A nagy vasútmánia

Hozzávetőlegesen tíz éve megjelentek az első, erős kompromisszumokkal ugyan, de használható elektromos autók a piacon. (A kilencvenes évek próbálkozásait inkább hagyjuk ebből a szempontból.)

Sokáig nem sok vizet zavartak, csendben fejlődtek, mára már használható szintre fejlesztve a hatótávot. Bár még mindig túl drágák, érdemi mennyiségben csak bőkezű állami támogatással és a károsanyag-kibocsátás állami szabályozásának kényszerével lehet eladni őket, illetve a gyárakat gyártásra kényszeríteni, de már itt vannak közöttünk.

Még mindig csak az eladott autók 1-2%-át teszik ki az elektromos és plug-in autók a világ gazdagabb felén is, azonban valamit megláttak bennük a befektetők. A leghíresebb elektromos autógyár részvényára megtízszereződött egy év alatt, egy másik cég még egy darab járművet sem gyártott, de már most 20 milliárd dollárt adtak érte a befektetők, több kínai cég árfolyama is kilőtt, miközben egy lépés távolságról nézve semmi nem indokolja ezt a lelkesedést, semmivel nincsenek jobb bőrben ezek a cégek, mint egy éve.

Azonban nincs új a nap alatt, érdemes megismerkedni a brit vasútmánia történetével az 1840-es években.

Az első jelentős, utazásra is használható vasútvonalat 1830-ban adták át Liverpool és Manchester között (Előtte volt néhány ló vontatta rövid ipari vonal már 1801-től, az első ipari vonalat, ahol már gőzmozdonyt használtak, 1825-ben adták át.).

A negyvenes években a gazdasági válság miatt a jegybank kamatot csökkentett, ezért sokan kerestek alternatív befektetési lehetőségeket a kötvények helyett. 1825-ben hatályon kívül helyezték a bő száz évig érvényben lévő Buborék törvényt (erről beszéltem az Akadémián), ami addig akadályozta a részvénykibocsátást, így semmi nem gátolta a vasúti cégeket, hogy részvényeket bocsássanak ki.

Az akkori, szélsebesen terjedő új médiában, a nyomtatott sajtóban hatalmas hírverést csaptak ezeknek a részvényeknek, olyanokat állítva a lehetőségről, ami nem feltétlen volt összhangban a valósággal, sokkal inkább csak vágyak és álmok voltak. De a lényeg, hogy az emberek kedvet kaptak a befektetéshez.

Bár akkor még nem volt Robinhood, de arra volt lehetőség, hogy 10% befizetésével akárki beszálljon a buliba, még akkor is, ha esetleg egy részvényre sem volt pénze. A maradék 90%-ot a vasúttársaság belátása szerint hívhatta le, ha szüksége volt rá, egy előre meg nem határozott időpontban.

Bárki alapíthatott vasúttársaságot, mondhatta, hogy milyen hatalmas tervei vannak és nyugodtan bocsáthatott ki részvényeket, az emberek sorban álltak a vásárlás lehetőségéért. Rengeteg csaló is kihasználta a lehetőséget.

1843-ban aztán kitört az igazi mánia, rövid távon kilőttek a részvényárak és sorban alakultak a cégek, amik mind vasútvonalat akartak építeni.

Az 1835-ös 59 pontról tíz év alatt 1845 augusztusára 170 pontra emelkedtek a vasútrészvények árai, hogy aztán öt évvel később visszatérjenek az 1835-ös értékre újra. Az egyik jelentősebb piaci szereplő részvényárának az alakulását mutatja a következő kép:

Olyan helyekre terveztek papíron vasutat, ahová nem is lehetett fizikailag építeni vagy semmi gazdasági indoka nem volt egy vasútvonalnak.

Több vasúttársaság az összekalapozott pénzből megépítette és elkezdte üzemeltetni a vasútvonalaikat és ekkor csapta arcul a befektetőket a valóság: vasutat építeni és üzemeltetni sokkal nehezebb és drágább, mint azt sokan álmodták és a profit valahogy messze elkerülte a cégeket.

Kiderült, hogy lehet, hogy a vasút a jövő, de a gazdasági realitásokat a hagymázas álmok és rózsaszín fellegek sem tudták megerőszakolni. 1845-ben sokan elkezdtek kijózanodni, a részvények árai zuhanni kezdtek.

Ha ez kevés lett volna, a Bank of England visszaemelte a kamatokat 5,2%-ra (ennyi volt a dollár kamata is 2007-ben a válság előtt közvetlen, csak úgy zárójelben), így csökkent az érdeklődés a részvények iránt általánosságban is.

A tervezett vonalak harmada soha nem épült meg, a legtöbb vasútvonalat pedig töredékáron adták el, mert egyszerűen nem lehetett gazdaságosan üzemeltetni őket. Rengeteg család mindenét elbukta, amikor felszállt erre a vonatra, hogy így fogalmazzak. Különösen, miután az összeomlás előszelétől megcsapott vasúttársaságok elkezdték lehívni a maradék 90%-ot is a fenn említett konstrukciókból.

Bár akkor két év alatt csak megduplázódtak a részvényárak és nem egy év alatt megtízszereződtek, mint most, de sokáig sokan kutatták, mit csinált rosszul a kormányzat, hogy ezt megengedte, illetve azt is, hogy miért tudta sok csaló is kihasználni ezt a lehetőséget.

