldönti, ízleni fog-e nekik az étel. Cikk

Klasszikus példája ennek a bor, sok ember meg sem tudja különböztetni a drága bort az olcsótól, sőt, a legtöbb embernek jobban ízlik az olcsó bor, mint a drága, ha nem tudja az árát.

Ebben a cikkben nagyon jól összeszedték, hogy próbálták kideríteni, hogy mi alapján döntik el az emberek, hogy mennyire jó egy adott bor.

Mindenféle felállást kipróbáltak: az emberek nem tudták a bor árát és úgy kellett véleményt mondani róla. Itt is az jött ki, hogy az embereknek jobban ízlett az olcsó bor. A felmérésben résztvevők 12%-a hivatásos sommelier (borszakértő) volt, ők éppen felismerték a drágább borokat.

Egy másik felmérésben is az 5 dolláros bor jobban ízlett az embereknek, mint a 40 dolláros.

40 dolláros (12 ezer forintos) bor sokaknak drága, de sokaknak még mindig túl olcsó. Mi van a 400 vagy 4.000 dolláros kategóriában? A 15 tesztelő közül 4 profinak mondta magát, további öt lelkes amatőrnek. Talán nem okoz meglepetést, itt is a legolcsóbb borok és pezsgők lettek a nyertesek. Nem csak az olcsó bor ízlik jobban az embereknek, mint a drága, de a nagyon drágánál is jobban ízlik az embereknek a kevésbé drága.

A legnagyobb gond, hogy az emberek még azt sem tudják megmondani, hogy három pohár bor közül melyik kettő származik ugyanabból a palackból és melyik egy teljesen másik fajta borból. Ebben a tesztben az emberek 41,5%-ot értek el, de ne felejtsük el, hogy pusztán véletlen folytán 33% lett volna a végeredmény. Egy másik hasonló felmérésben 40,5% lett a végeredmény.

Talán a profik jobban tudják. Hát, nem éppen. Akik abból élnek, hogy bort tesztelnek, leírnak és ajánlanak, ők se teljesítenek sokkal jobban a hasonló teszteken. A legrangosabb amerikai borversenyen, ahol a nyertes bor milliókat kaszál a megnyert címen, kitoltak a bírálókkal és ugyanazokat a borokat adták nekik oda a második körben is és az esetek 82%-ában teljesen más bírálatot kaptak, mint nem sokkal előtte. Egy másik esetben olcsó bort szolgáltak fel a profiknak drága üvegben és fordítva és a profik is annak alapján értékelték, amit gondoltak, hogy mennyibe kerül a bor.

Megint csak egy másik kutatásban becsapták az embereket, öt különböző árazású bort kellett kóstolniuk és véleményezniük. A trükk az volt, hogy az öt üvegben háromféle bor volt. Az emberek a várakozásoknak megfelelően a drágábbnak hitt borokat jobbra értékelték, annak ellenére, hogy ugyanaz a bort kapták más árazással. Sőt, kóstolás után az olcsóbbnak hitt borból nem akartak vásárolni, ellenben a drágának véltből igen. (Természetesen ugyanarról a borról volt szó.)

A boroknál (és sok minden másnál is) az ár nem a minőséget tükrözi, hanem maga az ár határozza meg a minőséget. (Ne felejtsük el, a legtöbb ember arra nem képes, hogy megmondja, hogy három pohár borból melyik kettő van ugyanabból a palackból.)

A magas ár miatt mindent jobbnak gondolunk és ki ne akarna jobbat venni? A magas árral a rizikót is kisebbnek véljük, mint egy számunkra ismeretlen terméknél kockáztatni, hogy jó minőségű lesz-e.

Megvegyem a noname mosószert, mosogatótablettát vagy bármi hasonlót a Lidlben? Mi van akkor, ha nem lesz jó? Inkább veszem a drágát és ismert márkát, az biztos azért drága, mert sokkal jobb is. (Közben a vakteszteken nagyon gyakran a diszkontos mosogatótablettákat és mosószereket hozzák ki győztesnek.)

Ugyanezekben a diszkontokban és hiperekben bevezették a “magas minőségű” termékcsaládokat Deluxe, Finest meg mindenféle hasonló néven. Lényegesen drágábbak, mint a normál verziók, miközben gyakran sem az összetételük, sem a minőségük nem indokolja a felárat. Ennek ellenére nagyon sokan ezeket veszik, mert feltételezik, hogy a drágább ár (és szebb csomagolás) jobb minőséget is takar.

Egy felmérésben az embereknek fájdalomcsillapítót adtak, amikor szükség volt rá. Van, aki olcsót kapott, van aki drágát. A drágább sokkal jobban hatott, mint a huszonötöd árba kerülő olcsó verzió. Természetesen mindkettő csak placebo volt.

De ez nagy dolgokban is működik. Új építésű házat vásárolok, az egyik 65 millió, a másik 109 millió ugyanott. Biztos jobban járok a drágával, azt nem fogom megbánni, az olcsóból biztos mindent kispórolnak, azért ilyen olcsó. Nyugodtan akarok aludni, inkább fizetek sokkal többet. Miközben egyáltalán nem biztos, hogy nem a drágább házból lett kispórolva minden, ami kívülről nem látszik.

Érdemes résen lenni, mert az ember nagyon gyakran az ár alapján dönt, ezzel akarja a rizikót csökkenteni és megvenni a magasabb minőséget. De ha csukott szemmel nem tudod megmondani, hogy most a 400 forintos esetleg az 1.800 forintos camembert sajtot eszed-e, akkor érdemes elgondolkodni, hogy nem ablakon kidobott pénz-e a drágábbat választani.

