Engedve a sürgetéseteknek, írok egy bejegyzést egy olyan témáról, amit már régóta meg akartam írni. Ez pedig a kockázat, azon belül is a pénzügyi kockázat.
Az átlagember bemegy a bankba, megnézi a befektetési alapok elmúlt éves hozamát, aztán rábök arra, amelyik mellett a legmagasabb hozamot látja, hogy abba rakja a pénzét, mert úgy gondolja, hogy a 12% több, mint az 5%. Fogalma sincs arról, hogy az elért hozam önmagában semmit nem jelent. Igazából értékelhetetlen adat, nem megyünk vele semmire.
Ha azt mondom, hogy a pénzeden 100% hozamot értem el, akkor boldoggá tennélek? Valószínűleg igen. És ha azt is hozzátenném, hogy a kaszinóban dobtam fel a feketére és éppen bejött, akkor továbbra is boldog lennél? Nem, mert rádöbbennél, hogy akár az egészet el is veszthettem volna. Ennek fényében már nem is olyan jó az az 50%-os hozam, igaz? (A kaszinó helyett írhattam volna tőzsdén vehető turbó-certifikátot is, nagyjából hasonlóan működik.)
Ugyanígy önmagában az az adat, hogy egy befektetés 6%-ot, 14%-ot, 21%-ot, vagy mínusz 17%-ot hozott, teljesen értékelhetetlen. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, ez alapján nem lehet dönteni.
Hiányzik mellőle egy másik szám, ami a kockázatát jeleníti meg. A két adat összessége az, ami értékelhető információt nyújt. Egy hasonlattal élve: mondd meg nekem, egy száz kilós ember kövér-e? Nem tudod eldöntetni, amíg nem mondom meg, hogy 210 centi magas-e, vagy 160. Önmagában az, hogy valaki száz kilós, még nem árul el semmit az esetleges kövérségéről.
Egy kockázatos 20% lehet kevésbé jó befektetés, mint egy kockázatmentes 6%. Mert a kockázatos 20% elért hozam mögött ott van az, hogy a legközelebbi alkalommal -30%-os veszteséget fog hozni.
Ezt a bizonytalanságot a statisztikából átvett szórás fogalmával szokták mérni. A szórás azt mutatja meg, hogy az adott hozamot milyen kilengések mellett érte el az adott pénzügyi termék. Minél kisebb a kilengés, annál kockázatmentesebb a termék, annál jobban alszunk a várható végeredmény miatt.
Ha megnézzük egy pénzpiaci alap teljesítménygrafikonját, mintha vonalzóval rajzolták volna. Ezzel szemben egy részvénypiaci alap grafikonja olyan, mint egy New-Yorki látkép sziluettje: kiugró csúcsok és mély völgyek egymásutánja. Itt már egyáltalán nem mindegy, hogy egy völgy alján vásároltunk és a csúcson adtunk el, vagy pont fordítva, a csúcson vettük és a völgy mélyén adtuk el.
Minél nagyobb a kockázat (minél nagyobb a szórás), az emberek annál nagyobb hozamot várnak el a terméktől. Ezt hívják kockázati prémiumnak. Normális ember nem fektet részvénybe 6%-os hozamígéretért, ha azt egy rizikómentes bankbetétben is megkapná.
Másik gyakori hiba, hogy az emberek csak egy év hozamát nézik. Az, hogy idén rosszul ment a tőzsde, nem jelenti azt, hogy jövőre is rosszul fog menni. Az, hogy az elmúlt 3 évben kaszálhattál évi 25%-ot az aranyon, nem jelenti azt, hogy ne bukhatnál rajta háromszor ennyit a következő 3 évben.
Milyen egyéb pénzügyi kockázattal kell még számolnunk?