Szintén némi különbség, hogy a mánia kitörése előtt a vasúttársaságok 4,4% osztalékot is fizettek 1843-ban, vagyis stabilan és nyereségesen üzemeltek (na persze, hiszen először csak oda építettek vonalakat, ahol a nyereség biztosítottnak látszott), ebben is más volt a helyzet, mint a mostani.

Annyiban nem volt más a helyzet, hogy akkor is rengeteg elemzés látott napvilágot, miszerint hamarosan a kereslet ugrásszerű növekedése miatt 7%-ra fog ugrani az osztalék mértéke. Ezután indult a mánia igazán, ami 1845 nyár végén érte el a csúcsát.

A piac tisztulása és a részvényárak zuhanása ellenére 1852-ben csak 2,4% volt a vasúttársaságok osztaléka. (Ne feledjük, az alapkamat ennek több, mint a duplája, vagyis még mindig túlértékeltek voltak a hosszú zuhanás után is a vasúti részvények.)

S igen, visszatekintve a 19. századra, tényleg a vasúté lett a jövő a szállítmányozásban, olyannyira, hogy egész 1920-ig dinamikusan nőtt a szállított személyek száma Nagy-Britanniában, de a gazdasági racionalitásokat nem lehetett megkerülni még egy ilyen nagyszerű új találmány esetében sem.

Egyébként már csak a történelmi teljesség miatt említem meg, lett két nagyon pozitív hozadéka ennek a mániának. A városi gazdagabb réteg rengeteg pénzt veszített vele, sokak szerint a legnagyobb anyagi csapás volt, amit valaha elszenvedtek, azonban az 1845-ös burgonyavész miatt rendkívül súlyos helyzetben lévő ír szegényeknek remek munkát adott a sok vasútépítés, illetve bár sok vasúti cég csődbe ment, de a vasútvonalak zöme megmaradt, ami jól jött a brit gazdaságnak. Ez a tőzsdei mánia talán először a brit történelemben komoly pénzt csoportosított át a vagyonosabbak zsebeiből a fizikai munkát végző és a burgonyavész miatt éppen komoly anyagi válságban lévő szegények markába, így a társadalmi feszültséget tudta csillapítani. Persze ezt a befektetők kevésbé értékelték.

A történelem azért van, hogy tanuljunk belőle. Akit érdekel, itt egy érdekes tanulmány a témában, de ráguglizva (British railway mania) is rengeteget lehet még olvasni a témáról.

Akit érdekel, olvashat még a telekom mániáról a nyolcvanas években és a dotkom lufiról is az ezredfordulón, ott is sok hasonlóságot fog találni.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

180 hozzászólás

  • csizkek
    “felrakná a vonatra az autóját és Isztambulban szállna le a család és az autó is.”
    Juszufot mar nem erdekli. Belanak van/volt ilyen. Sajna az en utvonalamon megszunt. De jopar EUs nagyvaros es Becs kozott van olyan ejszakai vonat, amre felteszed az autod:) Nem volt olcso, de nagyon jo.
    Tamogatni kene ezt, ugy mint a repulest.
  • hitel
    Itt felröhögtem, mennyire igaz.
    “Egyébként soha nem értettem ezt. Az átlagember napi 4 órát tévézik, 3 órát internetezik, fél órát kávézik, de ha évente háromszor kell utazni, a saját anyját eladná, csak hogy 20 perccel hamarabb érjen Debrecenbe.”

    Amúgy a magam részérélőn én türelmes közlekedő vagyok, de amikor lenyomnak, majd belassul elém, azt nehezen birom elviselni. Vagy jól lamaradok és beállok a tempómra vagy visszaelőzöm elhúzok és beállok egy normális tempóra.
    Érdekes a cikk, és a kommentek is.
    🙂

  • Grand
    Már a sokadik naiv elképzelést olvasom itt a kamion vasúton történő szállításáról, több száz tranzitállomás építése az országban, ha a személyvonat 5,5 óra alatt teszi meg a Hegyeshalom-Röszke távot, akkor miért nem tehervonat viszi az árut és társai. Nem bírom tovább.
    A magyarázat nagyon egyszerű: a vonatos teherszállítás (tokkal-vonóval, nem csak amikor a sínen gördül) rendkívül lassú! És nem is lehet nagyon meggyorsítani! Hogy a többi hátrányáról ne beszéljünk.
    vonattal-termeszetesen.blog.hu/2017/07/05/miert_szunt_meg_a_kamionszallitas_magyarorszagon
  • Szabolcs
    Kocka elvétve
    2020-09-14 at 22:50

    A sok érdekes és vitára ingerlő hozzászólás közt az egyetlen hasznos volt, köszönöm. 🙂

  • eAuto

    Szerintem senki sem érvelt mellette. Csak azt vetettük fel páran, hogy az aktuális törekvések nem feltétlenül a leghatékonyabbak környezetvédelmi szempontból, és a valóság lényegesen összetettebb és árnyaltabb, mint azt a marketing sugallja.
    A mindennapok tele vannak ilyen jó és nemes céloknak álcázott gazdasági érdekekkel.
    Van létjogosultsága a villanyautózásnak, de ez így nem egy komplex mindenre kiterjedő megoldás és mégis így van eladva.
  • Zabalint