A másik véglet, amikor az olcsó lesz a drágább, de most nem erről beszélek. Lehet kapni olyan kávét, amit akkor se vinnék haza, ha ingyen adnák, viszont többször rájöttem már, hogy nem érzem a különbséget a lidl-ös, egyébként jó minőségű, 2.500 forintos kávé és a nagynevű, dupla ennyibe kerülő kávé között, ezért leszoktam arról, hogy a szép csomagolás és a magas ár miatt vélt minőségért adjak kétszer annyit. Persze senki ne akarjon parizer árban spanyol érlelt sonkát venni, s a túl olcsó ketchup se lesz olyan, mint egy középkategóriás, de ha nem tudod megkülönböztetni a termékeket egymástól csukott szemmel és az összetevőkben sincs nagy különbség (gyümölcs helyett csak mesterséges aroma, íz helyett csak ízfokozó), nyugodtan vedd az olcsóbbat.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

206 hozzászólás

  • Joy
    csgary, nagyon mellélőttél. Kb egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vettem ötezernél drágább palackos bort boltban. Amire céloztam az az 5-800Ft-os kategória, ahol sokszor csak a cukrosság (édesség) számít a vevőknek. Figyeld meg: 2-3000 forint fölött szinte minden bor száraz, félédes/édes alig létezik a boltok polcain az aszúk és a hozzá hasonló különlegességek kivételével. Ez nem sznobizmus, hanem az olcsóbb, gyenge minőségű borokat(?) vásárló fogyasztók módszeres becsapása különféle édesítő eljárásokkal.
  • százegy

    A hozzád hasonló bizonyításkényszeres, frusztrált bohócok csak rontanak a borkultúrán.
    Nem arról volt szó, hogy a kocsis műborok és a világ legdrágább borai közt nincs különbség, hanem arról, hogy bizonyos minőségi és árszint között az ún. szakértők se tudnak sokszor minőségi különbséget felfedezni. Azaz erőteljesen sznob bohóckodásról van szó. Ez pedig tudományosan bizonyított.
    Ha hisztizel terelés gyanánt, attól még nem leszel kevésbé nevetséges, ha a király meztelen, teljes mindegy, hogy mit próbál terelni.
    A szerencsétlen típusodnak jellemzően nem a bor minősége ad gasztronómiai élvezetet, hanem annak tudata, hogy drága bort iszik, ehhez pedig az a hamis és nevetséges tévképzet társul, hogy ettől a kulrurális elithez tartozik.
    Hogy mit akarsz ezzel kompenzálni, az a magánügyed, de nem kell a fórumba okádni.
    Pszichológusra költs inkább, jobban jársz! 🙂

  • Kiszamolo
    Borkedvelő, senki nem írta, hogy nincs különbség. Azt írtam, hogy ez a különbség gyakran hamis illuzió.

    Nem csak a bornál, a pizzánál, a fájdalomcsillapítónál és sok minden másnál is.

    Az emberek a drágábbat hajlamosak jobbnak vélni, erről szól a cikk.

    Erre te jöttél egyre nagyobb mellénnyel, hogy de márpedig te kiérzed a százezres boron, hogy az százezres és röhögnöd kell azon, hogy milyen bénák vagyunk.

    amilyen az adjonisten….

  • akosh
    és más borivásban járatosak:
    Én nem trollkodásból írogattam eddig (pedig azt nagyon szeretem, legalábbis ha minőségi), ezután sem így szeretnék, hanem a kíváncsiság vezérel. Én például az akciós újságokban olvasható borleírásokon szoktam jól szórakozni. Ez lehet, hogy engem minősít, de együtt tudok élni vele. Szóval a kérdésem: az alább olvasható két jellemzés egyértelműen azonosíthatóvá teszi a borokat a hozzáértők számára? Tehát két jelöletlen pohárhoz hozzá tudja rendelni konzisztensen a borszakértő társadalom a leírásokat?
    “Könnyed, de mégis tartalmas, frissítően üde, és egy csipetnyi grapefruitos frissesség teszi izgalmassá.”
    “Karakteres, feszes, ugyanakkor végtelenül zamatos, gyümölcsös. Citrusos, virágos ízjegyei miatt igazi gasztrobor.”

    , pont ez a lényege minden sznobizmusnak, hogy röhöghessenek a lenézett tömegeken. Szóval előny, ha kevesebben vannak.

  • jami
    És a következő kérdés az, hogy van van is észrevehető különbség – megéri-e?
    Elégé egyszerűen gondolkodom, pl. arany ékszert sem szívesen viselek utcán, otthonra meg minek. Nagyon pici és szlod az, amiben kimegyek és emiatt nem is veszek. Pedig szeretem az ékszeket, a különböző drágaköveket. Hordani viszont többnyire sima cirkon köves ezüstöt szoktam.
    De épp kandallókályát keresek, ahol olyan kiemelten fontos dologért, mint a panorámában nézhető tűztér – többet fiezetek majd. A meleg szempontjából pont értelemetlenül.
  • csizkek
    “Itt olyan szintű sötétség uralkodik sokakban, hogy csak röhögni tudok.”
    Es meg mindig csak bele se neztel abba amire kommentelsz, csak jon fel a szemelyeskedes. Ezert jon fel mindig a hasonlo temaban a bor, mert tomegevel termeli ki a pojacakat:) Meno dekantalni, szaglaszni, izelgetni, mikor a profi versenybirok 80-90%-a (study ugye, amikor a tenyek pof……nak) nem kepes ugyanazt a bort meg csak hasonlora se ertekelni.
    Es ezt ugy mondom, hogy en gourmet/super-taster vagyok es extrem a szaglasom. Kajara is extra koltunk. Szimpla genetika. Amikor az 5 eves gyermekem is falatokra szedi a kajat es kielemzi. Es pontosan tudom, hogy azt amit “en erzek” azt kb 1000-bol 1 masik ember. Tok felesleges papolnom, az atlagember nem erzi. (es nem azert mert igenytelen, hanem mert erzekszervileg nem erzi)
  • jami

    Ezeket szerintem pont úgy írják, mint a napi horoszkópokat – és épp annyira van értelme is.
  • csizkek
    “A másik jön itt a húde egyetem micsoda tanszékével, mert akkor már minden frankó. Egy tudományos intézet is tud áltudományos tesztet végezni, és utána még publikálja is. ”

    CAMBRIDGE PRESS miert kell kommentalni erzelmi alapon, ha el se olvasod mirol beszelunk.

