Egy remek kiadványra szeretném felhívni a figyelmet, az évente megjelenő The Credit Suisse Global Investment Returns Yearbook-ra.
A jelenlegi kiadás 25 ország értékpapírjainak elmúlt 114 évi teljesítményét mutatja be, remek elemzésekkel. Található benne például egy elemzés a feltörekvő piacok (emerging markets) elmúlt évszázadáról, hogy kicsit árnyalja a képet az igen gyászos elmúlt évtized teljesítményével szemben. (Az ezredforduló után hatalmas robbanás ment végbe a feltörekvő piacok részvényáraiban, míg a fejlett piacok (developed markets) csak egy helyben topogtak, majd a trend megfordult és sokan már leírták a feltörekvő piacokba való befektetést, mint "költséges hibázást". Igen gyakori hiba egy vagy két évtizedes teljesítményből hosszútávú következtetést levonni. Fél éves-egy éves teljesítményről már nem is beszélve.
Ezt a kérdést tisztázandó, egy remek összefoglalót írtak a kiadványba, összehasonlítva az elérhető hozamokat, a korrelációt és a volatilitást is. Kitértek arra is, milyen problémákat vet fel a "feltörekvő országok" beazonosítása, nem is olyan könnyű a válasz, hogy melyik országokat soroljuk ide.
(A feltörekvő piacok kifejezés a nyolcvanas években terjedt el, az addigi "kevésbé fejlett" kifejezés helyett. Mivel az emerging- felemelkedés kifejezés sokkal pozitívabb, mint a nem fejlett, gyorsan elterjedt ez a megnevezés a pénzügyi életben.)
A következő cikk egy érdekes következtetést jár körbe, miszerint a GDP növekedése nem hat egyértelműen pozitívan a részvényárak változására, vagyis amikor azt gondolnánk, hogy a GDP növekedése miatt nőnie kellene a részvényáraknak, általában nem ez történik. Szintén kitérnek a népesség növekedésének a hatására egy adott országban.
Az ezt követő cikk ugyanazzal foglalkozik, amiről már én is írtam ebben a cikkben: Hagyd békén a befektetéseidet. Az átlagbefektető akkor keresné a legtöbbet, ha nem nyúlna soha a befektetéseihez.
Ezután jönnek az országok teljesítménye külön-külön.
Nem mondom, hogy könnyű kis olvasmány, de mindenképpen érdekes. A cikkek megértését nagyban segíti, ha tanultál némi statisztikát (és még emlékszel is rá. 🙂 ), de ha nem, akkor is érteni fogod a következtetések zömét.
Ha kedvet kaptál hozzá, érdemes rákeresni az előző évek kiadványaira, mert általában minden évben más volt a fő téma az évkönyvben.
Jó olvasást és okosodást kívánok.
Credit Suisse Global Investment Returns Yearbook <- alap! 🙂
A fő takeaway (a számomra); az USA alapvetően jó befektetés hosszú távra, ha csak az ember nem kockáztat ilyenekkel, mint Dél-Afrika (nem kockáztat).
Engemet az Arany esése aggaszt, nehéz eldönteni, hogy érdemes-e várni vele 5-10évet, vagy most kellene belőle kiszálni.
Ha belegondolok, hogy 5évvel ezelött még magas árfolyamot jósoltak 2015-re, akkor köv 5év alatt még annyi minden történhet a piacokon, hogy talán jobb békén hagyni.
Nekem tetszik. És a jövőben is szívesen látnék olvasmány ajánlót.
Köszi.
Akkor jól értem, hogy az én éves 4,5% reálhozam álmom (alacsony kockázati szint mellett) nem is annyira álom?
A doksi alapján a "piaci átlag" pl a globális részvény évi 5,2% , a globális kötvény évi 1,8% hozam költségek nélkül ( számlavezetési dij, alapkezelési díj, tranzakciós költségek, adó mind vaskos százalékok lehetnek). Kérdés, hogy mit értesz alacsony kockázat alatt.