A nagy lakástakarékpénztári összefoglaló
Már régóta ígérek egy összefoglaló írást a lakástakarék-pénztárakról, ezért nekiszántam magam és megírtam nektek a Nagy Lakástakarékpénztári Összefoglalót.
Mivel elég nagy a téma, pontokba szedem, hogy könnyen érthető legyen.
Mi az a lakástakarék-pénztár, vagy LTP?
Egy államilag támogatott megtakarítási forma, ahol az éves befizetésünket az állam 30%-kal megtoldja, de maximum évi 72 ezer forinttal. Ebből következik, hogy havi 20 ezer, vagy évi 240 ezer forint a befizethető maximum a lakástakarék esetén. (A havi minimum cégenként eltérő, 1.000 és 5.000 között változik.)
Lakástakarék felhasználhatósága:
A támogatásért cserébe azonban csak lakáscélra lehet felhasználni az itt összegyűjtött pénzt. Ez lehet lakásvásárlás, építési telek vásárlás, nyugdíjasházba való beugró megvásárlása, meglévő lakáshitel elő vagy végtörlesztése, illetve meglévő ingatlan felújítása, korszerűsítése, bővítése.
Idei változás, hogy most már nemcsak lakáshitelbe, hanem lakáscélú lízingbe is fel lehet használni az összegyűlt összeget, illetve, ha már kiváltottuk a lakáshitelünket egy szabadfelhasználású hitelre, akkor azt is előtörleszthetjük belőle. De ha már azt is kiváltottuk, vagy eleve szabadfelhasználású hitelt vettünk fel, akkor az nem megfelelő.
(2009 júliusa előtt kötött 8 éves szerződések még szabadon felhasználhatóak a futamidő végén. Ez a lehetőség azóta megszűnt.)
Felújítás, fejlesztés címszóba nagyon sok minden belefér. A klasszikus festés, ablakcsere, tetőtér-beépítés és hasonlókon túl minden olyan tárgy, amit nem tudsz elvinni az ingatlanból. Beépített konyhaszekrény lehet, mozgatható hálószobabútor nem. Légkondi, beépített háztartási gépek, járda, kerítés, gáz bevezetése, jakuzzi, napkollektor, napelem és sok hasonló is elszámolható. Felállított medence az udvaron nem jó, de ha már be van ásva és van neki alapja, mindjárt mehet ugyanaz a medence.
Csak a saját tulajdonosban lévő ingatlanra használható fel, kivéve ha a másik ingatlan hivatalosan is a te használatodban van, például haszonélvezeti jogod van rajta. (Egyenesági rokonok közötti átruházhatóságról később.)
Csak papíron is lakóingatlanra lehet felhasználni az összeget. Sokan élnek külterületen épült lakóházban, ami a telekkönyvben ipari, vagy mezőgazdasági épületként lett feltüntetve. Arra nem tudod felhasználni ezt az összeget, hiába lakóházként van használva.
Milyen adóból kell visszaigényelni az évi 30% állami támogatást?
Semmilyenből. Szemben az összes többi támogatott pénzügyi termékkel, itt nem adóvisszatérítés van, hanem mindenki “alanyi jogon” kapja meg az éves befizetésének a 30%-át. Akkor is, ha nem fizet adót (nyugdíjas, gyerek, stb.)
Mi történik, ha menet közben változtatják az állami támogatások feltételeit?
Elvileg az a már megkötött szerződéseket nem érinti, csak a változás után nyitottakat. Eddig még mindig így volt.
Melyik lakástakarékpénztárt érdemes választani?
A lakástakarékpénztári törvény még azt is leszabályozza, mennyit lehet felszámítani havidíjként, ezért olyan hatalmas különbség nincs és nem is lehet a lakástakarékpénztárak között. Azonban a betéti és hitelkamatokban vannak eltérések, például az OTP lakástakaréknál 0,5%-os a legkisebb betéti kamat, 3% a legmagasabb, a Fundamentánál 1% és 3%, az Aegonnál 0,75% van csak, az Ersténél 1 és 2%-os termékek vannak. (Ez a négy szereplő van a piacon, ezek közül az Erste és az Aegon a két újabb motoros.)
A futamidőben is lehet különbség, például az OTP 4 éves szerződése 45+3 hónap, a Fundamentáé 49+3 hónap. Ha a legfontosabb szempont, hogy minél hamarabb pénzt kapj vissza, akkor ebben az esetben az OTP a nyerő. Más szempont esetén másik cég jöhet ki győztesnek.
Használhatjátok a lakástakarékpénztári kalkulátort, több szempont alapján tudtok eredményt listázni.
Milyen költségei vannak a lakástakarékoknak?
A legnagyobb érvágás a nyitási díj, ez általában a szerződéses összeg egy százaléka. A szerződéses összeg a teljes futamidő alatt befizetett pénz, az állami támogatások összege, az összes kamat plusz a felvehető hitel teljes összege (attól függetlenül, hogy akarsz-e hitelt felvenni.)