    Az irasaid tipikus kognitiv disszonancia. A tenyek pofanvagjak az erzelmeket az agyadban es az erzelmek nyernek. PEdig onmagad cafolod. Te is leirtad, hogy borszakerto kellett, hogy egyaltalan eszrevegyetek hogy a borotok nem volt rendesen szelloztetve:) Akkor minek? Ja, mert fancy.. Es ez a profizmus, huha..

  • nnk
    Ugye lesz cikk a “A másik véglet, amikor az olcsó lesz a drágább” témában is?
  • csizkek
    “De leírni azt, hogy bor és bor között nincs ízkülönbség, és aki szerint van, az sznob”
    Hol lett ilyen leirva? Mutass ra!
    Az lett leirva, hogy az emberek TOBBSEGE nem tud kulonbseget tenni, nem az. hogy nincs izkulonbseg. NEM ERZIK a kulonbseget. Es mint latszik meg a profik kozott is ugyanez az arany. 80% osszevissza pontoz:) Atlagembernel ez az arany meg rosszabb.
    Es ezt ugy irom le, hogy valoszinuleg abba a top 20-30%-ba tartozom akik erzik a kulonseget. Es pont ezert nem is iszom bort:) Mert idegesit a korulotte levo ceremonia es jo ha 50-bol 1 uveget nem ontenek legszivesebben a lefolyoba:) Szerencsere a csalad boros, igy par havonta beesik 1pohar amit meg is tudok inni. A borral csak annyi a problema, hogy a minoseget befolyasolo faktorok kozelednek a vegtelenhez.
  • százegy

    A laikus számára is vannak jól érezhető ízjegyek, nemcsak bornál, de sörnél, illetve más alkoholnál is. Itt nem az ízjegyek megléteről van szó, hanem arról, hogy összességében milyen minőségi különbségek vannak.

    A sznobizmus és az jóízlés között bizony neha vékony a határmezsgye. A kulturálatlan, ízléssel nem rendelkezők gyakran keverik is a kettőt. Sokaknak egy Toulouse-Lautrec grafika vagy egy Nemes-Lampérth festmény is sznob zavarosság-sorolhatnám még-, mert nem értik, nem érzik.
    Pár éve összeomlott a beteg, punkból fideszes kultúrkampfossá vált Pozsonyi Ádám egy ilyen vitánk miatt, ami a Virág Judit Nemes-Lampérth kiállítása ürügyén robbant ki. A honlapján csinált egy sorozatot az egészséges művészetről, amin másodrendű magyar kismesterek sablon zsánerképeit tette meg követendő példává. Mintha Győzike , Zámbó Jimmy, Gáspár Laci lenne a modern hazai zeneművészet csúcsa. 🙂

  • százegy

    Irigylem a képességed, munkád/hobbid. 😉 Olyan lehet, mint a szuperszaglású parfümkészítőké.
    Bárha hatványozottan érzed a rosszat is, akkor oda kell figyelni. 🙂

  • random okos
    Random, ha majd nemi szervek és prostituáltak emlegetése nélkül és némi tiszteletet mutatva mások iránt is tudsz leírni valamit, akkor majd meg is fog jelenni.
  • csizkek
    “Irigylem a képességed, munkád/hobbid”
    Nem ez a munkam, csak hobby.:) Nekem ez az egesz nagyon negativ gyermekkori emlekekhez kapcsolodik es ezert nem gondolkodtam semmi gourmet vonalon.
    “Bárha hatványozottan érzed a rosszat is”
    Igy tortent! En voltam a “hanyos” gyerek, az erzekeny gyomru “gyerek”, az a gyerek akivel sehova nem lehet menni. Tomegkozlekedes egy remalom volt mar gyerekkent is. Videki gyerekkent, disznovagas es hasonlok:) Gondolhatod.
    Es ugy tunik oroklodik.
  • Borkedvelő
    “Erre te jöttél egyre nagyobb mellénnyel, hogy de márpedig te kiérzed a százezres boron, hogy az százezres és röhögnöd kell azon, hogy milyen bénák vagyunk.”
    Másold már be ide, hogy hol írtam százezres borról! De tényleg. Miről beszélsz? A saját blogodon sem igazodsz el? 😀

    csizkek nyugodj már meg, attól megnyugszol! 😀
    Elolvastam. Rendben, felfogtad? Attól még, hogy te erre a cikkre csinálsz egy bizonyos dolgot, még nem lesz sem komolyabb, sem tudományosabb.

  • Bizony
    Egyszer tejről mondták, hogy ugyanazt töltik a drága szép csomagolású márkásba, mint az adott áruházlánc diszkont csomagolásába.
  • teve
    ” Attól még, hogy te erre a cikkre csinálsz egy bizonyos dolgot, még nem lesz sem komolyabb, sem tudományosabb. ”
    akkor nem olvastad:) a lenyeg a hivatkozasokban es a studykban van, nem a cikkben.
    En nem csinalok erre semmit. Ott vannak a kettos vaktesztek. Csak megmutatta amit amugy is tudtam:) Aztan lehet varazsolni..
  • százegy

    Mindegyik nagyszülőm falun lakott, az iskolai szünetek nagyrészét ott töltöttük. Akkor te gondolom nem szeretted a sült disznó- vagy sertésvért, a pirított agyvelőt, a parázson sült, csak késsel lekapart disznófület, amiért mi harcoltunk. 🙂
    Viszont nem is lettem finnyás, szinte bármit megeszek, csak legyen jó alapanyagból és jól elkészítve.

