A tőzsdeindexekről
Aki kicsit is foglalkozik a befektetésekkel, már találkozott a tőzsdeindexekkel: A Dow 1,5%-ot csökkent ma, az S&P 500 emelkedett 0,8%-kal és így tovább.
De mi az a tőzsdeindex és miért van, hogy az egyik amerikai index emelkedik egy adott napon, a másik viszont csökken?
Az első ismert és a világon a második tőzsdeindex a DJIA, vagyis a Dow Jones Industrial Average index volt. (A legelső néhány évvel előzte meg ezt az indexet, a Dow Jones Transportation Average, ami a szállítmányozási cégeket tartalmazta, de az nem sok vizet zavart a történelemben.)
1896-ban hozta létre az indexet Charles Henry Dow, a Wall Street Journal gazdasági újságírója, az ő társa volt Edward Davis Jones statisztikus, innen az elnevezés.
Szerettek volna egy olyan mérőszámot, ami egy ránézésre összefoglalja, mi történt aznap a tőzsdén. Legyen gyorsan kiszámítható (papíron, ceruzával kellett számolni), tartalmazza a legjelentősebb 12 vállalatot (amik kezdetben a kornak megfelelően cukorgyár, dohánygyár, közmű-szolgáltató és hasonló cégek voltak) és ránézésre meg lehessen mondani, mi történt egy mondatban aznap a tőzsdéken. (Akkoriban még távírón keresztül, betűnként aranyárban terjedtek a hírek, ha mondjuk egy New York-Los Angeles távolságról volt szó.)
A számolási mód faék egyszerű volt: összeadták az aznapi részvényárakat és elosztották egy korrekciós számmal. A korrekciós számmal kezelték a részvény-aprózódást (amikor például az Apple egy részvényéből csináltak tízet, mert túl drága lett egy-egy Apple részvény az áremelkedések miatt), és az osztalékokat. Ami túl egyszerű, az általában problémás is: nem mindegy, hogy egy 10 dolláros részvényár emelkedik 4 dollárral, vagy egy ezer dolláros cég emelkedik 4 dollárral, nem mindegy, hogy a legnagyobb cég árfolyama nő 5%-ot vagy a legkisebb cégé, mert más a gazdasági súlyuk.
A rengeteg hibája ellenére az index szép karriert futott be, a mai napig használják, (ma már 30 céget tartalmaz az index) főleg tradicionális okokból, mintsem azért mert jó index lenne. Hogy melyik cég kerül bele és melyik kerül ki belőle, a Wall Street Journal újságírói döntik el. Ma már az index része az Apple, az Intel, a Coca-Cola, Walt Disney, Walmart, Microsoft és sok másik modern cég is.
A Dow-Jones index nyilvánvaló hibái (csak 30 cég, nem súlyozott aránya, stb.) hívták életre az egyéb indexet, a legismertebb a Standard and Poor 500 vagy röviden S&P 500. Nevét Henry Poor pénzügyi elemzőről kapta (nem, semmi köze a szegényekhez vagy a szegény cégekhez) és a “Standard” Statisztikai Hivatalról kapta.
Ötszáz (pontosabban majdnem kerek ötszáz, éppen most 505) céget tartalmaz a legnagyobbak közül. Nem pont az ötszáz legnagyobb céget, mert kikötötték, ki kerülhet be az indexbe:
A részvények összértéke eléri a 8,2 milliárd dollárt, a cég központja az Egyesült Államokban van, az elmúlt fél évben legalább 250 ezer részvényét adták-vették a tőzsdén, a forgalom elérte a cég kapitalizációját, a részvények legalább fele közkézen van és nem a fő tulajdonosoknál vagy az államnál, legalább egy éve tőzsdén van a cég és az elmúlt egy évben nyereséges volt, ahogy az utolsó negyedévben is.
A kritériumok miatt az S&P 500 index dinamikusan változik: akármilyen régóta van benn egy cég az indexben, ha veszteséges lesz, vagy csökken a közkézhányad, esetleg 8 milliárd dollár alá esik a cég értéke, vagy akármi miatt nem felel meg a feltételeknek, gyorsan ki tud kerülni az indexből, hogy mást vegyenek be helyette.