A leggyakoribb a partner kockázat. Ez azt jelenti, hogy a cég, akitől kötvényt vettünk, vagy részvényt, tönkremegy. Esetleg a bank nem adja vissza a betétünket. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy több cégben és több bankban tartjuk a pénzünket. Minél rizikósabb egy partner, annál nagyobb hozamot várunk el tőle. Az államnak merünk adni pénzt 5%-on, a MOL-nak mondjuk 8%-on, egy noname, de nagyobb cégnek 12%-on, egy ismeretlen kicsi cégnek meg 20%-ért sem. Itt az állam és a MOL közötti 3% a partnerkockázati prémium. Ez mindig jusson eszedbe, amikor azt gondolod, hogy nagy ötlet 9,5%-on venni Q. pénzintézet kötvényeiből.
Következő a likviditási kockázat. Ez azt jelenti, hogy a kutya nem akarja megvenni tőlünk az értékpapírunkat. Ha MOL, vagy OTP részvényünk van, akármilyen rossz is a piac, két perc alatt el tudjuk adni a részvényünket. Ha viszont valami kis cég részvényeit birtokoljuk, lehet, hogy hetek, vagy hónapok telnek el, mire találunk vevőt a papírra, hiába van bevezetve a tőzsdére. Egy másik példa: a Diákhitel Központ által kibocsátott kötvények visszafizetését az állam garantálja, tehát kockázat szempontjából egyenértékű az állampapírokkal. Mégis 2%-kal magasabb hozammal forognak, egyszerűen azért, mert nem lehet könnyen, bármikor eladni őket, szemben az állampapírokkal. Itt 2% a likviditási kockázat prémiuma.
Újabb kockázat a hozamelvárás változásának kockázata. Amint azt már megbeszéltük, azért nem jó hosszú futamidejű, fix kamatozású termékben üldögélni éveket, mert nagyon ráfizetünk, ha közben megnő az elvárt hozam. Mondjuk ha ma veszünk egy 10 éves államkötvényt 7% éves kamatra, majd fél év múlva már 14%-os kamatot várnak el egy ugyanilyen papírtól, akkor mi 10 évig évente 7%-kal kevesebbet kapunk. Ezért minél hosszabb a futamidő, az emberek annál magasabb kamatot kérnek, mert annál nagyobb kockázatot vállalnak.
Újrabefektetés kockázata: Mit válasszunk? 7% os kamat három évre, vagy 6%-os kamat egy évre? Mi lesz, ha jövőre nem kapunk már 6%-ot, ha újra le akarjuk kötni a pénzt? Ez az újrabefektetés kockázata.
Deviza kockázat: ha amerikai részvényt veszünk, nem csak az amerikai részvények kockázatát futjuk, hanem azt is, hogyan mozdul el a forint-dollár árfolyam. Mert hiába hozott 10%-ot dollárban a részvénycsomagunk, ha közben 15%-ot gyengült a dollár a forinthoz képest.
Hirtelen nem jut több kockázat az eszembe, ha majd fog, beleírom utólag a cikkbe.
A konklúzió: felejtsétek el azt a szokásos hozzáállást, hogy a magasabb kamat/hozam jobb, mint az alacsonyabb, mert ez egyáltalán nem igaz, ez egy hatalmas tévedés, amiért nagyon sokan nagyon drága árat fizettek. Ugyanolyan kockázati szint mellett a magasabb hozam a jobb. Ebből csak ennyi igaz.
A másik: nincs ingyenebéd! Soha ne hidd el azokat a dumákat, amik 10-12-15%-os hozammal kecsegtetnek, kockázatmentesen. Ilyen nem létezik, csak a mesében, a háttérben ki lehet deríteni, miért is van prémiumhozam beígérve.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
*Nűnű:*
Ez nekem nagyon meredek téma, és igazából sosem értettem.<br />
Én azt hittem, hogy bemegyek a bankba, ahol ígérnek a pénzemért X%-ot. És a végén azt megkapom. Ha a bankigazgató háza megy rá, akkor is. Mert valahogy, ha én kapom a pénzt a banktól, akkor én a házammal felelek érte, a bank meg semmivel?<br />
Nálam az itt felsoroltak 99%-a kimeríti a tisztességtelenség határát.