    A Cserpes az egyik legsilányabb minőséget produkáló tejtermékgyártó, azt a tejet, amit a Danone, Hajdú és társaik nem veszik át a gyenge minőség miatt, azt olcsón felvásárolják. Sok “hazaffy” viccember mégis megveszi drágán.

    @borkedvelő

    Olyan vagy, mintha a bolondgyerek, aki azt kiabálja, hogy ne vádolja azzal őt senki, hogy be…ott, amikor csak simán besz..t. 🙂

  • Borkedvelő
    “a lenyeg a hivatkozasokban es a studykban van, nem a cikkben”
    Aha… mint amikor egy órán keresztül mond valaki valamit, de a lényeg nem abban van, hanem valami csatolt mellékletben. Okos. 😀 😀
    Ha neked ez jó, tőlem aludj el ezzel az érzéssel.
  • Moltiszanti
    “A boroknál (és sok minden másnál is) az ár nem a minőséget tükrözi, hanem maga az ár határozza meg a minőséget.”

    Szerintem rossz következtetest sikerült levonnod ezekből a kiserletekbol. És aki ugyanígy gondolja az biztos vagyok benne, hogy szintén nem ért a borokhoz. Nem baj, lehet, hogy nem is érdekelnek. Gondolj bele, ha igaz lenne az állításod akkor a drágább bornak jobban kellene izleni neked, hiszen maga az ár határozza meg a minőséget! De ez nem így van.
    Majd csizkek igazol akinek az a hobbija, hogy drága borokat ontoget a lefolyóba, pedig csak annyit kéne csinálnia, hogy vesz egy meg drágábbat.-;)
    Az nem számít, hogy illúzio-e számodra vagy valóság. Tenyleg igazából az izerzekelesed nem agyadban keletkező illúzió valahol? Az számít, hogy mit érzel, hiszen a műfaj szubjektív és a borkóstolás olyan, mintha művészetet fogyasztanal. Ahhoz, hogy értékelni tud muertonek kell lenned!

  • Unemployed

    Valóban némi ellentmondás, úgy 2000 és 2010 között a jövedelmem kb 2-4%-át borokra költöttem. Fantasztikus élményeket szerzett ez a hobbi, elsősorban Ruszt, Deutschkreutz felfedezése volt emlékezetes, amikor Szombathelyen laktam, de éltem közel egy évet Villány vonzáskörzetében is. Mivel mindig Pécs volt a kedvenc városom, ezt több, mint véletlenként tudtam csak felfogni. Talán így volt a sztori megírva…
    Most viszont már csak 1 palack borom (99-es Szepsy esszencia, piaci értéke kb. 150k), majd az 50 éves születésnapomon fogom felbontani, illetve pár palack akciós Dereszla pezsgőm van by Lidl.
    Veszek évente pár palack bort, általában Bock cuvée vagy Gere Cab.sav.barrique. Ez a hobbi lezárult.
    Órákat is vettem (kb 10-et), az se volt racionális, de a jövedelmem kb 0,2%-a ment el rájuk.

    A sörre rosszul emlékszel, a bp-i sörgyár 0,33-as termékeit veszem akcióban, nem saját márkásat.

  • Moltiszanti
    De a jelenség létezik, nem a kísérlet nem stimmel, hanem az abból levont következtetés.
    Itt egy másik kísérlet: rd.com/article/why-expensive-wine-tastes-better/
    Szóval az elvárásaink miatt a drágábbat hajlamosak vagyunk jobbra értékelni, de ez nem minden esetben igaz. Attól hogy valaki drágább bort vesz mert úgy érzi, hogy többet nyújt majd számára még csunyan mellenyulhat és jöhet a lefolyó. Jobb esetben csak az illúzió rombolodas. Tehát agyunknak ez a “tulajdonsága” nem garancia a sikerre. Nem az ár határozza meg a minőséget, a minőség jó esetben együtt mozog az árral, de egy tőle független paraméter. Ha nem így lenne nem mondhatnánk olyant egy borra, hogy túl vagy alularazottt vagy éppenséggel bestbuy.
    Az pedig nem tökmindegy, hogy ki hogy csapja be magát, akkor amikor a minőség érzékelés=elégedettség? Ha valaki az olcsó borokat érti és az izlik neki, akkor igya azt!
  • Moltiszanti
    Csizkek, sajnálatos, hogy abba a kategóriába sorolod magad akik érzik a különbséget és ezzel akarod igazolni, hogy miért nincs különbség.
    Borkedvelokent és borrajongokent, mint aminek magamat tartom, nehéz megfogalmazni, hogy ez mennyire szánalmas és sajnálnivalo eset.
    A borkóstolás maga a csoda, amelyről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni.
    A bort úgy is el lehet képzelni, mint egy műalkotást. És a skála a kommersztol halad a zsenialitás felé. Lakodalmas mulatóstol az operaig. Mindkét végleg ugyanazon hangjegyekbol áll össze, de mégis minőségi a különbség. Lehet, hogy valaki leragad a lakodalmasnal és azt szereti, annál komplexebbet nem is képes megérteni, de hogy mit hagy ki azt meg maga sem érti és érzi. Én is sok rossz bort kostoltam már de ezeket lehet tudatosan minimalizálni úgy, hogy az ember tájékozódik a boros közösségekbol. Ilyen például a vivino.
    Amegkeseredettsegnemjo
  • Moltiszanti