(A példa kedvéért, ezért jött nagyon rosszul a Teslának a mostani járvány: minden feltételt teljesített a fenti elvárásokból, kivéve, hogy soha nem volt még egyetlen nyereséges éve sem. A múlt évben a második negyedév hatalmas veszteséget okozott, de utána három negyedév ha igen szerényen is, de nyereséges volt. Nem annyira, hogy kompenzálja a veszteséget a második negyedévben, azonban idén a harmadik negyedévben már nem kellett volna figyelembe venni a tavalyi második negyedévet. Vagyis ha ebben a negyedévben akármilyen kicsi profitot fel tudott volna mutatni, bekerülhetett volna a tőzsdeindexbe az év vége felé. A várhatóan veszteséges negyedév miatt erre valószínűleg újra várni kell majd még egy évet. Hogy ez miért fontos? Mert a tőzsdekövető indexet mindent megvesznek, függetlenül attól, hogy az megéri-e az árát vagy alul-, esetleg túlértékelt. Ezért az indexbe való bekerülés esetén általában nő a részvény ára is az automatikusan megugró kereslet miatt. Persze gyakran a befektetőt is tudják ezt és jobban felnyomják az árát egy-egy részvénynek a bekerülés esélye miatt, mint amennyire nőne annak értéke a bekerülés esetén. De ez már egy másik történet.)
Az S&P 500 kiküszöbölte a DJIA hibáit: figyelembe veszi a cégek súlyát és annak megfelelően nyomnak latba az index számolásakor (csak a közkézen szereplő részvények számítanak, a fő tulajdonosoknál, menedzsereknél, stb található részvények nem számítanak), az ötszáz nagy céggel már elég jól elfedi a teljes piacot.
Azonban egy újabb probléma lépett fel: az utóbbi évtizedekben felnövő mamutcégek, mint a Microsoft, Apple, Facebook, Google és társaik elnyomják a többi céget.
A három legnagyobb cég adja az index, több mint 15%-át (a pontos érték naponta változik az árfolyamok változásával), az első hat cég a több, mint 20%-át, míg a huszadik cég az ötszázból már csak a 0,85%-áért felel, a századik már csak a 0,23%-áért. a kétszázadik pedig már a 0,01%-áért sem.
Ezért találták ki az egyenlően súlyozott S&P 500 indexet, ahol minden cég ugyanannyit nyom a latba, a méretétől függetlenül.
A nagy cégek előretörésével nagy különbség alakult ki a két index között. (Nem mindig ugyanannak az indexnek a javára.)
Az idei évben így alakult a két index teljesítménye (kattintásra ez a kép is nagyobb lesz). Az internetes cégeket, mint a Facebook vagy Google, kevésbé sújtja a járvány, míg az Amazonnak direkt jól jött, hogy az emberek online vásárolnak. Ezért közel 10%-os különbség alakult ki idén a normál S&P 500 javára:
Szólhatnék még a kis és közepes cégeket tömörítő Russell 2000-ről, a technikai cégek Nasdaq-járól, esetleg a világ részvényeit tömörítő MSCI World 2000-ről és rengeteg másik indexről is, de majd egy másik alkalommal folytatjuk.
Még egy utolsó válasz az elején feltett kérdésre: ezért lehetséges, hogy ugyanazon a napon az egyik index nő, a másik csökken, mert más cégeket tartalmaznak más arányokban.
Illetve a sok tőzsdeindexet követő alap és ETF minden egyes részvényt megvesz, még a 0.008137%-ért felelős Helmerich és Payne cég részvényeit is az S&P 500-ból? Nem, csak nagyjából követik le a részvényeket. Azonban ilyenkor az ETF teljesítménye valamennyire el fog térni az index teljesítményétől. Ezt hívják tracking errornak, vagyis követési hibának. De inkább ez, mint hogy minden piszlicsáré kis céget össze kelljen vásárolni. Ha csak minden harmadik vagy negyedik céget veszünk meg az utolsó háromszázból, nem lesz jelentős az eltérés a mi kosarunk és a tőzsdeindex között.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.