    16 év múlva sokkal nagyobb hatótávolságú elektromos autók lesznek, mint most, ráadásul a régiek aksija rossz állapotban lesz, a hozzájuk kapható új aksi pedig aránytalanul drága lesz (az újabb generációs elektromosokéhoz képest). Ha akkor nem lesz szigorú korlátozás a mostani euro 6-os benzines autókra, akkor kelendőbbek lesznek a most új benzinesek, mint a most új elektromos autók. Abból indulj ki, hogy most támogatni kell az elektromost, hogy vegyék, különben most is a benzinest vagy dízelt preferálják az új autókat vásárlók, az elektromosok 16 évesen csak annyival fogják csökkenteni a lemaradásukat a hasonló korú belső égésűekkel szemben, hogy nagyobb lesz a töltőállomás hálózat. A legvalószínűbb egyébként, hogy a kettő ára a használt piacon össze fog érni.

    Egyébként az elektromosítás elterjedését sem zárnám ki, Norvégiában sok olyat látni most is.

  • AAA

    A hidrogénes autó is elektromos, csak abban nem akkumulátorból nyerik az energiát, hanem hidrogénből üzemanyagcella segítségével. Na most ennek a cellának a hatásfoka 40%, itt bukik meg – egyelőre – az egész koncepció. Amellett hogy kvázi egy potenciális mini bombán ülsz, mivel a hidrogént 700 bar nyomáson tárolják egy tartályban, így ha az pukkan, viszi a környező pár utcát is…

    A Nikolával nem az a legnagyobb baj hogy nem elég karakteres a CEO, hanem hogy valószínűleg egy gigantikus kamu az egész.

  • usespanner
    Dani,

    Köszi, végre valaki észrevette. Respekt. Dúl a hipokratizmus.

    A környezetet nem lehet elektromos autóval védeni, mert ahhoz először az elektromos energiát kéne zéró széndioxid kibocsátásúvá tenni.

    Nálunk az a megújuló forrás, hogy fogjuk az akácerdőt és tarra vágjuk.
    Paks2 egy remek dolog, csak borzasztó drága.

  • csizkek
    “Ha másfél órával tovább fog tartani ezer kilométer, mint eddig, akkor mi van? Vége lesz a civilizációnak?”. Ha valtott modban vezet apu anyu akkor tok mindegy. Ha az egyiknek kell letolni az 1k-t akkor 1,5h 2 gyerkoccel pont azt jelenti, hogy az ut vegen a faradtsag/idegesseg kimaxolodik. Ergo balesetveszelyesebb a vege avgy belecsuszol abba a szituba hogy mar reg meg kellett voln allni.
    Ilyenkor lehet latni a kozepso savban 80-al menno k-eu rendszamokat aki mar semmire nem reagal csak bamban mered a kormanyra.
    Amugy igen tamogatnam a vasutas nagytavu autot feltesszuk kozlekedest.
  • Giorgo
    Nekem megszüntették a buszjárataimat BP.-re. Azt mondták azért, mert a vasúté a jövő. Hol tudok befektetni? 😀
  • Gábor
    Elektromos autót tudok otthon napelemről termelt árammal tölteni, és a jövőben ez az opció megmarad minden családi házas embernek, vagy azoknak ahol a munkahely területén kialakítanak erre lehetőséget, mert nem egy gyár vagy iroda épület teteje alkalmas a napelem rendszerek fogadására.
    Az elektromos hálózat folyamatosan fejlődik, áram szinte mindenhol van és soha nem tölt mindenki egyszerre autót.
    Fenntartás szempontjából is jobb egy elektromos autó, amikor szinte már nagyítóval kell keresni egy jó autó szerelőt, a francnak sem hiányzik az olajcsere, a kipufogó, a vezérlés csere….stb
    A vasútnak fel kellene pörögni, egy villany mozdony elhúz simán 2000 tonna árút, nem terheli a közutakat, és nem kell hozzá negyven környezetszennyező kamion, negyven sofőrrel. Helyben meg kis elektromos árúszásitokkal lehetne továbbítani az árút.
  • gizike
    Talán illik ide:

    index.hu/gazdasag/2020/09/15/elindult_a_lejton_a_nikola/

  • a bolti dolgozó családja
    Azt nem akarja felfogni pár kommentelő, hogy a jövőt IS kell nézni. Egyszerűen annyira fantáziátlanok,hog már fáj. De írok pár példát hátha….
    Pacsírta rádió 1959,5+2 elektroncsöves, fogyasztás 60Watt,ára 2800 Ft
    Videoton táskarádió 1979, tranzisztoros,már csak akkora mint egy féltégla
    Phillips zsebrádió 1985,két ceruzaelem látja el energiával
    Mai FM tuneres androidos legolcsóbb mobil,integrált áramkör, 25000 Ft, áramfogyasztása 0.01 Watt
    Ha valaki azt mondta volna1960-ban “A rádiókat sosem lehet majd az utcán kézben tartva hallgatni!” ,most azt hinnétek igaza volt?
    2000-ben vettem egy 13GB-os HDD-t 32000 Ft-ért
    Ma egy 256 GB-os SSD max 15000 Ft.
    Kissebb,olcsóbb,gyorsabb.
    Történt egy technológia váltás és a lítiumos akksiknál is ez lesz, mert hatalmas igény van egy jobb akkumulátorra és nemcsak az autóknál.
  • Treil