    “Könnyed, de mégis tartalmas, frissítően üde, és egy csipetnyi grapefruitos frissesség teszi izgalmassá.”
    “Karakteres, feszes, ugyanakkor végtelenül zamatos, gyümölcsös. Citrusos, virágos ízjegyei miatt igazi gasztrobor.”
    Mindkettő reduktiv fehérbor, az első a grapefruitos frisseseg miatt esetleg rozé. Elkepzelheto, hogy nemi szensavval udere tuningolva. Egyik sem túl komplex, nagy mélységeket nem keresnek bennük mert nincs. A karakteres jelző miatt a másodikat gondolnám olyan bornak, amelyet kóstolva keresni lehetne fajtajellemzoket és cizellalni az ízeket. Ezért azt gondolnam a drágábbnak, de mindkettő 2000 Ft alatti hiperben forgalmazott bor, én inkább 1000 körülre lonem be. Fajtát nem tudok mondani, de igen ezek a leírások néha elég sablonosak, több köze van a marketinghez és lehet, hogy mindkét bor esetében túlzóak. A zamatok végesek és nem érzed a grapefruitot.-;)
  • Belavoltam
    Nekem egy rossz tapasztalatom volt a spar zold sajat markas mosogatoszerevel. Olyan szinten hitvany volt, hogy 2 probalkozas utan kidobtuk a teljes literes uveggel.
  • Kiszamolo
    Belavoltam, olyan is van. Kipróbálja az ember, aztán eldönti.
  • Tamás
    veszik át a gyenge minőség miatt, azt olcsón felvásárolják. Sok “hazaffy” viccember mégis megveszi drágán. ”

    🙂 te ittál valójában tejet rendszeresen? 1,5 éve abbahagytam a tejivást, előtte több mint 10 évig Cserpes, heti 8-10 liter.
    Pár apróság:
    – Cserpes tejet – meg más terméküket – , nem a sparban kell venni (+20%), hanem tőlük, úgy még olcsóbb mint az üzletláncban.
    Vasban láttam kisboltban, ott meg kb 50 Ft-tal olcsóbb is volt a tejük mint Pesten, valszeg a kiszállítás miatt.
    A tej ára anno uott volt, mint a Mizo, csak a Mizo viszonylag prémium minősége annyit romlott pár éve alatt, hogy kb bekerült az ihatatlan uh tej kategória közé.
    Amikor veszel egy 2,7-s Cserpes tejet, és beteszed a hűtőbe, akkor pár nap múlva megjelenik a tetején a tejszín.
    Ezt szedi le mindenki először a tejről, ez a Cserpes nagyon tudhat valamit, hogy a mindenféle összekutyult tejre ez visszakerül.

  • Tamás
    Gyerekkorom házitej íze 1:1-ben, csak az akkori nyers tej mellékíz/szag nélkül.
    Megnézhetjük pl a túró rudiját.
    Tudsz mondani olyan másik rudit, ahol:
    – normális csokiból van a bevonat (lehetőleg ét)
    – evés közben nem tapad fel a csoki a szájpadlásodra, a gagyi csokimikulás feelinget éreztetve?

    Natúr joghurt, kefír teljesen rendben van, görögben kb 1:1-ben ilyen volt a natúr joghurt íze (ott szoktam rá, és itthon az ő (natúr) joghurtjuk hasonlított rá a legjobban). Paranyica nagyon finom és sajnos nagyon drága is, a trappistájuk nem ízlett (az alföldié jobb)
    A hazaffyas rész megint egy baromság, van más tejtermelő is az országban, csak nem tudta magát még ennyire felépíteni.
    Rokon dolgozott “tejes gyárban”, ott tényleg az van, hogy állítgatják a gépsort, az egyik termék lesz mondjuk a sole, és uarról a gépsorról jön le a másik márka is.

  • akosh
    Na, ezek szerint van itt olyan borkedvelő, borszakértéshez értő ember is, aki felfogta a cikk lényegét, és az nem sértette túlságosan az önérzetét. Végül is, bizonyos szemszögből nézve elismerésre méltó Borkedvelő magabiztossága is, ahogy szemrebbenés nélkül lesöpri az asztalról egy tucat tudományos kutatás eredményét, csak mert azok nem férnek össze a tapasztalatával. Divatos irány ez manapság, csak veszélyes.

    , lényegében eltaláltad (vagy jól használtad a keresőt :)), az első egy balatoni rizling, a második egy mátrai olaszrizling, mindkettő a Lidlből, az áraikra nem emlékszem. Neked például elhiszem, hogy felismernéd őket a jelöletlen poharakból is. Már ha megegyezik a grapefruit-ízérzékelésed a leírás szerzőjéével. 🙂