Maradjon vajon az állampapír? Vagy gyűjtsek össze valamennyit és mégis tegyem be valami szolidabb tőzsdei termékbe? Vagy …?
Szláv eredetű szó: szerb-horvát pisličar (‘szatócs; kicsinyes ember’); ez a bajor-osztrák bissl (‘csekély, kicsi’) szerb pisl formájából ered, ‘apró dolgokkal kereskedő ember’ értelemben. A német szó a Biss (‘harapás, falat, darab’) kicsinyített alakja. Magyarul piszlicsáré formában gyakoribb.
Valoban nem lehet megmondani. Ismerni kellene hozza a teljes vagyoni helyzeted, a pontos megtakaritasi celjaidat, a kockazatvallalasi hajlandosagod es turokepessegedet, hogy csak nehanyat emlitsek a fontosabbak kozul.
En a helyedben nagyon alaposan, tobb forrasbol tajekozodnek, olvasnek, tanulnek a befektetesi lehetosegekrol. Pl. hogyan erdemes nekifutni egy kockazatvallalasi hajlandosagodnak megfelelo diverzifikalt portfolio felepitesenek. Ha meg ezutan is bizonytalan vagy, tanacsadast kernek. Par tizezer forint nagyon nem sok erte.
Javaslom kiindulasnak a jelen blogot, az akademiat, Andras Gyorgy konyveit, az elemzeskozpont weboldalat kezdetnek.
De a vegso dontest igy is-ugy is neked kell meghoznod, majd kesobb a teljes felelosseget vallalnod. Ha esetleg panikolsz a kovetkezo korrekcional, akkor a reszveny pl. biztos nem neked valo.
Közben a (főleg amerikai) politika is a részvénypiacok szárnyalásában érdekelt, a FED tovább pumpálja az egész kaszinót, a nem csóró lakosságnak szánt helikopterpénzek és stimulusok nagy része is a részvénypiacon köt ki. A részvény már nem egy olyan kategória, ami vagy megy vagy nem, a befektetők mérlegelnek stb. Nincs alternatíva.
Mennyire lenne realitása, hogy tovább fognak emelkedni a részvények, és márciusban letudtuk a medve piacot?
– Mindenhol öntik a pénzt/nyomtatják, és nincs nagyon más alternatíva. A pénz folyamatosan értéktelenedik, ahogy az volt az elmúlt 10 évben.
– lassan negatív kamatok lesznek, nincs alternatíva nagyon.
– ha ennyire sok pénz kerül forgalomba, akarva akaratlanul tovább fognak emelkedni az eszközárak, (részvény, lakás, stb)
Es ez mennyire okoz altalanos tozsdei lufit..
Azt szeretném megkérdezni, hogy tudok rendszedszerezve tájékozódni az aktuális befektetési dolgokról. Néztem a videó – előadást de van benne, sajnos már nem aktuális. De jól sikerül érthető. Annyi az infó de nem tudom hol kezdjem. Kellene valami sorrendKöszönöm szépen a segítséget!
Kiszámoló, amikor ilyeneket olvasol a kommentek között, akkor nem érzed úgy, hogy változtatnod kéne a hozzáálálsodon?
Nem ajánlottad a részvényeket egy hónapja, nem ajánlottad a bitcoint 400 dollárnál, budapesti ingatlanpiaci lufiról írtál 2016-ban.
Olyan nincs, hogy mérsékelt kockázatú részvény, államkötvénynél picit magasabb kamattal.
Ez a kombináció jó lenne, de nem létezik.
Gyakorlatilag az amerikai (és magyar) állami pénzpumpa vége, hogy minden elértéktelenedik, így 3 opció lesz:
1) nem takarítasz meg semmit, költekezel és MÁRÓL HOLNAPRA ÉLSZ
2) állampapírt/bankbetétet/lakást vásárolsz ami lassan ELINFLÁLÓDIK
3) részvényt veszel ALACSONYABB KAMATTAL, vállalva az ESZMÉLETLEN KILENGÉSEKET
Miklósnak igaza van, nem éri meg részvénybe fektetni, de másba sem, a hitel-költekezés kombó meg garancia az örökös jobbágy életmódra.
