A tőzsdeindexekről

2020-05-19
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Aki kicsit is foglalkozik a befektetésekkel, már találkozott a tőzsdeindexekkel: A Dow 1,5%-ot csökkent ma, az S&P 500 emelkedett 0,8%-kal és így tovább.

De mi az a tőzsdeindex és miért van, hogy az egyik amerikai index emelkedik egy adott napon, a másik viszont csökken?

Az első ismert és a világon a második tőzsdeindex a DJIA, vagyis a Dow Jones Industrial Average index volt. (A legelső néhány évvel előzte meg ezt az indexet, a Dow Jones Transportation Average, ami a szállítmányozási cégeket tartalmazta, de az nem sok vizet zavart a történelemben.)

1896-ban hozta létre az indexet Charles Henry Dow, a Wall Street Journal gazdasági újságírója, az ő társa volt Edward Davis Jones statisztikus, innen az elnevezés.

Szerettek volna egy olyan mérőszámot, ami egy ránézésre összefoglalja, mi történt aznap a tőzsdén. Legyen gyorsan kiszámítható (papíron, ceruzával kellett számolni), tartalmazza a legjelentősebb 12 vállalatot (amik kezdetben a kornak megfelelően cukorgyár, dohánygyár, közmű-szolgáltató és hasonló cégek voltak) és ránézésre meg lehessen mondani, mi történt egy mondatban aznap a tőzsdéken. (Akkoriban még távírón keresztül, betűnként aranyárban terjedtek a hírek, ha mondjuk egy New York-Los Angeles távolságról volt szó.)

A számolási mód faék egyszerű volt: összeadták az aznapi részvényárakat és elosztották egy korrekciós számmal. A korrekciós számmal kezelték a részvény-aprózódást (amikor például az Apple egy részvényéből csináltak tízet, mert túl drága lett egy-egy Apple részvény az áremelkedések miatt), és az osztalékokat. Ami túl egyszerű, az általában problémás is: nem mindegy, hogy egy 10 dolláros részvényár emelkedik 4 dollárral, vagy egy ezer dolláros cég emelkedik 4 dollárral, nem mindegy, hogy a legnagyobb cég árfolyama nő 5%-ot vagy a legkisebb cégé, mert más a gazdasági súlyuk.

A rengeteg hibája ellenére az index szép karriert futott be, a mai napig használják, (ma már 30 céget tartalmaz az index) főleg tradicionális okokból, mintsem azért mert jó index lenne. Hogy melyik cég kerül bele és melyik kerül ki belőle, a Wall Street Journal újságírói döntik el. Ma már az index része az Apple, az Intel, a Coca-Cola, Walt Disney, Walmart, Microsoft és sok másik modern cég is.

A Dow-Jones index nyilvánvaló hibái (csak 30 cég, nem súlyozott aránya, stb.) hívták életre az egyéb indexet, a legismertebb a Standard and Poor 500 vagy röviden S&P 500. Nevét Henry Poor pénzügyi elemzőről kapta (nem, semmi köze a szegényekhez vagy a szegény cégekhez) és a "Standard" Statisztikai Hivatalról kapta.

Ötszáz (pontosabban majdnem kerek ötszáz, éppen most 505) céget tartalmaz a legnagyobbak közül. Nem pont az ötszáz legnagyobb céget, mert kikötötték, ki kerülhet be az indexbe:

A részvények összértéke eléri a 8,2 milliárd dollárt, a cég központja az Egyesült Államokban van, az elmúlt fél évben legalább 250 ezer részvényét adták-vették a tőzsdén, a forgalom elérte a cég kapitalizációját, a részvények legalább fele közkézen van és nem a fő tulajdonosoknál vagy az államnál, legalább egy éve tőzsdén van a cég és az elmúlt egy évben nyereséges volt, ahogy az utolsó negyedévben is.

A kritériumok miatt az S&P 500 index dinamikusan változik: akármilyen régóta van benn egy cég az indexben, ha veszteséges lesz, vagy csökken a közkézhányad, esetleg 8 milliárd dollár alá esik a cég értéke, vagy akármi miatt nem felel meg a feltételeknek, gyorsan ki tud kerülni az indexből, hogy mást vegyenek be helyette.