  • Olajosember
    Autós csoportban az ablaktörlő lapátot is megkérdezik, hogy melyik a legjobb/jobb-e a drágább, vki meg esküszik, hogy xx olaj a legjobb (picit foglalkozok az oljaokkal is, nem tribologus vagyok de nem az olaj fogja megenni az autód motorját ha megfelelő időnként cseréled
    A bor elég összetett és még ott az egyén is: kapáltam gyerekoromban a szőllősort, de nálunk csak 3-4 fej volt egy tükén, és semmi extra bor nem lett belőle.Mostanság inább már fogyasztom. Pár hete bontottunk 1-2 balatoni no name 2000es év körüli bort, hát az akkor is olcsó volt és az idő nem adott hozzá. Olyat is ittam ami dárga volt annó és hozzá is adott:) Pezsgő is ide tartozik: champagne-t is kóstoltam.A millió bubi bizony benne van, 1x érdemes:)
    Ajánló:Lidl-ben vettünk Cotes du Rhone Village-t 1700 körül. Egyik kedvenc borom, próba cseresznye, de nem nyert. Fele/haramad árból nem lehet csodát kihozni. Próbáljátok ki
  • Csizkek
    “ Csizkek, sajnálatos, hogy abba a kategóriába sorolod magad akik érzik a különbséget és ezzel akarod igazolni, hogy miért nincs különbség.“
    Ezt megis honnan olvastad ki?? Sehol nem volt szo arrol hogy nincs kulonbseg. Arrol volt szo hogy atlag/tomegek ekozott nem kepesek kulonbseget tenni. Esetleg javaslom neked is elobb a post es a linkek olvasgatasat.
    En erzem a kulonbseget, szimpla genetika, mennyi izlelobimbod van a nyelveden. Ezt csak azert irtam mert a masik fanatikus lebarbarozott itt mindenkit. Mikozben bordzakerto kell neki, hogy eszrevegye hogy a bor rendesen szelloztetett e:) es akkor csodalkozunk ha az jon ki a vakteszteken, hogy a versenybirok 80-90%-a random kepes pontozni. De lehet tolni a muveszeti mantrat.:)
  • Csizkek
    “ valamit, de a lényeg nem abban van, hanem valami csatolt mellékletben. Okos“
    Probald meg hogy most nem csinalsz magadbol nagyobb … Eloszor olvasas nelkul tolod a mantrat, utana olvasas nelkul altudomanyosnak nevezed a studykat. Majd felig belenezel az osszefoglalo cikkbe.. a reszletek a hivatkozott studykban vannak. Igy mukodik az ujsagiras:) nem melleklet hanem a nyers anag aminek osszefoglalojat mar felig megnezted:)hagyjuk latszik nem sok studyt olvasol alapvetoen.

    maradjunk annal a magad altal hozott tenynel hogy csak a borszakerto haverod vette eszre hogy a bor nem elegge szelloztetett:) ergo eled mint atlagember ele tehetnek barmit, kukk mindegy.:) na errol a sajat tapasztalasodrol szoltak a studyk:) csak nagyobb szamu emberen tesztelve. Ugyanilyen eredmennyel

  • a bolti dolgozó családja
    A sok borrajongó ne is figyeljen a műveletlen, kulturálatlan emberre ,mert a minőségi borokat csakis úgy lehet inni (eltartott kisujjal ,dekantáltva, kristálypohárban) ha az ember másik kezében egy Marcel Proust regény van !!
    Volt borász munkatársam és biotermesztést nagyon komolyan vevő barátnőm is ,akiket megkérdeztem : Mi a véleménye a grapefruitos frissesség egy kis dohány füstösségű utóízről?
    Humbug- ennyi volt mindkét válasz.
  • Borkedvelő
    “Végül is, bizonyos szemszögből nézve elismerésre méltó Borkedvelő magabiztossága is, ahogy szemrebbenés nélkül lesöpri az asztalról egy tucat tudományos kutatás eredményét”
    Mégis milyen tudományos kutatás az, ami eleve nagymértékben szubjektív dolgot próbál meg egzakt módszerekkel mérni? Nem foglalkoztak a borok alapvető tulajdonságaival, nem vették figyelembe, hogy mennyi tényező befolyásolhatja a bor ízét, aromáját. Még két, ugyanabból a hordóból származó palack bor is lehet egészen különböző. Az egyiket gondosan tárolom, a másikat mondjuk úgy, hogy éri a napfény, és meleg helyen van. Az egyiket a bíráló magasra értékeli majd, a másikat lehet, hogy kiköpi. Pedig “ugyanaz” a bor.
    És még egy rakás olyan változó van a történetben, ami nem reprodukálható. Nem csak a borral, hanem az emberi agyműködéssel kapcsolatban is. Főleg, ha a cél már az induláskor determinált.
  • NemBoraszDeMernok
    Nem értek a borokhoz, ezért 2020-ban először megvettem a Top 100 magyar bor kiadványt és a 2000 Ft alattiakból mazsoláztam. Kincseket lehet találni egy átlag borivó szemében ennyi pénzért. Azonban vettem az egyik ajánlott bor mellé egyet ugyanattól a borásztól, ami nem szerepelt az ajánlottak között, de köszönő viszonyban sem voltak, az ár azonos volt és biztos vagyok benne, hogy az emberek többségének az ajánlott ízlett volna. Ez számomra azt jelentette, hogy az ár nem feltétlenül tükrözi a minőséget a boroknál, de az ízlelés persze nem egy objektív dolog.
    Hobbi sörfőző vagyok. Tetszik, hogy a sörökön egyfajta minőségi előszűrőként használható az alkoholfok és az extrakt tartalom.
    Ilyen szempontból, bár nem értek hozzá, de a bornak több paraméterét is lehetne mérni, pH, cukortartalom, extrakt tartalom. Ez gondolom ugyanígy működhetne előszűrőként. A pezsgőnél a maradék cukor számít.
  • százegy

    Unokatestvérem több mint 15 évig dolgozott a Danone központban különböző menedzseri poziciókban, úgyhogy képben volt ezen a téren. Tőle tudom ezeket az információkat. Amíg volt termelés Magyarországon, addig jó rálátásuk volt arra, ki mit vesz meg.
    Emellett végtelenül racionális, úgyhogy nincs benne “céghűség” miatti véleménytorzulás.
    A Cserpes marketingstratégiájának fő eleme volt az, hogy ez a minőségi”nemzeti termék”, ellentétben a multik a “szemetével”. Hogy mit érzel, a te szubjektív véleményed, ellentétben az alapanyagként tej minőségét objektív módon határozzák meg. Higy esetleg később milyen technológiával teszik fogyaszthatóbbá, az más kérdés. Ha van ismeretséged nagy tejipari cégeknél, nyugodtan kérdezz utána.

