Egy érdekes cikk jelent meg a Bloomberg Businessweek-ben, ami a női fizetések kisebb voltára hívja fel a figyelmet. (Ezt hívják angolul gender wage gap-nek.)

A legtöbbet idézett statisztika szerint a nők a férfiak fizetésének 80%-át kapják meg. Ez az adat, annak ellenére, hogy igaz, nagyon félrevezető, mivel a férfiak és a nők nagyon más területen tevékenykednek. A tanárok négyötöde nő és a szoftverfejlesztők szintén négyötöde férfi. Az adminiszitrációs munkát végző titkárok/titkárnők 94%-a szintén nő, ahogy a villanyszerelők 97%-a férfi.

A nők a gyerekvállalás miatt gyakran több évre kiesnek a munkaerő-piacról és gyakran vállalnak részmunkaidőt is.

Így mondhatnánk, hogy nincs itt semmi látnivaló, a nők alacsonyabb jövedelmezőségű munkát végeznek, gyakran kevesebb tapasztalattal és részmunkaidőben a gyerekek miatt.

Azonban a helyzet sem nem ilyen egyszerű, sem nem ilyen rózsás.

Ugyanis a különbség akkor is fennáll, amikor azt semmi nem indokolja. Ugyanabban a munkakörben, ugyanannyi év munkatapasztalattal a nők jellemzően 5-6%-kal kisebb fizetést kapnak ugyanazért, mint a férfi kollégáik. (Mármint az Egyesült Államokban. Tartok tőle, idehaza sokkal rosszabb a helyzet.)

Még az orvosoknál is megfigyelhető, egy női ortopéd sebész évi 41 ezer dollárral kevesebbet keres, mint a hasonló kollégája, ahogy a női onkológus is 38 ezer dollárral kevesebb fizetést visz haza a férfi munkatársánál.

Sőt, ha egy szakmában megjelennek a női alkalmazottak, az egész szakma jövedelmezősége esik, a női fizetések éppúgy, mint a férfiaké. Ilyen átalakuláson ment keresztül például a dizájn és a biológia.

De fordítva is igaz: a kezdetekben, a lyukkártyák korában a számítógép-programozás mechanikus és monoton munkákból állt, jellemzően rosszul fizetett női alkalmazottakkal. Ahogy megjelent a férfi munkaerő, el kezdtek nőni a fizetések is.

Az egyetemről kikerülve az első öt évben a nemek fizetése még egyenlő, vagy közel egyenlő, sőt ugyanez mondható el a rosszul fizetett állásoknál is. Az olló később kezd el nyílni, egy átlagos főiskolát végzett férfi 355 dollárral keres többet, mint egy hasonló nő.

Hatalmas utat tettünk meg az általános választójog megadásától a női egyenjogúság felé, de azért még látszik, hogy sok a tennivaló. Sokan nem emlékeznek rá az USÁ-ban sem, de 1974-ig egy nő még hitelkártyát sem igényelhetett férfi hozzájárulása nélkül. Most már a családok felében a nő keresi a több pénzt és a diplomás is több közöttük. A nők hoznak döntést az elköltött pénz 65%-ról (ez jellemzően a bevásárlást jelenti) és az ő munkába állásuk eredményezte az amerikai GDP-növekedés egyharmadát a hetvenes évek elejétől kezdve.

Több amerikai államban törvénnyel igyekeznek biztosítani a hasonló munkáért hasonló bérezést elvét. A 100 fő feletti munkaadók kötelesek nemre és raszra lebontva jelenteni a fizetéseket, egy 2016-os kaliforniai törvény értelmében a munkaadónak indokolnia kell, hogy miért fizet egy hasonló munkakörre valakinek kevesebbet. Massachusetts-ben nem kérdezhetik meg a munkavállalók előző fizetését, hogy ne történhessen meg, hogy valaki minden új munkahelyén kevesebbet keres csak azért, mert az előző helyen is kevesebbet keresett.

A cikkben több céget is megemlítenek, akik felvették a harcot a megkülönböztetés ellen és sok másikat is, amelyeknek eszük ágában sincs.

Ez egy nagyon érdekes és időszerű téma, nem csak az Egyesült Államokban, de itthon is. Akit érdekel, olvassa el az eredeti cikket.

Update: a hozzászólások 90%-a az alábbi dolgok szüntelen ismételgetése volt:

- A nők alacsonyabb munkát végeznek, ezért keresnek kevesebbet.

- Azért keresnek kevesebbet, mert kisebb a tapasztalatuk, kevesebb órát dolgoznak vagy rosszabbul teljesítenek.

- Ha a nők tényleg kevesebbet keresnek, miért nem rúgják ki az összes férfit a nagyobb profitért.

- Ebből egy szó sem igaz, csak feminista propaganda.

A cikk úgy kezdődik, hogy a nők a férfiak keresetének 80%-át viszik haza, azért mert. Bár nem tértem ki rá, csak részben, az eredeti cikk azt is felveti, hogy miért árazzuk automatikusan alacsonyabbra azokat a munkákat, amiket a nők szoktak végezni, mint oktatás, ápolás és hasonlóak.

Ugyanígy benne van a cikkben, hogy az ugyanolyan gyakorlattal, ugyanolyan teljesítmény mellett keresnek kevesebbet a nők 5%-kal és ez miért van.

A legzseniálisabbnak minden második hozzászóló azt a kérdést érezte, hogy miért nem rúgják ki a férfiakat akkor. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy sok olyan munka van, amit a férfiak jobban el tudnak látni és sok olyan munka van, amiben a nők jobbak.

S van sok olyan munka, amit mindkét nem hasonló minőségben el tud látni. Ezekben a munkakörökben szükség van mindkét nemre. Ezért ez a kérdés önmagában butaság.

A kamionsofőrök 97%-a férfi és nyilván nem véletlenül. Azonban ha a női kamionsofőr ugyanannyi idő alatt ugyanolyan minőségben elvezeti a kamiont, miért kap ugyanazért a munkáért kevesebbet. Erről szól a cikk.

Ha a probléma nem létezne, nyilván akkor is hoztak volna törvényeket arról, hogy megszüntessék. Az eredeti cikkben vagy tíz felmérés be van linkelve.

Természetesen ezzel a megállapítással lehet vitatkozni és idézni másik felméréseket, amik az ellenkezőjét állítják. De az "ez csak feminista propaganda" megállapítás azért nem vitaalap.

S ha már szóba került, én sem hiszek abban, hogy a férfiak és a nők egyenlőek. Nem azok és nem is kell azoknak lenniük. Vannak, amikben a férfiak jobbak általában és vannak, amikben a nők.

Azonban abban is hiszek, hogy viszont egyenjogúaknak és egyenrangúaknak kell lenniük. Rengeteget változott a világ ebben a tekintetben, a nők most már szavazhatnak, vannak női tudósok, sőt vezetők is, de azért még nem tökéletes ez az egyenjogúság. (Ami még egyszer nem egyenlőséget jelent.)

Mindegy, szerintem az idézett cikk jó írás.

Azoktól pedig, akik értelmes és színvonalas hozzászólást írtak, elnézést kérek, de inkább kikapcsoltam az egészet, mert úgy látszik, még korai volt erről beszélni a vak komondorok országában.