Fél év múlva is ekkora lesz a mellényed, ha esetleg a tőzsde véletlenül követni fogja a gazdaságot? Csak mert a tőzsde emelkedett másfél hónapot?
A hozzád hasonló megmondóemberek mindig eltűnnek, amikor vissza kellene jönni szembesülni. Ígérd meg, akkor is visszajössz okoskodni és osztani az észt továbbra is, ha esni fog a tőzsde. S nem ám egy új nickkel.
Illetve példásul az ishare és a vanguard S&P 500 ETF közötti apró különbségek (egyik 0.86%-ot növekszik, másik 0.84% ugyanazon nap) amiatt vannak mert egy-egy “kis”, 0.0012-os súlyú céget kihagynak? Mert mikor néztem ezen ETF-ek leírásait nekem úgy tűnt midegyiket beteszik a kosárba – felsorolják mind az 500+ céget amikből az ETF áll, ott vannak a 0.001-esek is.
Ki mit gondol?
“Nem ajánlottad a részvényeket egy hónapja, nem ajánlottad a bitcoint 400 dollárnál, budapesti ingatlanpiaci lufiról írtál 2016-ban.”
Én soha nem olvastam, hogy Miklós nem ajánlja a részvényeket, csak azt, hogy nem ajánlja azoknak, akik nem tudnak veszíteni.
Bitcoin: nem mondod, hogy te komolyan veszed? (Jól rémlik, hogy te vagy a fröcsögős pénzügyi blogger?)
Ingatlanpiac: szerinted normális árak vannak? Szerintem erősen túl vannak árazva…
Tehát a kérdés: Mibe tegyem a pénzem? Esetleg mennyire ördögtől való, ha folyamatos időközönként Eurora váltom a megtakarításom?
Mar regota olvasok kiszamolot, regota fektetek bitcoinba, tudom hogy Miklos nem ajanlja, de guess what? A befektetesben amikor viharos az ido akkor nem o fogja hodlolni diamond handsel hanem en.
Ez altalanosan igaz, barki mondana azt hogy vegyek teslat, vagy spyt vagy applet esne 1 szazalekot, 2 ot es maris ugy eladnam mint a fust. Mert nem az a lenyeg h mas mit gondol a befektetesedrol, hanem az hogy te mit gondolsz.
Ha az SP500 most egy frissen kibocsátott ETF lenne, rögtön felmerülne a kérdés, hogy a kritériumok nem csak egy jól sikerült adatbányászat eredményei-e. Vajon mennyiben más lenne a “Tőzsde” sokat hivatkozott átlagos hozama, ha ezt vagy azt a feltételt elhagynánk, vagy az előírt limitet felfelé vagy lefelé tologatnánk?
Vagy nekem vagy neked van erto olvasasi problemad, de en ilyet Miklostol nem olvastam itt. Nem mondta, hogy nem ajanl reszvenyeket, csak annyit irt, hogy kezdokent nem feltetlenul kell belenyulni a hullo kesbe. Bitcoinrol se irta soha hogy nem ajanlja, csak azt hogy nincs mogottes gazdasagi ertek. VAn? Nincs. Irt ilyet, hogy ne vegyel ingatlant mert lufi van? Nem.Arrol ir mindig, hogy legyel tisztaban mit csinalsz.. Nem mellesleg lufirol csak multidoben lehet beszelni per definition. Ugyanis lufit akkor latni ha mar kidurran. Amugy max tulertekeltsegrol van szo. Hanyan ugrottak fel az airbnb vonatra hitelbol? HA hitelmoratorium lejar hany lakas lesz likvidalva? Tudjuk?
Arról nem is beszélve hogy senkinek semmi elképzelése sincsen hogy hány olyan büfi van aki 10-15%-os esés után beletolta a lóvét és azóta vagy kiszállt bukóban vagy várja hogy legalább nullában legyen!