Gyorsan rájövünk, hogy minél nagyobb a havi befizetés, minél hosszabb a futamidő és minél több hitelt lehet utána felvenni, annál drágább a nyitási díj.
Forintosítva a nyitási díj összege kb. 25 ezer és 85 ezer forint között változik szerződésenként, ha havonta 20 ezer forintot akarsz megtakarítani.
Ezen a táblázaton megcsodálhatjuk, mennyire számít az a megtérülésnél, hogy a nyitási díjat elengedi-e vagy sem:
(Havi 20 ezer forint, 1%-os kamatozású “hitel” termék.)
Ezen túl fizetsz havi 150 forint számlavezetési díjat és ha valami módosítást kérsz, az általában 2.000 forint alkalmanként.
Milyen futamideje van a lakástakaréknak?
A törvény szerint minimum 4 év maximum 10 év. Ha 4 év előtt felmondod, az addigi állami támogatásokat kamatokkal együtt vissza kell fizetned, de a tőkédet és annak kamatait megkapod. Ha hosszabb időre kötötted, de 4 év után felhasználod, az állami támogatás jár, ha igazolod a lakáscélt. Ha kötöttél egy 10 éves szerződést, de már megbántad, kérj egy szerződésmódosítást és használd fel négy év után lakáscélra a lakástakarékodat.
A lejárat után még van egy 3 hónapos várakozási idő, mielőtt kifizetnék ezt az összeget. Azonban ez idő alatt is lehet befizetést tenni, arra is jár az állami támogatás.
Milyen típusai vannak a lakástakarékpénztári szerződéseknek?
A lakástakarékpénztárak nem csak betétgyűjtésre alkalmasak, hanem utána alacsony kamatozású hitelt is vehetünk igénybe pár évre lakáscélra, ha akarunk.
Ennek a hitelnek az összege és a kamata attól függ, hogy mennyit és milyen kamat mellett takarékoskodtunk.
Ezért megkülönböztetünk “hozam” és “hitel” termékeket, mindegyiknél van több futamidő.
A “hozam” termékek magasabb kamatozásúak (cégtől függően 2-3%, az Aegonnál csak 0,75%-os termék van), az esetleges hitel ugyanannyi lehet, mint amennyit összegyűjtöttünk betétben a futamidő alatt. A hitel kamata is annyival nagyobb a “hitel” termék kamatánál, mint amennyivel több kamatot kaptunk a gyűjtési időszak alatt a saját pénzünkre.
(A pletykák szerint meg akarják szüntetni a 3%-os termékeket, mert a jelenlegi kamatkörnyezetben nem éri meg a pénztáraknak.)
A “hitel” termékek sovány kamatozásúak (0,5-1%), cserébe ennyivel alacsonyabbak a hitelkamataik plusz általában nem csak annyi pénzt kapunk hitelre, amennyit mi magunk is összegyűjtöttünk, hanem annak általában a másfélszeresét.
Amennyiben várhatóan nem kell hitel, vagy nem biztos, hogy kell, csak a hozam terméket válasszuk, hiszen magasabb kamatozású a megtakarítási része, a felvehető hitel kamata is annyival magasabb csak, amennyivel mi magunk is többet kaptunk.
Ha biztos kell hitel és minél több, akkor válasszuk a hitel terméket.
(Vigyázzunk, gyakran igyekeznek minket a hitel termék felé terelni, mert ez természetesen jobb a cégeknek, ha nem veszünk fel hitelt utána.)
A szerződés megkötése után a futamidő módosítható, de a típus (hozam vagy hitel) már nem, ezt tartsuk szem előtt.
Mennyi a kamata a lakástakarékpénztárak hiteleinek?
Első megjegyzés: felejtsük el a hangzatos kamatokat, mindig a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) értékét nézzük. Jól hangzik a 3,9% kamat, csak ha éppen van még mellette 1% kezelési költség is, ráadásul nem az aktuális tőketartozásra, hanem az év eleji összegre vetítve, akkor gyorsan kiderül, hogy ennél jóval többet kell fizetnünk.
Megkülönböztetjük a lakástakarékpénztárhoz automatikusan járó hitelt, aminek a kamata rögzített és nem változhat, illetve a lakástakarékok által kínált egyéb hitelek kamatai, amelyek bármikor változhatnak, ha a mögöttes referenciakamat változik. (Hitelbírálat mindig van, ezért csak akkor “automatikus” a hitel, ha hitelképes vagy.)
A rögzített hitel összege a teljes megtakarításunkkal megegyező összeg, vagy annak a másfélszerese, amint erről volt szó kicsit fentebb. (Vagyis nem túl sok pénzről beszélünk.) Ezen hitelek THM értéke 5,23 és 7,8% között szóródnak.
Ezeknél a hitelajánlatoknál most vannak jobbak a piacon normál hitel esetében is, de ne felejtsük el, hogy míg azok bármikor megváltozhatnak, ezek fix értékek. (Jelenleg történelmi mélyponton vannak a kamatok, amik bármikor emelkedhetnek. Ez jó lesz a betéteseknek, de nagyon rossz a hiteleseknek.)
A Fundamenta ad egyéb hiteleket is, amiket nem lejáratkor, hanem akár már az induláskor igénybe vehetünk. Ezek kamata magasabb és bármikor emelkedhet is. Ezeknek a hiteleknek a THM-jeibe úgy tűnik, beleszámolják az állami támogatást is, mert másként nem lehet, hogy alacsonyabb a THM érték, mint a fizetendő kamat, márpedig ez van írva a Fundamenta oldalán. Mivel van kezelési költség is, kezeld óvatosan a hitelkamatok értékét.
Hány évre érdemes lakástakarékot kötni?
Na ez az. Sokan leakadnak annál, hogy az éves befizetésekre kapnak 30% támogatást. Igen ám, de ez csak addig nagy bóni, amíg a szerződés elején vagy. (Csak hogy értsd: nem a bennlévő pénzedre kapsz állami támogatást, csak az éves befizetéseidre.)
Az első évben befizetsz 240 ezret összesen, erre kapsz egy halvány kis kamatot, plusz 72 ezer állami támogatást. Ez eddig szuper.
Azonban amikor már benn van 2 millió forintod, akkor is csak 0,5-1% vagy 3% kamatot kapsz és abban az évben is csak 72 ezer az állami támogatás, ami már a kétmillióra vetítve csak egy igen szerény 3,6%. Ehhez hozzácsapod a 0,5-3% kamatot, még mindig nagyon halvány.
Ezért van az, hogy a négy éves, 1% kamatozású termék hozama (EBKM) tokkal-vonóval 10,56%, 10 évre már csak 4,99% és ráadásul még lakáscélra is kell felhasználnod. (Az EBKM azt jelenti, hogy ha ennyit kamatozna máshol a pénzed, ugyanott lennél, mint a lakástakarékkal, csak éppen nem kellene lakásra felhasználnod. Azért az a 4,99% nem túl combos ajánlat így megvizsgálva. Most a prémium állampapír is ad 4,7%-ot, TBSZ számlán szintén kamatadó-mentesen és még a felhasználása sincs megkötve.)
Tehát lakástakarékot csak négy, esetleg öt évre érdemes kötni (9-14% kamatnak megfelelő hozam, kamatadómentesen), utána már radikálisan esik az előnye az egyéb megtakarításokkal szemben, miközben a kötöttsége nem változik.
Na de még a 3% kamat is szép, állami támogatás nélkül.
Ez egy gyakori hiba. Ne abból indulj ki, hogy ma mennyi a banki kamat, hanem hogy 5-10 év átlagában mennyi várható. Ha szerinted ilyen alacsony marad éveken át, akkor vágj bele nyugodtan egy lakástakarékba csak a kamat miatt. Ugyanaz igaz rá, mint a lakástakarék hitelére. Ebben a pillanatban nem túl versenyképes a lakástakarék hitele és vonzó a betéti kamata. De egy várható kamatemelési sorozat után már nem lesz vonzó a betéti kamat, ellenben újra versenyképes lesz a lakástakarék hitele.
Lakáshitel mellé is érdemes kötni lakástakarékot, kihasználva az állami támogatást
Ez egy újabb hiba. Ugyanis nem a maximum 10-14%-ot nyered meg, hiszen azt a pénzt, amit a lakástakarékba fizetsz, fizethetnéd a hiteledbe is, így csökkenne a tőketartozásod és ezzel a banknak fizetendő kamatodat.
A te hasznod csak az általad fizetett banki kamat és a lakástakarék hozamának a különbsége, ami nem több, mint pár százalék. Ha sikerült egy 4,99%-ot hozó 10 éves szerződést kötnöd a hiteled mellé, aminek a kamata 7%, akkor egyenesen csúnyán ráfizetsz arra, hogy van lakástakarékod. Erről már írtam bővebben itt: Lakástakarék, az évszázad üzlete.
Tehát megérheti, de általában fillérekről van szó, ha egyáltalán, messze nem annyi pénzről, mint az emberek gondolják. (Mert elfeledkeznek arról, hogy közben ugyanarra a pénzre kamatot is kell fizetniük a banknak. Tulajdonképpen a hitelből fektetnek be a lakástakarékba.)
Mi az előnye a lakástakaréknak?
Az állami támogatás miatti magasabb hozam, a kiszámíthatóság, a kamatadó-mentesség, az OBA betétvédelmi alap garanciája.
A lejárat után nem túl magas, fix kamatú kölcsönt vehetünk még fel a lakástakarékból, ha hitelképesnek találtatunk.
Mik a hátrányai a lakástakaréknak?
Csak rövid futamidő mellett éri meg, de négy év alatt nagyon szerény összeg gyűlik össze, 1,3-1,4 millió forint. Ez ahhoz édeskevés, hogy bármi értelmeset is kezdjünk vele, ahhoz meg rengeteg, hogy csak úgy parlagon álljon.