    Ez nem régiós megoldást követel hanem Uniós szinten kellene teherszállításra vasúti infrastruktúrát létrehozni. Nonszensznek tartom hogy építjük, folyamatosan renováljuk az autópályákat a túlterhelt kamionforgalom miatt, amikor sokszor ezer kilométer feletti távokon történik a szállítás és csak az első és utolsó 50km-t kellene közúton szállítani. Fejlesztjük méregdrága li aksis divatkamiont hogy el tudjon menni 1 töltéssel 1000km-t. Minek? Az utak túlterheltek, folyamatos gond a sofőrök túlvezetése, váltása, négykezezés. Forgalmi dugók, autópályás haladás lassítása, román kamionosok hajmeresztő manőverei, út statikai terhelése, co2 és károsanyag kibocsátás. A problémákat meg majd az adókból, és jelentős részben a személygépkocsik pályadíjából is fedezzük.
    És ahogy kiszámoló írta, hosszútávú személygépkocsi szállítást is lehetne támogatni vele.
  • NAR
    “Más kérdés, hogy ehhez kell megfelelő vasúthálózat és tehervonat menetrend.”

    Konkrétan legalább egy (de inkább kettő) teljesen új pár sín Hegyeshalom és Röszke között (beleértve egy Duna-hidat is). A jelenlegi pályán az elővárosi és távolsági vonatok is alig férnek el egymástól (100+ tonnás sínen gördülő vonatok között ugye nem elég a 40 méter követési távolság). Nem olcsó mulatság…

  • valaki I.
    eAuto
    2020-09-15 at 10:46

    Nem keresem vissza névre akinek nem inge nem veszi magára. Problémáznak azon, hogy mi van ha nem zöld energiából jön az áram, hogy a focus csak 7,5 eszik, a villanyosnak ökolábnyoma majd csak idővel fordul át.

    Zöld energia úgy fest egyre terjed ne a kis elmaradott országunk legyen már referencia a bolygóra nézve. Ahhoz, hogy a focus 7.5 ös fogyasztással tankoljon mennyi öko lábnyom is kell mire a kútra odaér az üzemanyag? Kitermelni, finomítani, szállítani stb.

    Focusban(és társaiban) cserélni kell az olajat 10ezer km enként (stb)legalább ha a tulaj hosszú életet akar. Mi lesz azzal az olajjal,szűrőkkel, fékek nem pár 100 ezer km után fogynak mint a villannyal. Mi lesz azokkal. És ugye ez szorozva a forgalomban lévők számával.

    Én is benzines 1.2 Puntot használok anyagiak miatt, de mégis nyomaszt mikor tudom, hogy a karbantartással mennyi “mocsok” keletkezik

  • Peet
    Szomorú, hogy te vagy az egyetlen eddig, aki ezt felhozta. Technológiai szempontból a hidrogéncella sokkal jobb, és a fejlesztési irányok is világosak. Az akksis elektromosak akkor lehetnek ténylegesen versenyképesek, ha sikerül megreformálni az akkumulátor technológiát: a kapacitás és egyéb villamos paraméterek mellett tömeg, méret, anyagfelhasználás, újrahasznosíthatóság stb. Erre jelenleg nem igazán mutatkoznak jelek. A rengeteg akksi egyetlen nagy előnye talán az osztott energiatárolás lenne, de az egyelőre csak koncepció szinten létezik.
  • Partnovalrol
    Erdekes amit irsz, ma meg jelnet egy kapcsolódo cikk a Nikola-rol:D index.hu/gazdasag/2020/09/15/elindult_a_lejton_a_nikola/
  • Orwell
    Amennyiben nem fordul meg az, hogy az “össz” vagyon egyre szűkebb körben összpontosul ILLETVE nem kezdik el súlyosan adóztatni a passzív jövedelmet, felesleges bármiről tárgyalni, mert úgyis csak 100 emberből 1 fog tudni új autót venni, a többiek a használt piacon fognak 10-20 éves autókat vásárolni.

    Emiatt nem fog kihalni a belsőégésű motor még jó 50 évig, amikor kb vége is lesz a civilizációnak, vagyis teljesen kettészakad majd a társadalom – a “gazdag” réteget a nagy vállalatok fogják gúzsba kötni, a “szegény” réteg pedig a morzsákon fog marakodni.

    Csodálkozni viszont senki nem fog, ahogy ma sem fogjuk fel hogy az 5×8 óra munka is csak egy “megbeszélt” valami, a szakszervezetek előtt 7 nap 12-14 órában dolgoztattak 5-6 éves gyerekeket is, és azon sem csodálkozott senki.

  • pmatyi
    Azért ez ennyire nem egyszerű. Ajánlom a témában ezt a Risk Assesmentet : h2tools.org/sites/default/files/2019-08/Risk%20Assessment%20of%20Hydrogen%20Explosion%20for%20Private%20Car%20with%20Hydrogen-Driven%20Engine.pdf

    : azért az remélem megvan, hogy nem a három nap alatt 1.5 milliót (ennyi kb egy 10 éves focus) kereső embereknek van szennyező autójuk, hanem a levakolt egr-es átlag Józsefnek. A villanyautók támogatása adóból jelenleg itt a félbalkánon ilyen rétegre szabott népszerűségi intézkedés, nem zöld program. 5 milliárdnyi épületszigetelés sokkal több emissziót csökkentene, mint 5 milliárdnyi villanyautó támogatás a gazdagoknak. Ez az egész villanyautó támogatás ilyen kényszerpálya európában.

    Az én felhasználási körülményeim mellett indokolt a villanyautó használata, tervezek is venni egy alsó kategóriás használt modellt.

  • csizkek
    “Hosszú távon: nem feltétlenül vagyok biztos benne, hogy túl sokan döcögnének x órát egy vonaton, hogy -2 óra vezetést megspóroljanak. Persze lehet rosszul látom.”
    Nincs vezetesi ido megsporolas nagyon:) Ellenben lehet ejszaka utazni, amikor alszol csaladdal egy fekvo wagonban. Nincs idoveszteseg ergo, mert amugy is aludnal. Reggel kipihenten mesz tovabb es nincs +1 nap idoveszteseg. ODa vissza 2. Idonyereseg van. 1hetes szabinal, Nemet – Magyaro. hazautnal az jelentos.
  • kmt
    És ha már történelem, ne felejtsük el, hogy hogy honnan is jött a pénz a vasútra:
    londonreconnections.com/2020/slavery-and-the-railways-part-1-acknowledging-the-past/

    A cikk szerint amúgy az összes betett pénz 3.8% jött a “középosztálytól”, persze nem tudom, hogy a középosztály vagyonának ez mekkora része volt. Érdekesek a hivatkozások, érdemes átfutni:
    jstor.org/stable/23239459?seq=1

  • János

    Elvi szinten a várható csúcs fogyasztással kell számolni, nem átlaggal!

    1. Fél órás töltési idő nem tartható, mert ha pl. egy nyári péntek d.u. szeretne sok kocsis tölteni, akkor lehet, hogy egy óra alatt mondjuk 50-100 kocsi fordulna meg egy állomáson. Ha a tankolás kb. 5 perc, akkor ez nem gond. De ha fél órát tart, akkor már 2-4 órát kell majd az embernek várniuk, mert ki kell várni, míg az előtted érkezők is töltenek, ami miatt még nagyobb sor alakul ki, ami miatt még többet kell várni, stb. Szóval egyetlen megoldás a kb. 5-10 perc töltés. Ehhez kb. 500-1000 kW / töltőhely kell!

    2. Ma M.o. van kereken 2000 töltőállomás. Ezeken kb. 8 töltőhely lehet (tipp) átlagban. Ha tehát mondjuk egy időben 1000 állomáson egyszerre átlagosan 4 kocsi tölt, akkor az igény: 2-4 GW. Ez adódna hozzá a meglévő csúcshoz, ami 2018-ban télen 6,9 GW volt. Ez inkább 30-60% plussz, és + 2 Paks.

  • usespanner
    A vasút környezetbarát?

    Áramtermelésre elégetík az orosz gázt, a pocsék minőségű magyar lignitet, több száz hektár erdőt, és attól megy a vasút.

    Attól még, hogy Visontán és a Mátrában lesz pocsék a levegő a szénmonoxidtól, (nem pedig az autópálya mentén), nos hát nem sokat nyerünk.

    A tömegközlekedés környezetbarátabb, mert kevesebb jármű több utast szolgál ki, de ettől még nem zöld.

  • Pampalini
    Köszi a linket. A kulcsmondat: “A végső csapást a szolgáltatásra végül maga a magyar állam adta meg: a vasúti pályahasználati díjak Magyarországon rendkívül magasak … Eközben a közúton közlekedő kamionok az általuk okozott kárhoz képest jelképes autópályadíjat fizettek”

    Csak politikai szándék kérdése ezt EU-szinten rendezni. Szénné adóztatni a 100km feletti közúti áruszállítást, abból támogatni a ROLA-t és a konténervonatokat, meg fejleszteni a vasúti infrastruktúrát. Az áruszállítás minél nagyobb része kerül vasútra, annál sűrűbben indulnak majd a vonatok, és annál kevésbé számít majd az “igazodni kell a menetrendhez” kifogás. Két vesztese van a dolognak: a kamionos vállalkozások, és a sofőrök. Mindenki más csak nyer rajta egyéni és össztársadalmi szinten is. Ha tényleg tenni akarunk valamit a környezetért, ez az irány, nem a villanykamion, meg a felsővezetékes autópálya…

  • okosban megoldjuk
    A vonatközlekedés nem megbízható. 8 évig ingáztam vonattal majd sok év eltelt és most ritkán de nagyobb távolságokra járok vonattal. Nem változott semmi. A menetrend csak tájékozódási pont maradt de igazán nem lehet tudni hogy utazás közben mi fog történni. Tehát befektetésnek sem jó, így, itt Magyarországon. És ezt azért mondom mert biztos van olyan befektetett pénz ami évek múlásával jól prosperáló vállalatok fejlesztéséhez járult hozzá.
    És van egy olyan érzésem hogy az emberek egyre kevésbé akarnak közösen utazni. Gondolom azért jut minden háztartásra 1 autó. 2 embertől már olcsóbb is autóval. De az elektromos autózáshoz szükséges hálózat kiépítésébe és fenntartásába befektetett pénz is úgy fog hasznosulni mint a vasúthálózaté?
  • Bandi bácsi

    “-AdBlue folyadék és ezzel együtt a maró húgyszag” az az enyémben sincs, Hyundai I40 kombi. Ami van: kilóméterkorlátozás nélküli garancia. Eddig 3 éve vezetem, most van benne kb 180 000km, eddig csak bal első csapágyat kellett cserélni, azt is garanciálisan. Ja, és egyszer elromlott az elektromos csomagtartó, azt is garanciálisan javították. Hamarosan eladom, kb 8000 EUR-ért. Így 3 év és 180 000km után az autó ára kb 10 000 EUR volt, volt 6 szervíz, darabja 550 EUR, 3x gumi csere, darabja 350 EUR cserével, casco évi 800 EUR, havi autóápolás 50 EUR (évi 600 EUR). Ha összeadom, akkor kijön 17350, plusz az üzemanyag, 1.08 EUR/l, fogyasztás 5.2l/100 (városban is használtam), 9360 liter * 1.08 = 10109 EUR, összesen 27500 EUR, azaz 15.2 cent/km. Elektromos autónál nem tudom, mennyi ez a szám, de pl kombi elektromos autót még nem láttam…

  • Pszichomokus
    “Egyébként soha nem értettem ezt. Az átlagember napi 4 órát tévézik, 3 órát internetezik, fél órát kávézik, de ha évente háromszor kell utazni, a saját anyját eladná, csak hogy 20 perccel hamarabb érjen Debrecenbe.”

    Ennek pszichologiai okai vannak, ezek altalaban onmaguk es a valosag elol menekulnek. Nem Debrecenbe, mindenhova.
    Hetvegen bulikaba, este egy liter borba, meccsre, Maldivra, Michelin csillagos etterembe stb., barmibe, csak ne kelljen a jelenben lenni 5 percig.

    Allandoan rohannak es allandoan csinalniuk kell valamit, mert az az illuziojuk, hogy majd ha odaernek, vagy meglatogattak a vilag osszes orszagat, akkor majd vegre boldogok lesznek.
    Es legtobbszor nagyon fontos embernek is tartjak magukat.

    Altalaban nekik van 9000 fotojuk az instagramon, kajarol, utazasrol, ruhakrol, autokrol, edesfaxomrol. Hogy mindenki lassa nekik milyen fantasztikus eletuk van. 🙂

  • Tata
    Régebben olvastam egy cikket arról, hogy a Toyota azért nem gyárt tisztán elektromos autókat, mert
    1. Ugyannyi akkumulátorból 10-szer több hybridet legyárthat.
    2. A 10x eladott hybrid több CO2 kibocsátást spórol meg globálisan mint at 1x tisztán elektromos.
    3. Fejlesztik az üzemanyag cellás megoldásukat. (pl.: toyota mirai)

    Kár, hogy a “sima” hybridekre nem kérhető itthon zöld rendszám, különben rohannék venni egy kis hybrid yaris-t. Röhej, hogy a 3l-es fogyasztásra nem jár semmilyen kedvezmény, szemben a 6-8l fogyasztású plugin hybrid SUV-okkal.

    Hagyományos autókkal csak gyorsítani lehet, fékezéskor a mozgási energia hővé alakul. Az összes elektromos-féle autó visszatáplál, ezért városban nagyon hatékonyak. Véleményem szerint az alacsony CO2 kibocsátást kéne támogatni, nem egy adott technológiát. Első körben többet segítene ha “sima” hybridek váltanák le a mostani benzineseket.

  • D

    A környezetbarát nem feltétlenül jelent zéró emissziót.
    A vasút a hasznos tömeg arányában kevesebb energiát igényel. Ezt a kevesebb energiát
    * akár megújuló forrásból is elő lehetne állítani
    * szén/gázerőműben is koncentráltan jelenik meg a kibocsátás, így könnyebb kezelni. Egy x Mw os ligniterőmű még mindig jobb, mint ugyanakkora teljesítményt robbanómotorokkal előállítani. (Persze így is rossz..)
  • gizike
    egyértelműen az atomenergia lenne a megoldás, persze nem olyna árban mint paks kettő, teszteletlen orosz technológiával…..
  • Grand
    Treil
    Ez a “hajó” már elment. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy melyik EU-s ország nem állt még át a teherautók (“kamionok”) km alapú elszámolására. Mo-n például egy Nagylak-Hegyeshalom mutatvány 37.000 Ft-ba kerül. Ha tovább megyünk: Nickelsdorf-Suben 166 euró.
    2018-ban a magyar költségvetésnek a teherautók úthasználatából 234 milliárd forint bevétele volt (ez az SZJA bevétel tizede).
    Gondolod, hogy bármelyik ország, de majd pont Mo. lemond erről a pénzről, főleg, hogy már kiépítette a rendszerét? Legfeljebb elmaszatolnak valamit néhány autópálya szakaszon,és húzzák a felújítást a végsőkig.
    Azt meg sem említem, hogy a vasút fizikailag nem lenne képes ennyi kamiont elszállítani. A 234 milliárd fele származott külföldiektől (akiknek nagyrésze tranzit), 20e forintos átlagárat számítva közel 6 millió db kamion, 16e db minden nap. Lehetetlenség.
    Meg amúgy is.
  • Kipukkadt az első lufi !
    Kiszámoló írta: “…..egy másik cég még egy darab járművet sem gyártott, de már most 20 milliárd dollárt adtak érte a befektetők,…”
    index.hu/gazdasag/2020/09/15/elindult_a_lejton_a_nikola/
  • Vásár Ló
    Off: Matolcsy 0%-os hitelére érdemes várni? Most vennénk fel hitelt, de ha jön a 0%-os, akkor azt megvárnánk.
  • Sanyi
    Csak óvatosan a történelmi analógiákkal. Csóri Kiszámoló 7 évvel ezelőtt a bitcoint a tulipánhagyma mániához hasonlította, ami tokkal vonóval 2 áv alatt lezajlott. Azóta eltelt 7 év, és nem hogy nem durrant ki a lufi, de 150-szer többet ér.
    A történelmet érteni is kellene, nem csak ész nélkül hivatkozni rá.
  • Kiszamolo
    Sanyi, nem csak a történelmet kellene érteni, a befektetéseket is. A bitcoin most sem ér semmivel sem többet, mint 2 vagy 7 éve, csak spekulánsok adnak érte akármennyit.
  • Pampalini
    “Egy kezemen meg tudom számolni, hogy melyik EU-s ország nem állt még át a teherautók (“kamionok”) km alapú elszámolására” Nagyon helyes. Ezzel meg is van a technikai alapja annak, hogy 100km-ig maradjon a jelenlegi tarifa, afelett meg emeljék 3-5-szörösére. Máris csökken az utak terhelése, a bevételből meg lehet szépen fejleszteni a vasutat. Nem megy máról holnapra, drága is, de el kéne indulni már ezen az úton.

    hybrid –> hibrid

  • csaj
    Mit jelent az, hogy “… teszteletlen orosz technológiával”? Nincs még ilyen a világon? Vagy az nem működik? Vagy nem elég jól? Vagy tudsz jobbat?
  • Grand
    Pampalini,
    Szerinted 100 km felett a vasut a megoldas?
  • Belakovacs38

    “Csizkek, 150 kwh-töltővel fél óra alatt beleraksz kb. 400 kilométerre elegendő áramot.”

    – Na ilyen elektromos autó nincs. A 400km-t 130 km/h-as tempóval a tesla model s long range raven tudja max, full töltéssel ami több mint 1 óra a superchargeren. Ezt is csak nyáron, télen ennyit sem.

    “Ha másfél órával tovább fog tartani ezer kilométer, mint eddig, akkor mi van? Vége lesz a civilizációnak?”

    – Látszik ezen a hozzászólásodon, soha nem dolgoztál nyugat europában, nem jártál rendszeresen haza, akkor tudnád, 1,5 2 óra számít, ha elálmosodsz (életveszélyes). A németeknél azért mennek sokan gyorsan, mert nagy távot kell lenyomni autóval. Az éberség és koncentráció ideje limitált. Ebből adódik, minnél gyorsabb vagy, annál biztonságosabban célba érsz. Ha elálmosodsz, aludnod kell, és repül vele az idő, továbbá nem mindegy, autóban alszol vagy ágyban. Főleg nem télen 0 fok alatt

  • KZoltán
    Így bizony! Mert emlékeztetőül: “Két piramis vagy két siratóének a holtakért kétannyit ér, mint egy; két vasútvonal Londonból Yorkba nem ér kétannyit, mint egy.”
  • Pampalini
    “Szerinted 100 km felett a vasut a megoldas?”

    Nyilván pontosan ki kell számolni, meg lemodellezni, hogy mekkora legyen ez a távolság, mennyivel kell megemelni az útdíjat/adót, mit bír el a jelenlegi vasúti infrastruktúra, és mit a következő 3-5-10 évre célirányosan megtervezett bővítéssel.
    Lehet, hogy 80, de az is lehet, hogy 150km a határ. Vagy egy sávos rendszer 100, 150 és 200km-rel.

    Egy biztos: közúton, kamionnal Spanyolországból palackozott ásványvizet hordani Magyarországra nem szabad, hogy kifizetődő legyen. Olaszból csempét se. Mindegyik várhat nemhogy 1 órát, de 3 napot is. Semmi keresnivalója a közúton.

  • Kiszamolo
    Belakovacs, hetente jártam Szlovéniába. Rájöttem, tökmindegy mennyivel megyek, az a nap úgyis megy a kukába az utazás miatt. Akkor meg kár sietni, mindegy, hogy 8 óra vagy 10 óra lesz az út. Fél év alatt vezettem annyit, mint más ember 4 év alatt.

    Inkább megyek 100-zal fáradtan, mint 160-an éberen, nagyobb eséllyel érek haza.

