A világ hitel nélkül

Kértétek, hogy írjak arról, mit történne a gazdasággal, ha túl sokan megfogadnák a tanácsomat, az emberek elutasítanák a hitelfelvételt és szemben a mostani gyakorlattal, addig nyújtózkodnának, amíg a takarójuk ér.

Sok közgazdász szerint is az maga lenne a vég, mert a hitelállomány leépülése visszavetné a fogyasztást, ami hatalmas recesszióba taszítaná az egész világot, az eddigi fejlődés pedig semmivé lenne.

A jelenlegi válságon is úgy igyekeznek átlendülni a kormányok és a jegybankok, hogy mindenféle fiskális és monetáris stimulusokkal akarják az embereket a fogyasztásra ösztönözni. A kormányok hitelből történő költekezésbe kezdtek, illetve például roncsautó programokkal akarják rávenni az embereket új autó vásárlására. A jegybankok olcsóvá akarják tenni a hitelt és alacsonnyá a megtakarítás után elérhető kamatokat, hogy az emberek inkább fogyasszanak a megtakarítás helyett.

Ezzel a megoldással látszólag pont szembemegy az a kijelentés, hogy ideje lenne felhagyni a hitelből való élettel.

Ennek ellenére én továbbra is azt gondolom, hogy szükség lenne a lakosság és az államok hitelállományának leépítésére, a várható gazdasági visszaesés ellenére is.

Miért gondolom ezt? Ehhez nézzük meg az elmúlt 20 év amerikai GDP változását.

Azt láthatjuk, hogy igen impozáns, átlag évi 2-4%-os GDP növekedést ért el az amerikai gazdaság az elmúlt 22 évben. Ez igen örömteli dolog, csak az a gond, hogy az amerikai átlagfizetések reálértékben nem, vagy csak alig emelkedtek ugyanezen idő alatt, vagyis nem volt olyan jövedelemnövekedés a fogyasztók részéről, ami indokolná ezt a komoly fejlődést, a nagyobb termelői kibocsátást.

Hogyan lehetséges mégis akkor ez a nagyméretű fejlődés? A válasz sajnos igen egyszerű, a GDP növekedése együtt változott az amerikai lakosság eladósodásával:

A növekedés másik forrása a kormány eladósodása:

Amint látjuk, a növekedést a hatalmas eladósodás generálta, az így nyert előrehozott fogyasztás miatt tudott csak a gazdaság több terméket kibocsátani.

(A GDP értékét korrigálni szokták az inflációval. Én korrigálnám a nemzeti adósság állományváltozásával is, hogy látni lehessen, mi volt a forrása a növekedésnek.  Talán lehetne szerényen az új mutatószámot KDP-nek hívni, ahol a K a Kiszámoló szóból ered. 🙂 )

Sajnos a gazdaság minden szereplőjének az az érdeke, hogy a lakosság minél nagyobb mértékben fogyasszon hitelből.

A cégek el akarják adni az új autót és a túlárazott mobiltelefont akkor is, ha az embereknek nincsen rá pénze.

A kormányzat örül, mert az előrehozott fogyasztás most termel adóbevételt és boldog fogyasztókat, azzal meg egyetlen politikus sem törődik, mi lesz tíz év múlva.

A bankok nagy örömmel szórják ki a pénzt, hiszen ők a hitelek kamataiból gazdagodnak meg.

Ezért aztán senkinek nincs érdeke gátat szabni a hitellufi felfújódásának.

Azonban ezek a látszatnövekedések egyszer mindig véget érnek, mert az emberek a fogyasztásukat csak egy ideig tudják a jövő bevételeiből előre finanszírozni. Amikor már nem tudják fizetni az emberek a hiteleiket, akkor jön az összeomlás, ez történt 2007-2008-ban.

Azonban a kormányok nem merték felvállalni a korrekció okozta sokkokat, hanem megpróbálták elodázni a problémát, mindenféle gazdaságélénkítő lépésekkel.