Visszatérő kérdés a tanácsadások alkalmával, hogy “de mi a csodát csináljak a lakástakarékommal?!” S bizony erre gyakran nincs jó válasz. Ha nem tudod elsütni a rokonaid körében az összegyűlt pénzt, akkor csak vakarod a fejed, hogy most mi legyen vele, ha se lakásod, se lakáshiteled nincs, az összegyűlt egymillióból pedig nem is lesz saját lakásod.
Ezért a “30% állami támogatás” bűvöletéből essél ki és józanul gondold végig, hogy lesz-e értelmes felhasználási célod 4-5 év múlva, vagy csak bajnak lesz a nyakadon a szerződésed. Természetesen ha például egy tervezett házfelújításra gyűjtesz, vagy van annyi önerőd még pluszba, hogy 4 év múlva meg is vedd a lakásod, akkor minden rendben van, de ez a ritkább eset. A legtöbben úgy vágnak bele, hogy fogalmuk sincs, mi lesz a pénzzel négy-öt év múlva.
Másik probléma, hogy az állami támogatások egyre többe kerülnek, már évi 35 milliárd felett van ez az összeg.
Hamarosan egymillió család rendelkezik lakástakarékpénztári szerződéssel a durván négymillió háztartásból. Ha minden családban lenne már szerződés, akkor az állam mindenki egyik zsebéből kivenné adózáson keresztül, amit a másik zsebébe betesz állami támogatás címén. Az emberek a saját pénzüknek örülnének és annak, hogy ezért cserébe 1%-os kamatot kapnak plusz még lakáscélt is kell igazolni. De hát ezt nagyon kevesen gondolják így végig.
Állami támogatások nélkül a lakástakarékok hozama évi mínusz(!!) 1-1,5% is lehet a költségek miatt. Vagyis kizárólag az állami támogatások miatt van pluszos, vay értelmezhető hozamuk.
Mi történik, ha nem lakáscélra használom, vagy nem tudom igazolni a cél megvalósulását?
Ha még kiutalás előtt rájössz, hogy nem fog összejönni a lakáscél, akkor az állami támogatásokat és azok kamatait levonva, csak a saját tőkédet és kamatait kapod meg.
Ha már felvetted a pénzt az állami támogatással együtt, de határidőn belül nem mutatod be az iratokat (hiteltörlesztésről, számla a felújításról, stb.), akkor felszólítanak, hogy fizesd vissza az összeget. Ha nem teszed meg, adók módjára hajtja be az állam.
Mivel tudod igazolni a felhasználást?
Tulajdonlap a vásárlás tényéről, építési engedély, hitelintézet igazolása az előtörlesztésről, illetve saját névre szóló számlák a felhasználásról. A számla keltezése nem lehet régebbi, mint a lakástakarék lejárata, erre vigyázz. Ha az elvégzett munkáról nincs számla, lehet kérni, hogy értékbecslő állapítsa meg, hogy mennyibe került a munka, anyagköltség nélkül.
A magyar rögvalóság az, hogy ha számlát kérsz a mestertől a festésről, ablakcseréről, bármiről, mindjárt legalább 30%-kal drágább lesz a munka, úgyhogy mindjárt nem éri meg az egész lakástakarékos gyűjtögetés. Ilyenkor vihetsz a saját nevedre szóló számlát az alapanyagokról és kérhetsz valami 12 ezer forintért értékbecslést a munkadíjról.
Hogyan ellenőrzik, hogy a számlán benyújtott felújítás valóban megtörtént-e?
Sehogy. Bár elvi lehetőség lenne rá, de a lakástakarékoknak ez nem érdeke és embert sem alkalmaznának ilyen célra. Én még nem hallottam olyan esetről, amikor bárhová is kimentek volna ellenőrizni.
Persze ha egy 49 négyzetméteres panelra nyújtasz be egy 5 milliós csempevásárlásról szóló számlát, lehet, hogy kíváncsiak lesznek, hová sikerült ennyi csempét felhasználni.
Hogyan tudod megtöbbszörözni a havi 20 ezres maximális megtakarítást a lakástakarékkal?
Egy ember egyszerre csak egy szerződésnek lehet a kedvezményezettje, ezért ilyenformán elég limitált a lehetőséged. Azonban senki nem tiltja meg, hogy ne csak magadnak kössél szerződést, hanem minden olyan egyenesági hozzátartozódnak, aki még nem rendelkezik lakástakarékkal.
Ugyanis egy pár éves változás szerint most már az egyenesági hozzátartozók egymásnak felajánlhatják a szerződéseiket lejárat után. Lehetsz te az összesnek a szerződője és csak a rokonaid a kedvezményezettjei.
Azonban nagyon vigyázz, ha a gyerekeidre kötnél, akik lejáratkor nem érik még el a 18 éves kort. Itt ugyanis több lakástakaréknál gyámügyi engedélyt kérnek, hogy felhasználhasd a pénzt, amit vagy megkapsz, vagy nem, vagy úgy kapsz meg, hogy a gyerek is kapjon tulajdonrészt az ingatlanban, ami később lesz szívás, amikor eladnád a házat, vagy hitelt vennél fel rá.
“Kiskorú vagy gondnokság alá helyezett lakás-előtakarékoskodó vagy kedvezményezett javára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét vagy a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább ötvenezer forintot meghaladó mértékű megtakarítás kifizetésére csak az illetékes gyámhivatal határozatának megfelelően kerülhet sor”
Érdekes módon tudtommal a Fundamenta nem kéri ezt az igazolást lejáratkor. Ezért lehetőleg ne a gyerekre kössél lakástakarékot, hanem a szüleidre és testvéreidre, ha mégis, akkor Fundamentát válassz.
Akciós nyitási feltételek
Több lakástakarék szokott akciózni időszakosan, azonban érdemes tüzetesen átolvasni a feltételeket. Gyakran előfordul, hogy az akció:
– Csak a rosszabb, alacsonyabb kamatozású termékre vonatkozik, amivel rosszabbul jársz, mint a magasabb kamatozású termékkel akció nélkül.
– A cég egyéb termékeiből is be kell vásárolnod (bankszámla, egészségpénztár, stb.) és a szerződésed futamideje alatt azt sem mondhatod fel. Nyitni csak azért egy bankszámlát havi 400 forintért, hogy spórolj öt év alatt 20 ezret, nem biztos, hogy nagy befektetés.
– Kiemelt kamatot kapsz, de csak egy évig. Pont az első évben, amikor még semmi pénzed nincs bent. Az első évben még a magas kamatozású termékre is csak 3.600 forint kamatot kapsz összesen. Ha ezt megtriplázom egy évig, attól sem kell nagyon hanyatt esni, ha közben kifizetsz 50 ezret nyitási díjra.
– Az akció csak online érhető el, vagy csak a bankfiókokban.
Na, remélem most már okosabbak vagytok lakástakarékpénztár ügyében.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Gábor
Nekem, amikor eltörlesztettem (bár nem LTP-ből, de szerintem ez mindegy), akkor a bank az adott napog kiszámolta az előző havi törlesztőnaptól eltelt időre a kamatot, és az előtörlesztett összegből ezt is kifizettem.
Röviden a tőkéből ezzel a kamattal csökkentett összeget törleszti csak elő. Ezt kompenzálja, hogy a következő törlesztéskor a kamatot csak az előtörlesztés napjától számolja, így akkor a tőkéből többet fog törleszteni. Ez a különbség persze nem pont annyi lesz, mint, amennyivel kevesebbet előtörlesztettél.
Ezért az előtörlesztést célszerű a havi törlesztőnap utáni napra időzíteni. Ekkor csak 1 napi kamatot számol.
Tegnap kötöttem meg a harmadik és negyedik LTPmet az OTPnél. (hitelrötlesztés illetve energetikai felujítás/beruházás lehet a jövőbeli cél) Előtte érdeklődtem az ügyintézőnél a kiskoró nevére köztött gyámhatósági engedélyhez kötött felhasználásról, és a következő választ kaptam:
“A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján részben módosultak a kiskorú lakáselőtakarékoskodóval és kedvezményezettel kapcsolatos szabályok a Lakástakarék szerződések kifizetése (kiutalás, felmondás) vonatkozásában.
Ennek alapján lakás-előtakarékossági szerződés felmondása és kiutalása esetén a kiskorú lakáselőtakarékoskodó vagy kedvezményezett részére történő bármekkora összegű megtakarítás kifizetéséhez nincs szükség gyámhivatali határozatra . Ezen esetekben a megtakarítás kifizetése a kiskorú törvényes képviselője (szülő) részére történik.”
A.
A lakásfelújítás klasszikusan az a terület, ahol a “mesterembrek” ÁFA nélkül vagy féláfával dolgoznak. Így semmi képp nem éri meg.
1. a lakástakarék levonhat-e a kiutalásért valami költséget? Tudtommal nem, a tranzakciós illetéket sem. Tehát a záró egyenleged kerül átutalásra a hitelszámlára.
2. a hitelező bank felszámít-e valami költséget? Ez attól függ, hogy az előtörlesztés számodra ingyenes-e. Bizonyos esetekben, és mértékben törvényileg kötelező ingyenes előtörlesztési lehetőséget biztosítani, de lehet, hogy a Te bankod ennél is kedvezőbb feltételeket biztosít. Az én hitelemen korlátlanul ingyenes az előtörlesztés.
“A magyar rögvalóság az, hogy ha számlát kérsz a mestertől a festésről, ablakcseréről, bármiről, mindjárt legalább 30%-kal drágább lesz a munka, úgyhogy mindjárt nem éri meg az egész lakástakarékos gyűjtögetés. Ilyenkor vihetsz a saját nevedre szóló számlát az alapanyagokról és kérhetsz valami 12 ezer forintért értékbecslést a munkadíjról.”