Shortos longos mindig próbálja úgy magyarázni az éppen aktuális trendet hogy neki legyen igaza. Hát a nagy igazság az hogy most sem a FED sem az EKB sem senki nem tudja hogy merre megy a tőzsde! Az egy más kérdés hogy azt viszont tudjuk nagyjából hogy ki mit szeretne, tehát ebből lehet következtetni. 2-3 héttel ezelőtt jóval többen szerették vna hogy lefelé menjen, azóta nagyjából oldalaz, a kérdés hogy hányan látnak itt nagy lehetőséget a rally előtti utolsó beszállásra, ha túl sokan, akkor nem fog felfelé menni 😀
Ha sokat vagy az űrben elhiheted, hogy nincs gravitáció. Aztán pofáncsap a föld.
,
Kezdd el a Kiszámoló archiv blogot, minden 10. cikk biztos a tőzsdéről szól.
De be is fektethetsz 200.000.-Ft-ot, csak hogy lásd, hogy változik az értéke.
Pl. Egy Random Capital-es számlát megnyithatsz bő 4 óra alatt.
Ajánlom a tőzsdei összefoglaló mini-sorozatot a Pénzügyi Fitneszt , nézz utána neten a “Buy and hold” stratégiának és az etf-eknek, illetve az ellentétes oldalt preferáló daytrade-es aktív kereskedésnek.
portfolio.hu/uzlet/20200519/mindenki-kapaszkodjon-evtizedes-bika-piac-indulhat-a-tozsdeken-432714?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Évtizedes emelkedés….? Mindez a Portfolio-n?
Vélemények?
ennyit a tücsök életről…. tök fölösleges, élj a mának
–Atyaég sosem értettem ezt a gondolkodást.. Egyrészt miért kell ki emelni hogy “panelben”, egy újépítésű társasház vagy régi téglalakás bármiben is jobb a gyerek fejlődése szempontjából mint a “panel”… Vagy ha ezen túltesszük magunkat akkor a gyerek okosabb, műveltebb, intelligensebb lesz egy családi házban 😀 “panelben” úristen 🙁
Soha nem ertettem azokat (itt a kommentek kozott is talalni ilyet) akik szerint csak tizmillios, nem feltett(!?) osszeg osszegyujtese utan erdemes tozsdezni. Soha nem is indokoljak meg az ilyen velemenyeket. 🙂
Szerintem meg pont jol passzol a havi 1-200 ezres gyujtogeteshez a tozsde, en is ezt csinalom. En ezer euros/dollaros kis csomagokat veszek altalaban. Az elso evben osszesen ketto ilyenem volt, most meg van mar egy csomo. (Mostanaban mondjuk pont eladogattam, mindegy.) Evente inditok tbsz szamlat. Altalaban egyedi reszvenyeket veszek es ugy keszulok, hogy tobb evig megtartom. Ezert nem is nagyon idozitek, es nem is kell napi szinten az arfolyamokon lognom. Idonkent rovidtavra is hasznalok persze 1-1 csomagnyi penzt, hogy a jatekelmeny es a gyors penz elmenye is meglehessen. Olyan meg nem volt, hogy veszteseggel adjak el.
Persze pont MOST elkezdeni nem biztos, hogy jo.
Kedves Tibor, sajnos igenis, nagy szerepe van egy gyerek fejlődésében a környezetnek. A panelek térkialakításában például szánt szándékkal megjelennek az építés korára jellemző politikai irányelvek: igyekeztek csökkenteni az összetartást, bezárni a családokat, azon belül is az egyéneket. Teljes szepraráció. Nem hoztak létre közösségi tereket, a szűk-sötét lépcsőházakban nem lehet beszélgetni a szomszédokkal, nincs egy olyan tér, ahol együtt ebédelhet a szűk család – de rokonokkal meg pláne nem. Nem fér el két gyerek egy szűk félszobában közös játékra, de a nappaliből is kiszorulnak. Nincs egy belső kert, ahol védetten játszhatnának a gyerekek, és millió negatív környezetpszichológiai jellemzőt írhatnék még, de ha érdekel a téma, akkor erről nálam okosabbak és tapasztaltabbak már számos könyvet kiadtak.