*Kiszámoló:*
@Nűnű: van kamat és van hozam. A kamat elméletileg biztos, a hozam esetleges. A kamat az, hogy adj nekem egymilliót és én visszaadom azt plusz hat százalékot. A hozamnál fektess be és visszakapsz valamennyit. A hozam sokkal bizonytalanabb és senki nem is szokta garantálni.
*Nűnű:*
@Kiszamolo: <br />
akkor mi a garancia arra, hogy nem nyúlják le a pénzemet, amikor hozamról van szó? Beteszem, elisszák (elszívják, stb.) és a végén azt mondják, hogy bebuktad.
*Kiszámoló:*
@Nűnű: Azért ennyire nem durva a helyzet, az már sikkasztás lenne. De azt meg kell érteni, hogy a magasabb hozam reményében magasabb kockázatot is kell vállalnod és annak sajnos nem egyszer bukta a vége.
*rajen:*
@Kiszamolo: A kapzsiság benne van az emberi természetben. (Lassan járj, tovább érsz VS Kockázat nélkül nincs győzelem-hozzáállások különbsége.) Tkp. ez viszi előre (vagy inkább löködi valamerre) a gazdaságot. A legjobb emberi érzésre, egyenlőség, stb. épített rendszer csúnyán megbukott (kommunizmus), a legrosszabb ösztönökre épített meg virul (kapitalizmus). A kérdés az, hogy az állami szabályzás mennyire engedi az embereket hülyének lenni. Pilótajátékot szervezni bűncselekmény, kockázatos befektetéseket árulni nem az. A probléma az, ha az ember azt gondolja - azt próbálják gondoltatni vele - hogy a magasabb hozam ugyanolyan kockázatú, mint az alacsony. De ezt egy felnőtt ember sem gondolhatja komolyan.
*Kiszámoló:*
@rajen: Az emberek egyszerűen nem értenek hozzá és azt gondolják, hogy van magasabb hozam magasabb rizikó nélkül, pedig ez nem igaz. Ezért is akartam írni erről.<br />
<br />
Egyébként van jogosultsága a kockázatosabb termékeknek, csak tisztában kell lenni, hogy mit is jelent a kockázat.
*Alvarez:*
Nagyon jó, hogy leírtad a végére: nincs ingyen ebéd. Ezt kell mindenkinek megértenie, amikor a kihagyhatatlan pénzügyi befektetésekkel zaklatják. <br />
<br />
Nemrég végignéztem a PSZAF honlapjan a banki betétkamatokat. A versenyt a takarékszövetkezetek nyerték. Vajon miért? A válasz egyszerű: nincs mögöttük egy tőkeerős külföldi tulajdonos és a működési rendszerük, kockázatkezelésük is sokkal gyengébb, mint a nagybankoké. Emiatt rizikósabb náluk tartani a pénzt, ergo magasabb kamatot kénytelenek fizetni.
*rajen:*
Elindult a konkurencia is 🙂 :<br />
<br />
<a rel="nofollow" href="http://azenpenzem.postr.hu/">azenpenzem.postr.hu/</a>
*Kiszámoló:*
@rajen: nem konkurencia az. Örülök, ha más is ír hasonló témákról, azokat a témákat aztán elég cak belinkelni, ami azért kevésbé fárasztó, mint megírni egy cikket. 🙂
A kockázatot nem inkább hogy egy valószinüségi görbe irja le ?
Hogy mondjuk a töke x% nak elvesztésének a valószinüsége y% ?
Pl.álampapir esetén ha álamcsöd van akkor a teljeset bukjuk ?
De pl egy részvény esetén az 5% os esés benne van a szokásos
ingadozásban, mig egy 50% os veszteség valoszinüsége már nagyon alacsony.
Befektetés esetén (kiscég) pedig a veszteség valószinüsége a kiszállási értékknél kb.0 .