  • százegy

    Alapból ostobaságot írsz. Egyes embereknél genetikailag túlműködnek egyes érzékszervek, ők nem azt érzik, mint egy árlagember. A múltkor valamelyik ismeretterjesztő csatornán beszélt egy nő, akinek a színérzékelése különleges, a legkisebb árnyalatokat látja. Azt mibdja, neki egy színes kirakat rémálom, bevásárolni is nagyon gyorsan szokott, mert az ezernyi erős szín megőrjíti. Mondjuk, ha neked egy szelet csoki kellemesen édeskés, másnak lehet olyan, mintha 1 klió eritritet tömtek volna a szájába. Azaz nem ugyanazt érzitek, tehát nem is vonhatjátok le ugyanazt a következtetést. Az alap érzékelés genetikailag adott, ebből viszont egy adott tartományban lehet fejlődni.

  • eGészség
    Elég sokat foglalkozom az egészséges életmóddal, hobbiként csak, de nem a kamu reklám egészséggel, hanem a valódival.
    Az ételek minőségérzete és a valódi minősége között sokszor semmi, de sokszor egyenesen ellentétes összefüggés van.
    A minőségérzetet a konstans íz, a minél inkább homogén állag, jól beállított sűrűség adja, miközben ezek a finomítások és tartosítási eljárások teszik tönkre egészségileg.
    Az egészséges, lassan felszívódó az pont nem agyonporított, oldott és a valóság pedig nem homogén, a minőség ingadozik. Pont a lényegtől szabadítják meg, hogy minőségérzeted legyen.

    Akkor is, ha ízre sokszor finomabb.

  • Borkedvelő
    “Mikozben bordzakerto kell neki, hogy eszrevegye hogy a bor rendesen szelloztetett e”

    Na, ezt meg honnan olvastad ki? Esetleg javasolnám neked az értő olvasást. Abban a bizonyos esetben fent említett ismerősöm kóstolta legelőször a bort, amit mellesleg dekanterbe áttöltve szervíroztak, csak éppen a normális dekantálás maradt el. Mi többiek még nem ittunk akkor belőle. Ő pedig rögtön szóvá tette. Felfogtad, vagy van még valami, ami alapján szeretnél belém kötni?
    Te is csak a marhaságaidat tolod. Olvass studykat, nekem ez az egy éppen elég volt. Ahogy látom, neked jóval nagyobb élvezetet okoznak. 😀 😀

  • Tamás
    százegy

    “Unokatestvérem több mint 15 évig dolgozott a Danone központban különböző menedzseri poziciókban, úgyhogy képben volt ezen a téren.”

    “A Cserpes marketingstratégiájának fő eleme volt az, hogy ez a minőségi”nemzeti termék”, ellentétben a multik a “szemetével”. Hogy mit érzel, a te szubjektív véleményed, ellentétben az alapanyagként tej minőségét objektív módon határozzák meg. ”

    Ahogy írtam: a rokonom bent dolgozott Szegeden a pesti úti (?) gyárban, ha képben vagy a dolgokkal, akkor tudod melyik cég ez.
    A másik meg a szubjektív, objektív dolog:
    – ha két azonos, zsírban lévő tejnél az egyik tetején rendszeresen megjelenik a tejszín, a másiknál nem, vagy
    – ha a rudit uolyan szr zsíros nugátból vonják be, mint a csokimikulásokat, akkor mit kell ezen magyarázni?

    Az egyikben benne van a minőségibb cucc, a másikban meg nincs, ennyi.

  • Tamás
    egyébként meg igya mindenki azt, amelyik jól esik neki, csak azért írogatok a témában, mert méltánytalannak érzem, ahogy a Cserpest leminődíted (fikázod).
  • Lukács
    Mintha csak a Lidli meg az Aldi finanszírozta volna ezt a bejegyzést. Nyilván nem, csak ők képviselik ezt a vonalat. Mert ezek szerint az átlag ember a minőséget úgy sem ismeri fel, meg szüksége sincs rá (főleg ha meg se tudja fizetni), a legolcsóbb vacakot meg már nem akarja megvenni.

    Ebbe ezek az üzletláncok tökéletesen beleálltak. Nem rossz értelemben.

    A kávékat én felismerem, így erről konkrétan az a véleményem, hogy a lidlis nem mondható vacaknak, így aki nem ért hozzá, nincs jobbhoz szokva annak már elfogadható, viszont a közép mezőnyt nem éri el. Azt mondom nyugodtan fogyasztható, szégyenkezni sem kell miatta, de hasonló áron sokkal jobbat lehet kapni.

    Viszont aki már úgy van vele, hogy szereti ezeket az üzleteket ami aldis/lidlis az jó, hazaviszi, azt gondolja, hogy ez neki jó és jó is lesz neki.

  • Puffogok
    Ez egy tök érdekes téma lehetett volna, kár, hogy a bor sztori elrontotta a komment szekciót
    Nem akarod Miklós újra felrakni majd a cikket 2 hónap múlva a bor említése nélkül? 😀
  • csizkek
    “Viszont nem is lettem finnyás, szinte bármit megeszek, csak legyen jó alapanyagból és jól elkészítve”
    Nem finnyas vagyok hanem “supertaster” es raadasul extrem szaglassal is vert a termeszet. MEgneztem a statisztikakat amugy, kb az emberiseg 25% vmilyen mertekben supertaster. 50% a normal es kb 25% akiket no-tastereknek hivnak.
    Van egy no-taster haverom, kb issza habanero csipospaprikat.
    Az en esetemben sajnos extremebben erzem az izeket, ebbe beletartozik pl. a zsir! Szal igen nem rohantam a disznovagason a porzsolt fulert es a sulo zsir szagatok konkretan rokaztam.
    Nem finnyasag. Supertasterek kiemelten erzik a zsir izet pl., keseru izeket. Ez van, nem magamtol talaltam ki.
  • csizkek
    10 eve elhuztunk kulfuldre. Par koztes lepes, vegul Nemeto. Volt anno egy panel keconk hitellel, es kb 1-2mio megtakaritas.
    Azota kb 150m megtakaritas es csalad gyerkocokkel. Mindezt “tudas” alapon, nem IT. Ugy indultunk el, hogy top szakerto akarok lenni es tanulok mint gep. Gondolkodtam hogy akkor hazat veszunk, mert akartunk. Akkor most lehet, hogy erne 80-at az a haz/lakas, de hogy ott ulnek a regi melohelyemen szenne fasulva, az is biztos.
    Szerintem megeri a tudasba fektetni es nem (csak) az ingatlant venni mint a cukrot. ezert maradtunk meg itt. GYerkocok oktatasa miatt. De azert bennem van ez a magyar ver:), k frusztral hogy 4 eve akartunk eg ylakast itt venni es akkor nem vettunk.:) Szal nehez ettol a “lakasvasarlasi kenyszertol” megszabadulni:)
    Azert kivancsi leszek mi lesz ha megszunnek az ingatlanpiacot torzito tenyezok. Allami tamogatasok, koltesek, 0 kamat
  • százegy