Többször felmerült az alacsonyabb szerződéses összeg + max befizetés kombó.
Jelentem, nem csak a szerződéses összegig jár az állami támogatás, hanem a teljes befizetett összegre, max évi 72e Ft. A hölgy ezt “túltakarításnak” nevezte. Ebben az esetben értelem szerűen nem kapok hitelt, de a kifizetéskor a teljes bentlévő összeget kell lakáscéllal igazolni.
Konkrétan: 4é4h, 1% kamat, havi 5e ft, 800e ft szerződéses összeg, 8e ft induló ktgs + 8 ft szlavezetés, de havi 20e fttal fizetve 1.3M lesz bent a végén.
Emellett -legjobb tudomásom szerint- ha valaki mégis szeretne a végén hitelt, akkor a szerződés módosítási díj 2e ft + a megemelt-már kifizetett szerz. összeg 1%-a, max 32e-8e=24e ft. Így 2e ft bukót kb. kompenzálja a 24e ft 4 éves kamata. (Ezt lejárat legvégén nem lehet.)
3%-os szerződésre kicsit mások a számok.
Nekem fundis szerződésem van, a többit nem ismerem.
akinek van 2009. június 30. előtt kötött – legalább 8 éves időtartamú – szerződése annak érdemes ún. “megosztást” kérnie (Fundánál így hívják)amit kérhet több személyre (gyerekre is csak adószámot kell igényelni)és szabadfelhasználású. Ha maximális 20 ezret fizeted néhány évig a 30%-os állami támogatás jó kis kamat vs. jelenlegi banki kamatok. Nekem most utalják:-) de megy Erste-s törlesztésbe. Hála Miklósnak még épp tudtam előrelátó számlát nyitni így ingyen lesz a törlesztés. Jövök neki egy jó üveg borral vagy egy Akadémiás jelentkezéssel:-)(Ersténél maguktól nem ajánlották). Fundánál nem nagyon reklámozzák de engem anno felhívott külön a kapcsolattartóm “megosztás” ügyben. OTP-nél nem tudom, nekem 1x volt náluk és valószínű az volt az utolsó. Aegon/Erste újak így ott ezt nem lehet megcsinálni. Én maradok Fundánál és nem nyitok máshol.Remélem tudtam valakinek segíteni.üdv
A havi “torleszto” fix kb 10%, es a szerzdesben az all, hogy ”csokkenhet”, ha lejjebb megy a jegybanki alapkamat.
Hat elegge lent van, ezert felhivtuk a fundas ugynokunket,
aki kozolte, felejtsuk el, nem lesz kevesebb.
Az uj szerzodeseket kb. 4%-kal alacsonyabb kamattal kotik.
Lehet tenni valamit, hogy kevesebb legyen a havi ”tortleszto”? Tavaly nyaron elvesztettem a munkamat, de mindig pontosan fizetunk. Koszonom a valaszt!
Attól eltekintve, hogy hitelem egy részét kiváltottam (előtörlesztés) tegnap 2db OTP lk megtakarítással (2.7M Ft), sajnos még mindig sok a tartozásom. Aki esetleg tudna segíteni, hogy ez így technikailag megoldható-e, megköszönném. Hitel a feleségem nevén van, 50% tulajdonos vagyok a lakásban, én mint kézfizető kezes szerepelek a szerződésen. Lakáskasszákat kötnék alábbiak szerint:
– 1 lk-n szerződő vagyok, és kedvezményezett is.
– 1 lk-n szerződő vagyok, feleségem a kedvezményezett.
– 1 ln-n feleségem szerződő, anjya a kedvezményezett .
– 1 ln-n feleségem szerződő, nagyanjya a kedvezményezett.
Azt mondták, hogy egyeneságon a nagyszülő is lemondhat unoka részére. Ha ez igaz, akkor ez 5.2M Ft 4 év múlva.
Szerintetek?
Közeli hozzátartozó. A kedvezményezett lehet a férj?
Kérdésem a következő: van egy 5 tagú család abból az egyik gyereknek van 5 szerződése a családtagok pedig a kedvezményezettek. Az tiszta hogy a gyerek a szülők által kapott részt felhasználhatja ajándékozási illeték fizetés nélkül, de mi van a másik 2 testvér nevére szóló összegekkel. Azután van ajándékozási illeték? Vagy egy családban mindenki közeli hozzátartozó és nem számít hogy oldalági vagy egyenesági? Vagy egyáltalán minek számít ez az egész?
A Fundamentánál (és csak ott) lehetséges egy MEGOSZTÁS-nak hívott dolog. Ez annyit tesz, hogy a futó szerződésedet “megosztják”, és létrehoznak pluszban egy a futó szerződéssel egy idős (!!), azonos feltételekkel (kamat, megtakarítási időszak vége, stb) rendelkező “gyerek” szerződést. Ha az “apa” szerződés nem kerül azonnal kifizetésre, hanem párhuzamosan megmarad, akkor az új szerződéshez új adószám kell. Ha a régi “szülő” szerződés már meghaladta a minimális megtakarítási időt, bármikor kifizethető stádiumban van, akkor az új szerződés is bármikor kifizethető lesz, persze az 0 Ft-tal indul és rakni kell bele a 20.000 Ft-okat, de az állami támogatás mindkettőre jár. A pláne, hogy a gyerek szerződés azonnal tovább osztható, stb., stb.
Ha egy szerződést négy év után meghosszabbítunk mondjuk 10 évre, leágaztatunk belőle egy új szerződést (az eredeti szerződésben gyűjtött összeget kifizettethetjük magunknak, ha maximalizálni akarjuk az elérhető EBKM-et), melyet tovább ágaztatva (új egyenesági adószámokkal persze) olyan szerződéseket kapunk, melyek még 6 évig megkapják az állami támogatást, és a leágaztatás után bármikor felhasználhatóak. Így 2 évente kiforgatva a pénzt már egész tisztességes EBKM lesz elérhető, ha végig meglesz a lakáscél.
Nyilván nem mindenkinek ez a megoldás a megtakarítás jó helyre pakolásának, de előre látható lakáscélnál ennél jobb nem nagyon van.
Majd azért írd ide, légy szíves, hogy csak ezért emelted ki innen a két utóbbi hozzászólásomat, mert foglalkozni akarsz vele részletesen, vagy csak valami más ok miatt nem tetszett.
Köszönöm!
Hamarosan lejár 2 LTP szerződésem. Előre láthatóan lakáshitel önerőként szeretném felhasználni, de az LTP lejáratakor még nem lesz folyamatban az adásvétel. Jobb szeretném, ha az összeg kápé a kezemben lenne, majd amikor a szerződésre sor kerül, akkor fizetném ki önerőként.
Az OTP honlapján azt írják, hogy a kiutalt összeg bármelyik fiókban felvehető.
A lakáscél igazolása pedig a később keletkezett adásvételi szerződés lenne, amelyben első vételár részletként legalább akkora összeg szerepelne, mint a LTP-k kifizetése volt.
Ez így működhet?
Mindkét szerződés szerződője én vagyok, de az egyik kedvezményezettje édesanyám (aki nem lesz érintett a későbbi adásvételben)
“Előre láthatóan…” – azt azért nem árt tudni, hogy a kiutalás kérésekor meg kell mondanod, hogy mire szeretnéd felhasználni.
“később keletkezett adásvételi szerződés lenne” – gondolom azért, mert jelenleg még nincs meg a kiszemelt lakás. Nem árt tudnod, hogy a kifizetéstől 3 hónapod van felhasználni az összeget, nem biztos, hogy ezt választanám a helyedben, mert ha nem lesz meg időben, akkor nem tudod igazolni a lakáscélt és fizetheted vissza az állami támogatás részt.
Egyébként, ahogy kridli írta, szerintem is csak akkor fizetik ki a pénzt, ha lakásfelújításra tervezed felhasználni, így utólag számlákkal kell igazolnod. Lakásvásárlás esetén közvetlenül az eladónak utalnak. Ha a hitelrészt is kéred, akkor ez biztos. Ha azt nem, akkor azért nem esküdnék meg rá, menj be az OTP-be, lehetőleg egy nagy fiókba, ahol van hozzáértő
Ott is érdeklődőm. Ha valami érdekel, a lehető legtöbb helyen megkérdezem, hogy tájékozott döntést tudjak hozni. Volt már olyan, hogy a “hivatalos” verzió is csak egy opció – hogy azt ne mondjam sablonválasz – volt.
Köszönöm a válaszokat!
Hiába mond itt neked bárki bármit, sőt, hiába mondanak az otp fiókban bármit, ha tévedünk/tévednek, akkor te jársz pórul. 🙁
Az extra befizetésre is megkapod még a 30% állami támogatást, és esélyes, hogy több kamatot kapsz rá, mintha a bankszámládon vagy kp-ban tartanád, így szerintem semmi nem szól amellett, hogy felvedd a pénzt mielőbb, majd otthon őrizgesd amíg szükség lesz rá.
Cserébe ott a rizikó, hogy kifutsz a határidőből és fizetheted vissza az állami támogatást.
azért nem hozza ugyanazt az OTP
– mert ott nincs 3% kamatozású
– nem lehet hitelkártyával fizetni, így nincs a befizetésre 1-4% azonnali visszatérítés, ami több mint a kamat…
– a futamidőt a fundamentánál is meg lehet rövidíteni, ha a 4 naptári év letelt fel lehet mondani a szerződést, akkor is, ha akár 10 évre kötötted (ennek a 3% kamatnál van jelentősége, mert azt már nem lehet csak 6/8? évtől kötni.
Én a Fundamentánál nyitnám, havi 5000 megtakarítással 3% kamatozásút, a lehető legrövidebb futamidőre (ebben nem vagyok biztos, hogy jelenleg 6 vagy 8 év).
Így van szerződéskötési díj (8 éves 5ezresre kb. 12ezer Ft, ha van 6 éves 3%-os, akkor csak 8ezer), de ez bőven megtérül.
Nyitás után befizetem hitelkártyával az éves 240ezret, erre hitelkártyától függően azonnal jön 2400-9600 Ft jóváírás, és a teljes összeg egész évben kamatozik 3%-ot, év végén jön a 72ezer jóváírás.
Köv. megtakarítási év elején ismét 240 ezres befizetés, és így tovább.
A 48. hónapra fel lehet mondani, annak ellenére, hogy 6-8 évre kötöttük, így csak 4 évig van bent a pénzünk.
Ettől már csak a meglévő szerződés megosztása jobb, azzal lehet elérni akár 37%-os hozamot is…
viszont attól hogy 7-8 évre nyitod, nem vagy köteles végigvinni, 48 hónapra fel lehet mondani.
Persze így bukod a magasabb szerződéskötési díjat, de ha havi ötezerre nyitod, akkor ez nem nagy összeg, 8 évre 12 ezer ha jól emlékszem (én még 4 évre nyitottam, arra hatezerpárszáz Ft volt).
Viszont ezt a 12 ezret bőven visszahozza a 3% kamat és a hitelkártyás visszatérítés.
A 240 egy évre befizetése jó ötlet, megjegyzem. Csak abban nem vagyok biztos, hogy kifizetve a szla nyitásit díjat, nem használva hitelkártyát, plusz elesve a 72 ezertől megéri-e a 3%-ossal szórakozni.
Csak akkor veszted el az állami támogatást, ha 4 évtől korábban mondod fel, mert az LTP törvény szerint 4 év a minimum futamidő.
Az OTP úgy csinál 45 hónapig fizetőst, hogy 3 hó kiutalási idővel épp megvan a 48 hó. Itt egyébként fizethetsz még a kiutalási idő alatt, arra is kapsz majd állami támogatást, érdemes is, így jobb lesz a hozamod.
A funda legrövidebbjét 48 hónapig kell fizetni +3 hó a kiutalás. De mivel a törvény lehetőséget ad 48 hónap után az állami támogatás felvételére, akármilyen szerződést is kötöttél, 48. hónapra felmondhatod, jogosult vagy az állami támogatásra (persze lakáscél kell).
A hitelkártyára csak annyit tudok mondani, hogy csak a családban lévő 4 fundamentára kapok évente 38400 Ft jóváírást, a HK költsége 3990+12×249 Ft/év.
Persze nem csak a fundamentát fizetem vele, hanem az utolsó kiflit is, így évente bőven 100ezer feletti a hozam, nekem megéri.
Mi alapjan dontik el, hogy te valojaban melyik osszegre szerzodtel?
Mert hiaba fizetsz be nehe 20e ftokat, ezzel lehet, hogy megse haladod meg a szerzodeses osszeget.
Meg aztan amugy se egyszeru, mert nem mindegy, hogy 8 eves 10e ftos, vagy 4 eves 20 ( ezeknek majdnem ugyanakkora a szerzodeses osszege )
Mi a felesegemnek kotnenk uj lakaskasszat + en lehet majd megosztanam a sajatomat. Viszont neki Fundamentasat biztos nem kotunk, mert mar lasan fel eve huzzak a kifizetest, es az nem tul vicces. Mindig talalnak valami hianyt, de amikor bent voltunk az irodajukban, akkor az ugyintezo nem szolt, hogy nem vittunk mindent…
Igaz nekem még régi kártyáim vannak, de többnyire ma is igaz, hogy egy hitelkártya birtoklása éves 7-8000 Ft-ba kerül. Van ahol 12×600 Ft havidíj van, 0 éves díj, máshol csak 7-8000-es éves díj, és van ahol megosztják, 4000 kártyadíj + 2-300 havidíj.
Összességében szinte mindenhol 8000 egy standard HK éves költsége.
A visszatérítés jellemzően 1-5% között szór, van ahol kp-ban, van ahol partnernél felhasználható krediteket gyűjtesz, olyat kell választani ami neked a leghasznosabb.
Ezen kívül sok helyen van még valami extra kedvezmény a partner(ek)nél.
Ami hátrányára változott: egyre több mai kártyánál korlátozzák a max. visszatérítést havi 3-5000 Ft-ra.
A piacon tényleg nem jó, de azon kívül szinte mindenhol, étterem, kocsma, bármi. Kivéve építőipari szolgáltatások, mert nincs számla 🙁
Bár az otp-nél sem jobb a helyzet egy kis fiókban, ahol nincs külön “LTP specialista”.
Szerencsére sok szerencsétlen után végre találtam olyan fundás képviselőt, aki érti a dolgát, ehhez persze nem árt, ha az ügyfél maga ismeri a lehetőségeket és tudja mit akar, akkor nehezebb átverni