Komplexebb terméknél mint a bankbetét, a nyereség is kb igy változik.
Mivel lehet tehát pontosan mérni a kockázatot ?
Ilyen fogalmak hogy szórás segitenek ?
Van ennek bármilyen modellje ?
A szórással szokták mérni, amivel az a gond, hogy csak visszamenőleg áll rendelkezésre.
Ezért szokták azt mondani, hogy 95%-os valószínűség mellett, ez a szignifikanciaszint.
Ha tanultál statisztikát, ott vettetek ilyeneket.
A szórás feltételezi, hogy az eloszlás normális, azaz Gauss.
Nekem nem tünik hogy normális eloszlás volna ...
A szórás mindösze azt méri hogy elözö értékek mekkora tartományban mozognak. Nem feltételez semmilyen modelt a normális eloszláson kivül.
Másik kérdés : a jövöre nézve akkor semmilyen adatunk, modellünk nincs ?
Tudom hogy a multbeli teljesitmény nem garantálja a jövöbelit,
de egy befektetésnek csak vannak valamiféle valószinüségei
mondjuk pl. biztos hogy a népesség nö, az olaj véges, az arany válságban értékesebb stb.
Egyáltalán nem probálkozik senki társadalmi modelezéssel ?
De, rengeteg modellünk van. Mindenki más modellt csinál. Az egyik szerint az arany ára zuhanni fog a válság elmúlásával, a másik szerint most fog csak igazán erősödni, a harmadik szerint stagnálni fog éveken át. Mindegyik meg is magyarázza, miért.
Egy befektetést sokkal jobban mozgat az emberek viselkedése, ami kiszámíthatatlan, mint fundamentális alapok, amik mérhetőek többé-kevésbé.
Ha nem így lenne, nem buborékok és kidurranások sorozata lenne az összes befektetés.
Jó lenne, ha lehetne okosnak lenni, de nem lehet.
1. A szórás bármilyen eloszlás esetén értelmezhető, a várható értéktől való eltérés várható értékét jellemzi. (Értéke egészen pontosan a várható értéktől való eltérés négyzetének várható értékének gyöke, de a négyzetreemelés/gyökvonás csak azért került bele, hogy matematikailag könnyebben kezelhető legyen, cél, hogy az eltérés várható értékét jellemezze.) Jellemzőnek egyébként nem halálosan pontos, de nem is egészen semmitmondó, ott a Csebisev-egyenlőtlenség, ha a várható érték 100 és a szórás 5, akkor tetszőleges eloszlás esetén legalább 75% eséllyel 90 és 110 közötti értéket fogunk megifgyelni. 85 és 115 közötti értékre már legalább 88% az esély.. a szórás mérnöki szempontból egy könnyen kezelhető és mégis hasznos valami, és BÁRMIKOR ki lehet számolni.
2. A természetben általában minden olyan mennyiség normális eloszlású, ami apró hatások eredőjeként adódik. (Erre is van matematikai tétel.) Tipikus példa a testmagasság - az, hogy valaki milyen magas, az függ attól, hogy bizonyos gének megvannak-e vagy nincsenek, hogy táplálták kiskorában, volt-e beteg, stb. A végleges testmagasságot rengeteg apró hatás eredője adja. De ott az IQ, lövésnél a találati arány, ahol a hibalehetőségek adódnak össze, kosarasoknál hogy milyen arányban találnak bele a gyűrűbe.. nekem legalábbis hihető, hogy egy cég bedőlését vagy felemelkedését is apró hibák vagy nyerő lépések eredője, sok kis szerencse és pech eredője jelenti, tehát én nem tartom egészen hihetetlennek, hogy egy pénzügyi terméknél a várható kimenetel eloszlása igenis normális. Tehát pont ebbe belekötni szerintem nem feltétlenül okos dolog. (Annak ellenére, hogy a tényleges eloszlás valóban sok minden más is lehetne, pl. binormális vagy még több normális összege, stb.)