    A nem vagyok finnyást csak megemlítettem magamról, mert biztos jelentősen hozzájárult ehhez az, hogy sok időt töltöttem falun, ott nem dívott az úrigyerek hiszti, az ezt nem eszem meg. Még véletlenül se rád utaltam, mert Te eleve sokkal intenzívebben érzed az ízeket/szagokat.
    Nekem elég jó az ízérzékelésem, de én is imádom a chilit, mondjuk ez is falusi hatás, a hétvégi reggeli rendszeresen baromi erős csirke- vagy kacsavér volt, csak úgy faltuk hozzá a kenyeret és ittuk rá tejet. Korán hozzászoktam és megszerettem.

    Nem vagyok képben a tejtermékek gyártásának területén, nem is érdekel különösebben. Felmerült beszélgetésekben a minőség helyzete, ott mesélte, hogy a Danone-nak nem egyszer külföldről kellett rendelni tejet, mert a magyar tej nem volt megfelelő minőségű az előírásaiknak. A Cserpes viszont rendszeresen felvásárolta a gyenge minőségű tejet a termékeihez.

  • attila
    Nagyon becsülendő hogy a tudásba fektettél be, de nagy kérdés hogy azzal a tudással amivel most rendelkezel, mi szükség volt 150 misi felhalmozására ilyen fiatalon. Hisz a mostani tudásoddal simán keresel annyit amennyire az egész családnak szüksége van. Én például ahogy láttam hogy egyre több pénzt keresek a tudásommal, akkor megfeleztem a munkával töltött időt, amikor még azzal az idővel is elkezdtem jobban keresni akkor megint lefeleztem. Így jelen pillanatban negyedannyi idővel keresem ugyanazt mint az elején. A felszabadult időt a gyerekekkel, túrázással, sporttal, olvasással töltöm. Legtöbbet olvasással. A műveltség alapja a sok olvasás. Egy idő után el kell döntened hogy meggazdagodni akarsz vagy műveltebb lenni. Ha az elsőt választod akkor könnyen beszippanthat a pénz és könnyen a rabszolgájává válhatsz. Engem nem motivál a pénz, de mondjuk Lev Tolsztoj, Stendhal igen.
  • Csizkek
    Ezt az uccsot nem ide hanem az ingatlanos bejegyzes ala akartam:)
  • Moltiszanti
    Csizkek, azt írtad, hogy azon kevesek közé tartozol, akik érzik a különbséget és ezért írod azt, hogy nincs különbség és azért nem iszol bort mert a lefolyóba ontozgeted.
    Szazegy és te is azt írjátok, hogy gourmet izlelobimbo kell ahhoz, hogy érezni lehessen a minőségi különbséget bizonyos arkategoriak között.
    Én ittam már 5000 és ittam már 40000 körüli bort is. Éreztem a különbséget teljesen átlagosak az izlelobimboim.-;) De ezt nem úgy kell elképzelnie bárkinek, hogy a 10k-s bor neki a szferak zenéje volt akkor a 40k bor majd szorozva néggyel! Sőt az sem biztos, hogy a drágább majd jobban ízlik neki, de azt alapból elvárja az ember, hogy kifinomultsagban komplexitásban többet nyújtson. Aztán amikor a 10k körülit úgy 91-92-re pontozza az ember és a 40k-t pedig mondjuk 95-re, akkor az a pár pont az csak pont ennyit jelent.
    Átlagember vagyok aki képezte magát és érdekli a téma. Folyt.
  • Moltiszanti
    Nekem is az az érzésem ami borkedvelonek. Ti nem értetek a bor kóstoláshoz meg amatőr szinten sem, pedig én sem vagyok profi, csak talán valamennyire már nem kezdő. Vannak bizonyos előítéleteitek és ehhez most kaptatok “studyt”, oszt lehet vele le és föl rohangálni, mint foxinak a labtorlovel. Nyilván nem fogadjatok el tőlem, hogy tévedtek, de remélem, hogy egyszer majd képesek lesztek belátni! Mert ha így lesz akkor csoda dolgok várnak rátok.
    Nem ismerhetem az izlelobimboitokat, ahogy azt sem érezhetem, hogy mit éreznek a gourmek.
    Csak arról írhatok amit én érzek. Az (ön) képzés és az ismeretek, a sok kóstolás, mint gyakorlat, ahhoz kellenek, hogy meg tud fogalmazni azt amit érzel, mert az átlagembernek nem az izlelobimboi mások elsősorban, hanem képzetlen az élmény befogadására. Az agya számára az “illúziót” meg kell, hogy tudja fogalmazni. De, mint írtam ugyanez igaz mondjukegyoperara

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.