Már nagyon sokat írtam én is és mások is a nyugdíjkérdésről, de úgy látom, hogy erről nem lehet eleget írni. A legtöbb ember vagy csak legyint rá, hogy nem érdekel, vagy csak ijesztgetnek vele, esetleg egyszerűen keveset keres, hogy tudjon félretenni, így inkább nem is hajlandó szembenézni a problémával, hátha valahogy magától is megoldódik majd a kérdés.
A politikusok is nyugtatgatják az embereket, hogy 2025-2030-ig rendben van a nyugdíjkassza, nincs itt semmi látnivaló. Ez még igaz is, a gond az, hogy viszont legkésőbb 2030-2035-ig mindenképpen nagyon komoly átalakításra van szükség, mert akkor már nem lehet majd tovább ódázni a megoldást. Még a mai hatvanévesek fele is találkozni fog a változtatással, ami valószínűleg radikális lesz, ha addig nem csinál semmi érdemlegeset a mindenkori kormány.
Az elmúlt években a korai nyugdíjak visszavágásával, a rokkant-ellátás kivezetésével a nyugdíjrendszerből és a magánnyugdíj-pénztár felszámolásával időlegesen rendbe hozták a nyugdíjkasszát, azonban ez csak átmeneti javulás.
A probléma oka a demográfiai változásban keresendő, amiről itt beszéltem is:
A magyar nyugdíjrendszer már most is az ország gazdasági lehetőségein felüli kiadást okoz és ami a legrosszabb, hogy a mai nyugdíjasoknak a zöme kizárólag az állami nyugdíjból él, vagy akar megélni. Európában nálunk az egyik legmagasabb az állami szerepvállalás mértéke a nyugdíjasok jövedelmében.
Azoknak az embereknek, akik kizárólag az állami nyugdíjra alapozzák a jövőjüket, intő jel lehet Görögország példája, ahol a válság kitörése miatt a nyugdíjak összege 48%-ra zuhant és a nyugdíj-korhatárt is 67 évre emelték. Sőt, a hitelezők a nullszaldós nyugdíjkasszát kérik számon az országon, ami a nyugdíjak további csökkenését vetíti előre. Vajon hány mostani és leendő nyugdíjas ért egy ilyen változtatás felkészületlenül és hányan vannak abban a helyzetben, hogy tudjanak alkalmazkodni az új helyzethez? Ha hasonló történik nálunk 15 év múlva, mit fog akkor az átlag magyar csinálni, akinek az egyetlen bevétele öregkorára az állami nyugdíj?
A jelenlegi magyar nyugdíjas az 50-59 éves munkavállalók bruttó (!)átlagjövedelmének a 67%-ával rendelkezik, ez bőven az uniós átlag felett van és Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a nyugdíj (még) adómentes ellátás. Így egy átlagos nyugdíjas jelenleg alig keres kevesebbet, mint egy hasonló dolgozó nettó fizetése.
A nők jelenleg átlag 31, a férfiak 37,2 év után mennek nyugdíjba. A jogszerzés 72%-a alkalmazottként, 18%-a közalkalmazottként, 6%-a vállalkozóként történt.
2015-ben 116,6 ezer újonnan megállapított ellátás történt, ebből csak 30.192 volt az öregségi korhatár elérése miatti nyugdíj, további 28,5 ezer volt a nők negyvenévnyi munka utáni ellátása, a többi özvegyi nyugdíj és egyéb ellátás volt. Az átlagos öregségi nyugdíj induló összege 114 ezer forint volt.
Jelenleg a népesség 27%-a kap nyugdíjellátást, ez az arány folyamatosan nő. Az alábbi ábrán a húsz évvel ezelőtti korfát (körvonal) látjátok összehasonlítva a húsz év múlva várható állapottal. Középen az életkor, két oldalt a férfiak illetve nők aránya az adott életkorban. Érdemes megfigyelni az eltartók-eltartottak arányának változását. Míg a nyugdíjasok száma radikálisan megnő, az eltartók aránya még radikálisabban csökken.
Már most is a költségvetés közel 20%-át fordítják nyugdíjakra és ebben nincs benne az időskoriakra költött egészségügyi ellátás kiadása sem.
Nálunk még nem bevett gyakorlat a 65 év felettiek munkavállalása, mindössze a magyarok 3%-a dolgozik 65 és 69 év között, ez az arány Nagy Britanniában vagy Svédországban már most is 16%, az USÁ-ban közel 20%. Amennyiben csökkenni fog a nyugellátás összege, érdemes lelkiekben felkészülni, hogy nálunk is jelentősen meg fog nőni a nyugdíjas munkavállalók száma.
Egy felmérés szerint az átlag amerikai idős ember sokkal inkább fél attól, hogy elfogy a megtakarítása, mint a magánytól, a betegségtől vagy akár a haláltól. Ez egy-két évtized múlva nálunk is hasonlóan alakulhat.
Az emberek egyre tovább élnek, egyre nagyobb igényük van a magas életszínvonalra és egyre drágább az egészségügyi ellátásuk. Ez párosul a folyamatosan csökkenő állami szerepvállalással, az emberek egyre inkább a maguk (legtöbbször nem létező) megtakarítására lesznek rászorulva.
Amíg egy generációval ezelőtt az emberek néhány évet éltek csak nyugdíjasként, ma már nem ritka, ha 20-30 évet tölt valaki nyugdíjasként és ez az időszak tovább nő az egyre fejlettebb (és sajnos egyre drágább) egészségügynek hála.
Azonban a nyugdíjas évekre való felkészüléssel nagyon el vannak maradva az emberek, jellemzően még a negyvenes-ötvenes éveikben sem tesznek félre a nyugdíjukra, vagy ha mégis, az összeg nagysága inkább vicc, mint elégséges összeg. (Ennyit kell félretenned a nyugdíjadra)
Nagyon sok hibát is elkövetünk a nyugdíj-takarékossággal kapcsolatban (Cikk itt).
Gyakran a várható örökségre alapozzák az emberek a nyugdíjas éveiket, ám gyakran nem jön be a számításuk és a hiba végzetes lehet az anyagi életükre. (Cikk itt)
Röviden, amit mondani akarok: ne vedd félvállról a dolgot, ne und meg, ha erről hallasz mindig és ne gondold, hogy valahogy majd lesz. Valahogy biztos lesz, de lehet, hogy úgy fogsz élni, mint a mostani dél-koreai nyugdíjasok és az nagyon nem fog tetszeni. (Cikk itt)
A legmegfelelőbb nap, hogy elkezdd a megtakarítást, az a mai nap. A hogyanra most nem akarok kitérni, röviden annyit, hogy vannak termékek, amiket érdemes kerülnöd (A nyugdíjbiztosításról, Kalkulátor nyugdíjbiztosításhoz).
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