1929-ben ugyanez volt a felállás, a gazdaság évtizedek óta hitelből produkálta a látszatnövekedést, ez a lufi durrant ki 1929-ben.

Akkor egy nagyon komoly és fájdalmas korrekció történt, azonban ennek eredményeképpen pár év után a gazdaság újra helyreállt.

Az emberek erőltetett ütemben építették le az adósságaikat, amivel együtt járt a gazdaság korrekciója is, a GDP pár évig együtt zuhant a hitelállomány nagyságával.

A privát szféra hitelállományának változása nagyobb időtávban:

Az 1929-es válság előzménye a hitelállomány ugrásszerű növekedése volt, azonban a válság után a hitel egy olyan szitokszó lett, amit senki még csak hallani sem akart közel 20 éven át. Egy új generációnak kellett felnőni ahhoz, hogy újra beinduljon a hitelezés. A frontról hazatérő fiatal katonák akarták magukat kárpótolni és gyorsan sokat elérni, az ő hitelfelvételi kedvük indította be újra a nemzet eladósodását.

Az 1929-es válságban a hitelállomány leépülése és ezzel összefüggésben a GDP esése fájdalmas megtapasztalás volt, azonban a korrekció után a gazdaság talpra állt pár éven belül.

A jelenlegi válságban a korrekció elmaradt, a nyugati világban csak egy kismértékű hitelállomány leépülése figyelhető meg, úgy a magánszférában, mint az államadósságban.

Tulajdonképpen nem korrigáltuk a problémát, csak görgetjük magunk előtt, miközben egyre csak tovább hízik és minél később dől ránk, annál fájdalmasabb lesz a végeredmény.

Sajnos nem lehet hitelből fogyasztani évtizedeken át, majd a hitellufi összeomlásakor még mindig további gazdasági fejlődést remélni, amikor az elmúlt évtizedek fejlődése is csak virtuális fejlődés volt, az előrehozott fogyasztás okozta.

A jegybankok öntik a pénzt a piacra, de belesétáltak ugyanabba a csapdába, amiben Japán már 22 éve vergődik: a monetáris élénkítés nem hozta meg a tartós eredményt, azonban a nulla közeli kamatokat már nem lehet tovább csökkenteni. Azonban ha emelni akarják a kamatokat, akkor a gazdaság attól fog fejre állni.

Ami súlyos gond, hogy a 2007-es válságot is pont a túl olcsó hitelek elérhetősége okozta. Most ez ismétlődik meg újra, hiszen nulla százalék körüli alapkamat mellett a hitelek még olcsóbbak, mint voltak 2007 előtt.

Úgyhogy visszatérve az eredeti kérdésre, szerintem igenis hagyni kellene, hogy a gazdaság visszataláljon az eredeti állapotába, ahol lenne a hitellufi nélkül. Ez jó pár év gazdasági visszaesést jelentene a jelenleg mesterségesen elért és fenntartott szintről. A lakosságnak le kellene építeni az adósságállományát és újra annyiból kellene élnie, amit valóságosan meg is termelt. A cégeknek le kellene építeni a felesleges gyártókapacitásukat és a kormányoknak is gátat kellene szabni az eladósodásuknak.

A kormányoknak és jegybankoknak nem akadályozni kellene a folyamatokat, hanem biztosítani a szabályozott landolást. (Érdemes megnézni a képen az 1929-es, válságot okozó hitelállomány nagyságát és a mai állapotokat.)

Igen, ez recesszióval járna, méghozzá jó pár év recesszióval. Ahogy a mondás tartja, minél tovább tartott a tivornya, annál nagyobb a fejfájás másnap. De minél később akarunk nekiállni, annál fájdalmasabb lesz a korrekció.

(A cikk a lakossági és az állami hitelekről szól, a vállalkozói hitelek egy külön történet. Amíg a lakosságnál a hitelfelvétel csak a fogyasztás időbeli előrehozását jelenti, a vállalkozások hitelfelvétele a termelés létrejöttét segítheti, ezért ott nem feltétlen káros a hitel felvétele.)