  • GaborB
    E-autó szkeptikusok számára: azt ugye mindenki tudja, hogy az autót (robbanómotoros autót) zárt garázsban járatni nem jó, mert meghalsz? Ugyan más, de kicsit felskálázva képzeljük el sok ilyen autót meg a légkört meg nagyon időintervallumot… Nos akkor mit is tegyünk hogy ne haljunk meg mind? Mi lenne, ha be lenne tiltva az összes olaj alapú közlekedés? Nincs autózás, repülővel nyaralgatás, mehet mindenki biciklivel a sarki boltba vásárolni azt, ami ott van, és kínából nem nagyon fognak jönni azok az elektronikai cikkek, amiken ezt most írom vagy olvasod. Nos, valaki kitalálta, hogy esetleg villanyautó, aztán persze volt sok kutatás, hogy vajon tényleg jobb lesz-e… A kérdés, hogy csak azért mert nem biztos és nem teljes megoldás, vagy mert kényelmetlen kifizetni, azért inkább a biztos halál a jó választás? Teszel valamit? Eleget? Valaki random leírta a véleményét, és ténynek veszed?
  • Grand
    Pampalini,
    Nem gondolom, hogy Spanyolorszagbol rendszeresen hoznanak asvanyvizet. Egyedileg se. Nem eri meg a boltban(!) brutto(!) 120 forintos vizet mozgatni 2.000 km-t. Szerintem egyik fuvarozo sem hulye.
    200, de meg 400 km-enkent sem eri meg osszelogisztikazni egy vasuti kamionszerelvenyt.
    Egy esetben lenne ertelme: mindenki felszall a hataron, Ausztriaban egy koztes megallo (Wels, ami meg is van) , 1.000 km-rel kesobb Nenetorszagban a maradek leszall. Ehhez kellene ket uj sinpar az 1.000 km-en (plusz 100 mozdony, tobb ezer vagon stb. stb.), mint ahogy az olvtars elobb emlitette, hogy ne 2 hetig tartson az ut. Nem igazan a kovetkezo 50 ev tavlata.
  • 2020
    “Inkább megyek 100-zal fáradtan, mint 160-an éberen, nagyobb eséllyel érek haza.”

    hogy ez nálam mennyire mocskosul pont fordítva van ………. :-O
    100-nál, fáradtan, ezerszer könnyebben bólint be az ember – szerintem.

  • Kalv
    “Töltés közben is lehet Netflixet bambulni meg pörgetni a Facebookot, amit akkor csinálna, ha hamarabb odaérne.”

    Nehéz ennél jobban összefoglalni a töltési idővel kapcsolatos aggodalmakat 🙂

    Két dolgot tennék hozzá amit már sokan sokféleképpen leírtak:
    1. Az átlagos hétköznapi autós sok időt spórolna azzal, hogy nem kell havi 1-2-3 alkalommal benzinkútra menni, ehelyett csak bedugja amikor hazaér.
    2. Ideális esetben akár hosszabb úton is időt nyerhetünk, hiszen a 10 perces tankolás kb 9 perccel több időt vesz igénybe mint bedugni és elmenni ebédelni.
    +1. A szervízre költött pénzt és időt is érdemes figyelembe venni.

    Persze nem azt mondom, hogy mindenkinek most rögtön váltania kell elektromosra, nekem sincs rá pénzem, és extrém távok megtételére kevés megállással se alkalmas még. Ettől még nem kell lehúzni meg butaságokat terjeszteni (pl. a környezeti terheléssel kapcsolatban)

  • Pampalini
    Nem a reklám helye, csak elrettentésként. Számtalan hasonlóan elmebeteg példa van. Túl olcsó a közúti szállítás.

    származás: Spanyolország
    összetevők: mineral water
    kiszerelés: 1.000 ml
    bruttó egységár: 1.299 Ft/l

    culinaris.hu/item/vichy-catalan-termeszetes-asvanyviz-1l

  • szocske
    jajj, de rég kommenteltem már itt, de ha villanyautó a téma kénytelen vagyok 🙂

    Valaki írta, hogy érdekes a Nikola hidrogén koncepciója. Nos, nem tudom mennyire naprakész, de épp kidurranóban a kamu-lufi. Az elmúlt 4 év alatt még egy rendes prototípust sem sikerült összehozni.

  • szocske
    Pár gyakorlati tapasztalat azoknak, akik szerint a villanyautó használhatatlan és lassan tölt.
    Jelenleg épp egy kis akkus, igaz kedvező fogyasztású autónk van (28 kWh, Hyundai Ioniq).

    Pár hete mentünk egy Miskolc-Zamárdi távot. Odaúton tele akkuval indulva 120 körüli tempóval 11% maradékkal érkeztünk Gödöllőre, ahol 35 perc alatt töltődött 94%-ra. 1 (azaz egy) percet vártunk a töltésre, mert 34 percig tartott, mire a család megette a hotdogot, a jégkrémet, a kávét és elintézte a wc-t. Budaörsnél 84%-on voltunk, végig 130-cal mentünk Zamárdiiig, 15%-on értünk célba. Negyed 12 körül indultunk, 15:03-kor érkeztünk.

    Az M3 töltőellátottsága még fejlődőben. Néhány hét múlva ugyanezt az utat fél órával rövidebb idő alatt tudom megtenni, mert kiépülnek a MOL autópályás töltői az M3 mentén, akkor nem 1×35, hanem 2×20 percet töltök, cserében az M0-on kerülöm Bp-et és az M3-on is 130-cal mehetek.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.