Folyt. köv.
manapság/mindenség, erre csak ellenpélda vala, de ahogy A.GY. javasolja, akkor is állj irányba, ha a piac (akár) háborút szimatolva tartja, az egyébként értelmetlen irányt, mert zömében bejön.
Miklós pedig (ha, jól értem az évtizedes, nyilvános, szókimondó, névvel vállalt útmutatásait) azt IS kéri!, hogy mielőtt zuhatagban méretnéd meg magad, legalább gyalog menj el egy csermelyig.
Az új építésű társasházaknál mi fiatal építészek, új generáció már teljesen más elvek alapján alakítjuk a tereket. Tágas nappali, anya bevonva az életbe az amerikai konyhával (ami nem biztos, hogy 100%-ban jó irány, de azért működik), játszótér a gyerekeknek zárt kapun belül és még sorolhatnám. Aztán a következő meg a kertes ház, ahol nyitva lehet a bejárati ajtó, anya főz, gyerek kint rohangál, anya kilép-belép-ránéz, nagyon kényelmes, pozitív ingerrel és élménnyel teli.
Szóval itt nem annyiról van szó, hogy téglából vagy betonból épült-e a ház.
Hogy mi lesz, senki nem tudja előre. Én nem hiszem, hogy a válság ennyi volt.
Elotte viszont tanulni es olvasni. Ha kozben beszallsz es folytatod legyen ugy. En is ugy teszek, mert folytatni mindig van hova.
Elsonek TBSZ + penzugyi fitnesz youtube.
Sosem ertem miert mondjak, hogy a tozsde szerencsejatek es nullazhatsz. Elofordul, de inkabb beszelunk itt volatilitasrol mint nullazasrol. Bukni pedig nem mindenkepp kell, lesznek buko poziciok, de remelhetoleg nem tobbsegben.
Lakasvasarlas elott 1 eves tavlatban pedig allampapir semmi mas. Talan euro/usd a mostani helyzetben, ha lefele csorgott mar valamennyit, de a tozsde arra nem valo.
Az 10+ ev.
(megjegyzem biztos lehet találni jobb panel lakást és rosszabb házat is, de nagy átlagban egy panelban rosszabb a levegő, a burkolatok, a fűtés, szűkebb a tér és nem tudsz kilépni a kertedbe)
2016ban latszott barhol h a kormany feltunningolja 10milliokkal a lakasok arat? Nem. Ettol fuggetlen lehetett tulertekelt a piac akkor es ott? Lehetett. A blog meg kb 100x elmondta h egy 2 oras tanacsadas alatt 1 ora arrol szol h megismerjen es utana probaljon barmit mondani. Az h te mit vallalsz be az oldaladon rad tartozik. Miklos is hadd dontse el maga. Bitcoint kar volt felhozni..
Engem regota erdekel, hogy mik tudnak foldrajzilag diverzifikalni az S&P500 hoz kepest.
Az ember kb 20 evre fektet a tozsdere. Annyi ido mulva Kina lekorozheti az USA-t,
India kinoheti magat stb. Tudnal ajanlani 2-3 masik indexet az USA-n kivulrol?
Panel ide, panel oda, az hogy a Föld nevű bolygón akarsz magadnak egy jó területet, ami csak a tied, annak megvan az ára, és a globális trendeket figyelembe véve, ez az ár csak nőni fog, reálértéken is.
Egyszer majd űrállomásokon vagy földalatti építményekben fogunk élni, amikor majd arra sem lesz lehetőség, mint most, mert drágán se veheted meg majd azt, amit akarsz. Olyanok leszünk, mint egy tengeralattjáró legénysége, akiknek a magántulajdon csak a személyes holmikat jelenti. Az lesz a modern falanszter, ami eljön a kapitalizmus biztos bukása után.