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

97 hozzászólás

  • Janos
    teves.
    A haboru a valsag nelkul is kitort volna. Sok orszag csak 1940-ben kezdett el fegyverkezni, megis vegetert naluk is a valsag.
    Miert tort volna ki amugyis a haboru? Mert azt tul sokan akartak ( Elegedetlen Olaszok, Japanok, es az elso vilaghaboru utan revansot akaro Nemetek tomegei ) Erre a nacik csak rajatszottak. Az elso vilaghaboru utan amugy 20 eves tuzszunetet vizionaltak, nem beket…
  • Zabalint
    A 29-es válság is világgazdasági jelenség, tehát az, hogy voltak országok, amelyek csak 40-ben kezdtek el fegyverkezni, az nem érv. Meg amúgy az sem, hogy a háború egyébként is kitört volna, ugyanis nem arról van szó, hogy válságkezelési célból fegyverkeztek volna, hanem pont fordítva, az hogy fegyverkeztek, segített kilábalni a válságból.
  • Delta
    Csak a szerencséseket! Ha ajánlhatom kölcsönözd ki, és olvasd el Diamond Jared: Összeomlás című könyvét. Sok esetben teljesen vakok vagyunk és egészen addig űzzük hamis vágyainkat ameddig egy majdnem teljesen kihalt és lepusztult szigetet hagyunk magunk után. (pl Húsvét-szigetek)
    Nekem az alapvető bajom mérnökként -és tudom ezt felvállalva eláshatom magam- az, hogy bár magyarázták nagyon sokszor a közgazdaságtant -sőt még mérnök-közgázra is jártam valamennyit-, de akkor is azt látom mennyire ellentmondásos, hazug, dogmatikus valami, aminek az értelmes része egyszerűen semmibe van véve, a maradékból meg akkora lufit fújnak amekkorát csak tudnak.
    Na jó legalább ennyire ki vagyok ábrándulva saját szakmámból is. A mindent megoldó gagyi teljesítmény mániás öncélú őrületből. 🙂
  • Delta
    A magyar elektronikus könyvtár mindenkinek elérhető. 🙂

    http://mek.oszk.hu/04700/04724/04724.pdf

  • Delta
    Húúú amit leírsz az teljesen ellentétes azzal, amire a keleti tömb országaiban élő átlagemberek vágytak az előző ideológiai rendszer alatt. Teljesen ellentétes a jelenlegi ideológia tanításával is.
    Ja és az ember alapvető ösztöneivel is ellentétesek.
    Mindenki magántulajdont akar, és ha lehet kicsit többet.
    Aki bemegy a boltba mind csak akciósat akar vásárolni. Meg olyat, amihez 20%-ot hozzácsomagolnak… Még az is csak az olcsót nézi akinek a fizetése lehetővé tenné, hogy olyan terméket vegyen amivel a saját szomszédja munkája marad meg…
    Az akciós az olcsó, a gazdaságos, a jó fogás (mindegy mit kap akciósan). Az ami nem akciós drága, lehúzás (és sajnos sokszor a brand pont erről szól).
    Tudod mi a jómódunk? Nagyszüleim egy kancsó vízzel meg tudtak fürödni. Ki az aki ma bevállalna egy lavór vízben fürdést?
    Nem a mi generációnk, magától legalább is biztosan nem.
  • Delta
    Valaki érti a logikát?

    Adott a tehéntej, az EU-ban annyi van belőle, hogy sajtot miegymást kénytelenek gyártani a feleslegből. (értéket és eltarthatóságot növelve ezáltal)

    Volt, -mert már nincs- itthon is rengeteg tej, de azt csak olcsón akarták megvenni a gazdáktól. Mert verseny van.

    Az EU-ból behozott vizezett homogénezett nem tej olcsóbb volt…

    Tehát elvileg ihatnánk tejet, de nem tesszük, mert a víz olcsóbb.