(A példa kedvéért, ezért jött nagyon rosszul a Teslának a mostani járvány: minden feltételt teljesített a fenti elvárásokból, kivéve, hogy soha nem volt még egyetlen nyereséges éve sem. A múlt évben a második negyedév hatalmas veszteséget okozott, de utána három negyedév ha igen szerényen is, de nyereséges volt. Nem annyira, hogy kompenzálja a veszteséget a második negyedévben, azonban idén a harmadik negyedévben már nem kellett volna figyelembe venni a tavalyi második negyedévet. Vagyis ha ebben a negyedévben akármilyen kicsi profitot fel tudott volna mutatni, bekerülhetett volna a tőzsdeindexbe az év vége felé. A várhatóan veszteséges negyedév miatt erre valószínűleg újra várni kell majd még egy évet. Hogy ez miért fontos? Mert a tőzsdekövető indexet mindent megvesznek, függetlenül attól, hogy az megéri-e az árát vagy alul-, esetleg túlértékelt. Ezért az indexbe való bekerülés esetén általában nő a részvény ára is az automatikusan megugró kereslet miatt. Persze gyakran a befektetőt is tudják ezt és jobban felnyomják az árát egy-egy részvénynek a bekerülés esélye miatt, mint amennyire nőne annak értéke a bekerülés esetén. De ez már egy másik történet.)

Az S&P 500 kiküszöbölte a DJIA hibáit: figyelembe veszi a cégek súlyát és annak megfelelően nyomnak latba az index számolásakor (csak a közkézen szereplő részvények számítanak, a fő tulajdonosoknál, menedzsereknél, stb található részvények nem számítanak), az ötszáz nagy céggel már elég jól elfedi a teljes piacot.

Azonban egy újabb probléma lépett fel: az utóbbi évtizedekben felnövő mamutcégek, mint a Microsoft, Apple, Facebook, Google és társaik elnyomják a többi céget.

A három legnagyobb cég adja az index, több mint 15%-át (a pontos érték naponta változik az árfolyamok változásával), az első hat cég a több, mint 20%-át, míg a huszadik cég az ötszázból már csak a 0,85%-áért felel, a századik már csak a 0,23%-áért. a kétszázadik pedig már a 0,01%-áért sem.

Ezért találták ki az egyenlően súlyozott S&P 500 indexet, ahol minden cég ugyanannyit nyom a latba, a méretétől függetlenül.

A nagy cégek előretörésével nagy különbség alakult ki a két index között. (Nem mindig ugyanannak az indexnek a javára.)

Az idei évben így alakult a két index teljesítménye (kattintásra ez a kép is nagyobb lesz). Az internetes cégeket, mint a Facebook vagy Google, kevésbé sújtja a járvány, míg az Amazonnak direkt jól jött, hogy az emberek online vásárolnak. Ezért közel 10%-os különbség alakult ki idén a normál S&P 500 javára:

Szólhatnék még a kis és közepes cégeket tömörítő Russell 2000-ről, a technikai cégek Nasdaq-járól, esetleg a világ részvényeit tömörítő MSCI World 2000-ről és rengeteg másik indexről is, de majd egy másik alkalommal folytatjuk.

Még egy utolsó válasz az elején feltett kérdésre: ezért lehetséges, hogy ugyanazon a napon az egyik index nő, a másik csökken, mert más cégeket tartalmaznak más arányokban.

Illetve a sok tőzsdeindexet követő alap és ETF minden egyes részvényt megvesz, még a 0.008137%-ért felelős Helmerich és Payne cég részvényeit is az S&P 500-ból? Nem, csak nagyjából követik le a részvényeket. Azonban ilyenkor az ETF teljesítménye valamennyire el fog térni az index teljesítményétől. Ezt hívják tracking errornak, vagyis követési hibának. De inkább ez, mint hogy minden piszlicsáré kis céget össze kelljen vásárolni. Ha csak minden harmadik vagy negyedik céget veszünk meg az utolsó háromszázból, nem lesz jelentős az eltérés a mi kosarunk és a tőzsdeindex között.

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram