Engedve a sürgetéseteknek, írok egy bejegyzést egy olyan témáról, amit már régóta meg akartam írni. Ez pedig a kockázat, azon belül is a pénzügyi kockázat.

Az átlagember bemegy a bankba, megnézi a befektetési alapok elmúlt éves hozamát, aztán rábök arra, amelyik mellett a legmagasabb hozamot látja, hogy abba rakja a pénzét, mert úgy gondolja, hogy a 12% több, mint az 5%. Fogalma sincs arról, hogy az elért hozam önmagában semmit nem jelent. Igazából értékelhetetlen adat, nem megyünk vele semmire.

Ha azt mondom, hogy a pénzeden 100% hozamot értem el, akkor boldoggá tennélek? Valószínűleg igen. És ha azt is hozzátenném, hogy a kaszinóban dobtam fel a feketére és éppen bejött, akkor továbbra is boldog lennél? Nem, mert rádöbbennél, hogy akár az egészet el is veszthettem volna. Ennek fényében már nem is olyan jó az az 50%-os hozam, igaz? (A kaszinó helyett írhattam volna tőzsdén vehető turbó-certifikátot is, nagyjából hasonlóan működik.)

Ugyanígy önmagában az az adat, hogy egy befektetés 6%-ot, 14%-ot, 21%-ot, vagy mínusz 17%-ot hozott, teljesen értékelhetetlen. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, ez alapján nem lehet dönteni. 

Hiányzik mellőle egy másik szám, ami a kockázatát jeleníti meg. A két adat összessége az, ami értékelhető információt nyújt. Egy hasonlattal élve: mondd meg nekem, egy száz kilós ember kövér-e? Nem tudod eldöntetni, amíg nem mondom meg, hogy 210 centi magas-e, vagy 160. Önmagában az, hogy valaki száz kilós, még nem árul el semmit az esetleges kövérségéről.

Egy kockázatos 20% lehet kevésbé jó befektetés, mint egy kockázatmentes 6%. Mert a kockázatos 20% elért hozam mögött ott van az, hogy a legközelebbi alkalommal -30%-os veszteséget fog hozni.

Ezt a bizonytalanságot a statisztikából átvett szórás fogalmával szokták mérni. A szórás azt mutatja meg, hogy az adott hozamot milyen kilengések mellett érte el az adott pénzügyi termék. Minél kisebb a kilengés, annál kockázatmentesebb a termék, annál jobban alszunk a várható végeredmény miatt.

Ha megnézzük egy pénzpiaci alap teljesítménygrafikonját, mintha vonalzóval rajzolták volna. Ezzel szemben egy részvénypiaci alap grafikonja olyan, mint egy New-Yorki látkép sziluettje: kiugró csúcsok és mély völgyek egymásutánja. Itt már egyáltalán nem mindegy, hogy egy völgy alján vásároltunk és a csúcson adtunk el, vagy pont fordítva, a csúcson vettük és a völgy mélyén adtuk el.

Minél nagyobb a kockázat (minél nagyobb a szórás), az emberek annál nagyobb hozamot várnak el a terméktől. Ezt hívják kockázati prémiumnak. Normális ember nem fektet részvénybe 6%-os hozamígéretért, ha azt egy rizikómentes bankbetétben is megkapná.

Másik gyakori hiba, hogy az emberek csak egy év hozamát nézik. Az, hogy idén rosszul ment a tőzsde, nem jelenti azt, hogy jövőre is rosszul fog menni. Az, hogy az elmúlt 3 évben kaszálhattál évi 25%-ot az aranyon, nem jelenti azt, hogy ne bukhatnál rajta háromszor ennyit a következő 3 évben.

Milyen egyéb pénzügyi kockázattal kell még számolnunk?

A leggyakoribb a partner kockázat. Ez azt jelenti, hogy a cég, akitől kötvényt vettünk, vagy részvényt, tönkremegy. Esetleg a bank nem adja vissza a betétünket. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy több cégben és több bankban tartjuk a pénzünket. Minél rizikósabb egy partner, annál nagyobb hozamot várunk el tőle. Az államnak merünk adni pénzt 5%-on, a MOL-nak mondjuk 8%-on, egy noname, de nagyobb cégnek 12%-on, egy ismeretlen kicsi cégnek meg 20%-ért sem. Itt az állam és a MOL közötti 3% a partnerkockázati prémium. Ez mindig jusson eszedbe, amikor azt gondolod, hogy nagy ötlet 9,5%-on venni Q. pénzintézet kötvényeiből.

Következő a likviditási kockázat. Ez azt jelenti, hogy a kutya nem akarja megvenni tőlünk az értékpapírunkat. Ha MOL, vagy OTP részvényünk van, akármilyen rossz is a piac, két perc alatt el tudjuk adni a részvényünket. Ha viszont valami kis cég részvényeit birtokoljuk, lehet, hogy hetek, vagy hónapok telnek el, mire találunk vevőt a papírra, hiába van bevezetve a tőzsdére. Egy másik példa: a Diákhitel Központ által kibocsátott kötvények visszafizetését az állam garantálja, tehát kockázat szempontjából egyenértékű az állampapírokkal. Mégis 2%-kal magasabb hozammal forognak, egyszerűen azért, mert nem lehet könnyen, bármikor eladni őket, szemben az állampapírokkal. Itt 2% a likviditási kockázat prémiuma.
 

Újabb kockázat a hozamelvárás változásának kockázata. Amint azt már megbeszéltük, azért nem jó hosszú futamidejű, fix kamatozású termékben üldögélni éveket, mert nagyon ráfizetünk, ha közben megnő az elvárt hozam. Mondjuk ha ma veszünk egy 10 éves államkötvényt 7% éves kamatra, majd fél év múlva már 14%-os kamatot várnak el egy ugyanilyen papírtól, akkor mi 10 évig évente 7%-kal kevesebbet kapunk. Ezért minél hosszabb a futamidő, az emberek annál magasabb kamatot kérnek, mert annál nagyobb kockázatot vállalnak.

Újrabefektetés kockázata: Mit válasszunk? 7% os kamat három évre, vagy 6%-os kamat egy évre? Mi lesz, ha jövőre nem kapunk már 6%-ot, ha újra le akarjuk kötni a pénzt? Ez az újrabefektetés kockázata.

Deviza kockázat: ha amerikai részvényt veszünk, nem csak az amerikai részvények kockázatát futjuk, hanem azt is, hogyan mozdul el a forint-dollár árfolyam. Mert hiába hozott 10%-ot dollárban a részvénycsomagunk, ha közben 15%-ot gyengült a dollár a forinthoz képest.

Hirtelen nem jut több kockázat az eszembe, ha majd fog, beleírom utólag a cikkbe.

A konklúzió: felejtsétek el azt a szokásos hozzáállást, hogy a magasabb kamat/hozam jobb, mint az alacsonyabb, mert ez egyáltalán nem igaz, ez egy hatalmas tévedés, amiért nagyon sokan nagyon drága árat fizettek. Ugyanolyan kockázati szint mellett a magasabb hozam a jobb. Ebből csak ennyi igaz.

A másik: nincs ingyenebéd! Soha ne hidd el azokat a dumákat, amik 10-12-15%-os hozammal kecsegtetnek, kockázatmentesen. Ilyen nem létezik, csak a mesében, a háttérben ki lehet deríteni, miért is van prémiumhozam beígérve.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en