  • Roland635CSi
    Sziasztok, en mär igen regota csendesen olvasom az oldalt, de a penz mint adossägra (märmint a filmre) mär regebben is rä akartam kerdezni, erre mit ad isten, pont felmerül.
    Szoval a kerdesem a következö, es erre a välaszt kizärolag Kiszämolotol värom:
    Van-e a filmben olyan tartalom, ami nem felel meg a valosägnak?
    Köszönöm!
    Mäsfelöl eddigi ismereteim bitrokäban maximälisan egyetertek a vizioval, mely szerint egy penzügyi es tarsadalmi-jolleti lufit fujunk, ami ha durran, elkepesztö dolgok fognak törtenni, amit csak fokozni fognak a globalälis felmelegedes okozta kärok (väratlan katasztrofäk), gyakorlatilag emberek fogjäk egymäst megenni, vagy legyilkolni az elelem miatt, es mint tudjuk, az ember sok ezer evnyi civilizäciot kepes levetközni egy perc alatt ha a szitu ugy adja ki…
    Nagyon remelem persze, hogy nem igy lesz, de sajnos a jelenlegi helyzetet elnezve szämomra ez tünik a legreälisabbnak, hosszu tävon (kb. 5 ev (higyjetek el ebben a felgyorsult vilägban ez baromi hosszu täv)) gondolkodva arra jutottam, ha a penzügyi rendszer ugymond konszolidältan omlik majd össze tehät a tarsadalom kordäban tarthato marad, akkor az arany lehet a legertelmesebb megtakaritäsi forma, ha viszont katartikusan, es kitör az anarchia, akkor a fegyver es konzervek 😀
    A penz mint adossäg film mellett van a youtubeon egy mäsik film is, amit nagyon ajänlanek megtekintesre: A hülyeseg kora
  • Kiszamolo
    Hamarosan írok róla, most már tényleg, csak rá kellene vennem magam, hogy végig is nézzem, csak sok az az egy óra ilyen filmre.

    Egyébként tele van csúsztatással, meg tévedéssel, ennyit elöljáróban.

  • Halász Patrik
    Ha egyes országok fegyverkezése már mondjuk 1935-ben elkezdte élénkíteni a világgazdaságot, akkor ez az élénkülés azoknak az országoknak a gazdaságára is pozitív hatással lehetett már a ’30-as években, amelyek csak 1940-ben kezdtek fegyverkezni.

    Tehát továbbra is jogosak a kérdéseim, továbbra is nagyon nagynak látszik a várható világválság fenyegetése és továbbra is kérdés, hogy vajon nem az általam felsoroltak jelentenék-e a megoldást – illetve hogy mi más, ha nem azok.

  • Rebel
    janoka
    “Ez félreértés. A bank se bocsáthat ki több pénzt, mint amivel rendelkezik, mert akkor hamis pénz előállításának bűntettét hajtaná végre. Amit a bank kibocsát az mind “valós” pénz, olyan értelemben, hogy valamely betétesnek (kötvényesnek, stb.) a valódi bank részére bocsátott pénze.”
    Az a heyzet, hogy Te tudod rosszul. Kérlek nézz utána egy pénzügyes tankönyv kereskedelmi banki pénzteremtés fejezetében, pl. a Corvinus-osban.
    A bank jegybankpénzt nem, de számlapénzt tud teremteni teljes betétes fedezet nélkül. A rendszer így működik.
  • janoka
    Ha ez így van, akkor semmi gond a magyar államadóssággal! 1. Csinálunk USA-ban két kereskedelmi bankot meg egy céget (korlátolt felelősségű persze). 2. Mit hitelfelvevő a cégünk felvesz 1 millió dollárt hitelt az B1 bankunktól (amit a számlapénz létrehozásával semmiből létrehoz a B1), majd berakja az B2 bankunkba betétnek. A B2 bankunktól ezután a cégünk felvesz 10 millió dollárt hitelt (amit megint számlapénzként semmiből teremt elő a B2) és berakja betétnek a B1 bankba. Ezt még párszor megismételjük és máris lesz pár milliárd dollár betétje és hitele a cégünknek. Ezután a betét kivesszük átutaljuk a magyar állam államadósság csökkentő számlájára, majd csődöt jelentünk a céggel és a két bankkal és lelépünk USA-ból. Itthon O.V.-től megkapjuk a legnagyobb hős kitűntetést, stb., stb.
  • tip
    A rendszer nem így működik (annak ellenére, hogy sokan riogatnak effélével).

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Monet%C3%A1ris_politika#A_monet.C3.A1ris_politika_eszk.C3.B6zt.C3.A1ra (Egyszerűsített banki mérleg)

    http://en.wikipedia.org/wiki/Fractional_reserve_banking

  • Zabalint
    Rebel:
    Sokan tanulják közgázból a banki pénzteremtés működését, azonban sokan, így te is, félreértelmezik.

    Az, hogy nincs teljes fedezet, az nem azt jelenti, amiről te beszélsz. Valójában minden hitel mögött betét van vagy más banktól, nemzeti banktót, stb. kölcsönvett pénz van. A nem teljes fedezet azt jelenti, hogy a banknál nincsen annyi pénz, hogy ha egyszerre az összes betétes kérné a pénzét, akkor csődbe menne, mert nem tudná fizetni, mivel nagyjából ennek a pénznek csak 8-15%-a van meg nála. Ugyanis a bank mérlege úgy néz ki, hogy forrás oldalon van a szavatoló tőke (többnyire saját tőke, de kicsit csalóka, mert ide tartoznak csőd esetén nem fizető kötvények is, úgynevezett alárendelt kölcsöntőke kötvények) és a betétek, utóbbi sokszorosa előbbinek, eszköz oldalon meg ott vannak a hitelek, államkötvények, stb. A forrás oldal és az eszköz oldal pedig megegyezik, a forrás oldalon pedig állításoddal ellentétben nincsen olyan tétel, hogy semmiből teremtett számlapénz.

    Nem, a banki pénzteremtés a következő módon működik:

    Van 3 ember. Józsi, Pista és Béla. Józsi kölcsönad Bélának 1000 Ft-ot. Pista ebből kölcsönad Bélának 900 Ft-ot (100 Ft tartalék). Béla a 900 Ft-ból pálinkát vesz Józsitól, aki ezt kölcsönadja Pistának, aki kölcsönad ebből 810 Ft-ot Bélának, aki ebből megint páleszt vesz Józsitól, aki kölcsönadja Pistának, az Bélának…
    Így aztán a végén azt kapjuk, hogy a kezdeti 1000 Ft-ból lett egy rakat tartozása és követelése Pistának, egy rakat tartozása Bélának és egy rakat betétje Józsinak. Ezért teljesen jogos állítani azt, hogy Józsi pénze, ami betétben van, végül is virtuális. Valójában azonban ezen pénz mögötti értéket ő megteremtette, és ez lecsúszott Béla torkán. Az viszont nem igaz, hogy ne lenne a kihelyezett hitel mögött betét, mert valójában van. Magyarországon egyébként a hitelállomány azért nagyobb, mint a betét állomány, mert a hitelek forrása külső, tehát a leánybank forrásai között külföldi tartozások vannak (akár saját anyabank, akár más bank felé).

    És ha már Józsi, Pista és Béla esete, mivel Béla a torkán gurítja le a tartozásait, ezért ez a rendszer így nem tartható fent. Egészen más a helyzet, ha Béla beruházásra költi, mert akkor van esélye visszafizetni tartozását.

  • janoka
    Akkor mégse működik a számlapénz teremtése? Kár, mert kértem volna, hogy 10% azért az én számlámra kerüljön…
  • jurta
    Bár egy kicsit talán a ló túlsó oldalára estél (óriási butaságnak nem nevezném), de a gondolatodat értem, és teljesen egyetértek. Nem egy példa van a túl könnyen kapott vagyonnal való felelőtlen bánásra, aztán a szülő bánkódik, hogy a gyerek úgymond méltatlanul él a családhoz. Naná, a helyében talán ő is azt tette volna…

    Sőt, ne felejtsük el, hogy a bérlés is alternatíva. Itt a Kiszámolón többször megbeszéltük már. (Csak azért, hogy aki nekem akar esni, hogy a gonosz bérbeadóim így meg így bántak velem, az inkább keresse vissza azokat a cikkeket, és oda írjon. :-))

  • jurta
    Én szoktam túrázni járni, 1 lavórnyinál kevesebb vízzel is megfürödtem már tökéletesen, és még élvezem is mint találékonyságot. 🙂
  • Janos
    Talan csak Nemetorszag fegyverkezett 32-ben ( bar akkor meg ok se nagyon, komolyabban csak 36 tol kezdtek meg). A tobbi orszag nem inditott kulonosebb fegyverkezesi programot, hanem inkabb epitkezni kezdtek. A haborukat amugy az robbantja ki, ha uj ero jelenik meg, ami ujra akarja osztani a teruleteket. Tehat a valsagnak maximum polgarhaborukhoz lehetett koze, mashoz nem.
    De persze ha az idorendiseg miatt mindenkeppen a haboru okozojanak akarod tekinteni a valsagot es az abbol valo kilabalast, akkor ugyis minden ervet le fogsz ezzel soporni.
  • Janos
    A valsag 33-34ben vegetert. Es nem a fegyverkezes miatt, hanem a nagyszabasu epitkezesek oldottak meg a problemat.
    A valsag csak ugy segitette maximum elo a haboru kitoreset, hogy voltak orszagok amelyek gyorsabban tudtak kilabalni, igy jelentos elonyre tettek szert, es voltak ahol ez nem sikerult igy lemaradtak.
  • jurta
    “Most egy kis korrekcion van a sor. A multkor szamoltuk ezt ki”

    A múltkor – itt a Kiszámolón? Melyik cikk az?

  • janoka
    Végre valaki elmagyarázta… Kár, hogy én nem tudok ilyen okos dolgokat leírni.

    Szerintem a félreértés abból jön (a filmben is), hogy a bank megteheti azt, hogy ha hitelt vesznek fel nála, akkor a hitelhez szükséges forrást nem közvetlenül betétekből, hanem például a jegybanktól felvett hitelből finanszírozza (ami persze olyan mintha a jegybank betét helyezett volna el nála, szóval ez is betét). Mivel pedig a jegybank jogosult pénzt nyomtatni, ezért ez a pénz a “semmiből is előállhat”, hiszen annyi pénzt nyom, amennyit a saját politikája alapján akar.

    De ha egy kereskedelmi bank tényleg semmiből állathatnak elő pénzt, pusztán csak a hitelszámlán elektronikus jóváírással, és a betétek pusztán csak valami néhány %-os háttér tartalékként szolgálnának, akkor egy bank akármilyen alacsony hitelkamatot is adhatna, hiszen nem a betéti vagy jegybanki kamatra kellene a marzsot rárakni, hanem a 0%-ra…

  • janoka
    Magyarul abban a rendszerben, amit Rebel írt le, egy banknak az lenne a racionális viselkedése, hogy jelentősen több hitelt bocsát ki, mint amennyi betétet beszedett – a “számlapénzt tud teremteni teljes betétes fedezet nélkül” módszerével -, és a hitel kamatát kisebbre lőné be, mint a betéti kamatát. És még így is nyereséges lenne!
  • Kiszamolo
    A jegybank nem ad csak úgy pénzt a kereskedelmi banknak.
  • jurta
    Én meg a tőlük felvett hitelt helyezném el náluk betétben! De azt hiszem, ez ugyanaz, vagy hasonló, mint amit te leírtál az Amerikában alapítandó cégekkel.
  • janoka
    Amúgy itt egy oldal ami részletesen elmagyarázza a dolgot:
    http://bankokmukodese.com/
  • janoka
    Akkor én is rosszul gondoltam a dolgot. Köszönöm hogy kijavítottál.
    Mindössze a taglalt videóból nekem ez jött le, ill. legalábbis én így reprodukáltam (lehet hogy hibásan), hogy miből jön az egész félreértés. De én nem vagyok szakértő az ilyen mélységű témákban…
  • jurta
    Még mindig nagyon érdekel, mit mondasz erre. 😉
  • Jenő
    “Azonban ha emelni akarják a kamatokat, akkor a gazdaság attól fog fejre állni.”
    Ez a “fejre állni”egy kicsit szakmaibban esetleg egy pár mondatban bővebben kifejtve?

    “Érdemes megnézni a képen az 1929-es, válságot okozó hitelállomány nagyságát és a mai állapotokat.”
    Itt melyik grafikont kell nézni? Gondoltam, ide beszúrsz valami GDP arányos összehasonlítást százalékban a két időszakról, de nem találom. Köszönöm.

  • Kiszamolo
    Picit feljebb ha görgetsz, ott a GDP arányos hitelállomány az elmúlt száz évben. 🙂
  • Jenő
    Mármint a privát szektoré. Oké.

    @Kiszamolo: szerintem bízzuk a piacokra a kamatok alakulását. Vagy az túl egyszerű lenne? 🙂

  • druppel
    Ceteris paribus próbálod meg vizsgálni a gazdaság működését. Gondolj bele, hitelek nélkül hány munkahely lett volna. Nem lett volna kereslet az ingatlanokra, nem lett volna építőipari szektor, nem lett volna építőanyag előállítás, nem lett volna szükség azok alapanyagaira sem, így a hitelkihelyezés visszafogása az összes szektorban a munkahelyek elvesztésével, az ezen szektorbeli munkavállalók fogyasztásának visszafogásával járt volna. Ugyanez igaz az autógyártás tekintetében is.

    A legnagyobb baj nem a hitel maga, hanem a nem megfelelő felhasználása, illetve a devizában történő eladósodás.

  • Fincsi
    Érdemes lenne megnézni, a péánz, mint adósság videót a neten: http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE
  • Kiszamolo
    Már írtam arról a videóról.
  • Most ezt visszaolvastam – Tündérmeseországban ha jól értem mostanság ez is megvalósulni látszik??? Már hogy a jegybank ad a kerbanknak (már amelyiknek) 0 százalékkal ugye….

    (sóhaj….)

  • Most nagyon röhögök, kicsit későn olvastam el ezt a szemléletes példát.
  • Attila Nick
    És mi van akkor, hogy ha a bank az egész pénzt elteszi tartalékba? És ez a pénz lesz a kibocsájtandó pénznek a 2-5 % -os tartaléka. Mennyit is tud akkor bank kihelyezni hitelbe? A tartalékolás 2-5 % ma Magyarországon. Csak kérdezem.
  • Attila Nick
    És még valami. A kölcsönként kihelyezett pénz előbb utóbb ismét betetté válik. Ugyanazt a pénzt hányszor lehet hitelbe kihelyezni? Hányszor lehet kamatot szedni rá? Tudom, tudom ennyiszer forrás kamatot is kell azért fizetni, hiszen a betétre jár a kamat, de mennyi? (Látra szóló)
  • Kiszamolo
    Miért is láttraszóló kamat jár rá? Mert az úgy jobban hangzik?

    Amúgy ezt már ezerszer kitárgyaltuk, tessék utánaolvasni.

  • whatever
    Nemrég fedeztem fel a blogot és érdeklődéssel olvasom a nagyszerű bejegyzéseket.
    Úgy gondolom azonban,hogy a pénzteremtés témakörben írt bejegyzések nem pontosak.
    Ha hitelt veszek fel a banktól, akkor nem egy másik betétes pénzét kapom meg. A bank valóban “pénzt teremt” oly módon, hogy jóváírja a számlámon a felvett hitel összegét.
    Konyhanyelven fogalmazva, az egyik oldalon a bank eszközei között hitelként jelenik meg az összeg, a forrás oldalon pedig nő a bank betétállománya (az én számlámon megjelent összeggel, ugyan nem tettem be semmit a bankba, de betétesnek számítok). Ezáltal a gazdaságban lévő pénzmennyiség megnő. Valóban igaz, amit a hitel/betét arányról írtál, de nem azért mert a betett készpénzt (mert ténylegesen “betenni” csak azt lehetne a bankrendszerbe) adják ki újra, hanem mert a teremtett hitel is betétként jelenik meg a bankrendszer mérlegében.
  • Blackthorne
    Kedves Kiszámoló!
    Érdekes cikk, de címe alapján én egyáltalán nem erre számítottam. Azt hittem, egy elméleti fejtegetés lesz egy olyan világ működéséről, amiben nem létezik hitel. Pontosabban, hogy mi lenne velünk mai világunkban, ha nem lenne hitel. Puszta kíváncsiságból érdekelne, és bizonyosan megvilágítaná, hogy miért szükséges pl. a vállalkozói hitelfelvétel.
  • Robi69
    …ahogy eelolvastam ezt a cikket és a commenteket, úgy érzem, hogy amit a rendszerváltás elött tanultam az a pénzrendszer a jó. Marx-nak van igaza? Ami a 60-70 -es években történt Magyarországon az a jó? Akkor miért bukott meg a Kádár rendszer?
  • hungaroborg
    Azért mert ők sem úgy csinálták, ahogy tanították, gondolom.
  • Atec
    Hello!

    A cikk írása óta eltelt 2 év. Történt valami érdekes? Még nem estünk recesszióba mikorra várható? Most már a FED is kamatemelésre készülget mi lesz a következménye?

  • Greg
    Csak most keveredtem ehhez a cikkhez, de felvetodott bennem ezek alapjan egy konnyen lehet, h hulye (vagy eppen naiv) kerdes, de:
    en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_public_debt
    Hogy jon ki a buvesztrukk, hogy a GDP aranyos oszlopban nincs negativ elojel?!(avagy kinek tartozik vegso soron mindenki)
  • Gömb
    A grafikonokon még a 16brd dolláros adósság van, de Obamának köszönhetően ez ma már felment 19brd dollár fölé.
    usdebtclock.org/

    Szerinted ezt direkt csinálják a pénzügyi vezetők? Direkt adósítják el az országot és az embereket, hogy aztán betereljék őket egy szigorú pénzügyi rendszerbe, ami a Jelenések könyvében van, hogy senki nem vehet és adhat semmit csak akin ama bélyeg van?

    Miért nem látják, hogy ebből nagy dráma lesz?

  • Janos82
    :

    Az allamok cegeknek es maganszemelyeknek tartoznak ( tobbnyire), nem pedig masik allamnak. Ha a maganszemelyek allampapirallomanya is fel lenne sorolva, akkor jonne ki a 0.

  • kispista
    Jelenések könyve, hmm, a maja naptár szerint meg 2012-ben a Niburunak kellett volna kipusztítania a Földet. Még anno 2012-ben a haverokkal gondolkoztunk rajta egyik szombat este, hogy hétfőn nem megyünk be dolgozni, hanem inkább elverjük minden pénzünket, ha már úgyis meghalunk, de aztán elmúlt a szer hatása és hétfőn mentünk melóba mindannyian. A majákról meg, gondolhatod, megvan a véleményem azóta.

    A direkt eladósításról meg az jut eszembe amikor a minap csöngetnek, ajtót nyitok és két providentes ügyintéző símaszkban rám ront, lekötöznek és pisztolyt nyomnak a fejemhez. Azt mondták, hogy ha nem írom alá a 3243% thm-es személyi kölcsönről a papírt akkor kivégeznek. Hát aláírtam és gyorsan el is költöttem a pénzt lapostévére, mert arra hirtelen nagy szüksége volt a családnak. Szóval tényleg tiszta maffia ez az egész bankrendszer.

  • Lajos
    Egy valamit elfelejt a cikk írója.
    Tartós recesszió = háború